Kezdőlap Címkék Országgyűlés

Címke: Országgyűlés

Magyarország, 2017 (3.) – Jelenetek a bábok életéből

A magyar országgyűlésről úgy írni, mintha az egy komolyan veendő intézmény lenne, már önmagában is megtévesztése az olvasónak. Pedig ezt tesszük, hétről-hétre úgy foglalkozunk a parlamenttel, mint a politika egyik legfontosabb műhelyével. Hogyan is tehetnénk másként, ha egyszer ott születnek a törvények, azok a keretek, amelyek az életünket meghatározzák. Csakhogy a hatalmas Fidesz-fölény – a KDNP-ről szó se essék – eleve komolytalanná teszi a T.Ház munkáját; amit a kormánypárt elhatároz, azt pillanatok alatt keresztül  is veri, amit meg nem támogat, annak esélye sincs, hogy törvény legyen belőle.

A kormánypárt tulajdonképpen silánnyá tette az országgyűlést, csak arra használja, amire neki kell, vagyis a nyilvánosság előtt legitimmé tegye az akaratát. A Kossuth tér ma a demokrácia legfontosabb paravánja, általa próbálja a Fidesz felmutatni, hogy a nép akaratát érvényesíti. Valójában azonban nem ez történik; sem a bizottságok, sem a plenáris ülések nem felelnek meg az igaz demokrácia követelményeinek. Ha éppen úri kedve úgy diktálja Orbán Viktornak, akkor keresztül veret két nap alatt egy törvényt, ha viszont csak a látszatra ügyel, akkor sosem lesz elfogadott paragrafus abból, amit ő nem akar. Szégyenteljes, ami ott történik, gondoljunk csak akár a plakát-törvényre, akár a CEU gyalázatos meghurcolására; sem az erkölcs, sem pedig a jog próbáját nem állják ki azok a kodifikációk, amelyeket ennek ellenére nagy többséggel elfogadnak. Külön is döbbenetes és szégyenletes, hogy mindehhez a színjátékhoz a köztársasági elnök asszisztál, így fordulhat elő, hogy kétharmados törvényt át lehet konvertálni sima felesre, és lesz belőle mégiscsak az, amit a miniszterelnök akar. 2017 Magyarországának egyik legnagyobb szégyene, ami e területen zajlik, ráadásul úgy, hogy nincs senki, aki megakadályozhatná ebben a kormányzatot.

Természetes, hogy többekben felvetődött a kérdés, mit lehet ezzel kezdeni? Van-e megoldás a demokrácia színlelésével szemben? Van-e megoldás akkor, ha társadalom nagyobbik részét teljesen hidegen hagyja a politikai élet eme fontos területe, feltehetően azért is, mert fogalma nincs arról, hogy van-e számára jelentősége a parlamentben zajló eseményeknek vagy sem. Ebből a szempontból a kommunista diktatúra negyven éve hihetetlen roncsolásokat hajtott végre az agyakban; a nagyközönséget egy cseppet sem érdekelte mi zajlik a parlament falai között, pontosan tudta, hogy sem befolyása, sem hatása nincs arra mi zajlik ott; a politikusok azt teszik, amit akarnak, és ha éppen negyedévente üléseznek, az is csak a bábszínház része.

Átmeneti változást hozott a rendszerváltás utáni időszak; valódi viták, értékelhető indulatok színtere lett az országgyűlés; akkoriban a Fidesz is arra használta, amire való. Ez ügyben egyébként érdemes tanulni tőle; mindig kihasználta a demokratikus rendszerben rejlő lehetőségeket, és mivel ezt jól megtanulta, azt is magáévá tette, hogy amit ellenzékben kihasznált, azt kormányra kerülve ellehetetlenítse az ellenfeleinek. A kétharmados győzelmét is arra használta, miként tudja átalakítani úgy a magyar közjogi rendszert, hogy az a lehető legkisebb mozgásteret adjon a politikai ellenfélnek. Vagyis a parlamentet kizárólag abba az irányba mozgatta, amelyben saját akaratát akadály nélkül érvényesíteni tudja, miközben az ellenzéknek nulla esélyt ad.

Kérdezhetnék: miért nem ismerték fel ezt az ellenzéki pártok, vagy ha felismerték, miért nem léptek fel ellene? Nos, ez valóban a kérdések kérdése. Pontosabban az, hogy van-e egyáltalán olyan képlet, amely kecsegtető megoldást kínál e rendszer ellen? A Demokratikus Koalíció például úgy döntött, hogy nem vesz részt a parlament munkájában, felismerve feleslegességét, képviselői otthagyták a munkahelyüket. Igen ám, de nem rendelkezvén frakcióval egy sor jogot nem birtokolnak ezért ez a fajta bojkott látszat nélkül maradt, afféle szorgos népünk győzni fog lázadásnak tűnt. A bojkottban senki nem követte Gyurcsány pártját, s bár akadtak jócskán olyanok, aki a teljes bojkottot tanácsolták, ebben igazi partner nem akadt. Azt mondták: az a csekély lehetőség, amit a parlament által biztosított nyilvánosság jelent, fontos katalizátora lehet olyan ügyek továbbvitelének, a sajtóban való megjelenítésének, amelyekre másként nem lenne esély. Ne vitassuk meg most, hogy ez elfogadható érv-e a bojkottal szemben, vagy sem, már csak azért sem, mert nincs egzakt mérőszám, amely erre a problémára megoldást kínálna. Vagyis kinek mi a véleménye, milyen a hozzáállása. A Független Hírügynökség sem kívánja ezt a vitát eldönteni; ha a társadalom nem kényszeríti ki a radikális lépéseket, akkor azok, ha meg is történnének, nem hoznák meg a kívánt eredményt. Ami azt is jelenti: a magyar emberek számára a demokrácia legfőbb szentélyének tartott parlament semmit nem jelent, nem gondolják, hogy az ott született törvényekkel szemben nekik dolguk lenne. Márpedig, ha az emberek demokrácia-igénye még nem érte el ezt a szintet, biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb lesz olyan párt, amely ezt kihasználja. És a Fidesz ezt felismervén, kizárólag a saját céljai megvalósítását látja fontosnak megvalósítani az országgyűlés biztosította körülmények között. 2017 erre újra nagyszerű példákkal szolgált; a kreatív törvényalkotás mellett arra is, miként lehet báboknak nézni azokat, akik képviselőként olykor még fontosnak is hiszik magukat. És ne hozzuk ide ellenpéldaként az azonnali kérdéseket, vagy az interpellációkat; Orbán Viktor ezeket épp úgy lekezeli, mint ahogy valamennyi politikai ellenfelét, de félreértés ne essék, a sajátjait is. Használ mindenkit, ahogy az a bábszínház rendezőjétől elvárható. Egyelőre, csak mihez tartás végett: mi is bábok vagyunk az ő színházában.

A következő részben az ellenzék állapotát elemezzük a 2017. évi történések tükrében.

A sorozat korábbi részei:

A lázadás éve – Soros ellen

Orbán az isten, és senki más

Vége az Országgyűlésnek

0

A héten zárja idei munkáját az Országgyűlés. A képviselők az idén utoljára ma interpellálhatják a kormányt. A Ház holnapi programjában huszonnyolc előterjesztés elfogadása szerepel. 

A munka 11órakor kezdődik, a képviselők a közelmúltban elhunyt Devánszkiné Molnár Katalin volt szocialista országgyűlési képviselőre emlékeznek, majd rátérnek a napirend előtti felszólalásokra.

Ezután következnek az interpellációk – erre egy órát szán az előre rögzített program.

A Fideszes  Bánki Erik arról kérdezi a nemzetgazdasági minisztert, minek köszönhető a beruházások idén tapasztalt növekedése, Firtl Mátyás (KDNP) pedig arra vár választ az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a kormány miként segíti a nyugdíjasokat.

Az ellenzéki padsorokból azért ennél kényesebb kérdésekre várnak választ: Korózs Lajos (MSZP) szintén Balogh Zoltánt interpellálja, azt kérdezve, „miért nincs diszkriminációtól mentes korhatár előtti nyugdíj?”. A jobbikos Z. Kárpát Dániel miniszterelnöknek címzett interpellációjának címe: „Miért hagynak tömegeket az út szélén?”. Az LMP-ből Schmuck Erzsébet a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztertől azt kérdezi, hogy a beruházás az „évszázad korrupciója” lesz-e.

MTI – FüHü

Uniós pénzekről az Országgyűlésben

0

A 2014 és 2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tárgyal ma az Országgyűlés. Ezzel zárul a múlt héten kezdődött négynapos ülés.

 

A délelőtt 11-kor induló ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, erre másfél órát szánnak a programban, majd jöhetnek az azonnalik – egy órán át. Utána politikai vita lesz az uniós pénzek felhasználásáról. Ennek menetrendje szerint először a kormány kap egy maximum 40 perces időkeretet, majd több mint négy óra áll a képviselői vélemények kifejtésére.

A négynapos ülés napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

 

 

Ismét Országgyűlés, négynapos

0

A kínai vizit és a diplomáciai csúcsforgalom ellenére lesz Országgyűlés a héten. Az ülés a kormányhoz címzett interpellációkkal kezdődik, s négy napig tart. A  zárszámadásról is szavaznak.

 

Ma 13 órakor, a közelmúltban elhunyt Pál László korábbi MSZP-s képviselőre történő emlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal indul a négynapos ülés. Ezt követően lesznek az interpellációk, amelyekre két óra jut, majd az azonnali kérdésekre 60 perc.

A parlament honlapján elérhető információk szerint az ellenzéki oldalról az MSZP-s Hiller István az emberi erőforrások miniszterét interpellálja az oktatásról. A jobbikos Z. Kárpát Dániel miniszterelnökhöz címzett felszólalásának címe: „Kizárva a jövőből?”, míg az LMP-s Schmuck Erzsébet nemzeti fejlesztési miniszternek címzett kérdésével arra vár választ, hogy miért nem készíti fel a kormány az országot az éghajlatváltozásra.

A Fideszes Dunai Mónika arról kérdezi az emberi erőforrások miniszterét, hogy a kormány milyen eszközökkel segíti a nők munkaerő-piaci elhelyezkedését. A kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa szintén Balog Zoltánhoz fordulva szólhat a Határtalanul programról, amelyben az állam támogatásával szerveznek osztálykirándulásokat a szomszédos országok magyarlakta területeire.

A parlament kedden szavazásokkal folytatja munkáját, a képviselők egyebek mellett ekkor fogadhatják el a tavalyi zárszámadást. Az ülés ezt követően csütörtökön folytatódik és jövő hétfőn ér véget.

Az Országgyűlés elé terjeszti hétfőn az Európai Parlament november 16-i határozatát a Fidesz – számolt be a Hír TV. A nagyobbik kormánypárt frakciószóvivője vasárnap jelentette be, hogy kezdeményezik a döntés napirendre vételét, amit Halász János minden eddiginél veszélyesebb „migránspárti határozatnak” nevezett.
Az EP plenáris ülése november 16-án döntött arról, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások a menekültek kötelező szétosztásáról az Európai Parlament és a tagállamok között.

 

 

 

Ma a kormányt kérdezik a képviselők

0

Ma ér véget az Országgyűlés múlt héten kezdett ülése. A mai programban azonnali kérdések szerepelnek. Előtte és utána képviselői felszólalások lesznek.

 

Az ülésnap délelőtt 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a kérdések másfél, az azonnali kérdések pedig egy órában követnek. A munkanap napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

Bene Ildikó(Fidesz) arról kérdezi majd az emberi erőforrások miniszterét, hogy bővül-e a lombikprogram támogatása. Kiss László (MSZP) arra vár választ a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy mikorra készül el az M0-ás körgyűrű északi szakasza. Szávay István (Jobbik) Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest arról kérdezi, hogy a kormány mikor kezdi el a Trianon 100. évfordulójára való felkészülést, míg az LMP-s Hadházy Ákos emberi erőforrások miniszterének szánt egyik kérdésének címe: „Romokban a nyelvoktatás”.

Magyar nyelv napja az Országgyűlésben

0

Rendhagyónak is mondható módon kezdi meg ma négynapos  ülését az Országgyűlés: elsőként a magyar nyelv napjára emlékeznek a délután 1 órai kezdést követően. 2011 óta emlékeznek meg a magyar nyelvet hivatalossá tevő, 1844-ben ezen a napon elfogadott törvényről Magyarországon.

 

A napirend előtti felszólalásokat ezúttal is két órában követhetik az interpellációk, az azonnali kérdésekre pedig további 60 perc áll majd rendelkezésre.

Az első ülésnapot követően kedden összesen 24 javaslatról szavaznak – összesített az MTI. Az Országgyűlés ekkor fogadhatja el például a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló kormánypárti határozati javaslatot, továbbá fideszes képviselők kezdeményezésére úgy szigoríthatja a kampányfinanszírozási szabályokat, hogy a választáson egy százalékot el nem erő pártoknak vissza kelljen fizetniük az állami támogatásukat.

A parlament szerdán és csütörtökön folytatja ülését, amely jövő hétfőn ér véget.

A parlament a devizahitelesek támogatásáról

0

Az Országgyűlés az LMP kezdeményezésére politikai vitát tart a devizahitel-károsultak érdekében szükséges lépésekről. Az ülésnap délelőtt 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a kérdések másfél, az azonnali kérdések pedig további egy órában követnek.

A Ház ezután mintegy ötórás időkeretben tart politikai vitát a devizahitelekről. Az LMP erről szóló indítványában azzal indokolta a kérdés tárgyalását, hogy a kormánytöbbség hiába tekinti lezártnak a devizahitelesek ügyét, közülük jelenleg több ezren állnak kilakoltatás előtt, még mindig rengeteg peres eljárás indul, az árfolyamgátas hiteladósok pedig a forintosítást követően rosszabbul jártak.

Adózási kérdésekről az Országgyűlésben

0

Ma is ülésezik az Országgyűlés. A képviselők általános vitával folytatják a hétfőn kezdődött ülést. Tíz előterjesztés, köztük az adózást érintő több indítvány kerül terítékre. A munka pénteken is folytatódik, az ülés hétfőn ér véget.

Az ülésnap reggel 9 órakor kezdődik. A képviselők elsőként a társasági- és osztalékadót érintő változtatásról mondhatják el a véleményüket, ezt követően az uniós vámjog végrehajtásáról, az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényjavaslatokról lesz szó.

A parlament általános vitát tart a sport- és kisvállalkozásokat érintő adómódosításokról, tárgyalhat az szja-felajánlásokra vonatkozó, továbbá az illetéktörvény módosításáról is – írja az MTI.

Ma még lesz ülés a Parlamentben

0

A héten véget ér az Országgyűlés aktuális ülése. A múlt héten kezdődött parlamenti ülésszak utolsó, ötödik napján, kedden délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalások azonnali kérdések, majd napirend utáni kérdések szerepelnek a programba.

A parlament honlapján elérhető információk alapján ezúttal is akár több mint húsz kérdés hangozhat el – összegez az MTI.

A kormánypárti padsorokból a fideszes Gyopáros Alpár arra vár választ a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy az Európai Bizottság mikor indít saját maga ellen kötelezettségszegési eljárást.

Ellenzéki oldalról a szocialista Kiss László azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy milyen okból marad el az 1-es villamos meghosszabbítása.

A Jobbik nevében Hegedűs Lorántné a nemzetgazdasági miniszterhez fordulva kér tájékoztatást: támogatja-e a kormány a diplomás bérminimum bevezetését,.

Az LMP-s Demeter Márta külgazdasági és külügyminiszternek szánt kérdésének a címe: „Hogyan varázsolja el a közpénzt az Eximbank?”.

Ötnapos ülést kezd a Parlament

0

Ötnapos ülés kezdődik ma az Országgyűlésben. A képviselők kilenc javaslatról szavaznak, szerdán a jegybank tavalyi beszámolóját, csütörtökön pedig a 2016-os zárszámadást tárgyalják. Az ülés október 24-én ér véget.

 

Ma 13 órakor indul az újabb ülésszak. A mai nap ezúttal is napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációk lesznek, erre két óra áll rendelkezésre. A Ház honlapján elérhető információk alapján a fideszes Németh Szilárd arról kérdezi a külgazdasági és külügyminisztert, hogyan kell a magyar diplomatáknak megvédeniük Magyarországot. Az ellenzéki padsorokból a szocialista Teleki László arra vár választ az emberi erőforrások miniszterétől, hogy

„miért nem tesz valamit a kormány a közelgő tömeges kilakoltatások ellen”.

A Jobbiktól Farkas Gergely szintén Balog Zoltánhoz címzett interpellációjában azt kérdezi, a kabinet miért nem emelte eddig egyszer sem a hallgatói ösztöndíjakat, az LMP-s Sallai R. Benedek pedig a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert kérdezi arról, hogy

„ki fizeti a paksi késést”.

Az Országgyűlés kilenc javaslatról szavazhat, szerdán a jegybank tavalyi beszámolóját, csütörtökön pedig a 2016-os zárszámadást tárgyalja. A most kezdődő ülés október 24-én, kedden kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget – írja az MTI.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!