Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

„A nemzeti együttműködés rendszere rákos daganat az EU-ban”

Simonyi András, egykori washingtoni nagykövet, aki a The Hill című portálon fejtette ki a véleményét rákos daganatnak nevezte Orbán rendszeretét.

Simonyi, aki jelenleg is Washingtonban él, egy zenekarban játszik a leendő amerikai külügyminiszterrel, akinek az édesanyja és a nevelőanyja is magyar. Antony Blinken minden bizonnyal megkapja a washingtoni szenátus jóváhagyását, mert a demokratáknak sikerült ott is többséget elérniük – írja Simonyi aki a jelenlegi helyzetet felvázolva egyben azt is előre vetíti mi várható Washingtontól a demokraták térnyerésével.

Aggódnunk kellene. Az Európai Unió (EU) és Kína között a német közvetítéssel kötött átfogó beruházási megállapodás boldoggá teszi a német ipart, ám a megállapodás bizonytalan részletei miatt az emberi jogok tekintetében hosszú távon negatív következményekkel járnak, beleértve pusztító hatást a Európa esélye arra, hogy értékalapú, geostratégiai szereplő legyen, a befektetéseken és a kereskedelemen túl is.

Németország a célkeresztben

Simonyi Merkel kancellárt bírálja azért, mert nem vette észre, hogy Orbán Viktor rendszere „rákos daganat” az Európai Unióban. A német kormány elsőbbséget ad a gazdasági érdekeknek, és ezért tolerálja a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, amely a demokrácia leépítését jelenti – fejtegeti Simonyi András. Aki ezt követően a németeket azért bírálja, mert lepaktáltak Kínával.

A kínai kapcsolat

Merkel kancellár azzal koronázta meg a német elnökséget az Európai Unióban, hogy elérte az évek óta folyó beruházás védelmi tárgyalások sikeres befejezését. Az aláírt dokumentum megkönnyíti az európai cégek dolgát Kínában. Mindez zene Orbán Viktor miniszterelnök füleinek, aki szintén jó kapcsolatot ápol Pekinggel és Moszkvával  pedig Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfélnek tekinti – hangsúlyozza Simonyi. Aki eleve abból indul ki, hogy Washington és Európa érdekei egybeesnek holott erről szó sincsen! Németország jóval USA-t megelőzve épített ki jó gazdasági kapcsolatokat Kínával, amely a német autóipar legnagyobb piacát jelenti! Ilyen körülmények között nehéz lesz a Biden adminisztrációnak olyan diplomáciát kidolgoznia, amely Európa érdekeinek is megfelel, mert a kínai kapcsolat egyre inkább alternatívát jelent az USA-hoz képest. Jól mutatja ezt, hogy Magyarország – amerikai tiltakozás ellenére – a Huawei 5 G rendszerét vezeti be már csak azért is, mert az amerikaiak nem rendelkeznek működőképes alternatívával.

Ha még nem olvasta volna…

Most mindenki ezen az „asszonyságon” van kiakadva, pedig semmi ok sincs rá. Krúdy A vörös postakocsiban „egy még elég csinos és kívánatos”, de a „szerelemtől visszavonult asszonyság”-ról emlékezik meg, akiről egy éjszakai kihallgatás során tudjuk meg, hogy „az volt a mestersége, hogy szerelmet vessen és arasson”. De Krúdynál maradva utalhatnánk a „horvát asszonyság”-ra, aki megőrült a színészekért, s aki horvát létére nem ismerte Zrínyit, a költőt, de Zrínyit, a kaposvári színészt annál inkább.

Kétségtelen, az „asszonyság” megszólítás manapság, a mai magyar nyelvben leginkább talán a megszólító távolságtartó fölényeskedését fejezi ki, s a megszólítottnak kedélyeskedő-bizalmaskodó lenézését, lekezelését. Orbán ezzel maximálisan tisztában van, hiszen egy októberi interjújában nagyon is tudatosan nevezte a számára gyűlöletes, megvetett és Soros emberének kikiáltott Věra Jourovát asszonyságnak, midőn ezt mondta:

„ez az asszonyság onnan Csehországból úgy látja a magyarokat, mint azok a tökfilkók, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy saját döntéseket hozzanak.”

Ugyanakkor olyannyira nincs köze Orbánnak a valósághoz, hogy már fel nem fogja, nem is érti meg, hogy ez a fajta bratyizós-pálinkázós-fehérvári huszározós, feudális stílus (стиль) egyszerre viszolyogtató és röhejes. Még akkor is, ha ez sokaknak bejön, s ettől a hátsó udvari verbalitástól érzik magukhoz közelinek a magyar miniszterelnököt.
Most Karikó Katalint, a vakcina egyik kifejlesztőjét nevezi – éktelen, de magához méltó tahósággal – „kisújszállási asszonyságnak”, mindjárt magyarnak is mondva a Pfizer nevű („ezt a nehezen kimondható szót: Pfizer, azt hiszem, így kell mondani”) vakcinát, amelyben „magyar ész van benne”, de „ugye egy német prof is benne van ebben a dologban”, foglalja össze rendkívüli eleganciával, kifinomultsággal és mértéktartással a magyar miniszterelnök.
Én viszont most Orbán rendkívüli olvasottságát, literátus személyét éneklem meg. Ugyanis épp Karikó Katalint, a vakcina kifejlesztőjét, a legkülönbözőbb szakmai elismerések várományosát kellett asszonyságnak nevezni, hiszen Orbán ezzel Krúdy egyik legkülönösebb regényére, az Asszonyságok díja című munkájára gondolhatott, amelynek főszereplője egy bizonyos Czifra János, foglalkozását tekintve „temetésrendező”, aki „huszonöt év alatt megismerkedett a halállal, eltemetett vagy tízezer pesti embert, gyermeket, asszonyt, öreget, nem volt neki újdonság a sírás, jajveszékelés, kétségbeesés…Bár nem volt lángész, hosszú működése alatt megtanulta, hogy az életet és a halált egy kis mesgye választja el, tehát nem igen érdemes sokat törődni az élet aprólékosságaival.” S hogy még valamit eláruljak erről a temetésrendezőről, Krúdy beszámolója szerint „a zsidótemetőben is volt dolga, ahol a gondnokkal szokott eszmét cserélni az általános drágaságról.”

Ugye, mennyire más, ha az ember nem innen-onnan kiragadva, hanem kulturális kontextusukban érzékeli a szavakat és kifejezéseket?

Akkor most miért is kell a mi nagyszerű, felkészült és nyelvileg is mindig selymesen és bársonyosan fogalmazó miniszterelnökünket méltatlan támadásoknak kitenni?
Gábor György

No comment… – …terem mint a gomba

„Egyébként mindenki ezt a nehezen kimondható szót használja: Pfizer, azt hiszem így kell mondani. De az valójában egy magyar vakcina. Ugye egy német prof is benne van ebben a dologban, a kutatásban, vagy a kutatás irányításában, de a legtöbben magyarok dolgoznak a kutatásban, vagy a kutatás irányításában. Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne. Büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam.”
(Orbán Viktor, 2021. január 3.)
„Reményt adnak nekünk a tudósok – világszerte, és még inkább nálunk, Németországban. Az első megbízható koronavírus-tesztet itt fejlesztették ki, és most már az első Európában és a világ más országaiban jóváhagyott oltást is. Egy német vállalat kutatására épül, és német-amerikai együttműködésben gyártják. Az alapítói, a mainzi Ugur Sahin és Özlem Türeci elmesélték nekem, hogy 60 nemzet szülöttjei dolgoznak cégükben. Semmi sem mutathatja jobban, hogy a fejlődést az európai és nemzetközi együttműködés, valamint a sokszínűségben rejlő erő hozza el”.
(Angela Merkel, 2020. december 31.)
FB Komment
… Balázs
A kisújszállási asszonyságok má’ csak ilyenek! Ragyogó tisztaságot és rendet tartanak, miközben félkézzel bepelenkáznak öt gyereket és mire a munkában megfáradt családfenntartó hazaér, a gőzölgő vacsora mellé odarittyentik a világjárvány elleni vakcinát, hogy mosolyt csaljanak uruk gondoktól terhelt arcára!

Andy Landy mosolyalbuma – Olimpia

A fuhu.hu megszerezte az Orbán Viktor által ígért magyarországi olimpia látványtervét.

 

Özlem Türeci és Ugur Sahin

Sok figyelemre méltó eleme volt Angela Merkel utolsó újévi köszöntőjének a német köztelevízióban. Ezek közé tartozott, ahogy fejből, kifogástalanul mondta ki ezt a két török személynevet, amelyet vele együtt immár az egész ország ismer.

Két, török bevándorlók gyerekeként már Németországban született tudós és üzletember, a Rajna-parti Mainzban működő BioNtech cég tulajdonosai és vezetői, akik közül a férj, Şahin a mainzi egyetem professzora, a feleség, Türeci pedig munkatársa. Az ő, korábban rákgyógyszerekre specializálódott vállalkozásuk fejlesztette ki és gyártja az amerikai Pfizer óriáscéggel együttműködve az elsőként piacra és alkalmazásra került koronavírus-vakcinát.
Azt is megemlítette köszöntőjében Merkel, hogy a két tudós-üzletember azt is elmondta neki, hogy hatvan különböző nemzetiségből kerülnek ki a cég dolgozói, akikkel ezt a világra szóló eredményt elérték. A vezetők, ismétlem, migránsok, pontosabban, a migránsok második generációjához sorolt két muzulmán ember, akik Németországban élnek és alkotnak. Ugyanaz a Merkel kancellár büszkélkedik el utolsó újévi köszöntőjében az ő teljesítményükkel, aki öt évvel ezelőtt meghozta tizenhat éves kancellárságának legjelentősebb, legemberibb és legtöbbet támadott döntését a szíriai háború elől menekülők bebocsátásáról.
Legemberibb, és ugyanakkor bölcs döntését. Öt év elteltével annak a közel egymillió menekültnek egyharmada már stabil egzisztenciát szerzett Németországban, vagyis dolgozik, adót és társadalombiztosítási járulékot fizet, további százezrek tanulnak, és közülük is, mint a bevándorlók korábbi generációiból, szakmunkások, mérnökök, feltalálók is kikerülnek majd, meg persze orvosok, pedagógusok, rendőrök, katonák, szakácsok, felszolgálók, kutatók. Németország gazdagabb lesz tőlük. Persze, vannak köztük, akik nem tudnak egzisztenciát teremteni, és közülük egyesek bűnözőkké válnak. Arányaiban nem többen, mint a hasonló társadalmi helyzetű németek vagy kelet-európai bevándorlók közül.

A német hivatalosság nem migránsoknak nevezi őket, hanem migrációs hátterű honfitársaknak (Mitbürger mit Migrationshintergrund).

Az együttélésnek persze megvan a kockázata, megvannak a nehézségei, de hatalmas előnyei vannak: hozzájárulnak a költségvetés és a társadalombiztosítási kassza egyensúlyához (hiszen a bevándorlók jellemzően többet fizetnek be oda, mint amennyit igénybe vesznek minden fejlett országban), és amely szempontból Türeci és Şahin professzor példája különösen fontos: hozzájárulnak a fogadó ország innovációs képességéhez.

Időnként még idézni szoktuk István király intelmét arról, hogy érdemes befogadni az idegeneket, mert a sok kultúrájú ország az erősebb.

A világ innovációs folyamatainak központja ma is Észak-Amerika és Nyugat-Európa, s ezek a régiók a kapitalista gazdasági forma mellett valóban a sokféle kultúra találkozásának, a multikulturalizmusnak köszönhetik erejüket. Kiváltképp szembetűnő e tekintetben a magyar kormányzati politika kisszerűsége: a ragaszkodás a társadalom etnikai és vallási homogenitásához, a bevándorlás harsány elutasítása, amit identitásának legfontosabb elemeként hirdet itthon és nemzetközi kapcsolataiban. Pedig az első Orbán-kormány idején Orbán és Kövér még tisztában volt azzal, hogy a fogyatkozó népességű ország nem nélkülözheti a bevándorlást, és ennek tudatában készíttettek hozzáértő szakemberekkel demográfiai koncepciót.
De azután jött a Charlie-Hebdo merénylet, és Orbán a maga vitathatatlan politikai ösztönével felismerte, hogy az idegenellenességre hatalompolitikát építhet, s mindent ennek a szempontnak rendelt s rendel mindmáig alá. Ellenzéke pedig azzal keres ellenszert erre, hogy maga is esküdözik: nem akar bevándorlókat, kormányra jutása esetén sem nyúlna a Kerítéshez. Akiknek ezzel üzen – a választási sikerhez megnyerni kívánt választóknak –, azok persze nem hiszik el neki.
Miért ez jut eszembe a most zárult évről? Csak azért, mert ahogy Merkel kancellár pályafutásában összetartozik 2015, a szír menekültek bebocsátásának éve és 2020, a koronavírus-járvány éve, amikor a migrációs hátterű tudós-üzletemberek cége nyújtja Európának és a világnak az első alkalmazható vakcinát a járvány leküzdésére, a magyar politikában is összetartozik 2015, Orbán gonosz döntésével és 2020 a katasztrofális járványpolitikával és az ellenzék immár közmondásos gyávaságával.

Jourova: már jövőre vizsgálhatja Magyarországot és Lengyelországot az EU

Ki mire költi az uniós pénzeket? A brüsszeli bizottság alelnöke, aki az EU igazságügyi biztosa, úgy nyilatkozott a német Tagesspiegelnek, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban már 2021-ben megindulhatnak a vizsgálatok a jogállam leépítése miatt.

Vera Jourova szerint semmiképp sem vesz igénybe hosszú időt az a folyamat, hogy az Európai Bíróság elbírálja az uniós csúcson megszavazott okmányt. A nyilatkozat különösen rossz hír a magyar kormánynak, amellyel szemben komoly a gyanú: a miniszterelnök lojalitás alapján osztogatja az európai pénzeket!

A párizsi Le Monde például megírta az Átlátszóra hivatkozva: Mészáros Lőrinc hatalmas vagyonából több mint 800 millió euró uniós pénz! Valószínűleg egyetlen uniós polgár sem profitált ilyen nagy mértékben az uniós pénzekből.

Jourova fekete listán

A magyar kormány már korábban megszakította a kapcsolatot a biztos asszonnyal. Jourova ugyanis cseh történelmi tapasztalatok alapján utalt arra, hogy jól ismeri a rendszert, mert ő maga is kommunista diktatúrában nőtt fel éppúgy mint a magyar miniszterelnök.

A magyar kormányfő kérte Ursula von der Leyen asszonytól Jourova felmentését, melyet természetesen a brüsszeli bizottság vezetője megtagadott.

Így Orbán Viktornak azzal kell szembesülnie, hogy még a 2022-es választások előtt indulhatnak vizsgálatok korrupciós ügyekben. Annál is kellemetlenebb ez a magyar miniszterelnök számára, mert Jo Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a populista vezetők elleni harcban a korrupció leleplezése a leghatékonyabb fegyver.

Magyarországot, Lengyelországot és Törökországot felfüggesztheti a NATO 

A New York Times-ban mondja el véleményét Robert Gates, az USA egykori hadügyminisztere. Gates republikánus és demokrata elnök alatt is szolgált vagyis kifejezi a washingtoni konszenzust, mely Trump előtt nem pártosan ítélte meg az Egyesült Államok stratégiai érdekeit.

Az első számú célpont Erdogan

A törökök populista vezérének Robert Gates elsősorban azt veti a szemére, hogy az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-val. Ráadásul azzal jár, hogy az orosz kiképző tisztek megjelennek a törökök katonai támaszpontjain, ahol amerikai gépek is állomásoznak. Ez olyan lehetőséget teremt az orosz hírszerzőknek, melyet az USA mindenképp el akar kerülni. Trump egy darabig mentegetni próbálta Erdogant, de végül a szankciók mellett döntött.

A török „szultán” ahogy hívei nevezik ezenkívül katonailag igen aktív külföldön is: Szíriában, Líbiában, Hegyi Karabahban. Mindez nehezen egyeztethető össze a NATO érdekeivel. Arról nem is beszélve, hogy a Földközi tengeren potenciális katonai konfliktus alakulhat ki, ha a törökök flottája továbbra is erővel próbálja meg Törökország tengeri jogait védelmezni a Ciprus körüli tengeralatti földgáz lelőhely térségében.

Magyar-lengyel párhuzam

Washingtonban eddig sohasem kezelték hasonló módon Erdogan elnököt, Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit. Azzal, hogy a veterán ex hadügyminiszter párhuzamot von közöttük , komoly fenyegetést fogalmaz meg a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

Erdogan ellen a török hadsereg puccsot kísérelt meg- nem is nagyon titkolt amerikai támogatással. A puccs központja az incirliki légitámaszpont volt, ahol az USA harci gépei is állomásoznak. Erdogan emberei leverték a puccsot, és épp nemrégiben ítélték el életfogytiglanra a magas rangú katonai szervezőket.

Robert Gates utal arra, hogy Joe Biden külpolitikája a jövőben fokozottan kíván támaszkodni a nem katonai eszközökre.

Példaként említi azt, hogy Németországot felelősségre akarják vonni az Északi áramlat 2 orosz földgáz vezeték miatt. Vagyis az orosz kapcsolatokat jóval szigorúbban ítélik meg mint Trump idején. Ez pedig rossz ómen Orbán Viktornak, aki épp nemrég fogadta a Roszatom vezetőjét Budapesten.

Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Oroszországot és Kínát. Lengyelország esetében ez kisebb probléma hiszen Varsó külpolitikája mindig is követte a washingtoni vonalat. Ámde Budapesten más a helyzet. Pompeo külügyminiszter hiába járt Magyarországon: nem sikerült a magyar kormányt lebeszélni arról, hogy a Huawei vezesse be az 5G rendszert. A magyar-kínai kapcsolatok igen intenzíven a diplomáciában és a pénzügyekben. A magyar nemzeti bank elnöke évente többször is felkeresi Kínát – és erről nemigen tájékoztatja sem a közvéleményt sem pedig a szövetségeseit. Trump idejében mindez nemigen jelentett gondot, de Joe Biden változást hoz a téren. Erre figyelmeztet Robert Gates ex hadügyminiszter a New York Timesban.

Mit lehet tenni a renitens államok ellen? Fel lehet őket függeszteni a NATO-ban! Magyarországot már eddig is gyakran kihagyták a fontos beszélgetésekből, ha az Oroszországot érintette, mert az USA-ban nem bíznak abban, hogy nem szivárognak ki ily módon információk. A magyar diplomáciának tehát a jövőben ugyancsak nehéz dolga lesz, ha meg akarja őrizni jó kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel miközben fő szövetségese, az USA szemben áll Oroszországgal és Kínával.

Fukuyama: erősödnek az autokrata tendenciák

Az amerikai politológus az idei évet értékelve arra a következtetésre jut, hogy a demokráciák gyengélkednek és az autokrata tendenciák erősödnek a világban.

A jogállamok gyengülése olyan válságot válthat ki a világon mint amilyen 1929 után kialakult – állitja Francis Fukuyama. Egyszer már eltemette a történelmet azt állítva, hogy a liberális demokrácia világméretű győzelmet aratott a Szovjetunió bukása után. Ehhez képest most arra mutat rá a Wall Street Journalben, hogy Kína és Oroszország befolyása erősödőben van, és ez a két állam mindenütt az autokratikus tendenciákat támogatja.

Az USA sem kivétel: Trump amikor nem ismeri el a választások eredményét, akkor kérdésessé teszi a demokrácia egyik legalapvetőbb elvét.

A Covid-19 járvány az autokráciák kezére játszott

Rendkívüli intézkedéseket kellett hozni a vírus miatt, és ezt egyes helyeken ki is használták. Orbán Viktor magyar miniszterelnök például rendkívüli felhatalmazást kért és kapott – emlékeztet rá Francis Fukuyama. Aki elfelejti feltenni azt a kérdést, hogy vajon miért is történik mindez?

A globalizáció és az informatikai forradalom olyan drámai változásokat indított el az egész globális gazdaságban, melyet az elitek csak igen kevéssé képesek kezelni.

A populista politikusok arra hivatkoznak, hogy a változások millió számra termelik a lúzereket, akiket csakis egy erős központi hatalom menthet meg. A globalizáció lúzerei szavaztak millió számra Donald Trumpra illetve Orbán Viktorra vagy Kaczynskire. Nekik a változások továbbra sem ígérnek sok jót, ezért a populisták sokáig számíthatnak rájuk.

A demokrácia helyzete jövőre sem lesz egyszerű

A gazdasági visszaesés és a járvány miatti korlátozások folytatódni fognak. Ezért a liberális demokráciáknak nem lesz könnyű kezelni a helyzetet – hangsúlyozza Francis Fukuyama. Ez nem épp a politikai stabilitás receptje, de a válság pozitív változást is hozhat, ha az emberek leváltják a korrupt és inkompetens politikusokat – fejtegeti évzárójában a Wall Street Journalben az amerikai politológus.

Andy Landy mosolyalbuma – Aki nem Orbán, az náci

Hitler egykori gierłożi “Farkasverem” nevű főhadiszállásának nevezte Orbán az Európai Tanács üléstermét, ahol minisztertársaival tárgyalt. Merkel erről a megjegyzésről mit gondolhat??

Andy

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!