Lehetséges, hogy majdnem napra hét hónap múlva választunk. Az előzetes hírek szerint április elején járulunk az urnákhoz, hogy eldöntsük: milyen legyen a parlament összetétele a következő négy évre, illetve ki kap lehetőséget arra, hogy kormányt alakítson.
A jobboldali híveknek viszonylag egyszerű a helyzetük: Orbán, vagy Vona. Igaz, hogy van
a Fideszen – a KDNP-vel most ne foglalkozzunk- és a Jobbikon kívül más párt is, amely magát politikailag jobbra sorolja, például a Gémesi György féle Új Kezdet, a választók azonban ezeket inkább sorolják a baloldalra. Azért, mert markáns Orbán-ellenességük, de főként a demokratikus felfogásuk túlságosan is távolra helyezi őket akár Orbántól, akár Vonától. Az ő híveiknek nincs min gondolkodniuk, különösebb megfontolás nélkül is automatikus mozdulattal húzzák be a keresztet a Fideszre vagy a Jobbikra. Azt mondják
a szakértők, hogy ez nagyjából két-három millió embert jelent, a nyolcmillió lehetséges szavazót figyelembe véve, azt mondhatnánk: ott a tér a baloldal számára, a választók zöme még szabadon megszerezhető.
Hurrá, zúghatna az eddigi hatalmat látni sem akarók tábora, minden adott hozzá, hogy ezt el is lehessen érni. De: tábor – igaz töredezett – még csak volna, hurráhangulatról azonban messze nem beszélhetünk. Mert hiába áll a vártán ez a többmillió polgár, a zömének egyelőre fogalma sincs arról, hogy hova álljon. Pontosabban hova szavazzon. Mert a ma működő ellenzéki pártok, legalábbis a baloldalon, nem nyújtanak nekik támpontot, inkább azt üzenik: küzdünk ugyan értetetek, de legelőbb egymással. A választó meg sehogyan sem érti, mi is zajlik a feje felett érte, hogyan fordulhat az elő, hogy mindenki összefogásról beszél, vagy egyfajta együttműködésről, egybehangzóan állítják, hogy közös a cél, tulajdonképpen mind ugyanazt akarják, a végén mégis mindannyian mást mondanak, mást csinálnak.
Különleges ízt ad a pártharcoknak, hogy közülük ma igen kevesen mehetnek biztosra, a többség távol áll – a közvéleménykutatások alapján a parlamenti küszöbtől. A jóslatok csak az MSZP-nek adnak szászázalékosan biztos helyeket az országgyűlésben – már amennyit…-, rajta kívül a DK-nak adnak nagy esélyt és valamivel kevesebbet az LMP-nek. Az Együtt, a PM, a Liberálisok, a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt, az Új Kezdet, a Moma a futottak még kategóriában szerepelnek. Ami persze nem jelenti azt, hogy szavazóikra ne lenne szükség, de elsősorban a kormányváltás érdekében.
A pártok nagy bőszen határozták el, hogy nem követik el ugyanazokat a hibákat, amelyeket a 2014-es választások előtt elkövettek, a jelek azonban arra utalnak, hogy azon kívül, hogy az összefogás szót a lomtárba utalták, ugyanúgy nem találják meg a közös szavakat, a közös szótárt, a közös akaratot.
Ha megpróbáljuk számbavenni, hogy milyen lehetséges utak kínálkoznak, vagy kerültek szóba, akkor arra jutunk, hogy teoretikusan ugyan készen áll a baloldal az eddigi kormány leváltására, gyakorlatilag azonban napról napra fogyasztja esélyeit. De próbáljuk meg áttekinteni, mik ezek a lehetséges pályák, melyiknek milyen esélye van, illetve miért nincs igazában esélye?
A legegyszerűbb megoldás az lenne, és elvileg, persze legfeljebb egy percig, innen is indultak el a szereplők, ha mindenki mindenkivel összefog, egy közös listát alkot, lemond arról, hogy önálló pártszereplő(értsd: frakcióval rendelkező) legyen a parlamentben, támogatja és erre buzdítja szavazóit is azokat, akik a 106 egyéni körzetben felveszik a harcot a jobb-jelölttel. Ez a lehetőség, ismételjük, egy percig, vagy addig sem élt: a Momentum és az LMP gyorsan leszögezték, nem lesznek részesei egy ilyen masszának.
Az MSZP és a DK, természetes szövetségesnek tekintik egymást, nem foglakoznak az őket elutáló Momentummal és LMP-vel – akik persze ebben az azonosságban még nem egyek -, egyszerűen ők maguk összeállnak, közös listát készítenek, kiválasztják a 106 egyéni jelöltet, a többiek pedig látván szóértésüket, nem tudnak mást tenni, csak csatlakozni. Nos, ez az elképzelés akkor bukott meg, amikor Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kizárta Gyurcsány Ferenc szerepeltetését a közös listán. A DK viszont ragaszkodik elnökéhez, ráadásul most olyan pártszavazást indított, amellyel el is vágja az erre vezető utat. Tehát ez a variációja bármennyire is keltett némi reményt, a személyes különbözőségek okán illúzióvá vált.
A konfliktus feloldására létezik olyan javaslat, amely immár nem beszél közös listáról, meghagyja a pártoknak a megmérettetés lehetőségét, csak a 106 körzetben számol a megállapodással. Ez is tetszetősnek tűnő megoldás, bár tegyük hozzá, hogy a választási törvény igen erős gátakat állít fel. Így például azt, hogy ahhoz, hogy egy párt listát állíthasson legalább huszonhét egyéni jelöltet kell elindítania, márpedig ez – a valamennyi párttal számolunk -, akkor matematikailag lehetetlen. Vagyis a házasságba belépők közül néhánynak fel kell áldoznia önmagát. Ma erre nem látszik hajlandóság.
Ne foglalkozzunk a továbbiakban az LMP-vel és a Momentummal egyáltalán, engedjük őket szabadon. Nézzük, mi történik, ha az a létező javaslat kerül színre, amelyben az MSZP és a DK alkut köt, azaz nincs ugyan közös listájuk, de a 106 körzetre megtörténik a megállapodás. Ebben az esetben, az utóbbiaknál a küldő, vagy jelölőpárt neve szerepelne a szavazócédulán, míg a többiek, akik, más lehetőség nem lévén, támogatóként csatakoznak, és iratkoznak fel a szavazólapra. Ez jó megoldásnak látszik, hiszen kivédi a koordinált indulás buktatóit, a bökkenő csupán az, hogy ekkor a baloldalnak lesz több miniszterelnök-jelöltje, amit Botka nem akar, azt viszont akarná, hogy Gyurcsány egyéni körzetben induljon el. De ha nincs közös lista, akkor vajon végképp mi köze a szocialisták listavezetőjének ahhoz, hogy mit csinál a DK és különösképpen mit csinál Gyurcsány?
Mindenki külön indul, nincs a 106 körzetben közös jelölt. Ez a Fidesz forgatókönyve a kétharmados győzelem eléréséhez.
Lennének még variációk, de itt és most megállunk. Meggyőződésünk, hogy már az olvasó sem tudja hol áll a feje, azt meg végkép nem, hogy hova kerüljön a szavazólapja. Gyurcsány szerint a végén úgy is lesz megállapodás. Ki kivel és hogyan? Szóljanak, ha önök látják.
„Srđo, azt írja a magyar kormánypárti média, hogy te azért jöttél Budapestre, hogy megdöntsd az Orbán-rendszert. Meg tudnád őket nyugtatni?”
„Mesebeszéd. Habár… nem szeretném őket nagyon megnyugtatni. Azt hiszik talán, hogy ha itt megjelenik egy szerb az azonnal fellázít egymillió magyart?”
Srđa Popovićtyal csevegtünk délután az Írók boltjának galériáján, ahol könyvének magyar fordítását mutatták be: Útmutató a forradalomhoz. „Hogyan lehet tejberizs, Lego figurák és más erőszakmentes eszközök segítségével közösségeket mozgósítani, diktátorokat megbuktatni vagy egyszerűen megváltoztatni a világot.”
Azért a tegeződés, mert a Milošević elleni összefogás során sokszor találkoztunk.
Veszélyes titkokat, sőt, konkrét házi készítésű puccsreceptet tartalmazhat a nem túl vaskos kötet, ha már a kormánymédia ennyire begerjedt.
A Magyar Idők „hírhedt felforgatónak” nevezte a tengerbiológus végzettségű egykori szerbiai lázadót,
aki az Otpor (Ellenállás) egyik vezetőjeként jelentősen hozzájárult Slobodan Milošević bukásához (2000).
Srđa Popović annak a Zoran Đinđić meggyilkolt miniszterelnöknek a politikai gyermeke, akinek nevéhez fűződik a szerbiai demokrácia két és fél éve. A többi elhanyagolható.
”Nagyon hasonlít a két vezető, Vučić és Orbán. Mindkettőjüket személyesen ismerem. Orbánt még 1990 óta.
Az egyikük a szélsőjobbtól jutott el a középig, a másik a liberálistól a szélsőjobbig” – mondta a FüHünek nyilatkozva az erőszakmentes ellenállás nemzetközi szakértője, aki jelenleg egy NGO-t vezet és a belgrádi egyetemen ad elő.
Az Írók Boltjában elhangzott: Popovićnak olyan sűrű programja van, hogy még egy nagyon fontos találkozót is lemondott: Orbán Viktorral kávézott volna.
”Tényleg nem akartál a magyar miniszterelnökkel kávézni?”
„Ez így nem pontos. Találkoznunk kellett volna, de nem jött össze.”
Másfél órás performansza alatt Popović összesen ha kétszer említette Magyarországot. Talán éppen ez a trükkje a hírhedt nemzetközi felforgatóknak, hogy minden másról beszélnek csak a lényegről nem. Hogy elvonják a figyelmet. Ez már Tuskó Hopkins óta közismert.
Egyébként miért utalt volna arra napokkal ezelőtt maga a magyar propagandaminiszter, hogy ”olyan Soroshoz köthető külföldiek tartanak előadásokat Magyarországon, akik korábban Szerbiában és Macedóniában vettek részt zavargásokban.”
„Én csak a médiából értesülök Magyarországról, szerény a tudásom erről az országról.”
Viszont érintőlegesen mondott valamit, amire talán a magyarországi ellenzék is odafigyelhetne.
„A Milošević-ellenes politikai és civil összefogás lényege pontosan az volt, hogy a soviniszta hatalommal szemben magához vonzotta a nemzeti kisebbségeket is. 2000-ben Milošević 9 százalékkal veszítette el az elnökválasztást (és ezt követően házi őrizetbe, majd Hágába került). A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek aránya pontosan 9 százalék. Mivel ezek közül a legnépesebb a magyar, ezúttal is szeretnék köszönetet mondani nekik.”
Talán ha a magyar demokratikus ellenzék is felhagyna a parttalan „ahol adót fizetsz, ott szavazhatsz” narratívával, esetleg egykor még ezekre a szavazatokra is számíthatna.
Szeptember 28-án Tallinnban hozhatnak tető alá egy megbeszélést a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke között – írja a Bruxinfo. Brüsszel igen aktív diplomáciai tárgyalásokat folytat.
Előreláthatóan szeptember 28-án Tallinnban találkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – jelezte pénteken egy újságírói kérdésre válaszolva a Bizottság szóvivője. A találkozót az uniós digitális csúcs margóján bonyolíthatják le.
„Ha Orbán kormányfő bármit is meg kíván vitatni, Juncker elnök áll elébe”
– tette hozzá Margarítisz Szkínasz, a bizottsági elnök szóvivője.
Jóllehet, a két vezető az elmúlt napokban a menekültügyi szolidaritás kérdése kapcsán intenzív levélváltást folytatott egymással. A Bizottság szóvivője nem kívánt reagálni a magyar miniszterelnök legutóbbi, szokásos pénteki rádióinterjújában tett megjegyzéseire a menekültkvótákról, ehelyett azt mondta, hogy a hét elején küldött Juncker levél megállapításai továbbra is érvényesek.
A levélváltás
Juncker szokatlanul gyorsan, 24 órán belül válaszolt a magyar miniszterelnök levelére, amiben 400 millió euró pénzügyi hozzájárulást kért az EU-tól a magyar és az EU külső határainak védelmére fordított költségek körülbelül felének a megtérítésére. A Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a magyar kérést, de kizárta azt, hogy az uniós költségvetésből a déli határon épült kerítés költségeit finanszírozza. Jean-Claude Juncker válaszlevelében felemlegette, hogy a szolidaritás kétirányú utca, és lényegében politikai összefüggést létesített a külső határvédelemhez nyújtott uniós támogatás és a menedékkérők kötelező áthelyezésében való magyar részvétel között. Orbán már az Európai Bíróság szerdai ítéletét követően újabb levelet írt, amiben védelmébe vette a magyar álláspontot és jelezte, hogy a kormány hozzáállása nem változik a kérdéshez.
Mai fejlemény
A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is megismételte ezt az elutasító álláspontot, de valamelyest finomított a bírósági ítéletre adott magyar reakción.
„Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat”
– mondta a kvótaítéletről pénteken reggel a Kossuth Rádióban. Azt is hozzátette, hogy „ellenséges európai közegben kell végeznünk a munkánkat”. Az Európai Bíróság döntése szerinte
„kinyitotta az ajtót a Soros-terv előtt”.
Brüsszel is aktív
Pénteki brüsszeli bejelentések szerint Juncker az Unió helyzetéről szóló jövő szerdai európai parlamenti beszéde előtt telefonon vagy személyesen élénk egyeztetést folytat tagállami vezetőkkel. Hívta már az ügyben a belga kormányfőt, és csütörtök este együtt vacsorázott Mark Rütte, holland ügyvezető miniszterelnökkel. Pénteken délután pedig Emmanuel Macron francia elnök volt a vonal végén.
Egyelőre nem tudni, hogy a Bizottság elnöke a magyar és a lengyel vezetővel is beszél-e telefonon.
A Bizottság hétfőre ígért tájékoztatást arról, hogy kikkel egyeztetett éves programbeszéde előtt Juncker.
Nevük mellőzését kérő források tudni vélik, hogy az uniós beszédben külön is megemlíti majd a jogállami helyzet kapcsán Lengyelországot, és a kötelező menekültkvóták végrehajtására, illetve végre nem hajtásának kérdésére is kitér majd.
Juncker egyébként július végén Robert Fico szlovák miniszterelnököt kérte fel arra, hogy szervezzen egy találkozót közte és a V4-ek vezetői között.
Már akkor sok sebből vérzett a történet, amikor a magyar kormány elengedte a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot.
Safarov, miután egy baltával megölte örmény diáktársát, előbb börtönbe került, majd sokak nagy meglepetésére a magyar kormány hirtelen átadta az ezeri hatóságoknak. Még szinte meg sem érkezett hazájába, máris szabad embernek érezhette magát. Sőt, nem csupán a bilincseitől szabadult meg, de
nemzeti hősként ünnepelték Azerbajdzsánban,
s mint győzelmi lobogót, úgy hordták körbe az országban.
Magyarországon döbbenet és felháborodás kísérte Safarov kiadatását. Illúziója senkinek nem volt a magyar külügy szakértelmét illetően, de azt senki nem hitte el, hogy ekkora pancserek lettek volna. Pedig
Szijjártóék éppen ezt bizonygatták. Hogy őket megvezették.
Az akkor még a Fideszhez bekötött Magyar Nemzet meg is lobogtatott egy állítólagos levelet, melyben az azeriek állítólag arról biztosították a magyar kormányt, hogy amennyiben Safarovot kiadják Azerbajdzsánnak, odahaza folytatja a börtönbüntetésé.
A legtöbben más okokat sejtettek a háttérben. Jelesül azt, hogy a magyar kormány, illetve annak néhány tagja személyes előnyökre tett szert Safarov kiadatásával. Mert mi másért lett volna Orbánéknak korpás a hajuk, azaz, miért vállalták a nemzetközi szégyent és a hazai tiltakozásokat.
Sokáig – legalábbis a felszínen – nem történt semmi, ám idén szeptemberében kiderült, hogy
az azeri kormány 3 milliárd dolláros alapot hozott létre, melynek célja, hogy közép-európai újságírókat és politikusokat korrumpáljanak.
Nem sokkal később az is kiderült, hogy ebből a pénzből Magyarországra is jutott 7 millió dollár, ahogy azt először az Átlátszó megírta.
Ma Ara-Kovács Attila, a DK elnökségi tagja sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Guardian értesülései szerint fideszes politikusok, köztük Orbán Viktor is kaphatott a Magyarországra küldött pénzből.
Ara-Kovács Attila pénteki sajtótájékoztatója.
Ez nem az a pénz, amelyet Gyurcsány Ferenc már többször is említett Orbán állítólagos svájci bankszámláival kapcsolatban. A FüHü kérdésére, miszerint lehet-e valamilyen következménye annak, ha kiderül, hogy a Guardian értesülései igazak, a DK politikusa annyit mondott: ha magyar forrásból jött volna az információ, akkor az eddigiekhez hasonlóan most sem történik semmi. Mivel azonban a hír forrása nemzetközi, és ily módon nehezebb eltussolni, bármi megtörténhet.
Még az is, hogy hamarosan okosabbak leszünk. Vagy nem.
„Megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait.”
Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi – egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében.
„A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem” – folytatta levelét a kormányfő, kiemelve:
szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.
„Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása.
Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak”
– tartalmazza a levél.
Orbán Viktor „értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között.
„Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg.
A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is” – írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: „megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt”.
„Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.
Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik” – zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.
A Magyar Nemzet információi szerint gyanús pénzmozgások zajlanak Orbán Viktor családi cégei között.
Az Orbán-családnak csak idén 730 millió forint osztalékot hozó Gánt Kő és Tőzeg Kft-ről kiderült, hogy együttműködik Mészáros Lőrinc cégeivel, a Mészárosnak juttatott pénzek egy része közvetlenül is a miniszterelnökhöz kerül. Az is kiderült, hogy a cég a jövőben kettéválik, tehát az Orbán-család osztozkodik az állami munkákból felhalmozott vagyonon. Azt nem tudni, hogy milyen arányban osztoznak a felek, ahogy azt sem, kihez kerül a 30 millió forintos helikopter.
A Demokratikus Koalíció 2018 után független vizsgálóbizottságot fog létrehozni az Orbán-család vagyonosodásának kivizsgálására! Nincs még egy olyan európai ország, ahol
a miniszterelnök és családtagjai 1-2 kormányzati ciklus alatt milliárdossá válhatnak
mindenfajta következmény nélkül. A DK szerint a magyaroknak joguk van tudni, hogy az uniós pénzek hány százaléka került az Orbán-családhoz és Mészáros Lőrinchez.
Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke szerint az Európai Bíróság most megszületett ítélete az egyik leglátványosabb bizonyítéka Orbán Viktor teljesen elhibázott Európa-politikájának.
Orbán miatt Magyarország rendkívül meggyengült pozícióban van éppen akkor, amikor az unió egyik legfontosabb reformfolyamata kezdődik. Az Együtt alelnöke hangsúlyozta, hogy a magyarországi választások előtt
még éppen időben érkezett a figyelmeztetés: Orbánnak mennie kell!
Hajdu Nóra szerint Orbán Európa-politikája, melyet legjobban a nagyhangú szájkarate és az érdekérvényesítő képesség szinte teljes hiánya jellemez, mára egyértelműen zsákutcába jutott. A magyar miniszterelnök hozzá nem értő, akaratos kormányzása miatt hazánkat súlyos veszélyek fenyegetik a veszélyekkel és növekvő bizonytalansággal terhelt nemzetközi környezetben. A szembefordulás az Európai Uniót összetartó alapelvek legfontosabbikával, a jogállamiság elveivel példátlan az unió történetében és a legkomolyabb következményekkel fenyeget.
Különösen visszatetsző és önleleplező az az álszent kétszínűség, hogy maga Orbán több alkalommal is egyetértett az Európai Tanács a menekültek áthelyezését célzó állásfoglalásával, amelyet utóbb viszont bíróságon támadott meg. Ennek a magatartásnak a célja kizárólag a
rövidlátó, hatalomféltésen alapuló belpolitikai haszonszerzés, a gyűlöletkeltés és figyelemelterelés.
Az Együtt alelnöke azt is elmondta, hogy a magyarországi választások előtt még éppen időben érkezett a figyelmeztetés: ez így nem mehet tovább, Orbánnak mennie kell! Nem Brüsszelt, hanem Orbán Viktort kell megállítani!
A magyar ellenzék választási jelszava már biztosan az: Orbán vagy Európa. Ezt csak úgy lehet élesre tölteni, ha elhitetik: a miniszterelnök valójában ott akarja hagyni az EU-t. És ha esze ágában sincs?
Nemcsak közgazdasági állítás, hanem közhit (kivéve a meggyőzhetetlen kormánypártiakat), hogy az EU pénzek nélkül nem lenne magyar gazdasági növekedés, hogy a beruházásokról ne is beszéljünk. Az már meg tény is, hogy a közvélemény-kutatások sorra mutatják ki: a magyarok nagy többsége EU-párti. Ez elemi életösztön, főleg a több százezer nyugaton dolgozónál és családtagjaiknál. Elég csapás nekik a Brexit meg a következménye, az ottani idegenellenesség.
Emiatt, első látásra, teljesen érthetetlen, hogy az Orbán-kormány miért hangol, sokszor cinikus pofátlansággal, Brüsszel ellen.
Mert ez csak a látszat. És mert felismerte, hogy az EU tehetetlen a rosszul viselkedő tagokkal szemben.
És az a gyanúm, hogy nem is akar tenni semmit.
Nézzük csak, Brüsszel szempontjából, mi lenne a legrosszabb magyarországi forgatókönyv! Ez egyébként nem újdonság, hasonlóképpen viszonyul a Nyugat-Balkán országaihoz is, ahol eltűri a stabilkráciákat. Tehát az olyan rezsimeket (például Vučić Szerbiája), amelyek ugyan aligha juthatnának be az igazi demokráciák nyugati klubjába, de még mindig sokkal tűrhetőbbek mint a káosz, a zavargások, netán polgárháború. Stabilkratákkal lehet tárgyalni, még ha egy kicsit szemlesütve is.
Zavargó államokba meg segélyszervezeteket, netán rendfenntartókat kell küldeni. Strapás. Akkor már inkább csorbuljon a jogállamiság, a sajtószabadság.
Ebbe a kategóriába küzdötte le magát Magyarország. Divatosan az EU beárazta az Orbán-kormány tevékenységét. Persze indulhatnak eljárások Budapesttel szemben, lehet akár pénzbüntetés is. De politikai akarat az Orbán-kormány elleni nemzetközi fellépésre nincs.
És ezt a magyar kormány is tudja. Tehát feszítheti a húrt, még az eddiginél is jobban. Ez viszont kényelmes körülményeket biztosít.
Az EU komolyabbat nem fog lépni. Legfeljebb szétesik a soha össze nem tartozott Visegrádi Csoport. Na és?
Csak a menekült ellenesség volt igazán közös bennük.
Minden jobb annál a verziónál, hogy Orbán elveszíti a választásokat (jelen pillanatban ez komolytalan feltételezés) és kitörnek a zavargások. Jön a CÖF, a kopaszok, a TV-székház ostromlói.
Emiatt az Orbán vagy Európa jelszó csak az első hallásra tűnik ütősnek, valójában még azok sem hiszik el, akik mondják, hát még azok, akiknek szánták.
A kvótaper elvesztése pedig muníció az újabb Brüsszel ellenes kampányhoz. Közben zöld kerekasztalok mellett elosztják a következő hétéves ciklus uniós pénzeit.
A 2006-os őszi tüntetésekről és utcai rendzavarásokról szóló beszámolóinknak az adja mostani apropóját, hogy az idei őszre is hasonló „csemegéket” ígérnek a politikusok.
Mint azt legutóbb megírtuk, az őszi politikai szezont Kövér László, majd Rogán Antal megszólalásai indították.
A Fidesz szerint a Soros-hálózat (sic!) utcai zavargásokat tervez. Az ellenzék sem maradt sokáig adós a válasszal, szerintük, ha lesznek zavargások, azok a Fideszhez köthetők, hiszen nekik érdekük, hogy adott esetben rendkívüli állapotot vezessenek be, és amennyiben érdekeik úgy kívánják, akár a jövő évi választás elhalasztására is sor kerülhet.
Ezúttal a 2006. szeptember 19-én történtek utáni napokkal folytatjuk a Független Hírügynökség egykori dokumentumai és beszámolói alapján készült sorozatot.
A Független Hírügynökség akkori anyagaiból átvett szó szerinti szövegeket kurzívval, azaz dőlt betűvel írjuk.
A szocialisták szerint a Fidesz hergelte a tömeget
2006. szeptember 19-én, tehát két nappal az őszödi beszéd rövid kivonatának nyilvánosságra kerülése után Steiner Pál, (MSZP), az V. kerület polgármestere nyílt levélben a Jobbiktól való elhatárolódásra szólította fel Rogán Antalt, a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy nyilvánosan határolódjon el azoktól, akik az erőszakot gerjesztik.
Steiner Pál nyílt levelében azt írja, a híradások szerint hétfőn éjszaka a Szabadság téren a Fidesz V. kerületi elnökségének egyik tagja, a Belvárosi Polgári Szalon vezetője „hergelte” a tömeget az MTV székháza előtt, és „éljenezte a szolid forradalmat”. Emellett a Rogán Antalt az önkormányzati választásokon hivatalosan is támogató Jobbik is élére állt a zavargásoknak.
Az MSZP-s polgármester felszólította a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy „nyilvánosan határolódjon el a erőszakot gerjesztő vezetőtársától és Jobbiktól”.
Rogán: viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének
Rogán Antal, a Fidesz V. kerületi elnöke arra kéri azokat, akik a Belvárosban demonstrálnak, hogy viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének. „A Belvárosban emberek élnek, akik féltik szeretteiket, és féltik lakásaikat, személyes vagyontárgyaikat” – hangsúlyozta Rogán Antal.
Gyurcsány: mintha egy forgatókönyv lett volna
Gyurcsány Ferenc szerint nem az volt a cél a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával, hogy a pártból néhányan megbuktassák – erről a miniszterelnök beszélt az RTL Klub Akták című műsorában. Közölte: a párt ülésén a hangfelvételt technikusok készítik, és több ember kezén is átmegy. Egyvalaki hitványsága miatt azonban nem fog a pártja tagjaira gyanakodva nézni.
A miniszterelnök szerint a tüntetés nem a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatala miatt alakult ki, hiszen már legalább két hónapja feszült volt a hangulat. Mintha egy forgatókönyv lett volna, csak az a végére – a köztévé székházának ostromára – kicsúszott az írók keze közül – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő beszélt arról is, hogy
döbbenetet érzett a hétfő éjszakai Szabadság téri események miatt,
és türelmetlenséget is, hogy a rendőrök mikor avatkoznak be. Azt a választ kapta a helyszíni parancsnoktól, hogy meg kellett várni a vidékről érkező erősítést, mert a Parlamentet nem lehet őrizet nélkül hagyni. Gyurcsány Ferenc egyébként két nagyon fontos utasításról tudott: hogy fegyvert nem szabad használni, és a televíziót meg kell védeni.
A kormányfő szerint a rendőrök hétfőn éjjel nyilvánvalóan kudarcot vallottak. Azonban ez a pillanat most még nem arról szól, hogy ki kell deríteni, mit rontottak el. Azt majd később, egy korrekt vizsgálatnak kell kiderítenie. Most mindenképpen bízni kell a rendőrökben, és nem szabad pálcát törni a fejük felett -közölte a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy kedd estére a rendőrök felhatalmazást kaptak arra: a legerősebb, leghatékonyabb és a törvény által megengedett valamennyi eszközzel biztosítsák és garantálják a rendet.
A miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését: az elmúlt tíz év egyik legfontosabb felismerése volt a balatonőszödi beszéd. Végre valaki ki merte mondani, hogy változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni – mondta a kormányfő.
Salgótarjáni tüntetők: Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk kis Moszkva!
A Független Hírügynökség aznap arról is beszámolt, hogy mintegy 300-400 ember tüntetett Salgótarján belvárosában.
A résztvevők sms-ben értesítették egymást a Gyurcsány-kormány ellen szervezett tiltakozó megmozdulásról, a helyiek mellett a közeli Bátonyterenyéről és a környező falvakból is érkeztek – tudta meg a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.
A Fidesz közleményben határolódott el a rendezvénytől. Délután a megyei pártelnök, Becsó Zsolt a helyi kereskedelmi rádión keresztül közleményben arra kérte híveiket, hogy ne menjenek ki a térre, s ne üljenek fel provokációknak.
A tüntetők közül sokan családosan érkeztek. A tömegben néhányan a „Gyurcsány, le vele! Elkúrtad!” és a „Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk Kis Moszkva!” szöveget skandálták. Többen azonban csillapítani próbálták a városon többször átvonuló tüntetőket. A résztvevők hazafias dalokat énekeltek, s tettek egy sétát megemlékezésként a megyeháza előtti téren, ahol 1956-ban a tüntetőkre sortüzet nyitottak.
Hírünk a világban
2006. szeptember 20-án, szerdán olasz lapszemlével nyitott a Független Hírügynökség.
Mint akkor írtuk, igazi „nagyágyút” küldött Budapestre a Repubblica című országos napilap. A szerdai szám az egyik kiemelkedő újságírójuk, Leonardo Coen helyszíni jelentését közli a kedd esti fél hatos helyzetről, a Parlament elől. A személyes hangú, színes, történelmi leckékkel – és apró tévedésekkel – tűzdelt beszámoló az előzményeket összefoglalva úgy fogalmaz, hogy az összecsapásokat
„a szélsőjobb fekete csapatai, valamint kisebb szkinhed- és huligáncsoportok” vezették.
A tudósító ismerteti, mi történt 56-ban a Kossuth téren, majd megjegyzi:
„A jobboldali militánsok és populista-nacionalista szimpatizánsok tudják, hogyan lovagolják meg ezeket a mélyben gyökerező érzéseket. Nemcsak a szent trikolórt lengetik, hanem az adók és a megszorítások riasztó kísértetét is.” Megemlíti, hogy a jelszavak között antiglobalista és multiellenesek is elhangzottak, majd azt találgatja, kinek állt érdekében a felvétel kiszivárogtatása, és miért várt öt hónapig, amíg átadta a közrádiónak. A szocialisták belső ellenzékének, vagy az szdsznek, amely a kommunizmus alatt lényegében az egyetlen ellenzék volt? – teszi fel a kérdést a Repubblica tudósítója a mai számban.
A lap online változata viszont kommentár nélkül, tényszerű beszámolót közöl a budapesti éjjeli összecsapásokról.
A Corriere delle Sera szintén országos napilap honlapján több részlet olvasható Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből. A tegnap éjjeli eseményeket ismertető cikk külön bekezdést szentel a vandál cselekedeteknek.
Megemlíti, hogy a magyar költségvetési hiány a legmagasabb az Unióban, majd Kovács László adóügyi biztost idézi, aki szerint a zavargások veszélyeztetik „az ország jövőjét és egyensúlyát.”
Gyurcsány és Sólyom közös nyilatkozata
A köztársasági elnök és a miniszterelnök közös nyilatkozatban értékelte a kedd esti eseményeket. Az erőszakot mindketten elítélték, s közölték, hogy a tüntetésen történtekért mindig az esemény szervezője a felelős. A közös nyilatkozat léte és szövege azért is érdekes, mert már akkor is érezhető volt Gyurcsány Ferenc és Sólyom László között egyfajta feszültség. Ekkor még azonban mindketten felül tudtak emelkedni személyes indíttatásukon. Közös közleményük így hangzott:
„A tegnap esti és a ma hajnali erőszakos események tükrében különösen fontosnak és időszerűnek tartjuk megerősíteni a köztársasági elnök tegnapi kijelentését, amely szerint minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, hogy a saját rendezőik és a rendőrség képesek-e biztosítani, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Figyelmeztetünk arra is, hogy az
erőszakot tétlenül vagy egyetértéssel szemlélő tüntetők maguk is felelősséget viselnek.
Természetesen a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát mindenki az Alkotmány szerint gyakorolhatja.
Az Országgyűlés tegnapi politikai nyilatkozatának tükrében is felszólítjuk a tömegrendezvények szervezőit és résztvevőit, hogy felelősségük tudatában cselekedjenek, és tegyenek meg mindent az ország békességének és az emberek nyugalmának megőrzéséért.
A pápa aggódik a magyarországi történések miatt
XVI. Benedek pápa szerdai általános kihallgatásán a Vatikánnál magyarul is üdvözölte a híveket és azt mondta: igazságos és békés megoldásért imádkozik, és nyugtalansággal figyeli a Magyarországon történteket.
A katolikus egyházfő azért is imádkozik, hogy minden párt rátaláljon a magyarországi krízis békés megoldására.
Orbán Sólyomnál járt
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán délután a Sándor palotában tárgyalt Sólyom Lászlóval – értesült a Független Hírügynökség. A találkozót az államfővel a politikus kezdeményezte. Annak részleteiről egyelőre nem szivárgott ki hír, de Orbán Viktor délután nemzetközi sajtótájékoztatót tart.
Tomcat őrizetben
A rendőrök őrizetbe vették az a férfit, aki kedden hajnalban részt vett a Szabadság téri Szovjet emlékmű megrongálásában. A Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint a gyanúsítottat kedden este, XI. kerületi lakásán fogták el, több társát pedig azonosították, de őrizetbe még nem vették őket. A férfivel szemben a rongáláson kívül csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt is vizsgálódik a Fővárosi Nyomozó Főügyész.
A Független Hírügynökség értesülése szerint a gyanúsított a Tomcat néven ismert blogger, internetes pólóboltos.
Tízezren a Kossuth téren, rendőrök védik az MSZP székházát
Körülbelül 10 ezer ember tüntet a Kossuth téren. Az Országház épülete előtt körülbelül 200 rohamrendőr áll sorfalat. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint békésen tüntetnek az emberek, folyamatosak a beszédek.
A Köztársaság téren nincs tömeg, de körülbelül 100 rohamrendőr készenlétben áll az MSZP-székházzal szembeni parkban. A székházat továbbra is kordon veszi körbe. A Magyar Rádió épületénél is több mint 100 rohamrendőr van, tömeg nincs, a rádió székházát kordonnal is próbálják védeni.
A Szabadság tér továbbra is hermetikusan le van zárva,
külön rendőri csoport veszi körbe a Magyar Televízió székházát. A Blaha Lujza téren egyelőre nem látni rendőröket, az MDF ottani kampánysátránál sem.
Lefújta a szombatra tervezett nagygyűlést a Fidesz
Szeptember 21-én, csütörtökön kiderült, hogy mégsem tartja meg budapesti nagygyűlését szombaton a Fidesz. Kövér László választmányi elnök közlése szerint erről csütörtökön, egyhangúlag döntött a párt elnöksége
Azért döntöttek így, mert számukra egyértelművé vált: a kormány nem tudja, de nem is akarja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek gyakorolhassák alapvető jogukat, a békés gyülekezéshez való jogot – mondta Kövér László.
A fideszes politikus hivatkozott Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter levelére, amelyben Orbán Viktor Fidesz-elnököt arról tájékoztatja, hogy
az elmúlt napok rendzavarásait pár száz, illetve pár ezer, a rendőrség előtt jól ismert bűnöző szervezi, irányítja.
Ezt a pár száz embert nem képes féken tartani a rendőrség – fogalmazott Kövér László, aki szerint ezzel az állampolgároknak a jogállamba vetett hitét csorbítja a kormány. A Fidesz politikusa elmondta még: pártjukat arról is tájékoztatta a kormány, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal információi szerint robbantásos merénylet sem zárható ki szombaton.
A Fidesz egyébként úgy véli: a kormány érdekeit szolgálják a napok óta tartó fővárosi zavargások, azokért továbbra is a legnagyobb ellenzéki pártot akarják ugyanis felelőssé tenni.
Gazdák érkeztek a Kossuth térre, sátrakkal és traktorokkal
Újra folyamatosan nő a tüntetők száma a fővárosi Kossuth téren. Csütörtök délután 3 óra után 250-300 békés demonstráló volt a Parlament előtt füves területen, délelőtt még körülbelül 100 volt a számuk. A parkolót egyelőre nem nyitották meg, oda nem mehetnek be demonstrálók.
Időközben megérkezett a térre a gazdák első csoportja, traktorokkal. Körülbelül 10-15 emberről van szó, akik sátrakat állítottak fel. Több rekesz
ásványvizet, kenyeret és gyümölcsöt hoztak is magukkal,
ezeket a tüntetők között osztják szét. Csütörtök reggelhez képest egyelőre nem nőtt a rendőrök száma, még mindig körülbelül 30-an vannak a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Műtéteket kellett elhalasztani a zavargások miatt
Az elmúlt napok zavargásai miatt műtéteket kellett elhalasztani a Péterfy Sándor utcai Kórházban – tudta meg az intézmény traumatológiai osztályvezető főorvosától csütörtökön a Független Hírügynökség. Dr. Feczkó József elmondta: naponta 7-8, úgynevezett tervezhető műtétre váró beteg nevét kell várólistára tenni.
A Péterfy Sándor utcai Kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa elmondta: az úgynevezett elektív, azaz halasztható műtétekre váró betegek átcsoportosítására azért van szükség, mert a kórház baleseti sebészete jelenleg csak az azonnali ellátásra szoruló sérülteket tudja fogadni.
Azok a betegek, akiknél a mostanra tervezett műtéteket el kellett halasztani, a várólista élére kerülnek. Amint normalizálódik a helyzet, haladéktalanul elvégzik náluk a szükséges beavatkozásokat. Ezek elsősorban olyan csontkorrekciós műtétek, amelyek elhalasztása nem okoz súlyos problémát – tette hozzá a főorvos.
A Fehér Ház megrótta Gyurcsányt
A Fehér Ház megrótta a magyar miniszterelnököt csütörtökön. Dana Perino szóvivő ezt újságíróknak mondta el, amikor George Bush elnökkel együtt Floridába utazott, egy politikai rendezvényre.
A szóvivőnő úgy fogalmazott, hogy „természetesen
nem szabad hazudni a népnek, sem demokratikus államban, sem másutt.
Az egész ügyben a magyar népnek kell kinyilvánítania a véleményét, a rendelkezésére álló demokratikus eljárások révén. Úgy tudom, most éppen ezt teszik, akik erőszakmentesen reagálnak”.
A szóvivő kifejezte reményét, hogy a magyar állampolgárok továbbra is ezt teszik majd. „De ez persze a magyar nép dolga és joga”, tette hozzá.
Tömeg van, rendbontás nincs a Kossuth téren
Csütörtök este 10 órára körülbelül 10 ezerre nőtt a Kossuth téren, a Parlament előtt demonstrálók száma. Az egymást váltó szónokok Gyurcsány Ferenc távozását követelik,
ezt a tömeg zászlólengetéssel üdvözli. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítói szerint rendbontás nincs a téren.
A jelek szerint a tüntetés csütörtökön már kevésbé érdekelte a világsajtót, nincsenek ott a Parlament előtt azok a külföldi tv-s stábok, amelyekkel az előző napokban rendszeresen lehetett találkozni.
A legkülönfélébb elméleteket hallani arról, hogy miként fogják eltávolítani a hatalomból Orbán Viktort – külföldről. Ezek, általában, nem szolgálnak újdonsággal, legalább is abból a szempontból nem, hogy a vágyak ily módon való kivetítése szokásosnak mondható. A magyar miniszterelnök lassan tizenkettedik éve áll az ország élén, ebből, immár a nyolcadikat egyhuzamban. Ami önmagában nem lenne ok a konfabulációkra, sajátos vezetési stílusa, konfrontatív alkata azonban igen.
Orbán fokozatosan mindenkivel szembe kerül a nemzetközi térben, jobbára csak a hozzá hasonló felfogású, autoriter típusú, hazájukban diktatórikusan irányító elnökökkel, miniszterelnökökkel nem. Számára az eddigi együttműködések, szövetségi rendszerekből fakadó kötelezettségek, semmit nem jelentenek; könnyedén lép át szabályokon, nemzetközi megállapodásokon. Ebből a szempontból Orbán semmit nem változott a Fidesz megalakítása óta (1988): akkoriban a pártállam lebontásán munkálkodva, pozitív szerepet játszva érezte meg, milyen erőállapotban van a hatalom, hol és milyen módon lehet ellenszegülni a törvényeknek. Jól érzékelte, hogy mit képes és mit nem képes már szankcionálni az akkori pártállam és ennek megfelelően cselekedett, a Fidesz alapítóival együtt. A Fidesz elnöke mindig a törtvényekkel játszott, itthon most úgy, hogy akaratát a parlamenten keresztül érvényesíti, azaz olyan törvényeket alkottat, amelyek utat vágnak, akár gazdasági, akár politikai elképzeléseinek.
És mivel itthon, a szétesett ellenzék okán, a többség nem lát esélyt arra, hogy szabályos választásokon le lehetne váltani a hatalomból, sokan egyfajta külföldi összeesküvés elméletekbe kapaszkodnak.
Ezek az elméletek egyébként nem sokáig élnek, inkább csak arra jók, hogy átmeneti kapaszkodót nyújtsanak azoknak, akik a hatalomváltásban reménykednek. Feltehetően most sincs ez másként, ám most Orbán Viktor is bekapcsolódott a „játékba”. Azzal ugyanis, amit – a hírek szerint – Kötcsén mondott. Azt állította hallgatóságának, hogy
Washington, Brüsszel és Berlin mesterkedik azon, hogy Magyarországon váltás legyen,
és persze erre a mondatra akár legyinthetnénk is, ha egyrészt nem bontanánk szét a megnevezetteket, másrészt nem emelnénk ide a német választási kampányban elhangzottakat.
De még mielőtt erre rátérnénk, álljon itt az egyik azon elméletek közül, amelyek a magyar miniszterelnök megbuktatását célozzák. Eszerint: a Fehér Házban már megszületett a döntés, váltásra van szükség Magyarországon. Paks2 megengedhetetlen lépése volt Orbánnak, amellyel semmilyen amerikai adminisztráció nem egyezhet ki, megbízhatatlan partner, ezért mennie kell. De mert
nincs olyan politikai formáció Magyarországon, amely képes lenne zavargásmentesen kormányozni, csakis belülről lehet végrehajtani a cserét.
Vagyis, így a teória, a Fidesznek kell hatalmon maradnia, de Orbán nélkül. A meseszövők kijelölték az utódot is, Varga Mihály személyében, miközben Orbán Viktort a köztársasági elnöki pozícióba katapultálják.
Eddig a történet, felelős ellenzéki politikusok terjesztik, talán saját tehetetlenségük ellenszereként. És mégis: beszélni kell róla. Nem azért, mintha fedné a valóságot, hanem mert a kialakult nemzetközi helyzet, azaz Orbán helye e térképen ezt indokolja. És itt térünk vissza a kormányfő kötcsei víziójához.
Hogy a megemlített városok közül Brüsszel, azaz az Európai Unió ellenséggé vált, az nem újdonság; régóta szerepel a „kik és hogyan legyenek az ellenségeink” című receptkönyvben. (Főleg azóta, amióta Orbán rájött: nyugodtan szembeszegülhet bármiiben az Uniónak, annak szabályzata szinte lehetetlenné teszi a politikai szankciókat .) Washington emlegetését sem tartanánk furcsának, ha nem történt volna meg tavaly a váltás; nem pusztán a demokraták leváltása és a republikánusok sikere, hanem magának Trumpnak a győzelme. Orbán, egyedüliként az európai vezetők közül, nyilvánította ki, hogy a kiszámíthatatlan Trump győzelmében reménykedik, és amikor ez bekövetkezett, joggal bízott abban, hogy az új amerikai elnök nem feledkezik meg gesztusáról és kimutatja háláját. Ez azonban mindeddig nem történt meg, sőt, olybá tűnik, a magyar miniszterelnök továbbra is hiába várja a meghívást a Fehér Házba. Azzal, hogy most Kötcsén még Orbán is megnevezte az ellenségek között Washingtont, maga is lényegében túllépett Trumpon;
olyan információk birtokában lehet, amelyek alapján arra a következtetésre juthatott, hogy ez a viszony nem javulhat meg a választásokig.
Következésképp: akár hozzá is juthattak olyan titkosszolgálati (?), vagy diplomáciai tájékoztatók, amelyek szerint őt már nem szívesen látják a kormányfői székben.
A harmadik megemlített jelképes városnév, Berlin sem teljesen új Orbán palettáján. A menekült-ügy jelentősen eltérő kezelése komoly, de nem mindig, sőt többnyire nem manifeszt ellentétet szült Merkel és Orbán között. Ezzel együtt, noha erről az éles különbségről lényegében minden politikai elemző nyíltan beszélt, a kancellár és a miniszterelnök közötti viszony a felszínen, a külvilág előtt az udvarias, diplomatikus formát öltötte. Most azonban, hogy a német választások előtti tévévitában nem pusztán a kihívó, szociáldemokrata Martin Schulz, hanem maga Merkel is, több ízben kitért Orbán negatív szerepére, ez az udvarias viszony végképp felbomlott. Persze el lehetne ezt annyival intézni, hogy választások előtt, kampányidőszakban az ilyen mondatokat nem kell figyelembe venni, most azonban ennél súlyosabb a helyzet. A Fidesz ugyanis, a Néppárt tagjaként, egy másik közösségnek is része, így
a Néppártban vezető szerepet játszó CDU (elnök: Angela Merkel) is az ellenségek közé soroltatott.
Ha tehát innen vizsgáljuk Orbán kötcsei megnyilatkozását, és mellé tesszük az ő eltávolításáról szóló víziókat, már nem is tűnik olyan valóságtól elrugaszkodottnak az egész. Ezzel együtt, meggyőződésünk, hogy bár ma Orbánt a nemzetközi politikai vezetők, a demokratikus országok vezetői szívesebben látnák a hatalom sáncain kívül, ebben tevőleges szerepet nem fognak vállalni. Annak ellenére sem, hogy számos ügyben akadályozza a közös fellépést, az előrehaladást, de a személye egyelőre olyan stabilitást biztosít számára Magyarországon, amellyel szemben kockázatos bármilyen akció végrehajtása. Orbán magát az európai középvezetők közé sorolván, a sajátjai között kétségtelenül hihetetlenül erős, ráadásul az egész magyar államgépezetet a saját szolgálatába állította.
Szóval, és ez egy üzenet a magyar ellenzéknek: az esetleges váltásért meg kell dolgozni, külföldről nem fogják Orbánt megbuktatni.
Inkább Magyarországot magára hagyják, például a kétsebességes Európa megvalósításával.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
