Nem világos, hogy az MSZP felrúgta-e az orosházi polgármester-jelölti együttműködést. Helyi emberük bejelentette, hogy maga indul, a párt elnöksége viszont még csak ezután dönt. Az ellenzéket a káderhiány is sújthatja.
Orosházán kiszállt az ellenzéki együttműködésből a helyi MSZP, és bejelentette, hogy korábbi polgármesterét, Fetser Jánost indítja az önkormányzati választáson polgármester-jelöltként. Márciusban jelentették be az ellenzéki pártok az együttműködést, a közös polgármester-jelölt a Mindenki Magyarországa Mozgalom javaslatára a Jobbik helyi képviselője, Szabó Ervin lett.
Maga Fetser a Facebookon indokolta a döntést. Azt írta, hogy nincs több elvesztegetni való idő,
hosszú hónapok teltek el eredménytelenül,
s minden némaságban eltöltött nap Orosháza kifosztóit, a Fideszt erősíti. (A térség fideszes parlamenti képviselője és „erős embere” Simonka György annak ellenére, hogy büntetőeljárás zajlik ellene gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt).
Fetser szerint az emberek reményéből csak szívós akarattal, felkészült, komoly és tettre kész városvezetővel lehet valóságot teremteni. Nem érhetnek el eredményt a munkát megspórolva, fél szívvel, olcsó felszínességgel.
„Az utolsó pillanatig kitartottunk a lehető legszélesebb ellenzéki összefogás mellett, eredménytelenül”,
eljött azonban az a pont, amikor a bénultság már Orosháza, azaz mindannyiunk jövőjét fenyegeti – fogalmaz Fetser.
Mint írja, készen áll arra, hogy polgármester-jelöltként megméresse magát. „Olyan képviselő-jelölti csapat élére állok most büszkén, amelynek döntő többségében független, párton kívüli tagjai vannak, és akik minden tekintetben alkalmasak a város vezetésére.”
A rejtői klasszikus mondat kívánkozik ki azután, hogy az MSZP hangsúlyozta előbb az egy az egy elleni jelölés fontosságát, majd ezzel szemben azt is, hogy
a pártelnökség csak a következő ülésen fog dönteni
minden olyan települési együttműködés támogatásáról és a jelölésekről, ahol a helyi tárgyalásokra való tekintettel korábban nem döntött. Ezek közé tartozik Orosháza is.
Fetser János fuhu.hu -nak azt mondta, hogy az ellenzéki pártoknak jellemzően nincsenek megfelelő emberei, képviselőjelöltjei se mégis erőltetik a helyi szinten ismeretlen vagy alkalmatlan tagjaik jelöltségét. Például van olyan párt akinek jelöltje Békéscsabáról jelentkezik be, nem él Orosházán és ismertsége is a nullával egyenlő, ezzel szemben neki tíz helyileg beágyazott alkalmas jelöltje van, akik akár az Mszp, akár független indulóként eredményesen képviselhetik Orosháza érdekeit a Fidesz ellenében.
Frissítés: Ma reggelre Feltser János Facebooki oldalán újabb közlemény jelent meg ebből idézünk: ” Ugyanakkor a tisztánlátás érdekében tudniuk kell, hogy nem rúgtunk fel semmilyen egyezséget, mivel az nem létezik! A valóság ezzel szemben az, hogy négy hónapig hiába vártunk egy közös megállapodásra. Nem rajtunk múlt, hogy ez nem jött létre! Ha bárkinek birtokában van valamilyen egyezség, azt kérem, tegye közzé! Mivel a jövő héten már kezdődik a jelölti aláírásgyűjtés, tovább várni a város érdekében már nem lehetett. Ezzel az ügyet lezártnak tekintem, a továbbiakban minden erőmmel a valódi ellenfelünk, a Fidesz leváltására koncentrálok! Ehhez kérem megtisztelő támogatásukat! Fetser János polgármesterjelölt”
Áder János köztársasági elnök október 13-ára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. A dátum várható volt.
A várakozásoknak megfelelően október 13-ára írta ki a helyi önkormányzati és polgármesteri választást Áder János. (Szóba jöhetett volna még az előző vasárnap, de az az aradi mártírok emléknapja, amelyen valószínűtlen volt a választás megtartása.)
Az elnök közleménye szerint „demokráciánk erejét, stabilitását a nemzet választójoggal rendelkező polgárainak szabad és felelős akaratnyilvánítása biztosítja. Az 1990-ben megtartott első szabad választások óta minden alkotmányos feltétel adott ahhoz, hogy magunk döntsünk saját sorsunkról, a jelenünket és jövőnket meghatározó kérdésekről”. Arra biztat mindenkit, hogy állampolgári jogával élve vegyen részt az önkormányzati választáson.
Idén a rendszerváltozás óta
nyolcadik alkalommal lesz önkormányzati választás.
Ugyanezen a napon választják meg közvetlenül a polgármestereket és a nemzetiségi önkormányzati képviselőket is.
„Egy az egy ellen” előbb négy, később hatpárti összefogással
Ha egy közös jelöltet mégsem támogat mind a hat párt, akkor akit nem arra a támogatás megvonása ennek ellenére sem indít saját jelöltet
A Jobbik minden jelöltje azt a pártot képviseli, amelyet náci jellegű pártként ismertünk meg
Hogy az összefogás valójában mire jó, azt akkor látjuk meg, amikor az ellenzéki összefogás polgármesterei és helyi képviselői átveszik mandátumukat, és munkához látnak
„Egy az egy ellen” – így szól az ellenzék stratégiája az önkormányzati választásra. Széles összefogás a DK-tól az MSZP–Párbeszéden, LMP-n és Momentumon át a Jobbikig. Az EP-választás után az áprilisban még négy párti (MSZP–DK–Momentum–Párbeszéd) budapesti szövetséget is hat pártira (plusz Jobbik, LMP) bővítették.
Minden városban, budapesti kerületben egy polgármester-jelölt indul a Fidesz jelöltjével szemben, és az összes párt azt az egy jelöltet támogatja. Ugyanígy az egyéni választókerületeket is elosztják egymás között. Abban bíznak, hogy ennek következtében ott, ahol az EP-választáson többen szavaztak az ellenzékre, mint a Fideszre, az ellenzéki jelöltek nyerhetnek. Reménykedjünk, hogy így lesz.
Néhány napja viszont kiderült, hogy Ózdon a DK és a Momentum nem támogatja a jobbikos polgármestert. Nem, mert néhány éve náci ízű kijelentéseket tett. Nem indítanak vele szemben jelöltet, de nem támogatják, nem vesznek részt a kampányában.
Korábban MSZP-s politikusoktól hallottam, hogy a Jobbik jelöltjei esetében egyénileg mérlegelik: ki tekinthető olyannak, akit lehet támogatni – mint a Jobbik gyöngyösi vagy soroksári polgármester-jelöltjét –, és ki az, akit nem. Úgy tűnik, ma már a DK is így gondolkodik, a Momentum pedig, ha nem tévedek, mindig is így gondolkodott.
Sajnálom, de ez tévedés.
A választás: politika. A választók különféle politikák között választanak. Az önkormányzati választás is az. Sokszor mondják ugyan, hogy nincs baloldali meg jobboldali csatorna vagy köztisztaság, vagyis a helyi politikában a pártok különböző elvei félretehetők, de ez tévedés. Hogy csak egy-egy nagyon ismert példát mondjak: Kriza Ákos Miskolcon megmutatta, hogy mi a jobboldali várospolitika (a jobboldal szó magyarországi értelmében), Karácsony Gergely pedig Zuglóban azt, hogy mi a baloldali várospolitika. A menekültkérdésben Botka László mutatta meg Szegeden 2015-ben, hogy hogyan viselkedik egy baloldali városvezető. Toroczkai László Ásotthalmon pedig azt, hogy hogyan viselkedik ugyanabban az ügyben egy szélsőjobboldali polgármester.
A Jobbik minden jelöltje azt a pártot képviseli, amelyet náci jellegű pártként ismertünk meg, hiszen még félkatonai szervezetet is létrehozott, ahogy az egy náci jellegű párttól elvárható, és amely évek óta „néppártosodásról” beszél, ami politikailag tartalmatlan megfogalmazása valamiféle változási törekvésnek, de
az Országgyűlésben megszavazta a Fidesz hetedik alaptörvény-módosítását. Azt az alaptörvény-módosítást, amely egyebek mellett alkotmányossá (pontosabban alaptörvényessé, mert alkotmány ma nincs Magyarországon) tette a hajléktalanság üldözését és lehetővé tette a menekültügy még szigorúbb, még embertelenebb kezelését.
Megszavazta azt az Egerben közös polgármester-jelöltként induló Mirkóczki Ádám is, akit a Jobbikon belül mérsékeltnek tekintenek. Soroksári polgármester-jelöltjük, Berecki Miklós nem, mert nem országgyűlési képviselő, de ha az lenne, minden bizonnyal megszavazta volna.
Az önkormányzati választási együttműködések létrehozásánál a részvevők igyekeznek elkerülni azokat a témákat, ahol eltérnek a nézeteik. („Azt nézzük, ami összeköt, s nem azt, ami elválaszt.”) Ha depolitizálják az önkormányzati kampányt, akkor ez a kampányban akár még működhet is. Jó ez arra, hogy a pártok politikai identitása még jobban elmosódjon, mint amennyire a pártok egy részénél már eddig is elmosódott. Ugyanakkor Ózdon a DK és a Momentum híveinek nem lesz kire szavazniuk, hiszen csak a Jobbik vagy a Fidesz jelöltjére szavazhatnának. (Az idei EP-választáson Ózdon 1513-an szavaztak a DK-ra, ami 18,5 százalék volt, és 294-en a Momentumra, ami pedig 3,6 százalék.)
Ha hosszabb távra gondolkozunk, akkor sem az nem jó, hogy Ózdon nem lesz kire szavazni, sem pedig az, hogy másutt csak olyan politika képviselhető, ami minden ellenzéki pártnak elfogadható, és elmosódik a pártok arculata. (Sok tekintetben az országos politikában is elmosódik, de ezt most félreteszem.) Hogy jó-e ez az október 13-ig terjedő rövid távon, azt október 13-án este meglátjuk. Hogy valójában mire jó, azt akkor látjuk meg, amikor az ellenzéki összefogás polgármesterei és helyi képviselői átveszik mandátumukat, és munkához látnak. Akkor, amikor döntenek majd valahogy a cigánytelepekről, általában is lakásügyekről, a kilakoltatásokról, továbbá a közmunka elosztásáról, az óvodákban érvényesülő szegregációról (hiszen az iskolaiba már nincs beleszólásuk) és más, korántsem politikamentes dolgokról. A politika ugyanis nemcsak abból áll, hogy itt vagy ott legyőzzük-e Orbánt. Az első lépés persze ez, de a másodikról és harmadikról sem célszerű hallgatni.
Korábbi ígéretüket megtartva minden kerületben csak egy ellenzéki jelöltet állítanak a kormánypártok jelöltjével szemben. Azt is bejelentették, hogy a tegnapi nyilatkozatháború után kialakult válság rendezésére a Ferencvárosban előválasztáson döntik el, kit indítsanak. A képviselőjelöltekről később egyeztetnek.
Hat ellenzéki párt, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum megállapodott arról, hogy az őszi önkormányzati választásokon közösen támogatott jelölteket indítanak az összes budapesti kerületben.
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje pénteken az érintett pártok részvételével tartott sajtótájékoztatón azt mondta, megállapodtak abban, hogy mind a 23 fővárosi kerületben egyetlen kihívója lesz a Fidesz jelöltjének.
Molnár Zsolt, az MSZP budapesti választmányának elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy Pesterzsébeten később jelentik be, kit jelölnek polgármesternek, Ferencvárosban a következő hetekben előválasztást tartanak, Soroksáron pedig az ellenzéki összefogáshoz később csatlakozott Jobbik által javasolt Bereczki Miklóst támogatják majd.
Az ellenzéki polgármesterjelöltek listája tehát így néz ki jelenleg – a 24.hu-n megjelent lista szerint:
I. V. Naszályi Márta – Párbeszéd II. Őrsi Gergely – MSZP III. Kiss László – MSZP IV. Déri Tibor – Momentum V. Tüttő Kata – MSZP VI. Soproni Tamás – Momentum VII. Niedermüller Péter – DK VIII. Pikó András – Momentum, a C8 nevű helyi szervezettől kérték fel IX. Előválasztás lesz Jancsó Andrea és Baranyi Krisztina között X. Somlyódy Csaba – MSZP XI. László Imre – DK XII. Élő Norbert – DK XIII. Tóth József – MSZP XIV. Horváth Csaba – MSZP XV. Németh Angéla – DK XVI. Nemes Gábor – DK XVII. Gy. Németh Erzsébet – DK XVIII. Szaniszló Sándor – MSZP XIX. Gajda Péter – MSZP XX. Balog Róbertről, az MSZP támogatásával XXI. Erdősi Éva – MSZP XXII. Havasi Gábor – Momentum XXIII. Berecki Miklós – Jobbik
A brit önkormányzati választások a Toryk és a Munkáspárt jelentős visszaszorulását hozták, és ugyanígy figyelemre méltó a Farage féle UKIP jelentős visszaesése is.
A BBC politikai szerkesztője, Laura Kuenssberg elmondta, hogy az eddigi eredmények szerint legfőképpen a két legnagyobb pártot büntetik a Brexit kezeléséért, A veszteségek haszonélvezői elsősorban a Liberális Demokraták, a Zöld Párt és néhány független képviselő.
A konzervatívok eddig mintegy 430 férőhelyet vesztettek el, de az előrejelzések szerint ez estére akár 800 hely elvesztését is jelentheti.
A Lib Dems (Liberális Demokraták) már 300 helyet szerzett, és nyolc tanácsban is többséget szereztek, de még túl korai lenne értékelni az általános képet.
A választási szakértő, Prof John John Curtice egyetértett abban, hogy a kisebb pártok pénteken ünnepelhetnek.
„A 2017-es általános választásokon a Konzervatívok és a Munkáspárt dominált a választásokon: a szavazatok több mint 80% -át nyerték, ami a legnagyobb arányú győzelem 1970 óta.
„Azt biztosan mondhatjuk, hogy ezek a „boldog” napok véget érnek. Úgy tűnik, mintha a Konzervatívok és Munkáspárt szavazóinak legfontosabb üzenete az lenne: „felelősek vagytok a Brexit tragédiájáért”! Erre egyértelműen következtethetünk mind a szavazatok számának, mind a képviselői helyek számának csökkenéséből.”
Arra is figyelmeztet, hogy a május 23-i európai választásokon a két fő párt számára még rosszabb eredmény születhet, amikor a „új gyerekek a blokkban”, a Brexit Party és a Change UK versenyeznek a Zöldek és Lib Dems mellett.
Nemcsak a Brexit, hanem a klasszikus pártoktól való elfordulás sem kedvezett a nagy pártoknak.
Puzsér Róbert felfüggeszti a tárgyalásokat az előválasztásról Karácsony Gergellyel, miután az MSZP–DK–Párbeszéd–Momentum az LMP és a Jobbik nélkül állapodott meg a kerületi polgármesterjelöltekről, értesült az Index. Ha Karácsony nem vonja vissza a négy párt tegnap bejelentett összefogását, nem lesz előválasztás.
Az MSZP–DK–Párbeszéd–Momentum szombaton jelentette be a polgármesterjelöltjeit. A Jobbik, az LMP, no és persze Puzsér Róbert felháborodva reagáltak. Így sejteni lehetett, hogy az ellenzéki pártok és szereplők között elmérgesedik a viszony. A dologra nem is kellett sokat várni. Az Index úgy értesült, hogy Puzsér Róbert stábja vasárnap este jelezte Karácsony Gergelyéknek, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat vele. Ezzel pedig gyakorlatilag kiszáll az előválasztásból.
Karácsony és Puzsér egy sajtónyilvános interjú keretében beszéltek megállapodásukról, miszerint az EP-választás után egy előválasztáson mérkőznek meg egymással. A vesztes hajlandó visszalépni a győztes javára, hogy egyetlen ellenzéki álljon ki Tarlós István ellen.
Úgy nézett ki, hogy Karácsony az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Szolidaritás jelöltje, míg Puzsért az LMP és a Jobbik támogatja. A Momentum nem állított saját jelöltet, hanem csak beáll az előválasztáson győztes személy mögé.
A szombati bejelentés a polgármesterjelöltekről felrúgta ezt a hallgatólagos status quo-t. Azt ugyan hangoztatták, hogy várják és nyitottak az LMP részvételéről tovább egyeztetni, de a Jobbikkal való összefogásról szó sem esett.
Az Index úgy tudja, hogy az LMP a következő ajánlatot kapta az MSZP–Párbeszédtől március végén: négy kerületben (IV., VIII., IX., XXIII.) a párt indíthat polgármesterjelöltet, a fővárosi kompenzációs listán befutó helyet kap, az egyéni választókerületekben pedig 35-re növelheti a mandátumai számát.
Az ajánlatot nem fogadta el az LMP, sérelmesnek tartják, hogy a DK több kerületben jelölhetne, mint az LMP. Szerintük a Jobbik a külső kerületekben biztosan erősebb jónéhány szereplőnél.
Nem csak a szombati bejelentés visszavonását követelik, hanem a Jobbik bevonását is a további egyeztetésbe.
Puzsér követeli, hogy őt is vonják be a további egyeztetésbe, ahogyan Karácsony is részt vett azokon.
Így nem kívánnak addig tárgyalni Karácsonnyal, ameddig a teljes ellenzéket be nem vonják a megállapodásba. A korrekt megállapodáshoz minden pártnak részt kell venni a koordinációban. – mondja Puzsér.
Keressük Karácsony Gergelyt, aki eddig nem reagált az LMP és a Jobbik éles hangú reakciójára.
Négy ellenzéki párt közös polgármesterjelöltekben állapodott meg Budapesten . Az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a tegnap a Momentum döntött úgy, hogy közösen indul az őszi önkormányzati választáson.
10 jelöltet ad az MSZP, 6-ot a DK, 2 a Párbeszéd és 5-öt a Momentum. Változás akkor képzelhető el, a jelöltek között, ha az LMP is csatlkakozik a közös listához. Az elhangzottak szerint az egyeztetéseken részt vettek az LMP képviselői is, velük azonban egyelőre nem sikerült megállapodásra jutni. Arról pedig vita van a pártok között szükség van e Budapesten a Jobbik együttműködésére.
„Politikatörténeti pillanat tanúi lehetünk, négy ellenzéki párt közösen állít polgármesterjelölteket”
– mondta a Városházánál a bejelentés után Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke. Mint fogalmazott, valamennyien a kerületben a legesélyesebb jelöltek arra, hogy leváltsák a Fidesz helyi embereit, leváltsák a NER küldötteit.
Donáth Anna, a Momentum elnökségi tagja azt mondta, hogy azért tartják fontosnak az összefogást, mert a törésvonal jelenleg nem az ellenzéki pártok, hanem
„az államhatalom és az ellenzék között van”.
Egyelőre nem állapodtak meg abban, a személyek milyen jelölőszervezet színeiben indulnak. Arról viszont döntöttek, hogy az egyéni választókerületekben is közös jelölteket indítanak.
II. Őrsi Gergő – MSZP
III. Kiss László – MSZP
V. Tüttő Kata – MSZP
X. Somlyódy Csaba – MSZP
XIII. Tóth József – MSZP
XIV. Horváth Csaba – MSZP
XVIII. Szaniszló Sándor – MSZP
XIX. Gajda Péter – MSZP
XX. Szabados Ákos – (MSZP)
XXI. Takács Mónika – MSZP
I. V. Naszályi Márta – P
IX. Párbeszéd jelöl, de nincs döntés még személy megnevezve
VII. Niedermüller Péter – DK
XI. László Imre – DK
XII. Élő Norbert – DK
XV. Németh Angéla – DK
XVI. Nemes Gábor – DK
XVII. Gy. Németh Erzsébet DK
IV. Déri Tibor – Momentum
VI. Soproni Tamás – Momentum
VIII. Pikó András – Momentum civilként jelöli
XXII. Havasi Gábor – Momentum
XXIII. Momentum jelöl, de még nincs döntés
A listáról hiányzik a Jobbik és az LMP.
(Előbbi kevésbé fontos, a párt fővárosi jelenléte minimális, az LMP viszont korábban erős volt Budapesten.) Annak ellenére, hogy a délelőtti bejelentésen mind a négy párt képviselője hangoztatta, hogy számítanak elsősorban az LMP-vel jelenleg is folytatott tárgyalások sikerében, az LMP és a Jobbik éles hangú nyilatkozatban ítélte el a Momentum részvételét.
A két párt közös közleményben kelt ki a megállapodással szemben. „A ma bemutatott polgármesterjelöltekkel és a mögöttük álló pártszövetséggel nem lehet leváltani a Fideszt, hiszen éppen ők okozták a kétharmadot, és számos esetben a mai napig helyi szinten kollaborálnak a narancsuralommal. Ez a megállapodás nem a változást és nem az ellenzéki győzelmet szolgálja, hanem a parkolási maffiát és a korrupt szocialista világ túlélését” – írták.
A gyors pártvezetési megállapodás erősen megosztani látszik a Momentumot. Délelőtt az azonnali.hu írt arról, hogy a párt küldöttei közül majdnem kéttucat levélben tiltakozott. Eszerint a küldöttek mindössze egy nappal a bejelentés előtt, pénteken értesültek arról, hogy az elnökség bejelenti megállapodását. „Döntésetekkel nem értünk egyet, azt rendkívül károsnak tartjuk a Momentumra nézve” – fogalmaztak.
A Független Hírügynökségnek a Momentum vezetésében elmondták, hogy tudnak a tiltakozásról – habár az Átlátszóhoz eljuttatott levél tartalmáról nem tudnak -, de az elnökség egyhangú döntése volt a megállapodás aláírása. A küldöttek kisebb része valóban nem értett egyet, remélik azonban, hogy képesek lesznek elsimítani az ellentétet. – mondta Németh Gyögyvér sajtó referens.
A főpolgármester választásig még majdnem egy év van hátra. Azonban a téma nem is lehetne aktuálisabb egy új és megosztó kihívó színre lépése okán.
Puzsér Róbert már augusztusban elhintette, hogy lehet indul a főpolgármesteri posztért, majd októberben ez már biztossá vált. A legtöbb politikai folyamatokról tudósító lap, televízió és egyéb sajtóorgánum már foglalkozott Puzsér vagy Tarlós személyével külön-külön. Most szeretném egymás mellé állítani, és bemutatni a két jelöltet.
Puzsérról dióhéjban
Puzsér Róbert az utóbbi években a közélet széles körben ismert és megosztó szereplőjeként lépett elő. A politikai folyamatok kritikus elemzése, értelmezése, mind olyan tevékenységek,melyek jellemzik munkásságát.
Megosztó szerepét elsősorban hangvételének és a kormány és ellenzéki oldal kritikus megítélésének köszönheti.
Puzsér Róbert esetében nem beszélhetünk politikusi tapasztalatról. A politika színpadán zajló történések kritizálása után, maga is feláll a színpadra.
Tarlósról dióhéjban
wikipedia
Tarlós István tapasztalt politikus. Korrupciós botrányok, radikális, a közvéleményt erősen megosztó tevékenységek nem jellemzik eddigi pályafutását. 2010 óta tölti be a főpolgármesteri pozíciót.
A kormánnyal való szoros együttműködését, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a főpolgármesteri posztért való ismételt indulását, egy, az Orbán Viktorral közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be.
Továbbá bejelentette, hogy hosszas tárgyalásokat folytatott a Miniszterelnökkel a jővőbeni együttműködéssel kapcsolatban.
Érvek egyik vagy másik jelölt mellett
Puzsér Róbert az elmúlt hetekben több rendezvényen is felszólat, és több műsorban is szerepelt. Látható volt többek között az Echo tv-ben vagy az ATV műsorában is. Behívták a köztévébe is, ahol a programja felvázolását félretéve, kritizálta a csatorna működését, és elítélte a Fidesz politikai tevékenységét. Programját jövő év májusában tervezi közzétenni, melyben ígérete szerint részletes, szakmailag kidolgozott tervet vázol fel, a Sétáló Budapest tervét.
A terv az összefüggően besétálható, zöldebb főváros elképzelését hivatott leírni.
Puzsér elmondása szerint, a levegő belégzésre alkalmatlan, és rövidíti az ott élők életét.
Úgy véli, hogy ezt a tervet mivel más nem akarja megvalósítani, vagy érdemben nem tesz érte, neki kell megvalósítania. E mellett a hajléktalankérdésben azt az álláspontot képviseli, hogy rendet akar tenni a hajléktalanszállókon, így élhetőbb körülményeket biztosítana a rászorulók számára.
Van akinek szimpatikus lehet az is, hogy Puzsér nem keresi a választók kegyeit, nem hízeleg és ígérget olyan tevékenységeket, beruházásokat, melyek csalogatnák a választókat, hogy rá szavazzanak. Ez látszik, minden nyílvános szerepléséből is.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy Puzsér, elmondása szerint, amennyiben megvalósítja tervét, lemond a főpolgármesteri tisztségről.
Tarlós István oldalán az egyik leginkább meghatározó érv, a tapasztalat és kiszámíthatóság mellett, a kormánnyal való szoros együttműködés megléte.
Ennek köszönhetően jóval több beruházás megvalósulása vállhat realitássá. Tarlós István és Orbán Viktor kilátásba helyezett több, a fővárosban megvalósítani kívánt beruházást, melyekre már rábólintott a kormány. Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy eddig legalább 288 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, fejlesztések a fővárosban és még legalább 600 milliárd forintnyi beruházás van folyamatban.
Puzsér Róbert győzelme esetén sejthetjük, hogy a kormány kevésbé, vagy egyáltalán nem működne együtt vele, terve megvalósításában, és az egyéb beruházások nagyvonalú támogatása is kérdésessé válik.
Puzsérral ellentétben, Tarlós István egyike a nagy öregeknek, aki több évtizede van a politikai pályán.
Amennyiben ő nyeri el a főpolgármesteri posztot, úgy az elmúlt két ciklusában folytatott tevékenységéből következtethetünk arra, hogy a körülmények változatlansága esetén, megállná a helyét egy harmadik ciklus alkalmával is.
Az aki nem szimpatizál személyével, még mindig szavazhat rá, amennyiben a biztonságot és folytonosságot részesíti előnyben. A biztonság, és folytonosság iránti vágy a baloldali érzelmű szavazókat is arra sarkallhatja, hogy Tarlós és a Fidesz-KDNP szoros kapcsolatát kevésbé vegyék figyelembe a szavazat leadásakor.
A két fél, az az Puzsér Róbert és Tarlós István nyilatkozataiból egyelőre az látszik, hogy kölcsönösen elismerik egymás munkásságát.
Valamit fontos leszögezni Puzsér Róberttel kapcsolatban. Ő nem egy politikus. Ez azt is jelenti, hogy egy sikertelen vagy egy sikeres választási szereplés esetében is, a felelősség őt terheli.Nem tud egy pártlogó mögé bújni, vagy mást hibáztatni a jövőbeni eredmény alakulása miatt.
Ez a tény, sok választónak kifejezetten szimpatikus lehet, mivel az elmúlt években látványosan zuhan a politikusokba vetett bizalom szintje. Puzsér városvezetési tapasztalatok hiányában áll a rajtvonalhoz.
Egy üzenet
Puzsér Róbert indulása a posztért üzenet értékű. Akár győz, akár nem, kijelöl egy utat az ellenzék számára. Demonstrálja azt, hogy egy alapvetően független, civil szférában tevékenykedő jelölt, miként képes helytállni egy ilyen választáson.
Az ellenzék legfőbb célja jelenleg, hogy egy olyan személyt indítson a választáson, aki fedhetetlen, széleskőrben ismert, nem megosztó személyiség. E mellett képes összeboronálni a különböző ellenzéki érzelmű szavazókat saját égisze alatt.
Ez a célkitűzés volt eredetileg is mérvadó a 2018-as országgyűlési választások alkalmával. Az ellenzék meg is találta ezt az embert, az idolt Márki Zay Péter személyében, akit megtettek a koordináció arcának is.
Jelenleg az ellenzék bizonyítottan nem rendelkezik olyan jelölttel, akire illenének a fentebb leírtak. Puzsérra pedig nagyjából mindegyik jelző igaz, azzal a kivétellel, hogy személye megosztó. Ráadásul, ha ilyen jelöltet akarnak indítani, annak imázsát fel is kell építeni. Meg kell őt ismertetni a választókkal, és biztosítani kell a választókat a jelölt alkalmasságáról. Ez sok pénzt, energiát és ami a legfontosabb, időt vesz igénybe. A tapasztalat azt mutatja, hogyha nem kezdik el időben az imázsépítést és a koordináció megszervezését, úgy szignifikánsan csökkennek a győzelmi esélyek. Az MSZP részéről több mint valószínű, hogy Horváth Csaba fővárosi képviselőt indítaná az előválasztáson. Ehhez kapcsolódik Puzsér azon kijelentése, mely szerint nem hajlandó visszalépni sem az MSZP, sem pedik a DK jelöltjének a javára. Ezzel ellentétben az LMP politikusa Ungár Péter úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne támogatni Puzsért a választáson.
Jelen állás szerint egyik legesélyesebb kihívója Tarlósnak nem más, mint Puzsér, vagy ha hihetünk a Magyar Hang információinak, Karácsony Gergely is sorszámot húzhat, az esélyes jelöltek várótermében.
Megint a koordináció
A koordináció módszere ismét felmerült, mint a győzelem egyetlen letéteményese.
A koordináció módszeréről egy korábbi írásomban már kifejtettem véleményem, mely itt található.
Jelenleg felesleges lenne találgatni arról, hogy ki- ki mögé áll be, vagy ki-kicsodát utasít el, hiszen ez még bőven változhat. Sőt a jelöltek száma is bővűlhet az idő múlásával.
Az esélyek latolgatása ebben az esetben fontos tényező, azonban még nagy a bizonytalanság és nem rendelkezünk megalapozott információkkal a választók prefeneciáit illetően.
Két dolog biztos jelenleg. Az egyik, az, hogy Budapest városában tradicionálisan erősebbek a baloldali, liberális, illetve centrumhoz közelítő pártok. Az áprilisi választások tanulsága, hogy koordinációval a legtöbb fővárosi választókerület megnyerhető az ellenzék számára.
A másik dolog ami biztos, hogy Tarlós István nagy népszerűségnek örvend a fővárosi választók körében. A kormányközeli Nézőpont Intézet felmérése szerint, a fővárosi szavazatok legalább 45 százalékát nyerné el az önkormányzati választáson, amennyiben azt most tartanák.
Ez az adat, hiába származik egy kormányhoz közelebb álló elemzőcégtől, az elmúlt évek sikeres választási szereplései azt mutatják, hogy ez az adat nem állhat túlontúl messze az igazságtól.
Puzsér Róbert egy nyilatkozatában kijelentette, hogy szerinte is Tarlós István az esélyes a győzelemre, de ez nem tántorítja el attól, hogy ő is megmérettesse magát.
Azok a választók,akik semmi esetre sem akarják Fidesz-KDNP jelöltre leadni a szavazatukat, és tetszik nekik Puzsér Róbert kezdeményezése, azoknak egy értékes alternatívát nyújthat az újdonsült politikusjelölt.
Azok a választók, akik inkább a megszokott állapotokat preferálják, és a kiszámíthatóságot részesítik előnyben, azoknak Tarlós István lehet az ideális választás.
Tehát mindkét jelölt mellett szólnak érvek.
Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez a jelölt jobb vagy az a jelölt, mert a választók teljesen különbözőek, eltérő céljaik és preferenciáik vannak.
Öten indulnak a július 15-ei, miskolci időközi önkormányzati választáson, amelyet azért tartanak, mert Hubay György áprilisban parlamenti képviselő lett. Az ellenzék által támogatott független jelölt, Erdei Sándor, közleményében névdublőrökről, lejáratásról, rongálásról ír.
A kormánypártok jelöltje, Nagy Ákos mellett a Munkáspárt is indít jelöltet, az MSZP, a Jobbik, a DK, a Momentum és az LMP pedig függetlenként azt az Erdei Sándort támogatja, aki korábban Rokker Zsoltti humoristaként volt ismert. (Vele készült interjúnkat itt olvashatja.)
A választáson ugyanakkor
elindul még egy Erdei Sándor, szintén függetlenként.
Az ellenzék által támogatott Erdei Sándor közleményében azt írja: olyan információk jutottak a birtokába és jelentek meg a sajtóban, amelyek „alapvetően kérdőjelezik meg a miskolci 12-es választókörzetben zajló időközi választások törvényességét és tisztességét.”
mindennaposnak számítanak, ezért felszólítja „a Fidesz-KDNP-t, a miskolci városvezetést és annak holdudvarát, hogy azonnal fejezzék be Miskolcon” az elmúlt hetekben felé irányuló megvesztegetési kísérleteiket, „a kamu-jelöltek, névrokonok felsorakoztatását, a választási plakátjaim leszaggatását, valamint a lejárató szórólapok terjesztését”.
Nagy Ákos fideszes jelöltet pedig arra szólítja fel, hogy „a továbbiakban sem erkölcsileg, sem morálisan, sem pedig kedvezményezettként
ne vállaljon közösséget ezzel a választási módszerrel és vagy lépjen vissza a jelöltségtől, vagy valljon színt jogászként, keresztény emberként,
hogy mi a véleménye a választók üzemszerű és szándékos megtévesztéséről, a csalásokról, amelyek szervezéséről jelöltként tudnia kellett”.
Erdei Sándor szerint „amelyik párt a választóknak már a kampányban hazudik, és amelyik jelölt ehhez ügyvédi esküje ellenére folyamatosan asszisztál, attól később sem várható más”.
Mint írja, 22 éve humorista, de nem bolond és nem bohóc, alapító tagja a Miskolci Lokálpatrióta Egyesületnek, emellett Abaújlak-Szanticska társadalmi alpolgármestere is. Magát „igazi lokálpatriótaként” jellemzi közleményében.
Kora nyáron várható döntés az idén az év elején alakult Válasszunk! 18 csoport jövőjéről – tudta meg a Független Hírügynökség. Habár a honlapjuk nem működik, ez nem jelenti azt, hogy a szervezet megszűnt volna. „Most szusszanunk egyet” – ahogy portálunknak fogalmazott az egyik alapító tag.
Fotó: Sorok Péter
„Egyelőre formálisan szüneteltetjük a működésünket, de informálisan tovább dolgozunk, s nem szűntünk meg” – mondta megkeresésünkre Holoda Attila, a V18 egyik alapító tagja. Hozzáfűzte: megalakulásukkor eredetileg gondolkoztak abban is, hogy tevékenységüket ne csak a 2018 áprilisi parlamenti választásokra korlátozzák, hanem folytassák tovább a 2019-es tavaszi európai parlamenti, majd őszi önkormányzati választásokig. De ez még nem eldöntött – derült ki a vele folytatott beszélgetésből. „Kora nyárig szusszanunk” – mondta, hozzáfűzve: utána megbeszélik a hogyan tovább-ot. Vannak elképzeléseik, amelyekben gondolkoznak, de az biztosnak tűnik, hogy
a működésük, céljaik logikája nem fog változni, az azonban várható, hogy nem marad mindenki a csapatban.
A lényeg azonban marad: egyfajta pártok feletti tevékenységben gondolkoznak, a pártok és a választópolgárok összekötésében, s a választási aktivitás elősegítésében.
Január elején alakult meg a választási csoportegykori bal- és jobboldali kormánytagokból, összesen öt különböző kormányban szolgáló szakemberekből. Andor László volt EU-biztos, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, MNB-elnök, Göncz Kinga volt ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, valamint külügyminiszter, Holoda Attila egykori energiaügyi helyettes államtitkár, Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, Pusztai Erzsébet egykori egészségügyi államtitkár, Raskó György volt mezőgazdasági államtitkár, valamint Székely Tamás volt egészségügyi miniszter voltak az alapító tagok. Illetve, volt még egy, Lévai Katalin volt esélyegyenlőségért felelős miniszter, aki azonban – ahogy az a csoport számára is váratlanul kiderült – a saját pecsenyéjét sütögette: a választások véghajrájában pártot alapított (az utóbb választási csalásba keveredett) Lendületben Magyarországért pártot.
A Válasszunk! 18 tevékenysége részeként választási vitákat terveztekszervezni. Egyrészt három tematikus vitát az általuk esélyesnek tartott pártok szakpolitikusai között, másrészt a miniszterelnök-jelöltek között. Mindezt a televízió által biztosított nyilvánosság előtt. Ezek meghiúsultak, ami összejött: öt ellenzéki párt (DK, Együtt, LMP, Momentum, MSZP-P) vezetőjének nyilvános fóruma, négy nappal a választások előtt. Emellett háttérelemzéseket készítettek, s a Gulyás Márton által indított Közös Ország Mozgalommal együttműködve helyi közvélemény-kutatásokat készültek, amelyek célja az volt, hogy segítsenek kiválasztani egy-egy egyéni körzet legesélyesebb ellenzéki jelöltjét. Ebben utóbb azonban volt némi zűrzavar, többen (köztük Márki-Zay Péterék) is saját esélyeseket jelöltek, s ezek nem mindig voltak azonos személyek –
magyarul volt, ahol sikerült összezavarni a választókat, arról nem is szólva, hogy a pártok fogadókészsége az esetek többségében enyhén szólva hiányzott.
Végül, de nem utolsósorban fontos tevékenységük volt a választási aktivitásra való mozgósítás is.
Forrás: Wikimedia Commons
Balázs Péter volt külügyminiszter, európai uniós biztos portálunknak adott interjújában tevékenységük eredményének a mérlegét megvonva a többi között arról beszélt, hogy voltak dolgok, amiket alábecsültek, így a vidék Fidesz általi mozgósítását; a hazug migrációs kampány hatását; illetve a választási trükközések és magának a választási törvénynek a hatását. Ugyanakkor túlbecsülték a korrupció társadalomra gyakorolt hatását; a rossz kormányzás lehetséges választói szankcionálását; s a pártok együttműködési hajlandóságát is. Ugyanakkor elérték, hogy ’89 óta először felmutatták a legszélesebb összefogási modellt a politikai jobb- és baloldal között; a választási program és a viták elengedhetetlenségének a sulykolását, s a pártok némi, de messze nem elégséges egymáshoz való közelítését. Hozzáfűzte azt is, hogy a legfőbb csalódásuk, hogy azt gondolták, a kétharmad most már megtörhető. „Hogy miért nem volt megtörhető, a történelem majd kideríti, de készséggel vállaljuk ebben a saját felelősségünket is” – mondta.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Puzsér Róbert az utóbbi években a közélet széles körben ismert és megosztó szereplőjeként lépett elő. A politikai folyamatok kritikus elemzése, értelmezése, mind olyan tevékenységek,melyek jellemzik munkásságát.
