Kezdőlap Címkék önkormányzati választás

Címke: önkormányzati választás

Wittinghoff Tamás nagyon nyert Budaörsön

A szexvideóval tőrbe csalt Wittinghoff Tamás elsöprő győzelmet aratott Budaörsön. Több, mint 70 százaléknyian szavaztak rá.

Ismét Wittinghoff Tamás (BUDAÖRS FEJLŐDÉSÉÉRT EGYESÜLET) lett Budaörs polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után.

A jelöltek sorrendje:

1. Wittinghoff Tamás – 71,65 százalék (9734 szavazat)
2. Dr. Czuczor Gergely (FIDESZ-KDNP) – 28,35 százalék (3851 szavazat)

Úgy néz ki, Karácsony Gergely a főpolgármester

A jelek szerint Karácsony Gergely megnyerte a főpolgármesteri címet. A 24.hu információja szerint a 49-45 százalékos részeredménynél Tarlós István telefonon gratulált az ellenzéki jelöltnek.

44,53 százalékos feldolgozottságnál az eredmény:

1. Karácsony Gergely (MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP) – 49,87 százalék (139 895 szavazat)
2. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) – 45,01 százalék (126 251 szavazat)
3. Puzsér Róbert (ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE) – 4,48 százalék (12 560 szavazat)
4. Berki Krisztián (Független) – 0,64 százalék (1803 szavazat)

 

Folyamatosan akadozik a választási oldal

A tavalyi parlamenti választásokhoz hasonlóan ismét lefagyott a Nemzeti Választási Iroda internetes oldala.

XXI. század, az informatika kora.

Kilenc órakor újraindult, de azóta is akadozik, rendkívül lassan tölti be az adatokat.

Önkormányzati választás 2019 – folyamatosan frissül

  • Budapest főpolgármesterét éjféltől Karácsony Gergelynek hívják
  • Pécsen  is ellenzési győzelem született Péterffy Attila az új polgármester
  • Szegeden toronymagasan ötödször is nyert Botka László
  • Márky Zay Péter megnyerte a hódmezővásárhelyi önkormányzati választást, megőrizte polgármesteri címét
  • Pár perccel urnazárás előtt Borkai Zsolt és felesége is leszavazott Győrött – tudatta a politikus
  • A fél hetes adat szerint a választási részvétel 47,2 százalék
  • Este 7 órakor befejeződött az önkormányzati és nemzetiségi képviselők választása; ha ekkor még sorban álltak választópolgárok a szavazáshoz, ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem
  • A 17 órai részvétel 42,69 százalék, Budapesten 44,07 százalék, 602 899 voksolt; öt éve fél hatos adatokat közölt az NVI, akkor 39,82 százalék volt az országos arány
  • A Fidesz délutáni internetes kampánya változatlanul a minden tényszerűséget nélkülöző betelepítéstémát folytatja: „Ha az ellenzéken múlna, akkor városaink bevándorlóvárossá alakulnának. Ne engedjük! Védjük meg településeinket!”
  • Szavazatvásárlás gyanújáról számolt be Baranyi Krisztina (IX. kerület) és Pikó András (VIII.) ellenzéki polgármester-jelölt
  • A kampány végét eluraló Borkai-ügy városa, Győr lakosai eddig nem rángatták az istrángot: 15 órakor az országos átlag alatti, 31,07 százalék volt a részvételi arány
  • Hódmezővásárhely elképesztő: 15 órakor 50,5 százalék a részvételi arány, duplája a 2014-esnek; erős vidéki nagyváros Szombathely (38,06) és Miskolc (37,43), Debrecenben (25,02), Kecskeméten (26,28), Nagykanizsán (27,22) nagy az érdektelenség; a fővárosban a 36,37 százalék feletti három legmagasabb az I. kerület (41,22), a XII. (41,18), a II. (40,75); a legkisebb részvétel Józsefvárosban (27,78), Erzsébetvárosban (28,7) és Terézvárosban (28,73) van
  • A 15 órás részvételi arány alapján elképzelhető a rekorddöntés ma: az eddig legnagyobb részvételt eredményező 2006-os önkormányzati választáson ekkor 34,77 százalék volt a részadat, 2014-ben pedig 30,11 százalék
  • A 15 órás adat szerint a részvételi arány 34,69 százalék, addig 2 784 346-an szavaztak, ezen belül Budapesten 36,37 százalék, 497 525 szavazat
  • A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 28,36 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint
  • A 13 órakor kiadott szavazási arány 26,6% ami már három százalékkal nagyobb részvételt jelez a 2014-es önkormányzati választásokhoz képest
  • Az  önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 18,25 százaléka járult az urnákhoz.

Az adatok megoszlása megyénként a következő:

Baranya megye 19,35 százalék 60 340 szavazó
Bács-Kiskun megye 17,23 százalék 73 035 szavazó
Békés megye 20,03 százalék 57 490 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 18,96 százalék 100 950 szavazó
Csongrád megye 20,69 százalék 69 485 szavazó
Fejér megye 18,81 százalék 65 052 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 17,32 százalék 64 183 szavazó
Hajdú-Bihar megye 16,64 százalék 72 073 szavazó
Heves megye 20,96 százalék 51 045 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 18,9 százalék 57 858 szavazó
Komárom-Esztergom megye 16,77 százalék 41 794 szavazó
Nógrád megye 20,18 százalék 32 056 szavazó
Pest megye 17,21 százalék 178 218 szavazó
Somogy megye 20,12 százalék 52 164 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 17,97 százalék 81 434 szavazó
Tolna megye 19,71 százalék 36 289 szavazó
Vas megye 18,59 százalék 38 815 szavazó
Veszprém megye 18,48 százalék 53 095 szavazó
Zala megye 17,38 százalék 40 169 szavazó

Győri tüntetés: a választás a becsületünkről szól

Mossuk le városunkról a szégyent – mondta a győri ellenzéki tüntetésen Glázer Tímea polgármester-jelölt. Fekete-Győr András szerint a Fideszben mindenki lopja a pénzt, mint Borkai Zsolt.

Ne harcoljatok egymással, ez a választás nem Borkai Zsoltról szól, hanem a mi becsületünkről – mondta sok száz hallgató előtt Győrben az ellenzék polgármester-jelöltje, Glázer Tímea (DK). Mossuk le városunkról a szégyent – üzente. Szerinte a város 13 év után megszabadul Borkai Zsolt polgármestertől. Arról a közvélekedésről beszélt, amely szerint ha most nyerne is Borkai, pár hét, pár hónap múlva nem ő lesz a város polgármestere.

Ha holnap legyőzik Borkait, akkor a nép döntheti el, ki vezesse a várost, de ha Borkai nyer, akkor Orbán Viktor fogja kinevezni utódját, és neki nem az lesz az érdeke, hogy egy győri lokálpatrióta vezesse a várost, hanem egy engedelmes ember, aki befizeti a megfelelő korrupciós pénzt. A politikusnak rosszul esik, hogy

a várost a korrupcióval, drogokkal és kéjhölgyekkel megrakott orgiahajóval azonosítják.

A tüntetés felvezetőjeként Fekete-Győr András, a Momentum elnöke arról beszélt, hogy országjárása során mindenhol Borkai követi, mindenki párhuzamot von a helyi Fidesz és a győri polgármester között. A Borkai-ügy az egész ország ügye lett.

A Momentum elnöke borkaizmusról beszélt, ami nem kisiklás, hanem a cél a Fideszben. A kormánypártba belépők célja az, hogy

„lopott pénzből dőzsölhessenek, mint a disznók.”

Szerinte Orbán is ilyen, kastélyban lakik, magánrepülőkön és jachtokon jár, és rengeteg pénzt sikkaszt el.

Nincs két Fidesz, a pártban mindenki magának lopja a pénzt, mint Borkai

– mondta Fekete-Győr.

A tüntetést a kormánypárti szélsőjobbos Vadhajtások portál vezetője, Bede Zsolt fellépése zavarta meg. Őt ki kellett menekíteni a tömegből, mielőtt atrocitásra kerül sor.

A győri születésű Gulyás Balázs jobboldali publicista szerint Borkai Zsolt legfeljebb Pornóapátiban vagy Cseszneken lehetne polgármester. Szerinte nem magánügy Borkaé, és nem is a pornó és a prostituáltak miatt, hanem a lopás miatt kell dühösnek lenni. „Ezek a keresztény családapák?” – kérdezte. Úgy gondolja, hogy Borkai és Orbán szétlopta az országot.

„Nektek a kokain, nekünk a krumpli”

– mondta.

Borkai Zsolt sorsa továbbra is homályos. Előző nap a Fidesz kommunikációja összeomlott, hírek szerint nem engedték Borkainak bejelenteni a visszalépést. Eközben Tarlós István megismételte lesújtó véleményét Borkairól. „Ez az ember méltatlanná vált feladatára” – jelentette ki. Nem érti, miért nem vonja le önmaga a konzekvenciát. Borkai Zsoltnak azonnal le kellett volna mondania. És még most sem késő. Innen kérem, fontolja meg, és tegye a dolgát – mondta főpolgármester a kampányzáró sajtótájékoztatón.

A helyi Jobbik nyújthat segítséget Győrben a Fidesznek

Váratlanul, szerintük eleve így tervezve a győri Jobbik visszalépett a négy egyéni választókerületben, kiváltak az ellenzéki „moslékszövetségből”. A Jobbik vezetése felfüggesztette a szervezetet.

Eljött a várt pillanat, kilépünk az ellenzéki összefogásból – közölte reggel a Facebookon Fodor Roland, a Jobbik győri vezetője. Vagyis mind a négy jobbikos jelölt visszalép az egyéni választókerületi képviselőjelöltségtől.

Ezzel az ellenzéki „moslékszövetség” elveszítette képviselőjelöltjeinek negyedét, és minimális győzelmi esélyeit is – írja a győri jobbikos. Írásából kiderül, hogy eleve így tervezték, s csak látszatból csatlakoztak a DK-s polgármesterjelöltet, Glázer Tímeát indító, hat szervezetből álló koalícióhoz (MSZP, DK, Momentum, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom és független jelölt). Céljuk az volt, hogy „a nemzetellenes” baloldali pártok ne tudjanak külön-külön frakciót alakítani az új közgyűlésben. Ezért mentek bele ebbe a „proletár rémálomba”.

A Jobbik országos vezetése azonnal felfüggesztette a győri szervezet működését, a négy tagot visszahívták minden tisztségből és etikai vizsgálatot indítottak. Szimpatizánsaikat pedig arra kérik, hogy támogassák az ellenzéki együttműködést vasárnap.

Ez meglehetősen érdekes helyzetet eredményezhet, túl azon, hogy a Jobbik immár saját jelöltek nélküli összefogásra kéri a győrieket. Mérések híján nem tudjuk, mekkora kárt okoz a korábban jelentős előnnyel megválasztott Borkai Zsolt újrázási esélyének a napokban kiáradó botrány. A Fidesz kényszerhelyzetben van, mert jelöltcserére már nincs lehetőség, kénytelenek Borkait támogatni. A Jobbik helyi híveinek esetleges távozása az ellenzéki összefogás mögül elvezethez Borkai megválasztásához és a fideszes többség megtartásához.

Szakolyi anziksz

Ha hazánk térképén vakon rábökök egy településre és elkezdem olvasni a  helyi híreket egészen bizonyos, hogy találok portálunk számára témát. Nem mintha mostanság szűkölködnénk benne, de hát egy helyi torzsalkodás mégiscsak üdítően hat a nagypolitika pöcegödréhez képest. Szóval böktem és így jutottam el Szakoly községhez. Kár volt.

Egy órába sem telt el kiderítenem, hogy ez nem fideszes vezetésű város, hogy valamiért még helyi alapszervezetét is megszüntette  Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő úr, aki arról híres, hogy a különböző ügyekben történő felelősségre vonás elől az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog mögé bújva immár vagy tíz éve kerüli a felelősségre vonást. Érdeklődtem is nála telefonon a megszüntetés okáról, de nagyon rossz híre lehet szerkesztőségünknek, mivel bemutatkozásom után kérdésem feléig sem jutottam el amikor lecsapta a telefont. Ez is egyfajta válasz, ha a megszüntetés okát nem is sikerült megtudnom.

Sebaj, feladni nem szokásom, ezért addig kutakodtam, amíg megtaláltam a helyi „fideszes” lap tegnapi számát.

FH

Még jó, hogy lapozgatni volt kedvem s a belső oldalon mit találok:

Várjunk csak, ha megszűnt az alapszervezet akkor ki adja ki a lapot a Fidesz nevében? Impresszum: Kerecsen József. Láttam ezt a nevet már Szakollyal kapcsolatban. Ja igen, a választási névjegyzékben találkozhattam vele. Függetlenként indul. Értem, illetve nem értem. Ha független jelölt, miért ad ki a Fidesz nevében egy újságot? Ráadásul nem csak felelős szerkesztője a kiadványnak, hanem felelős kiadója is. Az újság tartalmáról nem ejtenék szót, mert csupán négy képviselő jelölt dicsőítésére szorítkozik, négyük közül egy a polgármesteri címre is pályázik. Felhívom a független képviselőjelölt urat, hátha elmondja miért a nem létező alapszervezet lapjában hirdeti magát és szintén független társait. Már csak azért is érdemes megkérdezni, mert ez az a ritka önkormányzat ahol nemcsak a polgármester nem fideszes, de a képviselő testület tagjai sem.

Felhívom. Felveszi. Jó napot, én vagyok én, azért keresem, mert szeretném tudni,

Ön mint független jelölt miért finanszíroz egy fideszes újságot, és milyen címen fejt ki a Fidesz nevében propagandát a maguk számára  ha az önök neve a független jelöltek fideszes támogatotti listáján sem szerepel?

Azzal nem vezetik félre a választókat, az nem választási csalás,  hogy fideszes támogatottként korteskednek?

„Az nem úgy van” – mondja -, mert az a feloszlatás még nincsen véglegesítve, mert az ugyan igaz, hogy szeptember elsejével a Simon feloszlatta a helyi szervezetet, de ehhez neki, mármint Kerecsen Józsefnek lesz még egy-két szava. Elárulná miért oszlatták fel a szakolyi Fidesz alapszervezetet? „Ezt is a Simontól kérdezze” – mondta és letette a telefont.

Nem akarok belemerülni Szakoly legújabb kori történelmébe, de a google-on kutakodva olvastam, hogy az eddigi polgármesternő több éves bírósági csatát vívott éveken keresztül a saját képviselő testületével, több éves minden jogi fórumot megjárt küzdelem után került ki győztesen a csatából. Gondolom ilyen körülmények között igazából vesztes leginkább a 2700 lakos, akik jobblét helyett még közmunkához sem jutottak, mert sem a helyi Fidesznek, sem a területileg illetékes országgyűlési képviselőnek nem hódoltak be.

Hamar híre mehetett a községben, hogy valami újságíró kapargatja az avart ami talán nem véletlen. Megtudtam, hogy egy elégedetlen helyi lakos panaszt nyújtott be a kiadvány és Kerecsen Józsefék ellen a választók félrevezetése címén.

FH

Annyi bizonyos, hogy a Fidesz honlapján nem szerepel szakolyi alapszervezet ahogy az is, hogy az alapszervezetet megszüntető határozat Kerecsen József szerint még szeptemberi keltezésű, a kiadvány pedig októberi, ezért fokozott figyelemmel visszanézünk mi lesz a Választási Bizottság döntése, és vasárnap hogyan döntenek a bölcs választók.

Gyanúm szerint ők sokkal inkább az őszi  mezőgazdasági munkákkal vannak elfoglalva.

Önkormányzati választások egyik valódi tétje

A 23 megyei jogú városban 1,96 millió ember lakik, ez több, mint a főváros teljes lakossága. Az elmúlt választási ciklus alatt 4 ezer milliárd forint kiadás felett rendelkeztek ezek a települések. Sem politikai, sem fejlesztéspolitikai szempontból nem lényegtelen, hogy az ellenzék és a kormánypártok választási küzdelme hogyan végződik. A Policy Agenda a megyei jogú városok költségvetése alapján elemezte az elmúlt öt évet. Megnézte, hogy mennyire igaz az, hogy vannak „bűnös ellenzéki városok”.

Választás tétje

A 23 megyei jogú város közül az október 13-ai választások előtt mindössze négy helyen van ellenzéki polgármester. Lakosságszámot tekintve ez a megyei jogú városok 15%-át jelenti. Sok helyen ugyan a regnáló polgármester személye felülírja a pártpreferenciákat, de konzervatív becslések alapján is várható, hogy több településen képes lesz az ellenzék megfordítani a jelenlegi erőviszonyokat. Ezzel akár a megyei jogú városokban élők egyharmada ellenzéki polgármester „irányítása” alá kerül. Ez pedig politikai lehetőséget jelentene arra, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt alternatívát, kormányzóképességet mutassanak fel a választók előtt.

A települések politikai mozgásterét, erejét többi között az mutatja, hogy mekkora forrásokat tud szakpolitikai, gazdaságfejlesztési célok érdekében mozgósítani. Ennek elemzése érdekében a 2015-2019. évek költségvetéseit néztük végig a 23 megyei jogú városban. A 2015-2018. évek közötti időszakra a valós teljesítéseket mutató zárszámadásokat dolgoztuk fel, míg az idei évre vonatkozóan a költségvetési tervből indultunk ki. Ez alapján az látszik, hogy a megyei jogú városok 4.050 milliárd forint kiadás felett rendelkeztek.

A választási ciklusnak a kiadási oldalra gyakorolt hatását nézve látszik, hogy miközben ezeken a településeken 2015-2018 között évente átlagosan 720 milliárd forintot költöttek el összesen, addig a 2019-es tervekben ennél 62%-kal többet. A választás előtt érezhetően választási költségvetések készültek.

Győr kivételével minden településen a választási évben több pénzt költöttek el, mint az azt megelőző négy év átlaga. Nagykanizsa kiemelkedik a többi megyei jogú város közül, mivel a terveik szerint több mint négyszer annyi pénzt költenek el 2019-ben, mint a 2015-2018-as időszak éves átlagában. Természetesen az csak jövőre derül ki, hogy mekkora is volt a tényleges forrásfelhasználás.

Policy Agenda

Bűnös ellenzéki városok?

A választási kampányban a kormánypártoknak az egyik folyamatosan visszatérő üzenete, hogy nehezebb azon települések helyzete, ahol nem kormánypárti lesz a polgármester. Ez a kérdés már a 2014-es választások idején is előkerült.

Megnéztük, hogy a lakosság arányában a kiadásokat tekintve milyen az erősorrend az egyes települések között. Az utolsó három helyezett mindegyike kormánypárti (Nagykanizsa, Miskolc, Pécs), bár előzetes vélemények alapján éppen ezeken a helyeken lehet leginkább esélye az ellenzéknek arra, hogy megszerezze a polgármesteri posztot.

Az egy főre jutó kiadási összeget és a kormánypárt támogatottsága, választási esélyei közötti kapcsolatot az is mutatja, hogy hátulról a negyedik helyezett Szombathely is éppen billegő körzetnek számít.

Fontos aláhúzni, hogy az önkormányzatok számára rendelkezésre álló kiadási összegek nagysága és a kormány prioritásai között lehet kapcsolat. A fejlesztési pénzek ugyan nagyrészt az Európai Uniótól érkezik, de ezek elosztása felett a kormányzat bír meghatározó befolyással. Ugyanakkor

sem politikai, sem gazdasági értelemben nem engedheti meg a kormány, hogy kizárjon ellenzéki vezetésű településeket a fejlesztési forrásokból.

Ez ugyanis saját, ott lévő szavazótáborát is elidegenítheti, illetve az ott lévő gazdasági szereplőket is akár olyan lépésre késztetheti, amely a nemzetgazdaság szempontjából is károsak lehetnek. Az adatok is ezt támasztják alá. Amennyiben elfogynak a mostani EU-s támogatások, akkor még kevésbé lesz lehetősége a kormánynak arra, hogy politikai preferenciák alapján irányítsa a forrásokat.

Jelölési malőr Érden

Jogértelmezési okból a teljes ellenzéki támogatott jelölti csapat egyike a helyi kompenzációs lista mellett Diósdon egyéni képviselőként is elindult volna. Ennek törvénytelenségét a helyi választási bizottság már kimondta. A mai másodfokú döntés alapján fog visszalépni egyikről. A küzdelem meglehetősen erős Érden.

Választási csalás gyanújaként tálalja az érdi jelölési malőrt az Érdi oldal című – a kormányoldalhoz húzó – portál. Cikkében arról ír, hogy a teljes ellenzék és helyi szervezetek (összesen kilenc) által támogatott Csőzik László polgármester-jelölt és csapatának egyik helyi jelöltje, Falusi Ferenc amellett, hogy a város kompenzációs lista végén szerepel, elindult egyéniben Diósdon is.

Ennek törvénytelenségét a helyi választási bizottság kimondta, és választási csalás gyanúja miatt a rendőrségen is feljelentést tett. Lapunknak Csőzik azt mondta, ők úgy értelmezték a meglehetősen bonyolult törvényi szöveget, hogy nincs akadálya az ilyen kettős jelölésnek, ha az egyik csak kompenzációs listás. Erről a választási eredmény ismeretében juthat(nak) be jelölt(ek) a képviselő testületbe; Falusinak erre nincs esélye.

A választási szakértő szerint az nem számít, hogy van-e esélye bejutni vagy nem,

a törvény csak egy jelölést tesz lehetővé.

Tóth Zoltán a fuhu.hu-nak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy ha jogsértést állapítanak meg jogerősen, és megsemmisítik a listát, akkor az egész kompenzációs lista elvész.

A helyi lap arról is ír, hogy a választási bizottság ülésén felvetődött, a testület megsemmisíti a teljes, jogszabálysértő listát, ezt azonban hatáskör hiányában elvetették, az a fellebbviteli fórum feladata. Tóth Zoltán erre azt mondta, hogy ezek szerint a hivatalos helyen se ismerik a törvényt, mert a helyi választási szervnek is lett volna módja megtenni ezt.

A területi választási bizottság ma délután közli határozatát. Falusi Ferenc elmondta, hogy semmilyen törvénysértést se akartak elkövetni, jogértelmezési probléma történhetett.

A másodfokú határozat ismeretében fogják eldönteni, melyik jelölést vonják vissza.

Tóth Zoltán is azt mondta, hogy a jelölt egyoldalú nyilatkozatával visszaléphet bármelyik helyről. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a kompenzációs listára ilyenkor már nem lehet újabb nevet feltenni. A szakértő szerint egyébként

az eset semmiképpen se választási bűncselekmény.

Az érdi választás első percétől kezdve meglehetősen éles. Júliusban, a jelölések ismertetésekor Csőzik meghekkelte a másik helyi lapot, a Fidesz közeli Érd Most-ot. Olyan kamu-listát adott át nekik, amely Simicska elhíresült mondatát adja ki, ahogyan erről akkor a 24.hu tudósított.

A több ciklus óta polgármester támogatói természetesen nem mulasztják el felsorolni Csőzik valóban kacskaringós közéleti útját. Az ügyvéd valamikor az MDF ifjúsági szervezetének tagja volt, majd átment az SZDSZ-be, amelynek ügyvivője is volt a 2000-es évek közepén, és állítólag volt szerepe a 2007-es pártelnökválasztás csalásgyanús lebonyolításában (amikor Kóka János lett a párt vezetője), s amely affér árnyéka az SZDSZ megszűnéséig húzódott. Aztán tagja volt a Bajnai Gordon-féle Együtt 2013-as szerveződésének, ahonnan később kilépett. Tavaly pedig az MSZP színeiben indult a parlamenti választáson Érden. Mindeközben 2006-2010 között alpolgármestere volt a városnak fideszes vezetés idején.

Tegnap pedig Csőzik érezte úgy, hogy felidézze a májusi EP-választás idején T. Mészáros András polgármesterként tiltott módon vett részt a kampányban.

A mai napon 165 órára várható jogerős döntésről, valamint Falusi döntéséről melyik jelölését vonja vissza természetesen a fuhu.hu beszámol.

Mai kérdés – Amennyiben Tarlós István Karácsony Gergellyel és Puzsér Róberttel mérkőzne meg a 2019-es önkormányzati választásokon, Ön kire szavazna?

 

This poll is no longer accepting votes

Amennyiben Tarlós István Karácsony Gergellyel és Puzsér Róberttel mérkőzne meg a 2019-es önkormányzati választásokon Ön kire szavazna?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!