Kezdőlap Címkék önkormányzati választás

Címke: önkormányzati választás

2019

Vége az évnek. Ilyenkor mindenki értékeli, ami az évben történt, habára politikai folyamatok nem feltétlenül évekre tagolódnak. Most viszont sokan tekintik 2019-et sikerévnek.

Szűkebben az ellenzéki siker évének, még szűkebben a DK sikerévének. A DK és a Momentum esetében az EP-választás, az egész ellenzék tekintetében pedig az önkormányzati választás eredménye látszik megalapozni az ilyen véleményt. Elvégre az EP-választáson a DK 16, a Momentum pedig 10 százalékos eredményt ért el, négy illetve két mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, amire senki sem számított. Ez ne volna igazi siker?
Az önkormányzati választáson pedig sikerült megnyerni Budapestet és tíz megyei jogú és néhány kisebb városban a polgármesteri tisztséget (a közgyűlési többséget pedig további három megyei jogú városban), ez ne volna nagyszerű eredmény? Dehogynem.
Csakhogy ez sem változtat azon, hogy a Fidesz támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint továbbra is – a választani tudó biztos szavazók körében – ötven százalék fölött van, és az önkormányzati választáson az ország egészét tekintve a Fidesz jóval több szavazatot kapott, mint az ellenzék. A tavaszi EP-választáson is ötven százalék fölött volt a Fidesz, a DK és a Momentum nagy sikere a szavazatoknak az ellenzéken belüli újraelosztásából adódott. Én persze jónak tartom azt, hogy a DK és a Momentum lett erősebb az MSZP, az LMP és a Jobbik rovására, mert a megerősödött két párt politikáját tartalmában jobbnak tartom, mint a három meggyengült pártét. Számomra, aki baloldali liberálisnak vallom magam, a kifejezetten antiliberális Jobbik és LMP és az e tekintetben bizonytalan MSZP-vel szemben örvendetes a DK és a Momentum ellenzéken belüli súlyának megnövekedése. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a 2019-ben követett út elvezet az Orbán-rendszer bukásához.

Mi is történt az önkormányzati választáson?

Ahol sikerült legyőzni a fideszes polgármestereket, ott ennek kulcsa az volt, amit teljes ellenzéki összefogásnak szoktak nevezni. Mi volt ennek tartalma? Ami az ellenzékieket egyesítette, az a fideszes korrupcióval, a Fidesz politikai viselkedésével, hatalomgyakorlási módjával való szembehelyezkedés, és a környezeti szempontok érvényesítésében való egyetértés. Amennyire látom, emellett Karácsony fővárosi fellépésének volt egy határozott baloldali társadalompolitikai tartalma is, de másutt – a budapesti kerületekben és a vidéki városokban – ez az elem már nem volt jelen.

Vajon elegendő-e ennyiben egyetérteni az országos politikában? Az önkormányzati választás nem szólt külpolitikáról, nem szólt gazdaságpolitikáról, és csak korlátozottan szólt társadalompolitikáról. Ez tette lehetővé a teljes összefogást. Országos politikát azonban aligha lehet ilyen alapon csinálni.

Sokaktól hallottuk az elmúlt napokban, hogy a kulcskérdés annak a vezető politikusnak a megtalálása és „felépítése”, aki az egyesült ellenzéket a 2022-es választáson vezeti majd. Az ATV egyik utolsó vitaműsorában a Kuncze Gáborral és Lendvai Ildikóval a stúdióban ülő Cseh Katka, a Momentum EP-képviselője mondta, szerintem nagyon helyesen, hogy fontosabb ennél annak a politikai iránynak a megfogalmazása, immár az országos politikában, amely mellé az Orbán-rendszerrel szemben álló választók tudnak majd odaállni.
Az önkormányzati választási összefogás arra volt elég, hogy például Karácsony Gergő 50:45 arányban győzze le Tarlóst, és sokfelé született ehhez többé-kevésbé hasonló eredmény. Az Orbán-rendszer majdani legyőzéséhez azonban ilyen eredmény – amitől a közvélemény-kutatások, illetve az önkormányzati választás országosan összesített adatai szerint nagyon messze vagyunk – nem elegendő. Amikor a 2014-es országgyűlési választás előtt, amikor még naiv módon jobban bíztunk a kormányváltás lehetőségében, mint 2018-ban, sokat gondolkoztunk azon, hogy hogyan lehet a kormányváltáson túl áttörni azokat a gátakat, amelyeket a Fidesz kétharmaddal felépített. Mint tudjuk, azóta ebben sokkal messzebbre jutottak.
Orbán rendszere csak akkor számolható fel, ha a Fidesz nemcsak a szokványos módon választási vereséget szenved immár országosan, hanem ha politikailag összeomlik, mégpedig legalább úgy, mint az MDF 1994-ben, illetve az MSZP–SZDSZ 2010-ben.

Nem a választási eredmény százalékos mértéke itt a döntő, hanem a korábban hatalmat gyakorló politikai erő erkölcsi-politikai összeomlása.

Az, hogy ellenzékbe kerülve úgy megbénuljon, mint a korábbi kormányerő 1994-ben és 2010-ben.

Ehhez pedig – az önkormányzati választáson elért nagyszerű eredmények dacára – nem kerültünk közelebb 2019-ben. Ezért nem mondhatjuk sem azt, hogy 2019 a fordulat éve lett volna, sem pedig azt, hogy azt kell tovább csinálni, ami az önkormányzati választással elkezdődött. Ahhoz, ami az Orbán-rendszer megdöntéséhez kell, ez messze nem elegendő.
Más is kell hozzá, nagyon más. Ezt pedig ellenzéki politikusaink mintha egyelőre nem látnák.

Elsorvadnak a fellebbezések a választás után

Jogerőre emelkedtek az önkormányzati választások utáni kifogások. Nem enyhül a gyanú, hogy esetleg „nyomok eltüntetése” volt a cél. Ezzel elhárult az akadály a Fővárosi Közgyűlés megalakulása elől.

Egyre-másra utasította el a Fővárosi Választási Bizottság az önkormányzati választás utáni fellebbezéseket. Ennek nyomán elhárult az akadály Pikó András (VIII. kerület), V. Naszályi Márta (I. kerület), Baranyi Krisztina (IX. kerület) és Déri Tibor (IV. kerület) polgármesteri hivatalba lépése elől. A kifogásolt képviselői helyek választási eredményét is megerősítette a testület.

Kőbánya (X. kerület) esetében is jóváhagyta a másodfok azt, hogy a nyertes fideszes polgármester, D. Kovács Róbert mögött nincs kormánypárti többség. Itt egyéni választókerületi eredmények elleni kifogást vetette el a választási szerv jogerősen.

Baranyi Krisztina, Ferencváros jövendő vezetője érdekes képet tett ki a Facebookra. Ezen

üres irattartók tömege látszik a legkülönfélébb ügyek csoportjában.

Egyelőre nem világos, hogy ez iratok eltüntetését támasztja-e alá. A kifogásolt választási eredmények mögött sokan a „nyomok eltüntetését” vélték felfedezni. Baranyi például a múlt csütörtöki hivatali átvételi időpont előtt tíz perccel értesült a fellebbezésről.

Ezekkel a jogorvoslati döntésekkel elhárult az akadály a Fővárosi Közgyűlés összehívása elől. Ahogyan írtuk, a fellebbezések miatt nem volt meg a demokratikus pártok többsége a nem jogerős határozatokig. A kerületi polgármesterek egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai is. A választási eredmény alapján a 33 tagú testületben a főpolgármesterrel (Karácsony Gergely) együtt 18 Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-s, 13 Fidesz-KDNP-s és 2 független (de mindkettő kormánypárti támogatású) polgármesteri mandátum van.

A „betartások” azonban folyamatosnak látszanak. Újpesten a kerület új, momentumos polgármestere, Déri Tibor azzal szembesült, hogy mintegy negyven ember felmondott közös megegyezéssel – írta meg a 24.hu. Majdnem üres városháza várta, mert a felmondók sora az aljegyzőtől a titkárságon át a gépkocsivezetőig terjed. Korábban Pikó Andrást várta kerületi cégek vezetőinek csoportos felmondása.

A Fővárosi Közgyűlést is akarják blokkolni a kifogásokkal

Öt kerület választási eredményét támadták meg az utolsó pillanatban valakik. Közülük három polgármesteré, akik így nem tudnak beülni a Fővárosi Közgyűlésbe se, ahol ezzel egy ideig kisebbségbe kerülnének az egyesült ellenzékiek.

Csütörtökön az új polgármesterek hivatalba lépése előtt az utolsó percekben érkeztek kifogások a kilencedik kerület (Baranyi Krisztina), az első (V. Naszályi Márta) és a nyolcadik (Pikó András) választási eredményét kifogásolva. Ugyanígy történt Kőbányán is, ahol azonban három egyéni választókerület – kis különbséggel – ellenzéki győzelmét támadták meg – írta meg a Mérce. Újpesten pedig két kerületi és a polgármesteri eredményt is megtámadtak – derül ki a hvg.hu híréből.

Itt Déri Tibor több, mint kétezerrel verte meg a fideszes Wintermantel Zsoltot, ebben tehát aligha lesz fordulat. Két szoros eredményű körzetben próbálnak megszerezni mandátumot, de ezzel se sokra mennének, mert a 6-14-es vereséget így se tudják megfordítani a fideszesek.

A X. kerület az egyike azoknak, amelyekben ugyan fideszes lett (maradt) a polgármester D. Kovács Péter személyében, de a képviselő-testületben 8-8 fideszes és többpárti ellenzéki, valamint egy LMP-s van. Ebben a kerületben tehát a kis különbségű ellenzéki többséget próbálják megfordítani. Az eljárás befejeződéséig nem tud összeülni a képviselő-testület.

Ugyanez a helyzet a másik négy kerületben. Ezeknek a kifogásoknak azonban van egy járulékos következményük is. A kerületi polgármesterek egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai is. A választási eredmény alapján a 33 tagú testületben a főpolgármesterrel (Karácsony Gergely) együtt 18 Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-s, 13 Fidesz-KDNP-s és 2 független (de mindkettő kormánypárti támogatású) polgármesteri mandátum van.

A kifogásolt négy kerületi eredmény függő volta miatt nincs meg a többségük az egyesült ellenzékieknek. Sőt, átmenetileg kisebbségben lennének.

Ezekkel a kifogásokkal nagyjából kilenc nappal tudják elhúzni az új berendezkedés munkakezdését. Vagyis addig nem tudja a közgyűlés elé terjeszteni javaslatait Karácsony Gergely se.

Tovább mélyült a szakadék az országon belül

Mind inkább kisvidék-nagyváros metszi ketté az országot. Egyre több nagy népességű település utasította el a Fideszt. Ennek csúcsán Budapesten sok kerületben földcsuszamlásként vitték el a körzeteket is az ellenzék indulói. Az elemző szerint kimerült a migránskampány ereje, és a továbbiakban inkább keménykedés várható a Fidesztől.

Ha a választási eredmények mélyére nézünk, azt látjuk, hogy a látványos ellenzéki előretörés árnyékában tovább szélesedett a szakadék a nagy és kisebb települések lakosainak preferenciáiban. Mind a 19 megyei közgyűlésben megerősítette többségi pozícióját a Fidesz-KDNP. Sőt, képviselőinek száma 20-szal nőtt (225-ről 245-re). Mivel megyei listákra Budapesten és a megyei jogú városokban nem szavaznak, ez az eredmény elsősorban azt jelzi, hogy a kormányoldal továbbra is a kisebb településeken jóval erősebb, míg az ellenzék épp ellenkezőleg – írja elemzésében a Political Capital (PC).

Alig többségben a nagyvárosokban a Fidesz

A 23 megyei jogú város közül tízben az összellenzéki polgármesterjelölt tudott nyerni (Dunaújváros, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szombathely, Tatabánya). Ez jelentős javulás az öt évvel ezelőtti eredményhez képest, amikor csak háromban (Békéscsaba, Salgótarján, Szeged) győzött ellenzéki jelölt. Ehhez zárkózott fel negyedikként Hódmezővásárhely a 2018. februári időközi választáson.

A Fidesz a következő ciklusban 12 megyei jogú városnak ad polgármestert (Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg), ami

éppen csak a többségüket fedi le, de jelentős visszaesés a korábbi 19-hez képest.

Sőt, Nagykanizsán, Szekszárdon és Szolnokon a polgármester mögött nincs fideszes többség.

Budapesten sorra taroltak a közgyűlésekben

Azt már megírtuk, hogy az egyesített ellenzék sokkal nagyobb győzelmet aratott, mint azt a számok elsőre mutatták. Budapesten a főpolgármesteri széken túl a 23 kerületből 14-ben az összellenzéki jelölt győzött, akik mindegyike mögött stabil, sőt, általában kényelmes többségű képviselő-testület állhat.

A Fidesz jelöltjei közül csak heten nyertek, és, ami a legfigyelemreméltóbb, alig négy mögött van közgyűlési többség.

Még további két független, általuk (is) támogatott kerületi polgármester szerzett mandátumot.

A fővárosban az ellenzék ahol nyert, ott szinte mindent vitt.

A „rendszerváltó” kerületek egyikében, az I. kerületben tízből nyolc körzetet az ellenzék nyert meg, Óbudán viszont felfordult a világ: nem csak, hogy 1990 után szintén először választottak baloldali polgármestert, a tizenhat körzet mindegyikét elvitték az összefogás jelöltjei. Újpesten az alig ismert momentumos Déri Tibor vezetheti a kerületet, az összes körzetben az ellenzék győzött.

Ugyanez történt a VI. és a VII. kerületben. Józsefvárosban az ellenzék a tizenkettőből tíz kerületben nyert, Ferencvárosban a tizenkettőből egy híján az összesben. A XI. kerületben a Fidesz a 17 körzetből csak egyet tudott megnyerni, Zuglóban pedig mind a 15 egyéni választókerületet besöpörte a baloldali induló, ahogyan a XV. kerületben. A XVIII. kerületben a győztes összellenzéki jelölt mellett a kerületekben is 12:2 arányban nyert a baloldal. A XIX. kerületben egy kivétellel az összes baloldali jelölt befutott.

Az se örülhet a Fideszben, aki nyert

Ahogyan írtuk, Kőbányán a fideszes polgármesternek nincs többsége a közgyűlésben. A XX. kerületben a színt váltott Szabados Ákos ugyan nyert a Fidesz támogatásával, de nem csak kisebbségben van a testületben, hanem

az összes körzetben az ellenzéki szövetség győzött.

Budafokon is kisebbségbe került a fideszes Karsay Ferenc, de a tizenkét választókerületből tízben az ellenzéki jelölt nyert.

Felborult a centrális erőtér logikája

A PC úgy látja, az eredményben fontos szerepe van annak, hogy most először valósult meg az átfogó ellenzéki együttműködés, legalábbis a politikailag legjelentősebb településeken. Az „egy az egy elleni” küzdelem eredményeképp felborult a centrális erőtér logikája, a kormányellenes szavazatok nem aprózódtak szét, ami a korábbiaknál jóval több győzelmet hozott az ellenzéknek. Ezt a kamujelöltek sem tudták megakadályozni.

Országos hatása volt a Borkai-botránynak, amely kihúzta a kormánypárt kereszténységre és hagyományos családi értékekre építő kampánya alól a talajt.

Az sem mellékes, hogy az ügy korrupciós szála a szexbotrány keltette hatalmas közérdeklődés révén olyan emberekhez is eljutott, akik egyébként nem foglalkoznak politikával. Bár Borkai szűken nyert Győrben, az ő és a legtöbb fideszes jelölt korábbiaknál lényegesen gyengébb eredményéből látható, hogy a kormánypárti szavazókat sem hagyta hidegen a botrány. A választók megbüntették a Fideszt.

Kiüresedett a kormánykampány

Részben csődöt mondott a brüsszelezésre, Soros Györgyre és migránsokkal való riogatásra építő kormánypárti ellenségképzés, illetve dezinformációs kampány.

Hatalmas szakadék alakult ki a nem fideszes közvélemény és a kormánypárti média tematikája között.

Utóbbi elsősorban a fideszes tábor mobilizálására volt alkalmas, az ellenzéki, független szavazók pedig éppen ezzel szemben aktivizálódtak.

(Dez)információs szakadék

Minél nagyobb egy település, annál kevésbé működött a kormánypárti dezinformációs kampány, és fordítva – vonja le a következtetést az elemzőcég.

A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányában,

aminek részben az értékválasztás, részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzéki beágyazottság hiánya az oka. A kormánypárti fenyegetésekre ezeken a településeken jobban rezonálnak, a városokban viszont ez visszaütött.

A kampányban hiába fogalmazta meg maga a miniszterelnök is, hogy csak azok a települések járnak jól, amelyek kormánypárti politikust választanak, ez inkább kontraproduktívnak bizonyult. Sem Gödöllőn, sem Miskolcon nem volt elég a fordulathoz a miniszterelnöki látogatás.

Fontos megállapítás, hogy az önkormányzati választáson

érvényesülhetett a városok és a falvak közötti egyre nagyobb különbség.

Míg egy országgyűlési választókerület eredményét alapvetően meghatározzák azok a kisebb települések, ahol a kormánypárt rendre fölényben van, addig az önkormányzati választáson megmutatkozott, hogy a városokban jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. Budapesten pedig most egyértelműen érvényesült az ellenzéki többség, ami már az 2018-as országgyűlési és a 2019-es EP-választáson is látható volt az adatokból.

De mi lesz ezután?

Első reakciójában Orbán együttműködést ajánlott a győztes ellenzéki önkormányzatoknak, elsősorban Budapestnek, mondván tudomásul veszik a választók döntését. A PC elemzői szerint azonban

a Fidesz aligha lesz képes felülírni saját offenzív politikai logikáját.

A másnapi fideszes nyilatkozatok már arról szóltak, hogy a fővárosban a főpolgármester-választást a Budapesten élő külföldiek döntötték el. Ez azt mutatja, hogy a Fidesz nem értette meg, hogy épp ez a valóságtól való teljes elrugaszkodás, ez a stílus az, amit büntettek a választók vasárnap. Az előttünk álló két és fél éves választásmentes időszakban a valószínűbb, hogy még keményebb fokozatba kapcsol a kormány, ami a saját holdudvarában is felerősítheti a rivalizációt.

A fél országot nem tudja a kormány büntetni, a most záruló ciklusban négy megyei jogú várost még tudott.

Eldőlt: Borkai Zsolt marad tisztségében, de kilép a Fideszből

Borkai Zsolt marad győri polgármester, de kilép a pártból – derül ki Hollik István kormányszóvivőnek a HírTV-ben lezajlott beszélgetéséből. Merthogy demokráciában élünk – mondta.

Eldőlt Borkai sorsa – ezzel a címmel közli a HírTV honlapja a Hollik Istvánnal este sugárzott beszélgetést. A kormánytévé kérdezője szerint „bizonyos fővárosi kerületek elvesztése” (valójában inkább földcsuszamlásszerű fordulat) érzékeny pont lehet. A kormányszóvivő erről azt mondta: a Borkai-faktornak jelentős hatása volt az önkormányzati választások kimenetelére. Hollik úgy gondolja,

a győri polgármester ügyének erkölcsi vonatkozásai mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

A KDNP-s politikus emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnöknek volt egy nagyon komoly ígérete a választás napján, azt mondta, vasárnap elmondják a véleményüket a győriek Borkai Zsoltról, aztán pedig ő is (amit hétfőre ígért, de ez elmaradt). Orbán megkérte Kövér László választmányi elnököt, valamint Kubatov Gábort, a Fidesz alelnökét, illetve Kósa Lajos Fidesz-alelnököt, hogy beszéljenek Borkai Zsolttal. Ez a találkozó megtörtént és ennek eredményéről Borkai Zsolt holnap sajtótájékoztató keretében be fog számolni

– tette hozzá.

Hollik elmondta, a Magyar Nemzet jól értesült arról, hogy mi fog történni, vagyis Borkai várhatóan marad Győr polgármestere, viszont a személyével kapcsolatos döntés „a pártbeli státuszát érinti”. Vagyis – tegyük hozzá – kilép a Fideszből.

Hollik arról is beszélt, hogy

„mégiscsak demokráciában élünk”,

az nem állítható, hogy a győriek nem voltak minden ismeret birtokában, így tehát nem tehetnek mást, mint a győri választópolgárok véleményét tiszteletben tartják.

Az alig hatszáz körüli szavazatkülönbség miatt az ellenjelölt Glázer Tímea (összellenzéki támogatású DK-s) a cédulák újraszámolását kezdeményezte. A sok érvénytelen szavazat láttán tehát még az se vehető biztosra, hogy Borkai a nyertes.

Valójában nagyobb az ellenzéki előretörés Budapesten

Nem csak a 14 budapesti kerület polgármesteri székét és magát a Fővárosi Közgyűlést vitte el az egyesült ellenzék. Ezen túl akadnak olyan kerületek, amelyekben eltűnt a Fidesz többsége, és olyanok is, ahol a kormánypárti polgármesternek kisebbsége van, vagy egyenlő az arány a testületben.

Budapest magabiztosan lett az összefogott centrista-baloldali ellenzéké. A Fővárosi Közgyűlésben 18-13 a Fidesszel szemben és még két, kormánypárti támogatású független foglal helyet.

A budapesti kerületek közül történelminek nevezhető a fordulat az I. kerületben (ahol csak a szűk Várnegyed maradt masszívan fideszes), a II. kerületben, Óbuda-Békásmegyerben. Ráadásul ezekben a képviselő-testületekben igen kényelmes többsége lesz V. Naszályi Mártának, Őrsi Gergelynek és Kiss Lászlónak. Vagyis

ezekben a budai kerületekben mindent bukott a kormánypárt.

Ehhez hasonlóan, a belső kerületekben, amelyekben nyert az összefogásos polgármester-jelölt, jellemzően a képviselői helyekben is komoly többséget tudhat maga mellett. Az egyik legszorosabb a VII. kerületi felállás. Itt Niedermüller Péternek (DK-jelölt összellenzéki) 8 képviselője lesz, a Fidesznek csak 3, és ugyancsak 3 független.

A XV. kerületben, amelyben tavaly időközi választáson lett polgármester Németh Angéla (DK-jelölt összellenzéki), most

eltűnt vele szemben a fideszes blokkoló többség a testületben.

Ez eddig például a költségvetés elutasításával okozott napi működési zavarokat. Németh Angéla mostantól 14-5 arányban kényelmesen dolgozhat a Fidesztől nem zavartatva (egy helyet a Két Farkú Kutya Párt is nyert).

Nem lehet felhőtlen a kőbányai D. Kovács Péter (Fidesz-KDNP) öröme. A testületben ugyanis pártja 8-8-ra végzett az ellenzékkel és egy LMP-sel. Vagyis az ő szavazatával együtt az LMP lesz a mérleg nyelve kiélezett szavazásokon. Pont ugyanez a helyzet Csepelen, ahol Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) és társai néznek farkasszemet ugyanannyi baloldali és egy civil képviselővel.

Ezekben a kerületekben biztosan nem folytatható a megszokott gőzhenger-szerű fideszes politika.

Az MSZP-től a Fideszhez átpártolt Szabados Ákos (formailag független) a XX. kerületben ugyan nyert, de

simán alulmaradhat a szavazásokon, mert

hat fideszessel szemben 10 ellenzéki és egy jobbikos ülhet a testületben. Ebben a sorsban osztozhat Karsay Ferenc (XXII. kerület) és Bese Ferenc (XXIII.). Utóbbi kerületben a 3 civil döntheti el, hogy a 3-5 arányú kisebbségből lesz-e többsége a fideszes polgármesternek.

Karácsony: történelmi győzelem

Történelmi győzelem született vasárnap Budapesten, ez a győzelem arról szól, hogy Budapest zöld lesz és szabad – mondta Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester az önkormányzati választás eredményét értékelve vasárnap este.

Az ellenzéki politikus fővárosi eredményváró rendezvényén úgy fogalmazott: ez a győzelem arról szólt, hogy a hatalom embereinél mindig erősebb az emberek hatalma, a szeretet és az együttműködés mindig legyőzi a gyűlöletet, a hazugságot mindig legyőzi a valóság. Ez a győzelem arról szól, hogy Budapestet a 20. századból átviszik a 21. századba és a fővárost “mind a tíz körmükkel ott tartják, ahova a történelem mindig is emelte”, visszaviszik Európába – tette hozzá.

Azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek leggyomorforgatóbb kampánya volt a mostani, de ő a lélekemelő pillanatokra emlékszik. A kampány során a budapestieket bevonták a döntésekbe, az ellenzéki pártok pedig megértették, hogy akkor lehetnek sikeresek, ha szövetségeseket keresnek egymásban és a változást akaró emberekben – mutatott rá.

Karácsony Gergely úgy értékelt, október 14-én “egy másik országban ébredünk”, egy olyanban, ami elkezdte visszaszerezni a saját szabadságát. Közölte, nem az ő és nem az ellenzéki pártok, hanem a budapestiek győzelméről van szó, amit azért vívtak, hogy visszaszerezzék a fővárost.

Budapest holnaptól mindannyiunk közös otthona lesz és azokat is képviselni fogom, akik nem rám szavaztak – jelentette ki a politikus, aki köszönetet mondott az őt támogató politikusoknak, civileknek és szavazóknak.

A kampány véget ért, most a munka következik, neki pedig az a dolga, hogy békét hozzon a felzaklatott fővárosban valamint a feszültséggel és gyűlölettel teli országban – mondta. Szólt arról is, hogy új alapokra helyezné a főváros és kormány közötti viszonyt: nem háborúra, hanem méltányos együttműködésre készül a mindenkori magyar kormánnyal.

Egy budapesti vagyok a sok közül, de az a sorsom, hogy az elkövetkező öt évben annak a Budapestnek legyek a polgármestere, ami ebben a ciklusban fogja ünnepelni a 150. születésnapját – fogalmazott.

Elmondta, Tarlós István telefonon gratulált neki. Karácsony Gergely megköszönte a leköszönő főpolgármester eddig elvégzett munkáját.

Szeged megtartotta Botka Lászlót

Botka László nagy fölénnyel nyerte a szegedi polgármester-választást. Második a Fidesz támogatású független milliárdos, Nemesi Pál.

Ismét Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) lett Szeged polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után.

A jelöltek sorrendje:

1. Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) – 60,56 százalék (40 858 szavazat)
2. Nemesi Pál (Független) – 36,41 százalék (24 568 szavazat)
3. Dr. Szabó Bálint (Független) – 1,76 százalék (1186 szavazat)
4. Lauer István (Független) – 1,27 százalék (857 szavazat)
5. Dr. Bartha László (Tisza Koalíció) – Visszalépett/visszavonva

Egert elvitte az ellenzék

Mirkóczki Ádám (Egységben a Városért Egyesület) lett Eger polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után. A teljes ellenzék őt támogatta.

A jelöltek sorrendje:
1. Mirkóczki Ádám (Egységben a Városért Egyesület) – 47,60 százalék (9842 szavazat)
2. Habis László (FIDESZ-KDNP) – 43,77 százalék (9049 szavazat)
3. Dr. Pócs Alfréd (Egri Városvédők Egyesülete) – 5,75 százalék (1189 szavazat)
4. Somodi Sándor (Független) – 1,67 százalék (346 szavazat)
5. Bódás Bianka (Független) – 1,20 százalék (249 szavazat)

Mirkóczki parlamenti képviselő, de listán jutott be. Emiatt nem kell időközi választást tartani.

 

Karácsony a fővárost is magával vitte – Bővítve

Karácsony Gergely erősen megverte Tarlós Istvánt Budapesten. Az eddigi adatok szerint az ellenzéknek is jelentős többsége lesz a Fővárosi Közgyűlésben. A kerületek többsége is ellenzéki.

Az eddigi adatok szerint több, mint 50 százalékot szerzett Karácsony Gergely a főpolgármester-választáson. Tarlós István eddigi főpolgármester 44 százalékon áll.

A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben is többsége lesz az egyesített ellenzéknek

A MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP 18 mandátumra számíthat, a Fidesz-KDNP 13-ra.
Függetlenek: 2 mandátum.

Az előzetes számok szerint a 23 budapesti kerületből 14-et az ellenzék nyert meg a polgármester-választáson.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!