Kezdőlap Címkék Olaj

Címke: olaj

Csökkenti termelését az OPEC, nőnek az olaj árak

0

4%-al emelkedett egy hordó olaj ára azt követően, hogy az OPEC+ értekezlet megállapodott a kitermelés csökkentéséről Bécsben. Az OPEC+ a hagyományos olajexportőr államok mellett magában foglalja Oroszországot és Kazahsztánt is. Oroszország a világ második legnagyobb exportőre Szaúd Arábia után. Most úgy jöhetett létre a megállapodás, hogy Moszkva vállalta: napi 200 ezer hordóval csökkenti a kitermelést! A többiek 1 millió hordót vállaltak összesen. Így jön ki az 1,2 millió hordó naponta – jelezte a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.

Ez nagy fordulatot jelent Moszkva olaj politikájában

Korábban Igor Szecsin, a Rossznyeft főnöke azt hangsúlyozta, hogy az oroszokat nem érdekli az olaj ára! Ha az csökken, akkor ők növelik a kitermelést, mert számukra az olajbevétel a fontos. Arra viszont óriási szüksége van Oroszországnak, mely még mindig csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni – éppúgy mint a szovjet időkben.

Sem Szaúd Arábia sem pedig Irán nem örül a csökkentésnek

Szaúd Arábiában óriási fejlesztési terveket hirdetett meg Mohamed bin Szalman trónörökös. A cél az olajfüggőség csökkentése. Csakhogy a gigászi terveket csakis az olajból tudják fedezni. Ezért számukra is húsbavágó a csökkentés. Az olaj ára az elmúlt félévben 30%-al csökkent. Ezt a tendenciát akarja most az OPEC + döntés megfordítani.

Késhegyig menő vita Irán és Szaud Arábia között

Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból és ez azt jelenti, hogy Irán újra pária ország lett. Ezen az alapon Teherán azt kérte, hogy rá ne vonatkozzon a termelés visszafogása, mert minden centre szüksége van az olaj bevételből. Szaúd Arábia, mely a Közel Keleten Irán halálos ellensége, elutasította a kérést. Végül kompromisszum született, mert mindenki megértette ha nincs csökkentés, akkor az árak megindulnak megint lefelé.

A világon így is olaj többlet várható

Lassul a globális gazdaság, csökken a kereslet az olaj iránt. Kanada is jelezte, hogy napi 325 ezer hordóval csökkenti a kitermelést. Amerikában egyre több a palaolaj, melyet viszont méregdrágán lehet kitermelni. Három embernek és az ő tanácsadóiknak kell megtalálniuk az egyensúlyi olaj árat – írta a Bloomberg gazdasági portál. Az egyik Donald Trump Amerikából, a másik Vlagyimir Putyin Moszkvából. Végül a harmadik Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse. Kína és az Európai Unió a legnagyobb fogyasztók: rajtuk múlik, hogy veszik-e a lapot? A legtöbb olajexportőr államnak borzasztóan nagy szüksége van az olajbevételre. Nagy kérdés, hogy mindenki betartja-e a kvótát. Az OPEC+ külön miniszteri bizottságot üzemeltet, mely sasszemmel figyeli a tagállamokat, ki próbál meg csalni? Az ellenőröknek sok munkájuk lesz, mert az OPEC+ csökkentési határozata minden résztvevő érdekeit sérti, de az érintettek azt is tudták: ha nem állapodnak meg, akkor még rosszabb lesz az olajexportőrök helyzete a globális piacon.

Az üzlet mindent felülír

0

Moszkvába látogat Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – közölte Putyin szóvivője Dmitrij Peskov a Ria hírügynökséggel. Részleteket nem mondott, de nagyon valószínű, hogy az egyik legfőbb téma Szaúd Arábia lesz. A meggyilkolt újságíró ügyében ugyanis a sivatagi királyság kijátszotta az orosz kártyát: azzal fenyegeti Washingtont, hogyha túlságosan feszegeti a meggyilkolt ellenzéki újságíró ügyét, akkor átáll a másik oldalra, vagyis lepaktál Oroszországgal.

 

Trump azt írta Twitteren, hogy ha a Nyugat szakítana Szaúd Arábiával, akkor jönnének az oroszok és a kínaiak. 

Miért rontanánk el a kapcsolatunkat Szaúd Arábiával egy olyan ügy miatt, melynek a részleteit nem ismerjük? – tette fel a korántsem költői kérdést Vlagyimir Putyin, aki az idei Valdaj konferencián Szocsiban erről is beszélt. Az eltűnt szaúdi újságíró és Szkripal ezredes ügye között sietett párhuzamot vonni mondván ott is sok vád hangzott el, de kevés bizonyítékot mutattak fel. A párhuzam bizonyos értelemben jogos: mindkét titkosszolgálati akció csúfos kudarcba fulladt. Az oroszoknak nem sikerült meggyilkolniuk a katonai hírszerzés híres árulóját Nagy Britanniában viszont sok GRU ügynök lebukott.
Szaúd Arábia kommandós gyilkosai megölték ugyan a kijelölt célszemélyt, de ezt olyan ügyetlenül tették, hogy világbotrány lett belőle. Olyannyira, hogy már Trump elnök sem hiszi azt, hogy életben lenne a rendszert bíráló szaúdi újságíró, aki október másodikán ment be hazája konzulátusára Isztambulban, de azóta sem jött ki. Illetve a feltételezések szerint darabokra vágva kihozta onnan egy 15 tagú szaúdi kommandó. Furcsa véletlen, hogy az osztag parancsnokát “véletlenül” autóbaleset érte hazájában. Szaúd Arábia isztambuli főkonzulja pedig hazaszökött a kihallgatás elől.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter nem megy Szaúd Arábiába inkább lemondott posztjáról, így csatlakozott a Világbank és az IMF vezetőihez meg egy tucat fontos üzletemberhez, akik mind meghívót kaptak arra a gazdasági tanácskozásra, melyet a sajtó “Davos a sivatagban” csúcsnak keresztelt el, ám a fentiek fényében kissé foghíjas csúcs lenne. Eddig.

De az oroszok ott lesznek!

Az oroszok mindent megtesznek, hogy borsot törjenek az amerikaiak orra alá: 1 milliárd dolláros közös alapot hoztak létre a szaúdi olajtröszttel, amely eddig az amerikaiak kizárólagos barátja volt. Előkészületben van egy 10 milliárd dolláros orosz-szaúdi közös vállalkozás is  – közölte Kirill Dmitrijev -, aki elsősorban forszírozza az előrenyomulást Szaúd Arábia irányában. Az Orosz Direkt Befektetési Alap elnöke nyilatkozta az Rt.com-nak, hogy egy orosz-kínai közös vállalatnak nagy tervei vannak Szaúd Arábiában. Ugyancsak az Rt.com volt, mely lelkendezve számolt be arról, hogy Szaúd Arábia kész szakítani a Nyugattal és átállni Oroszország és Kína oldalára. Ezt a trónörökös egyik bizalmasa, az Al Arabija kormánypárti televízió vezére  írta, aki egészen odáig elment, hogy az oroszok katonai támaszpontot is kaphatnának Szaúd Arábiában!
Ha a Nyugat kivonul, akkor az oroszok és a kínaiak bevonulnak Szaúd Arábiába. Mindez nagy diplomáciai győzelem lenne Vlagyimir Putyinnak – nyilatkozta a Carnegie Alapítvány moszkvai szakértője a New York-i Bloomberg portálnak.
Kirill Dmitrijev, Putyin egyik pénzügyi alvezére, kifejezetten buzdítja arra az orosz üzletembereket, hogy menjenek el Szaúd Arábiába. Töltsék be a nyugatiak helyét! Persze vízum problémák egyelőre akadnak, mert sok Putyin közeli oligarcha szerepel az USA feketelistáján és ezért Szaúd Arábiába sem hívták meg őket. Eddig.

Mi lesz az olajjal?

A futball világbajnokság nyitó mérkőzésén Oroszország és Szaúd Arábia válogatottja találkozott egymással. A sivatagi királyság csapata megalázó vereséget szenvedett, de a díszpáholyban csupa mosoly volt mindenki. Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös épp megállapodásra jutott az olaj ügyekben. Mindkét ország számára nagy csapás volt amikor 2014-ben összeomlottak az olajárak. A világméretű rezsi csökkentést jót tett a konjunktúrának minden olajfogyasztó országban, de nagy csapást jelentett szinte mindenkinek, aki az olaj exportjából élt. Mint Oroszország és Szaúd Arábia. A két állam ideológiai alapon gyűlölte egymást. Eddig.

Oszama bin Laden nem véletlenül harcolt az oroszok ellen Afganisztánban – saját királyának maximális támogatásával. Aztán Oszama bin Laden kiábrándult az USA-ból. Az olajáresés sokakat kiábrándított Szaúd Arábiában is. Az új király, Szalman 1500 főnyi kísérettel Moszkvába látogatott! Megkezdődött az enyhülés a két olaj óriás között, amely azután Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös között érdekszövetséggé is vált. Magasabb olajár mindkettőjüket örömmel töltötte volna el.
Dehát Donald Trump kérte az olajár csökkentését és Szaúd Arábia engedett. Eddig.

Furcsa kijelentéseket tett az osztrák külügyminiszter az ENSZ-ben

0

Nagy feltűnést keltett az ENSZ-ben Karin Kneissl, a szélsőjobboldali Szabadságpárt politikusa, amikor arról beszélt, hogy a Közel-Keleten mindig az olajért folynak a háborúk.

Karin Kneissl arabul kezdte beszédét, és azt mondta: a térségben mindig az olajért és az olajvezetékekért háborúznak, és az ott élők ennek áldozatai. Szerinte ez a szíriai háborúra is igaz.

Szíriában hetedik éve tart a háború, amelynek kitöréséhez valójában semmi köze nem volt az olajnak: a szíriaiak több demokráciát követelve kezdtek tüntetni a diktátor, Bassár el-Aszad rezsimje ellen, ő azonban

brutális kegyetlenséggel lépett fel a tiltakozók ellen,

így a békés tüntetések fegyveres felkelésbe csaptak át, a konfliktus pedig nemzetközivé lett. Több százezren meghaltak azóta, több millió embernek pedig menekülnie kellett.

Az osztrák külügyminiszter bírálta az Egyesült Államokat is, mert politikája következetlen a Közel-Keleten. Hibáztatta Donald Trumpot azért, mert kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból.

Ausztria jelenleg az Európai Unió soros elnöke,

és komolyan is veszi ezt a feladatát. Sebastian Kurz kancellár, aki korábban külügyminiszter volt, több javaslatot is tett a menekültprobléma megoldására. Ezeknek az a lényege, hogy az EU-török szerződéshez hasonlóan megállapodna néhány állammal, hogy saját területükön állítsák meg a migrációt. Ezért persze az Európai Uniónak komoly pénzeket kellene fizetnie.

Karin Kneissl külügyminiszternek nem ez az első furcsasága: nemrég még a bulvársajtóba is bekerült, amikor az esküvőjén táncolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ez persze nem olyan meglepő:

a Szabadságpárt kifejezetten oroszbarát,

az olasz Ligához, Matteo Salvini pártjával ők Putyinék legfontosabb szövetségesei Európában.

A párt aktívan lobbizik azért, hogy az Európai Unió feloldja a szankciókat Oroszországgal szemben. A Közel-Keleten egyébként Irán mellett Oroszország Szíria legfőbb támogatója.

Szaúd-Arábiába látogat Putyin

0

A mekkai zarándoklat idején jelentette be a történelmi hírt Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes.

Szalmán király korábban 1500 tagú kísérettel tárgyalt Moszkvában, ezzel megtörve a jeget Szaúd-Arábia és Oroszország között. Szaúd-Arábia ugyanis korábban elképzelhetetlennek tartotta a kapcsolatot az ateista Szovjetunióval.

Amikor a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba 1979-ben, akkor rengeteg fiatal szaúd-arábiai iszlámista vállalkozott arra, hogy szembeszáll velük. Köztük volt például Oszama bin Láden is. A Szovjetunió bukása után aztán a két ország közeledni kezdett egymáshoz. Végül tavaly októberben látogatott Szalmán király Moszkvába, majd a foci vb-n a fia, az országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán együtt ült a díszpáholyban Vlagyimir Putyinnal a két válogatott meccsén.

Közben pedig az olajárakról is egyeztettek,

nagy olajexportőrként ebben ugyanis közösek az érdekeik.

A Közel Keleten már inkább az ellentétek dominálnak. Szaúd-Arábia szemben áll az oroszokkal jó viszonyban lévő Iránnal, és mindent megtett azért, hogy megbuktassa a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot, akit az oroszok támogatnak. Szíriában rengeteg orosz zsoldos mellett hivatásos katonák is támogatták a rezsimet.

Minden bizonnyal beszélnek a terrorizmusról is: Csecsenföldön például a most kezdődött iszlám ünnep előestéjén hajtottak végre merényletet. A terroristák közül sokan a vahhabita ideológiát követik – ami viszont gyakorlatilag államvallás Szaúd-Arábiában.

Putyin látogatása Szaúd-Arábiában tehát sok szempontból érdekesnek ígérkezik, hiszen némileg újra is rajzolhatja a szövetségesi rendszereket a Közel-Keleten.

Tuggyukkik: két sörrel kevesebbet ihatunk Horvátországban

Egyelőre senkit nem izgat különösebben, hogy gyenge a forint. Kivéve azokat az embereket, akik nyaralni mennek külföldre. De a kormány őket is megnyugtatja: két sör a horvát tengerparton. Ennyivel kell kevesebbet vedelünk Dalmáciában és máris egyenesben vagyunk. Aki meg nem iszik sört, sem egyet, sem kettőt, az még nyer is az ügyön.

Egyébként is, a forint most nem azért gyenge, mint 2010 előtt, a szocialista kormányok alatt volt. Akkor tényleg volt ok az aggodalomra, mert elfordult, hogy a 270-et is meghaladta az árfolyam. De akkor az elhibázott gazdaságpolitika volt az oka.

Most jó a gazdaságpolitika, ezért nem tudni, hogy mitől gyenge a forint. Ha valakit nagyon érdekel, annak azt mondják, hogy spekuláció áll a háttérben. Hogy ki spekulál, azt nem részletezik, de nem is kell, mert tudja mindenki, hogy Tuggyukkik.

Tuggyukkik áll a forint gyengülése mögött. Miatta kell a magyar embernek két sörrel kevesebbet ledöntenie a horvát tengerparton. Ha egyáltalán eljut oda, merthogy a benzin is drágul. Arról ugyanis gondoskodik a kormány, hogyha olcsóbb lesz a kőolaj a világpiacon, akkor a magyar fogyasztó csak mérsékelten örülhessen. Emelik ilyenkor a jövedéki adót, hogy ne legyen mérhetetlenül olcsó a benzin.

De ha drágul az olaj, vagy gyengül a forint,. akkor a kormány azt mondja, hogy ő nem avatkozik be a nemzeti valuta árfolyammozgásába. A jegybank pedig azt, hogy ők nem kommentálják az árfolyam mozgását.

Maradjunk tehát annyiban, hogy Tuggyukik miatt zuhant be a forint. Mert nyilván Tuggyukkiknek ez a jó. Ő hozná be a migránsokat Magyarországra és Európába. Ha hagynánk. Meg ha akarna bárki is idejönni. De nem akar idejönni senki, szólni kellene néhány migránsnak, hogy vegyék errefelé az irányt, hogy mi majd jól megállíthassuk őket a határon. Ott van a kerítés, a megerősített határőrvédelem, a mindig, minden korban megbízhatóan működő besúgóhálózat. Mire jó mindez, ha nincs ki ellen használni?

Messziről indultunk. A gyenge foerinttól, meg attól hogy mostantól két sörrel kevesebbet ihat a magyar a horvát tengerparton.

Nem is baj az, ha vigyázunk az alakunkra. Nehogy már sörhasunk legyen, és úgy nézzünk ki, mint a disznók!

Újabb halálos áldozatok az iráni tüntetéseken – Frissítve

0

Legalább tízen meghaltak a tüntetések négy napja alatt Iránban – jelentette a CNN a helyi állami médiára hivatkozva. A félhivatalos hírügynökség négy halottról adott számot. A megmozdulások folytatódnak. Az iráni elnök a várakozások szerint a nap folyamán újabb beszédet tart, csillapítandó a helyzetet.

Sok a sebesültek is a 2009. óta a legsúlyosabb tüntetéssorozaton  – jelentette már korábban a Reuters. A közösségi oldalakon újabb  tüntetésre szóló felhívások keringenek.

Az ország délnyugati területén fekvő Izeh városban tartott tüntetés résztvevői közül kerültek ki ezúttal az áldozatok – jelentette a félhivatalos INA hírügynökség egy helyi önkormányzati képviselőre hivatkozva. Azt azonban nem tudni, hogy ki lőtt, a tüntetők vagy  rendőrség.

Mint a FüHü is beszámolt róla, az elmúlt napokban ezrek vonultak az utcákra Irán több városában a rossz gazdasági helyzet miatt kirobbant tüntetések keretében. Az iráni gazdaság helyzete ugyan javult azóta, hogy 2015-ben megköttetett az atom-kiegyezés, ám ez nem csorgott le az átlag iráni szintjére, a munkanélküliség továbbra is magas, az infláció meghaladja a tíz százalékos szintet – s a szikra hiányzott már csak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Ez a szikra a tojás és a baromfi árának 40 százalékos emelése volt, amit egyébként az ázsiai madárinfluenzára fogott a kormány.

Megfigyelők kiemelik, hogy 2009 óta nem fordult még elő olyan eset, amikor a félkatonai Forradalmi Gárda és társszervezetei ne avatkoztak volna be a lakosság tüntetés-sorozatába. Egyes vélemények szerint azért, mert a mostani tüntetés-sorozat a viszonylag mérsékeltnek tartott, az atommegállapodást tető alá hozó  elnök, Hassan Rouhani pozícióit gyengíti.

 

 

 

 

 

Putyinnak köszönhető az olcsóbb benzin Észak-Koreában

0

60%-al lett olcsóbb a Diesel Phenjanban, ahol most csak 0,82 dollárt kell fizetni egy literért. A benzin ára 2 dollár, ami 25%-os csökkenést jelent a két hónappal ezelőtti árakhoz képest. 

Természetesen jogosan merül fel a kérdés, hogy lehet erre képes Észak-Korea, melyet egyre-másra szankciókkal sújtanak a rakétakísérletei miatt. Ugyan olajembargót még nem rendeltek el a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam ellen, de Washington erre akarja rávenni Észak-Korea két megmaradt szövetségesét, Kínát és Oroszországot. Azonban mindkét ország jelezte, hogy ezt nem hajlandóak elfogadni.

Az Asia Press International Oszakában működő független hírügynökség szerint a csökkenő észak-koreai olajáraknak egyszerű oka van:

Árad az orosz olaj Észak-Koreába. 

Moszkva nemhogy nem csökkentette vagy szüntette meg az olajszállítást, hanem épp ellenkezőleg: fokozta. Egyelőre még a szakértők is csak találgatnak a háttérben álló okokat illetően, hiszen Moszkva és Washington viszonya nagyon nehezen áttekinthető azóta, hogy Donald Trump került az elnöki székbe. A szakértők többsége úgy véli, hogy Oroszországnak és valószínűleg Kínának elege lett Trump Korea-politikájából. Mindkét nagyhatalom azt javasolta Amerikának, hogy tárgyaljon Kim Dzsongun diktátorral és ne pedig katonai akcióval fenyegessen. Erre most a Koreai-félszigeten minden idők legnagyobb közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlata zajlik, miközben az amerikai gépek rendszeresen megsértik Észak-Korea légterét.

Ilyen körülmények között Moszkvában és Pekingben valószínűleg úgy határoztak: nem alkalmaznak olajembargót Észak-Koreával szemben annak ellenére, hogy az ifjú diktátor nemrég újabb sikeres rakétakísérletet hajtott végre. Sem Kína sem pedig Oroszország nem kívánja megfojtani Észak-Korea gazdaságát Donald Trump kedvéért.

Vörös szőnyeg a szaúdi királynak Moszkvában

0

Először látogat az orosz fővárosba szaúdi uralkodó. Az idős Szalman király azért érkezett, hogy a két állam számára a legfontosabbról, az olajról tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal.

Szaúd-Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olajexportőre. Az ő megállapodásuk tette lehetővé az olajkitermelés csökkentését, mellyel az OPEC az olaj árának növelését akarta elérni. Putyin ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a termelés csökkentést továbbra is fenn kellene tartani. Az OPEC a következő ülését novemberben tartja meg Bécsben.

A szovjet időben halálos ellenségnek tekintette Szaúd-Arábia Moszkvát, de azóta rádöbbentek:

az érdekeik sokban közösek az olaj globális piacán.

Különösen azt követően, hogy amerikai hatásra az olaj és a földgáz ára drámai mértékben csökkent. A globális rezsicsökkentést ajándék volt a fogyasztóknak, de utolsó figyelmeztetés a nagy olajexportőröknek, hogy a szép napok immár a múltat jelentik, és a jövőben át kell állniuk valami másra.

Erről is tárgyal a szaúdi küldöttség Moszkvában, ahol közös gazdaságfejlesztési alap létrehozását kívánják bejelenteni.

A közös orosz-szaúdi alap egy lépés lenne a jövő felé, amikor már sem Oroszország sem pedig Szaúd Arábia nem az olajból és a földgázból kívánna megélni.

A gazdaságon túl megvitatják a közel-keleti helyzetet is, ahol a két állam sok helyen szemben áll egymással. Ez a helyzet mindenekelőtt Szíriában, ahol az oroszok Aszad elnököt támogatják, míg Szaúd-Arábia azokat a szunnita milíciákat, amelyek szabadulni kívánnak az államfőtől, és az alavita kisebbséghez tartozik. Aszad hívei győzelemre állnak- nem utolsósorban az orosz támogatásnak köszönhetően.

Szaúd-Arábia az USA stratégiai szövetségese, de ez nem akadályozta meg Szalman királyt, hogy hazája képviseletében először ellátogasson Moszkvába, ahol immár az együttműködés a tét, nem pedig a szembenállás, mely Oroszország és Szaúd Arábia kapcsolatait évtizedeken át jellemezte.

Olajembargó Észak-Korea ellen

0

“Az olaj életfontosságú Észak Koreának ahhoz, hogy folytassa nukleáris fegyverkezési programját!”- hangsúlyozta az Egyesült Államok képviselője a Biztonsági Tanácsban.

Nikki Haley eredetileg teljes olajembargót akart elérni, de a megszavazott változat ennél kevésbé brutális szankció, bár ennek is súlyos következményei lehetnek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer számára.

A kínaiak ellenezték a teljes olajembargót.

Azzal érveltek, hogy az teljesen a falhoz szorítaná Észak Koreát, melynek kiszámíthatatlan diktátora esetleg előre menekülne, és meginditana egy nukleáris konfliktust, melynek a kimenetele katasztrofális lenne a sűrűn lakott térségben. Peking attól is tart, hogy háborús helyzet esetén tömegesen indulnának meg a menekültek Észak Koreából. Kínának 1400 kilométeres közös határa van Észak Koreával. Mit tartalmaz a BT egyhangúan megszavazott határozata?

Az olajszállítások radikális korlátozását: az eddig évi 8,5 millió hordó olaj helyett csak 2 millió hordó jut be Észak Koreába. Ezenkívül megtiltják az észak-koreai textilipar termékeinek külföldi vásárlását és azt, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazautalhassák a fizetésüket. Ez összesen

1,3 milliárd dollárral csapolja meg az államkasszát Észak Koreában.

Amely a maga részéről kitart háborús irányvonala mellett.

Moszkva ráteszi a kezét a venezuelai olajra

Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.

Venezuela olajkincse a legnagyobb a világon, de az állam mégis a csőd szélén táncol miután az olajárak mélyrepülésbe kezdtek a globális piacon. Ráadásul Venezuelát immár szankciókkal sújtja az Egyesült Államok, mely nem ismeri el az alkotmányozó nemzetgyűlést és Maduro elnök szinte diktátori hatalmát. Az elnök viszont felhatalmazást adott az állami olaj cégnek, hogy szerezzen pénzt az oroszoktól bármi áron. Áprilisban a Rosznyeft egymilliárd dollárt utalt át Venezuelának, mely csak ennek segítségével kerülte el a pénzügyi csődöt. 

Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba

A Rosznyeft bővíti irodaházát és egyre másra veszi fel az állami olajcég jólképzett embereit. Még a kínaiak is úgy döntöttek, hogy nem támogatják tovább az ingadozó baloldali rendszert. Egyszer-kétszer ugyanis Venezuela elfelejtett fizetni, és “elvtársi alapon” türelmet kért. Pekingnek elfogyott a türelme, de Moszkvának nem! Épp ellenkezőleg. Az oroszok úgy érzik, hogy itt az idő: rátehetik a világ legnagyobb olajkincsére- méghozzá meglehetősen olcsón hiszen vetélytársak nincsenek, Venezuela pedig a csőd szélén táncol.

Maduro elnököt nemrég katonai beavatkozással fenyegette meg Donald Trump.

Mindenki mást elijesztene az ilyesmi, de az oroszok épp ezt a válsághelyzetet akarják kihasználni. “Az oroszok nem úgy viselkednek mint barátok hanem mint ragadozók, akik kihasználják az áldozat gyengeségét”- nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Elias Matta ellenzéki politikus, aki a régi parlamentben az energia bizottság elnöke volt. Hogy is kezdődött Oroszország és Venezuela “megbonthatatlan” barátsága?

Chavez elnök, a rendszer alapítója 4 milliárd dolláros fegyver szerződést irt alá Putyinnal Moszkvában még 2006-ban. Az orosz fegyverekért Venezuela olajjal fizetett. Ma már napi 225 ezer hordó venezuelai olaj az oroszok tulajdona! Ez az egész kitermelés 13%-a! De hogyha szankciók vannak mindkét állam ellen, akkor hogy lehet ezt az olajat finomítani és eladni? Ebben is az oroszok segítenek. Ők már 2014 óta kerülik ki az amerikai és uniós szankciókat. Hogyan? Közvetítők révén. Így ma az oroszok tulajdonában levő venezuelai olajat az USA-ban finomítják és veszik meg!- állítja a Reuters hírügynökség.

A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának

és ennek meghatározó szerepe volt abban, hogy a baloldali populista rendszer elkerülte a pénzügyi csődöt. Oroszország összesen 17 milliárd dollárral szállt be a Venezuela bizniszbe. Vagyis az oroszok szépen lassan felvásárolják a világ legnagyobb olajkincsét. A hadműveletet Igor Szecsin vezényli. A Rosznyeft főnöke Putyin közeli barátja. A múltjuk is hasonló: Szecsin a katonai hírszerzés munkatársa volt fiatalon a nagy Szovjetunióban. Szakterülete Latin Amerika volt. Jól beszél spanyolul. Múlt októberben ő avatta fel Chavez elnök gránit szobrát annak szülővárosában Venezuelában. A szobor a nagy Oroszország ajándéka volt. Szecsin spanyol nyelvű beszédében Oroszország és Venezuela megbonthatatlan barátságát éltette. Sokba van ez a barátság Venezuelának, ahol idén az infláció várhatóan eléri a 700%-ot / IMF előrejelzés/. Sok választása persze Venezuelának nincs, pechére utolsó barátja épp Oroszország…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK