Kezdőlap Címkék Olaj

Címke: olaj

Iráni csúcs

Orosz és amerikai külügyminiszterek arról folytattak telefonon eszmecserét, hogy “valószínűleg” nem  tárgyalnak. A hosszúra nyúlt társalgás végeztével – melynek során nem hallgatták meg egymás érveit – elégedetten tették le a telefont.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Mike Pompeoval vitatta meg azt, hogy rendezzenek videó konferenciát azoknak az államoknak a részvételével, melyek aláírták a 2015-ös nukleáris egyezményt Iránnal. Az USA kilépett az egyezményből, de a többi aláíró állam tartja magát hozzá (Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország, Németország). A kínaiak máris jelezték: örömmel vennének részt egy ilyen csúcstalálkozón. Trump viszont úgy nyilatkozott: nagy valószínűséggel nem venne részt rajta. Előtte ugyanis az ENSZ-ben leszavazták az Irán elleni amerikai javaslatot.

Trump mindent a választások alapján mérlegel

Az amerikai elnök azért lépett ki az iráni nukleáris egyezményből, mert Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő erre ösztönözte. Trump mindenképp meg kívánja szerezni az amerikai zsidók szavazatainak jelentős részét. Ezért ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Bár a muzulmán államok jelentős része ezt elítélte, de az Egyesült Arab Emirségek szerződést kötött Izraellel vagyis a zsidó állam elszigeteltsége a Közel Keleten oldódni látszik. Annak ellenére, hogy Izrael korábbi szövetségese, Erdogan török elnök élesen elítélte a szerződést.

Az olaj jelentőségének a csökkenése leértékeli a térséget

A huszadik században a Közel Kelet felértékelődött, mert az olaj stratégiai fontosságú nyersanyaggá vált. A második világháború végén a Jaltából hazatérő Roosewelt amerikai elnök ezért kötött stratégiai szerződést Szaúd királlyal hiszen ebben az országban termelték ki legolcsóbban nagy mennyiségben a kőolajat. Mindez ma már a múlt: a klímaváltozás és a koronavírus járvány következtében az olaj jelentősége csökkent. Óriási túlkínálat keletkezett a globális piacon, amely árcsökkenést eredményezett. Mindez nagyon komoly pénzügyi gondot okozott az olajtermelő államok többségének. Oroszország azért is javasol csúcstalálkozót Iránról, hogy csökkenjen a feszültség a térségben. Trump viszont a feszültség növelésére játszik: egyrészt, mert így kívánja megszerezni a zsidók többségének támogatását az USA-ban, másrészt pedig megnehezíteni a kőolaj exportot a Közel Keletről, hogy ily módon helyzetbe hozza az USA olajtermelőit, akiket padlóra küldött a koronavírus válság.

A koronavírus terjed a gazdaságban is

A politikában és a gazdaságban minden szövetség addig érvényes míg mindkét félnek előnyöket biztosít.  A koronavírustól szenvedő kínai gazdaság komoly szerepet kap ebben a játszmában is.

Kína, a világ legnagyobb olaj importőre, drasztikusan csökkenti vásárlásait a korona vírus járvány miatt. Napi 3 millió hordóval vesznek kevesebbet a kínaiak. Szaúd Arábia a kitermelés csökkentésével akarja megakadályozni az árcsökkenést. Az oroszok viszont kivárnak. “Tájékozódnak”, de vajon miért ?

Putyin és Mohamed bin Szalman a díszpáholyban

A futball világbajnokság nyitó mérkőzésén találkozott a két csapat: az oroszok lemosták az arab válogatottat. Minden oroszok ura és Szaúd Arábia irányítója: Mohamed bin Szalman trónörökös viszont egymásra talált. Olaj-szövetséget kötöttek. A két legnagyobb olaj exportőr ezt követően összehangolta az árait. A többiek pedig követték a trendet, mert mást nem nagyon tehettek.

Mire játszik most Putyin?

A két nagy olajexportőr mellett újra megjelent az USA a világpiacon. A palaolaj ismét nagyhatalommá tette Amerikát ezen a téren is. Csakhogy a palaolaj kitermelése drága. Moszkvában most azt számolgatják: ha az ár csökken, akkor a palaolaj kiszáll a versenyből. Helyére pedig benyomulhatnak az oroszok.

A herceg dühöng

Az oroszok jobban megengedhetik maguknak az árcsökkenést mint Szaúd Arábia, mely erre alapozza fejlesztési terveit. Ráadásul most privatizálták az Aramcot, a világ legnagyobb olaj vállalatát. Ennek értéke a piaci megítéléstől függ. Ezért dühöng Mohamed bin Szalman herceg, akinek 80 dolláros hordónkénti ár kellene nagyszabású terveinek finanszírozására. Moszkva számára elég az, ha hatvan dollár körül van egy hordó olaj ára. A gondot csak az jelenti, hogy ennél is lejjebb mehet az olaj ára, ha elhúzódik a korona vírus járvány. Putyin most arra játszik, hogy piaci részesedését növelje vagy legalábbis megtartsa – akár az ár csökkentése révén is. Ez viszont a “megbonthatatlan” orosz-szaúdi olaj-szövetség végét is jelentheti …

Kétezer harcos érkezett Szíriából Líbiába

Haftar tábornok aláírás nélkül távozott az orosz fővárosból. A törökbarát erők azt követően érkeztek az észak-afrikai országba, hogy kudarcba fulladtak a fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában.

Az orosz diplomácia nagy sikeréből kudarc lett, mert Líbia erős embere Khalifa Haftar nem fogadta el azt a tűzszünetet, melyet ellenfele jóváhagyott. Fajez al Sarraj gyengébb katonai helyzetben van, de számíthat Törökország támogatására. Erdogan elnök sietett kijelenteni: megtanítja kesztyűbe dudálni Haftar tábornokot! Csakhogy a kelet-líbiai hadúr mögött  ott áll Oroszország.

Mit keresnek a Wagner hadsereg mesterlövészei Líbiában?

Ezt tudakolta a sajtó Putyin elnöktől, aki szokásos diplomatikus módján reagált. Közölte: magán hadseregről van szó, mely nem Oroszország érdekeit képviseli és nem is Moszkvától kapja a pénzt! Ez enyhén szólva nem ortodox megközelítése az igazságnak, mert mindenki tudja, hogy Putyin bizalmi embere szervezte meg a Wagner biztonsági szolgálatot olyan külföldi feladatok ellátására, melyeket Moszkva nem akar nyíltan felvállalni. Wagner állítólag Dmitrij Utkin álneve. Ő korábban a katonai hírszerzés különleges kommandós alakulatának parancsnoka volt. Olyan elit katonákat toboroz, akik a szolgálat lejárta után pénzért szolgálják a “hazát” vagyis Putyin elnököt. A Wagner magán hadsereg aktív szerepet játszott Ukrajna keleti részén, Szíriában és másutt. Jelenleg pedig Afrika és ezen belül is Líbia a legfontosabb bevetési területe. A mesterlövészek egymás között oroszul beszélgetnek – jelentette az AFP hírügynökség Líbiából. Ahol az oroszok kezdettől fogva támogatták a keleti hadurat, Khalifa Haftart. Fegyvert azért a másik félnek is szállítottak egyrészt azért, mert pénzre szükségük van, másrészt pedig mert érdekük a káosz fenntartása Líbiában.

Kinek kell Líbia olaja?

“Líbia mint ország nincs, csak az olaj tartja össze!”- mondta Kadhafi kedvenc fia, aki az Iszlám kardja nevet viselte. A diktátort 2011-ben széttépte a fellázadt tömeg, amelyet külföldről bátorítottak az arab tavasz nevében. Azóta káosz van Líbiában és az olaj kivitel akadozik. Épp ez az érdeke a legnagyobb olaj exportőröknek: Oroszországnak, Szaúd Arábiának és az Egyesült Államoknak. Ők ugyanis maguk akarják szabályozni a világpiacot, ahol túlkínálat van. Ezért nem csoda, hogy mindhárom állam Khalifa Haftar tábornokot támogatja.

Mit keresnek a törökök Líbiában?

A nemzeti együttműködés rendszere mind kevésbé működik Törökországban, ahol Erdogan elnök már elveszítette az ország három legnagyobb városát: Isztambult, Ankarát és Izmirt. Ezért birodalmi álmokkal akarja ellensúlyozni népszerűségének csökkenését Erdogan, akit hívei szultánnak neveznek. Líbia egykor a szultán birodalmához tartozott éppúgy mint Szíria, ahol Erdogan csapatai vitézkednek a náluk jóval gyengébb kurd milíciával szemben. De miért támogatják Fajez al Sarraj kormányát miközben orosz és amerikai szövetségeseik a másik oldalon állnak?

A válasz a pénz pontosabban a tengeralatti földgáz mezők Ciprus körül. Erről kötött Erdogan megállapodást Fajez al Sarraj kormányával miközben a másik oldalon az Európai Unióhoz tartozó Ciprus Izraellel és Egyiptommal állapodott meg a hatalmas földgáz mezőkről.

Putyin és Erdogan nemrég Isztambulban tárgyaltak az érdekszférák felosztásáról. Ott állapodtak meg a líbiai fegyverszünetről is – az érintett felek feje fölött. A kísérlet majdnem sikerült, de végül Haftar tábornok makacsságán elbukott. Elvben Berlinben következik a líbiai béketárgyalások ENSZ fordulója. Ha ezek után tárgyalni kívánnak a líbiai felek, akkor ott kibékülhetnek. A jelek nem erre mutatnak: az orosz hírügynökség, a Tasz jelentette, hogy bár Haftar tábornok és Fajez al Sarraj miniszterelnök egy épületben tartózkodott Moszkvában, szemtől szembe sohasem találkoztak!

Arany és olaj áremelkedés az USA – iráni válság miatt

1500 fölé ment egy uncia arany ára azt követően , hogy a háború szélére sodródott az Egyesült Államok és Irán a Közel Keleten. Egy hordó olaj ára megközelíti a 65 dollárt.

Irak felszólította az amerikaiakat, hogy hagyják el az országot

Az USA Irak területén végzett Kaszim Szulejmani tábornokkal, aki Irán külföldi erőinek parancsnoka volt. Emiatt Irak kormánya felszólította az Egyesült Államokat: vonja ki a maradék csapatait Irakból! Válaszul Trump elnök közölte: Iraknak több milliárd dollárt kell fizetnie az amerikai támaszpontokért !

Irán célbavette Izraelt is

Teheránban azt gyanítják, hogy a Moszad információi segítették hozzá az amerikaiakat ahhoz, hogy kilőjék Kaszim Szulejmani tábornokot Bagdad közelében. Épp ezért Irán amerikai célpontok mellett izraelieket is célbavesz – közölték Teheránban. Ráadásul nemcsak katonai célpontokról van szó hanem Izrael legnépesebb városa, Tel Aviv is szerepel a célpontok között. Iránban arra hivatkoznak, hogy a hadseregnek immár olyan rakétái vannak, melyek képesek leküzdeni az izraeli légvédelmet. Az a rakéta támadás, melyet Szaúd Arábia legjelentősebb olajfinomítója ellen indítottak azt mutatta, hogy az irániak igen fejlett rakétákkal rendelkeznek, melyek képesek leküzdeni az amerikai légvédelmet. Azóta az USA rohamtempóban erősíti szövetségeseinek rakétavédelmi rendszereit Izraelben és Szaúd Arábiában.

Putyin megkapta Bolivar kardjának másolatát Venezuela elnökétől

Orosz cégek újabb egymilliárd dollárt fektetnek be a latin-amerikai országba, melyet az USA szankciói fojtogatnak. Erről beszélt Putyin elnök miután tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai államfővel Moszkvában.

Oroszország eddig több mint négymilliárd dollárt fektetett be Venezuelában, mely egykor Latin Amerika virágzó állama volt, de most a csőd szélére került. Az olaj árának csökkenése és a rossz gazdálkodás oda vezetett, hogy a baloldali populista rendszer az összeomlás szélére került. Ráadásul az Egyesült Államok szankciókat rendelt el az ország ellen mondván, hogy Venezuelában nem respektálják a demokráciát. A nyugatbarát politikus, Guaido a parlament támogatásával elnökké kiáltotta ki magát, de a hatalomátvétel nem sikerült, mert a hadsereg kitart Maduro elnök mellett.

Venezuelát jelenleg Oroszországon kívül Kína, Kuba és Törökország támogatja. Ennek persze ára van: az oroszok szépen csendben felvásárolják az olajmezőket Venezuelában cserébe azokért a hitelekért, melyeket Venezuela képtelen törleszteni. Maduro elnök mindenesetre végtelenül hálás Putyinnak, aki ebben a helyzetben is támogatja rendszerét. Nemcsak pénzzel, de katonákkal is. Az orosz titkosszolgálat fegyveres alakulatai védelmezik Maduro elnököt a kubai csapatokkal együtt. Ezért is adta át Maduro elnök a nagy szabadságharcos, Simon Bolivar kardjának a másolatát Putyin elnöknek a Kremlben, ahol először fogadták Venezuela államfőjét azóta, hogy országa az amerikai szankciók miatt végleg a padlóra került.

Londoni gesztus Iránnak

0

Nagy-Britannia szombaton felajánlotta, hogy visszavonja a lefoglalt iráni tankert, ha Teherán garantálja, hogy az olaj nem megy Szíriába.

Úgy tűnt, hogy az ajánlat arra törekedett, hogy lehűtse a két ország közötti kapcsolatokat abban az időben, amikor az Irán és Washington közötti viszony feszültségektől terhes az amerikai atomegyezmény felmondása miatt kialakult helyzetben. Irán válaszul felmondta az iráni nukleáris programot korlátozó 2015-ös megállapodást.

Ezért aztán egy párhuzamos vita Nagy-Britannia és Irán között cseppet sem kívánatos. A feszültség amiatt alakult ki, hogy a brit hadsereg Gibraltár partjainál lefoglalt egy iráni olajszállító tartályhajót. Nagy-Britannia azt gyanította, hogy a tartályhajó Szíriába tartott, megsértve az Európai Unió szankcióit.

Irán kalózkodásnak nevezte a lefoglalást, azzal vádolva Nagy-Britanniát, hogy Washington fellépése miatt cselekedett, és természetbeni megtorlással fenyegetett.

Orosz helikopteres kiképző központ Venezuelában

0

A Mi-17, a Mi-26 és a Mi-35 helikopterekhez képeznek pilótákat abban a központban, melyet pénteken avattak fel Venezuelában. Orosz helikopterekhez orosz kiképzők abban az országban, amellyel kapcsolatban Trump elnök kijelentette: az orosz katonáknak el kell tűnniük Venezuelából.

Az USA elnöke arra reagált, hogy pár nappal ezelőtt 100 orosz katona érkezett egy kommandós tábornok vezetésével Caracasba. A washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: még 2001-ben aláírtak egy szerződést a katonai együttműködésről Venezuelával, és ennek alapján ténykednek az orosz katonák a válság sújtotta országban.

John Bolton, Trump elnök nemzetbiztonsági szóvivője dezertálásra szólította fel a venezuelai hadsereg katonáit. Venezuelában a hadsereg a legerősebb támasza Nicolas Maduro elnöknek, aki azt állítja: az Egyesült Államok azért akarja megbuktatni a rendszerét, hogy rátegye a kezét a világ legnagyobb olajkincsére, mely Venezuela földjében illetve tengeri vizei alatt található. Nicolas Maduro elnök csakis Oroszország és Kína támogatásával tudja tartani magát az amerikai nyomással szemben. Cserébe koncessziókat ad az olajmezőkre a kínaiaknak és az oroszoknak.

Nem kellene mégiscsak minderről tárgyalni Putyin elnökkel?

Ezt kérdezték az újságírók Donald Trumptól Washingtonban. “Egy bizonyos ponton sor kerülhet erre is”- válaszolta talányosan az Egyesült Államok elnöke. Aki megszabadult attól, hogy orosz kapcsolatai miatt esetleg politikai támadások érjék a jövőben hiszen Mueller különleges ügyész nem talált olyan bizonyítékot, mely Trump és az oroszok összejátszására utalt volna a 2016-os választások idején. Trump és Putyin tavaly Helsinkiben találkozott egymással. Most újra lenne mit megbeszélniük, mert nemcsak Venezuelában, de Szíriában és Ukrajnában is szembeállnak az amerikaiak és az oroszok. Moszkvából Venezuela kapcsán annyit üzentek Trumpnak: ha majd az amerikaiak végképp kivonulnak Szíriából, akkor tárgyalhatunk Venezueláról…

Iraki papírokkal játssza ki Irán az amerikai olajembargót

0

Az USA kilépett az atomalkuból és ezt követően újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezek közül a legfontosabb az, mely megtiltja az irániak olajexportját.

Nyolc ország felmentést kapott Washingtontól ez alól, de ez nem vonatkozik a finomított olajra. Márpedig a Reuters oknyomozó újságírói kiderítették: finomított iráni olajat szállítanak egyes hajók exportra – hamisított iraki papírokkal. Bászra kikötőjéből indult állítólag két ilyen hajó, de ez a kikötő nyilvántartásában nem szerepel! Bászra a síiták fellegvára Irakban.

Irán és Irak kapcsolata kiváló azóta, hogy Bagdadban síita kormányzat van. Irakban a síiták alkotják a lakosság többségét, de Szaddám Huszein diktatúrája idejében elnyomták őket. Amióta a demokrácia létezik Irakban a síiták többségben vannak a parlamentben Bagdadban. Irak és Irán szoros együttműködésének tehát nincsen akadálya.

A Reuters exkluzív beszámolója szerint nem lehet ugyan tudni, hogy ki és mikor hamisította az iraki hajózási dokumentumokat, de a végeredmény önmagáért beszél: Irán kijátszotta az olaj embargót, melyet az USA a múlt év novemberében vezetett be ellene.

Business First: Trump pártjának floridai embere Maduro elnökkel üzletel

Harry Sargeant III nemrég még a republikánus párt kincstárnoka volt Floridában, de ennek ellenére vígan üzletel azzal a Maduro elnökkel, akit Trump elnök meg akar buktatni Venezuelában.

A Reuters hírügynökség exkluzív interjút készített a vállalkozó szellemű amerikai üzletemberrel, aki szeret olyan kormányokkal tárgyalni, melyek bajban vannak. Azok ugyanis mindent olcsóbban adnak – mondja a 61 éves üzletember, aki egykor a tengerészgyalogság helikopter pilótája volt.

Amikor Venezuelába érkezett, akkor arra számított: az állami olajtársaság vezetőivel találkozhat majd. A PDVSA tartja a felszínen Nicolas Maduro elnök baloldali populista rendszerét, melyet Trump elnök meg akar buktatni. Az amerikai üzletember gépe egy katonai repülőtéren landolt, ahonnan egyenesen Maduro elnökhöz vitték! Venezuela államfője elismerte, hogy az ország nincs könnyű helyzetben az USA szankciók miatt. De rámutatott arra: az amerikaiak napi 500 ezer hordó olajat vásárolnak – készpénzért Venezuelában! Harry Sargeant III meg is kötötte a maga üzletét. Féláron vett olajat Venezuelában. Csakhogy január végén beütött a krach: Trump teljes tilalmat rendelt el az amerikai cégek számára. Ezzel a floridai üzletember nagy üzlete fuccsba ment. Egyelőre. Harry Sargeant III bizakodik, mert úgy véli Trump számára is első a biznisz! A floridai üzletember cégét 2005-ben már kipaterolták Venezuelából. Akkor a baloldali kormányzat Amerika ellenes húrokat pengetett. Szavakban ez most sincs másképp. Csakhogy Maduro-nak nincs pénze. “A nehéz helyzetben a kínaiak is újra feltalálták magukat” – mondta a floridai üzletembernek Nicolas Maduro. Csakhogy a kínaiakra és az oroszokra egyre kevésbé számíthat Maduro. Ők ugyanis nem fizetnek az olajért, mert a korábbi hitelek törlesztéseként számolják el a vásárlásokat.

Legutóbb már a Reuters azt közölte: a Gazprombank zárolta a venezuelai olajtársaság, a PDVSA számláit! Venezuela ugyan cáfolta ezt, de az oroszok hallgatnak. A Reuters szerint azért, mert tartanak az újabb amerikai szankcióktól. Trump ugyanis már készül az újraválasztási kampányra. Csak Floridában több mint 200 ezer olyan venezuelai éldegél, aki Maduro elől menekült el Venezuelából. Nem csoda, hogy a demokrata Rubio szenátor is támogatja Trump szankcióit Venezuelával szemben. Közben viszont Trump pártjának egykori floridai kincstárnoka vígan üzletel Nicolas Maduroval. Business First…

Csökkenti termelését az OPEC, nőnek az olaj árak

0

4%-al emelkedett egy hordó olaj ára azt követően, hogy az OPEC+ értekezlet megállapodott a kitermelés csökkentéséről Bécsben. Az OPEC+ a hagyományos olajexportőr államok mellett magában foglalja Oroszországot és Kazahsztánt is. Oroszország a világ második legnagyobb exportőre Szaúd Arábia után. Most úgy jöhetett létre a megállapodás, hogy Moszkva vállalta: napi 200 ezer hordóval csökkenti a kitermelést! A többiek 1 millió hordót vállaltak összesen. Így jön ki az 1,2 millió hordó naponta – jelezte a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.

Ez nagy fordulatot jelent Moszkva olaj politikájában

Korábban Igor Szecsin, a Rossznyeft főnöke azt hangsúlyozta, hogy az oroszokat nem érdekli az olaj ára! Ha az csökken, akkor ők növelik a kitermelést, mert számukra az olajbevétel a fontos. Arra viszont óriási szüksége van Oroszországnak, mely még mindig csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni – éppúgy mint a szovjet időkben.

Sem Szaúd Arábia sem pedig Irán nem örül a csökkentésnek

Szaúd Arábiában óriási fejlesztési terveket hirdetett meg Mohamed bin Szalman trónörökös. A cél az olajfüggőség csökkentése. Csakhogy a gigászi terveket csakis az olajból tudják fedezni. Ezért számukra is húsbavágó a csökkentés. Az olaj ára az elmúlt félévben 30%-al csökkent. Ezt a tendenciát akarja most az OPEC + döntés megfordítani.

Késhegyig menő vita Irán és Szaud Arábia között

Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból és ez azt jelenti, hogy Irán újra pária ország lett. Ezen az alapon Teherán azt kérte, hogy rá ne vonatkozzon a termelés visszafogása, mert minden centre szüksége van az olaj bevételből. Szaúd Arábia, mely a Közel Keleten Irán halálos ellensége, elutasította a kérést. Végül kompromisszum született, mert mindenki megértette ha nincs csökkentés, akkor az árak megindulnak megint lefelé.

A világon így is olaj többlet várható

Lassul a globális gazdaság, csökken a kereslet az olaj iránt. Kanada is jelezte, hogy napi 325 ezer hordóval csökkenti a kitermelést. Amerikában egyre több a palaolaj, melyet viszont méregdrágán lehet kitermelni. Három embernek és az ő tanácsadóiknak kell megtalálniuk az egyensúlyi olaj árat – írta a Bloomberg gazdasági portál. Az egyik Donald Trump Amerikából, a másik Vlagyimir Putyin Moszkvából. Végül a harmadik Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse. Kína és az Európai Unió a legnagyobb fogyasztók: rajtuk múlik, hogy veszik-e a lapot? A legtöbb olajexportőr államnak borzasztóan nagy szüksége van az olajbevételre. Nagy kérdés, hogy mindenki betartja-e a kvótát. Az OPEC+ külön miniszteri bizottságot üzemeltet, mely sasszemmel figyeli a tagállamokat, ki próbál meg csalni? Az ellenőröknek sok munkájuk lesz, mert az OPEC+ csökkentési határozata minden résztvevő érdekeit sérti, de az érintettek azt is tudták: ha nem állapodnak meg, akkor még rosszabb lesz az olajexportőrök helyzete a globális piacon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK