Csak gyermekek utáni ápolási díj emelkedik jelentősen jövőre, 100 ezer forintra, a felnőttek esetében alig 15 százalék lesz a növekedés. Munkaviszonyról változatlanul nincs szó.
Emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től – jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Novák Katalin elmondta, a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege
egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével.
Jelenleg a legmagasabb összeg 52 800 forint, a gyerekek esetében tehát majdnem megduplázzák a juttatás értékét. A következő években folytatják, a cél az, 2022-re az ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét.
A felnőtt hozzátartozót gondozók másodrendűvé válnak,
amennyiben nekik 2019-től első lépésben is csak 15 százalékkal járhat több, és a következő három év végére 30 százalék lesz a növekmény mértéke.
Új kategóriaként bevezette a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat.
Az elmúlt hónapokban tüntetések sorozatán követelték emberek ezrei az ápolási díj drasztikus megemelését, legalább a jelenlegi minimálbér (138 ezer forint) szintjére, ebből tehát legfeljebb a gyerekek esetében értek el némi sikert. Másik követelésükről azonban nem beszélt Novák Katalin. Arról, hogy ez az ellátás számítson munkának.
A tavalyinál másfélszer többet, 18 ezer forintot kapnak a nyugdíjasok prémiumpénzként. Egy éve 30 milliárdot szánt erre a kormány. Már a jövő évit is megígérte Orbán Viktor, de kérdések azért vannak ekörül.
Idén magasabb lesz a nyugdíjprémium, mint tavaly, várhatóan 18 ezer forint – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az állami rádióban.
Novák a költségvetésben olvasható 4,4 százalékos gazdasági növekedést idézve nyilatkozott, ami 0,9 százalékkal haladja meg a prémium alapjául szolgáló 3,5 százalékos küszöbértéket. A különbséget megszorozva az egyheti nyugdíj összegével jön ki prémium.
Tavaly 30 milliárdot fizetett a 12 ezres nyugdíjprémiumra a költségvetés – mondta el szűk egy éve Lázár János akkori kancelláriaminiszter. Ennek alapján a mostani összeg – a fejenkénti 12 ezer helyett 18 ezer forint alapulvételével – 45 milliárd körüli lehet.
De lehet, hogy ennél is több lesz, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első féléves GDP-adatokat 0,1 százalékponttal fölfelé módosította keddi jelentése szerint. Vagyis 4,6-ről 4,7 százalékra emelte, ezen belül az első negyedévét 4,4-ről 4,5-re, a második negyedévest 4,8-ről 4,9 százalékra.
Sőt, azt is tudjuk, hogy jövőre is lesz prémium. Ezt májusban egy nyugdíjasklubban jelentette be Orbán Viktor. Azt mondta, hogy 2019-ben is négy százaléknál magasabb, 4,1-4,2 százalékos növekedésre számítanak, ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjemelés és nyugdíjprémium garantált jövőre is, nemcsak 2018-ban.
Ekörül azonban vannak bizonytalanságok. Kormánytól független gazdaságkutatók szerint jövőre jelentősen lassulhat a gazdaság bővülése. A GKI és a Pénzügykutató Zrt. egyaránt 3,2 százalékot vár 2019-ben. Ennek alapján pedig nem jár nyugdíjprémium.
Miként korábban a nyugdíjasok esetében, úgy ezúttal sem a munkaerőpiacra ha részlegesen is de visszatérni kívánó kismamák támogatásának a jogosságát vitatják az általunk megkérdezettek a jövő évtől tervezett kismama-szövetkezetek esetében, csupán az eddigi tapasztalatok alapján attól tartanak, hogy a cél ismét csak a fideszhez közeli üzleti körök helyzetbe hozása és pénzhez juttatása. Hadázy Ákos első hallásra bizarrnak tartja a kismama-szövetkezetnek még az elnevezését is, Kórozs Lajos pedig a politikai marketing kategóriájába sorolja az ötletet. Mindketten szóba hozták a szociális, illetve nyugdíjas szövetkezetek negatív tapasztalatait.
Semmi értelme nincs az ilyen ötleteléseknek, kezdem azt hinni, hogy a kormánynak nincs épkézláb javaslata arra, hogy mit csináljanak az országban – megjegyzem, nem is folyik kormányzás csak politikai marketing tevékenység, s
így állhat elő a szociálpolitikától és szociológiától nagyon messze álló Novák Katalin veretes jelmondatokkal
– kommentálta a Független Hírügynökségnek a kismama-szövetkezetek létrehozására vonatkozó legújabb kormányzati ötletet Kórozs Lajos.
Azt szerettük volna megtudni az MSZP szakpolitikusától, hogyan vélekedik az Emberi Erőforrások Minisztérium család és ifjúságügyért felelős államtitkárának minapi bejelentéséről. Novák Katalin, az Echo TV-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a jövő év elejétől a nyugdíjas- és diákszövetkezetek mintájára kismama-szövetkezetek alakulhatnak, amelyekbe férfiak is beléphetnek majd. A speciális foglalkoztatási forma előnyeit kihasználva akár heti 1-1 napra, vagy többször fél napra is lehetne munkát vállalni – közölte, hozzátéve: a szükséges adó- és egyéb jogszabályokat akár már ősszel megalkothatja a parlament.
wikipedia
Kórozs portálunknak leszögezte, hogy az elmúlt években az Orbán-kormány még a szót, „szövetkezet” is lejáratta, miközben nagy hívének tüntette fel magát, pedig – emlékeztetett –, a szövetkezet baloldali értékeket is demonstráló közösségeket jelent. De a lejáratáson túl még tönkre is tették mindazt, amibe belenyúltak; elsőként a szociális szövetkezeteket, amelyeket a fideszes feltörekvő párok üzleti vállalkozásaivá tettek, főként Dél-Magyarországon, Békés környékén. S Szolnokon is, ahol szociális szövetkezetként többezer embert foglalkoztattak fiktív módon, majd később ezeket a szövetkezeteket bedöntötték, nem fizették ki az embereket, akik ráadásul a szociális ellátás különféle formáitól is elestek, mivel egy soha nem működött szociális szövetkezet tagjai voltak. (Néhány oknyomozó írás a szociális szövetkezeti témakörben itt, itt és itt található.)
Félő – mondta Kórozs –, hogy a szociális szövetkezetekhez hasonlóan járnak majd el a kismama szövetkezetekkel:
először állami forrásokat csoportosítanak át hozzájuk, helyzetbe hozzák őket, majd a juttatott pénzek nagy részét a feltörekvő bárók lenyúlják, a szövetkezetek pedig idővel elhalnak, ám a pénzeknek akkorra már nyoma vész – fogalmazott Kórozs.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő attól nem tart, hogy „az első hallásra bizarr elnevezésű kismama-szövetkezetek a szociális szövetkezetekhez hasonlóan tömegesen elkövetett uniós pénzlenyúlást végeznek majd”, de attól igen, hogy a nyugdíjas szövetkezetekhez hasonlóan
csupán speciális munkaerőformát fognak kínálni úgy, hogy a kormányhoz közeli üzleti körök járnak ismét jól.
A Fühünek leszögezte: a szociális és a nyugdíjas szövetkezeteknél két fő jellemző volt tetten érhető.
Az egyik, hogy jelentős uniós támogatásokat vettek fel a sokszor kimutathatóan kamu szövetkezetek, a másik, hogy a számukra nyújtott kedvezményeket a létrehozók fölözték le.
A csalássorozat gyakori volt – tette hozzá Hadházy, aki szerint a nyugdíjas szövetkezetek lehetőségét kihasználva például Kósa Lajos köre járt jól.
Az egykori fideszes, majd LMP-s, jelenleg független politikus szerint nem arról van szó, hogy a kormány ne támogassa a munkát vállaló nyugdíjasokat vagy kismamákat, de kérdés, miért kell ehhez beléptetni őket szövetkezetekbe.
„A szövetkezeti forma lényege ugyanis, hogy kis csoportok önkéntes alapon létrejövő önsegítő társasága – de a kormány által elképzelt és támogatott szövetkezeteknél nem erről van szó”
– szögezte le. Azok – tette hozzá – a munkaerőpiac egy speciális formáját képezik, egyfajta különleges munkaerő-kölcsönzők.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) a kormányhoz nagyon sokszor igen hasonló megoldásokat támogató elnöke korábban maga is nekiment a nyugdíjas szövetkezeteknek. A Népszavának nyilatkozva kifejtette: „felesleges még egy szervezetet közbeiktatni ahhoz, hogy az idősebb korú munkavállaló is el tudjon helyezkedni, célszerűbb lenne ezt közvetlenül lehetővé tenni. A több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberek továbbfoglalkoztatásának eszköze lehetne, hogy a munkavállalókat – a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, majd azt elérve – lépcsőzetesen csökkenő járulékterhek illessék meg” – szögezte le.
Kórozs ki is tért a változtatásra, úgy fogalmazva: a szociális szövetkezetekhez hasonlóan tették tönkre a nyugdíjasszövetkezeteket is, hiszen a nagy fellángolás után fél évvel máris úgy változtatták meg az adó- és munkajogi szabályokat, hogy ne érje meg nyugdíjasszövetkezeteken keresztül dolgozni, illetve azokat működtetni.
Ezzel plusz teherként hátrányos helyzetbe hozták a nyugdíj előtt állókat, akik helyett a munkáltatónak inkább megéri már nyugdíjasokat alkalmazni,
hiszen jóval kevesebbet kell utánuk fizetni, mint a még nyugdíj előtt állók után – mutatott rá a szocialista képviselő. Mint emlékezetes, a jövő évre vonatkozó adószabályok szerint kedvezményesen lehet foglalkoztatnia nyugdíjasokat, akiknek a bére után csak szja-t vonnak le.
A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) a FüHü megkeresésére májusi adatokat közölt (augusztus végén hozzák nyilvánosságra az első nyolc hónap összesített számokat): ezek szerint az ötödik hónap végén
összesen 138 nyugdíjas szövetkezet működött, 30 ezre regisztrált tagsággal és hétezer aktív dolgozóval.
A szövetkezetek nettó árbevétele (a kezdetektől) 1,7 milliárd forint volt, ebből 1,5 milliárd került a nyugdíjasokhoz (megjegyzendő azonban, hogy bár tavaly júliustól volt lehetőség ilyen szövetkezetek létrehozására, ám a zavartalan munka a felállítással és általában az adminisztratív feltételek kialakításával kapcsolatos teendőket követően csak az idén indult igazán be.)
Kérdés persze, hogy mennyire tudnak annyira vonzó körülményeket teremteni, hogy a kismamák vissza akarjanak térni a munkaerőpiacra szövetkezeti keretek között. A nyugdíjasok esetében ez kevéssé sikerült – legalábbis erre mutat a GKI napokban nyilvánosságra hozott felmérése, melynek eredménye lehangoló.
Mint a mellékelt grafikonok látható, a magyarországi nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
Magyarországon egyébként jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas él.
Novák Katalin szerint a „többségétől eltérő szexuális irányultságú emberek” biztonságban élhetnek Magyarországon, de a melegek nem élhetnek igazi családban.
Bősz Anett, a Liberálisok parlamenti képviselője hívta meg nyílt levélben a Budapest Pride-ra Novák Katalint, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkárát. Novák Katalin ugyanis előtte azt mondta: „a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi.”
Bősz Anett szerint Novák Katalin ezzel több ezer magyar embert sértett meg.
Azt kérte tőle: „Mutassa meg, hogy nem pusztán a kormány által felvázolt és kívánatosnak tartott családmodellek elfogadhatók, de elismerik más emberek családalapítás iránti vágyát és szeretetközösségét is.”
Novák Katalin közleményben válaszolt a levélre, azt írja: köszöni a meghívást, és szerinte „Magyarországon a kisebbségek jogai erősek, a többségétől eltérő szexuális irányultságú emberek is biztonságban élhetnek itt”.
Ugyanakkor azt is írja az Alaptörvényre hivatkozva: „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját.
A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.”
Szerinte „az egymás iránt szükséges tiszteletet néhányan hajlamosak kizárólag egy irányban értelmezni”. Arról is ír, hogy „egyes országokban betiltják a lányok szoknya-viselését, amikor az édesanyát nem lehet édesanyának, az édesapát édesapának szólítani, amikor gyerekeket eszközként használnak ideológiai küzdelmekhez, akkor nem emberi jogokról, nem tiszteletről, hanem éppen ellenkezőleg, tiszteletlenségről és a jogok elvitatásáról van szó.”
Novák Katalin azt írja, ő tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, de nem vesz részt a felvonuláson. Bősz Anettnek azt kívánja, hogy érezze jól magát, és arra kéri, hogy lépjen fel, ha „a korábbi felvonulásokon látottakhoz hasonlóan – keresztény közösségek elleni gyűlöletet ébresztő megnyilatkozást tapasztal”. Arról nem írt, hogy itt milyen „megnyilatkozásra” gondol.
A Liberálisok meghívták Novák Katalint a melegfelvonulásra, mert szerintük a Budapest Pride jó alkalom arra, hogy az államtitkár személyesen győződhessen meg róla, hogy az azonos nemű párok is éppen annyira alkalmasak a családalapításra, mint bárki más.
A netet ellepő őrjöngő balliberális újságírók azt ünneplik, hogy végre olyan dolgokról írhatnak, aminek semmi értelme, mondanivalója, Soros titokban találkozott a bevándorláspárti spanyol kormányfővel, nemcsak a svéd nőknek van okuk a rettegésre: a magyar államtitkárasszonyt is megfenyegették Merkelisztán meleg magyarjai.
Falfirka Orbánról
„…nyáron azért olyan örömteli, oldott és vidám a hangulat egy-egy balliberális ellenzéki szerkesztőségben (még a katasztrofális választási vereség után is!), mert végre olyan dolgokról írhatnak, aminek semmi értelme, mondanivalója, és ilyenek. Ugyanis alig telt el pár nap a júliusból, és máris, vagyis ismét ellepték a netet az őrjöngő balliberális újságban dolgozók, akik most egy egészen különleges, példátlan, és felháborító ügyben keresik a boldogulásukat.
Ez pedig nem más, mint a modern kori magyar politikát alapjaiban megrengető graffiti-gate. Ami már nem szimplán egy ügy, hanem egy kétrészes sorozat.
Történt, hogy egy hete Budapest utcáin felbukkant egy falfirka Orbán Viktorról, aminek a balliberális média úgy örült, mint majom a farkának (persze, az sem kizárt, hogy valamelyik éppen pihenő munkatárs pingált egy jót, simán belefér a propgandamunkások hatáskörébe, életébe a művelet). Politikusok, magukat művésznek tartó, kifejezetten komoly emberek fotózkodtak a képpel, csakhogy sebtiben vége szakadt a mulatságnak, ugyanis valaki lefestette az „alkotást”. Volt is nagy felháborodás, meg anyázás a balos ultraértelmiségi körökben, hogy mi az, hogy lefestik a mi festményünket. (Origo: A balliberális média őrjöngve ünnepel egy szimpla rongálást)
Baloldali kultúrharc és pusztítás
Pár napja látott napvilágot, hogy a nemrég beiktatott baloldali spanyol kormányfő titokban fogadta rezidenciáján a bevándorláspárti milliárdost, Soros Györgyöt. Pedro Sánchez eddigi harmincnapos kormányzásnak nevezett garázdálkodása után azonban aligha csodálkozhattunk a hír hallatán.
… folytatódik a baloldali kultúrharc és pusztítás, melynek legújabb fejezete az afrikai kontinensen található két spanyol enklávét, Ceutát és Melillát védő kerítés lebontása lehet, ahogyan azt Sánchez rebesgette. (888: Soros és a spanyolnátha)
Nincs annál rosszabb, mintha svéd nő az ember
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett nők fele azt mondja, hogy nem érzi magát biztonságban sötétedés után azokon a részeken, ahol elsősorban migránsok laknak. A felmérés arra is rámutat, hogy a Svédország egyéb részein élő nők 30 százaléka válaszolta azt, hogy ott is védtelenül érzik magukat, a férfiaknál ugyanez az arány kilenc százalék. A főként migránsok lakta területeken a megkérdezettek 52 százaléka érezte csupán úgy, hogy megbízhat a svéd igazságszolgáltatásban.
A bűnmegelőzési tanács közleményéből kiderül, hogy a no-go zónákban élők 20 százaléka, vagyis minden ötödik ember állítja azt, hogy már áldozata volt különböző bűncselekményeknek. (Ripost: Rettegnek a nők a migránsok lakta svéd kerületekben)
Merkelisztánban élő magyar melegek
Tombolnak az indulatok Novák Katalin családügyi államtitkár néhány nappal ezelőtt Kaposváron tett kijelentései miatt. A politikus egy egyházi rendezvényen beszélt arról, hogy a család értékét meg kell védeni és ki kell mondani a nyilvánvalót, akkor is, ha azt egy maroknyi kisebbség homofóbiának nevezi. Először a közösségi médiában kezdték támadni, erőszakkal fenyegetni az államtitkárt…
A közösségi médiában szinte azonnal beindult a gyűlöletkampány. Németországban élő homoszexuális magyarok a Facebookon veréssel fenyegették a kormánypárti politikust és felháborodottan sorolták, milyen jó életük van, férfiként másik férfival házasságban a német fővárosban…
A kommentek sem voltak sokkal finomabbak. Merkelisztánban élő magyar homoszexuálisok megállapították, hogy Magyarország mennyire elmaradott és élhetetlen, hiszen itt még nyugodtan nem is csókolózhatnak a melegek az utcán. Arról nem is beszélve, hogy átmulatott éjszaka után bárokban kell nem hivatalos esküt tenniük egymásnak, ahelyett, hogy ország világ előtt, és persze az anyakönyvvezető előtt vállalhatnák szerelmüket. (PestiSrácok: Halállal, veréssel, átkokkal fenyegetik a Facebookon Novák Katalin államtitkárt
Már megszokhattuk, hogy az alternatív valóság médiájának kedvenc célpontjává vált az elmúlt években a Jobbik, azon belül is Vona Gábor. Ezen mit sem változtatott Vona kivonulása a politikából – tartanak még tőle, nem véletlenül találják meg máig vitriolos cikkekkel. Egy másik slágertéma is napirenden van tartva: a baloldal, mint amely ráront nemzetére. Erről is találunk cikkeket a mai sajtóban. Amelyből nem maradhat ki a másság elleni támadás sem.
888.hu – A baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást
Ezzel a címmel tudósít a portál Bajkai István Fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatójáról. Beszélt arról, hogy a Stop Sorossal erős felhatalmazást és jogi eszközöket kaptak az igazságszolgáltatási szervek, hogy fel tudjanak lépni azokkal szemben, akik az illegális bevándorlást szervezik, pénzelik, és végső soron a törvények kijátszására biztatják, tanítják a migránsokat, és eredményesen meg tudják védeni az országot tőlük.
A Soros-hálózat változatlan intenzitással és eszközökkel arra törekszik, hogy Európát elárasszák a bevándorlók, a kontinens kevert népességűvé váljon.
Bajkai úgy fogalmazott: a törvénycsomag szavazásánál látták, hogy az ellenzék jelentős része bevándorláspárti, támogatja a Soros-hálózat embereit. Azt mondta, a történelemben megfigyelhető, hogy a baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást, nem fontosak neki a magyarok érdekei. A baloldal kész volt a jogszabály megakadályozására, hogy lehetővé váljon a migráció.
A baloldal Magyarország helyett a Soros-hálózat „ügynökeit”, valamint a bevándorlókat választotta
– jelentette ki. A Fidesz ezzel szemben megvédi az országot, a nagyobbik kormánypártnak Magyarország az első – hangsúlyozta.
Magyar Hírlap/MTI – Novák Katalin: A kormánynak határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett
A kormánynak a jövőben is határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy kaposvári fórumbeszélgetésen. Novák Katalin a Családok éve alkalmából rendezett ökumenikus fórumon kijelentette: a család szerepe az élet továbbadása. A kaposvári református templomban tartott beszélgetésen megjegyezte: amikor az élet továbbadásának szentségéről, a férfi és nő házasságban betöltött szerepéről, hagyományos férfi és női szerepekről beszélünk, a nyilvánosan szereplők óvatosan fogalmaznak, mert félnek attól, hogy a homofóbia vádjával illetik őket, akkor is, ha a legegyértelműbb összefüggéseket mondják ki. Például ha meleg párok örökbe fogadási jogáról van szó, megtorpanni látszik a logika – fűzte hozzá, és bátorságra buzdította a jelenlévőket, szavai szerint „szabad bátran beszélni nyilvánvaló kérdésekről”.
Nem szabad elfeledkeznünk a többségről, amelynek értékei és a gyerekvállalás mellett határozottan ki kell állni;
a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi – fogalmazott.
Márfi Gyula veszprémi érsek többek között arról beszélt, hogy van pozitív és negatív másság. A fiú más, mint a lány, ez pozitív másság, ma ezt el akarják törölni.
Az egynemű partnerek nem alternatívái a házastársaknak – mondta.
Origo – Csődbe kormányozta a Jobbikot, ezt olasz luxusnyaraláson piheni ki Vona Gábor
Nem könnyű teljesen taccsra vágni egy középpártot, valahol ki kell ilyenkor ereszteni a gőzt. Vona Gábor választása az elit Lido di Veneziára esett. Felesége nem bírta ki, kiposztolt egy tengerparti-napozós képet közösségi oldalára, így ország-világ megtudhatta, hova „ruccant ki” a Jobbikot eladósító pártvezér és családja.
Részben jogosan választott ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen
az elmúlt hónapokban, években minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a korábban középpárti státuszú Jobbikból egy balliberális törpepártot varázsoljon.
Ráadásul jelen állás szerint eredményre is vezettek ez irányú, komoly erőfeszítései. Másrészről viszont nem választott jogosan ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen magasfokon árverték a szavazóikat azzal, hogy az Állami Számvevőszék bírságolása okán a szimpatizánsoktól begyűjtött pénzeket teljesen másra verték el (remélhetőleg nem a Vona család nyaralására), ráadásul a politikus visszavonulása óta gyakorta érkeznek a pártközpontba különböző helyekről fizetési felszólítások, jellemzően több tízmillió forintokról. Bizalmasa, Gyöngyösi Márton, elnökhelyettes a következőképpen foglalta össze Vona politikájának eredményeit a napokban: „a Jobbik most pillanatnyilag olyan helyzetben van, mint a templom egere”.
Sebaj, addig mindenképpen jó a jobbikozás, amíg „nyúlfarknyi” utazásokra van pénz.
Amikor kedvezőbbre fordulnak az ország gazdasági lehetőségei, akkor a fiatalok házasodási hajlandósága is növekszik. 2016-ban, a CSOK és az első házasságukat kötő fiatalokra vonatkozó adókedvezmények hatására jelentős számmal nőtt a házasságok száma, tavaly óta azonban ez a tendencia megfordulni látszik.
Az EMMI illetékes vezetői úgy látják, a házasság ma Magyarországon reneszánszát éli, ugyanis az elmúlt években jelentősen nőtt azoknak a fiatal pároknak a száma, akik a kapcsolatukat az anyakönyvvezetőnél, vagy valamilyen egyházi szertartással is hivatalossá tették. Novák Katalin, a minisztérium család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára e kedvező tendencia mögött azt látja, hogy
a fiatalok bátrabban mernek tervezni, kiszámíthatóbbnak, biztonságosabbnak érzik a jövőjüket.
A kormánynak ezért is feladata, hogy kiemelten támogassa a családokat, különösen idén, a családok évében.
Az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza. Az elmúlt évtizedek mélypontja a 2010-es év volt, amikor mindössze 35.520 pár járult anyakönyvvezető elé. A KSH adatai szerint 2016-ban ismét megnőtt a családalapítási hajlandóság, amiben bizonyára fontos szerepet játszott az abban az évben, február elején életbe lépett Családi Otthonteremtési Kedvezmény. Akkor 11 hónap alatt 48.920 házasságot kötöttek, ami lényegesen meghaladta a 2015-ös éves számokat is.
A demográfiai kimutatások szerint hazánkban az ezer lakosra jutó házasságkötések száma 2009-ben 4 százalék alá csökkent, ez az érték 2015-ben emelkedett először jelentősen, 4,7 százalékra. 2016 első tizenegy hónapjára számított mutató pedig ezt az értéket is felülmúlta, akkoriban 5,4 százalékra emelkedett az ezer lakosra jutó házasságkötések száma.
Néhány év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett ez a szám,
de ez még így is kevesebb, mint ahány frigy válás vagy elhalálozás miatt megszűnt. Ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháború utáni években, 1945 és 1950 között történt, amikor a világégés alatt elmaradó esküvőket pótolták be a párok.
A statisztikai kimutatások arról tanúskodnak, hogy a magyarországi házassági térkép közel sem kiegyensúlyozott. Az ezer lakosra számított mutatót tekintve jelentősek a területi különbségek: amíg például 2015-ben Zala megyében ezer lakosra 4 házasság jutott, addig Komárom-Esztergom megyében 5,3.
Noha az EMMI vezetői ezeket a kedvező tendenciákat a fiatalok jövőbe vetett bizalmának jeleként értékelik, egyes szociológusok azt is hozzá teszik, hogy a
növekvő házasságkötési adatok mögött az „érettebb korosztály” házasodási szokásait is figyelembe kell venni.
A nők és férfiak átlagos életkora az első házasságkötés idején öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra.
Morinkó Livia, a Népességtudományi Intézet munkatársa egyet ért ezzel a tendenciával. Az intézet kutatásai is ezt igazolják, a 2008-2009-es visszaesést a gazdasági válság okozta, amikor a párok „összezártak” nem szívesen hoztak fontos döntéseket, tekintettel kellett lenniük a megnövekedett hitelterhekre és sok más gazdasági szempontra is. Ebben az időben a gyerekszületések és a válások száma is kevesebb lett.
Amikor kedvezőbbre fordultak az ország gazdasági lehetőségei, amikor a kormány 2016-ben bevezette a CSOK lakástámogatási kedvezményeket, az első hazásságukat megkötő párok adókedvezményt is kaptak, valóban jelentős számban emelkedett a házasulási kedv.
Tavaly óta azonban ez a tendencia megfordulni látszik,
2017-ben a 2011 óta tartó emelkedés megtorpant,: a múlt év első tíz hónapjában megkötött 46.061 házasság 2,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A szakértő úgy látja, ma még nem tudni, milyen irányban folytatódik ez a tendencia.
Mint mondta, érdekes demográfiai vizsgálatok is születtek ebben a kérdéskörben. Valóban igaz, hogy a magyarok egyre tovább várnak az első házassággal, akkor mennek el az anyakönyvvezetőhöz, amikor már komoly döntést hoztak. Már korábban is vizsgálták, mit gondolnak a fiatalok arról, vajon a házasság egy életre szóló kötelék, vagy nem az? Meglepetéssel tapasztalták, hogy a legutóbbi felmérésben résztvevők között a 30 év alattiak a korábbinál nagyobb számban jelentették ki, hogy ők bizony életre szóló döntésnek tartják a házasságot. Ilyen növekedést tapasztaltak a középkorosztály megkérdezettjei között is, míg az idősebbek esetében nem mértek eltérést a korábbi álláspontoktól.
Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alattinak akkor is, ha már rendelkezik – akár több – nyelvvizsgával – jelentette a család és ifjúságügyért felelős államtitkár pénteken a Debreceni Egyetemen.
A legfeljebb 34 500 forintos támogatással a kormány keddi döntése értelmében ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy „ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább”, tanuljanak további nyelveket – mondta Novák Katalin, aki a hallgatói mobilitásról tartott előadást egy debreceni konferencián.
Az államtitkár fontos célnak nevezte, hogy „minél több versenyképes tudással rendelkező, erős öntudatú” magyar fiatal legyen, ezért támogatják a nemzetközi tapasztalatszerzést, és a nyelvtudást.
Hozzátette, hogy évente több mint 14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordítanak a mobilitásra, ami 17 ezer magyarországi és ezer határon túli magyar fiatalt érint.
Novák Katalin a célkitűzések között megemlítette, hogy szeretnék, ha 2023-ra a felsőoktatásban tanuló hallgatók 20 százaléka legalább három hónapos, de minimum 15 kredit értékű külföldi tanulmányúton vegyen részt. Jelenleg ez az arány 11 százalék.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő attól nem tart, hogy „az első hallásra bizarr elnevezésű kismama-szövetkezetek a szociális szövetkezetekhez hasonlóan tömegesen elkövetett uniós pénzlenyúlást végeznek majd”, de attól igen, hogy a nyugdíjas szövetkezetekhez hasonlóan
Mint a mellékelt grafikonok látható, a magyarországi nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.
