Kezdőlap Címkék Novák Katalin

Címke: Novák Katalin

Bréking nyúz, július 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Már megszokhattuk, hogy az alternatív valóság médiájának kedvenc célpontjává vált az elmúlt években a Jobbik, azon belül is Vona Gábor. Ezen mit sem változtatott Vona kivonulása a politikából – tartanak még tőle, nem véletlenül találják meg máig vitriolos cikkekkel. Egy másik slágertéma is napirenden van tartva: a baloldal, mint amely ráront nemzetére. Erről is találunk cikkeket a mai sajtóban. Amelyből nem maradhat ki a másság elleni támadás sem.

 888.hu – A baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást

Ezzel a címmel tudósít a portál Bajkai István Fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatójáról. Beszélt arról, hogy a Stop Sorossal erős felhatalmazást és jogi eszközöket kaptak az igazságszolgáltatási szervek, hogy fel tudjanak lépni azokkal szemben, akik az illegális bevándorlást szervezik, pénzelik, és végső soron a törvények kijátszására biztatják, tanítják a migránsokat, és eredményesen meg tudják védeni az országot tőlük.

A Soros-hálózat változatlan intenzitással és eszközökkel arra törekszik, hogy Európát elárasszák a bevándorlók, a kontinens kevert népességűvé váljon.

Bajkai úgy fogalmazott: a törvénycsomag szavazásánál látták, hogy az ellenzék jelentős része bevándorláspárti, támogatja a Soros-hálózat embereit. Azt mondta, a történelemben megfigyelhető, hogy a baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást, nem fontosak neki a magyarok érdekei. A baloldal kész volt a jogszabály megakadályozására, hogy lehetővé váljon a migráció.

A baloldal Magyarország helyett a Soros-hálózat “ügynökeit”, valamint a bevándorlókat választotta

– jelentette ki. A Fidesz ezzel szemben megvédi az országot, a nagyobbik kormánypártnak Magyarország az első – hangsúlyozta.

Magyar Hírlap/MTI – Novák Katalin: A kormánynak határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett

A kormánynak a jövőben is határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy kaposvári fórumbeszélgetésen. Novák Katalin a Családok éve alkalmából rendezett ökumenikus fórumon kijelentette: a család szerepe az élet továbbadása. A kaposvári református templomban tartott beszélgetésen megjegyezte: amikor az élet továbbadásának szentségéről, a férfi és nő házasságban betöltött szerepéről, hagyományos férfi és női szerepekről beszélünk, a nyilvánosan szereplők óvatosan fogalmaznak, mert félnek attól, hogy a homofóbia vádjával illetik őket, akkor is, ha a legegyértelműbb összefüggéseket mondják ki. Például ha meleg párok örökbe fogadási jogáról van szó, megtorpanni látszik a logika – fűzte hozzá, és bátorságra buzdította a jelenlévőket, szavai szerint “szabad bátran beszélni nyilvánvaló kérdésekről”.

Nem szabad elfeledkeznünk a többségről, amelynek értékei és a gyerekvállalás mellett határozottan ki kell állni;

a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi – fogalmazott.

Márfi Gyula veszprémi érsek többek között arról beszélt, hogy van pozitív és negatív másság. A fiú más, mint a lány, ez pozitív másság, ma ezt el akarják törölni.

Az egynemű partnerek nem alternatívái a házastársaknak – mondta.

Origo – Csődbe kormányozta a Jobbikot, ezt olasz luxusnyaraláson piheni ki Vona Gábor

Nem könnyű teljesen taccsra vágni egy középpártot, valahol ki kell ilyenkor ereszteni a gőzt. Vona Gábor választása az elit Lido di Veneziára esett. Felesége nem bírta ki, kiposztolt egy tengerparti-napozós képet közösségi oldalára, így ország-világ megtudhatta, hova „ruccant ki” a Jobbikot eladósító pártvezér és családja.

Részben jogosan választott ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen

az elmúlt hónapokban, években minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a korábban középpárti státuszú Jobbikból egy balliberális törpepártot varázsoljon.

Ráadásul jelen állás szerint eredményre is vezettek ez irányú, komoly erőfeszítései. Másrészről viszont nem választott jogosan ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen magasfokon árverték a szavazóikat azzal, hogy az Állami Számvevőszék bírságolása okán a szimpatizánsoktól begyűjtött pénzeket teljesen másra verték el (remélhetőleg nem a Vona család nyaralására), ráadásul a politikus visszavonulása óta gyakorta érkeznek a pártközpontba különböző helyekről fizetési felszólítások, jellemzően több tízmillió forintokról. Bizalmasa, Gyöngyösi Márton, elnökhelyettes a következőképpen foglalta össze Vona politikájának eredményeit a napokban: „a Jobbik most pillanatnyilag olyan helyzetben van, mint a templom egere”.

Sebaj, addig mindenképpen jó a jobbikozás, amíg „nyúlfarknyi” utazásokra van pénz.

Irány az anyakönyvvezető?

Amikor kedvezőbbre fordulnak az ország gazdasági lehetőségei, akkor a fiatalok házasodási hajlandósága is növekszik. 2016-ban, a CSOK és az első házasságukat kötő fiatalokra vonatkozó adókedvezmények hatására jelentős számmal nőtt a házasságok száma, tavaly óta azonban ez a tendencia megfordulni látszik.

 

Az EMMI illetékes vezetői úgy látják, a házasság ma Magyarországon reneszánszát éli, ugyanis az elmúlt években jelentősen nőtt azoknak a fiatal pároknak a száma, akik a kapcsolatukat az anyakönyvvezetőnél, vagy valamilyen egyházi szertartással is hivatalossá tették.  Novák Katalin, a minisztérium család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára e kedvező tendencia mögött azt látja, hogy

a fiatalok bátrabban mernek tervezni, kiszámíthatóbbnak, biztonságosabbnak érzik a jövőjüket.

A kormánynak ezért is feladata, hogy kiemelten támogassa a családokat, különösen idén, a családok évében.

Az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza.  Az elmúlt évtizedek mélypontja a 2010-es év volt, amikor mindössze 35.520 pár járult anyakönyvvezető elé. A KSH adatai szerint 2016-ban ismét megnőtt a családalapítási hajlandóság, amiben bizonyára fontos szerepet játszott az abban az évben, február elején életbe lépett Családi Otthonteremtési Kedvezmény. Akkor 11 hónap alatt 48.920 házasságot kötöttek, ami lényegesen meghaladta a 2015-ös éves számokat is.

A demográfiai kimutatások szerint hazánkban az ezer lakosra jutó házasságkötések száma 2009-ben 4 százalék alá csökkent, ez az érték 2015-ben emelkedett először jelentősen, 4,7 százalékra. 2016 első tizenegy hónapjára számított mutató pedig ezt az értéket is felülmúlta, akkoriban 5,4 százalékra emelkedett az ezer lakosra jutó házasságkötések száma.

Néhány év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett ez a szám, 

de ez még így is kevesebb, mint ahány frigy válás vagy elhalálozás miatt megszűnt. Ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháború utáni években, 1945 és 1950 között történt, amikor a világégés alatt elmaradó esküvőket pótolták be a párok.

A statisztikai kimutatások arról tanúskodnak, hogy a magyarországi házassági térkép közel sem kiegyensúlyozott. Az ezer lakosra számított mutatót tekintve jelentősek a területi különbségek: amíg például 2015-ben Zala megyében ezer lakosra 4 házasság jutott, addig Komárom-Esztergom megyében 5,3.

Noha az EMMI vezetői ezeket a kedvező tendenciákat a fiatalok jövőbe vetett bizalmának jeleként értékelik, egyes szociológusok azt is hozzá teszik, hogy a

növekvő házasságkötési adatok mögött az „érettebb korosztály” házasodási szokásait is figyelembe kell venni.

A nők és férfiak átlagos életkora az első házasságkötés idején öt évvel emelkedett: míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra.

Morinkó Livia, a Népességtudományi Intézet munkatársa egyet ért ezzel a tendenciával. Az intézet kutatásai is ezt igazolják, a 2008-2009-es visszaesést a gazdasági válság okozta, amikor a párok „összezártak” nem szívesen hoztak fontos döntéseket, tekintettel kellett lenniük a megnövekedett hitelterhekre és sok más gazdasági szempontra is. Ebben az időben a gyerekszületések és a válások száma is kevesebb lett.

Amikor kedvezőbbre fordultak az ország gazdasági lehetőségei, amikor a kormány 2016-ben bevezette a CSOK lakástámogatási kedvezményeket, az első hazásságukat megkötő párok adókedvezményt is kaptak, valóban jelentős számban emelkedett a házasulási kedv.

Tavaly óta azonban ez a tendencia megfordulni látszik,

2017-ben a 2011 óta tartó emelkedés megtorpant,: a múlt év első tíz hónapjában megkötött 46.061 házasság 2,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A szakértő úgy látja, ma még nem tudni, milyen irányban folytatódik ez a tendencia.

Mint mondta, érdekes demográfiai vizsgálatok is születtek ebben a kérdéskörben. Valóban igaz, hogy a magyarok egyre tovább várnak az első házassággal, akkor mennek el az anyakönyvvezetőhöz, amikor már komoly döntést hoztak. Már korábban is vizsgálták, mit gondolnak a fiatalok arról, vajon a házasság egy életre szóló kötelék, vagy nem az? Meglepetéssel tapasztalták, hogy a legutóbbi felmérésben résztvevők között a 30 év alattiak a korábbinál nagyobb számban jelentették ki, hogy ők bizony életre szóló döntésnek tartják a házasságot. Ilyen növekedést tapasztaltak a középkorosztály megkérdezettjei között is, míg az idősebbek esetében nem mértek eltérést a korábbi álláspontoktól.

Megtérítik az újabb nyelvvizsga díját a 35 év alattiaknak

0

Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alattinak akkor is, ha már rendelkezik – akár több – nyelvvizsgával – jelentette a család és ifjúságügyért felelős államtitkár pénteken a Debreceni Egyetemen.

A legfeljebb 34 500 forintos támogatással a kormány keddi döntése értelmében ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy “ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább”, tanuljanak további nyelveket – mondta Novák Katalin, aki a hallgatói mobilitásról tartott előadást egy debreceni konferencián.

Az államtitkár fontos célnak nevezte, hogy “minél több versenyképes tudással rendelkező, erős öntudatú” magyar fiatal legyen, ezért támogatják a nemzetközi tapasztalatszerzést, és a nyelvtudást.

Hozzátette, hogy évente több mint 14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordítanak a mobilitásra, ami 17 ezer magyarországi és ezer határon túli magyar fiatalt érint.

Novák Katalin a célkitűzések között megemlítette, hogy szeretnék, ha 2023-ra a felsőoktatásban tanuló hallgatók 20 százaléka legalább három hónapos, de minimum 15 kredit értékű külföldi tanulmányúton vegyen részt. Jelenleg ez az arány 11 százalék.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK