Kezdőlap Címkék Néppárt

Címke: néppárt

A gyenge Orbán

„Mert amikor Orbán úgy fogalmaz: „gyűlölnek minket”, akkor nem az ellenzékről beszél, amelyik eddig sem kedvelte őt; s még csak nem is azokról, akiket hidegen hagy a napi politika. Hanem azokról, akik egykor hittek benne, s akiket mostanság egyre több kétség gyötör. Akik készséggel támogatták eddigi sikereit, de nem szeretnének eljövendő kudarcaiban osztozni.”

Az uborkaszezonban mindig a kelletnél sokkal nagyobb hatással szólnak Orbán Viktor tusványosi bejelentései. Idén sem maradt el a provokáció, következményei is láthatóak, de a politikus mondandójával most először nem volt képes rálicitálni a korábbi évekre. Elhamarkodott lenne messzemenő következtetéseket levonni ebből, mindazonáltal felelőtlenség lenne el nem gondolkodni az okokon.

Először is azért, mert a 2014-ben tett „illiberális” bejelentést követően a magyar miniszterelnök – és politikai szerepléseinek megtervezői – következetesen olyan témákat hoztak fel tusványoson, amelyek elsősorban Orbán nemzetközi szerelésének voltak hivatva teret teremteni. Hogy itthon is volt hatásuk, az természetes, de ezt a hatást a nemzetközi közegben kiváltott reakciók tüzelték, ezeknek volt az alárendelve.

Az idei szereplés és annak tematikája jószerével csak itthon keltett igen mérsékelt figyelmet, elsősorban azért, mert szokványos témák kerültek benne elő, s azok sem sikeredtek túl provokatívra. Mi több, mintha

a miniszterelnök valamelyest védekezne, s a „gyűlölnek minket” megfogalmazás is inkább egy – Orbántól szokatlan – alárendelti szerepkört sugallt; valamilyen kiszolgáltatottságra utalva kifejezett gyengeséget mutatott.

Az idei Tusványosnál semmi sem bizonyítja jobban, hogy Orbán komoly csatát vesztett: nem lett belőle nemzetközi szereplő, inkább csak elrettentő példa, s mindeközben igazodnia kell olyanokhoz, akiket eddig megvetett, s akiket európai szinten is le kívánt győzni.

Háttal a valóságnak – Orbán Tusványoson

Az európai szintű – vagyis uniós – politika láthatóan tanult mindabból, ami 2014 óta, főként magyar kezdeményezésre, ellene zajlott. Elmondható: Brüsszel mára sikerrel fragmentálta azokat az erőket, amelyek összefogása, ha sikerült volna, több lenne egyszerű kihívásnál.

A V4-ek ismét versengve igyekeznek elárulni egymást; a szélsőjobb pedig semmilyen szinten sem tudta nemzetköziesíteni önmaga legitim európai jelenlétét.

A két forrást, melyből Orbán és a hozzá hasonlók nemzetközi szolidaritást reméltek, önnön problémái kötik le: a brit kormány karikatúrája lett mindannak, ami az egykori birodalomból egyáltalán még megmaradt; az oroszok elszigetelése pedig soha nem volt ennyire sikeres a hidegháború lezárulása óta.

Orbán iszonyatos erőfeszítése, hogy benn maradjon az Európai Néppártban annak az egyértelmű beismerése, hogy szövetségesek nélkül maradt, s ezért igyekszik valamit visszaszerezni abból a szolidaritásból, amivel a Néppárton belül egykor rendelkezett.

De hogy illúziók ehhez aligha fűzhetők, bizonyítja az a két témakor, amit korábbi provokatív, s a szélsőségeseket megszólítani képes retorikájából még megmaradt: a bevándorlás rémképének felfestése és a kereszténység megmentésének aktualizálása. Mindkettő szerepelt tusványoson is, s mindkettő hangsúlyozása valójából azt igazolja, hogy

a magyar miniszterelnök továbbra is csak a Néppárt egy hangos kisebbségéhez tud vagy kíván szólni, a Néppárt egésze számára azonban üzenetei nem elfogadhatók, mi több, egyre több jel utal arra, hogy tolerálhatóknak sem mondhatók.

Hogy elég lesz-e ennek a kisebbségnek a támogatása ahhoz, hogy a Fidesz októberben visszakapja néppárti pozícióját, azt egyelőre megmondani nem lehet. A konzervatív pártcsalád a felfüggesztett Fidesztől eddig megkapott mindent, amit korábban Orbán vonakodott neki megadni; a 12 európai-parlamenti voks ezzel meglehetősen inflálódott. Orbán személyes befolyása uniós szinten pedig teljességgel megsemmisült. Orbán minden bizonnyal tudatában van annak, hogy rá és Fideszére egyre kevésbé van szükség, épp ezért nem az a kérdés: képes lesz e visszakapaszkodni nemzetközi szintre, hanem, hogy tud-e itthon ismét olyan támogatást maga mellett tudni, ami pótolni képes az elveszett kinti bizalmat és hitelt.

Mert amikor Orbán úgy fogalmaz: „gyűlölnek minket”, akkor nem az ellenzékről beszél, amelyik eddig sem kedvelte őt; és még csak nem is azokról, akiket hidegen hagy a napi politika. Hanem azokról, akik egykor hittek benne, s akiket mostanság egyre több kétség gyötör. Akik készséggel támogatták eddigi sikereit, de nem szeretnének eljövendő kudarcaiban osztozni.

Ara-Kovács Attila

Nyíltan megmondtuk Orbánnak, hogy nem értünk egyet a jogállam felfogásával

A visegrádi államok negatív szerepet játszottak az új uniós vezetők jelölési folyamatában – hangsúlyozta Andreas Schwab német Néppárti képviselő, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálnak nyilatkozott.

“A visegrádi államok fő célja az volt , hogy megfúrják Frans Timmermans jelölését a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Ezt a céljukat elérték. Tetszik vagy nem tetszik, de immár a visegrádi államoknak is van beleszólása a döntésekbe”. Nem is ez a baj hanem az, hogy “a visegrádi államokat nemzeti és nem európai eszmék vezérlik. Pedig előbb vagy utóbb nekik is rá kell döbbenniük, hogy együtt jobban megy!”

A Néppárt parlamenti frakciója döntő szerepet játszott abban, hogy megtalálták Ursula von der Leyent az elnöki posztra – mondta Andreas Schwab, aki elismerte, hogy Németországban sok bírálat érte az új elnökasszonyt amiatt, hogy a hadügyminisztérium élén nem volt túlságosan hatékony. Orbán Viktorral kapcsolatban az Európai parlament néppárti képviselője úgy nyilatkozott, hogy a belső viták során nyíltan megmondták a magyar miniszterelnöknek:

“A Néppárt nem ért egyet a jogállam felfogásával”

A magyar miniszterelnök megértette a bírálatot és ennek nyomán javulási folyamat indult meg ezen a téren – legalábbis így véli Andreas Schwab német uniós parlamenti képviselő, aki a Deutsche Welle közszolgálati portálnak nyilatkozott a visegrádi államok negatív szerepéről. “A probléma az ezzel kapcsolatban, hogyha kitesszük a Fideszt az Európai Néppártból, akkor attól még az Európai parlament tagja marad” – hangsúlyozta a néppárti képviselő. Aki arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztásához szükség volt a Fidesz 13 képviselőjének szavazatára is.

Matteo Salvini szélsőjobboldali Ligája nem szavazta meg Ursula von der Leyen elnökségét.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök arra ösztönözte a Néppártot , hogy Matteo Salvinivel kössön szövetséget és ne a baloldallal, a liberálisokkal és a zöldekkel az Európai parlamentben.

Wizz Air, milánói járat

Előre leszögezem: semmivel és senkivel nem tudom igazolni, hogy egy fontos politikusunk a közelmúltban, a Wizz Air milánói járatán utazott volna. Miként azt sem, hogy a járat csak másfél órával az eredetileg megadott indulási időpont után indult haza, miután a fontos személy is megérkezett a gépre.

A történetet egy NER-közeli barátom mesélte, miközben kajánul mosolygott. Megpróbáltam az eset után érdeklődni, magától a Wizz Airtől is érdeklődtem a szóban forgó járat késésének okáról, de csak semleges magyarázattal szolgáltak: a tényt nem tagadták, de a repülőterek zsúfoltságával, Milánó mindennapos túlterheltségével magyarázták.

Már túl is léptem volna a történeten, amikor a napokban a hvg.hu oldalán megjelent egy hír: „Fapadoson utazott, gurulós poggyásszal vegyült Orbán Viktor” a Wizz Air egyik Milánó–Budapest fapados járatán. Az utasok felismerték, volt, aki fotót is készített a miniszterelnökről, aki testőrség nélkül, egyszerű turista utasként jelent meg a fedélzeten.  meglehetősen hangos visszhangja volt a hírnek: az ellenzéki média némi kaján kétkedésével, de összességében pozitív kicsengéssel kulminálódott az eset. Itt talán napirendre is térhettem volna a történtek felett, de néhány kérdés nem hagyott nyugodni.

Hogyan és miért utazott miniszterelnökünk Milánóba? Annak kicsi a valószínűsége, hogy titokban ott szeretett volna meginni egy finom, igazi olasz kávét, vagy még egy pizza margheritát is megengedett magának? Megfeledkezett az időről, és késve rohant a Malpensa repülőtérre, hogy még elérje a Wizz Air 22 óra után induló budapesti járatát.

Talán ugyanazzal kapcsolatban utazott az a miniszter is Milánóba akiről utalást tett a barátom is, aki a korábban történt rejtélyes Wizz Air késésről mesélt? Szerinte a másfél órás várakozás okozója is „egyik vezető politikusunk” volt. Lehet, hogy a két eset összefügg?

A miniszterelnök a közelmúltban valóban járt az olasz városban, és aligha magánemberként ruccant ki Észak-Itáliába, sokkal inkább feltételezhető, hogy miután a Liga, az önmagán is messze túlnövő olasz kormánypárt, központja ebben a városban van, s Orbán „félhivatalosan” akár Salvini belügyminiszterrel is találkozhatott egy nappal az előtt a fontos szavazás előtt, amely Ursula von der Leyen bizottság-elnöki megválasztásáról döntött. Talán néppárti „futárként” vele ígértek a jelölt hathatós támogatásáért uniós segítséget a menekültek szétosztásában, vagy az olasz államháztartási hiány miatt amúgy napirenden lévő eljárásban némi enyhébb dorgálást.

Miniszterelnökünk pedig beváltható jó pontokat szerezhetett a Néppárt vezetői körében, amikor majd ősszel a felfüggesztés további sorsáról, illetve a hetes cikkely szerinti eljárás folytatásáról, vagy a hazai demokráciát ért bírálatok szankcióiról lesz szó.

Közben persze megihatta azt a finom kávét, és talán egy pizzára is megvendégelték.

(u.i.: A magánlátogatáson Szentpéterváron turistáskodó Orbánnal Viktor miniszterelnökkel  egyidőben véletlenül épp ebben a városban tárgyal Vlagyimir Putyin. Semmi nyoma, hogy találkoztak volna…)

Nyugalom, a Fidesz csak Trócsányi helye miatt hisztizik!

Tegyünk tisztába néhány dolgot, mielőtt megint beleragadunk a fideszesek által erjesztett közéleti dagonyába. A kormánypárt verbális fogdmegjei az elmúlt napokban hazaárulást kiáltottak, amiért az ellenzéki magyar EP-képviselők is kiálltak a fideszes EP-tisztségviselők  bojkottja mellett.

Volt olyan kormánypárti tollnok, aki szerint innentől kezdve velünk szemben „minden eszköz megengedett”, de volt olyan is, aki arra hivatkozott, hogy ezzel a „jogállami szokásjogot” szegjük meg.  Utóbbi megjegyzés különösen

szánalmas egy olyan párt kitartottjától, amelyik téglánként bontotta le a jogállamot, és amely kéjes büszkeséggel rúgta fel az európai csúcsjelöltek szokásjogának rendszerét a saját pártcsaládjuk győztes jelöltjének, Manfred Webernek a legyilkolásával.

Erről akkor ennyit, a papírkutya megmondóemberek hülyeségei nem érdemelnek ennél többet.
Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, milyen hevesen reagáltak a kormánypárt vezetői, sőt, maga a kormányfő is arra, hogy EP-képviselőik bizony bukdácsolnak Brüsszelben. Amolyan rendes maffiaként megfenyegették az ellenzéket, hogy – visszaélve kétharmados hatalmukkal – bosszúból elveszik tőlük országgyűlési pozícióikat. Komolyan megütötte a narancsos fiúkat, hogy az Európai Unióban nem mindenki úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek.

De, hogy ebben se legyen félreértés, néhány fontos tényt szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani:

Az Európai Parlamentben nem pusztán az ellenzéki magyar képviselők – közöttük a DK, az MSZP és a Momentum politikusai – bojkottálják az Európai Uniót lebontani akaró Fidesz képviselőinek a bizottsági kinevezését, hanem a sok száz tagot számláló EP több, meghatározó frakciója döntött így.

Lássuk be őszintén, maroknyi ellenzéki magyarként nem is lennénk képesek mindezt véghez vinni egy ekkora gépezetben; az Európa-párti frakciók viszont egységbe tömörültek a szélsőségesen EU-ellenes neristákkal szemben.  Fontos tény, hogy nem a jobboldali Néppárt pozícióit ellenezzük (ily módon a „szokásjog” és frakciók közötti megállapodás nem is sérül; az már a Néppárt baja és szégyene, hogy fideszeseket jelöltek például a jogállamisággal foglalkozó bizottságba), hanem Orbán rendszerének kiszolgálóit. Ahogyan tettük azt korábban a néppártiakkal, benne a fideszesekkel közösen az EU-ellenes szélsőségesekkel szemben az elmúlt években. Ugyancsak fontos tény, hogy a Fidesz politikusait nem is feltétlenül a magyarok szavazzák le a bizottságokban, hiszen alelnöki helyeikről nem a Parlament egésze, hanem a szakbizottságok tagjai döntenek; nem egy esetben olyan testületekben, ahol rajtuk kívül nincs is más magyar. Én például a közlekedési és turizmus bizottság tagjaként nem vagyok jogosult szavazni a hörögve brüsszelező Hidvégi Balázs brüsszeli alelnökségéről az állampolgári jogi bizottságban. De, hogy a lényeget se veszítsük szem elől:

ez az egész hisztéria valójában Trócsányi László egyre közeledő bukásáról szól.

A volt igazságügyi minisztert akarja ugyanis Orbán az Európai Bizottságba delegálni uniós biztosnak. Az már régóta tudható, hogy fajsúlyos portfólióra nem számíthat, az is csoda lesz, ha átmegy majd a meghallgatásán a jogállamiság lebontásához vígan asszisztáló, a közigazgatási bíróságok rendszerét visszaépítő, az Európai Ügyészséget vadul elutasító közig-stróman. Jobb, ha mindenki tudja:

a Fidesz mesterterve az volt, hogy Trócsányi megkaparintja a valóban rendkívül fajsúlyos külügyi szakbizottság (AFET) elnöki posztját – tessék visszakeresni, nyilatkozataikban be is jelentették az igényüket erre -, mondván innen könnyebb lesz átzsilipelni az Európai Bizottságba.

De Trócsányiból végül nem hogy elnök nem lett, alelnöknek is csak a legutolsó helyre jelölték, méghozzá a külügyi helyett az alkotmányügyi bizottságban. Az AFCO ülésén ráadásul inkább elhalasztották a szavazást róla, köszönhetően az Európa-párti frakciók kiállásának. Ez fáj leginkább Orbánnak, nem a többi EP-képviselőjének névjegykártyáján szereplő titulus. Ha Trócsányi ezt sem tudja megugrani, akkor uniós biztos sem lesz belőle. Annál nagyobb blama pedig nincs, hogy Orbán Viktor nagytiszteletű indiánfőnök személyes potentátja már a rajt előtt elhasal. Ez még a nagyobb óvodai játszótereken is rém ciki. Erről, egyszerű pitiáner presztízsféltésről szól tehát a felháborodás, nem – a fideszesek szájából amúgy is nevetségesen hangzó – jogállamiságról, bármilyen szokásjogról, vagy a magyar választókkal szemben bárminemű tiszteletlenségről. Tartsák nyitva a szemüket, ezek a narancsos fiúk már megint hazudnak!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Renew Europe: Fidesz, PiS nem

A Renew Europe mai ülésén a frakció tagjai egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, miszerint a Fidesz és a PiS jelöltjei ellen fognak szavazni a bizottságok elnöki és alelnöki pozícióinak megválasztásakor. Az előző parlamenti ciklusban elindult a 7-es cikkely eljárása mind a két ország kormányzó pártjai ellen, mivel mind a Fidesz, mind a PiS egyértelműen megsértik az alapvető európai értékeket.

Dacian Cioloş, a Renew Europe frakcióvezetője a döntést az alábbiakkal indokolta:

“A Renew Europe az európai értékek mentén alakult, elkötelezetten támogatjuk a demokráciát és a jogállamiságot. Ezért holnap, a parlamenti bizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztásakor, nem fogunk a 7-es cikkely szerinti eljárás alá tartozó országok kormányzó pártjainak jelöltjeire szavazni. A Renew Europe azt javasolja, hogy az EPP és az ECR állítson olyan jelölteket, akik valóban tiszteletben tartják a közös európai értékeket.”

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője elmondta:

“Örülünk, hogy egy olyan frakcióhoz tartozunk, amely értékalapon politizál – nem adhatjuk ugyanis ahhoz a nevünket, hogy Európa-ellenes képviselők fontos uniós bizottságokat elnököljenek. 

Ez nem csak magyar kérdés, ez egy európai kérdés. Nem vagyunk hajlandóak megszavazni fontos pozícióba olyan pártoknak a képviselőit, akik épp olyan rendszereket működtetnek Magyarországon és Lengyelországon, amilyen rendszerek ellen a Momentum létrejött. Ez nem jelenti azt, hogy ne szavaznánk meg más, a Néppárt által jelölt tisztességes konzervatív politikusokat – nem a konzervatívok, hanem az Európa-ellenesek azok, akik elfogadhatatlanok számunkra.

A Momentum az olyan rendszerek ellen jött létre, mint amilyet Magyarországon a Fidesz, vagy Lengyelországban a PiS működtet. Elárulnánk minden választónkat, ha bármilyen szokásjog alapján fontos pozícióhoz juttatnánk a képviselőiket.

Mindent meg kell tennünk Európa ellenségei ellen. Ezért küldtek minket a választók az Európai Parlamentbe.”

Macronnak a német Néppárt szúrja a szemét nem Weber

Amennyiben a néppárti Manfred Weber az európaiak előtt mutatkozott volna be, mint az Európai Bizottság elnökjelöltje, támogatása nem jelentett volna problémát , de ő a német lista vezető jelöltje volt, ez pedig így nem működik – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő a brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően újságíróknak adott nyilatkozatában pénteken.

Macron hangsúlyozta: tudja, hogy a németek nagyon ragaszkodnak az alkotmányhoz.
“Van azonban egy közös európai alkotmányunk. Ez az alkotmány pedig azt mondja ki , hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács tagjai választják meg, akit az Európai Parlament megerősít pozíciójában” – közölte.

Ha egy nap az európaiak úgy döntenek, hogy olyan alkotmányt fogadnak el, amely azt mondja, hogy az uniós bizottság elnökét az európai nép választja, akkor valódi európai választásokat fogunk tartani, és abban a pillanatban bárki, közvetlenül megválasztható lesz, de jelenleg nem ezt mondják a szerződések – mondta a francia elnök.

Weber helyett Merkel

Emmanuel Macron francia elnök és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a brüsszeli bizottság élére Angela Merkelt javasolja. A brüsszeli Politico értesülése szerint a Néppárt és a liberálisok megállapodtak a két legfontosabb posztról: Guy Verhofstadt, egykori belga miniszterelnök lenne az Európai parlament új elnöke és a Néppárt megkapná a brüsszeli bizottság elnöki posztját, azzal a nem is nagyon titkolt kikötéssel: ne Manfred Weber legyen a jelölt!

A francia államfő már régóta kapacitálja Angela Merkelt: vállalja el az uniós bizottság elnöki posztját! Angela Merkel eddig mindig nemet mondott.

Németország és a 26 törpe

Angela Merkel eddig a háttérből irányította az uniós bizottságot, amelynek eddig még sohasem volt német elnöke. Ma viszont Németország súlya és jelentősége olyan nagy, hogy a vezető szerep nyílt vállalása immár elkerülhetetlennek látszik.  Ezért jelölte a Néppárt Manfred Webert, akit nemrég meg is választottak frakcióvezetőnek. Ez teljesen testre szabott szerep a bajor politikusnak, aki a politikai pályafutását az Európai parlamentben vitte sikerre.

Csakhogy a fontos döntéseket a Tanács hozza az Európai Unióban. A Tanács résztvevői a tagállamok első számú vezetői. Orbán Viktor többször is hangsúlyozta: nem fogadja el Manfred Webert! Ha Guy Verhofstadt lenne az Európai parlament elnöke, az mindenképp politikai vereség lenne a magyar miniszterelnöknek hiszen az egykori belga kormányfő a legelszántabb bírálói közé tartozik. Ha tehát igaz a liberálisok paktuma a Néppárttal, akkor az eredmény mindenképp vereség Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kármentésre jövő csütörtökön kerülhet sor amikor a Tanács újra összeül, hogy döntsön a vezető tisztségekről. Az uniós bizottság elnökéről még nem olyan sürgős dönteni , de a parlamenti elnök személyéről igen: július elején ül össze a nemrég megválasztott parlament, melynek első aktusa épp a vezetők kiválasztása. Akárki is lesz az Európai parlament elnöke illetve a brüsszeli bizottság vezetője, nem lesz könnyű dolga. Európa ugyanis rendkívüli mértékben megosztott miközben fokozatosan egyre hátrébb szorul a globális versenyben Észak Amerikával és Ázsiával szemben.

Ujhelyi helyre tett Orbánék néppárti magyarázkodását

Részletes válaszlevelet küldött az Európai Néppárt vezetőinek és a Fideszt vizsgáló néppárti „Bölcsek Tanácsának” az MSZP európai parlamenti képviselője. Ujhelyi István ebben tételesen megcáfolta azokat az állításokat, amelyeket Orbán Viktor és a Fidesz küldött magyarázatként a néppárti döntéshozóknak a magyarországi jogállamiságot ért bűnökkel kapcsolatban.

Mint ismert, a Népszava számolt be arról a levélről, amelyet a miniszterelnök írt az Európai Néppárt illetékeseinek. Ebben a jobboldali pártcsalád vizsgálóbizottságának küldött dokumentumban a Fidesz elnöke oldalakon keresztül szánalmasan magyarázkodik, csúsztat és – szokásának megfelelően – otrombán hazudik.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője a mai napon részletes levélben fejtette ki a valóságot a néppártiak által feltett kérdésekre, így többek között arról, hogy milyen hazug és uszító kampányt folytatott az elmúlt időszakban a kormánypárt az európai közösség és annak vezetőivel szemben, ráadásul közpénzből. Ujhelyi pontosan kifejtette, hogy a Fidesz miként működteti az általuk illiberálisnak mondott állami rendszert, miként viszonyulnak a Velencei Bizottság vagy épp az Európai Bíróság döntéseihez, de az MSZP politikusa az Európa-ellenes szélsőségekkel való fideszes kokettálás kapcsán emlékeztette a néppártaiakat arra is, miként nyilatkoztak magyar frakciótársaik Salvini vagy épp Strache látogatása kapcsán a lehetséges szövetségkötésről. Részletesen ismertette a civilszervezetek elleni kormányzati intézkedések hátterét és hatásait, megcáfolta Orbánék hazugságait a hazai médiaviszonyokat illetően, valamint többek között beszámolt a fideszes Polt Péter által vezetett ügyészség meglehetősen sajátos hozzáállásáról is a kormánypártiakat érintő korrupciós ügyek eltusolt vizsgálatai kapcsán.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője a Néppárt illetékeseinek megküldött levél kapcsán úgy fogalmazott: végtelenül szánalmas, ahogyan az otthon kuruckodó Fidesz mosakodva megpróbál visszakéredzkedni a néppárti sorokba, miután elszámolta magát a szélsőségesekkel való játékban. „Orbánék megpróbálják az alternatív valóságukat kiterjeszteni Európára is, erőtlen hazugságaik azonban hamar lelepleződnek” – fogalmazott az EP-képviselő, hozzátéve: elvárja a Néppárt vezetőitől, hogy ne falazzanak tovább a Fidesz bűneihez.

Mai kérdés – Ön szerint marad a Fidesz a néppárti képviselőcsoportban?

Klikkelj a képre és szavazz!

Ön szerint marad a Fidesz a Néppárti képviselőcsoportban?

 

A Néppárt előnye tovább nő

0

A hétfő délelőtt frissített – de még nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.

Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.

A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az “egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

FRISS HÍREK

Válik az álo...

Gergő gondja...

Tisztségért ...

Régi harcos ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK