Kezdőlap Címkék Néppárt

Címke: néppárt

Orbán, az öreg harcos

Aki kellően öreg, az még emlékszik rá, hogy annak idején, a rendszerváltást megelőzően a szocializmus építéséről tanultunk az iskolában. Hogy pontosan mit jelentett a fogalom, mit takart a gyakorlatban, arról kevés benyomásunk lehetett, teoretikusan mindenesetre annyit feltétlenül, hogy a közösség építését, a közösségi tulajdon primátusát hangsúlyozták tanáraink. A való élet persze ennek az ellenkezőjét tükrözte, és nem pusztán akkor, amikor már nyíltan is lehetett vállalni a magántulajdon fontosságát, hanem akkor is, amikor a párt vezetői elítélték a maszek világot – létezik még ez a kifejezés? -, ezért aztán nem is a saját tudásukból, hanem a mások pénzén gazdagodtak.

A szocializmus építéséből – bár hosszú volt a tanuló idő – láttuk mi lett: összeomlás, lemaradás, a privilegizált emberek elküldése, már persze azoké, akik nem tudtak időben váltani és részeseivé válni a privatizációnak. Negyven évnek kellett eltelnie, hogy a szocializmus építésének végképp búcsút intsünk, és lám, mint hallhattuk pénteken reggel Orbán Viktortól a szokásos állami rádió-beli megnyilatkozásában, közel harminc év kapitalizmus-építés után beléptünk a kereszténydemokrácia építésének korszakába. Hogy ez pontosan mit is jelent, azt ne kérdezzék, még akkor sem, ha látok némi hasonlóságot a szocializmus és a kereszténydemokrácia építése között. Mert ugyan az egyik a magán, a másik a közösségi tulajdonra épít, valójában azonban mindkettő fő tápláléka a közös pénz, a költségvetés jelenti a fő forrást. Lényegében mindkettő szép elvek mögé bújik el, de ez csak félig sikerül: az egyén gazdagodása szabad szemmel is jól látható.

De lépjünk el egy kicsit az elvi meghatározástól, és próbáljunk meg az orbáni meghatározás mögé nézni. Mit is gondolhatott a miniszterelnök a kereszténydemokrácia építésén. Alapvetően nyilván ennek is a bevándorlás ellenzése, azaz a migráció, és az ezzel érkező más kultúra elutasítása a lényege. Ma Orbán Viktor változatlanul nem tud, és nem is akar ettől a témától távolodni, olyannyira nem, hogy a jövő évi EU parlamenti választás kampánytematikáját is ebben jelölte meg. Bár azt is hangsúlyozta Orbán, hogy a következő négy évben nem lesz rendkívüli esemény, amiből arra is következtethetnénk, hogy lényegében megoldotta a migráció kérdését is, de az előbb idézett mondata ennek mégiscsak ellentmond.  (Nem lepődnénk meg, ha egyszer ezt is a saját érdemeként tüntetné fel, de politikai értelemben, pontosabban a politikai céljait illetően ennek még nem jött el az ideje. Ebből a rádióbeszédből megtudhattuk, hogy megoldott a Bokros-csomag okozta problémákat (1998), aztán a globális pénzügy válságból vezette ki az országot (2010), hogy az alkotmányos átalakítás után rá tudjon kanyarodni a migráció kérdésére. A felsorolásból persze úgy is tetszhet, hogy Orbán mégiscsak megoldotta ezt a kérdést is, de mint látjuk ebből hagyott hátra valamicskét, Európára is.)

Tekintsük tehát megfejtettnek a keresztény szó használatát, amelynek – és tegyük hozzá gyorsan – nincs semmilyen antiszemita felhangja. És nem csak ezért nincs, mert Orbán külön kiemelte a rádióinterjúban, hogy az antiszemitizmust nem tűri Magyarországon, hanem azért sincs, mert a Soros-ellenességben – még ha más okból is -, de mélyen egyetért a magyar és az izraeli miniszterelnök.

Hanem hát mit kezdjünk az összetett szó második tagjával, a demokráciával. Komolyan hiszi-e Orbán, hogy ő a demokráciát építi. A demokráciát építi akkor, amikor éppen lezáratja a parlament előtti teret, hogy ott ne lehessen tüntetni, amikor az épületen belül a többség őt ünnepli, illetve – ha már Soros -, akkor éppen arról beszél, hogy az amerikai-magyar üzletembernek Magyarországon árnyékhadsereg működik, és azért van szükség a Stop Soros nevű törvénycsomag azonnali elfogadására, hogy ez a hadsereg feljöjjön a fényre. (Hej, ha Bacsó Péter ezt megélhette volna…)  Mert ugye, ezek szerint, ma seregnyi ember dolgozik a föl alatt azért, hogy illegális bevándorlókat telepítsen be az országba. (Megint egy zárójel: nem olyan régen, ugyancsak a rádióban, arról beszélt Orbán, hogy pontosan ismerik ennek a kétezer embernek a nevét, vagyis ha ismerik – a Figyelő szorgosan közölt is egy fékezett habzású listát -, akkor kiknek kellene még feljönniük a fényre?) Vagy éppen az jelentené a demokrácia építését, ha ezeknek az embereknek – akik váltig tagadják, hogy Soros-ügynökök lennének, azt meg végképp, hogy illegális bevándorlókat telepítenének hazánkba – végképp kitennék a szűrét (copyright Orbán Viktor) Magyarországról. Az volna csak a demokrácia csúcsa, ha megteremtődne a lehetősége a magyar emberek kiutasításának Magyarországról?

Nincs a kérdésre válasz. Mint ahogy arra sincs, hogy miért akar a miniszterelnök testközelbe emelni egy új hírszerzési központot. Vajon ennek lenne-e dolga ezekkel a földalatti szervezetekkel? Vagy a határon túl is aktivizálná magát? Esetleg az uniós országokban is? Hiszen – hallhattuk Orbántól -, még a Néppárton belül is erős hasadás van; akadnak olyanok, akik támogatják a migrációt, sőt egyes országok nem átallnak ezért több pénzt kérni a szövetségtől, és ehhez még biztatást is kapnak uniós vezetőktől. (A mi kerítésünk ellenértéket bezzeg nem hajlandóak kifizetni…)

De csigavér – mondá országunk vezetője -, nem megy az olyan könnyen. Mint ahogy az sem, hogy holmi demokrácia-deficit miatt szankcionálják Magyarországot. Nélkülünk úgy sem fogadhatnak el semmit, vagyis, ha velünk nem egyeznek meg, nem lesz az Uniónak költségvetése. Szegény szervezet; amikor létrejött, abban a hitben tette, hogy mindenki a közösségért, a közös célokért válik taggá, és ha viták vannak is, van közös akarat, van közös jövő. Akkor nem gondolták, hogy lesz majd egy olyan ország – mintát adva másoknak -, amelyik pont az így megalkotott alapszabályba kapaszkodva akadályozzák a közösségi létet. Hogy lesz egy olyan ország, ahol kereszténydemokráciát építenek, és ebbe az építésbe sehogy sem fér bele semmiféle szolidaritás, együttes gondolkodás. Hogy lesz egy olyan ország, amely a demokráciát képes huszonhat másik állammal szemben értelmezni.

Hogy lesz egy olyan ország, amely önmagában alkot egy klubot, a harcosok klubját. Ezek volnánk mi, ahogy hallhattuk ezt pénteken reggel Orbán Viktortól.

Orbán hajlandó tárgyalni Brüsszellel

0

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben, egy újságírói kérdésre válaszolva ezt mondta: készen állnak megtárgyalni az európai uniós pénzek folyósításáról szóló, szerdán ismertetett brüsszeli javaslatot

Arra a felvetésre, hogy Magyarország csatlakozik-e az európai ügyészséghez, úgy reagált: a magyar alkotmány szerint az ügyészség szuverenitási kérdés.

Ez azonban – és ezt már mi tesszük hozzá -, csupán elhatározás kérdése: a Fidesz parlamenti kétharmada lehetővé tenné, hogy változtassanak az alkotmány ezen cikkelyén, arról nem is szólva, hogy az ellenzéki pártok is támogatnának egy ilyen megoldást.

Az Európai Néppárt vezetőivel folytatott szerdai brüsszeli megbeszéléséivel kapcsolatban arra a kérdésre, miszerint szó esett-e arról, hogy a Fidesz távozzon a pártcsaládból, a kormányfő azt közölte: ellenkezőleg, arról volt szó, hogyan tud a Fidesz részt venni az európai parlamenti választási kampányban úgy, hogy a néppárt győzni tudjon. „Felajánlottam a segítségünket” – jelentette ki.

Arról, hogy a CEU működése feltétele lehet-e a néppárttal való gördülékeny, problémamentes együttműködésnek, azt válaszolta: Magyarországnak senki semmilyen ügyben nem szabhat előfeltételt.

Csúszik Orbán Viktor brüsszeli meghallgatása

0

Bár eredetileg úgy volt, hogy a magyar miniszterelnököt már délelőtt meghallgatják a Néppárt vezetői, a megbeszélés délutánra csúszott.

Már napokkal előbb tudni lehetett, hogy Orbán Viktornak szerdán Brüsszelben van jelenése, mert meghallgatásra rendelték a Fidesz pártcsaládjának vezetői. Orbán politikája, gyakori szembenállása az EU intézkedéseivel és értékeivel egyre jobban nyugtalanítja a Néppártot.

A Fidesz és a kormánypárti sajtó igyekszik bagatellizálni az uniós meghallgatást és azt sugallják, hogy Orbán Viktor csupán viszonozza Manfred Weber, a Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjének budapesti látogatását.

Orbánt csak szívlapáttal lehet meggyőzni

Nekirontottak Orbán Viktor hívei Judith Sargentininek a saját Facebook oldalán azután, hogy a nevével fémjelzett jelentést megtárgyalták az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában. Válogatott ocsmányságokat vágtak a jelentéstevő fejéhez. Volt már ilyen, hogy nem a rossz hírt fogadták lesújtva Orbán hívei, hanem a rossz hír hozóját kezdték mocskolni. Ferenc pápát például demens vénembernek nevezték nemrégiben, amiért nem úgy gondolkodik a menekültekről, a szegénységről és úgy általában a keresztényi tanításokról, mint Orbán Viktor.

Most Judith Sargentinit találták meg, az ő Facebook oldalát lepték el a Magyarországról érkező gyalázkodó üzenetek. Pedig a jelentéstevő csak azt tette, amit az Európai Unió felelős embereinek már rég meg kellett volna tenniük. Megelégelte, hogy Orbánék mindenkivel szembemennek az autópályán, felmarkolják a pénzt, mert erre jó nekik az Unió, de értékközösséget már nem vállalnak vele,

Most nem történt más, mint ami már rég a levegőben lógott. Belátható közelségbe került, hogy a Fideszt és vele Orbánt kirakhatják a Néppárt frakciójából, Magyarországot azzal fenyegetik, hogy elzárják a pénzcsapokat, és felfüggesztik a Magyarországnak szánt fejlesztési pénzeket.

Akik nem értik, hogy idáig miért nem lépett fel keményebben az Unió, ismerik ugyan Orbánt, de nem ismerik az Európai Uniót, és annak elsőszámú intézményét az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament ugyanis egy demokratikus, és éppen ezért lassú, körülményes, valamint jelentős mértékben bürokratikus szervezet, amely ráadásul teli van külön érdekekkel, mely érdekek még lassúbbá teszik a döntéseket.

Velük szemben ott van Orbán, aki nem demokratikus, és ebből kifolyólag nem is körülményes. Ha ő valamit kitalál, arról nem kell konzultálnia senkivel. Délelőtt dönt, délután megcsinálja.

Ezt nem fogták fel eddig az EU testületeiben, és talán még most érzik át teljesen. És nem azért, mert a felfogóképességük ezt nem tenné lehetővé, hanem mert ezeket a testületeket demokratikus viszonyok között, demokratikus viták eldöntésére hozták létre.

Amit Orbán képvisel, az a demokrácia világában, az európai kultúrkörben nem értelmezhető, mert kívül esik ezen a tartományon. Nekünk, akik idehaza demokratának valljuk magunkat, és támogatjuk a jogállamot, mert abban látjuk az egyén szabadságának kiteljesedését, szimpatikusak ugyan a diplomatikus és udvarias megnyilatkozások, ám épp ezek miatt kellett rendre azzal szembesülnünk, hogy Orbán idehaza rendre úgy állíthatja be brüsszeli kalandozásait, mintha már megint győzött volna.

Miközben Orbán Brüsszelben a párbeszéd fontosságáról beszél, és a közös európai érdekek fontosságát helyezi előtérbe, idehaza arról papol, hogy meg kell állítani Brüsszelt, mert a mi érdekeinktől idegen dolgokat akar rákényszeríteni a magyar emberekre.

Régóta játssza ezt Orbán, és még játszhatja sokáig. Idehaza van hozzá sajtója, több is, mint elég. A vidéki Magyarországon, ahol még mindig csak kevesen nézik az internetet, és leginkább a közmédiából, valamint Andy Vajna TV2-jének hazugságaiból tájékozódnak, simán beveszik a kormányzati kommunikáció aljas maszlagjait.

Az Európai Uniónak, amely nem harcra, hanem együttműködésre jött létre, már rég fel kellett volna vennie a kesztyűt, és változtatni a harcmodorán. Felfogni, hogy Orbán nem érvekkel, hanem széklábbal a kezében támad, vele nem lehet vitatkozni, mert mire az első érv elhangzana, ő addigra már tucatnyi tockost és sallert kiosztott.

Az Európai Uniónak előbb-utóbb fel kell ismernie, hogy Orbánnal szemben csak akkor van esélye, ha fejbe vágja őt egy szívlapáttal.

Elnökhelyettese is lesz a Jobbiknak

0

A párt zárt kongresszusa nagy többséggel döntött a vonatkozó alapszabály-módosításról. Ebből még nem lehet biztosan következtetni arra, hogy a Vona-féle néppártosodás stratégiája került fölénybe a Toroczkai-féle radikális irányzattal szemben.

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője arról tájékoztatott, hogy a strukturális átalakítást az alapszervezetek által delegált tagok 82 százalékos többséggel hagyták jóvá. A változás abban áll, hogy az elnök és a hat alelnök mellé bejött egy elnökhelyettesi tisztség – magyarázta.

A szóvivő további lényeges döntésként számolt be arról, hogy megmarad az elnöki vétó intézménye; ezt ugyancsak nagy többséggel döntötték el.

Mirkóczki Ádám jelezte: két hét múlva, május 12-én megtörténik a tisztújítás is. Ezt a kongresszust a napokban írják ki, és onnantól a Jobbik bármely tagja szándéknyilatkozatot tehet az indulásra.

Az ellenzéki pártban kétévente esedékes a tisztújítás. Hivatalos elnök-jelölt az lehet, akit az alapszervezetek legalább 20 százaléka támogat. Az alelnök-jelöltséghez pedig 10 százalékos a küszöb az alapszabály szerint.

Le Monde: Orbánnal a feltartóztatás stratégiája nem működött

0

A Néppárt továbbra is fedezi a „fekete bárányt”. Orbán rugalmas. Idáig mindig le tudott fékezni a vörös vonalak előtt.

A Fidesznek küldött üdvözletek földrajzi megoszlása mutatja, milyen veszedelmes játékot folytat az Európai Néppárt a terhes magyar párttal. Mert az sem volt kutya, amit Weber írt, de messze túltett rajta, amilyen ujjongva pl. Le Pen és Wilders gratuláltak Orbánnak. De miként tűrhet meg a soraiban a magát középjobbosnak tekintő EPP egy olyan politikust, aki a szélsőjobb mintaképe lett?

Miért támogatja Merkel és Juncker a magyar vezető idegengyűlölő mondandóját, azt, hogy egyre őrültebb összeesküvés elméletet terjesszen Brüsszelről és Sorosról?

A konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a színfalak mögött mindig jobb belátásra tudták téríteni a miniszterelnököt, ha az túlzásokba esett. Ez azonban nem gátolta meg Orbánt abban, hogy ne sokszorozza meg a provokációkat. Szóval a feltartóztatás stratégiája nem működött valami fényesen. Ám csupán néhány jobboldali EP-képviselő sürgeti, hogy vonják le mindebből a tanulságokat. Ilyen Viviane Reding, vagy a szintén luxemburgi Frank Engel.

A Néppárt továbbra is fedezi a „fekete bárányt”.

Orbán rugalmas. Idáig mindig le tudott fékezni a vörös vonalak előtt. A Néppárt számára kulcsfontosságú a magyar támogatás az Európai Parlamentben. És az az igazság, hogy Magyarország az EPP érdekeit is szolgálja, miután annak vezetői a jelek szerint úgy döntöttek, hogy a választási siker érdekében átveszik a szélsőjobb témáit. A számítás cinikus, mert azzal fenyeget, hogy orbanizálódik az európai szellem. Már nyomul Brüsszelben, ahol immár elsődleges feladatnak tekintik a magyar politikus megszállott törekvését, vagyis, hogy bunkerré változtassa Európát.

A számítás egyúttal veszedelmes, mivel Orbánt védelmezve a Néppárt meggyengíti a Bizottságot, amikor az be akarja tartatni a jogállamot.

A Néppárt fontos embere is kapott azeri pénzt

0

Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok respektálása távolról sem felel meg az európai normáknak. Az Európa Tanács olasz képviselője és az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési csoportjának az elnöke, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést.

Az Európa Tanács nem ítélte el Ilham Alijev elnök rendszerét. Cserébe a szolgálatkész olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól. Ugyancsak tanácsadás címen átutaltak egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek is. Minderről a Süddeutsche Zeitung számol be, mely annak próbált utánajárni, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurós megvesztegetési keretét mire is használták fel.

A hírhedt kaviárdiplomácia, avagy hogy vásárol barátokat Azerbajdzsán?

Négy, Nagy-Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Alijev és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet

hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét.

A négy cég Nagy Britanniában ugyanis csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak-Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában. Laundromat, vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről, amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban, és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt.

Ezeket a fedőcégeket Alijev utasítására a titkosszolgálat működtetette és működteti,

mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Alijev édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.

Ilham Alijev
Forrás: Wikimedia Commons

Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…

Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan

első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban.

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot.

Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Alijev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban. Trónját fia, Ilham Alijev örökölte.

Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a “kaviárdiplomácia”. Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára, csodálatos kaviárküldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…

Nem kell mindig kaviár 

Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon.

A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában.

Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviárdiplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait.

Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között? Sztálin grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit. Ezért, amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muszlim Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyi Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény, akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muszlim népekre.

Oszd meg és uralkodj rajtuk!- mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azeriket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után (1991) háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek- jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.

A kaviárdiplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában. A másik cél a pénzmosás.

Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magánvagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev-család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Alijev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollármilliárdosnak számítanak.

Az azeri pénzből Magyarországra is jutott, erről itt olvashat bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK