Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Alapjogokért

Azt írja Szánthó Miklós, jogász, az Alapjogokért Központ főigazgatója az összes NER lapban (illetve hát a facebookon, de onnan fontos ember írása esetén mindegyik NER lap átveszi), hogy: „Hamarosan bukni fog”…

De a viccet félretéve: a magyar kormányfő és a magyarországi balos ellenzék – gyurcsányostul, tiszástul – egész egyszerűen nem azonos ligában focizik, nem egy súlycsoport. Míg Orbán már a nyugati liberális sajtó szerint (is) Európa egyik legfontosabb politikai vezetője, stratégiai nyugalommal képviseli és mozdítja elő Magyarország (de amúgy az egész világ) békeérdekét, idehaza hírhedt mániákusok, nehezen komolyanvehető percemberkék és agresszív pszichopaták delirálnak arról, hogy egy egyébként kimagasló választási győzelem után miért is kellene mennie/buknia a miniszterelnöknek.

Aquila non captat muscas.”

Mint azt mindannyian tudjuk (nehogy valaki elfelejtse!):

Az Alapjogokért Központ budapesti székhelyű, 2013. óta működő jogi elemző- és kutatóintézet. A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette.”

A fentiekből immár egyértelmű, a derék Központnak a változások ellen kell küzdenie. Bármiféle változás ellen. Sajnos a jelen kor féktelen liberalizmusa olyan, hogy minden egyes változás a Központ által megőrzendő célok meghiúsítására irányul, azaz alapjában fenyegeti a változatlanságot, ami 2010. óta két paraméter kivételével Magyarország legfőbb jellemzője.

A kivételek közül az egyik paraméter az EU országok gazdasági sorrendjét tartalmazó lista, ahol a változatlanság helyett a lefelé mozgást választottuk, a másik az EU országok korrupciós listája, ahol a változatlanság helyett a felfelé mozgást. Hazánk Orbán Viktor értő vezetésével ezeket a mozgásfajtákat sikeresen alkalmazta, és mindkét esetben elérte a szélső helyzetet, azaz az EU legszegényebb és az EU legkorruptabb országa büszke címeket, így a továbbiakban már semmiféle erőfeszítést sem kell tenni a változatlanság megőrzése érdekében, az eleve biztosított, hiszen a legszegényebbnél szegényebbek vagy a legkorruptabbnál korruptabbak már nem lehetünk.

Így érkeztünk el a mai Kánaánhoz. Orbán Viktornak az országgal további teendője nincs, az automatikusan változatlanságba dermed. Ahogyan az értők mondják, ez már a végcél, az időben végtelen hómezők csendje nevű állapot. Innentől bukás a regnálókat, főleg miniszterelnök urat nem fenyegeti, nyugodtan átválthat a nép jóléténél sokkal fontosabb célú tevékenységekre, mint például a Legfőbb Békegalamb cím folyamatos hajkurászása, illetve az Unió Vezére beosztás elnyeréséhez szükséges lépések haladéktalan megtétele. Ezek a célok ugyanis nemhogy a nép jóléténél, de még tán Hatvanpuszta tökéletes kiépítettségének elérésénél vagy a Kolostorból a Palotába költözésnél is fontosabbak. Sokkal, de sokkal fontosabbak.

Itthoni, pimf ügyekkel immár nem foglalkozik. Szánthó úrtól tudjuk, hogy „Orbán a nyugati liberális sajtó szerint (is) Európa egyik legfontosabb politikai vezetője”, és mint az közismert, Aquila elephantum venatur, hogy éhes kicsinyeit jóllakassa, hol is az egyik éhes kicsiny a Hiúság, a másik meg az Irigység nevű. Sajnos az elefántnak még nőnie kell, mert a harmadik legnagyobb EP frakció egyik alelnöksége nem az a szint, amely Orbán Viktor kicsinyeit kielégítheti. Az „egyik legfontosabb politikai vezető” címet sajnos túl sokan happolták már el előle, ráadásul hiába ujjonganak most a NER lapok, hogy „Le Penék csatlakoztak az Orbán által létrehozott Patrióták Európáért frakcióhoz”, a helyzet úgy áll, hogy Le Pen nem „csatlakozott”, hanem még korábban, az általa otthon megnyert EP választás után megbízta Orbánt azzal, hogy gründoljon neki egy olyan frakciót, amelyben korlátlan hatalma van, és nem szól vissza neki senki. Ezért beszél Orbán már régóta arról, hogy „Csak figyeljetek mi lesz!”, mert azt hitte a megbízás után, hogy Le Pen, mint Franciaország új vezetője lesz majd a frakció első embere. De nem. Macron kiszúrt a hölggyel. Így aztán szegény kénytelen beérni azzal, ami jutott neki, azaz a harmadik hellyel az EP-ben is, meg otthon is, azt pedig, hogy Orbán hol van hozzá képest lefelé irányban, mindenki elképzelheti.

Országunk Vezetője kénytelen hát áttérni a másik lehetőségre, azaz eljátszani Eiréné szerepét. Elvileg ő ugyan istennő, és ilyenkor zavarba is jön az ember, hogy veszi ki magát ez gendertechnikailag, aztán rájön a megoldásra: maradjunk a galamboknál. Akkor nem lesz gond egy szál se. Olajágat csak találunk valahol.

Mint azt szintén Szánthó úrtól tudjuk, Orbán Viktor „stratégiai nyugalommal képviseli és mozdítja elő Magyarország (de amúgy az egész világ) békeérdekét”, ami aztán valami, mert nem úgy van ám, hogy Orbán idegesen röpköd Budapestről Kijevbe, onnan Moszkvába, aztán irány Susa, majd Peking és végül Washington, hanem mindezt stratégiai, azaz halálos nyugalommal teszi, melyet senki nem tud megzavarni. A nyugalomra annál inkább oka van, mert az még a kisebb IQ szinttel ellátottaknak is egyértelmű, hogy Zelenszkij feltételeibe Putyin, Putyin feltételeibe meg Zelenszkij soha az életben nem fog beleegyezni, azaz eredménytechnikailag az itt is semmi, ott is semmi bizton várható. Ugyanakkor, ha tudjuk, mire számíthatunk, a nyugalom automatikus. Emiatt ugyan a „békeérdek előmozdításra” sincs remény, de kit érdekel az, hiszen a legtöbb embernek fogalma sincs róla, hogy kell egy érdeket előmozdítani. Valószínűleg egyre növekvő fenyegetéssel (minél súlyosabb a fenyegetés, annál nagyobb a fenyegetett békeérdeke), de az nem Orbán reszortja, hanem Putyiné. Vagy netán Orbán is növeli a fenyegetettségi szintet? Ilyesmiről lenne szó? Érdekes, új információ. Ettől persze béke nem lesz, de az nem is érdekes.

A többi már csak ujjgyakorlat: az azerieknek azért kell hízelegni, hogy a baltás gyilkosaik maradjanak otthon, mert ha idejönnek, kínos nekünk a szabadon engedés, Pekingbe meg azért kell utaznia, mert csak Peking tudja biztosítani azon gyártó vállalatok idejöttét, amelyek révén kies hazánkban valamiféle fejlődés mutatkozik. Ez Pekingnek is fontos, mivel ezeket a túlságosan víz és energiaigényes vállalatokat a többi európai ország (ők nincsenek vészhelyzetben), nem fogadja be, mi viszont igen, és ez vámmentes gyártóbázis Kínának az EU-ban.

A washingtoni NATO csúcson való részvétel azért lényeges a miniszterelnök úrnak, illetve Magyarországnak (ami persze ugyanaz), mert Putyin egy NATO országot sohasem támadna meg, és ez a biztonság úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér. Mint azt tőle magától tudjuk, Orbán jól ismeri Putyint, nyilván tudja, miért egyezett meg a NATO főtitkárával. Én persze sohasem mondanám egy pszichopata tömeggyilkosról, hogy jól ismerem, de az én vagyok.

Egyébként azért ragaszkodik Moszkva ahhoz, hogy Ukrajna sohase lehessen a NATO tagja, mert akkor oda a zsákmány esélye a jövőben is.

Ahogy az a fentiekből látható, nem rossz nekünk, magyaroknak ez a nagyszerű Központ, mert például a főigazgató úrtól fontos dolgokat megtudhattunk, és most már más szemmel nézzük a miniszterelnök úr fáradozását, ahogy értünk küzd, képvisel, előmozdít és dolgozik, nem is beszélve a politikai dicsőségről meg a stratégiai nyugalomról. Valóságos sas, mint azt megtudtuk a főigazgató úrtól, ahogyan Gyurcsányék légyjellegét nemkülönben. Hasznosul is minden fillér ráfordított közpénz! Persze hogy.

Az Alapjogokért Központot működtető egyszemélyes magánvállalkozás, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2022-es évre vonatkozó mérlegbeszámolója szerint a cégnél személyi jellegű ráfordításként 1,182 milliárd forintot számoltak el tavaly. Ez az átlagos statisztikai létszámként beírt 48 fő foglalkoztatottal számolva havi bruttó 2,05 milliós fizetés, vagyis több mint egy államtitkár 1,97 milliója. Hogy Szánthó úr mennyit keres, az sajnos nem derült ki az adatokból, maximum annyit sejthetünk, hogy egy főigazgató az átlagnál valamicskével többet visz haza.

Ezen összegek ismeretében könnyen elképzelhető, micsoda félelmetes színvonalú tanulmányokat meg jelentéseket írhatnak a Központ munkatársai a főigazgató úr értő vezérletével (hogy a 48 emberhez még mennyi igazgató és aligazgató tartozik, azt sajnos nem tudtam kideríteni). Sajnálom is, hogy a nyilván a lét és a nemlét kérdéseivel foglalkozó, komolyabb anyagok helyett egy ilyen aránylag pimf facebook bejegyzés lett az írás tárgya.

Na, semmi vész. Majd legközelebb.

“A NATO 70 éves és agyhalott!”

A címben szereplő kijelentéssel kommentálta ünnepelte a NATO születésnapját öt évvel ezelőtt a magabiztos Macron elnök, aki most lekéste a megnyitót a francia belpolitikai válság miatt. Igaz, hogy sikerült elkerülnie azt, hogy a szélsőjobboldallal együtt kormányozzon Franciaországban, de a belpolitikai helyzet továbbra is zavaros hiszen senki sincsen többsége a parlamentben.

Ennek ellenére Emmanuel Macron megállapítása a NATO-ról ma sem teljesen alaptalan amikor az észak-atlanti szervezet a 75-ik születésnapját ünnepli stílszerűen az Egyesült Államokban. Az elmúlt öt évben a NATO látszólag életre kelt: az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – sikeresen támogatta a megtámadott országot a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben. Macron elnök mégsem tévedett nagyot amikor a NATO agyhaláláról értekezett ugyanis arra akart célozni, hogy

Európa és Amerika érdekei immár nem vágnak egybe!

Míg a Szovjetunióval szemben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei nagyjából hasonló érdekek mentén szervezhették meg a stratégiájukat, ez immár a mai globalizált világban nem igaz!

Ahogy Macron elnök Pekingből hazatérve erre hangsúlyosan rá is mutatott: “Európa nem lesz az USA vazallusa!” Csakhogy a NATO az Egyesült Államok lenyűgöző katonai és gazdasági túlsúlyára épül, abban Európának csak a másodhegedűs szerep jut. De vajon érdeke-e Európának a szembenállás Kínával és Oroszországgal, ahogy azt az USA deklarálta? Kissinger egykori külügyminiszter még százéves korában is elrepült Kínába, hogy megpróbálja megmenteni a kapcsolatot, melyet ő segített összehozni 1972-ben. Sem Franciaország sem pedig Németország nem akar szakítani Kínával, az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerével. Nemcsak azért nem, mert ez nem felel meg az érdekeinek, de azért sem, mert nem kíván teljesen alárendelődni az Egyesült Államoknak.

Az USA-nak van stratégiája, Európának nincsen

Azzal, hogy Washington meghirdette az új hidegháborút 2021-ben világos programot vázolt fel mindenki számára. Macron elnök hiába veti el ezt a programot, mert nem tud semmit sem szembeállítani vele. Nemcsak azért, mert Európa gyenge hanem azértis, mert megosztott: Lengyelország és a balti államok élnek halnak az amerikai szövetségért. Ha Ukrajna egyszer bekerül az Európai Unióba, akkor ezt a szövetséget erősíti majd.

A francia – német tandem, mely az Európai Unió vezető ereje volt és maradt, jelenleg romokban. Mindkét ország belpolitikai gondokkal küzd, maga sem tudja: merre van előre. Ahogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke megfogalmazta:

Európának jelenleg sem térképe sem GPS-e sincs!

Orbán Viktor mint az Európai Unió soros elnöke körbe turnézta a világot, hogy látvány diplomáciával fedje el a kudarcot: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt Magyarországot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává züllesztette le. Az Európai Parlamentben pedig létrehozta az idióta patrióták klubját, akik vissza akarnak menekülni a múltba amikor még Európa fontos volt. Washingtonban és Pekingben sőt már Delhiben is jéghideg realizmussal állapítják meg: Európa immár nem fontos! Hiába fontoskodik Orbán Viktor , egy periferikus ország miniszterelnöke , akinek hazája az Európai Unió szegényházából intéz tragikomikus szózatokat a világhoz , a gyenge és megosztott Európai Unió nem világpolitikai tényező többé!

Ez válik nyilvánvalóvá a NATO közgyűlésen az Egyesült Államokban, ahol minden úgy történik ahogy Washington azt akarja. De mit akar Washington? Ha ránézünk Bidenre vagy Donald Trumpra, akkor eszünkbe juthat Macron figyelmeztetése a NATO agyhaláláról. A 75 éves szervezet éppúgy mint Washington maga sem tudja, hogy merre van előre…

Miért ment Orbán Moszkvába?

0

Mind a washingtoni Fehér Ház mind pedig David Pressman budapesti nagykövet keményen kritizálta  a magyar miniszterelnök moszkvai tárgyalásait, de erre Orbán Viktor előre számíthatott éppúgy mint a brüsszeli bírálatokra. Miért vágott bele mégis röviddel azután, hogy Kijevben járt, és ezzel teljesítette Washington és Brüsszel régi elvárásait?

David Pressman nagykövet haszonszerzésről írt a Facebookon:

”ez nem a “békéről” szólt hanem a haszonról, és ez óriási kárt okoz a magyaroknak és Magyarország szövetségeseihez fűződő kapcsolatainak.”

Milyen haszonról és milyen kárról ír az amerikai nagykövet? A kár minden bizonnyal az, hogy tovább csökken a bizalom Orbán Viktor iránt Washingtonban. Csakhogy Orbánt a pénz érdekli nem pedig a bizalom. Az USA pedig már több mint harminc éve közölte az akkor még liberális és Amerika barát fideszes politikussal, hogy Washingtont nem érdekli Magyarország, számára a térségben csak Lengyelország és Románia a fontos. Kijózanító pofon lehetett ez Orbán Viktor számára, aki elindult az illiberális úton, amely elvezetett a szembenálláshoz is Washingtonnal. Első miniszterelnöksége idején Orbán tüntetően nem amerikai vadászrepülőt vásárolt hanem svédet, a nemzeti együttműködés rendszere pedig kezdettől fogva a keleti nyitásra építette a diplomáciáját pedig a miniszterelnököt figyelmeztették, hogy ne tegye! 2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát. Putyin 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Orbán ennek ellenére – egyedül az Európai Unióban és a NATO-ban a szintén renitens Törökországgal együtt fenntartotta jó kapcsolatát Putyinnal.

“Ami igaz volt Orbán miniszterelnök kínai találkozójára Putyinnal, az igaz a mostani moszkvaira is. Igaz külügyminisztere kilenc oroszországi útjára is amióta Putyin megszállta Ukrajna egy részét”

– írta Pressman nagykövet.

Fico az orbáni úton

Szimbolikus helyen méltatta Szlovákia nemrég meglőtt miniszterelnöke Orbán Viktor kijevi és moszkvai látogatását: a Szent Cirill és Metód apostolok tiszteletére rendezett ünnepségen a dévényi várban ezt mondta Robert Fico:

”ha egészséges lettem volna, akkor csatlakoztam volna hozzá!”

A “baloldali” Robert Fico csodálattal adózott Orbán Viktor diplomáciai teljesítményének mondván:

“Nem lehet elég kezdeményezést tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrajnai háború elmérgesedését és egy jóval szélesebb katonai konfliktussá terebélyesedését.”

Ez utalás arra, hogy a NATO közvetlenül is szembekerülhet Oroszországgal Ukrajnában.

Mit akar a NATO?

Ezt kellene tisztáznia a hamarosan összeülő közgyűlésnek csakhogy Washingtonban a Fehér Házban senki sem ezzel foglalkozik hanem Biden elnök választási esélyeivel illetve esetleges visszalépésével.

Az Amerikában élő jeles magyar történész, Berend T. Iván amerikai tragédiának minősítette Biden szereplését utalva Theodor Dreiser híres regényének címére, és azt hangsúlyozva, hogy a helyzet méltatlan az Egyesült Államokhoz, amely jelenleg a világ vezető hatalma.

A NATO-ban egyértelműen az USA-é a döntő szó, de jelenleg még Washingtonban sem dönthették el, hogy mit is akarnak Ukrajnában? Jelen pillanatban a hivatalos álláspont az, hogy az USA támogatja Zelenszkij elnököt, és elveti az orosz területért békét ajánlatot. Csakhogy Washingtonban pontosan tudják, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen legyőzni Oroszországot,

Putyin pedig nem vonulhat ki anélkül a megszállt területekről, hogy ne tenné ezzel kockára nemcsak hatalmát, de valószínűleg az életét is.

Erre már a nemrég százéves korában elhunyt Henry Kissinger ex külügyminiszter is felhívta a figyelmet. A NATO tehát elhúzhatja, de meg nem nyerheti a háborút. Washington célja eredetileg valószínűleg Putyin megbuktatása volt, ahogy ezt Biden elnök egy gyenge pillanatában ki is mondta. Azután visszakozott, de nem túlságosan őszintén. Időközben kiderült: Putyin súlyos hibát követett el a hadjárat megindításával Ukrajna ellen, de abban nem tévedett, hogy ily módon maga mögé állíthatja Oroszországot. Hiába keresi a CIA lázasan a békepárti puccsistákat Oroszországban, nem talál ilyeneket. Az elvetélt Prigozsin puccs azt bizonyította: Putyint a potenciális puccsisták nem amiatt bírálják, mert megindította a háborút Ukrajna ellen hanem azért, mert nem vet be apai-anyait ebbe a harcba. Patthelyzet van hiszen az USA jelenleg döntésképtelen. Ezt használja ki Orbán Viktor, aki tudja: a politika irtózik az ürességtől.

Orbán a Newsweekben

A magyar kormányfő véleménycikket közölt a Newsweekben arról, hogy

“a NATO célja a béke nem a háború“

Épp ezért problematikus most a helyzet, mert “a szövetségen belül egyre több hang szól amellett, hogy elkerülhetetlen a konfrontálódás más geopolitikai erőközpontokkal márpedig ez önbeteljesítő jóslatként működhet” – írja a magyar miniszterelnök, aki egyértelműen bírálja az USA stratégiáját, amely ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben. Kissinger is elvetette ezt a hidegháborús stratégiát, és még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az amerikai-kínai kapcsolatok romlását.

A magyar miniszterelnök idézi Toynbeet, mert a híres történész szerint “a civilizációk halálát általában öngyilkosság okozza.”

Orbán hangsúlyozza, hogy senki sem támadná meg a NATO-t, de

“hogyha a szövetség az együttműködés helyett a konfliktust, a béke helyett a háborút választja, akkor öngyilkosságot követhet el.”

Fura logika ez, de nem furcsább mint az USA hidegháborús logikája, amely szintén nélkülözi a perspektívát.  áll fenn jelenleg, és ebben a nagy ürességben  vitézkedik a magyar törpe, aki igazgatni szeretné a világot azon az alapon, hogy ő sem alkalmatlanabb erre mint a NATO tagállamok többi vezetője.

The show must go on! A shownak folytatódnia kell még ha csak tragikomikus paródia formájában is.

Macaristan büszke ura Kijev és Moszkva után Azerbajdzsánba megy

0

A magyar miniszterelnök a száguldó diplomata pózában tetszeleg amióta Magyarország július elsején megkapta a soros elnökséget. Brüsszel siet elhatárolódni hiszen a soros elnökség egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a szóban forgó ország vezetője külföldön az Európai Unió nevében tárgyaljon.

Kétszínűség jellemzi Orbán magatartását ezúttal is, értékén is kezelik a magyar miniszterelnököt mindenütt. Mind Putyin mind Zelenszkij tudja, hogy Orbánnak nulla befolyása van az Európai Unióban, a NATO-ban még ennyi sem, mert ott minden az Egyesült Államoktól függ.

Susaban, Azerbajdzsánban rendezik meg a Türk Tanács csúcstalálkozóját, és Orbán, a Türk személyesen vesz ezen részt. A vendéglátó  állam, Azerbajdzsán nemrég kiüldözte a keresztény örményeket Hegyi Karabahból. Orbán Viktor, a kereszténység őre ezt nyugodtan tűrte hiszen neki a muzulmán Azerbajdzsán a szövetségese. Ilhan Alijev azeri elnöknek adta ki Orbán Viktor a baltás gyilkost, aki egy NATO tanfolyamon baltával agyonverte keresztény örmény bajtársát. Alijev elnök szeret Budapesten vendégeskedni.

A família azért is imponál Orbán Viktornak, mert az árulás magasiskoláját mutatta be: az idősebb Alijev tagja volt a Szovjetuniót kormányzó kommunista párt politikai bizottságának, de oly sikeresen állt át az Egyesült Államok oldalára, hogy az életét egy amerikai katonai kórházban fejezte be a kommunista veterán.

Nicusor kalandjai

Amikor Romániában már csak közelharcban korrupcióval  lehetett élelmiszerhez jutni és a lakásokat nemigen fűtötték, akkor a román televízióban szinte kizárólag Nicusor kalandjai voltak láthatók: a nép így nevezte a diktátort, aki lázas diplomáciával kívánta elterelni a figyelmet a gyászos hazai állapotokról és a növekvő nemzetközi elszigeteltségről.

Orbán Viktor hasonló helyzetbe jutott hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető finanszírozási gondjai támadtak azt követően, hogy Brüsszel leállította sok milliárd euró kiutalását. Miért? Mert nem akarja, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják azt. Csakhogy az eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon működésképtelen. Orbán Viktor sem gondolhatja komolyan, hogy Putyin, Hszi Csin-ping vagy épp Trump pénzt ad neki. Putyin pénzelheti magát Orbán Viktort, de a rendszerét nem! Ehhez a háborúban álló Oroszországnak nincsen elég pénze. Mit profitál így Orbán az oroszbarát diplomáciából?

Semmit! Aprópénzért járatja le magát. Ráadásul Orbánnak tudnia kell, hogy Ceausescut az amerikaiak és az oroszok közös akcióval szedték le a sakktábláról. Orbán a száguldó diplomata tragikomikus figura, aki maga tudja a legjobban, hogy az utazásainak semmilyen értelmük sincsen. Akkor miért csinálja? Pótcselekvés. Az ország problémáinak megoldására nem képes, a NATO-ban és az Európai Unióban senki sem kíváncsi a véleményére. A nemzeti együttműködés rendszerét nem tudja finanszírozni nemcsak az európai pénzek hiánya miatt azért is, mert egyre drágábbak a kamatok a nemzetközi pénz piacon. Repülünk, repülünk, de hová érkezünk? – dalolhatja Orbán Viktor, aki még mindig csak 61 éves, és egyáltalán nem kíván az emlékirataiba belefogni mint Napóleon Szent Ilona szigetén.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Most különösen érdekes, hogy Kijev után Orbán Moszkvába utazik, mert Magyarország az Európai Unió soros elnöke vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak önmagát képviseli. Elvben.

Kijevben hangsúlyozta a magyar kormányfő, hogy mint az Európai Unió soros elnöke tárgyalt Zelenszkijjel. Az ukrán elnök visszautasította Orbán javaslatát arról, hogy előbb kössenek fegyverszünetet, és csak azután lássanak hozzá a béketárgyalások megkezdéséhez, mert ebben teljes a szembenállás továbbra is Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna – a nemzetközi jogra hivatkozva – csakis akkor hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait a megszállt területekről. Az oroszok viszont a békét területért elvet vallják. Hamarosan NATO csúcstalálkozó is lesz, ott is beszámolhat Orbán Viktor arról, hogy miről is tárgyalt Putyinnal.

Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor tájékoztatta Lavrovot amikor Orbán Kijevben tárgyalt. Miért megy Orbán Moszkvába, ahol nem járt NATO vagy uniós tagállam vezetője azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? A magyar miniszterelnök meg akarja mutatni, hogy a magyar diplomácia szuverén akármit is jelentsen ez. Mi haszna van mindebből Magyarországnak, amely egyre jobban elszigetelődik a NATO-ban és az Európai Unióban? Orbán nyilvánvalóan zsarolja Brüsszelt a hiányzó eurómilliárdokért, de erősen kétséges, hogy ez lenne a célravezető módszer.

Az USA és Moszkva nem Orbán közvetítésére vár

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szergej Nariskin tábornok mégiscsak a helyén maradt, és ő tárgyal Putyin nevében Burns CIA igazgatóval. William Burns volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki Moszkvában járt Putyin agressziója előtt. Az orosz államfő tárgyalt a CIA igazgatójával noha korábban ezt rangon alulinak tartotta. Miről tárgyaltak? Ma sem tudjuk. Az viszont tény, hogy a CIA igazgatója nem közvetlenül hazautazott Moszkvából hanem megállt Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyen kabinetfőnökével egyeztették azokat a szankciókat, melyeket azután el is rendeltek miután Putyin megtámadta Ukrajnát. Az első szankciók azért érték villámcsapásként Moszkvát – különösen az orosz valutatartalék befagyasztása – mert hónapokkal előbb  előkészítette azt a CIA igazgatója Brüsszelben.

Miről tárgyalhat mostanában William Burns és Szergej Nariskin tábornok? Rejtély. Tény viszont, hogy a NATO hamarosan csúcstalálkozót tart, és ezen Ukrajna lesz az egyik legfontosabb téma hiszen már csaknem két és fél éve tart a háború, melynek senki sem látja a végét.

“Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”

Washingtonban Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, aki Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a hamarosan megkezdődő NATO csúcskonferencia előtt és közölte: “Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”. Blinken külügyminiszter megerősítette az amerikai álláspontot: ”Ukrajna a NATO tagja lesz!”, de dátumot természetesen továbbra sem említett.

“Nem állunk készen kompromisszumra” – hangsúlyozta Andrij Jermak, aki nemrég még arról beszélt, hogy a következő ukrajnai békekonferenciára Oroszországot is meg kellene hívni. Putyin meg akarja tartani nemcsak a Krím félszigetet hanem azt a másik négy ukrán tartományt is, melyet az oroszok többé- kevésbé megszállva tartanak. Ezekben a tartományokban a lakosság többsége orosz volt a háború előtt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin Oroszországában kívánnának élni.

Ukrajna lakosságának kívánsága persze senkit sem érdekel sem Moszkvában sem pedig Washingtonban.

Trump ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, villámgyorsan rendezni szeretné az ukrajnai háborút, amely elvonja az USA figyelmét a sokkal fontosabb helyszínről: a Távol Keletről, Kínáról.

Miről tárgyalt Orbán Kijevben?

“Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg: nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel felgyorsítani a béketárgyalásokat”

–  közölte a tárgyalásokat követően a magyar miniszterelnök, aki az Unió soros elnökének minőségében folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Orbán a kijevi látogatás előtt Brüsszelben elmondta, hogy “az Európai Uniónak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az amerikaiak és az oroszok előbb vagy utóbb tárgyalni fognak egymással. Hol lesz Európa helye? Ki fogja képviselni Európa érdekeit, és ki határozza meg, hogy melyek ezek az érdekek?”

Zelenszkij elnök elutasította Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, de hangsúlyozta, hogy

“miként vehet részt Magyarország egy második békecsúcs megszervezésében. Hálásak leszünk Magyarországnak, ha támogat bennünket ebben.”

Pressman, az USA budapesti nagykövete “előrelépésnek” nevezte Orbán Viktor kijevi útját. Szijjártó Péter külügyminiszter egyidejűleg felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy megnyugtassa: az oroszbarát magyar diplomácia nem változik.

Nesze semmi, fogd meg jól…

A NATO és az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna álláspontját, mely szerint a tárgyalások megkezdésének feltétele az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajnából. Mind Washingtonban mind Brüsszelben pontosan tudják, hogy minimális esélye van annak, hogy Putyin kivonul Ukrajnából vagy hogy az ukrán csapatok erre késztethetik az oroszokat.

Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának, sőt életének kockáztatása nélkül.

1905-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot, forradalom tört ki az országban, és II. Miklós csak úgy kerülhette el a bukást, hogy engedélyezte a Duma összehívását, melyben a forradalmárok – köztük a bolsevikok is – szerepet játszhattak. Az első világháborúban megroppant Oroszországban II. Miklóst előbb megbuktatták, majd 1918-ban családjával együtt meggyilkolták a bolsevikok Jekatyerinburgban.

Oroszország katonai ereje jóval nagyobb mint Ukrajnáé, amely a NATO támogatásával is csak arra képes, hogy megakadályozza az oroszok katonai győzelmét.

A háború 2022 februárjában kezdődött, azóta Ukrajna lakossága jelentős mértékben csökkent a kivándorlás miatt, az ország infrastruktúráját szisztematikusan rombolja az orosz hadsereg. Ukrajna GDP-je kisebb mint Magyarországé míg Oroszországé tízszer nagyobb. Augusztus elsején lejár az a kétéves moratórium, melyet a külföldi hitelezők adtak Ukrajnának. Kijevnek már most is likviditási gondjai vannak – írja a londoni Economist.

Mindennek ellenére Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy jövőre Ukrajna hadserege annyira megerősödik a NATO támogatásával, hogy komoly ellencsapást mérhet Oroszországra. A NATO csúcs előtt kellenek az ilyen nyilatkozatok, melynek realitását katonai szakértők nem támasztják alá. A baj az, hogy mindez része az amerikai választási kampánynak, ahol Biden elnök gyenge szereplése nem erősíti Ukrajna pozícióit. Putyin és Orbán Trumpra vár, aki fogadkozik: ha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt rendezni ígéri az ukrajnai háború ügyét. Az amerikai választást novemberben tartják addig a háború is elhúzódik, mert a NATO annyira megerősíti Ukrajnát, hogy kitartson. A kérdés csak az, hogy miért is halnak meg oly sokan a fronton?

A sikerdarab (négyévente prolongálva)

Író, rendező, főszereplő Orbán Viktor. Róla aztán sok minden elmondható.

  • Elmondható például az, hogy néha tudatosan, néha tudatlanul, de mindenképpen sokszor hazudik (lásd Népszava, Bolgár írások).
  • Elmondható az, hogy a közpénzek jó részét a családjának, a barátainak és az üzletfeleinek osztja szét, és hogy a közpénzeknek egy másik jó részét szintén nem a magyar népre, hanem a kizárólag az ő és a FIDESZ népszerűsítését, valamint az ellenzék folyamatos pocskondiázását végző, kézivezérlésű médiabirodalmára fordítja (csak a közmédia 140 Mrd HUF/év).
  • Elmondható az, hogy 14 éves, korlátlan hatalmú uralkodása alatt csúszott le az ország gazdaságilag az EU utolsó helyére.
  • Elmondható az, hogy külpolitikájának „eredményeképpen” megvetett páriaként imbolygunk Európában, és már Meloni meg Le Pen sem akar velünk közösködni, ráadásul az EU a pénz folyósítását is megszüntette, amiből tulajdonképpen éltünk.
  • Elmondható, hogy az összes, elvileg semleges hatóságot telerakta a saját embereivel, gyakorlatilag örökre kinevezve őket, így aztán ezek a hatóságok nem az állam működését felügyelik, hanem az ellenzéket büntető és végrehajtó, a regnálók által kézi vezérléssel működtetett szervezetek.
  • Elmondható az, hogy a szükséges létesítmények megvalósítása és az épületszigetelési munkák el nem végzése miatt (másra kellett a pénz, na!), az energetikai függőségünk még mindig igen nagy, különösen az orosz gáztól, ami zsarolhatóvá teszi az országot.
  • Elmondható az, hogy a magyarországi oktatást és az egészségügyet rendőri felügyelet alá kellett helyezni, mert annyira kevés pénzt kapnak, hogy ilyen felügyelet nélkül nem működőképesek.
  • Elmondható az, hogy a Gyurcsány által végig fizetett 13. havi nyugdíjat 10 éven keresztül lopta el a nyugdíjasoktól (hiába ment az országnak jól), és csak a 2022-es választástól megijedve hozta vissza.
  • Elmondható az, hogy a nyugdíjak „megvédése” csak egy szimpla szinten tartás (kizárólag az infláció kompenzálása), mert a korábbi kormányok által használt svájci indexálást (ami nem csak az inflációt kompenzálta, de használatával a nyugdíjak a bérek növekedésével párhuzamosan nőttek) azonnal megszüntette, így a nyugdíjak mára már nagyon lemaradtak a bérek mögött.
  • Elmondható az, hogy az általa a kampányokban aduásznak használt rezsicsökkentés csak a nagyfogyasztóknak hasznos, mert ők több engedményt kapnak általa, mint amennyit plusz adóban befizetnek, a kisfogyasztóknak viszont többletkiadás a magasabb adók miatt (valamiből az államnak fizetni kell a rezsitámogatást – ingyenebéd az államháztartásban nincs). Ezért 27 % nálunk az ÁFA. Többek között.
  • Elmondható az, hogy a miniszterelnök úr által sokat emlegetett, havonta és háztartásonként 181 000 forint rezsitámogatás évi ~8700 milliárdot tenne ki, közben tudjuk Vargától, hogy az általa innen-onnan összekapart pénzből fizetett éves rezsitámogatás az országnak ~1000 milliárdba kerül, azaz a számlákra írt megtakarítási adatok egy nagy átverés részei.
  • Elmondható az, hogy az „államot eladósító elmúltnyolcévesek” 80,6 %-os GDP arányos államháztartási hiánnyal adták át neki a kormányzást, viszont akkor, azaz 2010-ben volt még a fiókban 2700 milliárd MANYUP tőke. Ez az összeg az akkori GDP kb. 10 %-a, így a MANYUP-ot is figyelembe véve a tényleges adósság csak 70,6 % volt. Ma már nincs MANYUP, mert Orbán egyetlen laza kézmozdulattal lenyúlta, így a mai 74,3 % GDP arányos államadósság nem csökkenthető semmivel, az annyi, és kész. Mondható tehát, hogy 14 évnyi rendkívül sikeres orbáni kormányzás után a GDP arányos adósságunk 3,7 %-kal magasabb, mint a „nagy eladósító” elmúltnyolcévesek idejében volt.
  • Elmondható még az is, hogy a mai adósbesorolásunk az S&P hitelminősítőnél pontosan ugyanaz (BBB-), mint ami a 2010-es kormányátadáskor volt, azaz hitelképesség ügyben sem jutott az ország Orbánnal a sok pénz és segítség ellenére az égadta világon semmire.

Egyvalami nem mondható el a miniszterelnök úrról: az hogy népszerűtlen. Hogy a föntiekből ez hogy következik, az jó kérdés, de mindettől függetlenül népe szereti, és miséket mondat érte. Kell is, mert a miniszterelnök úr a legnagyobb harcos, akit a Föld hordott a hátán. Mindig megvédi a magyarok érdekeit. Olyan, mint Attila, vagy mint Árpád, vagy mint a derék Dzsingisz kán (őt ebben a mai, kipcsákos korszakban szeretjük, mert egyrészt rokon, másrészt a harci tevékenysége hasonlít kalandozó eleinkére, csak ő nem kicsiben „kalandozott”, hanem nagyban, harmadrészt meg dicsőíti őt, hogy sokszor győzött – egyszer például egy Muhi nevű falunál is). Orbán méltó utódjuk lehet.

Szóval a magyar érdek. Az az első. Például most az a magyarok legnagyobb érdeke, hogy kimaradjanak a háborúból, ugyanúgy, mint ahogy kimarad Németország, vagy kimarad Lengyelország, az Egyesült Államokról nem is beszélve. Ezek mind-mind kimaradnak, hiába háborúpártiak. A mi óriási szerencsénkre a miniszterelnök úr elintézte, hogy mi is kimaradjunk. Iderendelte Stoltenberg NATO főtitkárt, és megmondta neki, hogy mi annyira kimaradunk, hogy nagyon! És kész. Szót se többet erről! A Stoltenberg behúzta fülét-farkát, és azt mondta, persze, természetesen, miniszterelnök úr, viszonzásul csak azt a csekélységet szeretné kérni, hogy Orbán úr ne ellenezze a NATO lépéseket. Egyiket se. – Na, jól van, pupák! – veregette meg a főtitkár vállát beleegyezően a mi Orbánunk, és már el is intéződött az ügy.

Ott van aztán a még félelmetesebb ellenség, aki el akarja árasztani hazánkat feketékkel, muszlimokkal, meg mindenféle egyéb nációval, holott az a mi szuverén-privilégiumos jogunk, hogy a saját országunkat magunk árasszuk el. Kínaiakkal meg thaiföldiekkel. A mondott ellenség természetesen a nagy tőzsdecápa, aki a szegény Európai Uniót évi egymillió migránssal akarja elárasztani. Ezekből lakosságarányosan nekünk 21 000 jutna, viszont van két probléma a számítással. Egyrészt Soros egy év múlva, azaz már 2016-ban helyesbítette az egymilliót háromszázezerre (erről miniszterelnök úr és kapcsolt részei nem beszélnek, azaz ez biztosan hatalmas nagy titok!), másrészt már az első szövegben azt írta a Cápa, mindenki oda kerüljön, ahol szívesen látják, és ahová maga is szeretne menni, ugyanis szerinte ez a befogadás sine qua non-ja, azaz ami nélkül a befogadás nem működik. Ebből láthatóan Soros már 2015-ben úgy gondolta, hogy Magyarországra ne jöjjön senki, mert egyrészt ide úgysem akar jönni senki, másrészt nem látnák szívesen, azaz pont az volt Soros terve, ami Orbáné is. Migráns ide egy darab se! Sajnos a miniszterelnök úr vagy nem tud latinul, vagy ez is nagy titok, mert erről sem szokott szólni. Hogy aztán Soros terve nem is terv, csak egy javaslat, amelyet az EU nem vesz nagyon komolyan, az már a harmadik nagy titok, ugyanis nálunk a kormány és pártszócsövek mindig Soros tervet mondanak, mindig egymillió migránst emlegetnek, mindig arról beszélnek, hogy Brüsszel erőszakkal fogja őket ide telepíteni, és csak miniszterelnök úr áldozatos harcának köszönhető, hogy még nincsenek itt. Vajon miért titkok ezek, és miért nem tud róla a nép?

A miniszterelnök úr harmadik nagy harca a gyerekátoperáltatók elleni. A miniszterelnök úr a tudatlanság fegyverével küzd, 18 éves koráig a gyermek nem csak az „aberrációkról” nem tudhat (Orbánék szerint minden az, ami nem fekete-fehér), hanem arról a „normális” szexről sem, amelyet majd 18 éves kora után a miniszterelnök úr sok új magyar gyermek nemzése céljából elvár tőle. Az, hogy a gyermeki tudatlanság törvényileg kötelezővé tétele és az abortusz elleni küzdelem hogy fér össze logikailag, egyelőre kiderítetlen. Ahogy nézem, sok munka lesz vele.

Itt tarunk most. Már negyedszerre nézzük azt a darabot, amely már elsőre is dögunalmas volt, de miután a legtöbben erre váltanak jegyet, nem cserélik másik darabra, mindenkinek ezt kell néznie. A színháztető már beázik, a székek recsegnek, a szereplők kilátástalanul ágálnak a kopár színpadon, a pattogatott kukorica elfogyott, az üdítő meleg, és nincs fűtés. Jó kis szórakozás, nemdebár? És hogy miért van így?

Pár éve láttam egy riportot valamely vidéki helyszínen az ottani Józsi bácsival.

  • Hogy kire? Hát nézze, a Gyurcsány elvette a tizenharmadik havi nyugdíjamat, az Orbán meg adott tízezer forintot. Van még kérdés ezzel kapcsolatban?

Mint az ismert, a tizenharmadik havit nem Gyurcsány (ő a regnálása alatt végig fizette), hanem a Bajnai kormány szüntette meg a világválság miatt, de Bajnai azt mondta, ha jobb kor jön, vissza lehet adni. Addig is bevezette a nyugdíjprémium rendszert, amely adható. Ez utóbbi az a tízezer forint, amiről a Józsi bácsi beszélt. Ebből következően minden nyugdíjasnak, ha tud a fentiekről, Gyurcsányra kellett volna szavaznia. De nem tudták. Az ország döntő része nem tudta. Ahogy a rezsicsökkentésről sem tudnak sokat, azon kívül, hogy van. Pedig nincs is törvénybe írva, hogy ezekről a választóknak kötelező nem tudnia.

Ez van. És mi itt ülünk, és nézzük tovább a nézhetetlen előadást. Nem lehetne tenni valamit, tessék mondani?

Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

Make Hungarians proud again!

Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre, amely hivatalosan épp holnap kezdődik és tart majd egészen az év végéig.

Egyszerre rendkívül kiemelt, hiszen épp egy európai választások után vagyunk, új időszak kezdődik az Unió életében, most alakul meg az új Európai Parlament és áll össze az új Európai Bizottság. De éppen ez utóbbiak miatt rendkívül súlytalan is lesz, illetve lehet a magyar elnökség, hiszen épp egy átmeneti időszak kellős közepén vesszük át a staféta botot: bár az új EP alakuló ülése hamarosan meglesz, de mire kialakulnak az érdemi erőviszonyok, a számtalan új képviselő pedig megtalálja az irodáit, addig szépen peregnek majd a hónapok. Hasonlóképp átmeneti lesz ez az időszak az Európai Bizottság lassú talpra állása miatt is, logikusan nem várható, hogy november előtt meglegyen az új uniós testület. Vagyis, egyszerre óriás figyelem lesz a következő hónapokban az európai politikán, illetve annak vezetőin és – szándékaitól függetlenül – egyszerre halkul majd el akaratlanul is a nagy zajban a magyar elnökség hangja.

 

Még mielőtt a felületes olvasók és a kormánypárti influenszer trollok arra hegyeznék ki a mondataimat, hogy nem drukkolok a magyar elnökség sikerének, gyorsan szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy én voltam az egyetlen ellenzéki EP-képviselő, aki néhány hónapja elmentem a Novák Katalin akkori államfő által az uniós elnökségre való felkészülés jegyében szervezett brüsszeli kerekasztalra. Nem mondom, hogy baráti és nyitott volt a hangulat az állami eseményen az engem rendszerint lehazaárulózó fideszes politikusok között, de akkor is kötelességemnek éreztem, hogy ott legyek és elmondjam a saját, valamint választóim véleményét, illetve elvárásait a magyar elnökséggel kapcsolatban. Most is és akkor is azt mondtam, hogy a soros magyar elnökség féléve egy tökéletes alkalom arra, hogy Magyarország megmutassa a szebbik arcát is az európai közösségnek, hogy olyan témákat és ügyeket tegyünk a közös asztalra, ami számunkra nemzeti minimumot jelent. Nem voltak nagy reményeim annak idején sem azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz, illetve az állami gépezet bármennyire is nyitott lesz ellenzéki javaslatokra és témafelvetésekre (például az Európai Egészségügyi Unió és az egészségügyi minimum-szolgáltatás kapcsán), ahogyan végül be is bizonyosodott, hogy Orbánék ezt a hat hónapot sem elsősorban a nemzet és az európai közösség javára akarják felhasználni, hanem pusztán saját politikai céljaikra. Azt hagyjuk is, hogy nem volt semmilyen átfogó civil konzultáció vagy széleskörű egyeztetés a politikai oldalak között azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a magyar elnökség prioritásai között – mert ezt már megszoktuk. Az sem okozott meglepetést, hogy a legutóbbi EU-csúcson a Fidesz miniszterelnöke ismét csak különutas volt a tagállami vezetők által kialkudott kompromisszumos csomag kapcsán. Orbán továbbra is Európa ellenzékében akar maradni, ami a nagyobb baj, hogy ott akarja túszként tartani egész Magyarországot is. Azzal egyébként, hogy az elmúlt időszakban fokozatosan emelte a tétet és egyre jobban felkorbácsolta az indulatokat az Európai Unió ellen, valójában saját uniós elnökségét is túszul ejtette, hiszen épp az EU-ellenes „szabadságharc” miatt kerül majd így vagy úgy, de kényszerpályára a magyar elnökség is. Pedig nem feltétlenül kellett volna, hogy ez így legyen.

 

Nyilván kevesen olvassák el az uniós elnökségek munkaprogramját (nem is várok el ilyen fajta politikai perverziót mindenkitől), én ahogy korábban, most is megtettem a magyar dokumentum esetében. Azt kell, hogy mondjam Önöknek, a közéletben a Fidesztől megtapasztalt abszurd EU-ellenes hőzöngés helyett ez az anyag legalább megpróbál tényleg szakmai alapon viszonyulni a feladathoz és egyes pontokon még az is érződik, hogy a szakmaiság bizony felülírta a rogáni propagandagyárból kiömlő, uszító baromságfolyamot. Etekintetben hasonlít egyébként az általam sokat idézett, 2009-es, fideszes EP-választási programhoz, amely egy aranybánya, ha az ember vállalható és progresszív, EU-párti mondatokat keres. (Nem véletlen, hogy a fideszesek egy ideje igyekeznek ez utóbbi programot letagadni és kitörölni, ahonnan csak lehet.) Azonban mindez persze nem egyenlíti ki azt az adottságot, hogy az előttünk lévő belga elnökség ideje alatt több mint negyven érdemi dossziét zártak le – nem is függetlenül az érkező magyar elnökség miatt még gyorsütemben -, így például a menekültügyi stratégiát, az uniós költségvetés felülvizsgálatát, vagy az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdését. Nem állítom, hogy nem maradt fontos és érdemi csomag a magyar elnökség asztalán, de a mi félévünkben alapvetően két típusú dossziéval fogunk tudni foglalkozni: egyfelől a megállapodás hiányában évek óta álló, úgynevezett „beragadt” anyagokkal, amelyek esetében nem ígérkezik könnyűnek az áttörés, és a kompromisszum kialakítása, másrészt pedig a spanyol, illetve a belga elnökség számára prioritást nem jelentő, az elnökségi időszakok alatt le nem zárt, és így megörökölt dossziékkal. Politikai szemtanúként azt is hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy épp a vaskos szakpolitikai anyagok hiánya teszi lehetővé a magyar elnökség számára, hogy szakpolitika helyett tisztán politikai kérdéseket tegyen az asztalra. Hogy ez utóbbiakat viszont épp Európa magányos ellenzékében miként lehet sikerre vinni, az Önök fantáziájára bízom.

 

A magyar kormány által megjelölt prioritások között van olyan, amely valóban égetően aktuális és van olyan, amely viszont egyértelműen Orbánék kapcsolódó, olcsó politikai haszonszerzése miatt kaphat gellert. Az „Új Európai Versenyképességi Megállapodás” tető alá hozása szerepel első helyen, ami valóban fontos lépés lenne az EU életében, azonban az persze kérdés, hogy épp az EU-ellenes, ál-szuverenista, ál-forradalmár magyar kormány tud-e a leghatékonyabban hozzájárulni a technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, az európai termelékenységet növelő keretek kialakításához, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítéséhez, emellett a növekedés és a versenyképesség szempontjából döntő tényezőnek számító, a biztos európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosításához. Azt pedig tényleg csak halkan teszem hozzá, hogy az Európai Bizottság már hónapok óta dolgozik ezen a csomagon (European Competitiveness Deal), vagyis a Fidesz-kormány leginkább csak okosan meglovagolja az amúgy is biztosan érkező és jó magas hullámot. Tutira mennek, mert ebből biztos eredmény várható a végén. Orbánéknak tehát ezesetben a spanyolviaszt sikerül feltalálniuk; de rutinos politikai szemtanú vagyok, az vesse rájuk az első követ, aki politikai vezetőként még nem „szörfözött”. Hasonlóképp kiemelten fontos az európai védelempolitika megerősítésének kérdése, amelyet szintén prioritásként jelölt meg a hazai kormányzat. Abszolút támogatandó cél, hogy a védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett az Európai Uniónak nagyobb szerepet kelljen vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló- és cselekvőképességét. Ez viszont ismét csak felveti a közös európai hadsereg kérdését, amely Orbán Viktortól korábban olyannyira nem állt távol, hogy egykoron – egy bálványosi beszédében – maga is a mielőbbi felállítását támogatta, (és bár ezügyben a Fidesz álláspontja úgy tűnik, érdemben nem változott, de) mostanában mindenből ál-szuverenitási kérdést csinálnak, hogy a NATO-bővítés folyamatos gáncsolásáról már ne is beszéljek. És nyilván erre az európai partnerek is emlékeznek, sőt, jobban, mint mi. Az elnökségi programban szerepel az illegális migráció megfékezésének kérdése is, amelyet – bár valóban fontos és szintén aktuális kérdés – nyilvánvalóan pártpolitikai célokra fog használni a Fidesz és nem például arra, hogy az illegális migrációt szervező embercsempészek botrányos szabadon engedésének (egyébként uniós szabályokkal ellenes) gyakorlatát tárgyalják ki. Az egyik nagy patron a magyar elnökség tárában a bővítéspolitika kérdésének napirenden tartása, azonban itt is vannak gubancok. Annak ellenére, hogy az elmúlt években ezt a portfóliót a magyar kormány által delegált uniós biztos vitte, vagyis naprakész és eredményes tárgyalópartnerek ebben a témában, azonban minimum sajátos lesz, ahogy az EU csődjéről, szétbomlásáról, esetleges felszántásáról elmélkedő Fidesz fogja sürgetni például a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását, ráadásul úgy, hogy amikor legutóbb Ukrajna ügye volt napirenden, a magyar kormányfő inkább kiment kávézni.

 

Arra mindig és mindenképpen büszkének kell legyünk, hogy ránk került a sor és mi adjuk az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Fontos feladat, szép feladat, a figyelem most félévig Magyarországon lesz. Sajnálatos, hogy Orbánék egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget is elszalasztják és piti politikai játékokra használják majd. A magyar elnökség szlogenje például („Make Europe Great Again! – Tegyük Európát újra naggyá!”) önmagában, alapüzenetében még nem lenne problémás, ha nem direkt és tudatosan a korábbi amerikai elnök, Donald Trump ortodox-protekcionista politikájának szlogenjét („Make America Great Again!”) venné alapul és provokálná ezzel a teljes európai közösséget. Ez nettó provokáció, ami ráadásul teljesen felesleges, mivel egy jó (?) poén elsütésén túl semmi, de semmi hasznot nem hajt Magyarországnak. Orbán kap esetleg majd egy buksi-simit Trumptól, de ennyit azért nekünk nem ér. Mennyivel jobb lenne, ha őszintén és magabiztosan mondhatnánk jóelőre, hogy a magyar elnökségre minden magyar büszke lehet majd. Meglátjuk.

Ujhelyi István
politikai szemtanú

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK