Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Üzlet

Magyarország több szövetségben is benne van. Tagja a NATO-nak és tagja az Európai Uniónak is. Aki egy ilyen együttműködésnél belépésre jelentkezik, nyilván azért teszi, mert a tagságából előnyökre számít. Az persze minden IQ 85-ös szint fölötti szellemi képességekkel bíró ember számára nyilvánvaló, hogy ha nem egyedül vagyok, hanem többen próbálunk együtt többre jutni, akkor nem csinálhatom mindig azt, amit akarok, mivel az eltérő akaratok összehangolása érdekében sokszor kompromisszu-mokra van szükség.

A fenti szellemi színvonal birtoklása azt is lehetővé teszi, hogy az ember belássa, a kompromisszum szuverenitásunk egy részének feladásával jár.

Vannak ugyanakkor olyanok, akik ezt a szintű szellemi nívót nem érik el. Ők úgy gondolják a tagságot, hogy a vele járó előny az oké, de mi aztán engedményt nem teszünk még az Atyaúristennek se, nemhogy valami zavaros, állítólag közös cél érdekében az úgynevezett „társaknak”, vagy „kiafrancok” ezek! A szuverenitás kérdését tekintve egy tapodtat se hátra! Az ilyen ember nem tud, hanem hisz (a tudáshoz nincs elég esze), és ha a sarki mosodás az, nagyobb baj nincsen, legfeljebb a környezetének megy az idegeire, viszont ha az illető miniszterelnök, akkor egy egész országot, mégpedig a sajátját teljes lakosságával együtt képes megutáltatni a tagtárs országokkal.

Valahogy még ez is elviselhető lenne, ha az ilyen korlátozott képességű miniszterelnöknek valaki, akiben bízik, időben szól, hogy ne tegye, vagy ha a nép hamar észreveszi az abnormalitását, és leváltja, így ez az irritálóan önző viselkedés csak rövid ideig bosszantja a többieket. Ez esetben a szóban forgó ország becsülete és tekintélye még visszaszerezhető. Végzetes baj van viszont, ha a mondott miniszterelnök nem bízik senkiben, a nép döntő többsége meg nem látja a veszélyt, és nem váltja le, mert akkor az ország több szempontból elveszett. Megjegyzendő, hogy ha megfelelő propaganda csapat áll rendelkezésre és korlátlan pénzű média (közpénz jobboldal), akkor a nép többsége úgy verhető át akár a legvadabb hülyeségekkel is, hogy sohasem fogja meglátni a veszélyt.

A fentiekből következő hátrányok:

  • Az egyik kellemetlen dolog, amivel szembe kell néznünk, hogy ha nem vállaljuk a negatívumokat (szuverenitásunk egy részének feladása), akkor nincsen pozitívum sem. Ilyen például az EU részéről a pénz visszatartása. Nálunk a vezetés a médiától kezdve a fékeken és ellensúlyokon át az ország teljes jövedelméig mindent lenyúlt, így aztán bármifajta korlát nélkül csinál azt, amit akar, és ez kellemetlen a többieknek. Egy ilyen hatalom birtokában akármennyire kekec, buta és főleg sikertelen a kormányfő (lásd a külpolitikát, a gazdaságot, a szociális, egészségügyi, nyugdíjas és ifjúsági helyzetet), egyszerűen nem lehet leváltani, és akkor a szövetségben minden közös tárgyalással baj lesz, mert a gazdasági sikertelenség csupán itthoni, de a kekecséget meg a butaságot mindig magával viszi minden tárgyalásra, akárhova megy. Ez alól két ország, illetve országcsoport kivétel. Egyrészt Oroszország plusz Kipcsákia, onnan veszik, illetve tervezik venni fideszék az országunk számára életbevágóan fontos gázt (a gázszámla rezsimelléklete szerint még mindig a 2022-es, elképesztően magas áron – vagy hazudik valaki?). A másik Kína, ahonnan a hiteleket meg az ipari létesítmények ideköltözését várják, hogy legalább éhen ne haljunk a nagy sikerességben (kivéve a gyevi bírót, meg a rokonait és üzletfeleit, azokat ez a kellemetlen vég nem érinti, mivel jól bespájzoltak már).
  • A kiközösítetté válás azzal jár, hogy még azokat az érdekeinket sem tudjuk érvényesíteni, amelyekhez néhány támogatót szerezve sikerülhetne, ugyanis már nem találunk támogatót. Mindenki utál minket „Brüsszelben”, legalábbis a néhány őrültön kívül, melyek közül pár darab arrafelé is lébecol (a demokrácia az demokrácia, itt még az őrülteknek is van képviselete).
  • Az ország népének része még a nem csak a miniszterelnök és csapata által gyakorolt itthoni, hanem a többi ország népe általi, külföldről érkező lenézés és hülyére vétel. Utóbbi a többi tagtárs véleménye, mondván, hogy még mindig nem bírtátok leváltani? Vagy van Budapest szindróma is, amely a Stockholm szindrómával azonos, azért ül még mindig a nyakatokon?

Az ilyen viselkedést, például a permanens vétózgatással a tagtársak persze rövid időn belül megunják, és új módokat keresnek arra, hogy a főkekec ne tudja blokkolni a szövetség normál működését. Van úgy, hogy kiküldik a folyosóra (EU), de a NATO most más módszert választott.

A nagyon háborúpárti védelmi szövetség, megunva a célszerűtlen, mégis folyamatos ellenállást Orbán részéről, alkut ajánlott. A NATO nem vár el Ukrajna ügyében semmit Magyarországtól (se katona, se fegyver, se hadműveleti terület), cserébe viszont azt csinál, amit akar, Magyarország semmilyen lépésébe nem fog belekötni. Magyarország „harci ereje” a NATO-ban úgysem számít, a NATO tevékenységekből való kiszállásába könnyen beleegyezhetett Stoltenberg főtitkár, aki ideutazott a megállapodást véglegesíteni. A NATO tábornokok és politikusok fellélegezhettek. Végre! Egyetértés lesz a hörcsögmentesített tárgyalásokon.

Amilyen peches egy ország ez a miénk, a megállapodás Orbánnak is használ. Mondhatni, sőt, nagyon is. Igaz ugyan, hogy ezzel az üzleti megállapodással a miniszterelnök a háborút segíti (bizony!), ugyanis a NATO lépések most már flottul, minden kekeckedéstől meg vétózgatástól mentesen egyetértve és, ami a legfontosabb, időben megtehetők, ámde itthon nagy sikerként adhatja el a választóknak, már megint hülyének nézve őket. Ehhez a média, a nép bamba bámulása, meg a kommunikációs igazgató is rendelkezésére áll:

Orbán Viktor világossá tette a NATO főtitkárának, hogy nem akarunk részt venni mások háborújában – hangsúlyozta közösségi oldalára feltöltött szerdai videójában a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás leszögezte, hogy a miniszterelnök ismét megvédte a magyar érdeket. Mint fogalmazott, „a NATO az elmúlt hetekben óriási lépésekkel indult a háború felé”, az észak-atlanti szövetség akarja irányítani a fegyverküldést, a katonák kiképzését és a szervezet óriási pénzeket, összesen 100 milliárd eurót akar „belepumpálni a háborúba”. Hozzátette: a magyar emberek világos döntést hoztak vasárnap, ez „nem a mi háborúnk, mi békét akarunk”.

Ja. Világossá tette. Megvédte. Világos döntést hoztak.

Hát nem aranyos? Szinte látom, ahogy a NATO főtitkár fülét-farkát behúzva hallgatja Orbán dörgedelmeit, és a nép a „mieink” újabb nagy győzelmét látva, tombolva ünnepel.

Tudnak ezek Habonyék meg Kubatovék, mi?

New York Times: mielőbb tűzszünet kell Ukrajnában!

Az Walter Dorn katonai szakértő véleménye, hogy mielőbb tűzszünetet kellene elérni Ukrajnában.  A szakértő – aki Kanadában a katonai akadémián tanít Torontóban – szerint az ukrajnai háború megnyerhetetlen.

“Oroszország nem tudja meghódítani Ukrajnát, amely viszont képtelen visszaszerezni valamennyi megszállt területét. Mindkét fél érdeke a tűzszünet.”

Sokan a nyugati világban azzal érvelnek, hogy ez az agresszornak, Putyinnak kedvez, de a kanadai professzor szerint egyáltalán nem ez a helyzet:

”A háború befejezése Ukrajna számára lehetővé tenné, hogy megerősítse fegyveres erőit, integrálódjon Európába és általában a Nyugatba, ezzel megnőne az elrettentési potenciálja.”

Putyin a maga részéről jelezte tárgyalási készségét azon az alapon, hogy ukrajnai hódításait részben vagy egészben megtarthassa.

A kanadai professzor hangsúlyozza a New York Timesban, hogy a lényeg a tárgyalások megkezdése:

”azt ugyanis senki sem tudhatja, hogy mi lesz a vége a béketárgyalásoknak.”

A kanadai professzor a német példát hozza fel: Kelet Németország orosz megszállás alatt állt 1945 és 1989 között, csak a berlini fal leomlása hozta meg a német egyesülést. Ugyanígy Ukrajna is átmenetileg lemondhatna a megszállt területekről abban reménykedve, hogy azokat később sikerül visszaszereznie.

Ukrajnának “átmenetileg” le kell mondania a NATO tagságról

Már Biden elnök is pedzegette a Time magazinnak adott interjújában európai útja előtt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Ehelyett az USA-nak és más NATO tagállamoknak kétoldalú szerződésekkel kellene garantálniuk Ukrajna biztonságát.

“Ukrajna már kötött ilyen stratégiai védelmi szerződéseket Nagy Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.”

A fegyverszünet Ukrajnának lehetővé tenné az ország újjáépítését:

”Ehhez valószínűleg új Marshall segélyre lesz szükség, melyhez az USA-n kívül európai államok is hozzájárulnának.”

A kanadai professzor arra is rámutat, hogy a korrupció és a háború között korreláció van, ezért a fegyverszünet után

“Ukrajna sokkal aktívabb harcot folytathat a korrupció ellen.”

Putyin kemény leckét kapott Ukrajnában, és egyáltalán nem biztos, hogy újabb katonai kalandba kezdene, hiszen ez a több mint két éve tartó háború számára csúfos kudarc.

“Akárhogy is alakulnak a dolgok: Ukrajna és Oroszország szomszédok maradnak, ezért valamiféle megoldást kell találniuk vitáik rendezésére. Ez pedig csak békében lehetséges”

– hangsúlyozza Walter Dorn professzor, a kanadai katonai akadémia tanára.

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

0

Arra a kérdésre kereste a választ Domány András, a lengyel ügyek jeles szakértője a Jászi Oszkár Társaságban, hogy lehet ahol arról számolt be, hogy a választásokat elveszítő jobboldali kormány olyan erős jogi védelmi rendszert épített ki, hogy ennek lebontását csakis nem ortodox módszerekkel lehet elvégezni. Ráadásul Lengyelország elnöke, Duda minden eszközzel akadályozza a változásokat, és ehhez erős jogi háttere is van, mert az elnöki vétó felülírásához 60%-os parlamenti többségre lenne szükség, ezzel pedig Donald Tusk kormánya nem rendelkezik.

Brüsszel erőteljesen bírálta a jogállamiság megsértését amíg a jobboldali kormány uralkodott Varsóban, Tusk kormányának nem épp ortodox lépéseit kevés külföldi bírálat éri Brüsszelben vagy Washingtonban. A brüsszeli bizottság kiutalta Lengyelországnak azokat az eurómilliárdokat, melyeket Magyarország esetében jórészt visszatart.

Magyar-lengyel párhuzamok

Míg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere politikailag sikeresebb mint Jaroslaw Kaczynski sokban hasonló rendszere, melyet most Donald Tusk nagy munkával lassacskán épít le, addig gazdaságilag Lengyelország sokkal jobban teljesít mint Magyarország, mellyel kapcsolatban Magyar Péter joggal állapíthatta meg, hogy

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává váltunk.”

Míg Jaroslaw Kaczynski macskájával él egy lakótelepi lakásban addig Orbán Viktor felújíttatta József nádor birtokát Hatvanpusztán, és Mészáros Lőrinc álnéven az ország leggazdagabb embere, akinek a vagyona egyetlen évben 50%-kal gyarapodott, és majdnem elérte az 1000 milliárd forintot. És akkor még nem beszéltünk törekvő vejéről, Tiborcz Istvánról, aki bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

Hogy lehetne visszaszedni a lopott milliárdokat? Erről rendezett konferenciát a Pénzügykutató Intézet, ahol Csillag István egykori SZDSZ-es miniszter a nürnbergi törvényszéket idézte, ahol a náci vezetést mint bűnszövetkezetet ítélték el. Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jogi eszközök már most is megvannak arra, hogy az állami pénzek eltűnését magánzsebekbe kivizsgálják, csak épp a főügyész nem teljesíti kötelességét ezen a téren. Az amerikai nagykövetség Budapesten egyelőre gyűjti az adatokat ahhoz, hogy a Magnyitszkij törvény esetleges alkalmazásához elég jogi alap legyen olyan oligarchák ellen mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István.

Trump és Kelet Európa

Mind Orbán Viktor mind pedig a lengyel jobboldal Trump választási győzelméért imádkozik, de egyikük mindenképp csalatkozni fog amint ez Duda lengyel elnök amerikai látogatása során kiderült. Lengyelország jobboldali államfője felkereste Donald Trumpot is – némiképp megsértve ezzel a protokollt – és arra hívta fel az elnökjelölt figyelmét: az USA-ban több mint 10 millió lengyel választó él, akik nem értik Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ráadásul a lengyelek jelentős része olyan úgynevezett swing államokban él, ahol eldőlhet a választás az Egyesült Államokban. Trump értette a finom célzást, és módosított Ukrajna politikáján: a republikánusok is megszavazták az ukrán segélyt, amely 60 milliárd dollárt jelent.

Orbán Viktor, akinek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik lengyel barátaiéval, hírvivőt menesztett az USA-ba, hogy megtudakolja Trump diplomáciai álláspontját. Kiderült: Trump éppúgy az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát és Oroszországot mint Biden, és erőteljesen kifogásolja azt, hogy Orbán Viktor Budapesten keblére ölelte Hszi Csin-ping elnököt, Pekingben pedig Putyin elnökkel parolázott az Új Selyemút konferencián.

Ha Trump kitart emellett a vélemény mellett akkor is amikor esetleg bejut a Fehér Házba, akkor könnyen kiderülhet: Orbán Viktor elszámolta magát. Nem enyhül az elszigeteltsége a nyugati világban akkor sem, ha esetleg szövetségese, Donald Trump jutna be újra a Fehér Házba. Lengyelország viszont egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unióban, és mint frontország a NATO-ban is. Donald Tusk miniszterelnök személyesen is utálja Orbán Viktort úgyhogy aligha valószínű, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozva húzhatná ki magát a pácból a magyar miniszterelnök, akinek marad Münchausen báró megoldása, aki a saját hajánál fogva rántotta ki magát a slamasztikából – a mesevilágban.

“Magyarország sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld Ukrajnába”

Arról beszélt Orbán Viktor miután a karmelita kolostorban tárgyalt Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy véleménye változatlen: sem embert, sem pénzt nem ad Ukrajnának.

Az észak-atlanti szervezet hamarosan csúcstalálkozót rendez, és a magyar kormány ezt megelőzően akarta tisztázni: nem vesz részt semmilyen NATO akcióban sem Ukrajnában. Ugyanakkor Orbán Viktor vállalta, hogy nem vétóz meg semmiféle NATO döntést sem. A NATO-ban ez nem is igen szokás, mert mindenki elfogadja az Egyesült Államok domináns szerepét. Arra pedig mindig van mód, hogy egy tagállam kimaradjon a közös döntésekből: jó példa erre Törökország, amely jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, és semmiféle szankciót sem vezetett be ellene Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően sem.

Orbán Viktor a washingtoni csúcstalálkozó előtt kíváncsi volt Donald Trump álláspontjára ebben a kérdésben, mert az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

Trump osztja Biden stratégiai céljait

Az USA jelenlegi elnöke már 2021-ben deklarálta: Kína és Oroszország az Egyesült Államok stratégiai ellenfele. Ez az amerikai diplomácia iránya, és ezzel lényegében Donald Trump is egyetért. Pontosabban szólva azt veti Biden szemére, hogy az amerikai diplomácia rengeteg időt és energiát veszteget Ukrajnára és a Közel Keletre miközben kevéssé koncentrál Kínára, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti az USA világuralmára. Ennek megfelelően Donald Trump nem helyesli azt sem, hogy Orbán Viktor díszvendége volt Budapesten Hszi Csinping elnök, aki nyíltan megkérdőjelezte az Egyesült Államok világuralmát amikor a G20 az első csúcstalálkozóját tartotta Kínában. Ezt követően indította meg Trump elnök a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden folytatta. Trump most fogadkozik, hogy még határozottabb lesz Kínával szemben, amely Mexikón és Vietnamon keresztül igyekszik megkerülni az amerikai szankciókat. Magyarország az egyetlen NATO tagállam, amely részt vesz a kínai Új Selyemút programban, ennek csúcstalálkozóján parolázott Pekingben Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal múlt ősszel.

Donald Trump azt üzente, hogy azzal sem ért egyet: Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának. Trump szkeptikus a NATO-val szemben, de ez nem azt jelenti, hogy nem érdekli Ukrajna. Kétoldalú egyezményt akar Ukrajnával, mely lehetővé tenné az ország ásványi kincseinek és gazdag termőföldjeinek kihasználását valamint rakéták felállítását, melyek nyíltan fenyegetnék Moszkvát. Putyin minden valószínűség szerint emiatt indította meg háborúját Ukrajna ellen.

Svájcban hamarosan békekonferencia kezdődik Ukrajnáról: Zelenszkij elnök meghívta Bident, Hszi Csin-pinget és Orbán Viktort is, de egyikük sem megy el miután Oroszország nem kapott meghívót, így megegyezésre nincsen lehetőség.

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

Az USA Kínát akarja lenyomni, ezért a szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy ne szállítsanak a legmodernebb és leghatékonyabb chipekből a kínaiaknak. Peking válaszul gőzerővel fejleszti saját chip iparát, de közben sem az USA sem pedig Kína nem feledkezhet meg arról, hogy Dél Korea is megcélozta az első helyet a globális versenyben.

Szöulban az államfő bejelentette: 18 milliárd eurós állami támogatást kap a chipgyártó szektor, hogy ne maradjon el az USA-tól és Kínától, sőt, ha lehet, akkor győzze is le őket.

Dél Korea ezzel megtört egy tabut, mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO – szerint ez súlyos szabálysértés. Csakhogy már az USA és Kína is régen megszegi a szabályokat.

“Támogatnunk kell a chipgyártást, ha nem akarjuk, hogy valamilyen más ország megelőzzön minket”

– indokolta meg a döntést Dél Korea elnöke.

A 18 milliárd euró sok pénznek tűnik, de egyetlen komoly új chip gyár felépítése körülbelül ennyibe kerül.

Hogy áll Európa ebben a versenyben? Rosszul.

Közös uniós fejlesztés kellene, de miből?

Macron francia elnök nemrég arról beszélt a Sorbonne egyetemen Párizsban, hogy az USA és Kína is megsérti a WTO szabályait, akkor az Európai Unió sem tehet mást: jelentős összegekkel kellene támogatni a chipgyártást. Jelenleg a 27 tagállam 27 különböző gazdaságpolitikát folytat, és nem használják ki a 450 milliós európai piac előnyeit. Németország  Franciaország és Litvánia elkeseredett versenyt folytatott azért, hogy a tajvani TMSC náluk építse fel nagy európai chip gyárát. Litvánia emiatt felértékelte tajvani kapcsolatait is, és kilépett az Új Selyemút kezdeményezésből. Hiába, Németország nyert, de ezzel nem oldódott meg Európa versenyképtelensége a globális chip piacon.

Pedig van egy olyan holland cég, amely olyan chipgyártó berendezéseket állít elő, melyek piacvezetők a globális piacon. Biden elnök személyesen interveniált annak érdekében, hogy a holland cég ne szállítson ilyen gépeket Kínának.

A hollandok nagy nehezen belementek ebbe, mert az USA azzal fenyegetett, hogy magához csábítja a holland ASML céget. A holland kormány 2,5 milliárd eurós támogatást nyújt az ASML-nek a hazai fejlesztésekhez, hogy ily módon tartsa otthon a sikeres vállalatot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az Európai Unió versenyképességéről. A jelentést csak júniusban nyújtja be Brüsszelben, de már több beszédben is elmondta: veszélyben van az Európai Unió versenyképessége, a többi között azért, mert lemaradt a digitális forradalomban, amelyben megelőzi az európai integrációt nemcsak az Egyesült Államok és Kína, de Japán és Dél Korea is.

Mit javasol Mario Draghi, aki jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök gazdasági tanácsadója? Azt, hogy az Európai Unió hozzon létre közös fejlesztési alapokat annak érdekében, hogy a versenyképessége ne csökkenjen tovább. Miből finanszíroznák ezeket a közös alapokat? Hitelből, melyet a 27 tagállam együtt venne fel illetve egyes tagországok, melyek ezzel nem értenek egyet, kimaradhatnak belőle, de akkor persze nem kaphatnak egy petákot sem a közös fejlesztési alapból.

Orbán Viktor máris reagált:

a gránit szilárdságú magyar alkotmányban immár a közös hitel felvétel is a tilalmi listán van, mert “sérti Magyarország szuverenitását.”

Hogy akarja megoldani a magyar kormány a digitális fejlesztés problémáját? A kínaiak segítségével.

NATO kockázat

A szenátus republikánus kisebbségének frakcióvezetője Washingtonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az, hogy az USA-ban feketelistán szereplő Huawei európai fejlesztési központja épp Magyarországon van, egy NATO tagállam fővárosában. A digitális fejlesztés ugyanis nemzetbiztonsági ügy, erre hivatkozva tették feketelistára a Huaweit az Egyesült Államokban. Washington kérésére a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító atya lányát, Kanadában letartóztatták mondván: a kínai cég megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking kanadai állampolgárok letartóztatásával reagált, így végül Kanadából elengedték a Huawei pénzügyi igazgatóját, de a kínai óriás továbbra is szerepel az USA célkeresztjében. Miért?

Washingtonban arra hivatkoznak, hogy a Huawei alapító atyja a kínai vörös hadsereg ezredese, egy olyan állami kutató laboratórium főnöke volt, mely a hadiiparban dolgozott.

Az amerikai kémelhárítás azt gyanítja, hogy a Huawei olykor beépített készülékeibe kémchipeket is, melyek információkat továbbíthatnak a kínai hírszerzésnek. Peking ugyanezzel vádolja az amerikai cégeket: megtiltották a kommunista párt tagjainak és az államhivatalnokoknak az Iphone és az Ipad használatát. Az Apple beszámolója szerint jelentősen csökkentek is az eladások Kínában, amely számukra igen fontos piac, mert itt gyártják és itt adják el az Iphone-ok és Ipadek jelentős részét.

Orbán Viktort már Trump külügyminisztere, Pompeo is le akarta beszélni arról, hogy a Huawei 5G rendszerét használják Magyarországon, de a magyar miniszterelnök nemet mondott, és folytatta az aktív együttműködést Kínával.

Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatása kicsapta a biztosítékot Washingtonban. A szenátus republikánus kisebbségének frakció vezetője rámutatott arra, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai lazítani próbálják a kapcsolatokat Kínával, Orbán Viktor kormánya viszont állandóan erősíti azt. A republikánus szenátor pozitív példaként említette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni látogatását követően bejelentette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Orbán Viktor viszont lelkesen folytatja az együttműködést: az Új Selyemút program évfordulóján Pekingben, sőt parolázott Putyin orosz elnökkel, akivel uniós tagállamok vezetői általában elkerülik a találkozást.

Pressman nagykövet: “az orosz békejavaslat, melyet Orbán támogat, a kapitulációt jelenti”

Az USA budapesti nagykövete keményen bírálta a magyar miniszterelnök békepárti politikáját, amellyel szembemegy a NATO irányvonallal, melyet az Egyesült Államok határoz meg. A NATO szerint nem lehet Putyinnal tárgyalni, mert ez nem állítaná le az agresszort.

Pressman Hitlerre utal csakhogy a náci diktátor mögött az akkori világ legerősebb hadserege állt míg az oroszok képtelenek győzelmet aratni Ukrajnában. Putyin inkább Mussolinire hasonlít, aki vissza akarta állítani a római birodalmat, de csapatai csúfos kudarcot vallottak Albániában, Görögországban és Afrikában.

Pressman nagykövet a történelemre hivatkozik, de Finnország 1940-es háborúja jól megmutatta, hogy lehet békét kötni az agresszorral, és a végeredmény egyáltalán nem katasztrófa. Hősies ellenállás után Finnország kapitulált, és feladta Karéliát, mely most is Oroszországhoz tartozik. A karéliai finnek kivándoroltak, és ma Finnország a világ legboldogabb országa. Sztálin pedig nem folytatta az agressziót: 1945-ben nem kebelezte be Finnországot, noha az USA és Nagy Britannia ezt felajánlotta neki.

Sztálin nem támadta volna meg a NATO-t sem bár a hadserege jóval erősebb volt mint Putyiné, aki szánalmasan leszerepelt Ukrajnában.

Orbán és Putyin paktuma kiterjed a titkosszolgálatokra is?

Laborcz Sándor tábornok, a nemzetbiztonsági hivatal egykori vezetője Bolgár Györgynek nyilatkozott arról a nemzetbiztonsági botrányról, melynek során az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügy 4000 munkaállomását hosszú időn keresztül megfigyelték még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt. “Ez tragédia” – hangsúlyozta Laborcz Sándor tábornok arra utalva, hogy nemcsak a magyar állam, de a NATO és az Európai Unió sok féltett titka is az oroszok kezére juthatott másfél év alatt. A magyar kémelhárítás hosszú ideig nem foglalkozott az üggyel pedig tudtak róla hiszen a diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerzőket utasították a feletteseik, hogy ne használják a magyar külügy rendszerét! Végül az amerikaiak figyelmeztetésére indult meg a magyar kémelhárítás, és az orosz hekkertámadás következményeit végülis elhárították.

A kémelhárítás késlekedése arra utalhat, hogy Putyin és Orbán együttműködése erre a szférára is kiterjedhet.

Orbán telefonját is lehallgathatták az oroszok?

Nem valószínű – mondta Laborcz Sándor tábornok – hiszen a miniszterelnök buta telefonokat használ éppen a lehallgatás elkerülésére. Szijjártó Péter külügyminiszter világkörüli útjai során viszont csakis az interneten tájékozódhat vagyis rajta keresztül sok értékes információt kaphattak az oroszok. Szijjártó Péter megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldinek adhatnak Moszkvában. Eredetileg Putyin Orbán Viktort akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök taktikusan hátrébb lépett, előtérbe tolva külügyminiszterét hiszen tudta, hogy az USA számára ez vészjelzés lenne.

Orbánt egyébként a washingtoni képviselőház elnöke is bírálta, aki Donald Trump pártjához tartozik. A republikánus politikus Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását kifogásolta. Példaként említette Giorgia Meloni olasz miniszterelnökasszonyt, aki kilépett az Új Selyemút programból míg Orbán Viktor bennmaradt, olyannyira, hogy a program tizedik évfordulóján parolázott Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Miért csinálja ezt Orbán?

A fiatal fideszes politikus, aki a rendszerváltáskor az USA kedvence volt, megdöbbenhetett amikor közölték vele a kilencvenes évek elején: az Egyesült Államoknak nincs gazdasági érdeke a térségben, amely kizárólag stratégiai szempontból számít vagyis nemhogy Marshall segélyre nem lehet számítani, de Washingtonban Magyarországot frontországnak tekintik egy esetleges Oroszország elleni konfliktusban.

A Szovjetunió csak 1991-ben szűnt meg, utána lett független Ukrajna, amely jelenleg a frontország szerepében hatalmas áldozatokat hoz a nyugati világért cserében a nagy semmiért. Ez a perspektíva nem lelkesítette Orbán Viktort, aki már első miniszterelnöki periódusában is szembeszállt az Egyesült Államokkal amikor svéd vadászgépeket vásárolt.

Orbán Viktor 2009-ben Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, és az addigi oroszellenes vonal hirtelen megváltozott.

Oroszország keresztény és nemzeti szisztémája a magyar nemzeti együttműködési rendszer egyik modellje lett. Orbán Viktort egyáltalán nem zavarta, hogy Putyin Andropov álmát valósítja meg: egy olyan hibrid államot irányít, melyet a mindenható titkosszolgálat irányít.

Orbán nem tart az orosz nagyhatalom agresszivitásától, mert tudja: Putyin papír tigris. Oroszország már nem világhatalom: gazdasága, hadiipara versenyképtelen csakis nyersanyagok exportjára képes. Putyin legfeljebb arról ábrándozhat, hogy megszerezze néhány orosz többségű tartományt az egykori Szovjetunió területén, többre nem futja az agresszivitásából.

Belpolitikai szempontból pedig a sarokba szorított Orbánnak a békepolitika aranyat ér: az LMBTQ propaganda megbukott a kegyelmi ügy miatt, a migráns kérdés pedig nem igazán tömegvonzó különösen akkor nem amikor mindenki láthatja, hogy az Orbán kormány egyre több külföldi vendégmunkást importál.

A béke ügye viszont tömegtámogatásra számíthat Magyarországon, ahol senki sem akar semmiféle háborút: két elveszített világháború és 56 veresége mindenkit megtaníthatott arra, hogy az jár a legjobban, aki kimarad a fegyveres konfliktusokból.

NATO főparancsnok: az oroszok nem törnek át Ukrajnában!

Christopher Cavoli tábornok Brüsszelben arról beszélt, hogy az oroszok nem tudnak áttörni az ukrán védővonalakon. Mondta ezt a NATO vezérkari főnökei tanácskozásán.

Az USA 61 milliárd dolláros támogatást nyújt Ukrajnának , amelyet erősen támadnak az oroszok Harkiv térségében. Az európai NATO főparancsnok, aki hosszan tárgyalt az ukrán katonai vezetőkkel , úgy nyilatkozott , hogy “az oroszoknak kisebb győzelmekhez van erejük , de nagyobb áttöréshez nincsen.”

“Oroszországot nem szabad alábecsülni, mert az elmúlt két év során amikor kiderült , hogy nem tudják elfoglalni Ukrajnát , jelentős mértékben javítottak a logisztikán, és fokozták a hadiipar termelését olyannyira, hogy ezen a területen Európa és Észak Amerika előtt járnak”- hangsúlyozta Rob Bauer admirális , a NATO katonai bizottságának elnöke Brüsszelben.

Putyin és Orbán között stratégiai együttműködés áll fenn

Legalábbis erről van meggyőződve Buda István biztonságpolitikai elemző, aki korábban nemzetbiztonsági főtiszt volt. A Szabad Európának elmondta, hogy

“A háború abból a téves orosz helyzet felismerésből folyik, hogy a Nyugat által vezetett világrend végzetesen megroppant. A háborúval az a céljuk, hogy az európai országokat rákényszerítsék: hajoljanak meg az orosz fenyegetés előtt, és ne kövessék tovább az amerikai stratégiát.”

Mi magyarázza Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját?

“A magyar-orosz együttműködés mögött a magyar miniszterelnök szakmailag felszínes és túlzó számítása húzódik meg. Eszerint átalakul az európai geopolitikai biztonsági rendszer, a kontinensen csökken az Egyesült Államok befolyása, az oroszoké pedig jóval nagyobbra nő.” Aki így folytatta:

”A békét az agresszor elrettentésével lehet megőrizni. A nyugati szövetségi rendszer hiába sokkal erősebb Oroszországnál, ha megosztott, akkor az agresszor nem hiszi ezt el, és ezért meri és ténylegesen használja is az erejét.”

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Erre az egyszerű kérdésre egészen egyszerűen nincsen válasz Brüsszelben sem a NATO központjában sem pedig az Európai Unióban. Az orosz hadsereg semmiféle fenyegetést nem jelent a NATO-ra nézve hiszen az erőviszonyok egyértelműen megmutatták: még Ukrajnában is kudarcot vallanak az orosz csapatok.

A tárgyalások előfeltételeként azt követelni viszont nem lehet, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna területéről hiszen ez politikai öngyilkosság lenne Putyin részéről.

Egy fegyverszünet lélegzetvételhez juttatná a kivérzett Ukrajnát.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Zelenszkij elnök lemondta külföldi útjait. Katonai szakértők szerint a NATO fegyverszállításai csak azt teszik lehetővé, hogy Ukrajna elkerülje a vereséget. Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött már jóformán egyetlen katonai szakértő sem említi mint realitást.

Donald Trump azt állítja, hogy egy-két napon belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy lepaktálna Putyinnal.

Biden diplomáciai csődje

Az USA elnöke azzal kezdte szereplését a Fehér Házban, hogy stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben. Putyin belelépett a csapdába, és megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Biden triumfált, de kiderült: ő is csapdába került. Az ukrajnai háború megnyerhetetlen, az amerikai diplomáciának elképzelése sincs arról, hogy milyen megoldás vezethetne el a békéhez.

Putyin viszont nem várt szövetségest nyert a Hamászban, amely végképp megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát: Blinken amerikai külügyminiszter ötször járt a Közel Keleten – nulla eredménnyel. Legutóbb már Izrael hadügyminisztere is felvetette: Netanjahu miniszterelnöknek nincs jövőképe! Tegyük hozzá: az amerikai diplomáciának sincsen. Trump pedig mint békeangyal készül bevetésre: tragikomikus, de lehet, hogy az ő elnöksége jelentheti a megoldást az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusra.

Tisztelet

Hszi csin-ping látogatásáról Orbán Viktor azt nyilatkozta a kínai TV-nek, hogy:

„Közös bennünk az is, hogy mi nem akarjuk megmondani másoknak, hogyan éljék az életüket, elfogadjuk a kulturális különbségeket és ezt várjuk mástól is. A kínaiak ebben a tiszteletben példát mutatnak másoknak is”

Mint azt a Főnöktől tudjuk, benne és Hsziben az is közös még, hogy mind a ketten Keletről jönnek (Hszi tényleg, Orbán meg kulturálisan, mivel kipcsák vérből már egy negyed csepp sincs egyik magyarban sem), és mind a ketten faluról. Így aztán keletiként könnyen megegyeznek, hogy az abszolút teljhatalmat illetően nincsen abban semmi rossz (azt csak a hülye, szőrözős, nyugati demokraták szajkózzák), a falusi származás révén meg nincs köztük népi-urbánus ellentét, ami hülye vitákra ingerelné a feleket. Főleg az urbánusok részéről (átkozott liberális banda! Lásd: például Budapest).

Szóval hasonlítanak. „Egy brancs maguk”, mondanák az aktuális börtönőrök itt is, meg Kínában is, ha nem létezne az a teljhatalom se itt se ott.

Orbán meg Hszi a munka alapú meg a tudás alapú társadalmak elosztását illetően is nagyon egyetértenek, amennyiben Kínában az utóbbi működik, nálunk meg az előbbi. Ez a tökéletes összedolgozás kulcsa, ők tudás alapúan kitalálják otthon, hogy az akkumulátort hogyan kell gyártani, aztán idehozzák nekünk a gyárat, mi meg a két dolgos kezünkkel úgy megépítjük nekik azt a nyomorult akkut, mint a sicc. Munkaalapúan, természetesen.

Jó ez így. Na, talán az okozhat némi zavart, hogy ez az együttműködés nem segíti Orbán régi álmának, az oligarchikus jellegű, hatékony, magyar tőkésosztálynak a kiépítését, mert a hazai tőkésosztály előbb-utóbb csak kínaiakból fog állni. Az oligarchikus jellegű, hatékony magyar tőkésosztály kiépítésének érdekében 14 éve megkezdett kísérlet hazánkban még ma is folyik. Ezen tőkésosztály Orbán haverjaiból és családtagjaiból áll, jellemzője, hogy csak itthon hatékony, amennyiben minden államilag finanszírozott, vagy EU pénzt is tartalmazó pályázatot elnyer, amellett persze a Magyar Állam által kiírt koncessziókat is, külföldön viszont a környező országok kisebb focicsapatainak szponzorálásán túlmenően sokra nem jutott. Az meg sajnos inkább viszi a pénzt, mint hozza, a fene vigye el! Hátránya még ezen hazai oligarcha tömörülésnek, hogy most már túl nagyok, és állami megbízásokkal kell állandóan etetni őket, nehogy összedűljenek.

Ezen túlmenően az is kellemetlen még, hogy a hasznot ezek a szemetek nem hagyják itt nekünk, hanem kitalicskázzák az országból… illetve bocs, az „ezek a szemetek” kifejezés kizárólag az EU-s, vadkapitalista, másokat nem tisztelő multikra vonatkozik. A derék kínai multikra nem. A haszon kínai kitalicskázása Orbánnak nagyon dühítő lehet, ugyanis korábban azt mondta, az EU pénzeket mi nem a fejlettebb (nettó befizető) EU tagállamok jóindulatából, hazánk felzárkóztatására kapjuk, hanem az jár nekünk, mert az EU-ból érkezett multik kitalicskázzák innen a hasznot! Érdekes lett volna, ha Orbán megemlítette volna Hszi-nek, hogy várja Kínától a nagy pénzt a kínai akkumulátorgyárak kitalicskázott hasznának ellentételeként, de nem hiszem, hogy ez megtörtént, mert Orbán ugyan maga szerint mások által követhetetlen észjárású (azaz a normálistól eltérő), ám annyira azért még ő sem abnor… khm… követhetetlen, hogy ezt a tárgyaláson megkockáztatta volna. Csak az EU-val keménykedik, de az sem jött be sajnos, mert azok most meg nem adják a pénzt.

Ami a miniszterelnöki szövegben érdekes, az az elegáns visszafogottság. Ő ugyan nem akarja másoknak megmondani, hogy hogyan éljenek! De nem ám! Csak a magyaroknak. Nekik viszont nagyon, és ha azt mondja, hogy így éljenek, akkor az úgy is lesz! Vili? Ha nem úgy élnek, akkor Orbán tesz róla, hogy mégis úgy éljenek, ahogy ő elgondolta volt, mégpedig törvényekkel, adókkal, a pénz megvonással, rendőri felügyelet alá helyezéssel (oktatás, egészségügy), a svájci indexálás eltörlésével, rendeleti kormányzással, satöbbi. Irány az ora et labora elv, a biblikusan szűzies (leginkább tudatlan) életmód, elsősorban az ifjúságnál, úgy könnyebb dolguk van a pedofiloknak, valamint a pénz megvetésének tanítása, mármint hogy minek az a népnek, sokkal jobb helyen van Orbánéknál, mert ők tudják, kinek kell adni belőle, és kinek nem. Mivel szentek, akikhez sokan imádkoznak, a kézhajlás iránya érthető.

Mint tudjuk, a miniszterelnök úr korábban Ausztria szintjét célozta be, éljenek úgy a magyarok, ahogy a sógorék, de mikor hatalomra került, már azt gondolta, nem lesz az jó, mert az osztrák egy tudás alapú társadalom, ami neki nem smakkol annyira, meg aztán abban az esetben nem stadionokat kellett volna építeni, ugyanis azok nem hozzák a pénzt, hanem viszik. Ezért az Orbán akaratából és közreműködésével, plusz 14 évi szívós munkával elért életszínvonal tekintetében úgy élünk most, mint a bolgárok. Dobrev örülhet neki. Teljes rejtély, hogy miért nem örül mégsem.

Ami miatt szegény miniszterelnök urat naponta rázza ki a hideg, az az, hogy lévén Magyarország NATO és EU tag, ezen szövetségekben nem mindig az ő akarata érvényesül. Az pedig megengedhetetlen. Kína esetében például ilyen nincs, Hszinek nem kell állandóan a háborúpártiakkal küzdeni, hiszen ő maga is háborúpárti, lásd Oroszország fejlett technológiával való támogatása, plusz a Tajvan melletti hadgyakorlatok. A mi szövetségeseink ráadásul nagy erkölcscsőszök, nem tetszik nekik, hogy nálunk egy párt kezében van a politika, a gazdaság, az állami (elvileg semleges) szervezetek összessége, az államelnök, az AB, az ügyészség, a Kúria, a média döntő része, közte a teljes, propagandasajtóvá silányult közmédia, és mindezeket fideszék az állami költségvetésből fizetik, amely 38 000 milliárdnyi teljes összegében bármifajta célra rendelkezésükre áll. A közpénzjobboldal sokszázmilliárdos lovagjai (és még ők beszélnek dollárbaloldalról, hát nem röhej?).

A fenti felsorolásból egy tétel hiányzik, mégpedig az EU pénzek, amely összegről korábban éppúgy Orbán rendelkezett, mint mindenről, is, de mostanában nem utalják, és ez Magyarország gazdasági egyensúlyát sajnálatosan megrendítette. A hitelminősítőknél pont ott állunk, ahol a szörnyű, országcsőddel sújtott, 2010-es kormányváltáskor álltunk, és az államadósság sem sokkal kisebb. 14 év kormányzási eredménye. Ahogy D.T. mondaná, ennyi.

A fentiek alapján teljesen érthetetlen, hogy a szövetségeseinknek mi bajuk van velünk. Az Uniót illetően: ha egy társasház egyik lakásában verik a gyereket, az a szülők dolga, nem a társasházé! A gyerek a szülő tulajdona, ahogy a magyar nép Orbáné. Punktum. Csak ne sírjon hangosan, mert bizony ez a baj a magyar ellenzékkel, ők ugyanis rendkívül hazaáruló módon hangosan sírnak, a hülye Brüsszel meg hisz nekik. A NATO még rosszabb, ugyanis háborúpárti. Ami aztán mindennek a teteje. Illetve az alja. A mi célunk egyszerű: sorsára hagyni az áldozatot, oszt annyi. Kedves NATO, mi nem érthető?

Visszatérvén a nyilatkozatra, nagy dolog ám ez a nem beleszólás. Mi (= Orbán Viktor miniszterelnök úr) sohasem szólunk bele a szövetségeseink (EU, NATO)  országainak a dolgaiba, még véletlenül sem beszélünk arról, hogy szerintünk Franciaországban és Svédországban milyen a migránshelyzet, pláne nem beszél erről a kormány, az alkalmazottjai, s pártfunkcik, a párttagok, és különösen nem írnak és beszélnek erről a pártmédiák (MTVA inkluzíve), mert mi tiszteletben tarjuk mások magánéletét! A legeslegmélyebb tiszteletben. Ugye?

Ezen mélységes tiszteletet ismerve nagyon meglepő, hogy az EU és a NATO sztrádáin közlekedve, valahogy mégis mindig az a helyzet, hogy Magyarország egyedül hajtja a helyes irányban a lovasszekeret, miközben az összes elektromos autó rosszfelé közlekedik, ugyanis mindegyik szembejön velünk. Ami pedig a legborzasztóbb, hogy meggyőzni sem lehet őket arról, hogy az ő irányuk rossz. Makacsul kitartanak.

Még szerencse, hogy mi tudjuk, illetve hát a miniszterelnök úr tudja egyedül, hogy merre van az előre. Igaz, a lovak nem tudják néha, de arra való az ostor, ugyebár! Magyarország arra megy, nem hátra! Az pedig, hogy minden adat azt mutatja, mégiscsak hátramegy, az adatok baja! Egyébként nekik is kuss!

Ha kérhetem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK