Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Idióták

A nem hithű ember idegrendszer megóvási okból nem akarja követni a kormánypárti sajtót. Különösen nem akarja a benne ágáló nagy triót, mert ők nem igazi véleményvezérek ám, sokkal inkább a kormány, illetve hát nem a kormány, hanem a miniszterelnök úr feltétlen… izéi… illetve kiszolgálói, ám sajnos hiába nem akarja, mindig felbukkannak valahogy.

A ma.hu, a Hírstart, a mandiner kedvencei, tisztára, mint a Fülemile versben a szomszéd, aki hirtelen terem elő a semmiből, és „olyat mond, hogy még a…”, amitől aztán mindenki megnézheti magát.

Most például a svédek nézhetik meg magukat:

„Nem szabad beereszteni a svédeket a NATO-ba, és nagyon meg kéne fontolni, hogy tulajdonképpen mi keresnivalója van egy ilyen ostoba, rosszindulatú, beteg országnak az Európai Unióban? Ha Svédország lediktatúrázhatja Magyarországot, akkor nekünk pedig jogunk van azt mondani, ti svédek idióták vagytok…agyilag sérült idióták”.

Ebből egyértelműen látható, hogy a magyar kormány teljesen hülye, mert csak egy agyilag sérült idióta vesz repülőgépeket agyilag sérült idiótáktól. Igen! Repülőgépeket! Fokozottan veszélyes harci eszközt! Amellyel aztán a terv szerint itthon repkednek majd a Magyar Fiúk! Hát milyen az a magyar vezetés, amelyik minden békehablaty ellenére ilyen szörnyű vágóhídra küldi fiainkat? És mit szólnak ehhez a magyar anyák?

Nagy szerencse, hogy nem csak mi vagyunk idióták repülővásárlásban, hanem az összes többi NATO tagállam is beengedésben, mert ezek már mind megszavazták a svéd csatlakozást, holott a témához valahogy odakeveredett szomszéd úgy véli, nem szabad beengedni a NATO-ba őket. Ezek után kíváncsian várhatjuk, hogy mit dönt a magyar (egyszemélyes) Parlament. Ha ugyanis megszavazza az idióta svédek belépését, akkor maga is csatlakozik az idiótákhoz, míg ha nem szavazza meg, esetleg megint kizavarják, ezúttal nem az EU, hanem a NATO folyosóra, ahol aztán keménykedhet egyedül. Nem egy nagy élmény, azt mondhatom, de még mindig elviselhetőbb, mintha a NATO-ból zavarnának ki minket a nagyorosz hóba. Oldalt medvék, hátul Kalasnyikovok, előttünk meg a szakadék. Nem szeretnék akkor a helyünkben lenni!

Az „olyatmondás hogy még a…” folytatásában a derék szomszéd a svédeknek immár nem csak a NATO, hanem az EU tagságát is megkérdőjelezi, mondván, hogy mi keresnivalója van egy ilyen xxx országnak abban a szövetségben (a svédekre általa használt jelzőket lásd fentebb). A helyzet az, hogy bizony igazat kell adnunk neki a megkérdőjelezést tekintve, mert ugyan az EU-ban a svédek nettó befizetők (harmadikok Németország és Dánia után), mi meg nettó haszonélvezők vagyunk (negyedikek a három balti állam mögött), ám mivel jelenleg egy hosszas pávatánc sikertelensége miatt nem kapunk az EU-tól egy vasat se, tökmindegy nekünk, hogy a svédek EU tagok-e, vagy pediglen nem. Két évvel ezelőttig ugyan bőségesen ömlött az évi 1200 – 1400 milliárd az országba, többek között az ostoba, rosszindulatú, beteg Svédország jóvoltából, de miután a nép által legcsillogóbb tollúnak kiválasztott pávánk tánca a többi EU tagnak nem tűnt vonzónak, jelenleg nem ömlik. Semennyi sem. Új tánctanárt kéne fogadni? De hát, lévén őstehetség, olyanja sohasem volt neki! Pofán is verné azt, aki megpróbálná irányítgatni! Esetleg fejbe… saller vagy koki, az itt a  kérdés, nem igaz?

Javasolható még, hogy a folyosó helyett a bálteremben kellene bemutatóznia, de ott sem köpködve és káromkodva, hanem lágy mozdulatokkal, barátságos kéztartással, látszódjon belőle, nem csak az ő akarata érvényesülhet az EU-n belül (ha csak az érvényesül, azt hívja magyar szuverenitásnak), hanem van benne némi kompromisszumkészség, ha sok nem is, hogy valamennyire mindenkinek jó legyen. Erről szólnak ugyanis a szövetségek. Vannak persze olyan közösségek, akár kisebbek is, például egy család, ahol mindig ugyanannak a családtagnak van igaza, azaz mindig az történik, amit ő akar – amíg a többiek meg nem unják, pláne, ha állandóan a családi tervek ellehetetlenítésével vagy a családi program felborításával fenyegetőzik. Senkinek nem javaslom az ilyen közösséghez való tartozást, mert egyetlen tag miatt mindenkinek rossz, és az lesz a jövőben is. A legrosszabb persze az állandóan kompromisszumképtelen tagnak, különösen, ha a többiek időben megszabadulnak tőle, és egyszer csak a szövetségen kívül találja magát. Mint tudjuk, belül sem könnyű az élet, kívül meg még sokkal kellemetlenebb („Hull a hó, fúj a szél, Orbán az EU-ról mesél”).

Visszatérve szegény svédekre az a szomorú igazság, hogy nem csak nekik rossz, amit csinálunk, hanem az én országom is egyrészt utálttá, másrészt röhejessé vált, és nem egészen értem, hogy a sok magyarabbnál is magyarabb hazafi mi a francért teszi ezt vele.

Az sem nagyon megy a fejembe, hogy egy olyan országot, ahol a háborús helyzetre hivatkozva három éve rendeleti kormányzás van, de az ez idő alatt kiadott rendeleteknek semmi köze a háborús helyzethez, ahol a kormányzásban állandó a kétharmaddal való visszaélés, ahol a kormány abszolút felügyelete alatt működik az AB, a NAV, az ÁSZ, a médiahatóság, az ügyészség meg a többi úgynevezett fék és ellensúly, ahol a kormány ezek vezetőit sok évre betonozza be leválthatatlanul, és csillagászati összegű fizetést ad nekik, majd ezek totális elfogultságát ki is használja, hogy az ellenzéket még jobban megfossza minden pénzétől és lehetőségétől, ahol a Rogán csapat évi 45 milliárdból nem informálja a népet és konzultál vele, hanem közpénzen fideszes pártpropagandát folytat, ahol megtörténhet az a totális képtelenség, hogy az évi 150 milliárdnyi közpénzből működtetett „köz”rádió – „köz”tévé folyamatosan kormánypárti pártpropagandát folytat, ahol a magánmédia nagy részét közpénzes hirdetésekkel a kormánypárt a saját szolgálatába állította, szóval nem megy a fejembe, hogy egy ilyen országot „jogállamnak” nevezhessen valaki. És a sok brancsbeli jogász még visítozik is, hogy senki nem „definiálta” a jogállamot, miért bántanak már megint „minket”, holott az országot nem bántja senki, csak ezt a sok tehetségtelen, felfuttatott szerencsétlent próbálják rádöbbenteni arra, hogy ez így nem fog menni. De nem döbbennek rá. Majd hülyék lesznek, nem igaz? Annyi eszük csak van.

Na, így diktatúrázzák le a svédek Magyarországot. Abszolút jogosan. Természetesen az „olyat mondó hogy még a…” szomszédnak is igazat kell adnunk, nekünk jogunk van a svédeket akár agyilag sérült idiótáknak is nevezni, csak az a baj, hogy ezzel nem az ezt hangoztató szomszéd állít ki magáról az elmeállapotának kérdésességét igazoló bizonyítványt, hanem rém kellemetlen módon minket, azon magyarokat is belekever az ügybe, akik sohasem tettünk olyat, amely miatt az összes magyart hülyének lehet nézni.

Ahhoz, hogy mindezt a sokat hangoztatott hazafisággal, a magyar szuverenitással és a magyarok érdekével hogy lehet összekombinálni, az MTA összes tagjának szoros és hathatós együttműködése lenne szükséges. Hogy az elégséges is, abban bizonytalan vagyok.

Orbán és a svéd Gripenek

A magyar miniszterelnök diplomáciai sikert ért el azzal, hogy végül is Magyarországra jött a svéd miniszterelnök, aki mindeddig meglehetősen morcos volt, mert a magyar parlament nem támogatta Svédország NATO tagságát.

Hétfőn ratifikálja Svédország NATO tagságát a magyar parlament – mondta Orbán Viktor, és aligha kételkedhetünk benne, hogy ez valóban így is lesz, de miért kellett eddig erre várni?

Valószínűleg a Gripen üzlet miatt. Már az első Orbán kormány idején is nagy feltűnést keltett, hogy a magyar légierő nem Lockheed vadászgépeket vásárol. Az Egyesült Államok meg is orrolt érte. Orbán valószínűleg ma is úgy gondolja, hogy ez az egyik oka lehetett a 2002-es választások elvesztésének.

Miért kockáztatta meg Orbán Viktor az amerikaiak jóindulatának elvesztését, miért vásárolt svéd vadászgépeket, és miért ismétli ezt meg most? A válasz kézenfekvően egyszerű: pénzért! Az ilyen nagy üzletek esetében az eladók bekalkulálják a vevők “jutalékát”, amely csak pár százalék, de tekintettel az üzlet nagyságára, hatalmas összegekről van szó.

Orbán azért hátráltathatta a svéd NATO csatlakozást, mert a Gripen nem ígért eleget.

A magyar miniszterelnök végül is megkaphatta a pénzét, a svéd miniszterelnök személyesen jött el, hogy megmutassa: szent a béke. Mindkettőjük elve ugyanis az, hogy pénz beszél, kutya ugat.

Orbán azzal számol, hogy a magyar hadsereget sohasem kell bevetni

Katonai szempontból a magyar hadseregnek nincsen jelentősége a NATO-ban. Az Egyesült Államok terveiben Magyarország nem szerepel mint stratégiai tényező. Ezért engedhette meg magának Orbán azt a luxust, hogy nem fogadta a Budapestre érkezett amerikai szenátorokat, akik mindkét nagy pártot képviselték. Akkor már Orbán zsebében lehetett a svéd megállapodás és pénz, nem volt kíváncsi az amerikai konkurenciára. Katonai szempontból mindenképp jobb lenne az amerikai vásárlás hiszen az sokkal inkább kompatibilis a NATO-val, de Orbán tisztában van vele, hogy a magyar légierő nem más mint költséges fikció, melyet soha sehol nem vetnek be igazán.

Horthy István halála jól megmutatta a magyar légierő korlátait. A NATO 2%-os előírását azonban Magyarország követi nemcsak azért, mert ez az elvárás hanem, mert ebben nagy üzlet van a mindenkori magyar döntéshozók számára. A fiktív hadsereg felfegyverzése nagyon is valóságos eurómilliókat hozhat a döntéshozóknak Magyarországon. Ráadásul ezután nem érdeklődik sem az USA sem pedig az Európai Unió hiszen a megvesztegetési pénzeket ők adják. A média pedig sehol nem kérdez rá az ilyen megvesztegetési pénzekre hiszen a business as usual elve érvényesül.

Ferenc pápa: a fegyvergyárak profitálnak a háborúból

Erre a nyilvánvaló tényre mutatott rá a katolikus egyház vezetője, aki azt sürgette, hogy a fegyverkezésre szánt hatalmas összegeket inkább jóléti célokra fordítsák. Ferenc pápa nemcsak a saját nevében beszél: sok országban ugyanezt követelik a tüntetők is. A döntéshozóknak pedig mind nehezebb megindokolni a fegyverkezés horribilis költségeit. Azzal, hogy az USA hidegháborús diplomáciája 2021-ben megindította az offenzívát Kína és Oroszország ellen, melyet Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója követett, a fegyvergyárak óriási lehetőséghez jutottak, és erről nem is akarnak lemondani. A kérdés csak az, hogy a NATO tagállamok miből finanszírozzák a horribilis katonai kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyt. Brüsszel már talált egy kiskaput: a nagy közös programokra szánt összegek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, melynek felső határa a GDP 3%-a. Csakhogy ezt a pénzt akkor is ki kell fizetni a költségvetésből, amely sehol sem áll jól. Franciaország például 10 milliárd eurós megszorító csomagot jelentett be. Németország kénytelen volt újra tervezni a költségvetést az adósságplafon miatt. Ha a kormányok sokat költenek fegyverkezésre, akkor nem marad pénzük a választópolgárok megvásárlására. Orbán 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre, idén viszont egy vasat sem kíván költeni. Így is bízik a június választások megnyerésében, és az ellenzék állapotát elnézve, ez nem megalapozatlan várakozás.

Kiléptetheti-e Orbán Magyarországot az Európai Unióból?

0

“Orbán Viktor kiutáltatta a Fideszt az Európai Néppártból, ez a szörnyű forgatókönyv megismétlődhet az Európai Unióval is. Ezután viszont Magyarország Európa Bantusztánja lenne” – hangsúlyozta Balázs Péter ex külügyminiszter, aki a Pénzügykutató intézet Andrássy körében fejtette ki a véleményét a magyar diplomáciáról, melynek egykor maga is jeles alakítója volt.

A magyar miniszterelnök a jobboldali lengyel kormány bukásával teljes mértékben elszigetelődött az Európai Unióban. Ez derült ki a legutóbbi rendkívüli csúcstalálkozón, melyet épp Orbán Viktor miatt hívtak össze, és amelyen a magyar miniszterelnök teljes mértékben kapitulált. Olaf Scholz kancellár fenyegette meg Orbán Viktort azzal, hogy végzetesen meggyengítik a magyar gazdaságot, ha a magyar miniszterelnök nem fogadja el Ukrajna pénzügyi támogatását. Orbán Viktor kapitulált, de a kérdés megmaradt: miért finanszíroz az Európai Unió egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában? Ezt a kérdést persze elsősorban Washingtonban kellene feltenni hiszen az ukrajnai háború befejezéséről az USA és Oroszország dönthet. És az Európai Unió? Fuck the EU! – kiáltotta Kijevben Victoria Nuland amerikai államtitkár-helyettes, aki a térséggel foglalkozik. A kijelentés évekkel ezelőtt hangzott el, de elég jól kifejezi az USA diplomácia és az Európai Unió viszonyát.

Miből finanszírozza a gazdasági válságban levő Európai Unió az ukrajnai háborút?

Ezt kérdeztem Balázs Péter egykori külügyminisztertől, aki meglepően optimista választ adott:

”Az Európai Unió tagállamai többnyire gazdagok tehát hogyha megvan a politikai akarat, akkor meglesz a szükséges pénz is a költségvetésből és a hitelből. Különben is az uniós költségvetés csak a GDP 1%-át jelenti. Ha felemelnék 2%-ra, akkor azt senki sem venné észre.”

Ez bizonyára így is volt Balázs Péter fénykorában, de ma már nem így van, mert minden uniós tagállam költségvetési gondokkal küzd. Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni, hogy az Ursula von der Leyen által bejelentett 50 milliárd euró Ukrajnának nincsen benne a német költségvetésben. Ráadásul visszaállították a 3%-os költségvetési hiány plafont és a 60%-os államadósság határt. A legtöbb uniós tagállam nem teljesíti ezt viszont hatalmas összegekkel támogatja a rezsit, melyet az energia válság mindenütt megemelt.

Mi lesz, ha jön Trump?

“Ez nagy veszély mind az Európai unióra mind pedig a NATO-ra nézve. Épp ezért Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy hónapokig húzza a hatalomváltást mint ahogy ez eddig megszokott volt a parlamenti választások után. Olaf Scholz német kancellár már egyeztetett is erről legutóbbi washingtoni útján Biden amerikai elnökkel. Ursula von der Leyen megmaradhat a brüsszeli bizottság élén – ebben az európai nagyhatalmak már korábban megállapodtak” – mondta Balázs Péter – Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia egyetért ebben.

“Az pedig, hogy Orbán Viktor ellene van, már senkit sem érdekel.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Magyarországot évtizedek óta kiírták a szereposztásból miután a régióban az USA csakis Lengyelországot és Romániát tekinti stratégiai szövetségesnek. Ennek megfelelően Blinken külügyminiszter terve szerint az ukrajnai háború lezárulása után két regionális központ alakulna ki: az erősebb északi, amely Lengyelországból, Ukrajnából és a három balti államból állna, a másik, a déli pedig Románia, Moldova és esetleg Bulgária szövetsége lenne. Orbán Viktor úgy érzi, hogy a nemzetközi diplomáciában leszarták, ez motiválhatja radikális fellépéseit, melyek semmilyen kézzelfogható eredményt sem hoznak Magyarországnak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált a nemzeti együttműködés 14 éve alatt.

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

Minimális az esély arra, hogy Oroszország megtámadja Európát

Lengyelországban, Németországban sőt Nagy Britanniában is orosz katonai fenyegetésről beszélnek a hadügyminiszterek, a NATO nagy hadgyakorlatot rendez 90 ezer katonával, de valójában az orosz fenyegetés igen csekély. Erről írt a brit Telegraphban Andrew Lilico brit közgazdász.

“Oroszország GDP-je Olaszországénak csak a 85%-át éri el” – hangsúlyozza a brit közgazdász hozzátéve, hogy Olaszország csak a harmadik legnagyobb gazdasága az Európai Uniónak, Németország és Franciaország GDP-je ennél is sokkal nagyobb.

“Ha egy ország gazdasága hatékonyabb, akkor jobb haderőt tud kiépíteni”

– mutat rá a brit közgazdász, aki azt is megemlíti, hogy Oroszország lélekszáma 140 millió és folyamatosan fogyatkozik miközben az Európai Unióban 450 millióan élnek. Az orosz gazdaság GDP-je az Európai Unió 10%-át jelenti. Az uniós államok átlagosan a GDP 1,3%- át költik katonai célokra, de ez folyamatosan növekszik. Oroszország GDP-jének a 6%-a a katonai költségvetés. Egyszerű a számtan példa: az uniós tagállamok katonai költségvetése kétszer akkora mint az orosz. Az európai haderő 1,4 millió katonából áll. A támadó haderőnek háromszoros fölényt kellene mutatnia legalább a védekezővel szemben: ez több mint három milliós orosz hadsereget feltételezne. Ekkora hadseregről Putyin nem is álmodhat csakis akkor, ha a NATO megtámadná Oroszországot. Az orosz hadsereg jelenleg Ukrajnával sem bír, hogy lenne képes európai invázióra?

Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot

Putyin agressziója Ukrajna ellen Biden elnök szerint megerősítette az amerikai hidegháborús diplomáciát, de az orosz elnök valójában azért támadhatta meg Ukrajnát, hogy elkerülje annak NATO tagságát. Moszkvában egyetlenegy vezető sem kockáztatott világháborút a NATO-val szemben a szovjet időkben sem pedig akkor sokkal erősebb volt a hadsereg mint Putyin Oroszországában.

“Az orosz hadsereg ma csak arra képes, hogy határai mentén hajtson végre hadműveleteket, de minthogy Ukrajnában van lekötve minden komoly katonai erő, ezért Litvániában nincs orosz fenyegetés”

– közölte a hadsereg főparancsnoka. Balujevszkij tábornok, az orosz fegyveres erők egykori vezérkari főnöke hosszabb tanulmányban foglalta össze az ukrajnai háború tanulságait, és ebben megállapította: a hagyományos orosz hadviselés, amely nagy gyalogos alakulatok és harckocsi hadosztályok együttes támadására alapozta stratégiáját, melyet a légierő támogat, mára elavult.

“A drónok és a műholdak mindent látnak”

– hangsúlyozta az orosz tábornok, aki megállapította, hogy az orosz hadsereg fegyverzete elavult, az informatika csak lassan zárkózik fel a nyugati szintre miközben az ukrán hadsereget ezzel támogatja az Egyesült Államok.

Az orosz tábornok tanulmányából kiderül: Oroszország, hogyha akarna se tudna átfogó hadműveletet indítani Európa elfoglalására.

Akar-e Putyin világháborút?

Egy NATO elleni támadás mindenképp ezt váltaná ki, és az eredmény nem lenne kétséges: a nyugati fél mindenképp nyer. Putyin világháborús döntése öngyilkos misszió lenne. Miért vállalkozna erre Oroszország diktátora, aki egyáltalán nem Európa elfoglalásáról álmodik hanem Oroszország nagyhatalmi pozíciójának elvesztésébe nem tud beletörődni. Csakhogy ehhez nem háborúzni kellene – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök Szamarkandban:

”a háború kiment a divatból, nem így lehet megoldani a problémákat.”

India a gazdasági reformok útját választotta, és az 1,4 milliárd lakosú ország immár messze megelőzi Oroszországot, mert Kínához hasonlóan nem a katonai erőben hanem a sikeres gazdaságban keresi a nagyhatalmi jövő alapjait.

Putyin fizeti Orbánt?

A magyar miniszterelnököt csak a pénz érdekli ezért végsősoron megvásárolható – a legutóbbi időkig ez volt az általános meggyőződés Brüsszelben – írja a New York Times a csúcsértekezlet előtt.

A rendkívüli csúcstalálkozóra azért kerül sor, mert Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt segélyt amikor decemberben erről szavaztak az Európai Unió tagállamainak állam és kormányfői. A magyar miniszterelnök a vétókkal azokhoz az euromilliárdokhoz szeretne hozzájutni, melyeket Brüsszel blokkolt, mert a nemzeti együttműködés rendszere mind messzebb kerül az európai demokráciától, korrupció tekintetében pedig Magyarország a legelső az unióban – ahogy ezt a Transparency International legutóbbi jelentése is megerősítette. A decemberi csúcstalálkozó előtt Macron elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, és ott állítólag megállapodtak abban, hogy a magyar miniszterelnök nem vétóz, ha megkapja az euromilliárdok egy részét. Magyarország meg is kapott valamivel több mint 10 milliárd eurót, de Orbán mégiscsak vétózott, mert ő az egész összeget: 30 milliárd eurót akarta. Macron elnök ezt követően becstelennek nevezte Orbán eljárását. Ettől függetlenül a csütörtöki csúcs előtt is tárgyalt Orbán Viktorral éppúgy mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Mindketten arra próbálták rábeszélni Orbánt, hogy most ne vétózzon, mert Ukrajnának nagyon nagy szüksége van az uniós támogatásra. A magyar miniszterelnök azt akarja elérni, hogy minden évben újra szavazzanak az ukrán támogatási csomagról, így vétója Damoklész kardjaként ott lebegjen Brüsszel fölött.

“Orbán egyre kiszámíthatatlanabb” – nyilatkozta a New York Timesnak Camino Mortera- Martinez, a Center  for European Reform kutató központ igazgatója. Rámutatott arra, hogy

“van olyan teória: Orbánt Putyin fizeti.”

A magyar miniszterelnök egyszer kihagyott egy uniós csúcstalálkozót, és helyette Pekingbe repült az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyinnal az ukrajnai háború kellős közepén.

CIA igazgató: Putyin mindenáron Ukrajnát akarja

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában arról írt a Foreign Affairsben, hogy az orosz elnök azért akarja mindenképp Ukrajnát, mert benne látja Oroszország nagyhatalmi státuszának garanciáját.

“315 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg eddig Ukrajnában, és Putyin nem érte el a célját.”

A CIA igazgatója szerint ezért létfontosságú az Ukrajnának szánt segély, az USA-ban 60 milliárd dollárt blokkol a republikánus ellenzék a kongresszusban.

A republikánusok Washingtonban ugyanazt kérdik mint Orbán Viktor Brüsszelben: minek finanszírozni egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában ahelyett, hogy tárgyalnánk Putyinnal?

Az orosz agresszió után folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, melyek megszakadtak. Németország ex kancellárja, akit Putyin fizet, később azt állította: az ukránok nyugati nyomásra vetettek véget a tárgyalásoknak.

Zelenszkij elnök Washingtonban elmondta:

“ Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha megállapodna Putyinnal. Mi természetesen ezt nem fogadnánk el.”

Donald Trump azt állítja: ha novemberben megválasztják, akkor pillanatok alatt békét teremtene Ukrajnában. Putyin épp erre vár éppúgy mint Orbán Viktor, akik elvetik Washington hidegháborús politikáját. A Biden adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha Putyin agressziója Ukrajnában csak 2022 február 24-én következett. A háború jelenleg mindenkinek kudarc: Ukrajna az ereje végén jár. A pénzügyminiszter közölte, a második negyedév már nem indulhat el nyugati pénzügyi támogatás nélkül! Oroszország nem tudta elfoglalni Kijevet viszont megijesztette Európát, amely újra beállt az USA mögé. Finnország és Svédország belépett a NATO-ba bár a svédek tagságát tragikomikus módon Orbán Viktor szintén akadályozza.

A magyar miniszterelnököt nem csak az zavarja, hogy nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől hanem az is, hogy Washingtonban kiírták a szereposztásból. Capacité de nuisance – zsarolási potenciál – ez Orbán ütőkártyája a NATO-ban és az Európai Unióban. Ez azért ilyen hatékony, mert a NATO stratégiája Ukrajnában éppoly bizonytalan mint az Európai Unió gazdasági helyzete: senki sem tudja, hogy merre van előre? Ezért írta azt Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára: Biden elnöknek mielőbb békét kell kötnie Ukrajnában, ha nem akarja elveszíteni a választásokat az Egyesült Államokban.

Orbánt kiírták az amerikai szereposztásból

Miért kekeckedik Ukrajna ügyében a NATO-val és az Európai Unióval a magyar miniszterelnök? A Direkt36 megszerezte egy tavaly tavaszi tanácskozás jegyzőkönyvét, mely szerint a magyar kormányfőt azért zavarja Ukrajna nyugati támogatása, mert az USA kiírta Magyarországot a forgatókönyvből.

Blinken külügyminiszter terve, mely felvázolja az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború utáni időkre. Eszerint régiónkban két országcsoportra számít Washington Oroszországgal szemben: az északira és a délire. Régiónk északi részén létrejönne egy balti-lengyel-ukrán szövetség, a déli részén pedig egy román-moldovai. Orbán Viktor szerint ezzel létrejönne egy

“olyan erőközpont az Európai Unióban, mely az Egyesült Államok irányítása alatt állna.”

Uniós atombomba

Macron elnök és Orbán Viktor ugyanakkor egyetért abban, hogy az Európai Uniónak mielőbb létre kellene hoznia egy közös hadsereget. Rajtuk kívül kevesen osztják ezt a véleményt, de Manfred Weber előállt azzal az ötlettel, hogy legyen az Európai Uniónak önálló atomütőereje, mert Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a fenyegetéssel járna, hogy az USA a jövőben nem vállalja fel Európa védelmét Oroszországgal szemben. Macron elnök taktikusan a német Weberre bízta a közös uniós atombomba ötletét hiszen elsősorban Németországnak kellene azt finanszíroznia. Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, melynek van saját atombombája. Az uránért nagy harc alakult ki Afrikába, ahol a franciák elveszítették Nigert, de ezért most Csádban próbálják megvetni a lábukat magyar katonai segítséggel. A 200 fős magyar alakulat összekötő tisztje nem más mint Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök egyetlen fia.

Úton az Európai Egyesült Államok felé

Ukrajna tartós megsegítését és pláne önálló atomütőerő kifejlesztését csak csillagászati összegből lehetne finanszírozni, melyre az Európai Uniónak nincsen pénze. Macron elnök ezért javasolta eurókötvények kibocsátását Davosban. Vagyis a pandémia utáni 750 milliárd eurós hitelfelvétel után az Európai Unió újabb közös hitelt venne föl. Elvben ezt Orbán Viktor ellenzi, de Ukrajna támogatását sem akarja felvállalni. Így viszont hozzá kellene járulnia az újabb közös hitel felvételhez. Ez pedig elvezethet a Hamilton jelenséghez: az USA első pénzügyminisztere egyesítette a 13 egykori brit gyarmat adósságait  és egységes pénzügyi területté tette az országot, amely innen indulva vált a világ vezető hatalmává a huszadik században.

 Litván főparancsnok: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg NATO főtitkár kijelentését erősítette meg Litvánia fegyveres erőinek főparancsnoka: “Idén vagy jövőre háborús konfliktus esélye a NATO és Oroszország között rendkívüli alacsony!” – hangsúlyozta Valdemaras Rupsys tábornok.

Litvánia egykor a Szovjetunió tagállama volt tehát minden oka megvan arra, hogy tartson egy orosz agressziótól. Mégis a litván fegyveres erők főparancsnoka meg is indokolta, hogy miért igen valószínűtlen bármiféle katonai összecsapás a NATO és Oroszország között.

“Oroszország nyugati katonai körzeteinek csapatai teljes mértékben részt vesznek az ukrajnai hadműveletekben. Ezért Oroszország jelenleg nem jelent közvetlen fenyegetést!”

Ugyanakkor Litvánia külügyminisztere Brüsszelben kijelentette, hogy:

“Meg vagyunk győződve arról, hogy valóságos háború törhet ki a NATO és Oroszország között.”

A litván közszolgálati rádió riportere rákérdezett a nyilvánvaló ellentmondásra, mire a litván generális elég nyersen utalt arra, hogy a civileknek elég kevés szakértelmük van katonai kérdésekben: ”Zavar keletkezhet akkor, ha valaki katonai tanácsokat osztogat miközben nem ért hozzá. Jobb, ha mindenki a saját szakmájánál marad” – közölte a litván fegyveres erők főparancsnoka.

Litvánia tisztában van az orosz fenyegetéssel, de…

A litván tábornok úgy véli, hogy Putyin is pontosan mérlegeli az erőviszonyokat, és az ukrajnai fiaskó után nem kockáztatna konfliktust a NATO-val a nagy semmiért.

Litvánia mindezzel együtt felkészül arra, hogy elriasszon minden lehetséges fenyegetést Oroszország irányából: a három kis balti állam összefogott, és egységes védelmi rendszert épít ki az orosz határon. Felszólították Lengyelországot és Finnországot, hogy csatlakozzon ehhez a védelmi rendszerhez. Finnország és Svédország NATO csatlakozásával a Balti tenger NATO tengerré változott. Ezért is utazott Putyin Kalinyingrádba, az egykori Kelet Poroszország fővárosába. Ez a terület 1945 után vált a Szovjetunió részévé, majd Oroszország örökölte azt. Putyin rakétákat helyezett el ebben az enklavéban, melyek elvben fenyegethetik a NATO tagállamokat, melyek viszont hatalmas összegeket költenek védelmi célokra amióta Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Mind a balti államok mind Lengyelország messze felülmúlja a NATO 2%-os előírását, mely szerint legalább ennyit kell fordítani a GDP-ből katonai célra.

Mi lenne, ha Trump újra beköltözne a Fehér házba?

“Tudják ugye, hogy a NATO halott! Az USA nem védi meg magukat orosz támadás esetében”

– közölte Trump elnök évekkel ezelőtt Davosban Ursula von der Leyen asszonnyal.

Blöffölt az USA akkori elnöke – ez a szakértők döntő többségének a véleménye. Washingtonban abban konszenzus áll fenn a két nagy párt között, hogy a NATO-ra szükség van. Nemrég törvényt fogadtak el arról, hogy az elnök nem léphet ki a NATO-ból a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ez már előkészület Trump esetleges elnökségére. A NATO tehát aligha szűnne meg garantálni a tagállamok határait, de az viszont megváltozhat, hogy az USA stratégiai ellenfélnek tekintse Kínát és Oroszországot. Ezt a demokrata stratégiát bírálta már a százéves korában nemrég elhunyt Henry Kissinger is, aki nem sokkal halála előtt elrepült Pekingbe is, hogy megmentse az USA-kínai kapcsolatokat.

Trump lepaktálhat Putyinnal. Egy Trump – Putyin paktum lényegesen mérsékelné az orosz fenyegetést Európa irányában. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben úgy nyilatkozott a brüsszeli Politiconak, hogy

szükség lehet európai atombombára is Putyin elrettentése érdekében.

Ez azonban olyan hatalmas kiadással járna, amely lényegesen meggyengíthetné az európai kormányokat, amelyek többsége amúgyis stagnáló gazdasággal és növekvő népszerűtlenséggel küszködik. Ebben a helyzetben felértékelődne egy bármilyen paktum Putyinnal. Tudja ezt az orosz elnök is, aki Trump győzelmére vár.

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

0

Azt közölte a brüsszeli Politico tudósítójával Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, hogy Európának önállóan kell képes lenni megvédeni magát. Weber azt követően hívta fel erre a figyelmet, hogy Donald Trump megnyerte a republikánus előválasztást New Hampshire-ben is.

“Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni, ha újra Trump lesz az elnök a Fehér Házban” – jelentette ki a legnagyobb frakció vezetője az Európai Parlamentben.

Weber hozzátette:

”mindannyian tudjuk, hogyha a helyzet úgy hozza, akkor a nukleáris erő a döntő.”

Fejlesszen ki az Európai Unió önálló nukleáris ütőerőt milliárdokért miközben a gazdasága stagnál a német gazdaság és kormányon vannak a zöldek is, akik a nukleáris energia békés felhasználását is ellenzik!

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Jens Stoltenberg legutóbbi sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

“Oroszország jelenleg egyetlenegy NATO tagállamot sem fenyeget!”

Ki hiszi el, hogy Putyin le akarja rohanni Európát hiszen Ukrajnával sem bír el?

Miért állna érdekében Oroszországnak Európa lerohanása hiszen Kelet Európából – a többi között Magyarországról is – azért vonult ki, mert képtelen volt hatékonyan működtetni a Varsói Szerződés és a KGST tagállamait. Oroszországnak ma sincsen versenyképes gazdasági rendszere, a GDP-je elmarad Dél Koreától, melynek a lakossága 50 millió míg Oroszországé 140 millió.

Trump blöfföl

Amikor az USA elnöke volt Donald Trump, akkor azt mondta Davosban Ursula von der Leyennek és Thierry Bretonnak, a brüsszeli bizottság vezetőjének és francia biztosának – Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban -, hogy

“A NATO halott! Ugye nem hiszik, hogy az USA megvédi Európát, ha az oroszok megindulnak?”

– mondta a republikánus elnökjelölt, akinek esélye van arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba. Ezt Trump még jóval azelőtt jelentette ki, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Az Egyesült Államok közben 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ez ma is az USA hivatalosan irányvonala, melyet a republikánusok bírálnak. Kissinger ex külügyminiszter százéves korában még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja megmenteni a kínai kapcsolatot. Trump állítása, hogy az USA elengedheti Európát, üres blöff. Washington számára ugyanis az ukrajnai háborúnak épp az a fő jelentősége, hogy tönkreteszi hosszú távra az Európai Unió kapcsolatát Oroszországgal, és meggyengíti Kínával. Ebben az értelemben az ukrajnai háború már elérte a célját, Zelenszkij mint kijevi Mór már távozhat is a színről. Erre mutat rá Donald Trump. Aki egyáltalán nem írta le Európát csakhogy nem mint szövetségesre hanem mint vazallusra számít rá – ahogy erre Macron francia elnök utalt Pekingből hazafele tartva.

Ha ugyanis Putyin csapatai valóban elfoglalnák Európát, akkor megvalósulhatna Napóleon császár álma: egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ha ehhez még Kína is csatlakozna, akkor ez kétmilliárd embert jelentene óriási gazdasági és katonai potenciállal.

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

A háborús hisztériának csekély valóság alapja van viszont annál nagyobb profitot hozhat. Már Eisenhower, aki tábornokból lett az USA elnöke, bírálta a katonai – ipari komplexumot, amely sokban diktálta az amerikai külpolitikát. Most hosszú számukra ínséges időszak után a fegyvergyárak óriási profithoz jutnak.

Ferenc pápa is felhívta erre a figyelmet mondván: inkább a nép életszínvonalára kellene költeni! A választópolgárok is így gondolják, ezért egyre nehezebb az ukrajnai segély csomagokat elfogadtatni Washingtonban és Brüsszelben. Az európai és amerikai választáson kiderül majd, hogy mi lesz ennek a politikai következménye, de az nagyon valószínű, hogy sem Európában sem pedig az Egyesült Államokban nem fogad el a választók többsége olyan programot, amely a fegyverkezés oltárán feláldozza az életszínvonalat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK