Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

Minimális az esély arra, hogy Oroszország megtámadja Európát

Lengyelországban, Németországban sőt Nagy Britanniában is orosz katonai fenyegetésről beszélnek a hadügyminiszterek, a NATO nagy hadgyakorlatot rendez 90 ezer katonával, de valójában az orosz fenyegetés igen csekély. Erről írt a brit Telegraphban Andrew Lilico brit közgazdász.

“Oroszország GDP-je Olaszországénak csak a 85%-át éri el” – hangsúlyozza a brit közgazdász hozzátéve, hogy Olaszország csak a harmadik legnagyobb gazdasága az Európai Uniónak, Németország és Franciaország GDP-je ennél is sokkal nagyobb.

“Ha egy ország gazdasága hatékonyabb, akkor jobb haderőt tud kiépíteni”

– mutat rá a brit közgazdász, aki azt is megemlíti, hogy Oroszország lélekszáma 140 millió és folyamatosan fogyatkozik miközben az Európai Unióban 450 millióan élnek. Az orosz gazdaság GDP-je az Európai Unió 10%-át jelenti. Az uniós államok átlagosan a GDP 1,3%- át költik katonai célokra, de ez folyamatosan növekszik. Oroszország GDP-jének a 6%-a a katonai költségvetés. Egyszerű a számtan példa: az uniós tagállamok katonai költségvetése kétszer akkora mint az orosz. Az európai haderő 1,4 millió katonából áll. A támadó haderőnek háromszoros fölényt kellene mutatnia legalább a védekezővel szemben: ez több mint három milliós orosz hadsereget feltételezne. Ekkora hadseregről Putyin nem is álmodhat csakis akkor, ha a NATO megtámadná Oroszországot. Az orosz hadsereg jelenleg Ukrajnával sem bír, hogy lenne képes európai invázióra?

Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot

Putyin agressziója Ukrajna ellen Biden elnök szerint megerősítette az amerikai hidegháborús diplomáciát, de az orosz elnök valójában azért támadhatta meg Ukrajnát, hogy elkerülje annak NATO tagságát. Moszkvában egyetlenegy vezető sem kockáztatott világháborút a NATO-val szemben a szovjet időkben sem pedig akkor sokkal erősebb volt a hadsereg mint Putyin Oroszországában.

“Az orosz hadsereg ma csak arra képes, hogy határai mentén hajtson végre hadműveleteket, de minthogy Ukrajnában van lekötve minden komoly katonai erő, ezért Litvániában nincs orosz fenyegetés”

– közölte a hadsereg főparancsnoka. Balujevszkij tábornok, az orosz fegyveres erők egykori vezérkari főnöke hosszabb tanulmányban foglalta össze az ukrajnai háború tanulságait, és ebben megállapította: a hagyományos orosz hadviselés, amely nagy gyalogos alakulatok és harckocsi hadosztályok együttes támadására alapozta stratégiáját, melyet a légierő támogat, mára elavult.

“A drónok és a műholdak mindent látnak”

– hangsúlyozta az orosz tábornok, aki megállapította, hogy az orosz hadsereg fegyverzete elavult, az informatika csak lassan zárkózik fel a nyugati szintre miközben az ukrán hadsereget ezzel támogatja az Egyesült Államok.

Az orosz tábornok tanulmányából kiderül: Oroszország, hogyha akarna se tudna átfogó hadműveletet indítani Európa elfoglalására.

Akar-e Putyin világháborút?

Egy NATO elleni támadás mindenképp ezt váltaná ki, és az eredmény nem lenne kétséges: a nyugati fél mindenképp nyer. Putyin világháborús döntése öngyilkos misszió lenne. Miért vállalkozna erre Oroszország diktátora, aki egyáltalán nem Európa elfoglalásáról álmodik hanem Oroszország nagyhatalmi pozíciójának elvesztésébe nem tud beletörődni. Csakhogy ehhez nem háborúzni kellene – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök Szamarkandban:

”a háború kiment a divatból, nem így lehet megoldani a problémákat.”

India a gazdasági reformok útját választotta, és az 1,4 milliárd lakosú ország immár messze megelőzi Oroszországot, mert Kínához hasonlóan nem a katonai erőben hanem a sikeres gazdaságban keresi a nagyhatalmi jövő alapjait.

Putyin fizeti Orbánt?

A magyar miniszterelnököt csak a pénz érdekli ezért végsősoron megvásárolható – a legutóbbi időkig ez volt az általános meggyőződés Brüsszelben – írja a New York Times a csúcsértekezlet előtt.

A rendkívüli csúcstalálkozóra azért kerül sor, mert Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt segélyt amikor decemberben erről szavaztak az Európai Unió tagállamainak állam és kormányfői. A magyar miniszterelnök a vétókkal azokhoz az euromilliárdokhoz szeretne hozzájutni, melyeket Brüsszel blokkolt, mert a nemzeti együttműködés rendszere mind messzebb kerül az európai demokráciától, korrupció tekintetében pedig Magyarország a legelső az unióban – ahogy ezt a Transparency International legutóbbi jelentése is megerősítette. A decemberi csúcstalálkozó előtt Macron elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, és ott állítólag megállapodtak abban, hogy a magyar miniszterelnök nem vétóz, ha megkapja az euromilliárdok egy részét. Magyarország meg is kapott valamivel több mint 10 milliárd eurót, de Orbán mégiscsak vétózott, mert ő az egész összeget: 30 milliárd eurót akarta. Macron elnök ezt követően becstelennek nevezte Orbán eljárását. Ettől függetlenül a csütörtöki csúcs előtt is tárgyalt Orbán Viktorral éppúgy mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Mindketten arra próbálták rábeszélni Orbánt, hogy most ne vétózzon, mert Ukrajnának nagyon nagy szüksége van az uniós támogatásra. A magyar miniszterelnök azt akarja elérni, hogy minden évben újra szavazzanak az ukrán támogatási csomagról, így vétója Damoklész kardjaként ott lebegjen Brüsszel fölött.

“Orbán egyre kiszámíthatatlanabb” – nyilatkozta a New York Timesnak Camino Mortera- Martinez, a Center  for European Reform kutató központ igazgatója. Rámutatott arra, hogy

“van olyan teória: Orbánt Putyin fizeti.”

A magyar miniszterelnök egyszer kihagyott egy uniós csúcstalálkozót, és helyette Pekingbe repült az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyinnal az ukrajnai háború kellős közepén.

CIA igazgató: Putyin mindenáron Ukrajnát akarja

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában arról írt a Foreign Affairsben, hogy az orosz elnök azért akarja mindenképp Ukrajnát, mert benne látja Oroszország nagyhatalmi státuszának garanciáját.

“315 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg eddig Ukrajnában, és Putyin nem érte el a célját.”

A CIA igazgatója szerint ezért létfontosságú az Ukrajnának szánt segély, az USA-ban 60 milliárd dollárt blokkol a republikánus ellenzék a kongresszusban.

A republikánusok Washingtonban ugyanazt kérdik mint Orbán Viktor Brüsszelben: minek finanszírozni egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában ahelyett, hogy tárgyalnánk Putyinnal?

Az orosz agresszió után folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, melyek megszakadtak. Németország ex kancellárja, akit Putyin fizet, később azt állította: az ukránok nyugati nyomásra vetettek véget a tárgyalásoknak.

Zelenszkij elnök Washingtonban elmondta:

“ Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha megállapodna Putyinnal. Mi természetesen ezt nem fogadnánk el.”

Donald Trump azt állítja: ha novemberben megválasztják, akkor pillanatok alatt békét teremtene Ukrajnában. Putyin épp erre vár éppúgy mint Orbán Viktor, akik elvetik Washington hidegháborús politikáját. A Biden adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha Putyin agressziója Ukrajnában csak 2022 február 24-én következett. A háború jelenleg mindenkinek kudarc: Ukrajna az ereje végén jár. A pénzügyminiszter közölte, a második negyedév már nem indulhat el nyugati pénzügyi támogatás nélkül! Oroszország nem tudta elfoglalni Kijevet viszont megijesztette Európát, amely újra beállt az USA mögé. Finnország és Svédország belépett a NATO-ba bár a svédek tagságát tragikomikus módon Orbán Viktor szintén akadályozza.

A magyar miniszterelnököt nem csak az zavarja, hogy nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől hanem az is, hogy Washingtonban kiírták a szereposztásból. Capacité de nuisance – zsarolási potenciál – ez Orbán ütőkártyája a NATO-ban és az Európai Unióban. Ez azért ilyen hatékony, mert a NATO stratégiája Ukrajnában éppoly bizonytalan mint az Európai Unió gazdasági helyzete: senki sem tudja, hogy merre van előre? Ezért írta azt Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára: Biden elnöknek mielőbb békét kell kötnie Ukrajnában, ha nem akarja elveszíteni a választásokat az Egyesült Államokban.

Orbánt kiírták az amerikai szereposztásból

Miért kekeckedik Ukrajna ügyében a NATO-val és az Európai Unióval a magyar miniszterelnök? A Direkt36 megszerezte egy tavaly tavaszi tanácskozás jegyzőkönyvét, mely szerint a magyar kormányfőt azért zavarja Ukrajna nyugati támogatása, mert az USA kiírta Magyarországot a forgatókönyvből.

Blinken külügyminiszter terve, mely felvázolja az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború utáni időkre. Eszerint régiónkban két országcsoportra számít Washington Oroszországgal szemben: az északira és a délire. Régiónk északi részén létrejönne egy balti-lengyel-ukrán szövetség, a déli részén pedig egy román-moldovai. Orbán Viktor szerint ezzel létrejönne egy

“olyan erőközpont az Európai Unióban, mely az Egyesült Államok irányítása alatt állna.”

Uniós atombomba

Macron elnök és Orbán Viktor ugyanakkor egyetért abban, hogy az Európai Uniónak mielőbb létre kellene hoznia egy közös hadsereget. Rajtuk kívül kevesen osztják ezt a véleményt, de Manfred Weber előállt azzal az ötlettel, hogy legyen az Európai Uniónak önálló atomütőereje, mert Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a fenyegetéssel járna, hogy az USA a jövőben nem vállalja fel Európa védelmét Oroszországgal szemben. Macron elnök taktikusan a német Weberre bízta a közös uniós atombomba ötletét hiszen elsősorban Németországnak kellene azt finanszíroznia. Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, melynek van saját atombombája. Az uránért nagy harc alakult ki Afrikába, ahol a franciák elveszítették Nigert, de ezért most Csádban próbálják megvetni a lábukat magyar katonai segítséggel. A 200 fős magyar alakulat összekötő tisztje nem más mint Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök egyetlen fia.

Úton az Európai Egyesült Államok felé

Ukrajna tartós megsegítését és pláne önálló atomütőerő kifejlesztését csak csillagászati összegből lehetne finanszírozni, melyre az Európai Uniónak nincsen pénze. Macron elnök ezért javasolta eurókötvények kibocsátását Davosban. Vagyis a pandémia utáni 750 milliárd eurós hitelfelvétel után az Európai Unió újabb közös hitelt venne föl. Elvben ezt Orbán Viktor ellenzi, de Ukrajna támogatását sem akarja felvállalni. Így viszont hozzá kellene járulnia az újabb közös hitel felvételhez. Ez pedig elvezethet a Hamilton jelenséghez: az USA első pénzügyminisztere egyesítette a 13 egykori brit gyarmat adósságait  és egységes pénzügyi területté tette az országot, amely innen indulva vált a világ vezető hatalmává a huszadik században.

 Litván főparancsnok: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg NATO főtitkár kijelentését erősítette meg Litvánia fegyveres erőinek főparancsnoka: “Idén vagy jövőre háborús konfliktus esélye a NATO és Oroszország között rendkívüli alacsony!” – hangsúlyozta Valdemaras Rupsys tábornok.

Litvánia egykor a Szovjetunió tagállama volt tehát minden oka megvan arra, hogy tartson egy orosz agressziótól. Mégis a litván fegyveres erők főparancsnoka meg is indokolta, hogy miért igen valószínűtlen bármiféle katonai összecsapás a NATO és Oroszország között.

“Oroszország nyugati katonai körzeteinek csapatai teljes mértékben részt vesznek az ukrajnai hadműveletekben. Ezért Oroszország jelenleg nem jelent közvetlen fenyegetést!”

Ugyanakkor Litvánia külügyminisztere Brüsszelben kijelentette, hogy:

“Meg vagyunk győződve arról, hogy valóságos háború törhet ki a NATO és Oroszország között.”

A litván közszolgálati rádió riportere rákérdezett a nyilvánvaló ellentmondásra, mire a litván generális elég nyersen utalt arra, hogy a civileknek elég kevés szakértelmük van katonai kérdésekben: ”Zavar keletkezhet akkor, ha valaki katonai tanácsokat osztogat miközben nem ért hozzá. Jobb, ha mindenki a saját szakmájánál marad” – közölte a litván fegyveres erők főparancsnoka.

Litvánia tisztában van az orosz fenyegetéssel, de…

A litván tábornok úgy véli, hogy Putyin is pontosan mérlegeli az erőviszonyokat, és az ukrajnai fiaskó után nem kockáztatna konfliktust a NATO-val a nagy semmiért.

Litvánia mindezzel együtt felkészül arra, hogy elriasszon minden lehetséges fenyegetést Oroszország irányából: a három kis balti állam összefogott, és egységes védelmi rendszert épít ki az orosz határon. Felszólították Lengyelországot és Finnországot, hogy csatlakozzon ehhez a védelmi rendszerhez. Finnország és Svédország NATO csatlakozásával a Balti tenger NATO tengerré változott. Ezért is utazott Putyin Kalinyingrádba, az egykori Kelet Poroszország fővárosába. Ez a terület 1945 után vált a Szovjetunió részévé, majd Oroszország örökölte azt. Putyin rakétákat helyezett el ebben az enklavéban, melyek elvben fenyegethetik a NATO tagállamokat, melyek viszont hatalmas összegeket költenek védelmi célokra amióta Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Mind a balti államok mind Lengyelország messze felülmúlja a NATO 2%-os előírását, mely szerint legalább ennyit kell fordítani a GDP-ből katonai célra.

Mi lenne, ha Trump újra beköltözne a Fehér házba?

“Tudják ugye, hogy a NATO halott! Az USA nem védi meg magukat orosz támadás esetében”

– közölte Trump elnök évekkel ezelőtt Davosban Ursula von der Leyen asszonnyal.

Blöffölt az USA akkori elnöke – ez a szakértők döntő többségének a véleménye. Washingtonban abban konszenzus áll fenn a két nagy párt között, hogy a NATO-ra szükség van. Nemrég törvényt fogadtak el arról, hogy az elnök nem léphet ki a NATO-ból a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ez már előkészület Trump esetleges elnökségére. A NATO tehát aligha szűnne meg garantálni a tagállamok határait, de az viszont megváltozhat, hogy az USA stratégiai ellenfélnek tekintse Kínát és Oroszországot. Ezt a demokrata stratégiát bírálta már a százéves korában nemrég elhunyt Henry Kissinger is, aki nem sokkal halála előtt elrepült Pekingbe is, hogy megmentse az USA-kínai kapcsolatokat.

Trump lepaktálhat Putyinnal. Egy Trump – Putyin paktum lényegesen mérsékelné az orosz fenyegetést Európa irányában. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben úgy nyilatkozott a brüsszeli Politiconak, hogy

szükség lehet európai atombombára is Putyin elrettentése érdekében.

Ez azonban olyan hatalmas kiadással járna, amely lényegesen meggyengíthetné az európai kormányokat, amelyek többsége amúgyis stagnáló gazdasággal és növekvő népszerűtlenséggel küszködik. Ebben a helyzetben felértékelődne egy bármilyen paktum Putyinnal. Tudja ezt az orosz elnök is, aki Trump győzelmére vár.

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

0

Azt közölte a brüsszeli Politico tudósítójával Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, hogy Európának önállóan kell képes lenni megvédeni magát. Weber azt követően hívta fel erre a figyelmet, hogy Donald Trump megnyerte a republikánus előválasztást New Hampshire-ben is.

“Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni, ha újra Trump lesz az elnök a Fehér Házban” – jelentette ki a legnagyobb frakció vezetője az Európai Parlamentben.

Weber hozzátette:

”mindannyian tudjuk, hogyha a helyzet úgy hozza, akkor a nukleáris erő a döntő.”

Fejlesszen ki az Európai Unió önálló nukleáris ütőerőt milliárdokért miközben a gazdasága stagnál a német gazdaság és kormányon vannak a zöldek is, akik a nukleáris energia békés felhasználását is ellenzik!

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Jens Stoltenberg legutóbbi sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

“Oroszország jelenleg egyetlenegy NATO tagállamot sem fenyeget!”

Ki hiszi el, hogy Putyin le akarja rohanni Európát hiszen Ukrajnával sem bír el?

Miért állna érdekében Oroszországnak Európa lerohanása hiszen Kelet Európából – a többi között Magyarországról is – azért vonult ki, mert képtelen volt hatékonyan működtetni a Varsói Szerződés és a KGST tagállamait. Oroszországnak ma sincsen versenyképes gazdasági rendszere, a GDP-je elmarad Dél Koreától, melynek a lakossága 50 millió míg Oroszországé 140 millió.

Trump blöfföl

Amikor az USA elnöke volt Donald Trump, akkor azt mondta Davosban Ursula von der Leyennek és Thierry Bretonnak, a brüsszeli bizottság vezetőjének és francia biztosának – Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban -, hogy

“A NATO halott! Ugye nem hiszik, hogy az USA megvédi Európát, ha az oroszok megindulnak?”

– mondta a republikánus elnökjelölt, akinek esélye van arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba. Ezt Trump még jóval azelőtt jelentette ki, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Az Egyesült Államok közben 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ez ma is az USA hivatalosan irányvonala, melyet a republikánusok bírálnak. Kissinger ex külügyminiszter százéves korában még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja megmenteni a kínai kapcsolatot. Trump állítása, hogy az USA elengedheti Európát, üres blöff. Washington számára ugyanis az ukrajnai háborúnak épp az a fő jelentősége, hogy tönkreteszi hosszú távra az Európai Unió kapcsolatát Oroszországgal, és meggyengíti Kínával. Ebben az értelemben az ukrajnai háború már elérte a célját, Zelenszkij mint kijevi Mór már távozhat is a színről. Erre mutat rá Donald Trump. Aki egyáltalán nem írta le Európát csakhogy nem mint szövetségesre hanem mint vazallusra számít rá – ahogy erre Macron francia elnök utalt Pekingből hazafele tartva.

Ha ugyanis Putyin csapatai valóban elfoglalnák Európát, akkor megvalósulhatna Napóleon császár álma: egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ha ehhez még Kína is csatlakozna, akkor ez kétmilliárd embert jelentene óriási gazdasági és katonai potenciállal.

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

A háborús hisztériának csekély valóság alapja van viszont annál nagyobb profitot hozhat. Már Eisenhower, aki tábornokból lett az USA elnöke, bírálta a katonai – ipari komplexumot, amely sokban diktálta az amerikai külpolitikát. Most hosszú számukra ínséges időszak után a fegyvergyárak óriási profithoz jutnak.

Ferenc pápa is felhívta erre a figyelmet mondván: inkább a nép életszínvonalára kellene költeni! A választópolgárok is így gondolják, ezért egyre nehezebb az ukrajnai segély csomagokat elfogadtatni Washingtonban és Brüsszelben. Az európai és amerikai választáson kiderül majd, hogy mi lesz ennek a politikai következménye, de az nagyon valószínű, hogy sem Európában sem pedig az Egyesült Államokban nem fogad el a választók többsége olyan programot, amely a fegyverkezés oltárán feláldozza az életszínvonalat.

NATO főtitkár: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy “az észak-atlanti katonai szervezet egyetlen tagállama ellen sem látunk orosz fenyegetést.”

Zelenszkij ukrán elnök állandóan ennek az ellenkezőjét hangsúlyozza mondván Putyin egész Európát fenyegeti, ezért kell mindenkinek Ukrajnát támogatnia! Tusk lengyel miniszterelnök osztja Zelenszkij vélekedését, és a balti államok is tartanak Oroszországtól. A NATO azonban tisztában van a katonai realitásokkal: Oroszországnak semmilyen esélye sem lenne az észak-atlanti katonai szövetséggel szemben.

Ha viszont ez a helyzet, akkor miért nem köt fegyverszünetet a NATO Ukrajna feje fölött Oroszországgal? Ezt kérdezi Donald Trump, aki ismét nagy győzelmet aratott egy republikánus előválasztáson Iowa után  ezúttal New Hampshire államban. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, állandóan fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai háború ügyét oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Az amerikai republikánusok ugyan ezért akadályozzák a 60 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának,  és nem is valószínű, hogy ezt valósítaná meg, ha ismét elnökké választanák, de szájkaratéban mindig is verhetetlen volt..

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz ebben a diplomáciai hadműveletben azzal, hogy megvétózta az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatását a fronton egyre nehezebb helyzetbe kerülő Ukrajna számára.

Német pénzügyminiszter: egyedül nem győzzük Ukrajna támogatását

Már amikor Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke jelezte, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós segélycsomagot állít össze Ukrajnának, Lindner pénzügyminiszter közölte:

”ez nincsen benne a német költségvetésben.”

Később azután Scholz kancellár bejelentette, hogy négy év alatt Németország 4 milliárd helyett 8 milliárd eurós támogatást nyújt. Erre a népszerűtlen német kormány azért vállalkozott, mert Biden amerikai elnök megkérte Berlint, hogy nyújtson támogatást Ukrajnának addig is amíg Washingtonban sikerül megszavaztatni a 60 milliárd dolláros támogató csomagot Ukrajnának. Kijevben közben Marcsenko pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még elketyeg Ukrajna költségvetése, de utána már nem lesz képes béreket fizetni a közszolgálati dolgozóknak, ha nem kap támogatást Nyugatról.

Az Európai Unió rendkívül csúcstalálkozót rendez február elsején, hogy jóváhagyja az Ukrajnának szánt támogató csomagot. Brüsszel puhítja Orbán Viktort, aki ezt a pozíciót arra használja föl, hogy minél több pénzt zsaroljon ki Brüsszeltől. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van: az Európai Parlament perli a bizottságot, mert kiutal 10 milliárd eurót Magyarországnak. Ursula von der Leyen viszont azt hangsúlyozta az Európai Parlament előtt, hogy 20 milliárd euró továbbra is az ablakban van: ezt a magyar kormány csak akkor kaphatja meg, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. A legkényesebb kérdés a korrupció: a Transparency International szerint az elmúlt időszak 30 milliárd eurós uniós utalásából körülbelül 10 milliárd eurót vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.

Ferenc pápa: kinek áll érdekében a háború?

Ferenc pápa békéért kiált és imádkozik. Nem keres felelőst, csak békét akar. Ő megteheti, nem politikus. A politikus viszont bármelyik oldalon is áll hasznot zsebel be a háborúból.

“Az összes háború nem más mint céltalan utazás, győztesek nélküli vereség, megbocsáthatatlan őrültség. A háborúk megállításához mindenekelőtt a fegyverekre kell nemet mondani, mert hogyha sérült lelkű emberek kezébe kerülnek a fegyverek, akkor azok előbb vagy utóbb használni is fogják azokat. Hogy lehet békéről beszélni amikor egyre több fegyvert gyártanak és egyre többet adnak el?” – tette fel a kérdést a katolikus egyház feje karácsonykor.

A stockholmi Békekutató intézet, a SIPRI szerint messze az Egyesült Államok gyártja a legtöbb fegyvert, és ennek jelentős részét exportálja például Ukrajnába. Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az ukrajnai segély 90%-a amerikai fegyverek vásárlására megy el.

“A tömeggyilkosságok fülsiketítő csendben történnek”

Ezt hangsúlyozta Ferenc pápa, aki rámutatott a média szerepére, amely a legtöbbször elfogultan számol be a háborúkról, és gyakran elhallgatja az igazi felelősök szerepét.

“Az emberek kenyeret és nem fegyvert akarnak. Azok, akik nehezen tudnak megélni békéért könyörögnek. Fel sem tudják fogni, hogy milyen sok állami pénz megy el fegyverkezésre. Beszéljenek róla, írjanak róla! Kerüljenek napvilágra a háborúk szálait mozgató érdekek! Derüljön ki, hogy ebből kinek mekkora nyeresége származott?!” – szólította fel Ferenc pápa a média munkatársait.

A fegyverkezés a világban azt követően gyorsult fel, hogy az Egyesült Államok 2021 elején stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, melyekkel korábban valamiféle együttműködésre törekedett. 2022 február 24-én Putyin elnök megtámadta Ukrajnát, és a háború azóta is tart. A NATO hatalmas összegekkel támogatja Ukrajna hadseregét, amelyet a nyugati fegyvergyárak látnak el fegyverzettel. Egyidejűleg a NATO tagállamokban is drámai mértékű fegyverkezés indult el: Lengyelországban a GDP 5%-át fordítják erre a célra. A NATO előírás 2%, de sok tagállam ezt sem teljesítette Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Németország hatalmas fegyverkezési programot fogadott el, és négyről nyolc milliárd euróra emelte Ukrajna támogatását.

Németország gazdasága stagnál, de a fegyvergyártás rohamtempóban fejlődik. A Rheinmetall a világ egyik legfontosabb fegyvergyártójává vált, Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszik.

A NATO mindezt az orosz fenyegetéssel indokolja, de közben kiderült: az orosz hadsereg Ukrajnával sem bír el.  A NATO képmutató módon elvárja Ukrajnától, hogy győzze le az orosz hadsereget. Olyan erős az orosz hadsereg, hogy egész Európát fenyegeti vagy olyan gyenge, hogy Ukrajna is legyőzheti?

Trump egyből a busz alá lökné Zelenszkijt, ha bekerülne a Fehér Házba?

Húsbavágó kérdést tett fel egy biztonságpolitikai tanácskozáson a NATO egykori főtitkárhelyettese, aki jelenleg a European Council of Foreign Relations munkatársa: mit kezdene Donald Trump visszahódítaná a Fehér Házat, és döntenie kellene arról: mit kezdjen Zelenszkijjel, milyen legyen az USA viszonya a NATO-hoz?

Trump jelenleg azt ismételgeti, hogy 24 órán belül rendezné az ukrajnai válságot. Az ex elnök azt nem mondta meg, hogy miképp gondolja ezt megoldani, de valójában mégiscsak elárulta a receptet amikor kijelentette:

“a háborút úgy lehetett volna elkerülni, hogy Ukrajna átadta volna az orosz többségű területeket Oroszországnak.”

Volodimir Zelenszkij elnök többször is elutasította a békéért területet elvet, de azt elismerte, hogy Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha a kijevi vezetés feje fölött lepaktálna Putyinnal. A CIA és az orosz hírszerzés rendszeresen egyeztet Törökországban olykor a főnökök William Burns és Szergej Nariskin tábornok is jelen vannak. Ők jól ismerik egymást hiszen korábban William Burns az USA nagykövete volt Moszkvában.

Jelenleg a republikánusok blokkolják az Ukrajnának szánt amerikai segélyt.

Moszkva sasszemmel figyeli a washingtoni fejleményeket, és a frontokon Ukrajnában szemmel láthatóan húzza az időt. Washingtonban sokan gondolják úgy, hogy Putyin meg akarja várni az amerikai választások eredményét, mert abban reménykedik, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba.

Mi lesz a NATO-val, ha Trump visszatér?

Az ex elnök azzal henceg, hogy megmondta az európai vezetőknek:

”csakis akkor számíthattok az USA védelmére egy orosz támadás esetén, ha kifizettétek a számlákat!”

Trump egy választási gyűlésen egyenesen azt a hazugságot terjesztette, hogy

“Amint megfenyegettem a NATO európai tagállamainak vezetőit, máris dőlni kezdett a pénz az USA kasszájába, többszáz milliárd dollárról beszélek”

– hangsúlyozta az ex elnök.

Miről volt szó valójában? Arról, hogy a NATO európai tagállamai nem teljesítették vállalásukat, mely szerint a GDP 2%-át költik minden évben katonai célokra. Csakhogy azóta ez a trend megfordult: Putyin Ukrajna elleni agressziója után minden európai NATO tagállam jelentős mértékben fokozta katonai kiadásait.

A New York Times megkérdezte Trump ex elnököt, hogy mit is jelent programjában az a mondat, hogy “alapjaiban kívánom újraértékelni a NATO-t”?

Trump írásban ezt a kétértelmű választ adta:

”Minden amerikai elnöknek kötelessége az, hogy biztosítsa: az Egyesült Államok szövetségei az amerikai nép védelmét szolgálják, és nem teszik hiába kockára amerikai katonák életét és az USA hadikiadásait.”

Trump támogatói szerint az ex elnök blöfföl, mert nem akar kilépni a NATO-ból.

“Trump nem lép ki, de ráveszi a többi tagállamot, hogy fizessenek többet. Ez népszerű javaslat az amerikai  füleknek” – mondta a New York Timesnak Lindsey Graham szenátor, Trump lelkes támogatója.

Robert O’Brien, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója osztja ezt a véleményt:

”Trump tudja, hogy a NATO-nak milyen nagy a katonai jelentősége az Egyesült Államok számára, de úgy érzi, és joggal, hogy a németek és mások átvernek bennünket, és velünk fizettetik meg a saját védelmüket.”

John Bolton, aki 2018-19-ben volt Trump nemzetbiztonsági tanácsadója arról írt a memoárjában, hogy az elnököt folyamatosan le kellett beszélni arról a tervéről, hogy az USA-t kivezesse a NATO-ból.

A washingtoni kongresszus előtt van egy közös demokrata-republikánus törvényjavaslat, amely megtiltaná az elnöknek, hogy kivezesse az Egyesült Államokat a NATO-ból a kongresszus jóváhagyása nélkül.

Trump célpontja valójában az Európai Unió

2018 nyarán Trump ellenségként bélyegezte meg az Európai Uniót mondván “amit a kereskedelemben ellenünk tesznek, az olyan mintha az ellenségeink lennének.”

Ekkortájt mondta azt is, hogy

“ha kinézek az ablakon New Yorkban, akkor rengeteg Mercedest, BMW-t és Audit látok , de Berlin utcáin alig jár amerikai autó.”

Mindez ma már a múlt: Putyin agressziója  csapást mért a német iparra, amely az olcsó orosz energiára alapozta jövőjét, közben pedig megjelentek a Teslak a német utakon, sőt a Tesla gyár is Berlin mellett.

Biden elnök valójában folytatta Trump America First programját, amellyel sikeresen gyengítette meg vetélytársait kivéve Kínát.

A NATO európai tagállamai számára katasztrofálisak az ukrajnai háború következményei, mert gazdaságuk lemarad a globális versenyben miközben nekik kell jórészt finanszírozniuk a Putyin agressziója elleni háborút, amely őket teszi elsősorban tönkre. Az Európai Unió elveszítette a versenyképességét az USA-val szemben, és ezzel a felzárkózás perspektívája is eltűnt. Közbe pedig állandóan növelni kell a hadikiadásokat. Nem véletlen, hogy Németországnak, az Európai Unió zászlós hajójának nincs jövő évi költségvetése pedig már csak néhány nap van hátra az évből.

Közben pedig az Európai Unió nem tudja, hogy miből finanszírozza Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagját, melyet a brüsszeli bizottság főnökasszonya Ukrajnának ígért.

“Orbán a szakadék szélére taszíthatja az Európai Uniót”

0

A brüsszeli Politico, amely címoldalán egy Orbán-Putyin képet közöl Orbánt az Európai Uniót szakadék szélére taszító politikusként aposztrofálja. A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott az orosz elnökkel, akit a nyugati világban háborús bűnösnek tartanak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

December közepén kellene döntenie az Európai Uniónak Ukrajna támogatásáról, de a konszenzus igencsak távol. Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagságát le kellene venni a napirendről, és a magyar kormány nem támogatja a háborúban álló ország pénzügyi segélyét sem. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya 50 milliárd eurót ígért a háborúban álló Ukrajnának, de ennek a hatalmas összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Ugyanakkor Ukrajna pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió támogatása nélkül a háborúban álló ország gazdasága összeomolhat. A jövő évi költségvetésben 29 milliárd eurós lyuk tátong.

Charles Michel, a Tanács elnöke hétfőn két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktorral a karmelita kolostorban, de nem jutottak dűlőre. Orbán valószínűleg távolról sem az egyetlen, aki nem kíván pénzt költeni Ukrajna támogatására, de a magyar miniszterelnök ezt nyíltan ki is mondja.

Németország megduplázza pénzügyi támogatását Ukrajnának

Kezdetben a német pénzügyminiszter azt mondta Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagjára, hogy erre nincsen pénz a német költségvetésben. Aztán meggyőzték őt, és változtatott az álláspontján: Németország 4 milliárd euróról 8 milliárdra emeli a négyéves támogatást Ukrajnának. Közben persze a német költségvetésnek hatalmas gondjai támadtak olyannyira, hogy a bajor miniszterelnök a kormány lemondását javasolta, és új választások kiírását indítványozta. Ez aligha következik be, de az Európai Unió legerősebb gazdaságának költségvetési problémái jól mutatják, hogy távolról sem könnyű megtalálni a fedezetet Ukrajna támogatására.

Lengyelországon, a balti és skandináv államokon kívül, amelyek veszélyeztetve érzik magukat Putyin agressziója miatt, valójában igen kevés tagállam kíván pénzt fordítani Ukrajna támogatására. Az EU kasszájában pedig nincs pénz. Megoldás lehetne a közös hitelfelvétel, de erről az első alkalommal kijelentették a tagállamok, hogy csak kivétel eseményről van szó, mely nem ismétlődhet meg. Az első nagy közös hitelfelvétel 750 milliárd eurós  óriási támogatást jelentett a Covid pandémia által sújtott EU gazdaságnak. Ezt Magyarország és Lengyelország kivételével minden tagállam megkapta: Ursula von der Leyen személyesen adta át a borítékot. Orbán Viktor ezért sem támogatja Ukrajna pénzügyi segély csomagját. A másik ok: Putyin.

A brüsszeli Politico Putyin haverjának nevezi a magyar miniszterelnököt. Oroszországnak nyilvánvalóan érdeke Ukrajna kifárasztása.

Putyin szerint az USA-val kellene megállapodni Ukrajna feje fölött.

Ugyanezt az álláspontot fejtette ki Szkopje városában az EBESZ külügyminiszteri értekezletén Szijjártó Péter, ahol örömmel vette volna, ha az USA és Oroszország képviselői tárgyalásokat kezdenek a tűzszünetről Ukrajnában, és bánatosan állapította meg, hogy ez nem következett be.

Az amerikai-orosz tárgyalások Törökországban zajlanak

A CIA és az orosz katonai hírszerzés intenzív kapcsolatban áll az ukrajnai háború ellenére is. Olykor még William Burns igazgató és orosz partnere, Szergej Nariskin is eszmét cserélnek Törökországban. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri Putyint. Ő volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki tárgyalt az orosz elnökkel Ukrajna megtámadása előtt. A két titkosszolgálati vezető tárgyalásairól természetesen csakis az szivárog ki, amit ők szükségesnek tartanak. Biden elnök ugyan mindig ünnepélyesen megígéri, hogy nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával, de mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok elnöke kalkulál: a jövő évi elnökválasztási kampány szempontjából mi a jobb neki?

Háború vagy béke Ukrajnában?

Tény, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény egyre kevésbé támogatja, hogy komoly pénzeket adjanak Ukrajnának. Emiatt Biden elnök kénytelen volt olyan külföldi támogatási törvényt elfogadni, melyben nem szerepel Ukrajna pénzügyi támogatása.

Az USA elnöke azzal is tisztában van, hogy a washingtoni katonai vezetés szerint patthelyzet alakult ki Ukrajnában vagyis az oroszok veresége egyáltalán nem valószínű, viszont Ukrajna gazdasága és emberanyaga kimerülőben van. Biden elnök Európára akarja hárítani Ukrajna támogatásának terhét mondván titeket fenyeget Putyin közvetlenül.

Csakhogy az Európai Unió nagyhatalmai nem hisznek ebben a fenyegetésben. Míg Lengyelország, a balti és a skandináv államok tartanak egy esetleges orosz agressziótól, addig Berlinben, Párizsban, Rómában vagy Madridban egyáltalán nem tartják elképzelhetőnek, hogy Putyin katonai támadást intézne a NATO ellen. Egyrészt, mert az orosz elnök ennél racionálisabb, fel tudja mérni az erőviszonyokat. Másrészt pedig az ukrajnai háború azt is megmutatta, hogy az orosz hadsereg még a nála jóval gyengébb Ukrajnával sem bír el vagyis távolról sem jelent akkora fenyegetést Európára mint ahogy azt Biden elnök állítja.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!