Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Az USA-tól is szegényített uránt tartalmazó lövedéket kap Ukrajna

A Biden-adminisztráció először küld vitatott páncéltörő lőszereket, amelyek szegényített uránt tartalmaznak Ukrajnába – derül ki a Reuters által látott dokumentumból, amelyet két amerikai tisztviselő külön megerősített.

A lövedékek, amelyek segíthetnek az orosz tankok megsemmisítésében, egy új katonai segélycsomag részét képezik Ukrajnának, amelyet a jövő héten mutatnak be. A lőszereket amerikai Abrams tankokból lehet kilőni, amelyeket egy, az ügyet ismerő személy szerint várhatóan a következő hetekben szállítanak Ukrajnába.

Egy tisztviselő azt mondta, hogy a közelgő segélycsomag értéke 240 és 375 millió dollár között lesz, attól függően, hogy mit tartalmaz. A csomag értéke és tartalma még véglegesítés alatt áll. A Fehér Ház nem reagált azonnal a kommentárra.

Vita a tervezett segélycsomag körül

Bár Nagy-Britannia az év elején szegényített urántartalmú lőszert küldött Ukrajnának, ez lenne az első amerikai szállítmány, amely valószínűleg vitákat fog kiváltani. Ez a Biden-adminisztráció egy korábbi döntéséből következik, hogy kazettás lőszerrel látja el Ukrajnát, annak ellenére, hogy az aggodalmak szerint az ilyen fegyverek milyen veszélyeket jelentenek a civilekre.

A szegényített urántartalmú lőszerek használatáról heves vita folyik, és az olyan ellenzők, mint az uránfegyverek betiltására irányuló nemzetközi koalíció, azt mondják, hogy a szegényített uránpor lenyelése vagy belélegzése veszélyes egészségügyi kockázatokat jelent, beleértve a rákot és a születési rendellenességeket.

Az urándúsítás mellékterméke, a szegényített uránt lőszerként használják, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és „öngyulladjanak” a por- és fémfelhőben. Bár a szegényített urán radioaktív, lényegesen kevésbé radioaktív, mint a természetben előforduló urán, bár a részecskék jelentős ideig megmaradhatnak.

Az Egyesült Államok az 1990-es és a 2003-as Öbölháborúban, valamint a NATO volt Jugoszlávia elleni bombázásában 1999-ben hatalmas mennyiségben használt szegényített urántartalmú lőszert.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a volt Jugoszláviában, Kuvaitban, Irakban és Libanonban végzett tanulmányok

„azt jelezték, hogy a környezetben szétszóródott szegényített uránmaradványok jelenléte nem jelent radiológiai veszélyt az érintett régiók lakosságára nézve.”

Ennek ellenére a radioaktív anyag hozzájárulhat Ukrajna hatalmas háború utáni tisztítási kihívásához. Az ország egyes részeit már most is tele vannak kazettás bombákból és egyéb lőszerekből származó fel nem robbant töltényekkel, valamint több százezer gyalogsági aknával.

A Wall Street Journal június közepén arról számolt be, hogy az Egyesült Államok szegényített urántartalmú töltények küldését fontolgatja Ukrajnába. A közelmúltban Ukrajnának szánt fegyversegélycsomagok tüzérséget, légvédelmi rakétákat és szárazföldi járműveket is tartalmaztak, miközben Ukrajna ellentámadása folytatódik. A Reuters nem tudta megállapítani, mit tartalmazott még a csomag a szegényített urán töltényeken kívül.

A segélycsomag finanszírozása az elnöki lehívási hatóságon keresztül történik, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy vészhelyzetben a kongresszusi jóváhagyás nélkül árukat és szolgáltatásokat adjon át az Egyesült Államok készleteiből. Az anyag az Egyesült Államok többletkészletéből származik.

A 2022 februári teljes körű orosz invázió óta Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség több mint 43 milliárd dollár volt.

Orbán diplomáciai magánya

0

Ukrajnát támogató nyilatkozatot írt alá 11 kelet-európai és balkáni állam Athénben – Zelenszkij elnök jelenlétében. Szerbia is aláírta az okmányt pedig Vucsics elnök Orbán Viktor hűséges tettestársa, és nem alkalmaz szankciókat Oroszország ellen. De hát Szerbia  be akar kerülni az Európai Unióba. 

Athénban ott volt Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Zelenszkij elnök Svédországban, Hollandiában és Dániában járt Görögország előtt. Görögország miniszterelnöke bejelentette, hogy részt vesz abban a programban, amely F 16-os amerikai vadászgépek ukrán pilótáit képzi ki külföldön.

Csak Orbán Viktor hiányzott.

Maga helyett Novák Katalint küldte Kijevbe, de ezzel aligha tudta feledtetni, hogy ő az egyetlen olyan tagállam vezetője az Európai Unióban, aki nem biztosította nyíltan támogatásáról a függetlenségét védelmező Ukrajnát, mely másfél éve sikeresen száll szembe a nála jóval erősebb orosz hadsereggel.

Trump: az ukrajnai háborúnak azonnal véget kell érnie

Az USA ex elnöke, aki szeretne újra bemasírozni a Fehér Házba, Tucker Carlsonnak nyilatkozott, aki nemrég Magyarországon is járt. Trump szerint az ukrajnai háborúnak azonnal véget kellene érnie, mert “már eddig is többszázezer ember halálát okozta.” Az USA ex elnöke szerint, ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor “ki sem tört volna a háború Ukrajnában.”

Orbán Viktor nyilvánvalóan Trump visszatérésére alapozza diplomáciáját, de lehet, hogy ebben csalódnia kell. Egyrészt, mert Trump visszatérése a Fehér Házba korántsem biztos, másrészt pedig az ex elnök egykori magyar tanácsadója egészen másképp értékelte az ukrajnai helyzetet mint Orbán Viktor.

Gorka Sebestyén egyértelműen kiállt Ukrajna és Zelenszkij elnök mellett, Putyint vérengző KGB tisztnek nevezte. Eközben Orbán Viktor továbbra is Putyin trójai falova az Európai Unióban és a NATO-ban. Vajh miért? A magyar miniszterelnök Putyin barátjaként szorult a perifériára mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban.

Putyin barátsága azonban olyan mint piszkos Fredé: öl!…

Erdogannak nincs szüksége Orbán Viktorra

0

A magyar miniszterelnök díszvendége volt augusztus huszadikán Erdogan török elnök, aki ravaszabb politikus Orbán Viktornál, és immár békülni szeretne az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, valóban szuverén külpolitikát folytat, mert ehhez megvannak az eszközei, de ugyanakkor azt is tudja, hogy Törökország infláció sújtotta gazdaságát csakis úgy tudja helyreállítani, ha együttműködik Brüsszellel és Washingtonnal. Törökország a G20 ország csoport tagja, hadserege a második legerősebb a NATO-ban, fekvése pedig stratégiai. Ezért Erdogan nyitott kapukat dönget mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Mindkét helyen azt is értékelik, hogy Törökország egyaránt jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Kijevvel vagyis valamiféle közvetítő szerepet is játszhat az ukrajnai háborúban. Törökország 1960 óta pályázik az uniós tagságra, de egyre távolabb került tőle miután Erdogan kijelentette, hogy

“A demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember a céljához ért, akkor leszáll róla”.

Törökország népessége már meghaladja Németországét vagyis az Európai Unió legnépesebb tagállama lenne, ha felvennék. Ennek már csak ezért sincsen realitása, de mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködési egyezménynek igen. Erdogan elnök pontosan ezt akarja, és ehhez egyáltalán semmi szüksége sincsen a Brüsszellel megnyerhetetlen háborúskodásba végképp belebonyolódó Orbán Viktorra. Márpedig épp Törökország uniós csatlakozása volt az egyik fő témája a magyar-török csúcstalálkozónak – nyilatkozta a Türkinfo főszerkesztője a Klubrádiónak. Tarik Demirkan elmondta, hogy a török export több mint 40%-a az Európai Unióba irányul. Ráadásul sokmilliós török kolónia él az Európai Unióban, elsősorban Németországban. A német kormánynak török miniszterei is vannak. Erdogan, ha előrelépést akar az uniós csatlakozás terén, akkor azt végképp nem Orbán Viktorral vitatja meg hanem Olaf Scholz német kancellárral.

Orbán magánya

Lírai költőknek talán jót tesz a magány, de politikusoknak semmiképp sem. Érezte ezt Orbán Viktor is, ezért összecsődítette illiberális kollégáit Erdogantól Vucsicsig, hogy ki ne derüljön: a magyar diplomácia megbukott! Orbán Viktor valamilyen oknál fogva abban hitt, hogy a keleti szél legyőzi a nyugatit, holott észre kellett volna vennie azt, hogy Kína vagy épp Törökország együtt akar működni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, nem pedig háborúskodni velük. Ezeknek az országoknak még sokkal nagyobb érdekük a globalizáció mint az Egyesült Államoknak. Putyin autark világa a paródiája annak, amit a huszonegyedik század globális gazdasága minden országtól megkövetel.

Oroszország szánalmas zsákutcájába Putyin valóságos erőforrásokra számíthat, és emiatt fenntarthatja hatalmát azon az áron, hogy Oroszország elveszíti a jövőjét. Orbán Viktornak ebből csak a zsákutca marad hiszen szuverén álmainak semmiféle reális erőforrása sincsen.

A kiöregedett bokszoló, akiről Orbán Viktor beszélt Tusnádfürdőn, nem más mint ő maga, aki elismeri, hogy nincs értelme már ringbe szállnia hiszen veszített.

Nincs jó szél annak a vitorlás hajónak, amely nem tudja, hogy merre akar menni

– tartja a régi kínai mondás.

Orbán Viktor magánya épp azért drámai, mert látja, hogy olyan egykori “barátai” mint Giorgia Meloni vagy Erdogan török elnök vígan fordítanak a vitorlán, és közelednek Brüsszelhez és Washingtonhoz miközben Orbán nemlétező szuverenista elveihez ragaszkodva üldögél szemétdombján, és olyanokkal parolázhat mint Lukasenka belorusz elnök vagy a Türkménbasi utóda.

Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Franciaország egykori köztársasági elnöke, aki Macron elnök egyik tanácsadója is, könyvet adott ki, és a párizsi Le Figaro ennek kapcsán kérdezte véleményét Ukrajnáról és Oroszországról.

“Szükségünk van Oroszországra és nekik is szükségük van ránk” – jelentette ki Nicolas Sarkozy, aki ezzel De Gaulle tábornok régi alapelvéhez csatlakozott:

“Európa az Atlanti óceántól az Urálig tart.”

Sarkozy természetesen elítélte “Putyin őrült agresszióját” Ukrajna ellen, de kiállt amellett, hogy nem háborúval hanem diplomáciai tárgyalásokkal kell rendezni a problémát. Amikor Georgia-Grúzia két tartományát is megszerezte Putyin elnök, akkor Sarkozy aktívan közvetített a felek között. A francia diplomáciai testület egyik grúz tagja időközben Georgia köztársasági elnöke lett. Sarkozy Angela Merkellel együtt azon az állásponton volt, hogy Oroszországgal együtt kell működnie az Európai Uniónak nem pedig szembeállnia vele.

Az európai nagyhatalmak szó nélkül elfogadták azt is, hogy Putyin elnök 2014-ben megszerezte a Krím félszigetet. Amikor Putyin agresszióját követően tárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között, akkor Macron elnök amellett volt, hogy mielőbb meg kellene egyezni a háború gyors lezárása érdekében. Zelenszkij elnök habozott, de az USA és Nagy Britannia biztatására elutasította a területért békét elvet. Azóta Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: a cél az ország teljes felszabadítása az orosz uralom alól. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az USA továbbra is támogatja bár mind többen kételkednek abban, hogy Ukrajna hadserege képes lenne legyőzni az oroszokat.

Sarkozy ex elnök szerint kizárt, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Krím félszigetet.

Az USA szándékosan nem ad elég fegyvert Ukrajnának a győzelemhez?

Ezt állítja Anders Oslund, a Georgetown egyetem Oroszországot kutató professzora.

“Nagyon nem akarják Washingtonban, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak”

– hangsúlyozta a professzor. Azt is elmondta, hogy szerinte miért óvakodik a Biden kormányzat F16-osokat és rakétákat szállítani Ukrajnának: ”Washingtonban attól tartanak, hogy Putyin egész rendszere destabilizálódhat. Közben persze továbbra is azt mondják, hogy Ukrajnának joga van olyan támaszpontokat támadnia, ahonnan őt támadják.

A Biden adminisztrációnak az a fontos, hogy az orosz atomfegyverek egy kézben maradjanak. Az sem érdekli őket, hogy milyen ez a kéz. Egy terrorista keze. A vilniusi csúcstalálkozó óta az USA és Németország egyaránt fékezi Ukrajna támogatását.

Macron francia elnök teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját: Franciaország immár szállít rakétákat Oroszországnak.

Washingtonban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó határozza meg az Ukrajna politikát, és ő nagyon tart egy lehetséges nukleáris háborútól. Nem akar egyértelműen Oroszország ellen fordulni. 1994-ben a budapesti nyilatkozatban az USA garantálta Ukrajna szuverenitását, de erről ma már mindenki megfeledkezett.

Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az is kiderül, hogy John Bolton, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló véleményen van. Gorka Sebestyén, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Trump csapatában folytatta amíg ki nem rúgták a Fehér Házból, azon a véleményen van, hogy Putyin sohasem indítana nukleáris háborút a NATO ellen. Oslund professzornak ugyanez a véleménye. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban ezt másképp látja, és szépen csendben valamiféle kompromisszumos megállapodást készít elő Ukrajnában. Ennek lehet része a Stoltenberg terv, amelyet a NATO főtitkára visszavont ugyan, de csak félszívvel. Valójában a területért béke elv, amelyet Sarkozy ex elnök is felvetett egyre inkább terjed. A kínai béketerv pontosan ennek lehet olyan megfelelően homályos változata, melyet mindkét fél el tudna fogadni az arcának elvesztése nélkül. Különben ugyanis tovább tart a csaknem másfél éve megkezdődött háború Ukrajnában, melynek rengeteg az áldozata emberekben és anyagiakban, az eredménye viszont nulla. Sem Oroszország sem Ukrajna nem nyerhet, de ezt sem Putyin sem pedig Zelenszkij nem ismerheti be a saját közvéleménye előtt.

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

0

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin  helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén  tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

Orbán és Netanjahu

A gyűlöletben egységes fundamentalisták – ezzel a címmel írt Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor politikai barátságáról egy izraeli filozófus a Tageszeitungban.

Hagai Dagan szerint Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor együttműködése nemcsak a közös érdekeken hanem a közös ideológián is nyugszik. A Biblia mindkettőjük számára hivatkozási alap. Csakhogy

mind Orbán Viktor mind pedig Benjamin Netanjahu évtizedek óta profi politikus, akik semmilyen ideológiában sem hisznek, csakis felhasználják azokat a saját érdekükben.

Így vált liberálisból illiberálissá Orbán Viktor. Benjamin Netanjahuról, aki Izrael legtovább hatalmon levő miniszterelnöke, Barack Obama amerikai elnök állapította meg, hogy hivatásos hazudozó. Pechére az USA akkori elnöke elfelejtette kikapcsolni a mikrofont, így mások is értesülhettek a nem épp hízelgő véleményről.

Miben talált egymásra Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu A szuverenista politikában, melyet szembeállítanak az Egyesült Államok globalista stratégiájával. Mióta nem tetszik Washington irányvonala Benjamin Netanjahunak és Orbán Viktornak? Amióta az USA stratégiai tervezői kiírták őket a szereposztásból.

A Blinken stratégia nem oszt lapot sem Izraelnek sem Magyarországnak

Izrael az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese a Közel Keleten, egy olyan régióban, amely a kőolaj miatt vált fontossá a világpolitikában a huszadik század elején. Ahogy a kőolaj kimegy a divatból, a régió úgy veszíti el a jelentőségét. Izrael már csak az amerikai belpolitika miatt fontos Washingtonnak.

Orbán Viktor csak a rendszerváltás idején kapott szerepet az amerikai tervekben. Akkor Palmer nagykövet megbízásából ő kalauzolta az idősebb Bush elnököt Budapesten. A fiatal Orbán előtt  hamarosan világossá vált: az Egyesült Államok számára az egész régió nem fontos: a Nyugat határvidéke, afféle Tatárpuszta. A térségben csakis Lengyelország és Románia számít az USA-nak, a többiek a futottak még kategóriába kerültek – végérvényesen. Jól látszott ez amikor Trump elnök Varsóban találkozott a “kelet-közép-európai szövetségesekkel.” Orbán olyan dühös volt, hogy el sem ment, a köztársasági elnököt küldte maga helyett.

Jelenleg Orbán Viktor nem oroszbarát hanem Amerika ellenes politikát folytat:

dafke fenntartja a kapcsolatot Putyinnal az ukrajnai háború idején is, hogy megmutassa: van önálló mozgástere! Pedig nincsen. Globalizált rendszerben szuverenista politikát csak úgy lehet folytatni mint Észak Korea. A nemzeti kommunista rendszert Orbán Viktor még nem kereste fel, de járt már Fehéroroszországban sőt Türkmenisztánban is. Moszkvában és Pekingben Orbán nem ideológiát keres hanem ellensúlyt az USA globalista politikájával szemben.

Szuper NATO

A Blinken stratégia arra épül, hogy az egész Nyugat összefog Kínával és Oroszországgal szemben. Ezért olyan gazdasági-katonai szövetséget akar, amely a NATO-ra épül, de túlmegy azon: Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland is csatlakozna hozzá. A zenekart természetesen Washingtonból vezénylik.

Európában felgyorsulhat az Európai Egyesült Államok kialakulása, mert az ukrajnai háborút és az újjáépítést csakis közös kölcsönből lesznek képesek finanszírozni a tagállamok. Ekkor jöhet a Hamilton hatás, amely létrehozta az USA-t a 13 egykori brit gyarmat kölcsöneinek egyesítésével.

Milyen szerep jut ebben Orbán Viktornak? Semmilyen. Az az öreg bokszoló, aki már nem akar visszamászni a ringbe, akiről Orbán Viktor Tusnádfürdőn beszélt, nem más mint ő maga.

Minek pofoztatni magát, ha tudja, hogy úgysem nyerhet?

Magyarország viszont veszíthet.

Magyar dízel hajtja az ukrán tankokat

A MOL megkétszerezte dízel exportját az elmúlt félévben Ukrajnába, ahol komoly üzemanyag hiány van, mert az oroszok folyamatosan támadják az olajfinomítókat is.

Az ukrán tankok orosz dízellel közlekednek, melyet magyar és török olajfinomítókban állítanak elő – írja a német gazdasági lap a Handelsblatt. Az Európai Unió tiltja az orosz olaj importját, hogy így gyakoroljon nyomást Putyin elnökre az ukrajnai agresszió miatt. Magyarország felmentést kapott az orosz olaj embargó alól mondván: az országnak nincsenek tengeri kikötői vagyis a hagyományos megoldáshoz kell tartania magát: a vezetéken érkező orosz olajat Magyarországon finomítják. A MOL-nak olajfinomítója működik Szlovákiában is. Nem kizárt, hogy Brüsszel azért is oly elnéző ezzel kapcsolatban, mert tisztában van vele: a MOL szállítmányai nélkül megbénulna az ukrán hadsereg, amelynek az üzemanyag utánpótlását nem lehet a tengeren át megoldani, mert az orosz flotta elzárja a kikötőket sőt támadásokkal teszi lehetetlenné a működésüket. Odessza, amely korábban csak ritkábban szerepelt a célpontok között, az utóbbi időben kiemelt célpontja lett az orosz támadóknak. Putyin nem hosszabbította meg a gabona egyezményt sem, amely lehetővé tette az ukrán agrár termékek exportját a világpiacra a kikötőkből.

Törökország éppúgy mint Magyarország kétértelmű szerepet játszik az ukrajnai háborúban: mindkét ország NATO tagállam, de jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal.

Miért nem szakít Orbán Moszkvával?

A földgázszerződés mutatja, hogy sok haszna nincs Putyin barátságának. Orbán és csapata valószínűleg személy szerint szépen pénzelhet Putyin jóindulatából, de ezt inkább csendben kellene zsebrevágnia, és nem nyíltan ugrálnia látványos gesztusokkal a NATO konszenzussal szemben.

A magyar miniszterelnök nem oroszbarát hanem Amerika ellenes, ahogy ez Csák János kulturális miniszter siralmas szónoklatából is kiderült Tusnádfürdőn.

Miért fordult szembe Orbán Viktor Washingtonnal, melynek a kedvence volt amikor Bush elnök itt járt a rendszerváltáskor? Mert az amerikaiak kiírták a szereposztásból: a térségben kizárólag Lengyelország és Románia érdekli őket. A Blinken tervben, amely az ukrajnai rendezésről szól, nincs is benne Magyarország. Orbán miatt hazánk érdektelen tényezővé vált. Orbán Viktor az ordító egér pozíciójába került, amely valljuk be tragikomikus. Más kérdés, hogy ennek Magyarország issza meg az árát…

“Zelenszkij Ukrajnája = Orbán Magyarországával”

0

A címben megfogalmazott furcsa párhuzammal lepte meg a BBC hallgatóit Vitalij Portnyikov ukrán szakértő, aki rámutatott arra, hogy Zelenszkij népszerűsége a háború előtt a mélyponton volt, mert a nemzeti együttműködés rendszere nagyon is hasonlított Magyarországra.

“Most a háború miatt elnézzük azt, hogy Ukrajna hasonlít Orbán Viktor Magyarországára. A mai Ukrajna nagyon emlékeztet erre. Nagyon. Csakhogy Magyarországon nincs háború. A mi országunk polgárai kénytelenek szemet hunyni ezek előtt a jelenségek előtt, de

Magyarországon semmi értelme sincs Orbán Viktor rendszerének!

Mi nem építhetünk hasonló rendszert Ukrajnában a háború után, mert akkor biztosan nem vesznek be sem az Európai Unióba sem pedig a NATO-ba!” – hangsúlyozza az ukrán szakértő, aki a BBC-nek nyilatkozott. Hozzátette:

”Zelenszkij elnöknek és minden ukrán politikusnak fel kell ismernie azt, hogy még egy Magyarországot nem akar sem a NATO sem pedig az Európai Unió vagyis csak akkor tudunk túlélni, csak akkor tudunk a civilizált világ részévé válni, ha előbb civilizált állammá válunk”

– jelentette ki Vitalij Portnyikov.

Fel akarja-e venni a NATO és az Európai Unió Ukrajnát?

A legutóbbi NATO csúcsértekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok többsége egyáltalán nem erre gondol hanem sokkal inkább ütköző zónának tekinti Ukrajnát Oroszország és az Európai Unió között. Ezt persze nem mondják ki, mert ez csökkentené az ukrán csapatok harci morálját.

Az Európai Unió a másik csalétek, és ennek több realitása van, de csak akkor, ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet vagyis a jelenlegi határainak egy részét feladja a tűzszünet illetve a béke érdekében.  

Erről tárgyalt már legutóbb is a CIA igazgatója és az SZVR, az orosz hírszerzés vezetője telefonon. Szergej Nariskin ellenezte Putyin ukrajnai háborúját, és mégiscsak a helyén maradt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt telefonon Moszkvában még 2021 őszén. Burns jól ismeri Putyint hiszen az USA nagykövete volt korábban Moszkvában.

A 100 éves Kissinger vetette fel először az ötletet, hogy a kínai béketervet el kellene fogadni, ez pedig nem más mint a területért békét elv elfogadása. Ha ezt az ukránok elfogadnák, akkor cserébe nemcsak az Európai Unióba, de a NATO-ba is bekerülhetnének – mondja Kissinger, aki még Pekingbe is elrepült, hogy elérje az USA-Kína kapcsolat javítását. Jelenleg a Biden adminisztráció ellenségnek tekinti Kínát és Oroszországot, de Blinken külügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “stabil kapcsolatra törekszünk Kínával.”

Ha kínai közvetítéssel vagy másképp véget tudnának vetni a nagyhatalmak az ukrajnai háborúnak

“akkor ezzel a lehető legjobbat tennék az egész világgazdaságnak”

– hangsúlyozta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben.

“A Nyugat, ha újra hisz Putyinnak, hülyének fog látszani”

0

Azt állítja a brit Chatham House vezető elemzője, aki korábban tudósítóként dolgozott Moszkvában vagyis az orosz viszonyok jó ismerőjének számít, ha a Nyugat hisz Putyinnak, hülyének fog látszani.

James Nixey a Mandinernek nyilatkozott arról, hogy szerinte Putyin immár végképp szava hihetetlenné vált. Érdekes, hogy az USA és Nagy Britannia Irak elleni agressziója kapcsán, amely nyilvánvaló hazugságon alapult, és amelyet elítélt II. János Pál pápa, a francia elnök és a német kancellár is, ez nem merült fel a Chatham House szakértőiben.

Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az USA öt perc alatt békét köthetne Oroszországgal Ukrajna feje fölött elfogadva a területért békét elvet.

“Ez a lehető legveszélyesebb forgatókönyv, amelyet el tudok képzelni. Nem az oroszok árthatnak nekünk a legtöbbet hanem a Nyugat a rossz döntéseivel. Ukrajnát óriási elismerés illeti meg azért, hogy az orosz támadásokat visszaverte, és természetesen ez nem történhetett volna meg, ha nincs nyugati, elsősorban amerikai fegyverzeti támogatás.

Értékelésem szerint a Nyugat csak annyi fegyvert adott Ukrajnának, amennyivel nem veszít, de nem eleget ahhoz, hogy győzni tudjon.”

De vajon győzhet-e Ukrajna?

Napóleon császár és Hitler Adolf az akkori világ legjobb hadseregével támadt rá Oroszországra, és csúfos vereséget szenvedett. Ukrajna nincs egy súlycsoportban Oroszországgal. Hogy nyerhetné meg a háborút?

“Ha valódi modern támadó fegyvereket kapna Ukrajna, akkor megnyerhetné a háborút: nagy hatótávolságú rakétákkal, modern tankokkal, F 16-os harci gépekkel stb. Az ukrán hadsereg ily módon ki tudná űzni az oroszokat Ukrajnából.

Amint a háború véget ér Ukrajnának a NATO tagjává kell válnia”

– hangsúlyozza az újságíróból lett geopolitikai szakértő.

Oroszok a Trafalgar téren?

“Azt nem állítom, hogyha a Nyugat elengedi Ukrajnát, akkor az oroszok rövid időn belül megjelennének Londonban a Trafalgar téren, de azt igen, hogy tovább építenék globális befolyásukat nemcsak katonai, de diplomáciai, informatikai és gazdasági módszerekkel. Jobb lett volna ezt a konfliktust elkerülni, de hogyha már itt van, akkor ebbe bele kell állnunk. Az az érzésem, hogy több európai állam nem szánta rá magát a kitartásra”

– fejtegeti a brit elemző.

Tálas Péter biztonságpolitikai elemző viszont arra mutatott rá: az orosz hadsereg olyan gyengén muzsikál fronton, hogy nemigen fenyegetheti a nála jóval erősebb NATO-t. Az oroszok Bahmutot nem tudták bevenni hónapok után sem. Hírszerzésük pedig szánalmasan leszerepelt a háború elején amikor nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, a lakosság pedig nem üdvözölte virágcsokrokkal az orosz csapatokat. Tálas Péter olyan lengyel katonai szakértőket idéz, akik szerint az orosz hadseregnek legkevesebb ötven évre van szüksége ahhoz, hogy komolyan fenyegethesse a NATO tag Lengyelországot.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfelének minősítette Kínát és Oroszországot amikor még szó sem volt az Ukrajna elleni agresszióról. Putyin fatális tévedését az amerikai diplomácia a NATO újraélesztésére használja fel, és teljesen alárendeli Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Kérdés persze, hogy az USA-nak érdeke-e a háború elnyújtása Ukrajnában?

A Dnyeszteren túl

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) arra kérte az Orosz Föderációt – a szövetségesek vilniusi csúcstalálkozójának keddi sajtóközleményében -, hogy vonja ki valamennyi csapatát a Moldovai Köztársaság területéről, amelyek Kisinyov hozzájárulása nélkül állomásoztak a Dnyeszteren túli régióban.

„Megismételjük, hogy támogatjuk a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását nemzetközileg elismert határain belül, és arra kérjük Oroszországot, hogy a Moldovai Köztársaság beleegyezése nélkül elfoglalt területekről vonja ki  – a Dnyeszteren túli régióban – ott állomásozó haderejét.”

Határozottan támogatjuk a Moldovai Köztársaság azon jogát, hogy külső beavatkozás nélkül döntsön saját jövőjéről és külpolitikájának irányáról, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Moldovai Köztársaság alkotmányos semlegességét.

„A NATO fokozza politikai és gyakorlati támogatását az ellenállás erősítése és a politikai függetlenség megőrzése érdekében, a romló biztonsági környezet mellett”

– áll a NATO-vezetők közleményében.

Ugyanakkor „a szövetségesek üdvözlik a Moldovai Köztársaság erőfeszítéseit a demokratikus reformok előmozdítása érdekében, és elkötelezettek a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, ahogy halad előre az európai integráció útján.

„A NATO továbbra is gyakorlati segítséget nyújt a megerősített védelmi kapacitásépítési programján keresztül, mivel a Moldovai Köztársaság fellép biztonsági és védelmi képességei megerősítése, valamint fegyveres erői modernizálása érdekében”

– szögezi le a közlemény.

A Moldpres sajtóügynökség emlékeztet arra, hogy Nicu Popescu moldovai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és európai integrációs miniszter is részt vesz a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozóján. A keddi megbeszélésen a moldovai tisztségviselő ismertette a regionális biztonsággal kapcsolatos fejleményeket, az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított háború által generált kockázatokat, valamint a Kisinyov által a Moldovai Köztársaság biztonságát érő összetett kihívások leküzdésére tett intézkedéseket.

Míg Ukrajna a déli és keleti régióit megszálló Putyin erőkkel harcol, egy másik orosz csapatcsoport állomásozik délnyugati határa mentén 30 éve.

Ez Transznisztria, Moldova keleti régiója, ahol egy önjelölt „állam” él, amely valójában Oroszország tényleges ellenőrzése alatt áll. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai megerősítik ezt a státuszt.

Kijev egyszerűen figyelmen kívül hagyta a Dnyeszteren túli kérdést, és egyes hatóságok profitáltak ebből a csempész „fekete lyukból”. Minden megváltozott a teljes körű orosz invázióval. Nyilvánvaló, hogy a határ közelében egy befagyott konfliktus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és korlátozza Ukrajna és Moldova európai jövőjét.

Ukrajna meg tudja és meg is kell oldania Transznisztria kérdését. Ellenkező esetben lehetetlen lenne véget vetni a háborúnak Európában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!