Kezdőlap Címkék Nagykövet

Címke: Nagykövet

Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

Polonius
-
0
Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

“Jogos nemzetbiztonsági aggályaink vannak” – fejtegette az Egyesült Államok nagykövete a Szabad Európa rádiónak. Jellemző gesztus, hogy a NATO nagykövetek tanácskozására meghívták Svédország képviselőjét is noha a skandináv állam bejutását az észak-atlanti szervezetbe épp Magyarország és Törökország akadályozza.

Pressman nagykövet kérésére a NATO nagykövetek megbeszélést folytattak Budapesten Orbán és Putyin pekingi tárgyalását követően.

Földgáz, te drága

Putyin elnök nem sokkal az ukrajnai háború megindítása előtt azt ígérte Orbán Viktornak Moszkvában, hogy “barátaink olcsóbban kapják a földgázt.” Ebben éppúgy hazudott az orosz elnök mint ahogy az Ukrajna elleni háborút is mindvégig tagadta, ma is csak különleges katonai hadműveletről beszél , több mint másfél évvel az agresszió megindítása után! Orbán szervilisen alkalmazkodott Putyin nyelv használatához, maga is katonai műveletet emlegetett Pekingben háború helyett. Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó gyakran átveszi Putyin propagandáját , mely mindenért az Egyesült Államokat hibáztatja.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben kicsapja a biztosítékot, ha hosszasan tárgyal Putyinnal Pekingben.

Miért vállalta ezt a kockázatot a magyar miniszterelnök?

Minden bizonnyal azért, mert a magyar energiaszámla kétségbeejtően magas, a magyar költségvetés nem tudja azt kigazdálkodni, mert a rezsicsökkentés Orbán politikai hatalmának egyik legszilárdabb alapja. A hatalom megtartása érdekében finanszíroznia kell a rezsicsökkentés rendszerét, de ehhez nincs elég pénz a kasszában. Ígért-e árengedményt Putyin, akinek a költségvetése szintén nincs jó bőrben a háborús kiadások és a szankciók miatt? Nem tudjuk. A magyar államkasszát persze fel lehetne tölteni a brüsszeli eurómilliárdokkal, ahogy ezt Donald Tusk kormánya meg is teheti hamarosan Varsóban. Orbánnak viszont megüzenték: ha nem változtat a politikáján, akkor nem kap pénzt. A Lengyelországgal kötött véd és dac szövetség a múlté, Orbán egyedül marad Brüsszelben. Putyin még hogyha akarna is, nem tud elég pénzt adni. Peking? A kínaiak megmondták Matolcsy Györgynek, hogy kormányokat nem támogatnak, csak kínai beruházásokat külföldön. Jelen pillanatban a magyar kormány is ezeket támogatja vagyis ebből pénz nem lesz rövid távon. Innen szép nyerni – gondolhatja Orbán Viktor, akinek Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen megüzente:

“lejárt az olcsó energia és az olcsó pénz időszaka.”

Netán Orbán Viktor kora is lejárt?

Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

ki
-
0
Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.

Mikor lesz USA-Kína csúcs?

“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”

– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.

Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.

Szeptemberben lehet csúcstalálkozó

Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.

Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger  támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.

Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.

Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

ki
-
0
Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

Az ukrajnai háború miatt annyira megromlottak a két állam kapcsolatai, hogy senki sem fogadja Kovács Orsolya magyar nagykövetet, aki pedig mindig szívesen látott vendég volt a hatalom körében Varsóban.

Csakhogy Morawiecki miniszterelnök már 2021 őszén figyelmeztette Orbán Viktort a várható orosz támadásra Ukrajna ellen, de ennek a magyar miniszterelnök nem adott hitelt. Egy hónappal Putyin agressziója után – 2022 február 24. – titkos miniszteri szintű találkozó volt a két állam között, hogy megpróbálják összhangba hozni az elképzeléseiket a közeli jövőről, de ez teljes kudarccal zárult miután Varsóban egyáltalán nem értik, a magyar szempontokat Ukrajna kapcsán.

Miért nem szünteti meg a függést Magyarország az orosz energiától?

– tudakolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Novák Katalin köztársasági elnöktől Varsóban. A magyar államfő előadta a magyar kormány érveit, de Morawiecki tételesen megcáfolta azokat! A lengyel miniszterelnök arra mutatott rá, hogy sok más egykori szocialista országnak sikerült megszüntetnie az energia függést Oroszországtól, Magyarországnak is meg lenne erre a lehetősége, de az Orbán kormány ennek ellenére továbbra is együttműködik Moszkvával.

Kovács Orsolya nagykövet nagyon rosszul viseli, hogy egyszerre szinte minden ajtó bezárult előtte Varsóban.

Egy szövetséges még maradt, ez Ziobro igazságügyi miniszter szélsőjobboldali pártja, amely oroszbarát húrokat penget. A párthoz közelálló Sieci című lengyel hetilap megvédi Orbán Viktort a támadásoktól, amelyek rendszeresek Lengyelországban. Ez a hetilap volt az, amely interjút közölt Oroszország varsói nagykövetével Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Visegrád halott

Varsóban a szélsőjobboldalt leszámítva minden párt oroszellenes, Putyin Ukrajna elleni agressziója óta igyekeznek a minimumra szorítani a két állam kapcsolatait. A lengyel kormányt különösen irritálja, hogy Szijjártó Péter Moszkvában ítéli el az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit miközben azokat Orbán Viktor és a magyar diplomácia megszavazta Brüsszelben – írja a Direkt36.

A lengyel diplomácia most középhatalmi szerepkört akar az Európai Unióban, és erre – ellentétben Orbán Viktor vágyálmaival – reális esélye is van.

Paul Brzezinski nagykövet az USA képviseletében aktívan munkálkodik azon, hogy Lengyelország körül létrejöjjön egy olyan elrettentő erő, amely távol tartaná az oroszokat Európa középső részétől, egy újabb agressziótól. Ennek érdekében a Blinken terv értelmében valamiféle államszövetséget készítenek elő Lengyelország és Ukrajna között, amely Európa legnagyobb haderejével rendelkezne. Ezt egészítené ki az az oroszellenes szövetség, melynek létrehozásán aktívan dolgozik az amerikai és a lengyel diplomácia. Ennek része lenne a három kis balti állam, amelyek maguk is tartanak egy orosz agressziótól hiszen korábban a Szovjetunió részei voltak éppúgy mint Ukrajna. Ezenkívül a Blinken terv keretében Csehország és Románia egészítené ki a cordon sanitaire-t Oroszországgal szemben, körülbelül úgy mint az első világháború után. Akkor persze

része volt ennek Magyarország is, de most az amerikaiak és a lengyelek leírták az Orbán kormányt.

Amely barátok és szövetségesek nélkül maradt mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Az észak-atlanti szervezetben még ott van Törökország, aki ugyan második fordulós választásra kényszerül, de minden valószínűség szerint hatalomban marad.

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Polonius
-
0
Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

Mit keresett a CIA igazgatója Kijevben?

Polonius
-
0
Mit keresett a CIA igazgatója Kijevben?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, Kijevben tárgyalt a hétvégén Zelenszkij elnökkel – jelentette némi késéssel az AP hírügynökség, mely szerint az USA további támogatásáról biztosította Ukrajna államfőjét a CIA igazgatója.

Az Egyesült Államok újabb fegyverszállítmányának értéke 2,5 milliárd dollár. Az amerikaiak nemcsak fegyvert szállítanak Ukrajnának, de információkat is adnak. Amerikai műholdak figyelik az Ukrajnában harcoló orosz csapatokat, és az adatokat átadják az ukrán hadseregnek, amely ezek alapján komoly károkat tud okozni az oroszoknak. Emiatt Moszkvában azzal fenyegetőznek, hogy kilőhetik az amerikai műholdakat, de erre aligha kerülhet sor, mert az USA figyelmeztette Putyint: erre megfelelő válasz érkezik!

A CIA igazgató az ukrán titkosszolgálat vezetőivel is tárgyalt. Ukrajnában nemrég lezuhant a belügyminiszter helikoptere, sok magasrangú tiszttel együtt. Nagy kérdés tehát, hogy most milyen formában van a titkosszolgálat Ukrajnában. Nem oly rég Zelenszkij egyik tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ukrán titkosszolgálat toronymagasan áll az orosz fölött. Eddig ez talán így volt, de a belügyminiszter helikopterének lezuhanása azt mutatja, hogy az oroszok nem adták fel a kísérleteket az ukrán elit destabilizálására.

Tárgyal-e az USA Putyinnal Zelenszkij feje felett?

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter folyamatosan ezt ajánlgatja Biden elnöknek. Az idén már 100 éves Kissinger mindenképp alkut szorgalmaz Oroszországgal mondván: nem lenne jó konfliktusba keveredni egy olyan állammal, melynek több mint 15 ezer nukleáris fegyvere van! Az USA könnyen rá tudná venni Zelenszkij elnököt a tárgyalásra hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna 24 óráig sem tudná tartani magát. Zelenszkij azt is tudja, hogy jelenleg ugyan ő a liberális média kedvence, de hogyha szembeszegülne az USA akaratával, akkor hamarosan kiderülne róla, hogy off-shore számlákon hány millió dollárt tart.

Putyin minden bizonnyal arra vár, hogy felhívják Washingtonból hiszen így megmenthetné az arcát. William Burns, a CIA igazgatója ugyanis nemrég kijelentette:

“stratégiai szempontból ez az ukrajnai háború kudarc Putyin számára.”

A Magyar Nemzet Amerikától félti a magyar szabadságot

Kenderessy Milán
-
0
A Magyar Nemzet Amerikától félti a magyar szabadságot

Orbán Viktor média birodalmának zászlós hajója, a Magyar Nemzet újra nekiment Pressman amerikai nagykövetnek, aki a Szentkorona visszaadásának évfordulóján arról beszélt, hogy “Magyarországnak el kell döntenie, hogy hova tartozik?!” Válaszul a Magyar Nemzet orosz hivatalos értékelést idéz mondván: ott jobban értenek bennünket!

Hogy jellemezték Putyin emberei a magyarokat?

“Nacionalisták, önzők és egoisták. Elutasítanak minden olyan nemzeti politikát, amely ellentétes különleges nemzeti érdekeikkel.”

Putyin vállon veregette Orbán Viktort: miközben a Nyugati világ élén az Egyesült Államokkal Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben addig a magyar diplomácia kétszínű játékot folytat, és ki akar maradni az USA által irányított tömbből. Mert ez lenne a magyar nemzeti érdek. Miért gondolja ezt minden uniós tagállam másképp? Mert úgy vélik: az igazi nemzeti érdek az, hogy országuk a nyugati világhoz tartozzon! Nem gondolhatja ezt másképp Orbán Viktor sem. Csakhogy attól tart: az USA le akarja őt venni a sakktábláról.

Orbán fél

Az amerikai nagykövet beszédéből azt a következtetést vonhatta le, hogy az USA fütyül a magyar demokráciára, az viszont nagyon is érdekli: a NATO tagállamok egységesen sorakozzanak föl mögötte háborús időkben. Erdogan elnököt, aki régóta renitens magatartást tanúsít, már korábban megpróbálták megbuktatni az amerikaiak. Nem sikerült. A puccs befuccsolt. Most a gazdaság meggyengítésével próbálják meg befolyásolni a választásokat. A horribilis infláció hatalomra segítheti az ellenzéket Törökországban, ahol idén választások lesznek. Az infláció Magyarországon is aláássa a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Az átlagos választópolgárt nem a szuverenitás hanem a megélhetés érdekli igazán. Orbán a nagy rezsihazugsággal megnyerte a választást, de a következő években nem lesz képes finanszírozni a rezsivédelmet. Az év elején 4,5 milliárd dollár értékű államkötvényt dobtak piacra. Részben ebből akarják finanszírozni az adósságtörlesztést. Egyiptom hasonló helyzetben már az IMF-hez fordult. Csakhogy Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot. Az uniós eurómilliárdok egyelőre nem érkeznek. A kormány viszont megveszi a Vodafone-t 600 milliárdért. Hogy lesz ebből elfogadható költségvetési hiány?

Ingyen Orbán Viktor rendszerét sem őrzi a kutya sem, a szuverenitás magányos bajnoka maradhat, ha nem tudja garantálni legalább az eddigi életszínvonal megtartását a magyar választópolgároknak.

Orbán és az USA nagykövete

Polonius
-
0
Orbán és az USA nagykövete

“Amikor Moszkva rakétákat lő ki Kijevre, még játszóterekre is, akkor a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazprom központjában. Ez érint engem” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman így külföldi ellenséggé vált Magyarországon – írja az amerikai tulajdonban levő brüsszeli lap.

Korábban az USA az épp a Fehér Házban ülő elnök barátait és politikai támogatóit küldte Budapestre nagykövetnek  hiszen nem voltak különösebben nagy problémák. NATO szövetséges államba az USA általában akkor küld profi diplomatát amikor baj van. Ilyen volt például Portugália esete, ahol az USA megítélése szerint kommunista hatalomátvétel fenyegetett a szegfűs forradalom idején a hetvenes évek közepén. Odaküldték nagykövetnek Frank Carluccit, a CIA igazgató helyettesét, aki csendben cselekedett. A kommunista hatalomátvételt megakadályozták.

Goodfriend ügyvivő is hasonló feladattal érkezett Budapestre, de ő csak második ember volt a nagykövetségen. Pressman viszont nagykövet. Ráadásul az LMBTQ jogok ismert harcosa. Orbán Viktor azért találta ki az LMBTQ törvényt, hogy e mögé bújjon amikor az Európai Unió a kínos korrupciós ügyeket firtatja. A Biden adminisztráció kihasználta ezt, és az LMBTQ jogok harcosát küldte Budapestre. Vajon milyen megbízással?

Diplomatát várunk nem helytartót

Így nyilatkozott Szijjártó Péter az új amerikai nagykövetről. Orbán egyáltalán nem titkolja, hogy Biden elnök ellenfelének, Donald Trumpnak szurkol.

“Most nagyon nagy a tét, nem lehet fenntartani a pártosságnak ezt a szintjét”

– hangsúlyozza Pressman nagykövet.

“Ha a magyar sajtó átveszi az őrült moszkvai propagandát, akkor ezt szóvá tesszük” – fejtegeti a nagykövet. Aki hangsúlyozza: “mindeközben nem az a célom, hogy távolabb kerüljünk hanem épp ellenkezőleg szeretném, ha közelebb kerülnénk egymáshoz a magyar vezetőkkel”.

A kormánypárti sajtó egyelőre célpontnak tekinti az USA nagykövetet, különösen azután, hogy az két magyar bírót fogadott. Pressman nagykövet a maga módján válaszolt: képet közölt arról, hogy a Fidesz ifjú politikusa, Orbán Viktor vígan társalog az USA Legfelső Bíróságának egyik tagjával, Anthony Kennedyvel.

Hogy fogadja a kormánypárti sajtó támadásait Pressman nagykövet?  “Ez nem személyes ügy. Én az Egyesült Államokat képviselem. Nem szokásos ilyen helyzetbe kerülni egy szövetséges országban. Ezt nagyonis komolyan veszem” – nyilatkozta az USA nagykövete a Politiconak.

A kutya sem fogadja Washingtonban a kínai nagykövetet

Kenderessy Milán
-
0
A kutya sem fogadja Washingtonban a kínai nagykövetet

Múlt szeptemberben érkezett az amerikai fővárosba Kína nagykövete, akinek eddig még egyetlenegy magasrangú amerikai döntéshozóval sem sikerült komolyan tárgyalnia. Blinken külügyminiszter csakis a rutin bemutatkozás alkalmából fogadta a kínai nagykövetet.

A Biden adminisztráció  csakis tanácsadói szinten tárgyalt  Csin Kanggal, akit viszont a legutóbbi pártkongresszuson beválasztottak a központi bizottságba. Vang Ji, a jelenlegi külügyminiszter ugyanezt az utat járta be míg azután bekerült a Politikai bizottságba is. Az új washingtoni nagykövet tehát bírja Hszi Csinping teljes bizalmát, de a Biden adminisztráció fütyül rá. A Politico portál szerint erre alaposan ráfizethet a jelenlegi amerikai kormányzat hiszen Trump elnök azzal dicsekedhetett, hogy fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ahova csakis a Kínának különösen fontos külföldi vendégeket engedik be.

Peking el akarja kerülni a hidegháborút

A világ kettéosztásával a kínaiak keveset nyerhetnek és sokat veszíthetnek. Pekingben Amerikát vádolják azzal, hogy új hidegháborút készít elő a demokráciák és diktatúrák között. Kína több pólusú világrendet akar, de egyáltalán nem kíván egy táborba tartozni Putyin elnök hanyatló és háborúskodó Oroszországával.

Európát tartja Kína a menekülő útnak a hidegháborús csapdából. Ezért nyíltan örvendeznek Scholz német kancellár pekingi látogatásának. Ő az első G 7 vezető , aki Pekingbe látogat azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, Hszi Csinping elnök pedig a pártkongresszuson bebetonozta a hatalmát.

Scholz sem akar hidegháborút

A német kancellár pekingi útja előtt megírta elképzeléseit Németország és az Európai Unió kínai kapcsolatairól – nem hagyva figyelmen kívül azt, hogy évek óta Kína mind Németországnak mind az Európai Uniónak a legfontosabb kereskedelmi partnere. Ennek tudatában Scholz ezt írta:

”új hatalmi központok emelkednek ki egy több pólusú világban. Mi mindegyikkel partneri viszonyra törekszünk.

Jövő héten Indonéziában részt veszek a G20 csúcstalálkozón. Miközben én Pekingben tárgyalok, Németország államfője Japánban és Dél Koreában teszi ugyanezt. Németország kettéosztására emlékezve  egyáltalán nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a világ újra két blokkra szakadjon. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a maga hatalmas gazdasági erejével kulcsszerepet kíván játszani a világban. Ez nem igazolja azt tendenciát, hogy el kell szigetelni Kínát sem pedig azt, hogy Kína hegemóniára törjön a világban. Nem akarjuk szétválasztani a kínai és az európai, a kínai és a német gazdaságot egymástól.
A német-kínai kereskedelem nagyrészében nem alakultak ki monopóliumok, de ahol igen, ott cselekednünk kell. Ilyen kockázatos helyzet alakult ki például a ritka földfémek esetében vagy a legkorszerűbb technológiákban, ilyen esetekben diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat.

A mi válaszunk a problémákra a diverzifikálás és a saját alkalmazkodóképességünk javítása, nem pedig a protekcionizmus és a visszavonulás a saját piacunkra. A kölcsönösség alapján akarunk gazdasági viszonyt folytatni Kínával.

Németország Kína politikája csakis akkor lehet sikeres, ha az uniós diplomácia keretében valósul meg.

Az Európai Unió szerint Kína egyszerre partner, versenytárs és rivális.

„Mi keressük az együttműködést a kínaiakkal a mostani pekingi tárgyalásokon a kölcsönös érdekek alapján, de nem tévesztjük szem elől az ellentéteket sem” – írta Scholz kancellár a Politicoban röviddel pekingi látogatása előtt.

Lynne Tracy az Egyesült Államok új oroszországi nagykövete

FüHü
-
0
Lynne Tracy az Egyesült Államok új oroszországi nagykövete

Joe Biden elnök kedden Lynne Tracy külügyi tisztségviselőt jelölte az Egyesült Államok új oroszországi nagykövetének. 

Tracy jelenleg Washington örményországi küldötteként szolgál, korábban a külügyminisztérium oroszországi főtanácsadójaként, valamint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének helyettese volt. A Fehér Ház közleménye szerint további tengerentúli megbízások között szerepelt Türkmenisztán, Pakisztán és Kazahsztán.

Tracy a külügyminisztérium kitüntetett tiszteletdíjában, a külügyminiszter hősiességéért kitüntetett díjában és az Elnöki Érdemes Szolgálat díjában részesült.

Mint minden nagyköveti jelöltnek, Tracynek is meg kell kapnia a szenátusi megerősítést, mielőtt elfoglalja posztját.

Ha megkapja a kamara aláírását, Tracy akkor kerül posztjára, amikor az Oroszország által Ukrajna ellen folyó háborúban rendkívül megnőtt a feszültség. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi partnereit Nyugaton és azon túl, hogy diplomáciai és gazdasági nyomást gyakoroljanak a Kremlre, miközben felfegyverzik Kijevet, hogy megvédje a támadást.

A háború már jócskán a hetedik hónapjában jár, és a végére utaló jelek sem látszanak.

“Káros és kockázatos, hogy Orbán Trumpra fogad”

Kenderessy Milán
-
0
“Káros és kockázatos, hogy Orbán Trumpra fogad”

Az Antall kormány egykori külügyminisztere Orbán Viktor dallasi beszédét károsnak és kockázatosnak értékelte. Jeszenszky Géza Washingtonban volt nagykövet épp az első Orbán kormány idején, ezért jól ismeri az amerikai belpolitikát.

A HVG-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy káros és kockázatos egy kis országnak ennyire elköteleznie magát Donald Trump mellett. Jeszenszky Géza megítélése szerint az ex elnöknek egyre kevesebb az esélye arra, hogy vissza kerüljön a Fehér Házba. Jelenleg is vizsgálat folyik ellene, mert nem fogadta el választási vereségét, és nem ortodox módszerekkel próbálta meg elérni, hogy megváltoztassák a választás eredményét, és ő a Fehér Házban maradhasson. Nemrég az FBI házkutatást tartott Trump egyik birtokán, és rengeteg dokumentumot elvittek. Bizonyítékot keresnek arra, hogy Trump a törvény határait átlépve bíztatta híveit a Capitolium ostromára 2021-ben.

Orbán kontra demokraták

Miért játszik ennyire Trumpra a magyar miniszterelnök? Orbán Viktor azt gyanítja, hogy a jelenleg is hatalmon levő demokraták mindent megtesznek az ő megbuktatására. Szijjártó Péter azzal dicsekedett a Matthias Corvinus Collegium rendezvényén, hogy megfenyegette azokat a diplomatákat, akik megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Az új amerikai nagykövetet a pokolba küldte Bayer Zsolt, pártunk és kormányunk hű publicistája.

Orbánnak azért volt fontos a dallasi beszéd, mert nevét megismerték az Egyesült Államokban is. Abban reménykedhet, hogy a republikánusok érdeklődnének utána, ha a CIA megpróbálna valamilyen módon megszabadulni tőle. A választások idején Márki-Zay Péterben bíztak, de ő nem váltotta be a reményeket.

Az USA budapesti nagykövetsége évekkel ezelőtt már megkereste Lázár Jánost, hogy vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét. Az akkori kancellária miniszter elrohant Orbánhoz az amerikai ajánlat után, de hiába. A miniszterelnök kirúgta őt a kormányból. Sem Orbán Viktor sem pedig az USA budapesti nagykövetsége nem mondott le Lázár Jánosról, aki tagja lett az új kormánynak, de nem kapott kulcspozíciót, amelyikre pályázott.

Ha viszont kiderül, hogy Brüsszel addíg nem utalja ki az eurómilliárdokat amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, akkor talán szükség lehet Lázár Jánosra.

Orbán abban bízik, hogy a Trump visszatéréséig hátralevő időt guggolva is kibírja. Kérdés, hogy erre időt ad-e neki a gazdasági válság? Arra pedig Orbán gondolni sem akar, hogy mi lesz, ha nem Trump vagy valamelyik híve nyer 2024-ben az Egyesült Államokban ?!…

123...52. oldal a 5-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség