Kezdőlap Címkék MVM

Címke: MVM

Utcaszínházak a Szigeten

A Sziget talán leglátványosabb produkciója évről-évre a Nagy Utcaszínház, illetve a fesztiválon a legváratlanabb helyeken felbukkanó megannyi sétáló utcaszínház. Lássuk, mire számíthatunk idén!

A Nagy Utcaszínház presented by MVM idei fellépői a francia Les Commandos Percu ütősökkel operáló csapata, akik formabontó Silence, vagyis Csend című előadásukat mutatják be minden este az utolsó nagyszínpados fellépő után. Előadásuk nyers, testközeli, ősi érzékeinkre és félelmeinkre kiélezett hatásokat ígér, dobokkal és tűzzel – mind a színpadon, mind a közönség soraiban. 360 fokos élmény, rendezett zűrzavar, zene és fény játéka a darab, amit mindenkinek látnia kell! A darab arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan építsük újra a világot, amikor minden összedőlt, és nem maradt már semmi körülöttünk. Újrahasznosított hulladékok, folyamatos pörgés, és lendületes zene állnak össze egy nagy egységgé, amiben mindenki megtalálja, amire épp vágyik.

Ebben az évben is sok-sok meglepő produkció bukkan fel a Szigeten, gyakran olyan helyeken és időben, amikor a legkevésbé számítunk rájuk.

Előfordulhat, hogy egy modernkori törzsi rituálé közepén találjuk magunkat, vagy éppen egy fergeteges mobil partiban, máskor pedig óriásbábok hívnak mindenkit képzeletbeli utazásra.

A szabadság utáni vágy, az utazás élményének szimbóluma az a 4 méter magas és 6 méter hosszú, fából készült teve, amelyik a francia Paris Benares társulattal érkezik a Szigetre.

Szintén 4-5 méter magas óriásbábokkal érkezik a francia Le Caramantran társulata, akik teljesen új viszonylatba helyezik a méreteket, így a látogatók ismét gyerekszemmel láthatják a világot. Hasonlóan lenyűgöző lények azok a kihaltnak vélt dodókacsák is, akik a szintén francia Ekart társulat két bátor szafari-kutatójának hátasaként barangolják be a fesztivált.

Sziget

S ha már a törzseknél tartunk, Mexikóból érkeznek a Foco alAire társulat tagjai, akik azt állítják: minden társadalomban felfedezhetők törzsi hagyományok, igaz, sokszor rejtett vagy rejtőzködő formában. Ők maguk is egy ilyen csoportosulás, akik színészi játékukkal képesek tapinthatóvá tenni a mai kor elidegenedett embere és a digitális társadalom furcsaságai mellett a bennünk élő ősi, törzsi ösztönöket. A fejükön hordott ipari lámpabúrákból mozdulatlan maszkok merednek ránk, miközben arcukon a legfontosabb érzések szokatlan és talán kényelmetlen őszinteséggel jelennek meg. Tőlünk, nézőktől pedig azt várják, hogy csatlakozzunk táncukhoz.

A La Cie des Bras Cassés két francia művészéről nehéz eldönteni, hogy kik is valójában: postások, vidéki zsaruk, vagy épp vásári komédiások – mindez a helyzettől függ. Motorizált recsegő hangú járgányon utazva cirkálnak a Szigeten, hogy aztán imádnivaló stílusban vonjanak kérdőre, zavarjanak, zaklassanak, de persze leginkább szórakoztassanak mindenkit, aki útjukba akad.

Idén három őrületes mobil parti is gondoskodik majd a folyamatos utcai rendbontásról.

Az első a nehéztüzérség kategóriájába tartozik: a Mission Delírium 20 tagú kaliforniai fúvós marching bandje garantáltan leviszi a hajadat.

A második a steampunk jelmezekben táncoló, afro-latin ritmusokkal operáló, 18 tagú Sound de Secá, akik Spanyolországból érkeznek.

A harmadik vendég pedig Mister Piano (Dennis Volk), akit két éve már láthattunk a Szigeten, és aki ismét a tábortűz melletti közös éneklések hangulatát hozza el a fesztiválra, igaz nem egy gitárral, hanem egy kerekeken tovagördülő zongora és utánozhatatlan előadói stílusa segítségével.

CÖF-CÖKA: válogattak az MVM-szerződésből

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke szerint a sajtóban hiányosan, egyes részeket kiválogatva közölték az MVM-től kapott 508 milliós támogatási szerződést. Ezért nem derült ki civil missziójuk egésze, amire a pénzt kérték.

Amit a Magyar Villamos Művek közölt az Átlátszóval, az a tökéletes, ami ebből a sajtóban megjelent, az nem teljes – állítja a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány vezetője a Független Hírügynökségnek válaszolva.

Az Átlátszó portál arról írt, hogy a más van a szerződésben a CÖKA-nak odaítélt 508 milliós támogatásról, mint amit tavaly erről az alapítványban mondtak. Egy éve egyebek közt “a táplálkozásbiológiailag korszerű komplettált ételekről” beszéltek, az azóta az MVM-től kiperelt szerződésben viszont nem található meg hasonló sem. Szó van viszont például arról, hogy „javítsuk a közgondolkodást”.

Csizmadia László azt nyilatkozta a FüHü-nek, hogy az Átlátszó

a két oldalas szerződésből csak egy oldalt tett közzé,

kiválogatva annak tartalmát. Holott a CÖKA komplett „civil missziójának” támogatására kért és kapott pénzt az MVM-től.

A portál fakszimilében tette közzé a CÖF-CÖKA 2016. augusztusi adományozási kérelmét, az ezt jóváhagyó októberi MVM-ülés jegyzőkönyvét és a szintén októberi dátumú adományozási megállapodást.

Adományozási kérelmében Csizmadia arra kéri az MVM elnök-vezérigazgatóját, hogy „célkitűzésünk megvalósításához járuljon hozzá 508 millió forinttal. Az összeg lehetőséget adna arra, hogy javítsuk a közgondolkodást, kidolgozzuk a civilitika alapjait, segítsük a lakossági üzenetek széles körű terjesztését, amelynek fontos része a természet megóvása, az emberi élet fenntarthatósága, az energiatudatosság és az energiabiztonság témaköre is.”

A levélben pontokba szedve sorolja fel részletesebben céljaikat:

  • feltárt problémák kezelése a széles körű nyilvánosságra hozatallal, javaslattétel a gazdaság és a gazdaságpolitika területén;
  • konzultációk, véleményformáló fórumok szervezése és eredményeinek összegzése, a „civilitika” mint tudományág megalapozása;
  • állásfoglalások, ajánlások, javaslatok kialakítása és továbbítása;
  • a polgárok megszólítása, kiadványok, információs anyagok szerkesztése, terjesztése;
  • a helyi és országos sajtón keresztüli tájékoztatás, a közjót szolgáló ismertető anyagok megjelentetése, kapcsolattartás;
  • az alapítvány napi működési feladatainak ellátása;
  • nemzetközi rendezvények, konferenciák, kulturális események szervezése.

Ezek a célok apró eltérésekkel szó szerint kerültek bele az adományozási szerződésbe, egy plusz ponttal: az európai uniós civil szervezetek együttműködésének szervezése.

A folyamatos számozású öt oldalas szerződésben ezeken kívül semmi más se található.

Csizmadia László szerint a nyilvánosságra került szerződés „másik oldalán van, mire használhatják a pénzt”. Amire ők kérték a támogatást – folytatta -, az a „közgondolkodás javítása” mellett tartalmazza a civil szervezeteknek felajánlható 1 százalékos szja lehetőségének reklámozását, az EU-ban konferenciák szervezését a létrehozott Civil Együttműködési Tanács keretében, szerződéskötéseket élelmiszerláncokkal kistermelői áruk vásárlására, amelynek keretében már 17 termelői közösség alakult, a gyerekek számára nyújtandó korszerű táplálkozás érdekében információs anyagok átadását konyháknak és továbbképzést szakácsoknak, végül teljes missziójuk ismertetését.

A szervezet vezetője szerint az se igaz az Átlátszó írásában, hogy novemberig el kellett volna számolniuk az MVM-mel a pénz felhasználásáról (a bemásolt szerződésben október 31-e olvasható). Azt mondta, hogy a szerződést május végéig meghosszabbították, az elszámolás is akkor esedékes. Az előzetes elszámolás már készen van – mondta Csizmadia. A teljes anyagot az MVM fogja megkapni, és dönthet arról is, nyilvánosságra hozza-e ezt – tette hozzá. Az alapítványnak a számvevőszékkel és az adóhatósággal szemben van ilyen kötelessége, a nyilvánosságot az éves mérlegük mellékletében tájékoztatják arról, hogy mit csináltak az előző évben.

Az 508 milliós támogatási összeget elköltötték,

de ebből nem fordítottak arra a plakátkampányra, amelyet pártpolitikai céllal indítottak – állítja Csizmadia László. Az alapítványi elnök szerint egyébként – noha a bíróság az ellenkezőjét mondta ki jogerősen az adatigénylési perben – az MVM-től származó összeg nem közpénz, mert az állam mint tulajdonos nem vonhatja el a vállalatvezetés jogát és felelősségét a döntésekről, ezért szerinte erre az esetre nem az infotörvény vonatkozik.

Ez volt ma – 2017. október 1.

0

Ahogy arra számítani lehetett, igen feszült légkörben zajlott a függetlenségről szóló népszavazás Katalóniában, ahol a nap folyamán annak ellenére is folyamatos volt a voksolás, hogy a Spanyolország többi részéből odavezényelt karhatalom megpróbálta megakadályozni azt. Többszázan megsérültek az összecsapásokban. Halálos késeléses merénylet volt Franciaországban. Idehaza az ellenzéki pártok szállították a híreket: a Jobbik a CÖF-támogatásról közölt új információkat, az LMP Polt Péter legfőbb ügyész visszahívását követelte, a DK pedig plakátkampány indítását jelentette be.  

 

Katalán népszavazás

Függetlenségi nagygyűlés

Több mint hétszázan megsebesültek a nap folyamán Katalóniában a függetlenségi népszavazáson résztvevők és az oda vezényelt spanyol rendvédelmi erők összecsapásaiban.

A katalán hatóságok szerint a szavazásra jogosultaknak több mint a fele leadta a voksát. Megfigyelők szerint elsöprő többségben lesznek az “igen” szavazatok, de ennek az is az oka, hogy az ellene szavazók nem is mentek el, erre buzdították őket a spanyol hatóságok is, amelyek érvénytelennek és alkotmányellenesnek tartják a referendumot.

A madridi kabinet minden eszközzel meg akarja akadályozni a referandumot, a spanyol erők erőszakot alkalmaztak – közölte Carlos Puigdemont katalán kormányfő, aki egy szavazóhelyiségben adott sajtónyilatkozatot azt követően, hogy leadta a voksát.

A madridi kormány keményen kiállt a népszavazás ellen, a kormányfő-helyettes közölte, ami Katalóniában folyik az nem népszavazás. Soraya Saenz Santamaria megvédte a rendvédelmi erőket, mondván: a törvényességet, a demokráciát és a rendet igyekeznek védeni, és igy szállnak szembe a katalán kormányzat felelőtlenségével.

A szavazóhelyiségekben tumultuózus jelenetek alakultak ki, a rendőrségnek a szavazás megkezdése előtt sikerült bezárnia nagyon sokat, az urnanyitás után pedig többet igyekezett megszállni. A fegyveres erők megpróbálták megakadályozni a szavazni kívánók bejutását, s ez kiszorítósdihoz, fizikai kontaktushoz, esetenként erőszakhoz is vezetett. Voltak összetűzések, s egyes helyeken barikádokat emeltek az elszánt szavazók. A spanyol rendőrség gumilövedékeket is bevetett.

A katalán hatóságok tudatták, hogy bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat, sőt, az utólag, postán vagy elektronikusan leadott voksok is számítanak – ígérték.

A függetlenségi népszavazás hátteréről itt olvashatnak.

Részleteket itt találnak.

Halálos merénylet Marseille-ben

Két nő az életét veszítette egy késes támadásban Marseille Saint Char pályaudvarán. Az elkövető „Allah Akbar” kiáltással követte el a támadást. A merénylő – akit a rendőrség lelőtt – megbilincselése után veszítette életét. Az egyik áldozatnak a torkát vágta el, a másik áldozatot pedig a testén ért halálos késszúrás. A vasúti forgalmat leállították, a rendőrség arra kérte az embereket, hogy ne menjenek a pályaudvar közelébe – jelentette a BBC.

Bajba kerülhet a CÖF

Fotó: Wikimedia

Napokon belül ki fog derülni, hogy milyen kérvény alapján, milyen körülmények között, milyen elszámolással született meg a döntés, amellyel az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 508 millió forint támogatást biztosított tavaly év végén a Civil Összefogás Fórumnak, pontosabban alapítványának – közölte Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus ugyanis megkapta Péterfi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének az állásfoglalását arról, hogy az MVM jogtalanul tagadta meg az adatok és dokumentumok kiadását. A biztos állásfoglalásának az indoklásában a többi között azt is kifejtette, hogy miután az MVM közpénzt kezel, ezért a CÖF-támogatással kapcsolatban kikért információk – mind az Infotörvény, mind pedig az Alaptörvény szerint – közérdekű adatnak számítanak. A CÖF évek óta sok pénzt felemésztő kormány- és Fidesz-párti propagandát folytat idehaza és külföldön (plakátkampány, brüsszeli tüntetés, hazai tüntetések, stb.), s a Jobbik annak szeretett volna utánajárni, hogy mindezt miből teszi. Így derül fény az MVM-es támogatásra, ám annak részleteit nem voltak hajlandók kiadni. Most 15 napon belül azt is meg kell tenniük.

DK: „Orbán vagy Európa?”

Forrás: DK

Ezt a kérdést teszi fel országszerte több mint 500 plakáthelyen a Demokratikus Koalíció. A 17 millió forintba kerülő kampányt nem a párt és nem is magyar költségvetési szerv, hanem az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának DK-s delegációja finanszírozza. Ezért – közölte Molnár Csaba budapesti sajtótájékoztatóján –  arra nem vonatkozik a plakáttörvény, így bejelentést sem tettek. „Aki Orbánt választja, az a kivándorlás pártján van, aki Európát választja, az az Európai bérek mellett van, hogy ne kelljen kivándorolni az országból” – a gyakorlatban ez a választás, és ezért indították a kampányt közösen – hangoztatta a párt alelnöke.

LMP: Vissza kell hívni Polt Pétert!

Polt Péter Orbán Viktorral egy futball meccsen.

Polt Péter legfőbb ügyész vagy eltussol ügyeket, és így büntetőjogi felelőssége van, amellyel a 2018-as rendszerváltást követően a független igazságszolgáltatás felé kell elszámolnia, vagy teljesen alkalmatlan a feladatának ellátásra. A Fidesznek bármelyik verzió esetén vissza kell hívnia pozíciójából a legfőbb ügyészt – szögezi le az LMP közleménye, amely emlékeztet arra, hogy Polt Péter parlamenti beszámolója szerint két év alatt 6 százalékkal nőtt a hivatali vesztegetések száma. A közel ezer bűncselekmény is jelzi, a Fidesz rendszerét teljesen átszövi a korrupció – állítja a párt.

 

 

 

Színt kell vallania az MVM-nek – bajba kerülhet a CÖF

0

Napokon belül ki fog derülni, hogy milyen kérvény alapján, milyen körülmények között, milyen elszámolással született meg a döntés, amellyel az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 508 millió forint támogatást biztosított tavaly év végén a Civil Összefogás Fórumnak, pontosabban alapítványának – közölte Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

 

A politikus ugyanis megkapta Péterfi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének az állásfoglalását arról, hogy az MVM jogtalanul tagadta meg az adatok és dokumentumok kiadását. Szávay István kérdésére a biztos állásfoglalásának az indoklásában a többi között azt is kifejtette, hogy miután az MVM közpénzt kezel, ezért a CÖF-támogatással kapcsolatban kikért információk – mind az Infotörvény, mind pedig az Alaptörvény szerint – közérdekű adatnak számítanak. Az adatok, dokumentumok kiadásának a megtagadásával pedig az állami vállalat megsértette Szávay István alkotmányos jogát. Emiatt Péterfi Attila felszólította az MVM-et, hogy 15 napon belül bocsássa a politikus rendelkezésére a kért adatokat és dokumentumokat.

Az előzmények

A CÖF évek óta sok pénzt felemésztő kormány- és fideszpárti propagandát folytat idehaza és külföldön (plakátkampány, brüsszeli tüntetés, hazai tüntetések, stb.), s a Jobbik annak szeretett volna utánajárni, hogy mindezt miből teszi. Az idén júniusban írásbeli kérdéssel fordult a nemzetgazdasági miniszterhez azt kérdezve: kapott-e állami cégtől támogatást a CÖF. A válasz szerint az NGM felügyeleti körébe tartozó cégtől nem kapott.

A CÖF erre már másnap közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy 2010 és 2016 között nem kapott támogatást egyetlen állami vállalattól sem.

„A CÖF azonban hazudott, ez napokon belül kiderült”

– mondta mostani tájékoztatóján Szávay István, aki írásban kérdezte meg az egyes minisztériumokat az ügyben, s így fény derült arra, hogy az MVM tavaly év végén 508 millió forintot adott a CÖF-nek támogatásként. Azt állították, hogy „meg volt pántlikázva” ez az összeg, konkrét célokra kapta azt a szervezet a több mint félmilliárd forintot (ami több, mint például a Jobbik állami támogatása).

Ennek részleteit szerette volna megtudni a politikus – aki egyébként hiába tett feljelentést az ügyben hűtlen kezelés miatt a Legfőbb Ügyészségen, indítványát Polt Péterék elutasították. Miként az MVM is elutasította a közérdekű adatigénylését.

Ám Péterfi Attila hivatala most rögzítette, hogy ki kell adni számára az adatokat és a dokumentumok másolatait.

Szávay István meggyőződése, hogy be fog bizonyosodni: a pénzek felhasználása törvénytelen módon történt, nem a rögzített céloknak megfelelően hasznosította azt a CÖF.

Paks2 közvélemény-kutatás: eltérő eredmények

0

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását éppen hogy megelőzve tette közzé az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás – nem meglepő módon a projekt mellett kiálló – eredményét. Mások korábbi kutatásai más eredményre jutottak.

Az 1000-2000 fő megkérdezésével készülő éves közvélemény-kutatások sorába illeszkedő mostani felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka támogatta, hogy Pakson új, modern és biztonságos atomerőművi blokkok épüljenek a meglévő egységek pótlására, 36 százalék ellenezte, 10 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben – írja az MTI.

A hírügynökség által idézett közleményből úgy tűnik,

igen célzott volt a kérdésfeltevés,

hiszen „a válaszadók 51 százaléka úgy nyilatkozott: nem lenne hajlandó többet fizetni az áramért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő atomenergia helyett”. A lakosság többsége emellett úgy véli: az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország és a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátását.

Mások is mértek, más eredményt kaptak

A Greenpeace megbízásából a Median készített 2016 decemberében 1200 fős reprezentatív felmérést a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy

a magyar lakosok 53 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Paks2 megépüljön orosz hitelből.

Arra a kérdésre pedig, hogy ha dönthetne, milyen energiafajta mellett voksolna, csak 7 százalék nevezte meg az atomenergiát, és az MVM felmérésével ellentétben 75 százalék a megújuló energiaforrásokat preferálta.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából az idén január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatást a paksi atomerőmű bővítésének megítéléséről.

A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára.

A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen. A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.

És végül egy harmadik – egy titkos, de az Index által az idén áprilisban megszerzett – ezer fős, szintén reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét is érdemes ide citálni:

a megkérdezettek 50 százaléka szerint az oroszokkal kötött szerződés veszélyezteti az ország függetlenségét

(30 százalék szerint nem).

Paks

A Paksi Atomerőmű telephelyén jelenleg négy reaktorblokk termeli a villamos energiát. Ezeknek a meghosszabbított üzemideje 2030-2037 között jár le. Pótlásukra a 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épül – írja az MTI által idézett közlemény.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem igazán kedvező orosz hitelből, amelynek újratárgyalásától az orosz fél elzárkózott.

Naperőműves nagyberuházás indul

0

Oroszlányban és Felsőzsolcán épít naperőművet az állami MVM. A beruházást uniós pénzből is megtámogatják csaknem 6,5 milliárd forinttal. A két erőművel évente 41 ezer tonna káros gázkibocsátás csökkenése érhető el.

Oroszlány külterületén 17,2 megawatt teljesítményű naperőmű épül, a Felsőzsolca és Onga közti területen pedig 16,6 megawattos szolárpark – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A két fejlesztéssel az állami tulajdonú MVM Hungarowind Szélerőmű Üzemeltető Kft. kivitelezésében

összesen 150 ezer napelemet állítanak fel.

A kormányhatározat azt is rögzíti, hogy 21,6 ezer, illetve 20,2 ezer tonnával csökkenthető lesz évente az üvegházhatást okozó káros gázok kibocsátása.

A kormány európai uniós keretből 3,255, illetve 3,144 milliárd forinttal támogatja a két naperőmű felépítését. A jelenlegi legnagyobb naperőmű 16 megawatt teljesítményű.

FRISS HÍREK

Brutális EU-...

Gyárfás: nem...

Tizenhárommi...

Kis Visegrád...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK