Kezdőlap Címkék MVM

Címke: MVM

Csökken a gázár – Magyarországon marad a magas ár

0

Putyin elnök még arról beszélt február elsején, hogy “magyar barátaink az ötödét fizetik az orosz földgáz árának.“ A választási kampány idején a Fidesz azzal aratott sikert, hogy “ha van olcsó orosz földgáz, akkor van rezsicsökkentés is.”

Mindez nem volt oly rég, de jelenleg a magyar családok, cégek és önkormányzatok jelentős része retteg a gázszámlától, melyet nem tud kifizetni. Putyin ezzel a hazugsággal biztosította Orbán sikerét a választásokon? Orbán politikai árat fizet Putyin szivességéért?

Miért? Kéthónapos csúszás van a tőzsdei gázárak és a Magyarországra szállított orosz gáz között. Augusztusban a csúcson volt a gázár, ezért kell most ötszörös árat fizetni.    Köbméterenként 1000 forint fölötti árat jelent annál a gázmennyiségnél, melyet Szijjártó Péter alkudott ki augusztusban. Emiatt viszont a tárolókban levő gázmennyiséget méregdrágán szerezhette be az MVM.

A magyar tárolók még nincsenek teljesen feltöltve, ide olcsóbban lehet gázt beszerezni hiszen a tőzsdei ár most kedvezően alakul. Olcsó nyugati gáz érkezhet és érkezik is – mármint a G7 gazdasági portál szerint.

Mikor térhet vissza a rezsicsökkentés?

Addig biztosan nem amíg a magyar fogyasztók a nyári áron  méregdrágán beszerzett orosz földgázt használják. Csakhogy enyhe tél esetén ez lesz a helyzet egészen a fűtési szezon végéig. Vagyis a rezsicsökkentésére legfeljebb jövő nyáron számíthatnánk.

De miért csökkentené a rezsit az Orbán kormány, ha nincs választási kampány?

Közben pedig a Nemzeti Bank a szűkös deviza keret terhére vásárolja a földgázt Moszkvától. A magyar lakosságnak tehát együtt kell élnie hosszú távon a rezsicsökkentés csökkenésével vagyis azzal, hogy a családok jövedelmének egyre nagyobb részét kell félretenni a gáz és villanyszámla kifizetésére. Olyan országokban, ahol figyelnek a szociális problémákra, az állam a családok segítségére siet, de a nemzeti együttműködés rendszerében

“mindenki maga a felelős a saját szociális helyzetéért”.

Ez magyarul azt jelenti: a kormánynak nincs egy fillérje sem a szociális támogatásra. Marad a tartós életszínvonal csökkenés, amely épp a legszegényebb rétegeket sújtja a legjobban pedig ők voltak azok, akik Orbán Viktornak megnyerték az áprilisi választást.

A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

Miért adta fel Orbán a rezsicsökkentést?

Mindeddig az ellenzéket vádolta a kormány azzal, hogy fel akarja adni a rezsicsökkentés szent elvét, mely oly sok szavazatot szerzett a hatalomnak még a legutóbbi választáson is. Bokros Lajos már a választások előtt javasolta ezt, Surányi György pedig napjainkban azért bírálta Orbán Viktort, mert nem merte feladni a rezsi csökkentést. Most a miniszterelnök ezt meglépte, kockáztatva a népszerűségvesztést.

Ésszerűség kontra népszerűség

A rezsi csökkentés ellenfelei joggal hivatkozhattak arra, hogy amennyiben Magyarország jóval drágábban vásárolja meg az energia hordozókat, akkor azokat nem adhatja sokáig sokkal olcsóbban a lakosságnak. Csakhogy Orbán Viktor azzal is tisztában volt, hogy a magyar háztartások többségének a jövedelme olyan alacsony, hogy a megemelt rezsi azzal a dilemmával járna, hogy el kellene dönteni: eszünk vagy fűtünk? Orbán Viktor szavazói a szegények, a nyugdíjasok és az alsó középosztály. A gazdag választó körzetek ellene szavaztak, a szegények mellette. Minthogy Magyarország népességének 80%-a uniós mércével mérve szegénynek számít, ezért a választás eredménye borítékolható volt. Most viszont eljött az igazság pillanata. Az új szabályok – lehetőség szerint – megkímélik Orbán Viktor választóit. A nagy családosok többlet fogyasztását is figyelembe veszi az új rendszer. Igazában a városok viszonylag gazdag polgárai fáznak rá a változásra. Közülük sokan amúgyis a nemzeti együttműködés rendszere ellen szavaztak.

Miért döntött így Orbán Viktor?

A politikai veszteség mérsékelt lehet. Választások még messze vannak. A pénzbevétel viszont jelentős.

A paksi atomerőmű képes arra, hogy a lakosság teljes áram ellátását fedezze. Ez tehát nem indokolná az áramár brutális felemelését.

A mostani döntés viszont feltölti az államkasszát, amelyet a választások előtti osztogatás igencsak kimerített.

Ha a lakosság spórolni kezd az árammal, akkor azt el is lehet adni a piacon. A paksi atomerőmű jóval a piaci ár alatt termeli meg az áramot. A különbözet ezután nem a lakosság hanem az állam zsebében landol. Az MVM, amely eddig lenyelte a rezsicsökkentés horribilis többlet költségét, így lélegzethez juthat.

Más oldalról viszont sok családnál beköszönhet a megélhetési válság. Erről Nagy Márton miniszter beszélt a Matthias Corvinus Collegiumban. A pénzügyi válság megoldásáért felelős miniszter nem jelezte előre a rezsi csökkentés végét, de utalt arra, hogy a válságnak lesznek áldozatai. Aminthogy  a Bokros csomagnak is megvoltak. Igaz, hogy a következő választást a Bokros csomagot bevezető kormány elveszítette …

Jön az Orbán csomag

2000 milliárd forintos költségvetési “kiigazítással” számolt az a terv, melyet az Orbán kormány már az Ukrajna elleni háború előtt elkészített – írja a Portfolió. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta, hogy majd a választások után foglalkozunk azzal, hogy tartható-e a rezsicsökkentés.

Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.

Miből?

Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.

Hideg zuhany

A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!

A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli.  Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.

Orbán nagyot bukhat Szlovákiában

A magyar kormány sokáig titkolni próbált földvásárlási ügye felélesztette a gyanút a szlovák elitben Orbán Viktor szándékait illetően, ezért Pozsonyban kevés esélyt látnak arra, hogy az energetikában a magyar-cseh versengés ne Prága javára dőljön el. Miről van szó? A Közép Szlovákia-i áramszolgáltató eladja tulajdonrészének a 49%-át.

Az állami tulajdonban levő MVM a hírek szerint igen nagyvonalú ajánlattal jelentkezett az EPH csoportnál, melynek főtulajdonosa a cseh Daniel Kretinsky.

A másik jelölt a CEZ, amely olyan mint az MVM csak épp cseh.

Pozsonyban ezért sokkal kevésbé tartanak tőle. A probléma az, hogy egymilliárd euróval kellene megtámogatnia a cseh igényt a szlovák kormánynak, amely nem akar ennyi pénzt erre áldozni.

Marad tehát a politikai nyomás gyakorlás. A pozsonyi Új Szó szerint a szlovák elit szinte teljesen egységes abban, hogy nem szabad az MVM-nek vagyis a magyar kormánynak átengedni az energetikai szektor e fontos cégét.

Orbán Viktorral szemben nemcsak a földvásárlási ügy miatt nagy a bizalmatlanság hanem amiatt is, hogy a magyar miniszterelnök “háborúzik Brüsszellel” miközben Putyin orosz elnök kegyeit keresi.

És Visegrád?

Orbán propagandája nagy sikerként akarja bemutatni a visegrádi együttműködést, de mind Pozsonyban mind Prágában egyre nagyobb gyanakvás kíséri a magyar miniszterelnök elképzeléseit. Orbán Viktor Babis miniszterelnökkel barátkozott Prágában. Bejött a Piszkos Fred effektus: Babis elbukott a választáson pedig sokáig esélyesnek látszott. Offshore ügyletei épp a választási kampány idején derültek ki. Ez arra mutat, hogy sem az USA sem pedig Brüsszel nem kívánta a folytatást.

Pozsonyban már korábban megbukott a Fico rendszer, amely sokban hasonlított a nemzeti együttműködés rendszerére. Mindkettő kiváltotta az USA és Brüsszel ellenszenvét. Amikor Steinmeier német elnök Pozsonyban járt, akkor arra ösztönözte az államfő asszonyt, hogy erősítse meg liberális mozgalmát, és tegye azt Szlovákia első pártjává. Ez nem lesz épp könnyű vállalkozás. A német elnök azért tanácsolta ezt Szlovákia elnökének, hogy elkerüljék a magyar utat vagyis egy populista rendszer bebetonozását.

Steinmeier német elnök visegrádi körútja során kihagyta Budapestet, mert Orbán Viktor rendszerét nem tartja megreformálhatónak. A szociáldemokrata elnök után valószínűleg szociáldemokrata kancellárja is lesz Németországnak, aki nem fog háttéralkut kötni Orbán Viktorral mint ahogy ezt Angela Merkel megtette.

Orbán így lengyel barátaival magára maradhat a visegrádi négyesben is. Minthogy azonban Varsó viszonya Moszkvával mélypontra süllyedt a belorusz válság miatt, ezért a Putyin barát diplomácia végképp kerülendővé válhat a visegrádi körökben.

Magyar-lengyel atomerőmű orosz földön?

Az egykori Kelet Poroszországban épült Balti atomerőmű részvényeit vásárolná meg az MVM illetve Lengyelország egyik leggazdagabb vállalkozója, aki igen jó kapcsolatot ápol a Kaczynski kormányzattal. A hírre a HVG lengyel szakértője, Domány András hívta fel a figyelmet Magyarországon.

Az Orbán kormány eddig sem fukarkodott az orosz kapcsolat építés terén hiszen a Paksi erőművet is az oroszok építik. Szijjártó Péter pedig nemrég tüntette ki Jekatyerinburgban az orosz ipari és kereskedelmi minisztert azért, mert eladta a Szputnyik V vakcinát Magyarországnak. A magyar külügyminiszter is ezzel olttatta be magát.

Lengyelországban viszont a hivatalos kormányzati irányzat a kőkemény orosz ellenesség.

Ráadásul Kaczynski személyesen hasonlította a Hitler-Sztálin paktumhoz az Északi Áramlat II. orosz-német földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállítja a nyersanyagot közvetlenül Németországba.

Miért járt akkor Biden Európában?

Az amerikai elnök legfőbb üzenete az volt európai szövetségeseihez, hogy alkossanak egységfrontot Oroszországgal és Kínával szemben. Az amerikaiak az utolsó percig ellenezték az Északi Áramlat II. vezetéket, és csak Merkel kancellár személyes intervenciója eredményezte azt, hogy nem sújtják  USA szankciók a földgáz vezeték befejezésén ügyködő cégeket.

Lengyelország mindeddig tüntetően a legelsők között lépett fel mindig az orosz nyomulással szemben. Kaczynski szemében Putyin elnök nem más mint ikertestvérének, Lengyelország akkori elnökének gyilkosa!

Hogy jön ez össze azzal, hogy magyar-lengyel atomerőmű szállítaná az energiát Lengyelországnak? Varsónak egyébként szüksége lenne alternatív energia forrásokra, mert a szén még mindig túlságosan nagy szerepet játszik az energia mérlegben.

Morawiecki miniszterelnök viszont aláírt egy megállapodást a három balti állammal, hogy egymással és az EU-val hangolják össze energia hálózatukat, hogy csökkenteni tudják az orosz függést. A balti államok máris tiltakoztak a terv ellen, amelyről még semmi biztosat nem lehet tudni.

Valószínűleg kisérleti léggömbről van szó: Kaczynski teszteli a reakciókat, és azután dönt az orosz atomerőmű megvásárlása mellett vagy ellen. Orbán Viktor pedig jelezheti az EU-nak és az USA-nak, hogy immár nem egyedül paktál Putyinnal hanem lengyel barátai is partnerek ebben noha hivatalosan a pokolba kívánják az orosz elnököt és rendszerét.

Energiában is élre tör Mészáros

A veszteségessé vált Mátrai Erőművet eladja a Mészáros-birodalom, de az energetikában őt év múlva a három legnagyobb egyike lenne. Más érdekeltségeiket átalakítják, részben eladják.

A bő egy hónapja megkötött szándéknyilatkozatnak megfelelően a Mészáros Lőrinc birodalmának központi cége, az Opus Global bejelentette, hogy eladják az állami MVM-nek a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát. Ezzel a többi rész mellé állami kézbe kerül (vissza) az utóbbi időben veszteségessé vált – az ország második legnagyobb – erőműve. A 2017-es megvétel után mostanra kiderült, hogy mégse akkora buli az energiatermelő vállalat. Így a várhatóan 200-300 milliárdos felújítást már közpénzből fogja elvégezni az MVM. A vételár üzleti titok.

A tranzakció bejelentése után több interjú jelent meg Gál Miklóssal, az Opus vezérigazgatójával. Ezekből kiderül, hogy a Mészáros-birodalom nagy arányú átalakítást tervez befektetéseik körében. Ezen belül az energetikai ágban a legnagyobbat. Itt

az energiatermelés helyett a szolgáltatás és az energiakereskedelem a cél.

(Az energiatermelésben elsősorban a napenergia marad. Ennek megfelelően a Mátrai Erőműről leválasztották a meglévő naperőparkokat. Tehát az MVM-es csomag része a Geosol is, amely biomasszát állít elő az erőműnek.)

A hálózatüzemeltetésre akarnak koncentrálni itthon, de a térségben mindenütt.

Gáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságokat vennének akár külföldön is.

Az erőműért kapott pénzt erre költenék. Itthon már megszerezték a tiszántúli gázszolgáltatót, a Tigázt, és jövő év végére lezárul a Titász megvételének lezárása. Energiakereskedő társaságuk felépítésében a második negyedévben gyorsulhatnak fel látványosabban az események – mondta Gál. A megújuló energiában elsősorban hazai terveik vannak.

Bár felröppent a hír korábban, hogy az MVM-ügylet keretében megveszik az Émászt, a vezérigazgató most azt mondta, egyelőre nincs fókuszban az áramszolgáltató.

Ambícióik nem szerények. Azt szeretnék, ha

öt év múlva az E.ON és az MVM az Opus lenne a három legjelentősebb energetikai szereplő egyike az országban.

A meglévő teljes vagyonelemeket is érinti az átalakítás. További értékesítéséek is lehetnek, egyfajta ésszerűsítésre törekszenek. Ez már zajlik, az ingatlanos Appeninnt eladták, s megy a CIG Pannónia biztosítóban lévő részesedés leszorítása is 10 százalék alá. Megszüntetnék a kereszttulajdonlásokat, és megszabadulnának minden olyan részedéstől, amelyek eredményére lényegében nincs hatásuk.

Kimenekítette Mészárost a veszteséges erőműből az állam

Szándéknyilatkozatot írt alá a Mátrai Erőmű 72,66 százalékának megvételére az MVM a Mészáros-féle Opus Globallal. A súlyosan veszteséges erőmű ezzel teljesen állami kézbe kerülhet.

Szűk két évig lehet a Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi tagja, az Opus Global érdekeltségében a Mátrai Erőmű meghatározó része, a 72,66 százalék a közeljövőben teljesen állami kézbe kerülhet. Az Opus Gobal a tőzsdén tette közzé, hogy szándéknyilatkozatot írt alá az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel a 72,66 százalék eladására. Kijelentik azonban, hogy

„hogy a szándéknyilatkozat – tartalma szerint – egyik fél számára sem keletkeztet szerződéskötési kötelezettséget vagy bármely más kötelező erejű kötelezettségvállalást, amely kizárólagosan a potenciális vevő általi független döntésen alapulhat”.

Ezzel az ország második legnagyobb erőműve kimenekülhet szorító helyzetéből. A korábbi nyereséges működés után az elmúlt két évben összesen 15 milliárd veszteséget hozott össze.

2017 végén az Opus Globalhoz tartozó Mátra Energy Holding Zrt. tulajdonába került a Mátrai Erőmű 72,6647 százaléka. Ezt a német RWE és EnBW-csoporttól vették meg. A Mátrai Erőmű hét blokkal működő villamos-erőmű. A Mészáros-féle visontai érdekeltség része még egy ipari park, az ország legnagyobb, 16 megawatt összteljesítményű, több, mint 72 ezer panelből álló naperőműve, két, külszíni fejtésű lignitbánya Visontán és Bükkábrányban, továbbá egy hatalmas biomasszacég, amit Csányi Sándortól vett meg – derült ki az akkori közlésekből.

A maradék kisebbségi hányad zöme, 26,15 százalék az MVM-é volt. Vagyis az erőmű – ha létrejön az üzlet –

teljesen állami ellenőrzés alá kerül.

A lehetséges vételárról semmit se közöltek a felek. Tavalyi információk szerint tavalyi ügyletben mintegy 40 milliárdot fizetett az Opus-csoport az erőműért.

A Mátraihoz kötődik az elmúlt napok botránya: a kénhidrogén és nitrogén-monoxid egészségügyi határértéket vélhetően meghaladó koncentrációját, valamint foszfor-hidrogént mutattak ki Visontán (ahol Mészárosnak keményítőüzeme is működik). Ez

nem csak rettentően büdös és fojtó szagú, hanem sokan rosszul is lettek tőle.

A hatóságok eddig tagadták, hogy bármi veszély lenne, s hogy a határértéket meghaladná a gázok koncentrációja.

Az erőmű erről ma tett közzé közleményt honlapján. Eszerint „riadalmat okozott” az a hír, hogy az erőmű visontai telephelyén múlt kedden erőteljes szagú bomlástermékeket észleltek. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a lakosság, az erőmű és az ipari park dolgozói az észlelés napján sem voltak veszélyben. A folyamatos légtérelemzési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az erőmű és az ipari park területén a bomlástermékek jelenléte mára megszűnt, az Őzse-völgyi víztározó környékén pedig elenyésző mértékűre csökkent.

Fentiek alapján szerintük egyértelműen kijelenthető, hogy

„az erőmű környezetében élők és a dolgozók biztonságban vannak.”

A Mátrai Erőmű kizárólag a vizsgálat lezárulta után, annak eredményének ismeretében tud pontos tájékoztatást adni a bomlástermékek keletkezésének kiváltó okairól, majd a későbbiekben a helyreállítási folyamat eredményéről.

Utcaszínházak a Szigeten

A Sziget talán leglátványosabb produkciója évről-évre a Nagy Utcaszínház, illetve a fesztiválon a legváratlanabb helyeken felbukkanó megannyi sétáló utcaszínház. Lássuk, mire számíthatunk idén!

A Nagy Utcaszínház presented by MVM idei fellépői a francia Les Commandos Percu ütősökkel operáló csapata, akik formabontó Silence, vagyis Csend című előadásukat mutatják be minden este az utolsó nagyszínpados fellépő után. Előadásuk nyers, testközeli, ősi érzékeinkre és félelmeinkre kiélezett hatásokat ígér, dobokkal és tűzzel – mind a színpadon, mind a közönség soraiban. 360 fokos élmény, rendezett zűrzavar, zene és fény játéka a darab, amit mindenkinek látnia kell! A darab arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan építsük újra a világot, amikor minden összedőlt, és nem maradt már semmi körülöttünk. Újrahasznosított hulladékok, folyamatos pörgés, és lendületes zene állnak össze egy nagy egységgé, amiben mindenki megtalálja, amire épp vágyik.

Ebben az évben is sok-sok meglepő produkció bukkan fel a Szigeten, gyakran olyan helyeken és időben, amikor a legkevésbé számítunk rájuk.

Előfordulhat, hogy egy modernkori törzsi rituálé közepén találjuk magunkat, vagy éppen egy fergeteges mobil partiban, máskor pedig óriásbábok hívnak mindenkit képzeletbeli utazásra.

A szabadság utáni vágy, az utazás élményének szimbóluma az a 4 méter magas és 6 méter hosszú, fából készült teve, amelyik a francia Paris Benares társulattal érkezik a Szigetre.

Szintén 4-5 méter magas óriásbábokkal érkezik a francia Le Caramantran társulata, akik teljesen új viszonylatba helyezik a méreteket, így a látogatók ismét gyerekszemmel láthatják a világot. Hasonlóan lenyűgöző lények azok a kihaltnak vélt dodókacsák is, akik a szintén francia Ekart társulat két bátor szafari-kutatójának hátasaként barangolják be a fesztivált.

Sziget

S ha már a törzseknél tartunk, Mexikóból érkeznek a Foco alAire társulat tagjai, akik azt állítják: minden társadalomban felfedezhetők törzsi hagyományok, igaz, sokszor rejtett vagy rejtőzködő formában. Ők maguk is egy ilyen csoportosulás, akik színészi játékukkal képesek tapinthatóvá tenni a mai kor elidegenedett embere és a digitális társadalom furcsaságai mellett a bennünk élő ősi, törzsi ösztönöket. A fejükön hordott ipari lámpabúrákból mozdulatlan maszkok merednek ránk, miközben arcukon a legfontosabb érzések szokatlan és talán kényelmetlen őszinteséggel jelennek meg. Tőlünk, nézőktől pedig azt várják, hogy csatlakozzunk táncukhoz.

A La Cie des Bras Cassés két francia művészéről nehéz eldönteni, hogy kik is valójában: postások, vidéki zsaruk, vagy épp vásári komédiások – mindez a helyzettől függ. Motorizált recsegő hangú járgányon utazva cirkálnak a Szigeten, hogy aztán imádnivaló stílusban vonjanak kérdőre, zavarjanak, zaklassanak, de persze leginkább szórakoztassanak mindenkit, aki útjukba akad.

Idén három őrületes mobil parti is gondoskodik majd a folyamatos utcai rendbontásról.

Az első a nehéztüzérség kategóriájába tartozik: a Mission Delírium 20 tagú kaliforniai fúvós marching bandje garantáltan leviszi a hajadat.

A második a steampunk jelmezekben táncoló, afro-latin ritmusokkal operáló, 18 tagú Sound de Secá, akik Spanyolországból érkeznek.

A harmadik vendég pedig Mister Piano (Dennis Volk), akit két éve már láthattunk a Szigeten, és aki ismét a tábortűz melletti közös éneklések hangulatát hozza el a fesztiválra, igaz nem egy gitárral, hanem egy kerekeken tovagördülő zongora és utánozhatatlan előadói stílusa segítségével.

CÖF-CÖKA: válogattak az MVM-szerződésből

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke szerint a sajtóban hiányosan, egyes részeket kiválogatva közölték az MVM-től kapott 508 milliós támogatási szerződést. Ezért nem derült ki civil missziójuk egésze, amire a pénzt kérték.

Amit a Magyar Villamos Művek közölt az Átlátszóval, az a tökéletes, ami ebből a sajtóban megjelent, az nem teljes – állítja a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány vezetője a Független Hírügynökségnek válaszolva.

Az Átlátszó portál arról írt, hogy a más van a szerződésben a CÖKA-nak odaítélt 508 milliós támogatásról, mint amit tavaly erről az alapítványban mondtak. Egy éve egyebek közt “a táplálkozásbiológiailag korszerű komplettált ételekről” beszéltek, az azóta az MVM-től kiperelt szerződésben viszont nem található meg hasonló sem. Szó van viszont például arról, hogy „javítsuk a közgondolkodást”.

Csizmadia László azt nyilatkozta a FüHü-nek, hogy az Átlátszó

a két oldalas szerződésből csak egy oldalt tett közzé,

kiválogatva annak tartalmát. Holott a CÖKA komplett „civil missziójának” támogatására kért és kapott pénzt az MVM-től.

A portál fakszimilében tette közzé a CÖF-CÖKA 2016. augusztusi adományozási kérelmét, az ezt jóváhagyó októberi MVM-ülés jegyzőkönyvét és a szintén októberi dátumú adományozási megállapodást.

Adományozási kérelmében Csizmadia arra kéri az MVM elnök-vezérigazgatóját, hogy „célkitűzésünk megvalósításához járuljon hozzá 508 millió forinttal. Az összeg lehetőséget adna arra, hogy javítsuk a közgondolkodást, kidolgozzuk a civilitika alapjait, segítsük a lakossági üzenetek széles körű terjesztését, amelynek fontos része a természet megóvása, az emberi élet fenntarthatósága, az energiatudatosság és az energiabiztonság témaköre is.”

A levélben pontokba szedve sorolja fel részletesebben céljaikat:

  • feltárt problémák kezelése a széles körű nyilvánosságra hozatallal, javaslattétel a gazdaság és a gazdaságpolitika területén;
  • konzultációk, véleményformáló fórumok szervezése és eredményeinek összegzése, a „civilitika” mint tudományág megalapozása;
  • állásfoglalások, ajánlások, javaslatok kialakítása és továbbítása;
  • a polgárok megszólítása, kiadványok, információs anyagok szerkesztése, terjesztése;
  • a helyi és országos sajtón keresztüli tájékoztatás, a közjót szolgáló ismertető anyagok megjelentetése, kapcsolattartás;
  • az alapítvány napi működési feladatainak ellátása;
  • nemzetközi rendezvények, konferenciák, kulturális események szervezése.

Ezek a célok apró eltérésekkel szó szerint kerültek bele az adományozási szerződésbe, egy plusz ponttal: az európai uniós civil szervezetek együttműködésének szervezése.

A folyamatos számozású öt oldalas szerződésben ezeken kívül semmi más se található.

Csizmadia László szerint a nyilvánosságra került szerződés „másik oldalán van, mire használhatják a pénzt”. Amire ők kérték a támogatást – folytatta -, az a „közgondolkodás javítása” mellett tartalmazza a civil szervezeteknek felajánlható 1 százalékos szja lehetőségének reklámozását, az EU-ban konferenciák szervezését a létrehozott Civil Együttműködési Tanács keretében, szerződéskötéseket élelmiszerláncokkal kistermelői áruk vásárlására, amelynek keretében már 17 termelői közösség alakult, a gyerekek számára nyújtandó korszerű táplálkozás érdekében információs anyagok átadását konyháknak és továbbképzést szakácsoknak, végül teljes missziójuk ismertetését.

A szervezet vezetője szerint az se igaz az Átlátszó írásában, hogy novemberig el kellett volna számolniuk az MVM-mel a pénz felhasználásáról (a bemásolt szerződésben október 31-e olvasható). Azt mondta, hogy a szerződést május végéig meghosszabbították, az elszámolás is akkor esedékes. Az előzetes elszámolás már készen van – mondta Csizmadia. A teljes anyagot az MVM fogja megkapni, és dönthet arról is, nyilvánosságra hozza-e ezt – tette hozzá. Az alapítványnak a számvevőszékkel és az adóhatósággal szemben van ilyen kötelessége, a nyilvánosságot az éves mérlegük mellékletében tájékoztatják arról, hogy mit csináltak az előző évben.

Az 508 milliós támogatási összeget elköltötték,

de ebből nem fordítottak arra a plakátkampányra, amelyet pártpolitikai céllal indítottak – állítja Csizmadia László. Az alapítványi elnök szerint egyébként – noha a bíróság az ellenkezőjét mondta ki jogerősen az adatigénylési perben – az MVM-től származó összeg nem közpénz, mert az állam mint tulajdonos nem vonhatja el a vállalatvezetés jogát és felelősségét a döntésekről, ezért szerinte erre az esetre nem az infotörvény vonatkozik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK