Kezdőlap Címkék Munkaerő

Címke: munkaerő

Mégsem épül akkumulátorgyár Fóton

Érzékelve a lakosság felháborodását, a város fideszes polgármestere megakadályozta, hogy a kínai BYD vállalat akkumulátor összeszerelő üzemet építsen Fóton. 10 milliárd forintos beruházást jelentett be a kínai cég központjában, Sencsenben júniusban Szijjártó Péter külügyminiszter mondván: a haladást nem lehet megállítani.

A jövő az elektromos autózásé, ehhez pedig kellenek az akkumulátorok, melyeket a kínaiak hatékonyan tudnak előállítani. A BYD elektromos autóbuszokat is gyárt Komáromban. Az új magyar elektromos buszok 42%-át ők készítik. A magyar állam egymilliárd forintot ígért a kínai cégnek az akkumulátor gyár telepítéséhez.

A baj csak az, hogy a vegyi üzem károsíthatja a környezetet, elsősorban a vízellátást.

Emiatt a lakosság tiltakozott Debrecenben, de ott eredménytelenül. Most Vass György polgármester a Facebookon azt közölte, hogy nem lesz akkumulátor összeszerelő üzem Fóton.

A döntésben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy jövőre önkormányzati választásokat tartanak, és a polgármester aligha őrizhette volna meg tisztségét, ha rábólint az akkumulátor üzemre, amely szennyezheti a környezetet.

Jó -e, ha akkumulátor nagyhatalom leszünk?

A kínaiak rámentek az elektromos autógyártásra, hogy ily módon törjenek be erre a piacra. Az akkumulátorgyártást világszínvonalra fejlesztették csakhogy a kínai környezetvédelmi normák szerint, amelyek jóval kevésbé szigorúak mint amelyeket Európában vagy az Egyesült Államokban alkalmaznak.

Orbán Viktornak állítólag az a véleménye, hogy a környezetvédelem a gazdag országok luxusa, a szegényeknek a jó oldalát kell nézni az iparfejlesztésnek: az új munkahelyeket, a növekvő export kapacitást.

Szijjártó Péter külügyminiszter ki is jelentette, hogyha minden bejelentett akkumulátor beruházás elkészül, akkor Magyarország a második helyre kerülhet a világranglistán.

A 444 portál összeállítása szerint összesen 36 olyan gyár épül Magyarországon, mely az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik, ebből 25 kifejezetten akkumulátorokat gyárt. Egy kis országban ez több mint sok. Ráadásul olyan nagyvárosok is szerepelnek a listán, ahol nagyon sok ember vízellátását veszélyeztetheti a gyártás: Debrecen, Miskolc, Tatabánya. Mindenütt ott vannak a hatalom hűséges oligarchái: Garancsi István és Mészáros Lőrinc cégei, amelyek szép pénzt szakítanak az építkezés és a környezet rendezés során. A kormány azt ígéri, hogy nagyon ügyel a vízminőségre, például Debrecen vízellátásának javítására jelentős összeget ígérnek.

A kínai kapcsolat az akkumulátorgyártásban azért is fontos, mert a lítium Kínából érkezik. Ennek bányászata rendkívüli mértékben szennyezi a környezetet. Európában a legnagyobb lítium készlet Svédországban van, de a környezetvédők tiltakozása miatt a kanadai tulajdonos nem kezdheti meg a kitermelést.

Az akkumulátorgyártás igen energiaigényes is, ezért Orbán Viktor miniszterelnök két új földgázerőmű építését jelentette be. Ez is környezet károsító.

Nem kisebb probléma a munkaerő sem: a magyar kormány külföldön is toboroz munkaerőt például a Fülöp szigeteken. Ezek szerződéses munkavállalók, akik általában nem hozzák magukkal a családjukat. A kormány migránsellenes politikája és propagandája miatt sokan mégis megütköznek amikor látják a színesbőrű munkavállalókat.

A magyar kormány elképzelése az, hogy a Magyarországon működő autógyárak az itteni kínai akkumulátorokat használják fel a jövőben. Debrecenben a BMW állítólag már meg is állapodott a kínaiakkal, akik ugyanitt gyártanak majd akkumulátorokat.

A kínaiak és a németek természetesen csak a gyártást hozzák Magyarországra az olcsó munkaerő, a kevéssé környezettudatos és könnyen megvesztegethető kormányzat miatt,

a fejlesztést megtartják maguknak. Ily módon Magyarország megrekedhet a közepes fejlettségi szinten, de Európának ebben a részében ez a szabály nem pedig a kivétel.

Magyar bérek a mélyponton

Csak Bulgáriában és Romániában olcsóbb a munkaerő  mint Magyarországon az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint tavaly az átlagosan egy alkalmazott foglalkoztatásának ára óránként  32,8 euró volt.

Az Európai Unióban mostani árfolyamon számolva 13.600 forint  az alkalmazotti átlagkereset. Mennyi volt ez Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében? 10,4 euró vagyis mai árfolyamon számolva 4.300 forint. Romániában 8,5 euró, Bulgáriában 7 euró.

Ki van az élvonalban? Dániában a legdrágább a munkaerő: óránként 46,9 euró, Luxemburg a második 43, Belgium a harmadik 41,6 euróval. Szlovénia, Csehország és Szlovákia is sokkal jobban áll, mert a munkavállalók költsége egy órára 21,2, 15,3 illetve 14,2 euró.

Érdekes módon Matolcsy György erre a kínos adatsorra nem tért ki amikor beolvasott a kormánynak a parlamentben. Miért nem?

Az alacsony munkabérek jelentik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapját

Magyarország azzal tud külföldi tőkét vonzani, hogy olcsón képes viszonylag jólképzett és fegyelmezett munkaerőt biztosítani az Európai Unión belül. Ezt Orbán Viktor és Matolcsy György épp azzal éri el, hogy szisztematikusan leértékeli a forintot vagyis a külföldi munkaadónak a magyar munkavállaló kifejezetten olcsónak számít még akkor is, ha forintban emelkedik a bére.

Óriási a politikai előnye is ennek hiszen, ha a munkavállaló nem tud tisztességesen keresni, akkor teljesen ki van szolgáltatva az államnak , amely gyengén működő egészségügyet, oktatást vagy szociális hálót üzemeltet, de ezt “ingyen” teszi. Az átlagos magyar munkavállaló nem tudja megfizetni a magánnyugdíjpénztárat, a privát egészségügyet vagy oktatást. Ha valakinek az egzisztenciája az államtól függ, akkor számára a szervilis alkalmazkodás a túlélés záloga. Erre alapozza a rendszerét Orbán Viktor, és természetesen nemcsak ő hanem Sziszi tábornok Egyiptomban, Erdogan elnök Törökországban illetve Vlagyimir Putyin Oroszországban. Demokratizálni ezeket a rendszereket jóformán lehetetlen, mert az államfüggő többség nem képes megélni a piacon. Jól látszott ez az arab tavasz kudarcán amikor amerikai támogatással vezették előbb be majd ki a demokráciát Egyiptomban és Tunéziában.

Káosz a német turizmusban

Óriási a munkaerőhiány, és emiatt kell órákat várni a repülőtereken, kevés a pincér az éttermekben, a személyzet a szállodákban. A főszezon nem jól indul Németországban – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.

Budapesten akart tölteni pár napot egy esseni testvérpár. Az Eurowings az utolsó percben lemondta járatát, kénytelenek voltak vonattal utazni a magyar fővárosba. Sokezren jártak így …

Miért? Több mint 7200 alkalmazott hiányzik a repülőtereken Németországban. A Német Gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint sokan otthagyták a légiforgalmi szektort a pandémia idején, és nem tértek vissza. A Lufthansa emiatt már több mint kétezer járatot törölt München és Frankfurt repülőterén. Ehhez jön még 900 járat, mely a hétvégeken vagy az ünnepnapokon vitte volna külföldre a német turistákat. Frankfurtban, Németország legnagyobb repülőterén a forgalom már majdnem eléri a pandémia előtti szintet, a személyzet azonban meg sem közelíti azt. Toborzó kampányok vannak, de ezek eredménye csak később lesz látható. Addig is hosszú várakozásra kell felkészülni.

Az államvasutak viszont jól működnek, náluk nincs személyzeti probléma. Időben 22 ezer új embert vettek fel, ezért bírják a terhelést.

Brüsszelnek az a célja, és ezzel a berlini kormány teljes mértékben egyetért, hogy a rövidebb légiutak helyett inkább vasúton utazzanak a turisták. Ez ugyanis a környezetvédelem számára jóval előnyösebb.

Vendégmunkások a mentőangyalok?

A német kormány részben vendégmunkásokkal akarja megoldani a személyzeti hiányt a repülőtereken, szállodákban, éttermekben. Csakhogy ehhez egyszerűsíteni kell az előírásokat. Jelenleg például az ukrán menekültek alkalmazása olyan sok papírmunkával jár, hogy néhány munkaadó visszariad ettől. A német repülőterek szövetségének főnöke üdvözölte a kormány elképzelését, ezért a toborzó kampány hamarosan elindul. Mikor lesz ennek eredménye? – kérdezik a repülőtereken frusztráltan várakozó utasok. A szkepszis jogos: a Lufthansa csak jövőre ígér eredményt.

A vendéglátásban még rosszabb helyzet

A létszámhiány a legnagyobb gond – mondják a német szálloda és étterem szövetségben (DEHOGA).

A szövetség tagjainak 60%-a munkaerőt keres – változó sikerrel. Itt is sokan távoztak a pandémia idején, és egyáltalán nem mindenki tért vissza. A szállodák és az éttermek csapdába kerültek: óriási szükségük van a vendégekre a pandémia szűkös időszaka után csakhogy nincs elegendő személyzet. A Covid járvány időszakában az ágazat 75 milliárd eurót veszített! Lenne tehát mit behozni, de közben aggódni kell a Covid új hulláma miatt. “Még egy elzárást sok szálloda és étterem nem élne túl, ezért mindent meg kell tennünk ennek elkerülésére és a személyzet megőrzésére” – hangsúlyozzák a német szálloda és étterem szövetségben.

Mi lett a német lányokkal Budapesten?

Végül vonattal megérkeztek, és jól érezték magukat a magyar fővárosban – írja a Deutsche Welle. A bajok a hazautazással voltak. Már a ferihegyi repülőtér felé tartottak amikor SMS érkezett a Eurowings-től: egy órás késés várható. Majd jött az újabb SMS: kétórás is lehet a késés. Amikor a két német lány kiért a ferihegyi repülőtérre, ott senki semmit nem tudott arról, hogy az Eurowings járata késne. Kiderült: a gép menetrend szerint indul. A fiatal lányoknak futniuk kellett, hogy elérjék. Mi lett volna akkor, ha idősebb vagy betegesebb utasok járnak ugyanígy ?!…

Munkaerőhiány az USA-ban

Egyesült Államokban, ahol eddig – az európai gyakorlattól eltérően – villámgyorsan el lehetett bocsátani valakit. Jogilag, ez ma is lehetséges, de gazdaságilag nem, mert nem találnak új munkaerőt – írja a CNN portál.

Több mint 4 millióan léptek ki a munkahelyükről az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben. Ilyesmit soha korábban nem tapasztaltak az amerikai gazdaságban. Hova vezetett ez? Oda, hogy a főnökök szinte leálltak az elbocsátásokkal!

„A munkaadók ragaszkodnak a munkavállalókhoz” – mondja a Ziprecruiter vezető közgazdásza. Julia Pollack elmondta, hogy 30%-al csökkent az elbocsátások száma a pandémia előtti időkhöz képest. 52 éve nem kerestek ilyen kevesen munkát az Egyesült Államokban. Ennek persze az is az oka, hogy Biden elnök bőkezű támogatási csomagja megélhetést biztosít sokaknak, akik inkább abból élnek mintsem hogy munkát vállaljanak. A matek szimpla: sokkal több az üres munkahely mint a jelentkező munkavállaló. A munkaügyi minisztérium adatai szerint az arány 0,67%. Az ezredforduló óta készít ilyen statisztikai kimutatást a munkaügyi minisztérium Washingtonban, és a munkaadók szempontjából ilyen rossz arány még sohasem volt eddig.

„Ha ugyanis hagynak valakit elmenni, akkor senki sem fogja elvégezni a távozó ember munkáját. Ez pedig befolyásolja a termelést és az eladást ” – magyarázza a helyzetet  Andy Challenger alelnök. Ma már csak úgy lehet új embert találni a munkaerőpiacon, ha magasabb fizetést kínálunk neki.”

„A cégek manapság utálják az elbocsátásokat. Úgy ragaszkodnak a munkaerőhöz mintha ettől függne az életük”- hangsúlyozza egy fejvadász cég alelnöke, aki a CNN-nek nyilatkozott.

2,4 millióan hiányoznak a munkaerő piacról

A munkavállalóknak kevesebb mint 1%-a veszítette el az állását május óta az Egyesült Államokban.

Mihez kezdenek a munkaadók ilyen nehéz helyzetben? Ahelyett, hogy kirúgnák az embereket inkább megpróbálják átképezni őket. „Teljesítmény javító tanfolyamokat indítanak a cégek” – mutatja az új trendet Julia Pollack, aki szerint így próbálják házon belül megoldani a problémát.

„Régebben egyszerűen kirúgták azt a munkavállalót, akinek a teljesítményével nem voltak megelégedve. Most a főnökség érdekeltté vált abban, hogy megpróbálja megmenteni ezeket a munkavállalókat, mert a piacon nem kap másokat.” A közgazdász szerint ez a változás előnyös lesz az USA gazdaságának, a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt.

„Ha többet fektetünk be a munkavállalók képzésébe, az jó dolog. Ebből profitálnak mind a dolgozók mind a cégek. Mindenki kap egy második esélyt. Így tudnak azután fejlődni és növekedni”- mondja Julia Pollack, aki arra is rámutatott, hogy kényszerhelyzet állt elő, mert 2,4 millió munkavállalóval kevesebb van a munkaerőpiacon az Egyesült Államokban mint a pandémia előtt.

Tényleg nem lesz szükség migránsokra Magyarországon?

Aszongya valamelyik ügyeletes gazember, hogy a kormány – az EU-bizottsággal szemben – előrelátó, ezért harcol a migráció ellen. Értem. Hadd ne firtassam most, hogyan értelmezhető az előrelátás a legtöbb releváns statisztika szerint leszakadó, néhány szempontból pedig stagnáló ország kormánya esetében, mert nem akarom legitimálni az propagandát azzal, hogy vitatkozom vele. Aki nem akarja, ne olvassa tovább a cikket, de e cikk alapvetése bizony az, hogy ez a rendszerváltás történetének legsilányabb kormánya, az elért pürrhoszi sikereinek költségét a jövő generációi fogják megfizetni, egyébként meg semmi máshoz nem ért, mint a szellemi és anyagi nyomor visszafogottan is csak aljasnak nevezhető kihasználásához.

Hogy a címben feltett kérdésről is essen szó, a trendek – akár a születések számát, akár a halálozások számát, akár a nettó elvándorlást, akár a munkaerőpiac minőségi romlását és szűkösségét nézzük – nem azt mutatják, hogy ebbe az országba boldog-boldogtalan be akarná fektetni az életét. Ellenkezőleg, a racionalitás amellett szól, hogy az ember minél kisebb kockázattal vészelje át e kártékony senkiháziak tobzódását. Mármost tegyük fel, hogy a 6-8 éves trend az erőforrásvesztésben a következő tíz évben stabil marad (ami szerény becslés, gondoljunk a nemzeti romlás még megfizetendő költségeire!) és 2030 körül – amikor éppen Ausztriát kéne utolérnünk (drámai, hogy valakik pironkodás nélkül ki tudnak ejteni egy ilyen mondatot a szájukon, persze miért ne, ha van az a közönség) – a mainál további félmillióval kevesebb munkavállaló áll majd rendelkezésre (és nem azért, mert ezek mind szülni fognak), akkor milyen objektív lehetőségek állnak majd rendelkezésre a munkahelyek betöltésére? (A miheztartás végett, a nem jegyzett, a Nyugaton feketén foglalkoztatott munkavállalóink száma jóval megdobná a hivatalos statisztikát.)

A lehetséges stratégiák tehát:

Egy, Rogán Antal és Deutsch Tamás dolgozni fog. Máris kettővel kevesebb produktív állás miatt fájhat a fejünk. De ez még így se tűnik elég robusztus stratégiának, habár azt a pillanatot azért megnézném, amikor a magyar dolgozók túlórára vonatkozó preferenciáiról első kézből tájékozott MEP Deutsch bekerül egy öltözőbe a békéscsabai öntöde délutános műszakával – amelynek egy része jó eséllyel már ma is ukrán. Tolmácsot fog kérni. Miként sok helyen már ma is tolmácsot kérnek a munkaterületeken.

Kettő, robotizáció. Ez lesz, de előbb fog a felére zuhanni az egyáltalán robotizálható KKV-k száma, egyszerűen mert a mai tőkeellátottságuk és versenyképességük mellett nem tudnak fejleszteni, hiába kap egy kis részük hozomra EU-s forrásokat (amelyek szűkülni fognak), nem tudják értelmesen befektetni ezeket, úgy mármint, hogy képesek legyenek kitermelni legalább a költségüket. A befektetés csak versenyképesség mellett járható út – erről azonban fogalma sincs a kormánynak, se – túl gyakran – a cégvezetőknek. Ez a problémahalmaz mind abba a rubrikába tartozik, amit az orbánista tobzódás elhalasztott költségeként jellemeztem korábban.

Három, jól képzett, tömegesen rendelkezésre álló, piaci alapon foglalkoztatott magyar munkaerő. Ja, ilyen egyre kevésbé van és ez kb. húsz évig így is marad. Nézze meg az olvasó még egyszer ez a komplex jelzős szerkezetet, vajon melyik jelző az a felsoroltak közül, amelynek realitása van a hazai Matolcsy-Varga-Parragh univerzumban?!

Bingó, marad a migráns mint olcsó munkaerő

Per miraculum, a magyar gazdaság éppen abban a trackben mozog – olcsó bérek, közepes szakképzettség, közepes életszínvonal-igények – amely a keleti és déli migránstömegeket fel tudja szívni, miközben a magyarok újabb része áll odébb egy házzal. Nem mellesleg ez a nemzetközi tendencia a fejlett világban akár ha a svéd orvosok Amerikába áramlását, a magyar lakatosok németországi munkavállalását, vagy az ukrán munkások magyarországi karrierjét nézzük. Drang nach Westen.

Érdekli e trendet az, hogy a kormányunk 2019-ben mit hazudozik a kereszténydemokráciáról? (Édes Istenem, Németh Szilárd és a kereszténydemokrácia! Kövér László és a kereszténydemokrácia! Usw. Belegondolt már valaki ebbe?) De tovább megyek, érdekelni fogja ezt a kormány 2025-ben, hogy mit hazudozott a kereszténydemokráciáról 2019-ben (és ante)? A migráció a (jelenleg még elhanyagolható) reális problémáknál nagyságrendekkel erősebb politikai eszköz az EU-n belüli erőviszonyok átalakítására, amelynek legközelebbi próbája természetesen az EP-választások lesznek.

Közben megnyugtatom az etnonacionalista, most kereszténydemokratának hazudott olvasót is, rokonszenvezem a nehézségeivel (hacsak nem érdekelvű etnonaci, akkor persze a rokonszenv nem vonatkozik rá), Magyarországon nagyjából száz éve, de talán még korábban, befellegzett a civilizatorikus igényeknek, a demokrácia, szocializmus és a nacionalizmus ellenben olyan nyelv, amelyen az artikulálatlan szó is anyanyelvi közegben érzi magát. A tisztelt etnonacionalista olvasó miért állna ellent ennek a kísértésnek? Könnyebb, mint angolul megtanulni. Nem beszélve a latinról. Meg a programozásról.

Nem, nem szeretném a migrációt, de a migrációt ez a legkevésbé sem érdekli

Nem vonz a multikulti, de a multikultit se érdekli ez. És a migráció érdeke találkozni fog az országéval, ami egy röpke, odavetett miniszterelnöki fordulattal válik majd nyilvánvalóvá az MTV nézőinek („mi sosem tagadtuk, hogy eljön az idő, amikor ki kell nyitnunk az ajtókat az arra érdemesek előtt”, something like that), akik ezért alkalmasint feltételes reflexként a miniszterelnöki bölcsesség magasztalásába fognak. Az elkerülhetetlen majdani hatását éppen a kormány erősíti azzal, hogy most gyengíti a magyar társadalmat. Én ellenben azt mondom, addig kellene felkészülni a migrációra – nem mellesleg azért, hogy el lehessen kerülni a dezintegratív erejű multikultit -, felkészülni (hogy is mondják?) úgy társadalomstratégiailag, mint a nyilvános WC-k számában, ameddig még van idő. Nem megkésve bámulni, hogy a NER-t heveny utazási iroda-alapítási láz veszi birtokba afrikai relációban, a mai ellenzék pedig kivonul a Duna-partra és szimbolikusan megszáll egy szárnyashajót. Vagy lehegeszt egy csatornafedelet. Vagy mindegy.

Felkészülni most. Nem verni a palávert. Nem rombolni az ország forrásait. Nem gyilkolni a népét. Tudom, lehetetlen. De ennyi időt mégis megért nekem.

„Minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve”, április 17. – Vidéki lapokban olvastuk

0

Ugyanaz a publicisztika jelent meg az összes, a Mediaworks-csoporthoz tartozó lapban az ellenzékről és a hétvégi tömegtüntetésről, emellett szó esik az orvoshiány megoldásáról, munkaerőhiányról és nagy beruházásokból is. Megnéztük, miről írnak a vidéki lapok.

Ellenzékváltó hangulat

„Az április 8-i választás olyan pofont adott az ellenzéknek, mint Sallai R. Benedek Hadházy Ákosnak az LMP etikai (!) bizottságának ülésén feltüzesedett vitában. Nem csoda. A szélsőjobb és a szélsőbal is egy médiabuborékban élt a választások előtt. (…)

A buborék szétpukkadt, nem maradt más utána csak a vákuum.

A megsemmisülő ellenzék nem tudott emelt fővel veszíteni. Már az első pillanatban elhangzott több fenyegetés is a győztesek felé. Ahogyan azt igazi demokraták teszik… A sokk közepette fénysebességgel mondott le több vezető – persze eltűnni azért nem akarnak.

Demokratákhoz méltó módon tüntetéssel ünnepelték meg választási vereségüket. Állítólag a kormány ellen tüntettek, állítólag választási csalást sejtenek, állítólag új választást követelnek.

Kívülről azonban másmilyennek látszik a tüntetés. A leszerepelt pártok vezetői csak farvizezhettek a rendezvényen, „új arcok” jelentek meg a mikrofonok mögött. Ők megérezték a vákuumot az ellenzék oldalán, és azonnal megpróbálnak benyomulni oda.

A harc csak látszólag folyik a kormány ellen, valójában ellenzékváltás zajlik, újfent a pozíciók elosztása a tét.”

(Mindegyik, a Mediaworkshöz tartozó megyei lapban megjelent)

Nincs elég „dolgos kéz”

„Egyre nehezebb fizikai munkára embert találni, a problémával a siklósi önkormányzat is küzd. A városgondnokság feladatait egyre nehezebben tudják ellátni, folyamatosan és drasztikusan csökken a közmunkára jelentkezők száma.” (bama.hu)

Orvoshiány esetén is van háziorvos

„Helyettesítéssel egészen addig tartható az orvoshiány, amíg a helyettesítő doktorok ellátják a feladatukat – fogalmazta meg válaszát érdeklődésünkre a Hajdú-Bihar Megyei Orvosi Kamara. Kifejtették, törvény szerint az önkormányzat feladata gondoskodni arról, hogy a településen legyen doktor.

A praxisok betöltésére pénzügyi eszközökkel, illetve kedvező feltételek biztosításával tudják motiválni az orvosokat. Abban az esetben pedig, ha huzamosabb ideig nincs doktor az adott településen, senki sem szankcionálható. Hozzátették, megyénkben szerencsére elég kevés a betöltetlen körzet, ráadásul az utóbbi években javult a háziorvosok korösszetétele, így az átlagéletkor jelenleg 55 év.” (haon.hu)

3,4 milliárd forintot kap Tokaj-Hegyalja

„Vallási helyszínek, kastélyok, műemlék épületek, történelmi utcarészek újulnak meg a „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszíneinek fejlesztése” című projekt keretében, amelynek megvalósítására 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. konzorciumi partnereivel a Széchenyi 2020 programból – mondta el lapunknak Kolossváry Ivett, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. kommunikációs referense.” (boon.hu)

Durva bűnügy Ászáron

„Ittas állapotban elkövetett járművezetés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást a Kisbéri Rendőrkapitányság egy 36 éves ászári férfival szemben, aki március 6-án okozott balesetet személyautójával.

A férfi kora délután ismerőseivel italozott egy ászári fagyizóban, ezt követően beszállt a parkolóban hagyott járművébe, amivel tolatás közben nekiütközött a mellette parkoló személygépkocsinak. A helyszínre kiérkező járőrök mintavételre előállították a Kisbéri Rendőrkapitányságra.” (kemma.hu)

Nyúlgát épült

„Nemzeti minősítő gyakorlatot végeztek szombaton az Őrség-Goricko-Raab Mentőcsoport tagjai Csákánydoroszlón, az árvíz idején mindig kritikus pontnak számító Dózsaligetben.

A reggel 7 órára a helyszínre érkezőket hatalmas homokdomb fogadta: abból készült a nyúlgát.

A nyúlgát építése az árvízi védekezés során fontos feladat.

A feladat leírásából, mely felkészülésül szolgált a gyakorlatozóknak, megtudhattuk, miként kell biztonságos munkát végezni.” (vaol.hu)

Bokros Lajos: Jelentéktelenedünk

1

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke országunk leszakadását elemzi Jelentéktelenedünk című legújabb blogbejegyzésében. A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere szerint rugalmasan alkalmazkodni képes, nyelveket beszélő, a mostaninál talán drágább, de világszínvonalú termelékenységre képes munkaerőre lenne szükség.

2017-ben a világ bruttó jövedelmének 25%-át az Egyesült Államokban, 15%-át Kínában állították elő. A sorrend a továbbiakban: Japán 6,2%, Németország 4,4%, azután India, Franciaország és Nagy-Britannia alig több mint 3%-kal. A 145 milliós Oroszország gazdasági összteljesítménye mindössze 2%, alig haladja meg a kicsi Dél-Koreáét.

Ez olyan sorrend, amiben nem érdemes Magyarországot megkeresni, hiszen a hazai teljesítmény világviszonylatban nem százalékban, hanem ezrelékben is alig mérhető.

Nem lenne ez baj, ha felismernénk: kis ország vagyunk, jelentéktelen gazdasággal, aminek a világpiac réseiben kell megkapaszkodni és ott nagyot alkotni. Hogyan lehetséges ez? Kivételes tudással felvértezett, rugalmasan alkalmazkodni képes, nyelveket beszélő, talán drága, de világszínvonalú termelékenységre képes munkaerő révén.

A nemzeti szégyen kormánya a kiműveletlen emberfők szolgalelkű hadseregének tenyésztésében érdekelt.

Szétverte mind a közoktatást, mind a felsőoktatást. Alacsony hozzáadott értékű és technológiai színvonalú feldolgozóipari termékek engedelmes összeszerelőivé igyekszik zülleszteni a jobb sorsra érdemes hazai munkaerőt.

Ez nem a multik hibája, hanem kizárólag a magyar kormányé.

Nem lesz ebből Szingapúr, de még Finnország sem. Ott ugyanis a fejlődés motorja a világszínvonalú oktatás, aminek első feltétele a tanszabadság és az oktatási autonómia. Második feltétele a nyitott szellem, a nyitott gazdaság és a nyitott, befogadó társadalom.

Harmadik feltétele a kivételesen alacsony társadalmi korrupció, állami korrupció nélkül.

Zsákutcába jutott a magyar gazdaság és társadalom fejlődése.

Az elmúlt évszázad folyamán sokadszor.

Magyar népem, nyisd ki a szemed és kezdj el gondolkodni. Amíg önkényuralom van, addig nem lesz nagyobb a torta. Mielőtt az elosztással bíbelődnénk, jó lenne nagyobb kenyeret sütni. Amihez ész, szív és lélek is kell. Magyar és nyitott.

Lapszem – 2017. november 3.

0

A hét utolsó munkanapján a Győzők ünneplik névnapjukat, és szép, napos időre lehet számítani. Délután 12 és 17 fok között lesz a hőmérséklet. Addig is itt a friss lapszemle, vegyék, vigyék.

Magyar Nemzet: Fekete-Győr András: Nagyobb esélyem van a győzelemre

A Momentum minden választókerületben a Fidesszel küzd meg, ez az egész ügy csak egy műbalhé – mondta egy interjúban Fekete-Győr András a Magyar Nemzetnek arról, hogy a napokban vitába keveredett Juhász Péterrel, az Együtt elnökével, mert mindketten a budapesti 1. körzetben indulnának a választáson. A Momentum elnöke szerint hat hónappal a választás előtt nagyon korai még arról beszélni, hogy ki milyen erős egy adott körzetben, ő pedig csak a budapesti 1. körzetben tud elindulni „felelős szívvel”, mert minden ide köti. Arról is beszélt, hogy azt még nem döntötte el, hogy fog-e nyilvánosan vitázni Juhász Péterrel, de mindenképpen leül vele személyesen beszélgetni.

Fekete-Győr szerint előrerohan, aki parlamenti matematikáról akar vitázni, de hisz abban, hogy vele jobban tudnak azonosulni a választókerület konzervatív polgárai, így nagyobb esélye van a győzelemre a Fidesz jelöltjével szemben.

Népszava: Eltűnt húszezer gimnazista

Korántsem csupán demográfiai okai vannak annak, hogy az elmúlt 12 évben sosem volt olyan kevés érettségiző diák, mint most – írja a Népszava. A lap szerint majdnem húszezerrel csökkent a gimnáziumba járó diákok száma az elmúlt nyolc évben: míg a 2009/2010-es tanévben 201,2 ezer középiskolás kezdte gimnáziumban a tanévet, addig 2016/2017-ben már csak 181,8 ezer gimnazista szerepelt a statisztikákban (a számok a nappali oktatásban résztvevőkre vonatkoznak). Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy gondolja, hogy a számok alakulásának mintegy 25 százaléka vezethető vissza demográfiai okokra. A lapnak azt mondta, hogy az arányokban már megmutatkoznak a kormányzati törekvések is, miszerint egy jó szakma többet ér egy átlagos gimnáziumi érettséginél.

Magyar Idők: Kormánybuktatás és felforgatás a cél?

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Időknek arról beszélt, hogy a Soros György által támogatott civil szervezetek sem mentesülhetnek Magyarország törvényei alól. Azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) közérdekű bejelentéssel fordul a Fővárosi Főügyészséghez, hogy vizsgálják meg, egyes törvénytelenségre, bojkottra buzdító civil szervezetek a civiltörvény hatálya alá tartoznak-e.

Szerdáig 58 civil szervezet regisztrált, de 23, általában Soros György által finanszírozott szervezet indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és közülük 15 nem tüntette fel magát sem ezen, sem a bíróság által létrehozott felületen. Soltész szerint az, hogy a Soros-közeli szervezetek bojkottálták a civiltörvényt, megerősítheti a gyanút, hogy céljaik között szerepel a felforgatás és a kormány megbuktatása.

Magyar Hírlap: A munkaerőpiacon kiemelten fontos az állások megőrzése

A három leghátrányosabb megyében a felénél is kevesebbre csökkent azok aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni, a bérnövekedés és az adócsökkentés itthon tarthatja a fiatalokat – írja a Magyar Hírlap. A magasabb bérek újabb ösztönzést adnak, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitást is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását – nyilatkozta a lapnak Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Elmondta, hogy az ország három leghátrányosabb helyzetű megyéjében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) a felénél is kevesebbre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt hét évben.

Magyarország alulmaradt az uniós munkaügyi vitában

0

A legtöbb tagállam elfogadta az EU munkaügyi szabályainak megreformálását a kihelyezett munkavállalók esetében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, és a tehetősebb uniós országok közül többen támogatták. A kelet-európai országok megosztottak voltak a kérdésben.

Luxemburgban, a munkaügyi miniszterek vitáján gyakorlatilag a volt szocialista országok kerültek szembe azokkal a tehetősebb, nyugat-európai tagállamokkal, ahol a jelentős külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Hétfőn, 12 órás vita után végül a legtöbb tagállam támogatta a kompromisszumos megállapodást, miszerint csak 12 hónapig dolgozhat egy uniós ország munkavállalója kihelyezett, vagyis külföldi munkahelyen. Rendkívüli esetben – a fogadó állam jóváhagyásával – ezt hat hónappal meghosszabbíthatják.

Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem támogatta az indítványt, de Bulgária, Románia, Szlovákia és Csehország elfogadta azt.

“Ez egy homályos és kétértelmű határozat, melyet mindenki a tetszése szerint értelmez majd”

– mondta Luxemburgban a magyar küldöttség vezetője, Takács Szabolcs.

Emmanuel Macron viszont a francia diplomácia sikereként értékelte a megállapodást. Megválasztása óta 23 uniós állam- és kormányfővel találkozott, és ekkor mindig kitért a kihelyezett munkahelyek ügyére, melyet választási kampánya során fontos megoldásra váró európai problémának nevezett. De miért ilyen megosztott az EU a kihelyezett munkahelyek ügyében?

Az uniós szabályozás 1996-os, de 11 alacsony munkabérű egykori szocialista ország később lépett be, és ez alapjában megváltoztatta a helyzetet. Ha például egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós államban, akkor ezzel leszorítja a béreket a fogadó országban.

A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget ugyanis keltenek:

egy kihelyezett munkavállaló átlagosan feleannyit keres, mint a fogadó állam munkása. A fejlettebb államokban ennek kapcsán szociális dömpingről beszélnek.

Macron szerint a brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták: a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék a munkát az alacsonyabb béreikkel.

Luxemburgban a munkaügyi miniszterének értekezletén Magyarország mellett Lengyelország ellenállása volt a leghevesebb. Annyit el is értek, szövetségben a csehekkel és a spanyolokkal, hogy a fuvarozókra nem vonatkozik az új európai határozat.

Az egykori szocialista országok egyébként a vitában arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő-vándorlás. A megállapodás egyébként körülbelül 2 millió embert érint, az uniós munkavállalók töredékét.

Kihasználatlan munkaerőpotenciál Magyarországon

„Magyarországon gyors ütemben szükséges javítani a munkaerő rendelkezésre állásán és képzettségén” – ebben egyetértés volt a Nemzeti Versenyképességi Tanács napokban tartott ülésén. Nem véletlenül: Magyarországon a 25-64 éves korcsoportban a munkaerő rendelkezésre állása csak 37,4 pontos a százas skálán, ami 130 ország közül a 123. helyre elegendő, az oktatási rendszer minősége pedig 32,4 pontos, ezzel  a 105.-ek vagyunk. Van, min javítanunk!

Mindezt a World Economic Forum közelmúltban napvilágot, a humán tőkével foglalkozó jelentéséből lehet kibogarászni.

Fotó: Wikimedia Commons

A Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után az is elhangzott, hogy az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők elhelyezkedése komoly nehézségekbe ütközik, s problémát jelent, hogy a vállalatok méretüktől függően eltérő szempontok mentén képzik a jelentkezőket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter  a szakértői véleményeket összegezve elmondta: jelentősen emelni kell a szakképzés színvonalát, egyszerűbbé és átláthatóbbá kell tenni a képzési támogatásban részesülő vállalatok számára előírt elvárásokat.

Milyen a magyar munkaerő?

Miközben pár évvel ezelőtt még azt lehetett hallani, hogy mennyire kvalifikált a magyar munkaerő, az elmúlt esztendőkben egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint nem csak hogy hiány van a minőségi magyar munkaerőből, de ráadásul az a munkaerő nem is annyira minőségi.

Hol az igazság?

Egyáltalán, hogyan lehet objektíven, vagy legalábbis a lehető legtárgyilagosabban mérni egy adott ország humán tőkéjének a fejlettségét?

Erre tesz kísérletet a World Economic Forum által kidolgozott komplex mutató, a Global Human Capital index, amelynek előnye, hogy nem állandóként, hanem mozgásban levőként kezeli a humán tőkét, ami alatt a következő értendő:

„az emberek tudása és képességei, amelyek révén képesek értékteremtése a globális gazdasági rendszerben”.

Globális eredmények

A jelentés arra a következtetésre jut, hogy globálisan a humán tőkének csak a 62 százalékát sikerül megfelelően (fel)fejleszteni és így kiaknázni a benne rejlő potenciált. Ez lefordítva annyit jelent, hogy a potenciál 38 százaléka parlagon hever. Minél nagyobb százalékban használja ki a humán tőkéjét egy ország, annál egyértelműbb, hogy hosszú távon és távra törekszik az oktatás-képzés-átképzés-továbbképzés, az egész életen át tartó tanulás középpontba állítására, és arra, hogy olyan képességek, készségek, tudás birtokában lévő munkaerő kialakulásához járuljon hozzá, amely képes megfelelni a legmagasabb követelményeknek is, mégpedig a gazdasági ágazatok széles spektrumában. Nem meglepő módon ezek az országok gazdag, de  méret nem számít: az első tízben vannak kis európai országok (a világelső Norvégia, a 2. Finnország és a 3. Svájc) éppen úgy, mint nagyok (a 4. USA vagy a 6. Németország).

Forrás: The Global Human Capital Report 2017

A magyar teljesítmény

A fentiek tükrében nem mondható véletlennek Magyarország pontszáma. Ugyanis az elmúlt időszakban nálunk rossz irányba mentek a dolgok a munkaerő terén: az olcsó munkaerőre helyeződött a hangsúly, aminek a képzése is viszonylag olcsó.

Ráadásul a szakképzés helyzete sem nevezhető a legjobbnak, miként az iránya sem

Ha a legnagyobb jóindulattal szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondanánk, hogy szakbarbárok, de ha nyersebben, akkor azt, hogy  a dolgokat kevésbé átlátó „robotok” képzése irányába megy az ország.

Magyarország teljesítményére a jelentés alapján a legjobban illő jelző az, hogy „vegyes”: a 130 vizsgált ország között eredménye alapján a 39. helyen áll, ami tisztes eredmény, ám teszi ezt úgy, hogy a humán tőkéjének a 33,6 százalékát hagyja elveszni,  csupán 66,4 százalékát használja ki. A részeredmények között van ahol befért a magyar eredmény a legjobb tízbe, ám van, ahol az utolsó tízbe került.

Ami külön hervasztó, hogy a volt szocialista országok közül a magyar teljesítmény gyengének mondható – amint az a fenti táblázatból is látható.

A vizsgált területek

Négy fő területen és öt korcsoportban vizsgálták a komplex mutató összeállítói a humán tőkét. Egyrészt górcső alá vették a „kapacitást”, azaz  generációkon átívelő végzettségi szint szerinti állományt; a „bevethetőséget”: a munka során gyűjtött képességek alkalmazhatóságát; a „fejlesztést”, azaz a képzési, tovább- és átképzési kapacitást; s végül, de nem utolsósorban a „know-how” almutatót, ami nem más, mint az elsajátított képességek, ismertek mélysége, használhatósága a munkában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK