Legalább öten meghaltak, tizenöten pedig megsérültek, amikor egy autóbusz felszaladt a járdára, majd onnan lehajtott egy metróállomás gyalogos aluljárójába hétfőn Moszkvában.
A hatóságok kizárták a szándékosság és a terrorakció lehetőségét. A Szlavjanszkij bulvar nyugat-moszkvai metrómegállónál balesetet szenvedett busz városi menetrend szerinti járat volt. A rendőrség kihallgatja a busz vezetőjét, aki az előzetes vizsgálat szerint józan volt a baleset idején.
(MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy a buszvezető a rendőrségnek azt mondta, hirtelen irányíthatatlanná vált a jármű, a fékek pedig nem működtek. Hétfőn Moszkvában sűrű hóesés nehezítette a közlekedést.
A busz csak egyéves volt, de az első feltételezések szerint műszaki hibá okozhatta a balestet.
Hét évvel ezelőtt Sepp Blatter, a FIFA akkor még örökösnek látszó vezére elcsukló hangon jelentette be, hogy új országok kapják a világbajnokság rendezési jogát: 2018-ban Oroszország és 2022-ben Katar.
Azóta a FIFA teljes vezérkara – élén Blatterrel – belebukott az ügybe. A svájci rendőrség 180 korrupciós ügyet vizsgál. A FIFA székhelye Lausanne-ban van, ezért ők az első számú érintettek, de vizsgálódik New Yorkban a nemzetközi korrupcióellenes ügyészség, a francia, a brazil rendőrség stb. A korrupciós vádak zöme Katart érinti.
Legutóbb a brazil labdarúgó szövetség ex-elnökét vádolták meg azzal, hogy 22 millió dollár érkezett a számlájára
rögtön azután, hogy megszavazta: Oroszországban és Katarban legyen a világbajnokság! A gyanú szerint a brazil ex-foci főnök tovább osztott a 22 millióból másoknak is. A döntést a FIFA 22 tagú vezérkara hozta meg- közülük 13-at felfüggesztettek!
A FIFA saját etikai bizottsága egy García nevű amerikai ügyész vezetésével készített egy jelentést, mely tisztára mosta Oroszországot. Ez vicc – mondta New Yorkban a korrupcióellenes ügyészség, melynek kérésére a FIFA vezérkar hét tagját ülésezés közben csípte el a svájci rendőrség. Erre újabb FIFA jelentés készült: Cornel Borbely svájci ügyvéd vezetésével. Ebben megfogalmazódtak bizonyos kétségek. Ez kevés volt a korrupcióellenes ügyészségnek New Yorkban, de túl sok a FIFA-nak. Cornel Borbelyt nem választották újra az etikai bizottság élére .
Ebben a kissé morózus légkörben rendezik meg a világbajnokság sorsolását a Kremlben, melynek ura apait-anyait beleadott a szervezésbe. Az aranylabdás brit Gary Lineker a műsorvezető, a kupát Miroslav Klose, a lengyel-német világbajnok (2014) mutatja be a közönségnek. „Sajnos mi vagyunk az esélyesek!”- nyilatkozta Joachim Löw, aki világbajnoki győzelemhez vezette csapatát. A brazilok fölényes legyőzése a saját otthonukban különösen emlékezetes fegyvertény marad. Mégis sokan úgy látják, hogy Németország mellett ők az esélyesek. Legalábbis Neymarnak, a 25 éves brazil csodacsatárnak ez a véleménye.
A sorsolást hét olyan „nagykövet” végzi, akinek annak idején döntő szerep jutott a világbajnokság megnyerésében. Közülük csak egyetlen legendás név: Diego Maradona (Argentina). A sorsolást végző nyolcadik futballista nem nyert világbajnokságot, de ő képviseli a rendező országot: a 91 éves Nyikita Szimonjan a szovjet futball válogatottat erősítette még 1958-ban…
Brazíliában a költségvetés beleroppant a futball világbajnokság és az olimpia rendezésébe. Az egész politikai vezetés belebukott: még elnököket is vádolnak korrupcióval Brazíliában. Ez aligha fordul elő Putyin Oroszországában. Minden oroszok ura jövőre újra kívánja választtatni magát. Ezért a nagy felhajtás a Kremlben, ahol pénteken kiderül : a 32 csapat kivel kerül egy csoportba a futball világbajnokságon jövő nyáron június 14 után Oroszországban.
„Tervezzük, hogy a PestiSrácok újságírói ünnepélyesen verik majd le a Nap TV emblémáját az egyik épület homlokzatáról.” A “Gyárfás-címer” leverésénél a PestiSrácok.hu-t Stefka István lapigazgató és Szarvas Szilveszter főszerkesztő-helyettes képviseli, a közvetítés során pedig Brüsszelből jelentkezik be Huth Gergely, portálunk főszerkesztője. A médiatörténeti pillanatról Szikszai Pétert is kérdezzük majd. Ki ne hagyja!”
888: Svédországban átgenderelik Istent
„A svéd evangélikus egyház szerint Istent Atyának hívni kirekesztő, ezért inkább elhagyják a maszkulin jelzőket, így akarnak ugyanis a hívők felé nyitni.
Helyi sajtóértesülések szerint több pap, de még a Svéd Királyi Tudományos Akadémia sem értett egyet a döntéssel, amelynek értelmében Istenre csak nemsemleges módon lehet hivatkozni.
Úgy hivatkozni Istenre, mint „az Úr” azt a célt szolgálja, hogy a nemi hierarchiákat fenntartsuk, és a nőket alávetett szerepbe száműzzük – nyilatkozta az evangélikus egyház egyik magas rangú tisztviselője.”
Lokál: Szellemként tért vissza Stadler József
„Vasárnap este többen összegyűltek az akasztói stadion kapujánál, hogy mécsest gyújtsanak az elhunyt Stadler József emlékére. Egyikük a gyertyák fényénél látni vélte a juhászból lett milliárdos szellemét. De hiszen ez a Jóska szelleme – fakadt ki hangosan Kati néni, Józsi bácsi szomszédja.
– Rögtön felkapta a fejét a többi asszony is. Megdöbbenve bizonygatták: valóban a Jóska az, akinek a szellemét látják – mondta a Lokálnak Gyuris György, az elhunyt vállalkozó legjobb barátja. – Hitetlenkedtem, amikor az asszonyok elújságolták, mit tapasztaltak. Sokan máris készpénznek veszik Akasztón, hogy Jóska szelleme tért vissza, és azt beszélik, a kerítés fölött rá is mutatott a kihalt stadionra. Ez egyértelmű üzenet az akasztóiak számára, hogy halála után is harcol az igazáért.”
Magyar Idők: Nácizás vörös filctollal
„Náci pi…a” – ezt a kis kommentet firkálta valaki stílusosan vörös filctollal Tormay Cécile VIII. kerületi emléktáblájára, amely a Kőfaragó utcában, az író egykori bérházán található… Az illető csak a nagy szoborleöntő elődök korcs utódja lehetett, vagy talán Dániel Péter szelleme kísérti a kerület utcáit éjszaka.
És ne higgyük, hogy az alkalmi idióta csak egy a sok agyalágyult közül. Ő egy társadalmi típus, egy különös flaszterjelenség. A vörösfestékezők nemének tagja, a filctollasok rendjéből… Ugyanaz a típus, amelyik vérszemet kap, ha egy Trianon-emlékmű akad az útjába.”
Ripost: Lebukott a harangtornyban szexelő párocska
„Moszkvából indult a turistacsoport, hogy a festői szépségű orosz tájat felderítse. A pravoszláv romantikával átitatott Torhzok városában hosszabban is elidőztek. No persze nemcsak a történelmi emlékek miatt, hanem mert egy férfi és egy nő egyszerűen eltűnt, sokáig őket keresték a többiek. Csak később derült ki, hogy a kolostor harangtornyában fékezhetetlen vágy tört a párocskára és leszakadva a többiektől egymásnak estek a magasban.
A pikáns aktusra egészen elképesztő módon derült fény: a magasban szexelő párról egy drón körpanorámás videó-felvételt készített. A helyi rendőrség már hónapok óta figyelteti a kolostor harangtornyát, minden jel arra utalt ugyanis, hogy ez lett a helyi perverzek kedvelt szextanyája. Erre több jel is utalt, például az, hogy egyre több használt óvszerre leltek a pópák odafönt.”
A Magyar Hírlap Gyurcsány álmáról
„Mindenki tudja, mi az álmod, tudja, hogy a tükör előtt pózolsz minden reggel, és papucsban meg pizsamában elpróbálod a betanult köszönőbeszédedet, amit azután mondanál el, miután győzelemre vezetted „demokratikus csapatodat” a választásokon. Érdemes lenne azért megkérdezni erről a szocialistákat is, akiknek tudomásunk szerint egészen más a véleményük az általad korrektnek lefestett helyzetről, meg arról, hogy nem akartok az MSZP-nek további gondokat okozni. Dehogynem akartok, hiszen ha végképp megroppannak a szocialisták, akkor ti lesztek a „demokratikus oldal” vezetői, „a Fidesz legerősebb kihívója”.”
2007. november 24-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy szombaton Moszkvában őrizetbe vették Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnokot, a Másik Oroszország elnevezésű ellenzéki politikai tömörülés vezetőjét egy nem engedélyezett tüntetésen.
Az AFP hírügynökség jelentése szerint a férfit és egyik testőrét a hatóság emberei egy buszba zárták, majd elhajtottak a demonstráció helyszínéről. A tüntetők ekkor azt kezdték skandálni, hogy „szabadság, szabadság!”.
A jelentések szerint a tüntetők akkor tűztek össze a rendőrökkel, amikor a demonstrálók egy kisebb csoportja átszakította a biztonsági erők sorfalát, és a Központi Választási Bizottság épülete felé indultak, hogy egy petíciót adjanak át. Hozzájuk további aktivisták is csatlakoztak, ám a rendőrség több tüntetőt is őrizetbe vett.
Az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség úgy tudja: mintegy 20 embert vittek el a rendőrök.
A Másik Oroszország a december 2-i parlamenti választások tisztasága miatt hirdetett tüntetést szombatra. Ezt azonban a hatóság nem engedélyezte. A választási tömörülés a fölvonulás előtt elismerte, hogy nem kapott engedélyt a megmozdulásra, ám ennek ellenére megtartották a demonstrációt. A Választási Bizottságnak szánt petícióban a tüntetők kételyüket fogalmazták meg miszerint a decemberi voksolás sem szabad sem pedig tisztességesnek nem mondható.
Erről nyilatkozott az Eho Moszkvi nevű rádióban a Nyezaviszimaja Gazeta lap főszerkesztője. Dimitrij Muratovnak nem volt nehéz megindokolnia döntését hiszen az Eho Moszkvi népszerű műsorvezetőjét nemrég nyakon szúrta egy „elmebeteg” a rádió folyosóján.
Az idézőjel azért indokolt, mert az ellenzéki újságírók azt gyanítják, hogy a férfit a titkosszolgálat manipulálta és biztatta fel a támadásra a népszerű ellenzéki újságírónővel szemben. Dimitrij Peskov, Vlagyimir Putyin szóvivője természetesen hallani sem akart arról, hogy a támadáshoz a hatalomnak köze lehetne. Azt is közölte: bárkit megtámadhat egy elmebeteg, az állam sajnos nem tudja őt megvédeni.
Ha az állam nem véd meg, akkor felfegyverzem az egész newsroom-ot
– jelentette ki a Nyezaviszimaja Gazeta főszerkesztője. A lap sok jeles munkatársat veszítette el a hatalom támadásai miatt. A legnevesebb közülük Anna Politkovszkaja újságírónő volt, aki leleplezte Putyin csecsenföldi politikájának brutális oldalát.
Azt, hogy milyen fegyvert kapnak a veszélyes helyzetben levő riporterek az ellenzéki lapnál nem árulta el a főszerkesztő, de valószínűleg gázpisztolyról van szó, amely gumilövedékkel ártalmatlanná teszi a támadót, de nem öli meg.
A legendás Kalasnyikov géppisztolyokat gyártó cég máris felajánlotta, hogy 10% kedvezményt ad a lapnak.
Ingyenesen ki is képzik az újságírókat a fegyverek használatára és tanácsadó szolgálatot is működtetnek, hogy segítsenek a nehéz helyzetben levő ellenzéki sajtón Oroszországban.
Az Eho Moszkvi rádió székházában támadták meg a 32 éves Tatyjana Felgenhauert, aki egy népszerű reggeli műsort vezet, melyben gyakran bírálja Oroszország elnökét.
A rádióst hétfőn, ebédidőben támadta meg egy férfi, aki betört a rádióba, átküzdötte magát a biztonságiakon és nyakon szúrta Felgenhauert. A műsorvezetőt gyorsan megoperálták, és túl van az életveszélyen – közölte a rádió. Jelenleg mesterséges kómában tartják.
A támadó a rendőrség beszámolója szerint egy 48 éves, izraeli-orosz kettős állampolgár, aki blogján számtalanszor írt a rádiós műsorvezetőről. Borisz Gric a posztokban többek között azt állítja, hogy a nő beférkőzött az elméjébe.
Alekszej Venediktov, az ellenzéki rádió főszerkesztője viszont arról beszélt, hogy korai lenne egy magányos őrült akciójának tekinteni a támadást, mert a férfi túl sok információ birtokában volt. Venediktov szerint az orosz társadalom egyre erőszakosabb, amelyért az ellenzéki Eho Moszkvi Vlagyimir Putyin politikáját teszi felelőssé.
A rádióadó munkatársait korábban már többször is megtámadták, az orosz állami televízió pedig úgy hivatkozik rájuk, mint akik idegen érdekeket propagálnak.
Putyin a jövő évi választásra készül és szisztematikus gyűlöletkampányt folytat az ellenzékkel szemben, melyet szerinte külföldről finanszíroznak.
Ez derül ki a Deutsche Welle összeállításából, melynek apropóját az adta, hogy Németország ex kancellárja, a Rosznyeft igazgató tanácsának elnöke lett. Gerhard Schröder korábban a Gazprom vezérkarát erősítette.
Ez a két óriás adja Oroszország német beruházásainak a felét! A Gazprom intézte az Északi áramlat első és második vezetékének építését, melyek révén Németország az orosz földgáz európai elosztó központja lett. Az oroszok szeretnének még gázzal működő erőműveket is építeni Németországban, de ezt a szankciók eddig megakadályozták. A Rosznyeft viszont, melynek ura, Igor Szecsin Putyin elnök közeli barátja, nemrég megvett egy olajfinomítót Schwedtben és részesedést szerzett két kisebb finomítóban is. Szecsin meg is mondta a sajtónak: Németország egykori kancellárja segít bennünket a németországi terjeszkedésben!
Hogy lehet kikerülni a szankciókat, melyek amiatt sújtják Oroszországot, hogy 2014-ben annektálta a Krím félszigetet? Úgy ahogy ezt Mihail Friedman, a Putyin hű orosz oligarcha tette. Euró milliárdokért megvette a német DEA energia céget, mely az RWE leányvállalata volt. Hogy tudta ezt megtenni? Egyrészt arra hivatkozott, hogy a német kormány jóváhagyta a döntést még 2014-ben a szankciók előtt. Azonkívül nem orosz cégén keresztül vásárolta meg a német óriást hanem egy Luxemburgban bejegyzett vállakozás, a LetterOne nevében! Így Oroszország ugyan csak a 16-ik a beruházok sorában a hivatalos statisztikában Németországban, de a valóságos helyzet egészen más- utal rá finoman a Deutsche Welle.
Friedman, a hűséges oligarcha mennyire a saját szakállára vásárolt Németországban? A Putyin hű dollár milliárdos ott volt nemrég a Kremlben , ahol Putyin csapata az oligarchákkal vitatta meg Oroszország jövőjét. Mindenki ott volt, aki az orosz oligarchák közül szerepel a Forbes dollármilliárdosok listáján. Miről volt szó? Rejtély! De azért Oroszország kereskedelmi képviselője Németországban felvázolta az előrenyomulás új irányát. Régebben a gépeket kerestük, de most az információs technológia érdekel bennünket- nyilatkozta a Deutsche Wellenek. Amely fel is sorol számos start up-ot, ahol az oroszok már érintve vannak. Mindez nyugtalanítja az amerikai hírszerzést, amely korábban sem lelkesedett különösebben a német-orosz gazdasági idillért. A két állam komplementer jellegére már a vaskancellár, Bismarck is felhívta a figyelmet. Megkönnyíti az együttműködést, hogy Merkel kancellár tanult Szentpéterváron is még a kommunizmus építésének idején, Putyin elnök pedig az egykori Kelet Németországban erősítette a titkosszolgálatot. Ma is jól beszél németül. Úgyhogy Gerhard Schröder ex kancellár nem érezheti magányosnak magát amikor a német-orosz gazdasági együttműködés érdekében tesz lépteket, ezután mint a Rosznyeft igazgató tanácsának elnöke …
Washingtonban kedvezően reagáltak: ha az oroszok előrelépést érnek el, azt mi semmiképp sem ellenezzük – mondta a külügy szóvivője.
Magasrangú észak-koreai diplomaták tárgyalnak az orosz fővárosban a válságos helyzetről, mely a koreai félszigeten kialakult. Észak Korea hidrogénbombát robbantott és interkontinentális rakétákkal kísérletezik – sikerrel. Közben az ifjú diktátor rendszeresen atomháborúval fenyegeti meg Amerikát. Trump elnök válaszul kilátásba helyezte Észak Korea megsemmisítését.
A szavak háborúja helyett inkább a diplomáciát ajánlja Amerikának Kína és Oroszország.
Ezért érkezett Moszkvába a magasrangú küldöttség Észak Koreából. Washingtonban kedvezően reagáltak: ha az oroszok előrelépést érnek el, azt mi semmiképp sem ellenezzük – mondta a külügy szóvivője. Oroszország- Kínához hasonlóan – megszavazta ugyan a szigorú szankciókat Észak Korea ellen, de a helyszínen a hatóságok behunyják a fél szemüket. Így Észak Korea ki tudja játszani az embargót, mellyel pedig kapitulációra akarják kényszeríteni. Kim Dzsongun, Észak Korea ifjú diktátora Trump elnökkel akar tárgyalni a Fehér Házban. Erre egyelőre kevés az esély, de az orosz diplomácia most megpróbál közvetíteni Washington és Phenjan között.
Szeptember 5-én az egyiptomi kormány bejelentette, hogy elfogadta Moszkva feltételeit és zöld jelzést adtak az első atomerőmű megépítéséhez. Ezzel párhuzamosan Abdel Fattáh al-Szíszí egyiptomi elnök meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, hogy vegyen részt azon az ünnepségen, amelyen lerakják a létesítmény alapjait. Ezzel lényegében pont került a 2015 óta zajló egyiptomi-orosz tárgyalások végére, amelyeknek a tétje az volt, hogy Kairótól 130 kilométerre fekvő és a Földközi-tenger partvidékén elhelyezkedő ed-Dabaa régióban egy orosz atomerőművet építsenek.
A finanszírozás módja hasonlatos a magyarországi Paks-2 projekthez:
az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az atomerőművet, amelyhez Oroszország 25 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 használhatja fel, amelynek éves kamata 3 százalék. A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és az arab országnak mintegy 22 éven át kell törlesztenie. Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor és amennyiben mind a négy reaktor elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozókból, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.
Több évtizedes álom
Az egyiptomi kormányok már a hidegháború első évei óta vágytak egy saját atomerőműre. Gamal Abden Nasszer egyiptomi elnök 1955-ben elrendelte az Egyiptomi Atomenergetikai Bizottság (későbbi nevén: Egyiptomi Atomenergetikai Hatóság, EAEA) felállítását. Nasszert elsősorban a békés célú felhasználás érdekelte, s ezen a téren nem kis mértékben támaszkodott az akkori szövetségére, a Szovjetunióra. A szovjet mérnökök és atomtudósok segítségével 1958-ban egy kísérleti reaktort építettek meg Insászban. Az évtized végén egy 150 megawatt teljesítőképességű reaktort kezdtek el építeni Alexandria mellett, de azt a 1967-es hatnapos háborúban elszenvedett vereség miatt végül nem fejezték be.
Egy korai elképzelés a dabaai atomerőműről. A kép forrása: meobserver.com
Anvár Szadat, Nasszer utódját, már kevésbé érdekelte a nukleáris energia, és az akkori fő szövetségesnek számító Egyesült Államok sem rajongott túlságosan az ötletért, ezért igyekezett visszafogni Egyiptom minden ilyen jellegű próbálkozását. Hoszni Mubárak már sokkal nagyobb érdeklődést mutatott az atomenergetika iránt, aki 1981-ben újraindította az atomprogramot, de végül a csernobili katasztrófa miatt ezt leállították és inkább nem kértek a szovjet fejlesztésű reaktorokból.
Mubárak egyiptomi elnök 2006-ban, miután Amr Músza, az Arab Liga akkori főtitkára felszólította az arab államokat, hogy – mivel nem képesek elérni Izrael nukleáris arzenáljának a leszerelését – kezdjenek békés célú nukleáris programokba, Egyiptom más arab országokkal (Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Jordániával) együtt bejelentette atomerőműépítési szándékát. Kairó elképzelése az volt, hogy a következő években tíz atomreaktort fognak megépíteni: ha nem amerikai–francia segítséggel, akkor argentin, kínai vagy orosz hozzájárulással. 2010-ben ismét az oroszokkal kezdtek el tárgyalni, de ezek a 2011-es események és Mubarák bukása miatt elakadtak. 2013-ban Abdel Fattáh al-Szíszí államcsínye után a hatalomra kerülő egyiptomi vezetés bejelentette a nukleáris programjának a folytatását. Végül Egyiptom és Oroszország 2015.november 19-én kötött megállapodást az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről.
Medve a piramisoknál
Az egyiptomi kormány úgy jellemezte az döntését, mint egy hatalmas előrelépést az egyiptomi-orosz kapcsolatokban, amely már 2013 óta látványos javuláson ment keresztül, annyira, hogy sok elemző
Kairó és Moszkva együttműködését már az ötvenes és hatvanas évekhez hasonlítja
Putyin és Szíszi együtt szemlézik meg az orosz fegyvereket. A kép forrása: wikimedia.
Kétségtelen, hogy ebben van igazság, főleg ha részletesen megvizsgáljuk a két ország kapcsolatának egyes területeit. Egyiptom legelőször fegyvervásárlási ügyben kereste meg Oroszországot még 2013 novemberében: 2 milliárd dollár értékben szeretett volna orosz légvédelmi és tankelhárító eszközöket vásárolni. Egy évvel később a fegyverüzlet 3,5 milliárd dollárra bővült, amely MiG-29M/M2 vadászbombázókat, Mi-35M harci helikoptert, továbbá Mi-8/17-es szállítóhelikoptereket és K-300P-es föld–víz rakétákat tartalmazott. Ezzel párhuzamosan a két ország közös hadgyakorlatokat is tart, legutóbb 2016. októberében zajlott ejtőernyős gyakorlat, amelyen 500 egyiptomi-orosz légideszantos vett részt.
A katonai szektoron kívül gazdasági területen is komoly sikereket értek el a felek. A két ország kereskedelmi volumene 2016-ban 3,5 milliárd dollárt tett ki. Oroszország leginkább gabonát (2015-ben az Egyiptomban elfogyasztott gabona 40 százaléka a kelet-európai országból származott) és energiahordozókat (cseppfolyós földgáz – LNG) szállít Cserébe Kairó egy év alatt 30 százalékkal (460 millió dollárral) növelte az Oroszországba irányuló mezőgazdasági termékexportját, főleg narancsot, burgonyát, hagymát és fokhagymát szállítottak az orosz piacra. Az orosz vállalatok eddig mintegy 1,5 milliárd dollárt fektettek be az egyiptomi energetikai iparba, valamint Moszkva bejelentette, hogy egy 4,6 milliárd dolláros beruházást eszközöl egy saját ipari park létrehozására a Szuezi-csatorna térségében.
Egyiptomi katonák vizsgálják a 2015. október 31-én Sarm es-Sejkből felszállt Metrojet Flight 9268-as repülőgépnek roncsait. A terrortámadásban 212 orosz állampolgár vesztette életét, és miatt Oroszország felfüggesztette az Egyiptomba tartó légijáratokat, amelyek azóta sem álltak helyre a két ország között. Ez súlyos következményekkel járt az egyiptomi turizmusra nézve, hiszen 2014-ben hárommillió orosz turista kereste fel Egyiptomot. A kép forrása: wikimedia
Továbbá nem szabad figyelmen kívül a politikai dimenziót sem: a két ország nagyon sok közel-keleti kérdésben nemcsak egyetért, hanem aktívan együttműködik egymással. 2014 óta Putyin és Szíszi legalább hatszor találkozott egymással, legutóbb a kínai Xiamenben tartott BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) államfőinek találkozóján folytattak beszélgetést.
Kairó kiemelten támogatja Moszkva közel-keleti szíriai hadműveleteit, valamint évek óta közvetítő szerepet tölt be a szíriai kormány és az ellenzék között, ami azt jelenti, hogy gyakran sikerül fogolycseréket, szabad elvonulásokat és tűszüneti megállapodásokat tető alá hoznia. Ugyanúgy szoros együttműködés van Egyiptom és Oroszország között Líbia terén is, többek közt pár hónapja felröppent az a hír, hogy az egyiptomi Sidi Barrani légitámaszponton állítólag orosz drónokat és speciális alakulatokat állomásoztattak, felkészítve őket egy líbiai beavatkozásra.
Geopolitikai pofon
Korántsem a véletlen műve, hogy az egyiptomi kormány a múlt hétre időzítette a bejelentését az orosz atomerőműprojekt megvalósításáról. Kétségtelen, hogy ehhez közrejátszottak a jó egyiptomi-orosz kapcsolatok, vagy Oroszország részéről tapasztalt intenzív „nukleáris diplomácia„:
2015 óta Iránnak, Jordániának és Törökországnak épít atomerőművet, de még az olyan országok is érdeklődnek az atomenergetikai együttműködés után, mint Szaúd-Arábia.
Ennek hátterében a hirtelen hűvössé váló amerikai-egyiptomi kapcsolatok állnak. Kairót teljes mértékben felkészületlenül érte, hogy augusztus 23-án a Trump-adminisztráció törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint erre azért került sor, mert Egyiptomban komoly emberjogi aggályok merültek fel és az ország demokratikussága is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Egyiptom addig ugyanis átlagosan 1,3 milliárd dollárnyi katonai segélyt és 250 millió gazdasági támogatást kapott az Egyesült Államoktól.
Ez azért volt sokkoló az egyiptomi vezetés számára, mert úgy tűnt, hogy Donald Trump megválasztásával helyreállnak a két ország közötti kapcsolatok. Még a második Obama elnökségének idején megvétózták az országnak szánt katonai segélyeket, mert több száz egykori Muszlim Testvériség tagot halálra ítéltek. Az egyiptomi vezetés ekkor úgy érezte, hogy Washington „cserbenhagyta őt”, pont akkor, amikor az egyiptomi hadseregnek a leginkább szüksége lett volna az amerikai fegyverekre, hiszen harcolt az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorista szervezet Sínai-félszigeten lévő szövetségesei ellen. Később ugyan ezt a tilalmat részlegesen feloldotta a Fehér Ház, de Obama elnökségének végéig nem álltak helyre az amerikai-egyiptomi kapcsolatok.
A 2017 májusi találkozó egyik leghírhedtebb képe: az előtérben Szalman, Szaúd-Arábia uralkodója, Szíszi és Trump, amikor megfogják a Gömböt. A kép forrása: tumblr.
Donald Trump megválasztásával viszont úgy tűnt, hogy új időszámítás veheti kezdetét Kairó és Washington kapcsolatában és Egyiptom ismét az Egyesült Államok legfontosabb arab szövetségesévé válhat. Trump még az elnökválasztás előtt találkozott Szíszivel, és a beszámolók szerint nagyon jó hangulatban telt és főleg terrorizmus elleni harc fontosságáról beszéltek, miközben – ellentétben Hillary Clintonnal – kerülték az olyan kényes kérdéseket, mint az emberjogi helyzet Egyiptomban. 2017 áprilisában Szíszi Washingtonba utazott és találkozott Trumppal. Az amerikai elnök ismét dicsérte és támogatásáról biztosította az egyiptomi kormányt, kerülve az emberjogi problémákat. Sőt, a májusi rijádi találkozón, úgy tűnt, hogy az Egyesült Államoknak sikerült Egyiptomot és Szaúd-Arábiát teljesen maga mellé állítania a közel-keleti kérdésekben és ez a három ország szorosan fog egymással együttműködni a térségben.
Csakhogy a gazdasági és a katonai segély felfüggesztése véget vethet az ilyenfajta elképzeléseknek. Ugyanis Egyiptom nem fog az Egyesült Államoknál könyörögni a tilalom feloldásáért vagy fog változtatni az országban uralkodó belpolitikai helyzeten. Helyette még inkább Oroszország felé fog közeledni, hiszen Moszkvától megkaphatja a gazdaság számára fontos nyersanyagokat és terrorizmus elleni harchoz szükséges fegyvereket, miközben Putyin aligha szól majd bele egy közel-keleti ország emberjogi helyzetébe. Ezért az orosz atomerőmű megépítésének híre már lényegében csak hab a tortán, amely Egyiptom részéről legalább olyan fontos geopolitikai üzenet, mint amennyire energetikai szükségszerűség.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
