Kezdőlap Címkék Moszkva

Címke: moszkva

Alakul az amerikai-orosz viszony: ellenlépések

0

Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot, hogy zárja be főkonzulátusát San Franciscóban, továbbá szüntesse be tevékenységét Washingtonban és New Yorkban lévő konzulátusa egy-egy irodáját.

Az amerikai külügyminisztérium – Heather Nauert szóvivő aláírásával – közleményben jelentette be döntését és végrehajtására szeptember 2-ig adott határidőt. A külügyminisztérium  lépése válaszként született az orosz kormány korábbi, júliusi döntésére, amelyben elrendelte az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletei létszámának csökkentését. Moszkva júliusban elrendelte: az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel csökkentenie kell oroszországi nagykövetségének és konzuli képviseleteinek létszámát.

   „Az orosz lépés jogtalan és kártékony volt az országaink közötti kapcsolatok egészére”

– fogalmazott közleményben Heather Nauert, s közölte azt is, hogy az Egyesült Államok eleget tett az orosz kormány döntésének és csökkentette külképviseletei létszámát.

A közlemény leszögezte:

az amerikai döntésre a kölcsönösség jegyében került sor.

Heather Nauert hozzátette: az Egyesült Államoknak és Oroszországnak jelenleg három-három konzulátusa van a másik országában.

A orosz konzulátusok bezárásáról, illetve hivatalainak csökkentéséről szóló döntésről Rex Tillerson amerikai külügyminiszter telefonon tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Az orosz külügyminiszter – a The Hill című lap közlése szerint – a feszültség növelésével vádolta meg az Egyesült Államokat. A The Hill idézte az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov szavait is, aki így fogalmazott: „sajnáljuk a lépést, amely nem konstruktív”. Peszkov válaszlépéseket helyezett kilátásba. Donald Trump amerikai elnök korábban többször is azt hangoztatta, hogy kormányzata jobb kapcsolatokra törekszik Moszkvával. A legutóbb hétfőn – a finn államfővel tartott közös sajtóértekezletén – beszélt erről.

„Hangosan és egyértelműen mondom, és évek óta ezt mondom: jó dolog, ha nagyszerű, de legalábbis jó a viszonyunk Moszkvával”

– fogalmazott az amerikai elnök.

 

Elrabolták Ukrajnában a moszkvai állami tévé tudósítóját

0

Elfogta és ismeretlen helyre szállította az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Anna Kurbatovát, a Pervij Kanal (Első Csatorna) elnevezésű orosz állami televízió tudósítóját.

A TASZSZ állami hírügynökség értesülése szerint a tudósítót kitoloncolták Ukrajnából.

 A 29 éves Kurbatovát az ukrán főváros központjában található otthona közelében ültették autóba az SZBU emberei.

A Pervij Kanal közleménye szerint az újságírónőt korábban többször megfenyegették, egyebek között az ukrán függetlenség napjáról készített beszámolója miatt. Kurbatova az ukrán hatóságoknak az újságírókkal szembeni fellépéséről is tudósított.

Az orosz tévécsatorna emlékeztetett rá, hogy Kijev nemrégiben kitoloncoltatta Tamara Nyerszeszjant, az orosz állami rádió és televízió tudósítónőjét is, 2015-ben pedig kiutasította au ugyancsak Pervij Kanal megbízásából dolgozó Alekszandra Cserepnyinát és Jelena Makarovát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy

az orosz vezetésnek nincs tudomása Anna Kurbatova hollétéről,

de erőfeszítéseket tesz a helyzet tisztázására.

Jelena Gitljanszka, az SZBU szóvivője ostobaságnak nevezte az orosz újságírónő elrablására vonatkozó híradásokat. „Mi nem foglalkozunk emberrablással. Kizárólag az ukrán törvények keretei között lépünk fel” – mondta az RBK elnevezésű orosz hírportálnak nyilatkozva.

Az ukrán belügyminisztérium két, az RBK által megszólaltatott illetékese nem hallott az ügyről.

Kurbatova szombaton felkerült az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű ukrán nacionalista weboldalra, amely az állítólag Ukrajna biztonságát veszélyeztető személyek adatait tartalmazza. Az újságírónőt azzal vádolták meg, hogy ukránellenes propagandát folytatott, valamint manipulálta a társadalmi jelentőségű információkat és tendenciózus módon számolt be az eseményekről.

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Moszkva ráteszi a kezét a venezuelai olajra

Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.

Venezuela olajkincse a legnagyobb a világon, de az állam mégis a csőd szélén táncol miután az olajárak mélyrepülésbe kezdtek a globális piacon. Ráadásul Venezuelát immár szankciókkal sújtja az Egyesült Államok, mely nem ismeri el az alkotmányozó nemzetgyűlést és Maduro elnök szinte diktátori hatalmát. Az elnök viszont felhatalmazást adott az állami olaj cégnek, hogy szerezzen pénzt az oroszoktól bármi áron. Áprilisban a Rosznyeft egymilliárd dollárt utalt át Venezuelának, mely csak ennek segítségével kerülte el a pénzügyi csődöt. 

Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba

A Rosznyeft bővíti irodaházát és egyre másra veszi fel az állami olajcég jólképzett embereit. Még a kínaiak is úgy döntöttek, hogy nem támogatják tovább az ingadozó baloldali rendszert. Egyszer-kétszer ugyanis Venezuela elfelejtett fizetni, és „elvtársi alapon” türelmet kért. Pekingnek elfogyott a türelme, de Moszkvának nem! Épp ellenkezőleg. Az oroszok úgy érzik, hogy itt az idő: rátehetik a világ legnagyobb olajkincsére- méghozzá meglehetősen olcsón hiszen vetélytársak nincsenek, Venezuela pedig a csőd szélén táncol.

Maduro elnököt nemrég katonai beavatkozással fenyegette meg Donald Trump.

Mindenki mást elijesztene az ilyesmi, de az oroszok épp ezt a válsághelyzetet akarják kihasználni. „Az oroszok nem úgy viselkednek mint barátok hanem mint ragadozók, akik kihasználják az áldozat gyengeségét”- nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Elias Matta ellenzéki politikus, aki a régi parlamentben az energia bizottság elnöke volt. Hogy is kezdődött Oroszország és Venezuela „megbonthatatlan” barátsága?

Chavez elnök, a rendszer alapítója 4 milliárd dolláros fegyver szerződést irt alá Putyinnal Moszkvában még 2006-ban. Az orosz fegyverekért Venezuela olajjal fizetett. Ma már napi 225 ezer hordó venezuelai olaj az oroszok tulajdona! Ez az egész kitermelés 13%-a! De hogyha szankciók vannak mindkét állam ellen, akkor hogy lehet ezt az olajat finomítani és eladni? Ebben is az oroszok segítenek. Ők már 2014 óta kerülik ki az amerikai és uniós szankciókat. Hogyan? Közvetítők révén. Így ma az oroszok tulajdonában levő venezuelai olajat az USA-ban finomítják és veszik meg!- állítja a Reuters hírügynökség.

A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának

és ennek meghatározó szerepe volt abban, hogy a baloldali populista rendszer elkerülte a pénzügyi csődöt. Oroszország összesen 17 milliárd dollárral szállt be a Venezuela bizniszbe. Vagyis az oroszok szépen lassan felvásárolják a világ legnagyobb olajkincsét. A hadműveletet Igor Szecsin vezényli. A Rosznyeft főnöke Putyin közeli barátja. A múltjuk is hasonló: Szecsin a katonai hírszerzés munkatársa volt fiatalon a nagy Szovjetunióban. Szakterülete Latin Amerika volt. Jól beszél spanyolul. Múlt októberben ő avatta fel Chavez elnök gránit szobrát annak szülővárosában Venezuelában. A szobor a nagy Oroszország ajándéka volt. Szecsin spanyol nyelvű beszédében Oroszország és Venezuela megbonthatatlan barátságát éltette. Sokba van ez a barátság Venezuelának, ahol idén az infláció várhatóan eléri a 700%-ot / IMF előrejelzés/. Sok választása persze Venezuelának nincs, pechére utolsó barátja épp Oroszország…

Moszkvában robbantottak volna az elfogott terroristák

0

Öngyilkos robbantásos merényletekre készülő iszlamistákat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.

Az FSZB szerint a moszkvai régióban elfogott, az Iszlám Államhoz tartozó terroristák nagy erejű robbantások sorozatát tervezték végrehajtani Moszkva forgalmas helyein, egyebek között közlekedési objektumokban és bevásárlóközpontokban.

A különleges műveletben elfogott csoport

egy orosz állampolgárból és három közép-ázsiai tagból áll.

A szolgálat közleménye szerint egyikük az Iszlám Állam megbízottjaként a terrorcselekmények előkészítését felügyelte, egy ember a robbanószerkezetek előállításával foglalkozott, ketten pedig öngyilkos merényletre készültek.

Az FSZB Moszkva közelében felfedezte és hatástalanította a csoport robbanószerkezetek előállítására használt laboratóriumát. A közlemény szerint a terrorcselekményeket az IÁ két Szíriában tartózkodó, nemzetközi körözés alatt álló vezetője, T.M. Nazarov és A.M. Sirindzsonov szervezte.

Az FSZB július végén egy hétfős, közép-ázsiai tagokból álló csoportot leplezett le, amely Szentpéterváron tervezett terrorakciókat.

„Javulhatnak az USA és Oroszország kapcsolatai”

0

Moszkva és Washington viszonya a mélyponton van és Medvegyev miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy még évtizedekig azzal kell számolni, hogy az USA szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben

Tillerson amerikai külügyminiszter viszont derülátóan nyilatkozott arról, hogy javulhatnak az amerikai-orosz kapcsolatok.

Az amerikai diplomácia vezetője erről Manilában beszélt, ahol részt vesz az Asean külügyminiszteri értekezletén. Vasárnap Tillerson tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel Manilában. Megvitatták az újabb szankciókat, melyeket a washingtoni kongresszus azért szavazott meg Moszkvával szemben, mert az amerikaiak szerint az oroszok beavatkoztak a tavalyi választási kampányba.

Észak Korea ellen újabb szankciókat hozott az ENSZ BT, ezt Oroszország sem vétózta meg. Ugyanakkor nem helyesli Amerikának azt az elképzelését, hogy katonai megelőző csapással próbálja meg jobb belátásra bírni Észak Korea ifjú diktátorát. A fő ellentét Washington és Moszkva között továbbra is Ukrajna. Az amerikaiak most különleges megbízottat küldték Ukrajnába, hogy mérje fel a helyzetet. Korábban az USA és az EU azért hízott szankciókat Oroszország ellen, mert Moszkva annektálta a Krím félszigetet. Tillerson külügyminiszter Manilában kijelentette, hogy mindennek ellenére lát lehetőséget a kapcsolatok javítására Oroszországgal. Korábban ezt Trump meg is ígérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Moszkva és Washington viszonya a mélyponton van és Medvegyev miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy még évtizedekig azzal kell számolni, hogy az USA szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben.

Lövöldözés egy moszkvai bíróságon

0

Legalább húsz lövés dördült el kedden a Moszkva megyei bíróságon. Őreiktől  kíséreltek meg fegyvert szerezni és megszökni egy bűnszervezet tagjai. A biztonsági erők a banda három tagját lelőtték, két bűnözőt pedig súlyosan megsebesítettek és elfogtak.

Az öt gyanúsított a bírósági épület liftjében támadtak rá két kísérőjükre, egy férfira és egy nőre, akiket megbilincseltek. Az őrök kiszabadítása közben több mint húsz lövés dördült el. Két rendőr és a nemzeti gárda egy tagja megsérült.

A támadók az úgynevezett GTA-banda tagjai voltak (az orosz médiában elterjedt elnevezésüket a Grand Theft Auto számítógépes játékról kapták), akik

autótulajdonosokat gyilkoltak meg és raboltak ki Moszkva közelében,

az M4-es doni autópályán. Vastüskékkel bénították meg a kocsikat, majd a kilyukadt autógumikat megvizsgálni kiszálló vezetőket és utasaikat agyonlőtték.

Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a bűnözők két év alatt 17 embert öltek meg, további kettőt pedig megsebesítettek.

Moszkva lekapcsolhatja a villanyt Amerikában

0

Egy új szoftver leleplezi a hackert, aki áttört a tűzfalon, majd pedig információkat szolgáltat róla. 

Ezt a Ljubjanka kéri tőlünk- írja egy belső e-mailben a főnökség a Kaspersky Lab-ben, amely a világ egyik legeredményesebb cége a hackerek elleni háborúban. Mit is kért az FSZB az orosz cégtől, mely üzleti forgalmának 60 százalékát az USA-ban és az EU-ban produkálja? Egy olyan szoftvert, mely kettős funkciót lát el: első menetben a kémelhárítást, a másodikban pedig a hírszerzést. Vagyis leleplezi a hackert, aki áttört a tűzfalon, majd pedig információkat szolgáltat róla mégpedig azonnal! Élőben lehet követni azt is, ha a hacker például fogat mos!

Az orosz titkosszolgálat többször is vizsgálat alá került Trump választási kampánya ügyében. Putyin elnök, aki a szovjet időkben maga is a szolgálat tisztje volt, igyekezett megnyugtatni Trumpot Hamburgban első személyes találkozásuk alkalmával: az oroszok nem hackelték meg az amerikai választásokat 2016-ban. Macron francia elnök is azt állítja ma is: az orosz hírszerzés meghackelte választási kampányát! Hasonló félelmek fogalmazódtak meg Németországban is, ahol ősszel tartanak választásokat.

Eugene Kaspersky mindent cáfol, a legfőképpen azt, hogy kapcsolatban állna az FSZB-vel. FBI ügynökök mindenesetre a Kaspersky Lab több munkatársát a lakásán keresték fel és kínos kérdéseket tettek fel. Nincs bizonyítéka az amerikai hatóságoknak arra, hogy bármilyen törvénybe ütköző dolgot elkövettünk volna- hangsúlyozza Kaspersky. Szerinte egész egyszerűen csak ki akarják szorítani a piacról. A Kaspersky Lab jelenleg 400 millió ügyféllel dicsekszik. Igaz, hogy ezeknek a fele nincs tudatában, hogy a Kaspersky Lab szoftverjét használja. Az orosz cég ugyanis olyan szerződéseket köt gyakran, melyekben nem ragaszkodnak a névhasználathoz. A cég jogtanácsosa, Igor Csekunov a KGB tisztje volt- állítja a Bloomberg hírügynökség. Aki még egy kínos ügyről beszámol: Moszkvában decemberben letartóztatták a Kaspersky Lab egyik munkatársát. A vád hazaárulás. Ruszlán Sztoljánov korábban a belügyben dolgozott Moszkvában. Szakterülete az információs biztonság volt. A Kaspersky Lab szerint olyan ügyekben vizsgálják munkatársukat, melyek még az előző munkahelyén történtek.

Mindenesetre Amerikában egyre jobban tartanak a Kaspersky Lab-től. Az állami intézményeknek már megtiltották, hogy tőlük vegyenek szoftvert. Különösen az újabb termékeket tartják veszélyesnek. Ezek a szoftverek ugyanis egész áramhálózatokat irányítanak! Mi van, ha Moszkva lekapcsolja a villanyt valahol az Egyesült Államokban?- aggodalmaskodnak a kémelhárításnál Amerikában. Senkinek sem tanácsolják, hogy ilyen szoftvert vegyen az USA-ban vagy akár az EU-ban. A Kaspersky Lab azonban törvényesen működő cég, mely olcsó és hatékony szoftvereket kínál a piacon. Egyértelmű bizonyíték pedig nincs arra, hogy az orosz titkosszolgálat meghosszabbított karjaként működne a nyugati világban.

Tűz a moszkvai Könyvpalotában

0

A 26 emeletes épület a Novij Arbaton áll 1968 óta. Most rekonstrukció folyik, ezért senki sem lakik a Moszkva belvárosában található épületben.

A katasztrófavédelmi minisztérium szerint a tűzoltók sikeresen megbirkóztak a lángokkal. Személyi sérülés a hírek szerint nem történt.

A látványos tűz kétszáz négyzetméteren pusztított.

Az épületben 29 ezer négyzetméter lakóterület van, így a legnagyobb részt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük. A fekete füstöt Moszkva felett messziről látni lehetett annál is inkább, mert a 26 emeletes könyv palota az orosz főváros egyik szimbólumává vált. Akkoriban ugyanis a vezetés meg akarta mutatni, hogy képes olyan magas épületeket konstruálni, mint az amerikaiak. Nyikita Hruscsov nem sokkal korábban még azt ígérte: utolérjük Amerikát! Aztán a nagy Szovjetunió bukott meg.

Moszkva egyik szovjet korból itt maradt szimbólumát most korszerűsítik, hogy megfeleljen a huszonegyedik század követelményeinek. A tűz a hírek szerint nem késlelteti jelentősen a rekonstrukciót.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!