715 milliárd forintért szerzi meg a kormányhoz közelálló cég és a magyar állam a Vodafone-t, vagyis a magyar költségvetést több mint 350 milliárd forint mínusz terheli egy olyan válságos időszakban amikor a lakosság szembesül az első felemelt rezsi számlákkal.
Az uniós euró milliárdok nem érkeztek meg vagyis a pénzügyi egyensúly igencsak bizonytalan. Miért vágott bele mégiscsak ebbe a nagy üzletbe Orbán Viktor? Amint arra Nagy Márton fejlesztési miniszter is utalt, a kormánynak régi célja, hogy ebben a kulcsfontosságú szektorban magyar érdekeltség is legyen a nagy piaci szereplők között. A szándék a korábbi idők törhetetlen optimizmusát tükrözte amikor Orbán Viktor abban bízhatott, hogy erős politikai hátországgal komoly pénzügyi kockázatot is felvállalhat. Csakhogy időközben megkezdődött a kamatlábak emelése és a magyar forint a költségvetéssel együtt ugyancsak szorongatott helyzetbe került. Erre hivatkozva csökkentette a kormány a rezsicsökkentést. A világpiaci árat ráengedte a magyar fogyasztókra – jelentős politikai kockázatot vállalva ezzel.
Az ellenzék bírálta is a Vodafone vásárlást, amelynek háttere továbbra sem tisztázott.
Miből?
Az infláció bőségesen feltölti az államkasszát hiszen a 27%-os ÁFA minden korábbinál több pénzt hoz. Jellemző, hogy míg Németországban csökkentik az energia hordozók és az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját addig a magyar kormánynak ez eszébe sem jut pedig a magyar jövedelmekhez képest a rezsinek és az élelmiszereknek jóval nagyobb súlya van a családi költségvetésben mint Németországban. Orbán viszont úgy gondolja, hogy megengedheti magának ezt a luxust a fölényesen megnyert választások után.
Sokat segít ebben az ellenzék szellemi impotenciája, amely lényegében alternatíva nélkül hagyja a magyar közvéleményt.
Körülbelül 700 milliárd forintot hoz a konyhára az infláció miatt magasabb ÁFA. A megnövelt rezsi idén mintegy 500 milliárd pluszt jelent. A Kata szigorítás 50-300 milliárdot, a MOL különadója 80 milliárdos plusz bevételt jelent.
A nagy mínuszok között a Vodafone üzlet (350 milliárd) és az orosz plusz földgáz szerepel. Ez utóbbi persze nagy üzlet is lehet. Ha ugyanis enyhe a tél, és a magyar fogyasztók szorgosan spórolnak a földgázzal, akkor a mintegy 736 milliárd forintba kerülő plusz orosz földgázt nem kell itthon felhasználni. Ehelyett el lehet adni külföldön – jó pénzért. A Gazprom 60%-os áremelkedést jósol a fűtési szezon idejére.
Fiskális alkoholizmus
Erről ír a Portfolió portál a Vodafone ügylet kapcsán. A kormány a választások előtt is szórta a pénzt – politikai okból. Aztán jött a megszorítás: búcsú a csodafegyvertől, a rezsicsökkentéstől. Bár Orbánt mindenki óvta a fiskális alkoholizmustól mindaddig amíg meg nem jönnek az uniós eurómilliárdok, a magyar miniszterelnök ismét nem ortodox megoldást választott: ő másokat spórolásra buzdít, de saját maga költekezik. Ez a török út: Orbán nagy barátja, Erdogan halad ezen az úton. Az infláció ott hivatalosan 80, a valóságban több mint 100%. Erdogan utasítására a jegybank mégis csökkenti a kamatlábat. Magyarázat: jövőre választások lesznek Törökországban és Erdogan szénája rosszul áll. A három legnagyobb várost: Isztambult, Ankarát és Izmirt már elveszítette.
Erdogan fiskális alkoholizmusa érthető, de mi a magyarázat Orbán esetében?
A magyar miniszterelnök reménykedik az európai pénzek megérkezésében? Vagy jóbarátja Putyin esetleg a kínaiak nagyvonalú támogatásában? Csak találgatni tudunk. Orbán Gáspár viszont megfenyegette azokat, akik esetleg lázongásra gondolnak a magas rezsiszámlák miatt. A katonák és a rendőrök fizetését emelték. Vagyis Orbán fél, de igyekszik magabiztosságot mutatni és előre menekül.
Már csak azt kellene tudni, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében merre van előre?
A mai napon kiderült, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül ötödik napja nem érkezik kőolaj Magyarországra. Szóval mára kiderült a Barátság egyáltalán nem olyan barátságos és főleg nem olyan biztonságos mint azt a magyar kormány számtalanszor hangoztatta.
A Mol szerint banki technikai problémák miatt zárták el a szállítást. „A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, mert tudomásunk szerint technikai problémák merültek fel a banki oldalon az orosz félt érintő tranzitdíj kifizetése kapcsán. Bár a Molnak több hétre elegendő tartaléka van, folyamatosan dolgozik a megoldáson, és egyeztetést kezdeményezett a díjkötelezettség átvállalásáról is” – közölte a hvg.hu érdeklődésére az olajcég.
A bejelentés óta természetesen azonnal zuhanásba kezdett a Mol árfolyama, jelenleg 5 százalékos mínuszban van a tegnap esti záróárfolyamhoz képest. A hírre csökkent az OTP és más tőzsdei részvények árfolyama, a vezető valuták árfolyama viszont jelentősen megugrott…
2000 milliárd forintos költségvetési „kiigazítással” számolt az a terv, melyet az Orbán kormány már az Ukrajna elleni háború előtt elkészített – írja a Portfolió. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta, hogy majd a választások után foglalkozunk azzal, hogy tartható-e a rezsicsökkentés.
Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.
Miből?
Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.
Hideg zuhany
A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!
A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli. Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.
A leggazdagabb magyar család vesztesége óriási volt Magyarországon, ahol az OTP és MOL részvények ugyancsak megérezték a háború hatását, de még nagyobb lehetett Oroszországban, ahol a két legnagyobb bankban: a Sberbankban és a VTB-ben volt részesedésük.
A két Rahimkulov testvér, Ruszlan és Timur kettős állampolgár. Az orosz-magyar oligarcha testvérpárt eddig semmilyen szankció nem érte noha a NATO államokban mindenütt keményen rászálltak az orosz milliárdosokra, akiket Putyin támogatásával gyanúsítanak. Magyarországon ezzel ellentétben komoly kormányzati támogatást élveznek. Nem véletlenül: Rahimkulov papa a Gazprom megbízottja volt Magyarországon, és a magyar energia ellátás lényegében ma is elsősorban az orosz szállításoktól függ.
Putyin egymilliárd köbméter plusz földgázt ígért Orbán Viktornak amikor február elsején öt órán keresztül tárgyaltak. Utána a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter tisztázza a részleteket áprilisig. A rezsicsökkentés fenntartását jelentős részben erre az egymilliárd köbméter plusz orosz földgázra alapozhatta a kormányzat. A háború miatt ennek az üzletnek a realizálása némiképp problematikusnak látszik.
Csak az OTP részvényekkel 100 milliárd forintot bukhattak
A G7 szerint a Rahimkulov fivérek részesedése a legnagyobb magyar bankban 7% körül van, és ez a háború előtt 350 milliárd forintot ért. Fejenként 50-50 milliárd forintot veszíthettek amikor az OTP papírok mélyrepülésbe kezdtek, mert a magyar banknak érdekeltségei vannak Ukrajnában és Oroszországban. A MOL-ban a fivérek részesedése 2% körül van. A MOL jobban viselte a háború hatását, mert a szárnyaló olaj árak feltöltötték a kasszát, de így is jelentős veszteség keletkezhet különösen, mert a kormány benzinár stoppot rendelt el, és ennek költségeit jelentős részben az olajtársasággal fizetteti meg.
Nagy bukfenc Oroszországban
A moszkvai tőzsde a háború óta zárva van, így nehéz pontos képet alkotni a veszteség mértékéről, de nyilvánvaló, hogy szinte minden értékpapír rengeteget veszített az értékéből. A Rahimkulov kézben levő Kafijat vagyonkezelő érdekelt volt a Sberbankban, a háború előtt ez a részesedés mintegy 340 millió forintot ért, ma egy forintot!
A VTB, Oroszország második legnagyobb bankja nincs sokkal jobb helyzetben: részvényeinek értéke 99,7%-al csökkent! Ez mintegy 15 milliárd forintos veszteséget jelenthetett a Rahimkulov fivéreknek. Akiknek voltak energia részvényeik is, ezek legkevesebb 2 milliárd forintot veszítettek az értékükből. Arról nincs hír, hogy Rahimkulov papa, a Gazprom egykori budapesti megbízottja mennyit veszíthetett például az Gazprom részvényeken.
A magyar miniszterelnök intézte el, hogy a MOL vásárolhassa meg a Lotos lengyel cég 417 benzinkútját. Legalábbis erről írt az ellenzéki Gazeta Wyborcza, mely szerint Magyarország és Lengyelország erős emberei Varsóban akkor állapodtak meg a MOL üzletről amikor ott szélsőjobboldali csúcstalálkozón próbáltak meg egységes parlamenti frakciót létrehozni az Európai parlamentben.
A szélsőjobboldali politikai akció egyelőre kudarcba fulladt, de a MOL megkapta a lengyel benzinkutakat. Azok azért kerültek a piacra, mert Brüsszel bírálta azt, hogy az Orlen olajtársaság felvásárolta vetélytársát, a Lotost, és így monopol helyzet alakulhatott volna ki a piacon.
Miért épp a MOL kapta meg a vásárlás lehetőségét? Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski politikai szövetségesek. Lengyelország erős embere joggal gondolhatja, hogy ha már külföldi kézbe kerül a lengyel benzinkutak egy része, akkor a tulaj legyen a MOL, amely ezer szállal kapcsolódik a nemzeti együttműködés rendszeréhez Magyarországon.
A trójai faló
A Gazeta Wyborcza és más ellenzéki lapok arra hivták fel korábban a figyelmet, hogy a MOL esetleg nem is saját számlára vásárol Lengyelországban hanem Putyin orosz elnök megbízásából. Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója ugyan letette a nagyesküt, hogy erről szó sincs, de Lengyelországban sokan nem hisznek neki hiszen tudják, hogy Horvátországban korrupciós ügyben le akarják csukni.
Orbán Viktor ráadásul épp február elején találkozik Vlagyimir Putyinnal Moszkvában. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a tárgyalások fő témája az energia lesz. Ezen belül elsősorban a paksi atomerőművet és az orosz földgáz szállítást említette, de egy kis baráti segítséget Putyin is kérhet, ha Orbán Viktor további olcsó földgázt szeretne, mert csakis így reménykedhet abban, hogy a rezsi csökkentés nem kerül túlságosan is sokba a magyar államnak.
Varsóban nem nézik jó szemmel Orbán Viktor barátkozását Putyin orosz elnökkel, de tudják: a magyar miniszterelnök kulcsfigura lehet egy szélsőjobboldali szövetségben, melyben a Fidesz és a PiS is benne van.
Madridban hamarosan újra találkoznak a szélsőjobb vezérei, akik közül néhányan Budapesten folytathatják a konzultációt.
Putyin az európai szélsőjobb nagy barátja és atyai szponzora. Lengyelországon és a balti államokon kivül ez keveseket zavar igazán. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki pontosan akkor tárgyal majd Putyinnal amikor kiéleződött Oroszország és a NATO viszonya Ukrajna miatt.
Donald Tusk az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak „közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.
Tusk szerint ez stróman szerep, melyet ezúttal abban a Lengyelországban játszanak el, ahol az orosz ellenesség áthatja mind a kormánypártokat mind az ellenzéket.
A történet azért igen pikáns, mert amint Domány András lengyel szakértő emlékeztet rá: a Lotosban a varsói kormánynak többségi részesedése van! (53,2%). Dönteni tehát a Morawiecki kormány fog a MOL üzletről, ha az egyáltalán létrejön.
Visegrádi egység?
Az új cseh kormány megalakulása után kiderült, hogy Csehország és Szlovákia másképp ítéli meg Brüsszelt mint Orbán Viktor vagyis a visegrádi négyes 2+2-vé alakulhat át.
Ukrajna ügye a felszínre hozta, hogy Oroszország megítélése egészen más Varsóban mind Budapesten. Míg Lengyelország maximálisan kiáll a NATO egysége mellett, és Washingtonnal együtt fellép az orosz fenyegetés ellen addig a magyar diplomácia vígan járja a maga különútját – élén az orosz Barátság érdemrenddel nemrég kitüntetett Szijjártó Péterrel.
Lengyelország részt vehetett a virtuális demokrácia csúcson, melyet Biden elnök szervezett, de Orbán Viktor nem! Vagyis
Washingtonban bíznak a lengyel szövetségesben a magyarban nem.
Szijjártó Péter már bejelentette: Orbán hamarosan eszmét cserél Putyinnal.
Szerdán viszont NATO-Oroszország találkozó lesz Genfben. Magyarország a NATO küldöttségben foglal helyet. Vajon ki bízik meg benne ilyen körülmények között ?!…
Hernádi Zsoltot – 10 millió eurós korrupciós ügy miatt – kétéves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság, mely a fő vádlottat – Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt hat éves börtönbüntetéssel sújtott. Az évek óta húzódó ügyben a horvátok már többször kérvényezték a MOL vezérének, Hernádi Zsoltnak a kiadását. A magyar kormány ezt eddig mindíg megtagadta.
Hernádi – Csányi az ellenzék oldalán
Az OTP és a MOL vezére, akik szoros üzleti barátságban állnak egymással, feltűnt Karácsony Gergely támogatói között az előválasztási kampányban.
A nemzeti együttműködés rendszerébe eddig igen harmonikusan illeszkedett bele a magyar gazdasági élet e két meghatározó személyisége, de most valamiért úgy érezték, hogy eljött a váltás ideje.
A nyílt kiállás az ellenzéki jelölt mellett – nem is beszélve a neki nyújtott pénzügyi adományokról – egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor pedig nem feledékeny politikus. A zsarolás bevett gyakorinak számít ezen a szinten is.
Hernádi Zsolt aligha képzeli úgy jövőjét mint az ex miniszterelnök Horvátországban. Ahol kiderült: le lehet ültetni egy ex kormányfőt is korrupció miatt! Ez is figyelmeztetés Orbán Viktornak. Aki viszont a szorult helyzetbe került Hernádi Zsoltot kérdezheti meg arról, hogy mit is ér meg neki a jogi védelem, amely a börtönbüntetés elkerülését teszi lehetővé a MOL vezér számára.
Horvát lapértesülés szerint a Rosznyefty szeretné megszerezni a Mol csaknem 50 százalékos részét az INA-ban. A horvátoknak nincs pénzük ez eurómilliárdos vételárra, az oroszok az új horvát elnökben bíznak.
Új fordulatot vehet az INA „moltalanítása” Horvátországban, amivel, ha a Nacional hetilap értesülése szerint történne, a korábbi spekulációk igazolódnának. Nevezetesen hogy az oroszok szeretnének erős hídfőállást foglalni a térségben; a Rosznyefty pár éve már kinyilvánította érdeklődését a Mol INA-ban lévő 49,08 százalékos relatív többségi része iránt. Amit a horvát kormány hosszú évek óta szeretne visszaszerezni, de nincs annyi pénze, hogy kifizesse a magyar cég által kért – hivatalosan nem ismert – összeget. Lényegében a kétoldalú vita kipattanása óta
visszatérően sejlik fel Oroszország a háttérben.
A balkáni témákra specializálódott Balk.hu most azt írja a Nacional hetilapra hivatkozva, hogy a frissen megválasztott Zoran Milanović elnöktől reméli a Rosznyefty az ügylet nyélbe ütését. A horvát hetilap szerint az orosz cég a horvát állam élén történt személyi változást arra szeretné kihasználni, hogy átvegye az INA-t a MOL-tól. Olajügyekben jártas orosz források szerint
a Rosznyefty képviselői heteken belül megjelenhetnek Zágrábban,
miután Zoran Milanovićot február közepén beiktatják az elnöki tisztségbe. Azt azonban a lap is elismeri, hogy az elnöknek nincs beleszólása a végrehajtó hatalom (a kormány) döntéseibe, de mindenképpen olyan morális ereje lesz, hogy a nyilvánosságot felhasználva figyelmeztetheti Andrej Plenković miniszterelnököt, hogy az INA iránt létezik komoly orosz érdeklődés. A horvát értesülés szerint a Rosznyefty azért nem fordul közvetlenül a horvát miniszterelnökhöz, mert „frusztrálja Plenković viselkedése”, a horvát miniszterelnök ugyanis beiktatását követően azonnal (újból) felvetette az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól, ám ebben azóta szinte semmit nem tett.
A közelmúltban akkor újult fel a Mol kiszállása, amikor december végén egy horvát bíróság két év börtönbüntetésre ítélte (távollétében) Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját és hat évre Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt. Ez a per is a kétoldalú vita része, a Mol irányításszerzése miatt zajlik sok éve. Erről részletesen itt írtunk. Két hete pedig arról érkezett hír, hogy
április második felében elkészül a horvátok hivatalos ajánlata
a Mol kivásárlására.
A horvát lap egy forrásának ismerete szerint a Mol részesedése az INA-ban nem haladja meg a 800 millió euró értéket, de
a magyar vállalat hárommilliárd euróra teszi.
Vagyis az oroszok szerint az INA-részvények annak a harmadát sem érik, amit a Mol kér értük. A magyar cég elsősorban a rengeteg fejlesztés miatt értékeli magasabbra tulajdonrészét.
Érdekes kombinációval áll elő a Nacional. Orosz értesülése szerint a Rosznyefty azzal „olajozná meg” az ügyletet, hogy
felajánlana a Molnak egy tulajdonában lévő olajmezőt,
amelynek értékét többféleképpen lehet felbecsülni, és ennek következtében a közvélemény vesztesként tekinthet a Molra.
Másrészt a Rosznyeftynek és az orosz államnak vannak ütőkártyái. Korábban már voltak ellentétek Oroszország és Magyarország között a Szurgutnyeftyegázzal kapcsolatban. Az orosz forrás szerint
„a magyar fél egy kicsit okoskodott, de a magyarok jól tudják, hogy miként jöttek ki az ügyből”.
Arról a történetről van szó, amikor 2007-től az OMV megpróbálta – magyar értékelés szerint – ellenséges felvásárlással megszerezni a Mol irányító többségét, ami azonban az akkori kormány és ellenzék – a Fidesz is – összefogása segítségével nem sikerült. Az addigra összevásárolt 21,22 százalékot aztán márciusban eladta a Szurgutnyeftyegaznak, amelynek tényleges birtokon belülre kerülését a politikai háttérrel a Mol akadályozta meg az alapszabály módosításával. A pakettet végül 2011. májusában már az Orbán-kormány vásárolta meg az oroszoktól, meglehetősen felülárazva.
A horvátok által vázolt történet – különösen a láthatóan orosz forrásra tekintettel – meglehet, nem több vágyvezérelt nyomásgyakorlásnál. Különösen az inkább protokolláris súlyú elnöktől várható segítség emlegetése olvastán. Ettől függetlenül az elszánt horvát szándék mögött változatlanul nem látszik az anyagi háttér, tehát az orosz „segítség” korántsem tűnik irreálisnak. Pláne a felvázolt csereügylettel a bensőséges orosz-magyar-kapcsolat ismeretében.
A horvát értesülés szerint három éve az hangzott el, hogy Andrej Plenković mindaddig nem adja át az INA-t a Rosznyeftynek, amíg nem kapja meg Angela Merkel német kancellár erős támogatását. A horvátok nem csak a németektől, hanem az amerikaiaktól is félnek. 2017-ben az oroszok úgy vélték, hogy a MOL valójában nem is akarja eladni az INA-t, de az is felmerült, hogy a Rosznyefty nem beszélt volna nyilvánosan az INA megvásárlásáról, ha erről nem tárgyalt volna a magyarokkal.
A Nacional arra is emlékeztet, hogy Oroszország zágrábi nagykövete a múlt héten a horvát RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin melegen gratulált Zoran Milanovićnak elnökké választása alkalmából, és azt üzente neki, hogy Horvátország esetében Oroszország kész kiszélesíteni a politikai párbeszédet, a gazdasági kapcsolatokat és növelni a beruházásokat.
A hivatalos magyar álláspont – a Mol-vezetésé és a benne mintegy 25 százalékot birtokló kormányé – az, hogy megfelelő árajánlat esetén készek kiszállni az INA-ból. Orbán Viktor többször is beszélt arról, hogy a két ország kapcsolatait túlságosan megterheli az INA ügye.
A horvát kormány tényleg visszavenné az INA kisebbségi részét a Moltól – derül ki a Népszava híréből. A magyar cég folyamatos fejlesztésekkel korszerűsíti az INA-t, emiatt a számla minimum sok százmilliárd forint lesz.
Április második felében elkészülhet a horvát kormány ajánlata az INA olajipari vállalatban birtokolt Mol-részvények visszavásárlására – nyilatkozta a Népszavának Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter Zágrábban. A horvát kormány tavaly októberben kötött szerződést a New York-i Lazard befektetési bankkal a tranzakció előkészítésére. A tanácsadónak felfogadott pénzintézet hat hónapot kapott az ajánlat elkészítésére, ami április második felében lejár – közölte a tárcavezető.
Régóta tartó kötélhúzás
A Mol-csoport jelenleg az INA részvények több mint 49 százalékával rendelkezik, amelyeket 2003 óta több részletben vásárolt meg több, mint 1,8 milliárd dollárért. 2009-ben az akkori horvát kormánnyal megegyezve a Mol az irányítást is átvette az INA fölött.
Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni.
A horvát igazságszolgáltatás szerint a magyar vállalat nem tisztességesen jutott a részesedéséhez, mert szerintük Hernádi Zsolt, a Mol első embere tízmillió euró kenőpénzt fizetett érte Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A zágrábi bíróság a múlt decemberben mindkettőjüket bűnösnek találta és első fokon szabadságvesztésre ítélte.
Hernádi és a Mol csoport azonban visszautasítja a vádakat arra hivatkozva, hogy az elnök-vezérigazgatót a magyar hatóságok felmentették a korrupció vádja alól, független nemzetközi szakértők szerint pedig a horvátországi ügyészi eljárás elfogult volt és a hozzáértés teljes hiányáról tanúskodott.
A Mol emellett 2013-ban döntőbíráskodást kezdeményezett befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit. A Mol
ebben az eljárásban közel egymilliárd dollár (280 milliárd forint) követelést
támasztott Horvátországgal szemben, amit a horvát kormány visszautasított. A Hina horvát hírügynökséggel a múlt év közepén azt közölték, hogy a Mol nem szenvedett kárt, hanem éppen Horvátország az, amelyet veszteség ért olyan szerződés miatt, amely korrupciós tevékenység eredménye. A pro-kontra érvek ütköztetésével, meghallgatásokkal tarkított vitarendezési eljárás időközben lezajlott, és már csak a döntésre kell várni, ami Tomislav Ćorić miniszter várakozása szerint még az idén megszületik.
Fokozatos kivásárlás
Tehát csak e két tételben ma árfolyamon több százmilliárd forintnak megfelelő dollár. A Mol az elmúlt közel 17 évben fokozatosan vásárolta ki a horvát államot: 2003-ban 25 százalékkal indított 505 millió dollárért, öt év múlva lett 47,1 százalék 1,18 milliárd dollárért, az utolsó részvénycsomagért 2011-ben 131 millió dollárt adott. A jelenlegi állapot szerint is kisebbségi tulajdonos, de a legnagyobb egyéni részvényes, ehhez kapta meg tíz éve a vállalat feletti irányítás jogát.
Ami érthető igény a Mol részéről, mert a másik nagy tulajdonos horvát államnak eddig se volt pénze, a beruházásokat a jobbadán a magyar fél fizette. Az évekkel ezelőtt kinyilvánított visszavásárlás gátja is az volt, hogy a kincstárnak nem volt pénze. Kérdés, hogy most honnan lesz.
Lepukkadt céget vett
Ugyanis a magyar cég folyamatosan öntötte a pénzt a korszerűtlen, veszteséges INA-ba, elsősorban a kezdettől veszteséges sisaki és rijekai finomítókba – amely a kereskedelmi bevételre is hatással volt. Hosszú évek vitái után tavaly a horvát fél elfogadta, hogy 2023-ig átalakítják ezt a részét az INA-nak.
A Mol be szerette volna zárni a sisaki finomítót, de végül kompromisszum született. A decemberben bejelentett
600 millió dollár értékű beruházás keretében
a „New Course” program részeként a sisaki finomítót ipari központtá alakítaná, a rijekaiban pedig késleltetett kokszolót építene. A sisaki átalakításban terveznek bitumengyártást, logisztikai központot, kenőanyag-előállítást, LPG-palackok töltését és bio-komponens finomítást. (A rijekai program magában foglalja még a meglévő üzemek felújítását, valamint egy új kikötő megépítését, amely lehetővé teszi a petrolkoksz zárt térben történő tárolását.)
A fejlesztés súlyát jellemzi, hogy az INA finomítási és kereskedelmi divíziója évente 90 millió dollár veszteséget termelt az elmúlt 10 évben, amely
a két létesítmény átalakításának köszönhetően 100 millió dollár
pozitív EBITDA-eredményre (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) változhat 2023-tól – ahogyan ezt novemberben befektetői prezentáción ismertette a Mol.
A beruházásról a két nagy tulajdonos közös döntést hozott, tehát akkor a horvát kormány még a Mol hosszabb ottlétével számolt. Ezt erősíti ugyancsak Tomislav Coric miniszter megjegyzése, amely szerint a döntés a rijekai finomító korszerűsítéséről óriási lépés a vállalatnak.
„A legnagyobb karácsonyi ajándék Horvátország számára”
– fogalmazott. Igaz, ez még a Hernádi Zsolt és Ivo Sanader elleni büntetőítélet előtt nem sokkal történt.
Ha tehát a horvát kormány komolyan gondolja a kivásárlást, akkor a Mol nyilván nem csak a beruházás eddigi ráfordítását szeretné visszalátni, hanem talán a jövőbeni eredményességjavulás egy részét is, ugyanis a tervek szerint évente 200 millió dollárral javulna a Mol EBITDA-ja a fejlesztés nyomán. (Vagy pedig leáll a beruházás, és az INA ott marad a ráfizetéses finomítói és kereskedelmi tevékenységgel, amit a pénzgondokkal küszködő állami költségvetésnek kell fedeznie attól kezdve.
Már nyereséges
Valamit elárul a horvátok által várható számlára írt összegről az, hogy a Mol eredményességének közel 20 százalékát adja az INA. A teljes Mol 2019-es EBITDA-ját 2,4 milliárd dollárra várta a cégvezetés. Az INA 2018-ban 20 százalékkal, 22,34 milliárd kunára (955,9 milliárd forint) növelte nettó bevételét. Nettó nyeresége 3,7 százalékkal 1,18 milliárd kunára (50,4 milliárd forint) csökkent 2017-hez képest. Az EBITDA egyszeri tételek nélkül 3,484 milliárd kunát (149 milliárd forint) tett ki, ami némileg meghaladja az előző évit. Az INA nagyberuházásai 2017-hez képest 30 százalékkal nőttek, és 1,817 milliárd kunát (76 milliárd forint) tettek ki. 2019 első negyedévében az EBITDA 539 millió kuna (22,8 milliárd forint) volt, 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Sok fejlesztés zajlott
Nézzünk néhány fejlesztési bejelentést az elmúlt évekből, amelyek nyomán az INA a privatizáció előttihez képest ma sokkal kiterjedtebb tevékenységet végez. 2017-ben kutatási program indult a Drava-02 koncessziós területen, amely jelenleg is tart. Eddig két kút fúrására került sor, a Severovci-1 és Mala Jasenovača-1 kutakra, illetve a 3D szeizmikus adatok feldolgozása jelenleg is tart a blokkban.
Folyamatos tendencia az olajiparban az olaj- és gáztermelés természetes csökkenésének ellensúlyozása a régi, részben kimerült kutak újjáélesztésével. Ennek érdekében elindították Horvátországban a termelésoptimalizálás programot az érett területeken, mely az elmúlt 5 évben hozzájárult a szárazföldi olajtermelés évről évre történő növekedéséhez. 2018-ban több, mint 90 kút munkálataira került sor, melyek során a mesterséges emelőrendszereket új berendezések és automatizálás segítségével optimalizálták.
A Harmadlagos Termelési Technológia (EOR) projektet először az Ivanić és Žutica érett olajmezőin alkalmazták azzal a céllal, hogy további szénhidrogéneket termeljenek ki. A projekt az érett olajmezőkben szén-dioxid és víz befecskendezésének váltakozó folyamatát alkalmazza, növelve a tartálynyomást és javítva az olajcserét. Környezeti szempontból is fontos, mivel jelentős mennyiségű széndioxidot injektálnak és tárolnak a föld alatt, ezáltal csökkentve a légkörbe történő kibocsátást.
A kőolaj-termelés csökkenésének tendenciája 2014-ben megfordult, azóta a termelés optimalizálása és az új technológiákba történő beruházások révén folyamatosan nő a termelés, miközben a szárazföldi gáztermelés természetes csökkenése is lelassult.
Ennek nyomán a horvát szárazföldi és tengeri szénhidrogén-termelés a Mol-csoport termelésének mintegy 30 százalékát teszi ki.
2018. júniusában az INA megegyezett az Eni csoport által tulajdonolt Eni Croatia BV felvásárlásáról. E leányvállalaton keresztül az Eni részt vett a horvát Észak-Adria és Marica tenger alatti gázmezők közös kitermelésében. Az INA az Észak-Adria és a Marica mezők 100 százalékos tulajdonosává és kizárólagos üzemeltetőjévé vált. Az Észak-Adria koncessziós területen kitermelt valamennyi gáz a horvát gázellátó rendszerbe jut. A Marica mezőn kitermelt gázt a jövőben is Olaszországba szállítják az INA és az Eni által aláírt gázértékesítési szerződés értelmében.
Ugyanazon év nyarán megindult a próbatermelés az INA két másik horvát gázmezőjén. A
Međimurje projekt fejlesztése 64 millió dollárba került.
Az INA a Međimurje projekt részét képező Vučkovec és a Zebanec gázmezőkön kezdte meg a próbatermelést. A harmadik, a vukanoveci mezőn 2017-ben indult. A területen található összes gáz mennyisége hozzávetőleg egymilliárd köbméterre tehető, melynek jelentős részét 2024-ig kitermelik. Két évvel korábban cégrészesedést adott el a Mol az INA-nak. Egészen pontosan a bosnyák Energopetrolban lévő 33,5 százalékát értékesítette, amivel az INA tulajdona az 67 százalék lett (a többi a bosnyák államé és kisbefektetőké). A 67 százalékos pakettet korábban a Mol-INA-páros (fele-fele arányban) nagyjából 5,2 millió euróért (10 millió bosnyák márka) vette meg, valamint 150 m márka beruházást vállalalt a következő 3 évre, és átvállalta a cég 60 m márka adósságát. Ezzel az INA-é lett Bosznia főbb üzemanyag kiskereskedőinek egyike, több, mint 60 kúttal és nagykereskedelmi tevékenységgel.
2014 júliusában egy további gázmezőn kezdődött el kitermelés. Az INA és az Edison International S.p.A. közösen indította el az Adriai-tenger északi részén található Izabela mezőn a kitermelést. Az INA-nak 30 százalék tulajdoni hányada van ebben a mezőben.
Vagyis tényszerűen nem igaz az a horvát vád, hogy a Mol „lerohasztotta” az INA-t. A fejlesztésekkel a cég nyilvánvalóan sokkal értékesebb és a profitábilisabb lett, ami a jövőre nézve is emeli értékét.
Az INA-nak 2018-as adatok szerint 1100 alkalmazottja van, kiterjedt üzemanyag-hálózatot tart fenn. Ugyancsak 2018-ban kitermelési mennyisége 32,8 mboepd, azaz 32,8 millió hordó kőolaj-egyenérték per nap volt.
Első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója távollétében 2 év börtönbüntetést kapott – közölte a horvát köztévé. Újra felerősödhet a Mol kiszállása az INA-ból.
A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Maja Stampar Stipic bírónő indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy
tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett,
és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Sanader a kormányülésen azt kérte, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Molnak az INA irányítását, ezt a kabinet megtette – mondta a bírónő.
Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader. A volt kormányfő egy másik ítélet miatt börtönben van, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben.
A bíróság Sanadert ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete.
Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (nagyjából 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.
Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.
Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet.
A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is
– hangsúlyozta.
Sanadert ebben az ügyben korábban már jogerősen elítélték.
A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig
2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol és Hernádi visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi ellen,
mert álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mert a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult. A szervezet 2016. deceemberében a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó
valamennyi horvát kérelmet elutasította.
Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmet azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar
Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot.
A törvényszék a döntést azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.
A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.
A Mol-csoport csalódottan értesült az ítéletről
a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt – közölte a cég. Azt is megjegyezték, a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs:
ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le
– írták.
Leszögezték, az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával” – áll a közleményben.
Az ügy hátterében a Mol fokozatos tulajdonszerzése áll a horvát olajcégben. Hosszú évek után a magyar vállalat 49,08 százalékot szerzett, 44,84 százaléka pedig a horvát államé maradt. Vagyis csupán relatív többséget élvez a Mol, amely azonban az idők során eurómilliárdokat költött a korábban lerobbant állapotú INA korszerűsítésére. Miután a legnagyobb részvényes lett (akkor 47 százalékkal), a horvát kormánnyal kötött megállapodás nyomán megkapta az irányítói jogokat is az INA-ban.
Az abszolút többség megszerzése nem sikerült,
mert időközben feltámadt a nacionalista közhangulat Horvátországban, amelynek korábbi kormánya megakadályozta a különféle kisebb befektetők részesedésének megvételét. Ebben a hullámban a horvátok többször kinyilvánították szándékukat, hogy visszaveszik a Mol részét az INA-ban. A vita az elmúlt tíz évben elérte a kormányok szintjét (már csak azért is, mert a magyar államnak negyedrésznyi tulajdona van a Molban), és Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: a békesség érdekében megfontolandó a visszavásárlás. A Mol vezetése nem zárkózik el ettől, de
Horvátországnak nincs annyi pénze, amennyi kellene a visszavételhez.
Lehetséges, hogy a Mol rövidre zárhatta volna a vitát már évekkel ezelőtt. Ha a privatizációs szerződés – amelyet még Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében írtak alá bő másfél évtizede – tartalmazna valamit arra a helyzetre, ha a Mol az eredeti szándékkal szemben nem tudna abszolút többséget szerezni az INA-ban; az irányítási jog egyértelmű tisztázása vállalati érdek.
Különösen azért lenne ez jó, mert
a vád Hernádival és Sanaderrel szemben meglehetősen gyenge lábakon áll.
Az első számú bizonyíték egy éttermi belső felvétel, amelyen – hang nélkül – annyi látható, hogy kettejük beszélgetése közben Hernádi egy cédulára felír valamit (ez nem olvasható el a felvételen) és átadja Sanadernek. Fontos, hogy az irányítás engedélyezése ekkorra megtörtént, és Sanader addigra elvesztette a választást, tehát
már nem volt miniszterelnök.
Ráadásul a per koronatanúja, Robert Jezic, korábban üzletelt az INA-val (sőt, baráti viszony fűzte Sanaderhez), és nagy összegű tartozása lett a horvát céggel szemben. Ezt pedig csak úgy tudta volna megúszni, ha a Mol nem veszi át a cég feletti irányítást.
A Mol kiszállása a mostani ítélettel újra napirendre kerülhet. A cég változatlanul nyitottságát hangoztatja. Kérdés újra csak az ár.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
