Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Merkel megállapodna a migrációról

0

Sebastian Kurz osztrák kancellár javasolta, és Angela Merkel felkapta az ötletet: ugyanolyan migráns egyezményeket kell aláírni Egyiptommal, Líbiával, Tunéziával, Algériával és Marokkóval mint amilyet az EU kötött Törökországgal 2016-ban.

Eszerint Brüsszel évente három milliárd eurót fizet azért, hogy ne induljon olyan migráns áradat, mint 2015-ben. Jövő februárban EU-arab csúcstalálkozó lesz, amelynek egyik fő témája épp a bevándorlás lehet. Észak-Afrika arab államaiból ugyanis szinte minden migráns Európába vándorol, míg Fekete-Afrikában 70 százalék megmarad a saját régiójában. A maradék harminc százaléknak is csak egy része jön Európába, mert sokan inkább az amerikai kontinenst, vagy pedig a gazdag Öbölmenti államokat választják.

Sziszi egyiptomi elnök korábban nem rajongott az ötletért, hogy egyfajta védőövezetet alkossanak Európa felé.

Egyiptom államfője arra hivatkozott, hogy a 100 milliós ország már így is 10 millió bevándorlót fogad.

Számuk pedig egyre csak növekszik. Vagyis pénzt kért azért, hogy el tudják látni a migráns tömeget. Merkel kancellár mostani nyilatkozata azt mutatja. hogy immár megvan a szándék arra, hogy az EU pénzért még Észak-Afrikában védőövezetet építsen ki határainak védelmében.

Salzburgban az EU-csúcson nem sikerült tisztázni az ellentéteket a migráns politikát illetően. Ráadásul a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint előretör Németországban az Alternative für Deutschland, amely a migráns veszéllyel kampányol. Népszerűségét tekintve a szélsőjobboldali ellenzéki párt már a második, megelőzi a szociáldemokratákat, egyedül Angela Merkel kereszténydemokrata- keresztényszociális koalíciója előzi meg. Ebből is az utóbbi bajban van:

Bajorországban hamarosan választásokat tartanak,

és a kormányzó CSU-t megszoríthatja a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland, mely a migráns-kérdést tűzte zászlajára.

Jövő tavasszal európai uniós választást rendeznek. Angela Merkel semmiképp sem szeretné, ha ezen a migrációs problémákat hangsúlyozó szélsőjobboldal diadalmaskodna az Európai Unióban. Ezért fogadja Erdogan török elnököt Berlinben, és ezért  javasol egy védőövezetet Észak Afrikában, hogy semmiképp se következhessen be olyan migráns invázió, mint 2015-ben.

Német radarok Szaúd-Arábiának

0

Jemenben a harcoló felek semmiféle szabályt sem tartanak be, ezért Németország nem szállíthat nekik fegyvert. Erről határozott a kormánykoalíció Berlinben – a szociáldemokraták ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy a háborús bűnöket elkövető felek ne német fegyverekkel öljék egymást.

 

Most mégiscsak olyan harci eszközöket kap Szaúd-Arábia, melyek alkalmasak a gyilkolásra. A németek radarjai ugyanis pontosan bemérik azt, hogy honnan tüzelnek, majd precízen meghatározzák a célpontot az ellenség megsemmisítésére.

Hogy kik a szembenálló felek? Jemenben a szunnita koalíciót Szaúd-Arábia vezeti, a síitát pedig Irán. Mindkét fél megszeg minden háborús szabályt. Általános a foglyok kínzása és kivégzése, a polgári lakosság vegzálása.

A lakosság egyötöde, mintegy 5 millió ember kényszerült eddig lakóhelye elhagyására.

Aligha valószínű, hogy Peter Altmaier gazdasági miniszter Merkel kancellár akarata ellenére cselekedett volna, amikor engedélyezte a radarok szállítását Szaúd-Arábiának, minden valószínűség szerint az amerikaiak sürgették a németeket a radarok leszállítására.

Az USA és Izrael ugyanis támogatja Szaúd-Arábiát ebben a háborúban, Altmaier gazdasági miniszter pedig hivatkozhat arra, hogy a szaúdiak már régebben megrendelték a radarokat. A régi rendelésekre a koalíciós megállapodás nem vonatkozik Berlinben, így a kecske is jól lakhat és a káposzta is megmarad.

Két napon belül ez már a második olyan ügy, mely megmutatja a kormánykoalíció törékenységét.

Korábban a belső elhárítás főnökének ügye csapta ki a biztosítékot a szociáldemokratáknál, akik Hans-Georg Maassen leváltását követelték arra hivatkozva, hogy együttműködik a szélsőjobboldallal. Furcsa döntés született: az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét felfelé buktatták, államtitkár lett a belügyben. Mely minisztérium élén az a Horst Seehofer áll, aki a pokolba kívánja a szociáldemokratákat. (Ők hasonlóképp rajonganak érte.)

Merkel kancellárnak összehozni sem volt könnyű a koaliciót, de megtartani még nehezebb lesz, mert szinte minden nap kiderül, hogy a szélsőjobb felé kacsingató CSU és a szociáldemokraták nem tudják elviselni egymást. És akkor még ott van Amerika, a nagy szövetséges, amely arra kérte a németeket, hogy  szállítsanak fegyvereket annak a Szaúd-Arábiának, mely nyilvánvalóan háborús bűnöket követ el Jemenben.

Felfelé bukott az állambiztonság leváltott főnöke

0

Merkel kancellár újra megmutatta kompromisszumkötő művészetét: leváltotta az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét, de egyúttal kinevezte államtitkárnak a belügyminiszteriumban. Vagyis a kormánykoalíció mindkét pártja megkapta azt, amit akart.

A szociáldemokraták két okból követelték Hans-Georg Maassen távozását. Egyrészt azért, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője

részletesen tájékoztatta jelentéseiről az ellenzéki szélsőjobboldali pártot.

Így az Alternative für Deutschland előbb ismerhette meg a belbiztonsági helyzetet, mint maga a kormány. Másrészt Hans-Georg Maassen kétségeit fejezte ki, hogy Chemnitzben valóban sor került-e neonáci fajgyűlölő megmozdulásokra.

Néhány héttel ezelőtt a keletnémet városban két migráns leszúrt egy helyi lakost. Ezt követően spontán tüntetések kezdődtek, melyekbe neonáci elemek is részt vettek. Színesbőrű polgárokat inzultáltak, és egy zsidó éttermet is megtámadtak. Seehofer belügyminiszter, a bajor CSU vezére korábban úgy nyilatkozott, hogy ő maga is felvonult volna Chemnitzben, ha nem lett volna miniszter. Védelmezte az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét, kiváló szakembernek nevezte Hans-Georg Maassent.

Angela Merkel kancellár megtalálta a megoldást:a Bundestagban határozott hangon ítélte el a neonáci megmozdulásokat, egyidejűleg pedig

kinevezte államtitkárnak a belügyminisztériumban Hans-Georg Maassent.

A kancellár asszony irodája sietett tisztázni, hogy az új államtitkár nem fogja felügyelni a Németország belső biztonságáért felelős Alkotmányvédelmi Hivatalt. Mind a szociáldemokraták mind pedig a bajor CSU megkapta tehát, amit akart. Így Angela Merkel  kormánya folytathatja munkáját és tovább keresheti a megoldást a menekültek integrálására, mert ez a probléma változatlanul megosztja a német közvéleményt.

A brexit és a migráció a téma az uniós csúcson

0

Ebben a félévben Ausztria az Európai Unió soros elnöke, épp ezért Salzburgban tartanak csúcstalálkozót az uniós országok vezetői. A két téma a brexit és a migráció.

Már csak alig több mint három hónap maradt arra, hogy megkössék a szerződést Nagy Britannia kilépéséről. Lényegében egyetlen megoldatlan kérdés maradt: a határ Írország és Észak Írország között. Minthogy ebben nincs megállapodás Brüsszel és London között, ezért valószínűleg rendkívüli EU csúcsot kell összehívni a közeljövőben.

Ami a migrációt illeti,

Kurz osztrák kancellár úgy akar megakadályozni egy új menekülthullámot, hogy megállapodik Egyiptommal.

Olyan szerződést javasol, mint amelyet Merkel német kancellár kötött Erdogan török elnökkel. Ennek értelmében Törökország évente három milliárd eurót kap az Európai Uniótól. Cserébe Ankara megakadályozza azt, hogy újra olyan menekült hullám induljon el Európába, mint 2015-ben, amikor több mint másfél millió ember érkezett az Európai Unióba.

Korábban Sziszi egyiptomi elnök elutasította ezt a megoldást mondván, a 100 milliós országnak így is 10 millió menekültet kell eltartania. Kurz kancellár szerint, ha megfelelő mennyiségű pénzt ajánlanak Egyiptomnak, akkor Sziszi elnök belemegy a dologba. Egy EU-Afrika csúcs keretében rendezhetnék az ügyet – javasolta az osztrák kancellár.

A belügyminiszter lemondását követelik Németországban

1

Több mint száz bevándorló szervezet nyílt levélben szólítja fel távozásra Horst Seehofer belügyminisztert. Tartsa tiszteletben Németország értékrendjét, vagy ha erre nem képes, akkor adja át a helyet olyannak, aki ezt megteszi. Így fogalmaz az új németek szervezeteinek nyílt levele.

Németországban új németnek nevezik azokat, akik bevándorló családban születtek. A nyílt levél szerint sokan közülük nem érzik magukat biztonságban, mert bőrszínűk vagy vallási öltözékük miatt neonáci akciók célpontjai lehetnek, ezért követelik a belügyminisztertől, hogy védje meg őket.

Horst Seehofer kezdetben úgy nyilatkozott, hogy maga is tüntetett volna Chemnitzben, ahol a szélsőjobboldal biztatására ezrek vonultak az utcára egy migráns gyilkosság miatt. Az előzmény: két migráns leszúrt egy helybeli lakost. A tiltakozó megmozdulások során neonáci rohamcsapatok is felbukkantak, akik muzulmánokat inzultáltak, illetve megtámadtak egy zsidó vendéglőt.

A neonácik hitleri karlendítéssel üdvözölték egymást.

A belső elhárítás főnöke kétértelműen nyilatkozott az eseményekről. Hans-Georg Maassen szerint a videókat manipulálták. Ezt Merkel kancellár határozottan elutasította és a Bundestagban határozott szavakkal ítélte el a neonáci akciókat. A német kormánypártok vezetői kedden találkoznak, hogy döntsenek az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének sorsáról.

Szombaton ülést tartott a bajor CSU vezérkara, hogy megvitassa a választási stratégiát. Októberben választásokat tartanak a tízmilliós Bajorországban, ahol időtlen idők óta a CSU kormányoz. Most viszont megszoríthatja őket az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali ellenzéki párt, amely a migráns ügyekben a teljes elutasítás alapján áll. Seehofer belügyminiszter, a CSU vezére, eddig megpróbálta szélsőséges retorikával ellensúlyozni az Alternative für Deutschland előretörését. Most azonban váltott: szombaton már mérsékelten fogalmazott a migránsok ügyében. Ami pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét illeti, aki a belügyminiszter beosztottja, Seehofer úgy nyilatkozott, hogy a véleménye megegyezik a kancellárasszonyéval.

Angela Merkel folyamatosan egyensúlyoz a CSU és a szociáldemokraták között.

Most a szociáldemokraták is követelték az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének menesztését. Kedden kiderül, hogy milyen kompromisszumot kötöttek a kormánypártok Berlinben, ahol a migráns politika meghatározó fontosságúvá vált háttérbe szorítva sok fontos gazdasági és társadalmi problémát Németországban.

Mi történik Németországban?

0

Újabb és újabb hullámokat vetnek a chemnitzi tüntetések és az azt követő fejlemények Németországban, ahol a chemnitzi tüntetésekről eltér az államfő és a belügyminiszter véleménye. Ez utóbbi szerint azonban nincs kormányválság.

Tűrhetetlen, hogy a parlamentben az Alternative für Deutschland (AfD) azt követelte, csökkentsék Frank-Walter Steinmeier államfő költségvetését arra hivatkozva, hogy a gyűlésén radikális dalokat énekeltek – szögezte le Horst Lorenz Seehofer német belügyminiszter. A szociáldemokrata államfő Chemnitzben az antifasiszta tüntetők gyűlésén vett részt. A demonstrálók a szélsőjobboldali akciók ellen tiltakoztak a volt kelet-német városban, Chemnitzben.

Seehofer korábban azt mondta, hogy maga is részt vett volna azokon a tüntetéseken, melyeket a szélsőjobboldal szervezett Chemnitzben, ahol két migráns leszúrt egy helyi polgárt.

Ám a DPA hírügynökségnek most adott interjújában kiállt a szociáldemokrata államfő mellett, s cáfolta, hogy kormányválság lenne.

Csütörtökön rendkívüli ülést tartottak a kormánypártok vezetői az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének ügye miatt. A szociáldemokraták azt követelték: Seehofer váltsa le Hans-Georg Maassent az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről, mivel a belső elhárítás főnöke együttműködött az AdF-fel, adatokat szolgáltatott a szélsőjobboldali pártnak. A chemnitzi tüntetések kapcsán pedig azt állította: manipulálták a videókat, amelyek a neonácik brutális fellépését mutatták az egykori Karl Marx Stadtban.

Angela Merkel kancellár elítélte az Alkotmányvédelmi Hivatal elnökének viselkedését, de leváltásáról a döntést a jövő hétre halasztották. Seehofer belügyminiszter ugyanis a CSU vezetőjeként sok tekintetben szembenáll az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének leváltását követelő szociáldemokratákkal. Seehofer nincs könnyű helyzetben, mert

Bajorországban hamarosan választások lesznek, és az AfD megszorongathatja a CSU-t, amely évtizedek óta kormányozza Németország egyik legnagyobb tartományát.

A migráns-politika megosztja a németeket

0

Angela Merkel szerint nem megengedhető, hogy egyes csoportokat kizárjanak a társadalomból. A kancellár nagyhatású beszédben válaszolt szerdán a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt vezérének, aki védelmébe vette a tüntetőket Chemnitzben.

Alexander Gauland azt hangsúlyozta, hogy a tüntetéseket az váltotta ki, hogy két menedékkérő leszúrt egy helyi lakost. A szélsőjobboldali politikus is elítélte a hitleri karlendítést, mellyel egyes neonáci tüntetők üdvözölték egymást. Az ellenzéki pártvezér védelmébe vette a belső elhárítás főnökét is, aki azt állította, hogy a neonácik nem indítottak hajszát faji alapon Chemnitzben. Hans-Georg Maasen szerint ugyanis a videót manipulálták. Igaz, később a titkosszolgálat is elismerte, hogy mégis valódi a videó.

Angela Merkel is hangsúlyozta: megtámadtak embereket Chemnitzben a bőrszínük miatt, és ugyancsak támadást intéztek álarcosok egy zsidó étterem ellen. Ez tűrhetetlen – mondta Németország kancellárja utalva a náci múltra.

Sem muszlimokat, sem zsidókat sem más népcsoportot nem lehet kizárni a társadalomból Németországban,

fogalmazta meg a kormány hitvallását.

Korábban Horst Seehofer belügyminiszter viszont úgy nyilatkozott: maga is az utcára vonult volna tüntetni, ha nem lenne miniszter. A bevándorláspolitika rendkívüli mértékben megosztja a német társadalmat és a politikai osztályt is. Ezt a válságot kihasználva erősödött meg az Alternative für Deutschland, melynek sok neonáci támogatója is van. Ez a párt jelenleg a Bundestag harmadik legerősebb frakciója. Erőteljesen bírálja Merkel kancellárt amiatt, hogy 2015-ben több mint egymillió menedékkérőt beengedett Németországba. A szociáldemokrata külügyminiszter Törökországban kijelentette:

Németország mindenképp el kíván kerülni egy hasonló inváziót.

Hamarosan Berlinbe érkezik Erdogan török elnök,

akivel korábban Merkel megállapodott ennek elhárításáról. Ezért az EU évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak. Szíriából most újabb menekülthullám fenyeget, ezért Erdogan valószínűleg emelni akarja a tétet – annál is inkább, mert Törökország jelenleg pénzügyi válságban van, így minden euróra szüksége lehet.

Bréking nyúz, szeptember 8. – Tudósítás a másik valóságból

0

KIhúzta a gyufát Orbán Viktorhoz intézett nyílt levelével Vekerdy Tamás, akit keresetlen szavakkal illet a Figyelő publicistája. Nem véletlen időzítésként az Orbán számára sorsdöntő európai parlamenti szavazás előtt nekimegy a kormánypárti média Sargentininek éppen úgy, mint Merkelnek. 

Figyelő – Vekerdy Tamás előkerül, avagy „hozzátok a bénát!”

Vekerdy Tamás, aki az átlag napjain a vulgárpszichológia pétergábora, most a hosszú böjt elteltével kilépett a koplalókamrájaból, és a bűntudat, a kárhoztatás felkent antiapostolaként, a nagy mágusok utolsó erejével még egyszer, de nem utoljára szamizdat-evangéliumot imádkozik bele a sötét és végtelen ugarpusztákba.

Vekerdy Tamás nem kevesebbet állít, mint azt az Iványi Gábor nyomorevangélista kijelentései óta közismert spirituális tényt: Orbán Viktor, s vele együtt a magyar nép, mint a sátán szolgája, menthetetlenül a pokolra jut.

Vekerdy sérelmezi a keresztény Magyarország terminust. Mondván, ez túl vagonszagú. Mert a keresztény azt jelenti: nem zsidó. Nem kell ennyire rettegni Tamás bá. Ami keresztény, az bizony zsidó is.

Ha már kereszténység és Jézus, kárhozat és gonoszság, akkor talán érdemes lenne sürgősen ördögűzést tartani Tamás bátyánál. Ide illik az ördöngös gadarénus története. Ebben az esetben nehéz eldönteni, hogy Vekerdy a felszabadított gadarénus, vagy a kétezer vízbefulladt disznó szerepével analóg inkább. Súlyos dilemma.

De annyit segítenék a Vekerdyhez kiérkező exorcistának, hogy ha a rituáléra sor kerül, a ördögök légiójának urát a nevén kell megnevezni, hogy parancsolni tudjanak neki, de most mondom, ne szarozzanak, nevezzék ezt a mesterdémont bátran Kun Bélának.

Origo – Sargentini újabb megdöbbentő akciója Magyarország ellen

A magyar- és Orbán-fóbiás politikus ismét megmutatta, hogy ha meg kell villantania magyarellenességét, akkor eszköztára kiapadhatatlan, fantáziája határtalan. Itt az újabb, minden eddiginél súlyosabb támadás Magyarország ellen.

A holland politikus hisztérikus kampányba kezdett, és Twitterén totális támadást intézett Orbán Viktor és polgári kormánya ellen. Oldalai az elmúlt napokban egy underground Soros-szervezet lakossági fórumára hajazó felületté változtak, annyiban nem meglepő, hogy a holland politikus az amerikai milliárdos politikai és feltehetően gazdasági befolyása alatt áll.

Most pedig minden határt túllépve közösségi oldalain petíciót indított Magyarország és a magyar kormány ellen.

A politikus Twitter- és Facebook-oldalán is megtalálható az üzenet, amely a következőképpen hangzik: „A következő héten az Európai Unió hitelességéről szavaznak az Európai Parlamentben. Itt az ideje, hogy kiálljunk közös értékeinkért, még Magyarországon is. Támogassa Judith-ot, írja alá a petíciót.” Majd a megadott linkre kattintva a petíció szövegét olvashatják el az érdeklődők.

A látványos politikai szerepvállalás azért tűnhet egy kicsit furcsának, mert amikor tavaly májusban Sargentinit felkérték, hogy készítsen különjelentést Magyarországról, az lett volna a dolga, hogy az általa elkészített dokumentum jogi szempontból is megállja a helyét, mindenféle politikai motivációtól mentes legyen, független, mindenre kiterjedő vizsgálat előzze meg.

888.hu – Saját kémfőnöke erősítette meg, hogy Merkel orbitálisat hazudott

A múlt héten Angela Merkel kancellár is reagált arra a videóra, amely az interneten terjedt és amelyen az látható, hogy szélsőségesek Chemnitz belvárosában külföldiekre vadásznak. A kancellár szerint progromok és lázadás zajlik éppen Chemnitzben. Michael Kretschmer, Szászország tartományi miniszterelnöke hamar visszautasította a kijelentést, pénteken pedig Hans-Georg Massen, a belföldi titkosszolgálatok irányítója mondta, hogy szerinte hamis a videó.

A dolgok normális, természetes rendje az lenne, hogy a tudatosan hazugságot terjesztő kancellárt azonnal be kellene támadnia az ellenzéknek.

Ám Merkel ellenzéke még jobban migránspárti, mint ő maga, ennek megfelelően az ellenzéki pártok még a kémfőnököt ítélték el nyilatkozatáért.

Érdemes tudni, hogy Merkelnek korlátlan hozzáférése van azokhoz az adatokhoz, amelyek beérkeznek Maassen hivatalába, tehát a kancellárnak pontosan tudnia kellett, hogy a videó hitelessége megkérdőjelezhető.

A Spiegel a napokban azzal vádolta a jobboldali magyar médiát, hogy „fake news”-t terjeszt Chemnitz-cel kapcsolatban, azonban úgy tűnik, hogy

épp Merkel próbálja megbélyegezni azokat a németeket, akiknek nem tetszik a tömeges migráció és ennek érdekében akár a hazugságok terjesztésétől sem riad vissza.

Merkel szégyenletes hibája

Az elmúlt néhány évben sok ország erős konzervatív pártja lépett veszélyes szövetségre a szélsőjobbal, így Ausztriában is. De az utóbbi napok leginkább sokkoló híre az, hogy Angela Merkel taktikai politikai szövetséget kovácsol a liberális demokrácia legfőbb európai ellenségével, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Az európai konzervatívok kudarcot vallanak a jobboldali tekintélyelvűség terjedésének feltartóztatásában, és Angela Merkel a jelek szerint megbukott kora legfontosabb vizsgáján – írta Yasha Munk, a Harvard egyetem német származású politológus tanára a Slate Magazine-ban. Amikor a demokráciákat jobboldali veszély fenyegeti, a védelemben különösen jelentős szerep jut a konzervatív mozgalmaknak: ha a demokrácia védelmére sietnek, akkor a rendszer többnyire túléli a támadást. Ha közösködnek a demokrácia ellenségeivel, vagy előnyben részesítik a rövid távú előnyöket a demokratikus intézmények hosszú távú megőrzésével szemben, akkor nyitva áll az ajtó a mindenféle autokraták számára.

Mounk megállapítására – amelyet részben Daniel Ziblatt neves politológustól idéz – történelmi példákat hoz fel cikkében a 19. századi Nagy-Britanniától – ahol sikerült a margóra szorítani a szélsőségeseket – egészen a 20. századig, amikor a hagyományos jobboldali pártok Németországban és Olaszországban átadták a hatalom gyeplőit a fasisztáknak. Majd felhozza napjaink Egyesült Államát, ahol a republikánusok mélységesen aggasztó módon nem teljesítik legalapvetőbb történelmi kötelezettségüket Trump elnökkel kapcsolatban.

Az elmúlt néhány évben sok ország erős konzervatív pártja lépett veszélyes szövetségre a szélsőjobbal, így Ausztriában is. De az utóbbi napok leginkább sokkoló híre az, hogy Angela Merkel taktikai politikai szövetséget kovácsol a liberális demokrácia legfőbb európai ellenségével, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Orbán az elmúlt nyolc évben kvázi diktatórikus ellenőrzése alá vonta az országát, és annak, hogy ezt megtehette anélkül, hogy nagy ellenállásba ütközött volna az EU intézményei részről, az az egyik fő oka, hogy mindig kapcsolatokat tartott fenn a fősodor konzervatív európai pártjaival. Ennek legfontosabb kifejeződése az, hogy a Fidesz még mindig az Európai Néppártban (EPP) foglal helyet, és tagsága legfőbb védelmezője a középjobb EPP frakcióvezetője, a német Manfred Weber – írta Mounk, és felidézte Weber Orbánnal kapcsolatos állásfoglalásait. Nem világos, hogy taktikai megfontolások, valós ideológiai affinitás, vagy ezek valamely keveréke a motiváció, de Weber mélységesen cinikusan védelmezi a magyar kormányt a felelősségrevonástól.

Daniel Kelemen, a Rutgers egyetem politológus professzora úgy látja, hogy Weber magatartása végzetesen aláásta Európa képességét arra, hogy kordában tartsa Orbánt. Mivel az Európai Parlament legnagyobb frakciója nem szakított a Fidesszel, lehetetlen volt kiépíteni egy pártokon átívelő konszenzust Orbán szankcionálására. Mindez felbátorított más országokat is. Weber tehát alapvető szerepet töltött be abban, hogy Orbán lerombolhatta a magyar demokráciát, Angela Merkel mégis támogatásáról biztosította abban, hogy Weber induljon a jövő évi európai választásokon az EPP csúcsjelöltségéért. Ezeknek a fejleményeknek a jelentősége messzemenően nem tudatosodott. Nem titok, hogy Merkel nem lelkesedik Orbánért. A jelek szerint azonban úgy látja, hogy szüksége van rá a többsége megőrzéséhez az Európai Parlamentben, és ahhoz, hogy a hazai koalíciója békéjét fenntartsa. Az elvi álláspont nagy árat követelne, és ezért alighanem úgy döntött, hogy békét köt a nem demokratikus jobboldallal. Ez hatalmas kihatással van az európai politikára. Egyrészt minden eddiginél világosabbá vált, hogy az Európai Unió kész tolerálni a mélységesen illiberális és nem demokratikus államokat tagjai sorában. Ez súlyosan károsítani fogja az unió legitimációját.

Másrészt leomlott az a bástya, amelyet a jobb- és baloldali fősodor pártjai a demokrácia ellenségeivel szemben egykor alkottak. Ha Merkel és Weber el tudja árulni elveit annak érdekében, hogy megtartsa a többséget a viszonylag kevéssé fontos Európai Parlamentben, akkor nemigen várható el, hogy ellenállást tanúsítson az AfD szélsőjobb párttal kötendő szövetséggel szemben, ha majd egyszer ez lesz az ára annak, hogy megtartsa a hatalmat Berlinben. Merkelben sok éven át a liberális demokrácia értékeinek hősies védelmezőjét látták.

Az utóbbi néhány nap azonban karrierje sokkal sivárabb értékelését hozta: amennyiben a történelem valóban a konzervatív politikusokon múlik, akkor Merkelre alighanem úgy fognak emlékezni, hogy megbukott kora legfontosabb vizsgáján, és nem szállt szembe a demokráciaellenes jobboldallal.

Merkel lepaktál Orbánnal?

0

A konzervatívok megmenthetik a világot a szélsőjobbtól, ám veszélybe kerül a demokrácia, ha olyanokkal állnak össze, mint a tekintélyelvű Orbán Viktor vagy az AfD. Erre figyelmeztet a Harvard Egyetem német származású politológiaprofesszora a Die Weltben.

Yascha Mounk pontosan ebből a megfontolásból tartja roppant nyugtalanítónak, hogy az amerikai Republikánus Párt siralmas módon csődöt mondott és nem szállt szembe Trumppal. Mert ha az elnök meg is bukik a közeljövőben, akkor is évekig tart, ameddig a tengerentúli politika megtisztul az autokrata törekvések bűzétől. De a konzervatívok Ausztriában is veszélyes szövetségre léptek a szélsőséggel, amely a náci mozgalomból alakult ki, és őszintén csodálja Putyint.

A legmegdöbbentőbb hír szerinte az, hogy Merkel taktikai okokból össze akar állni Orbán Viktorral, a liberális demokrácia legnagyobb ellenfelével. A magyar kormányfő az elmúlt 8 évben

gyakorlatilag szinte diktatórikus hatalmat épített ki az országban,

ami ellen az európai intézmények csupán mérsékelten tiltakoztak. Ennek egyik oka a Fidesz jó viszonya az EPP-vel. A magyarok tagságának legfőbb védelmezője mindig is Manfred Weber volt. A frakcióvezető tökélyre vitte a cinikus hintapolitikát, mert minden esetben, amikor a magyar fél zavartalanul átlépte a vörös vonalat, ám apró taktikai engedményeket tett, pártfogója úgy tett, mintha itt igazi fordulatról volna szó. Ily módon Orbán megúszta, hogy az EU felelősségre vonja, legyen szó a választási visszaélésekről, a független sajtó szétveréséről, a civilek és egyetemek elleni szélsőséges támadásokról.

Weber magatartása nagy mértékben aláásta a lehetőséget, hogy Európa sakkban tartsa a miniszterelnököt.

A Néppárt számára a pártpolitikai szempontok fontosabbnak bizonyultak a magyar demokrácia védelménél.

Ugyanakkor nem titok, hogy Merkel nemigen kedveli Orbánt, de a jelek szerint mégis azt hiszi, hogy szükség van a magyar politikusra, mert nélküle nem lenne meg a konzervatív többség az Európai Parlamentben. Meg ha nagyon határozottan fellépne Budapest ellen, az valószínűleg kiélezné a CDU viszonyát a CSU-val. Ezért láthatólag úgy határozott, hogy nem érdekes az elvhűség, békét köt a nem demokratikus szélsőjobbal.

A következmények óriásiak az európai politikában. Először is egyértelmű, hogy az EU még jó sokáig teljes jogú tagként tűr meg a soraiban mélységesen illiberális, sőt demokráciaellenes államokat. Ám ez hatalmas károkat okoz az unió legitimitásának. Ugyanakkor minden eddiginél törékenyebb a bástya, amelyet egykor a jobb- és baloldal a demokrácia ellenségeinek feltartóztatására emelt. Ha Merkel és Weber hajlandó elárulni az elveit a többség érdekében a nem túl fontos EP-ben, akkor miért kellene abban bízni, hogy egy nap nem utasítják vissza az AfD-t, ha úgy hozzák a hatalmi viszonyok Berlinben? De ha valóban létrejön az összefogás Orbánnal, akkor Merkelre úgy fognak emlékezni, mint aki csődöt mondott a legfontosabb kérdésben, mert nem szállt szembe a demokráciaellenes szélsőjobbal.

Die Welt/Szelestey Lajos

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK