Kezdőlap Címkék Menekültek

Címke: menekültek

Tűzparancs a katonáknak a migránsok ellen – egyelőre nem nálunk, hanem Amerikában

0

Ez olyan, mint egy invázió! – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Ha köveket dobálnak a határon, akkor a katonák fegyverrel válaszolnak – jelentette ki Donald Trump, aki 15 ezer katonát vezényelt ki az Egyesült Államok és Mexikó határára, hogy megállítsák a “migránskaravánokat”.

Három migránskaraván tart Mexikón keresztül az Egyesült Államok felé. Hondurasból indultak el, összesen 7 ezren. Mexikó és Guatemala határán köveket dobáltak, hogy átengedjék őket. A karavánok lassan haladnak, a létszámuk egyre fogyatkozik és valószínűleg csak november végén vagy december elején érik el az amerikai-mexikói határt. Az Egyesült Államokban viszont választásokat tartanak november elején, ezért fontos Trumpnak megmutatnia az elszántságát a migránsokkal szemben.

Az Egyesült Államok területén több millió illegális bevándorló él, Trump ki akarja utasítani őket. Azt is tervezi, hogy megszünteti a születési jogot, vagyis azt, hogy az USA területén megszületett gyerek automatikusan amerikai állampolgár lehet – függetlenül szülei jogi státuszától. Ehhez az új törvényhez viszont módosítani kellene az Egyesült Államok alkotmányát, ami nagyon komoly politikai támogatást igényel a kongresszusban. Ahol a képviselőházban hatalomra juthat az ellenzéki demokrata párt, ha a választások Trump számára kedvezőtlenül alakulnak.

Feszült helyzet a boszniai-horvát határon

0

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint közel 20 ezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába, és 13 ezret tartóztattak fel a hatóságok. Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban. Horvátországba, azaz az unióba akarnak bejutni.

Legkevesebb három menekült megsebesült a boszniai-horvát határon szerdán, a migránsok és a rendőrök összecsapásában. A tömeg két nap várakozás után törte át a határon álló kordont, abban a reményben, hogy így átjutnak az Európai Unió határán Nyugat-Európa felé, de a horvát rendőrök vízágyúval tartották vissza a köveket dobáló embereket, írja a euronews.com.

„Nincs más választásunk, nincs több pénzünk, mindenünk elveszett, és itt nem maradhatunk. Nincs meleg hely, ahol meghúzhatnánk magunkat, nincs ágyunk, napok óta nem aludtunk, hónapok óta nem aludtuk ki magunkat igazán” – mondta egy iráni férfi.

Az elmúlt időszakban egyre több menekülő balkáni útvonala keresztezte Boszniát. Idén ezidáig legkevesebb 16 ezren léptek be az országba. Közülük több ezren ott is rekedtek, elsősorban Bihaćon és környékén, mert Horvátország nem engedi be területére az illegális határátlépőket.

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint közel 20 ezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába, és 13 ezret tartóztattak fel a hatóságok. Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban. Többségükben az ország nyugati részében, a horvát határhoz közeli Bihać környékén zsúfolódtak össze, ahol parkokban és romos épületekben vertek tábort. A boszniai hatóságok szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szerb és a montenegrói rendőrök átengedik őket a határon.

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat több mint két és fél évvel ezelőtt zárták le, azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó menekültek száma. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, s náluk akarnak menedéket kérni.

Az említett útvonal lezárása óta a bevándorlók új útvonalakon, többségében Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznek Horvátországba, majd onnét Szlovénián keresztül Nyugat-Európába próbálnak meg eljutni. A határsértések mindennaposak.

Nemcsak éheztetik, verik is a menekülteket a magyar határnál

0

Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a menedékkérők elszállásolását biztosító tranzitzónákra vonatkozó szabályozását, és véget kell vetni a kísérő nélküli kiskorúak fogva tartásának.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (amelynek semmi köze az Európai Unióhoz) tájékoztatása szerint a jelentés a szakbizottságnak a Röszke és Tompa mellett található tranzitzónákban tett legutóbbi, 2017. október végi látogatásának tapasztalatait összegzi.

A jelentés szerint tranzitzónák felszereltsége jó, elfogadható feltételeket biztosít a menedékkérőknek – ugyanakkor aggódnak amiatt, minden menedékkérő kénytelen itt maradni, amíg kérelmüket elbírálják,

a helyiségek zárkákra emlékeztetnek,

így a környezet nem alkalmas emberek, különösen gyerekek elszállásolására.

A nem sokkal a jelentést készítők érkezése előtt a határ szerbiai oldalára toloncolt illegális bevándorlók közül sokan arra panaszkodtak, hogy

magyar rendőrök megverték őket, amit a delegáció orvosszakértőjének véleménye is alátámasztott.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a jelentésben több konkrét esetet le is írnak: volt, akit összerugdostak, másokat ütöttek-vertek, többeket kutyákkal félemlítettek meg – volt, akit egy rendőrkutya meg is harapott. Egy kisebb csoport arról számolt be, hogy amikor elfogták őket, akkor a férfiakat ököllel, a nőket gumibottal verték.

A bizottság szerint korábban nem folyt olyan eljárás, amely felmérte volna az erőszakos kitoloncolást követő bántalmazás kockázatát, és azt tanácsolta, hogy a magyar hatóságok vessenek véget a bevándorlók visszaküldésének.

Az Európa Tanács közleménye szerint az illetékes magyar hatóságok a jelentésre adott hivatalos válaszukban azt írták, hogy a jelentés egyebek mellett “számos, a tényekkel ellentétes állítást tartalmaz, amelyek természete inkább politikai, mintsem szakmai”.

“A magyar hatóságok válaszából egyértelműen kitűnik, hogy a jelentésben felvetett aggodalmak továbbra is érvényesek”

– idézi a közlemény az ET kínzás elleni bizottságának elnökét, Mikola Gnatovszkijt, aki reméli, hogy a szakbizottság delegációjának év végén tervezett következő látogatása lehetőséget biztosít a felvetett kulcsfontosságú kérdések megvitatására a helyzet javítása érdekében.

Nemrég egyébként az is kiderült, hogy a menedékkérők egy részét éheztették is a tranzitzónában. Erről itt olvashat bővebben.

Szabó Szabolcs: a tranzitzóna mint egy börtön

0

Szörnyűbb, mint amire számítottam – mondta a déli tranzitzónában tett látogatásuk után Szabó Szabolcs. Szél Bernadett-tel rettenetes körülményeket, valóságos börtönt láttak a déli határ mentén. A legrosszabb a gyerekek sorsa: nem értik, mi történik, és nem is tanulhatnak.

A szerb határon lévő tranzitzónába látogatott el a két LMP-s politikus, a vizitről frissen indult blogjában számolt be Szél Bernadett. Az általa leírtak is rendkívül mostoha körülményekről tanúskodnak: 16 napos csecsemővel ott élő menekült asszonyról, egy másikról, akinek elvetélt pár hónapos magzata. A forróság vagy az özönvízszerű eső is megkeseríti az ott lévő 61 menekült dolgát. Jelenleg 25 gyerek van köztük.

Szörnyűbb, mint amire számítottam – ezt már Szabó Szabolcs mondta a Független Hírügynökségnek. Az egész olyan, mint egy börtön, amelyben ítélet nélkül élnek emberek bezárva – derül ki szavaiból. A tábort kívül pengés drót veszi körül, és a belső szektorokat is ugyanilyen acélhálókkal választják el egymástól. Köztük

minden ajtó lakattal elzárva, közlekedés csak engedéllyel, kísérővel,

például ha orvoshoz mennek.

Három részre van osztva a tábor. Az egyikben a családok, a másikban a 14-18 éves fiatalok, a harmadikban az egyedül álló férfiak tartózkodnak; a 14 éven aluli gyerekeket Fótra szállítják.

Az összes körülmény azt a célt szolgálja, hogy minél inkább elvegyék a menekültek kedvét attól, hogy ide jöjjenek – mondta Szabó Szabolcs. Egyértelművé tették nekik is, hogy csak azért jutottak be a táborba, ment parlamenti képviselőként kötelező beengedni őket, de tolmácsot nem vihettek magukkal. Szerencséjükre éppen ott volt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) egy embere, aki angol-fárszi tolmácsolásban segített nekik. Az egy kivételével mind afgán között többen is kitűnően beszélnek angolul, velük megérttették magukat.

A 61 ember jelenleg

mind menekültügyi eljárás alatt áll,

első fokon, aminek vége az automatikus elutasítás, vagy a második szakaszban, amikor a fellebbezés zajlik. Már ha megértik, mi történik velük, mert a politikus azt tapasztalta, hogy a legjellemzőbb az általános tájékozatlanság.

Állandó tolmács nincs a táborban,

az angolul beszélők próbálnak információhoz jutni.

A hivatalos magatartás is azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb információ jusson ki a lakossághoz a szörnyű körülményekről. A személyzet lényegében semmilyen kérdésre se válaszolt a képviselőknek, akiknek telefonját kirakatták velük a bejáratnál, de még

a nemzetközi szervezet munkatársainál se lehet készülék

– mondta Szabó Szabolcs. A menekültek viszont tarthatnak, ha van pénzük, a szociális munkások a táboron kívül feltöltik a kártyákat. Ahogyan ezek a segítők visznek nekik ételt is, ha meg tudják fizetni.

Az egyik fiatal azt mesélte Szabó Szabolcséknak, hogy látta a tévében, hogy Orbán Viktor azt mondta, a kormány a keresztényeken segít. Akkor

rajta mint keresztényen miért nem segítenek már nyolc hónapja

– kérdezte.

Az élelmezés a jelek szerint valóban megoldódott, a felnőttek háromszor, a fiatalok ötször kapnak enni naponta, és hetenként egy nagyobb élelmiszercsomagot is kapnak – mondta a politikus.

Amit azonnal meg kellene oldani, az legalább

a gyerekek helyzetének enyhítése

a képviselő szerint. Olykor kirándulni vagy fagyizni vinnék ki őket a táborból. Ezen túlmenően viszont a kormány bement abba az utcába, ahonnan nincs visszaút: a hajdan volt rendes menekült-ellátási rendszert felszámolta, a jelenlegi penge-drótkerítéses megoldás legfeljebb papíron felel meg az uniós irányelvnek, amely tiltja a fogva tartást. Ez is az elrettentést célozza – mondta az LMP-s képviselő.

Az viszont a magyar törvénynek nem felel meg, hogy elvileg kapnak oktatást a fiatalok, a gyakorlatban azonban nem. A forró konténerekben éjszaka nem tudnak aludni, nappal próbálják kipihenni magukat – jellemezte a helyzetet Szabó Szabolcs. Ráadásul anyanyelvükön nem tanulhatnak, legfeljebb angolul – ha a tankerületi igazgatóság ad angolul tudó tanárokat.

3 ezer körül vannak menekültek Szerbiában

Ez a szám az utóbbi hónapokban alig változott, Bulgáriából tavasz óta többen jönnek, viszont az északi részeken, például a szabadkai táborban a számuk nem haladja meg az ötvenet. Itt várják, hogy Magyarországon keresztül Svájcba vagy Németországba jussanak.

A legtöbb menekült délről, Bulgária és Macedónia felől érkezik Szerbiába, méghozzá legtöbben Afganisztánból, majd Pakisztánból, Iránból és Irakból, míg Szíriából egyre kevesebben.

Az év eleje óta valamivel több mint 8500-an tartózkodtak hosszabb-rövidebb ideig az összesen 18 befogadó központban. Érdekes adat, hogy közülük több 3 ezren kifejezték megérkezésükkor, hogy Szerbiában kérnek menedékjogot, viszont csak 78-an fordultak hivatalosan is a hatóságokhoz.

A szerbiai menekültügyi szervek adatai szerint egy-egy menedékkérő volt olyan országokból is mint Ausztrália, Hollandia, Románia, Oroszország, Törökország stb.

Svetlana Palić, a szerb kormány képviselője több helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy 2015 óta a helyzet teljesen megváltozott: a befogadó központokban több idő van a menekültekkel való foglalkozásra. „Arra beszéljük rá őket, hogy türelmesen várják ki, amíg bejuthatnak Magyarországra, mert az illegális határátlépés nagy veszélyekkel jár.”

Valamivel összetettebb a helyzet Bosznia-Hercegovinában, ahol több mint 16 ezer menekült van és akiknek a „mozgatása” azaz az egyik területről a másikra szállítása komoly feszültségeket okoz. Ez azonban elsősorban az ország megoldatlan belső problémáiból és nem magukból a migránsokból fakad.

Egy viszonylag új útvonalon érkeznek a menekültek Bosznia-Hercegovinába: Görögország, Macedónia, Montenegró vagy Koszovó érintésével. A cél az EU tag Horvátország, majd a schengeni övezetbe tartozó Szlovénia.

Felfüggeszti a CEU a menedékkérőknek szóló oktatási programjait

0

Az egyetem a bevándorlási különadó miatt kényszerül erre.

A CEU közleménye szerint az egyetem arra kényszerült, hogy augusztus 24-ével, azonnali hatállyal felfüggessze a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjait, valamint a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett, EU által finanszírozott Marie Curie ösztöndíját.

Mint írják,

a bevándorlási különadóról szóló törvény miatt kényszerültek erre a lépésre.

A CEU adótanácsadói szerint ugyanis lehetséges, hogy a törvény értelmében az egyetemnek 25%-os különadót kellene fizetnie a programok után. Amíg a törvényi és adózási feltételek nem tisztázódnak, a CEU felfüggeszti a programokat.

A CEU a közleményben hangsúlyozza, hogy az OLIve programok

kizárólag a Magyarország területén törvényesen tartózkodóknak biztosítottak oktatást.

Mint írják, büszkék a programban végzett munkájukra és az európai menekült és migrációs folyamatok terén végzett kutatásaikra, és mindent megtesznek, hogy ezt a munkát a jövőben is folytathassuk.

Arról, hogy különböző civil szervezetek hogyan reagáltak a törvényre, itt olvashatnak. A kormány CEU  elleni hadjáratával is többször foglalkoztunk már, változás egyelőre itt sincs: a kormány az amerikai nyomás ellenére sem írta alá a megállapodást New York Állammal, amely biztosítaná az egyetem további budapesti működését.

Koalíciós vita Olaszországban Orbán látogatása miatt

0

A kisebbik kormánypárt elnöke, a szélsőjobboldali belügyminiszter hívta meg Orbán Viktort, a nagyobbik kormánypárt szerint viszont ez nem hivatalos kormánytalálkozó. Szerintük Magyarországnak nem szabadna több uniós forrást adni, ha a kormány nem hajlandó menedékkérőket átvenni.

Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga elnöke, olasz belügyminiszter és Orbán Viktor kölcsönösen nagyra tartják egymást, Salvini ezért is hívta meg Orbánt, hogy tárgyaljanak az Európába tartó menedékkérők visszavételéről.

Csakhogy ebben a kérdésben

alapvető ellentét van a két kormány között:

az olaszok azt akarják, hogy kötelező jelleggel vegyen át tőlük a többi tagállam menedékkérőket, a magyar kormány ezt mereven elutasítja.

A nagyobbik koalíciós párt, a populista Öt Csillag frakcióvezetői ezért ki is adtak egy közleményt, amelyben azt írják: Salvini és Orbán keddi megbeszélése csak és kizárólag politikai eszmecsere és nem intézményes vagy kormánytalálkozó.

Azt írják: „azoknak az országoknak, amelyek nem csatlakoznak a menekültek áthelyezésekhez, és mindazoknak, akik válaszra sem méltatják Olaszország segélykérelmét, véleményünk szerint

nem kellene több európai forrásban részesülnie

– és ezen országok között jelenleg Magyarország is szerepel”.

A baloldal tüntetést is szervez kedden Milánóban Salvini, Orbán, valamint az általuk képviselt „egoista és szögesdrótos” Európa ellen. Egy másik szélsőjobboldali párt, az Olaszország Barátai viszont örül Orbán látogatásának.

Közben az is kiderült, hogy elhagyhatják a Catania kikötőjében veszteglő hajót a menedékkérők, akiket a belügyminiszter utasítása alapján tartottak ott. Az olasz katolikus egyház ugyanis bejelentette, hogy gondjaiba veszi őket, több ország, például Albánia és Írország pedig jelezte, hogy többeket hajlandó befogadni.

Salvini ellen egyébként nyomozás is indult utasítása miatt, ugyanis az olasz törvények szerint a hatóságok 48 órán túl senkit sem tarthatnak fogva letartóztatási parancs nélkül.

Végül beengedték Iványi Gábort a tranzitzónába

0

Igaz, ehhez az kellett, hogy egy parlamenti képviselő is elkísérje.

A hét elején a tranzitzónában éheztetett menedékkérőknek akart ételt vinni az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke – akkor nem engedték be. Most viszont a DK parlamenti képviselőjével, Gréczy Zsolttal együtt mentek el Röszkére és Tompára is.

Amint a Facebookon közzétett videójukból kiderül, most azt mondták nekik, hogy „minden tökéletesen rendben van”. Tompán nem fogadták el az általuk vitt élelmiszert, Röszkén viszont igen. Azt mondják,

szeretnék, ha szúrópróbaszerű ellenőrzés lenne.

Iványi Gábor a videón arról beszél, hogy gyakorolni kellene a vendégszeretetet, civil szervezetként és egyházként is elfogadhatatlan számára, hogy ki vannak rekesztve a tranzitzónákból. Szerinte ha nem engedi meg a hatóság a bejutást, akkor rejtegetni valója van.

Mint mondta, az étel megvonása tiltás, és ez ellen tiltakozik. Az se közömbös számára, hogy Magyarországról milyen kép alakul ki a világban.

Az éheztetett menedékkérők ügyében a Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz fordult, amely kötelezte a magyar kormányt, hogy biztosítsa az ellátást. Ezután „jogi kiskaput” is sikerült találniuk a hatóságoknak, így most minden menedékkérő kap enni. Az ügyről ide kattintva olvashat bővebben.

Jogi kiskapu kell, hogy ne éheztessék a menedékkérőket?

Több menedékkérőt is éheztettek a tranzitzónákban, az üggyel már a strasbourgi bíróság is foglalkozott.

Éheztetik a menedékkérőket a magyar tranzitzónákban, erről szóltak a hírek az elmúlt hetekben. Az ügyet a Magyar Helsinki Bizottság tárta fel, a botrány a nemzetközi sajtóba is bekerült, több országban is írtak róla.

Júliustól ugyanis új menekültügyi szabályozás van érvényben Magyarországon: ennek értelmében Szerbia biztonságos országnak számít (pedig az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az), vagyis,

minden onnan érkező ember menedékkérelmét elutasítják.

Ahogy a Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt a Független Hírügynökségnek elmondta, ez nem is normál eljárás keretében történik, hanem úgynevezett elfogadhatósági eljárásról van szó. Ez azt jelenti, hogy miután beengedik a határon (sokszor hónapokig) várakozó menedékkérőt a tranzitzónába, meghallgatják, megnézik, melyik országokon át jött, és ha van köztük biztonságos harmadik ország, akkor „nem elfogadhatóként” el is utasítják a kérelmet.

Miután ez megtörtént, a menedékkérő idegenrendészeti eljárás alá kerül. A menedékkérelem elutasítása ellen van lehetőség fellebbezni, három napig. A kérelem elutasítása után azonban rögtön kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki a menedékkérőnek, méghozzá a röszkei vagy a tompai tranzitzónának egy külön részlegét.

Itt viszont már nem jár a menedékkérőknek ellátás. Vagyis,

enni sem kapnak,

kivéve a kismamákat és a gyerekeket. A Helsinki Bizottság olyan esetről is tud, hogy étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.

Élelmiszert viszont a menedékkérők csak úgy tudnának szerezni maguknak, ha elhagynák a tábort – amely csak Szerbia felé nyitott.

Volt, aki próbált ételt vinni a menedékkérőknek, például Iványi Gábor – de nem engedték be. Elment a tranzitzónához Hadházy Ákos is, aki a Facebookon azt írta utána: negyedórás tanácskozás után beengedték, majd beszélhetett az igazgatóval is, aki azt mondta neki, „jelenleg” nincs éheztetett menedékkérő.

Azt viszont elismerte, hogy

„korábban valóban voltak olyanok, akik néhány napig nem kaptak élelmet”,

de szerinte nekik voltak tartalékaik. Ugyanakkor az igazgató azt is mondta Hadházynak: „a törvény szerint rövidesen sokan lesznek ellátás nélkül hagyott menekültek a tábor területén”.

Az idegenrendészeti eljárás végén, ahogy Hadházy fogalmazott, rendezetten, papírokkal át kell adni az elutasított menedékkérőt a szerb hatóságoknak – akik azonban nem veszik vissza őket. Így aztán magyar menekülttáborba kell vinni őket, és valódi eljárást lefolytatni.

Kivéve persze, ha az éheztetés miatt a menedékkérő már korábban úgy döntött, hogy elhagyja a tranzitzónát,

ezt viszont csak úgy teheti meg, ha visszamegy Szerbiába.

A kormány szerint minden rendben volt az ügyben, a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írja, „a magyar törvények világosan kimondják”, hogy mindenkinek, „aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás”. Erre a magyar állam évente fejenként több mint 700 ezer forintot költ (ez kevesebb mint napi 2000 forintot jelent). Ha valakinek viszont elutasították a kérelmét, akkor el kell hagynia a tranzitzónát.

A közlemény szerint nincs botrány, csak „a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója” az egész.

Csakhogy az ügyben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is lépett, és

kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a menedékkérőkről.

A Magyar Helsinki Bizottság fordult a bírósághoz, nyolc konkrét eset miatt. A bíróság végül mind a nyolc esetben elrendelte, hogy kapjanak ételt a menedékkérők. Ahogy közleményükben írják: „A döntések arra alapultak, hogy az élelem megtagadása az embertelen bánásmód tilalmába ütközik, illetve a bíróság – szintén a valóságnak megfelelően – fogva tartási helynek tekinti a tranzitzónákat, ahol az államot ellátási kötelezettség terheli.”

A Helsinki Bizottság azt is írja: a bizottság ügyvédei arról is tudomást szereztek, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy a menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni. Ahogy Zádori Zsolt fogalmazott,

„megoldották okosban”,

csakhogy ezt nem lehet jogállaminak nevezni.

Annyi történt ugyanis, hogy most már nem jelölnek ki kötelező tartózkodási helyet az idegenrendészeti eljárás alá került menedékkérőknek, vagyis nem különítik el őket a táborban. Így aztán jelenleg ugyanolyan ellátásban részesülnek ők is, mint azok, akiknek még nem utasították el a kérelmét.

Újabb mélyponton a magyar hatóságok

0

Az „arab CNN”, az al-Dzsazíra számolt be arról, hogy  Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet arra szólította fel a magyar kormányt: vessen véget az embertelen bánásmódnak a tranzitövezetekben és adjon újra enni az elutasított menedékkérőknek.

Lydia Gall, az emberi jogi szervezet képviselője úgy fogalmazott: a magyar hatóságok újabb mélypontra süllyedtek, amikor megtagadták az őrizetben lévő emberek ellátását. Láthatólag örömüket lelik a nemzetközi jog megsértésében, ideértve az EU előírásait. Szerinte úgy tűnik, a cinikus eljárás célja, hogy rákényszerítsék az érintetteket: menjenek vissza Szerbiába.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság csaknem két hete már kötelezte Magyarországot, hogy az vessen véget ennek a gyakorlatnak 5 család esetében, ami meg is történt, ám a Human Rigths Watch szerint

tucatnyi másik menedékkérőtől megvonhatják az élelmiszert.

A jelentés idézi a Bevándorlási Hivatalt, amely arra hivatkozik, hogy a magyar jogszabályok értelmében a két különleges zónában nem köteles gondoskodni az ott lévőkről. A HRW viszont nemzetközi szerződésekre, illetve normákra hivatkozik. Lydia Gall gyalázatosnak és képtelenségnek tartja, hogy a bíróságon keresztül kell kicsikarni a bajbajutottak számára akár egy szelet kenyeret. Úgy értékelte, hogy az EU-nak sarkára kell állnia, mert máskülönben az egyértelmű jogsértésnek súlyos következményei lesznek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK