média Archives » Oldal 12 a 13-ből » Független Hírügynökség

Lapszem – 2017. szeptember 14.

FüHü

-

2017-09-14

Ma a Szerénák és a Roxánák ünneplik a névnapjukat. Van Önnek ilyen nevű ismerőse? Na ugye! Már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: Menesztik az üldözött keresztények helyettes államtitkárát

A Népszava értesülései szerint menesztik Török Tamást, az üldözött keresztények helyettes államtitkárát. A kormány tavaly szeptemberben döntött arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) égisze alatt, Rétvári Bence államtitkár felügyeletével létrehozza a keresztények segítéséért felelős helyettes államtitkárságot. Vezetőjévé az Olaszországból hazatérő diplomatát, Török Tamást nevezték ki. Bemutatkozó sajtóbeszélgetésén azt mondta, hogy az új helyettes államtitkárság a többinél kisebb, mindössze egy főosztály tartozik alá, és tíz alkalmazottal kezdi meg munkáját. Bővebben itt.

Magyar Nemzet: Már látszik a számokon, hogy fékeztek az autógyárak

A magyar gazdaság makroszámai ma már jók, az összkép ugyanakkor sokkal árnyaltabb ennél – idézi a Magyar Nemzet számos közgazdász véleményét.

Ők elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy túl nagy szerep jut az összteljesítményt tekintve néhány ágazatra, ezért bármiféle ezeket érintő negatív hatás azonnal meglátszik az egész magyar gazdaság mutatóin. Hogy ez mennyire így van, azt jól érzékeltetik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss ipari termelési adatai. A KSH második gyorsbecslése szerint ugyanis idén júliusban a hazai ipar teljesítménye 4,2 százalékkal múlta alul a májusit, és ez még akkor is jelentős visszaesés, ha tavaly júliushoz képest még mindig 0,2 százalékkal emelkedett a termelés.

A zuhanás okát egyértelműen abban látják a szakértők, hogy

kisebb sebességi fokozatra kapcsoltak a magyarországi autógyárak, és ez az egész ipar teljesítményére rányomta a bélyegét.

A júliusi magyar visszaesés a második legnagyobb mértékű volt az Európai Unióban.

A szintén erős autóiparral rendelkező Csehország produkálta a legnagyobb, tízszázalékos mínuszt. Még többet itt olvashat.

Magyar Hírlap: A Fideszt az érdekli, mit tud Gyurcsány Ferenc a korrupciós ügyekről

A Fidesz választ vár Gyurcsány Ferenc volt kormányfőtől, a DK elnökétől arra, hogy mit tud a 2010 előtti korrupciós ügyekről – olvasható a Magyar Hírlapban.

Puskás Imre, a nagyobbik kormánypárt szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: Gyurcsány Ferenc keddi dunaújvárosi lakossági fórumán arról beszélt – idézte őt -, hogy 2010 előtt visszakérték a kormányzati beruházásokra szánt pénzek 20 százalékát.

A volt miniszterelnök már korábban is tett azzal kapcsolatos kijelentést, hogyan működött a kormányzati korrupció a szocialista országvezetés alatt, úgy fogalmazott ugyanis, hogy sok helyről vándorolt pénz az MSZP-hez, de jobb nem tudni, honnan – mondta Puskás Imre, hozzátéve: a DK elnökének volt olyan nyilatkozata is, amely szerint többek között azért hagyta el az MSZP-t, mert ott lopnak.

A Fidesz szóvivője szerint viszont kedden Gyurcsány Ferenc már „konkrét bejelentéssel szolgált”, amellyel kapcsolatban kérdéseket intézett az ellenzéki pártelnökhöz. Még többet erről itt olvashat.

Magyar Idők: A Nyugat át akarja tolni a migránsokat Közép-Európába

Jean-Claude Juncker a bevándorláspárti Brüsszel hangja. Megszokhattuk már, hogy a bizottság újra és újra megtámadja Magyarországot amiatt, hogy nem bevándorláspárti. Ők azt szeretnék elérni, hogy elbontsuk a kerítést, beengedjük a migránsokat – nyilatkozta a Magyar Időknek az igazságügyi miniszter helyettese.

Völner Pál a lapnak adott interjújában beszélt arról is: Brüsszel már a következő napokban pert indíthat hazánk ellen a kvótaügy miatt, vagyis még csupán a bevándorlási harc kezdeténél tartunk. Ha még részletesebben is olvasna erről, itt megteheti.

Lapszem – 2017. szeptember 12.

FüHü

-

2017-09-12

0

Ma Mária napja van. Esős, őszies idő várható, már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Magyar Idők: Igazságot tennének a disszidens árvák ügyében

A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igazságtételt az Oikosz Alapítvány – értesült a Magyar Idők a szervezet kuratóriumának elnökétől.

Nagy Ervin felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint több ezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.

Népszava: Az ezüst is csúnyán csillog

Továbbra is elkeserítőek a magyarországi öngyilkosságokra vonatkozó adatok: az Európai Unión belül hazánkban a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető emberek aránya –idézi a Népszava az Eurostat legutóbbi jelentését. Az első helyen Litvánia áll, az országban 100 ezer lakosra 32 öngyilkosság jutott. Magyarországon – holtversenyben Lettországgal és Szlovéniával – ez a szám 19-et tett ki. Az uniós átlag 11.

Az egyik legnagyobb kihívást az időskori öngyilkosság jelenti, de a fiatalabb korosztály is érintett: a statisztikák szerint hazánkban a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget önkezűleg az életének. Az öngyilkosság az egész világon kiemelt egészségügyi probléma, a WHO adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba. A háttérben rendszerint valamilyen kezeletlen pszichiátriai zavar (depresszió, személyiségzavar, szerfüggőség) húzódik.

Magyar Nemzet: 900 millió forintot irányított át Orbán a közszférából az egyházakhoz

A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.

„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot.

Magyar Hírlap: Finomítanak a megfigyelési szabályokon

Az adatvédelmi hatóság jelzése miatt mégsem kötelezné a szállásadókat a belügyi tárca a magyar állampolgárságú vendégek igazolványainak rögzítésére

Mégsem kellene másolatot készíteniük magyar állampolgárságú vendégeik igazolványairól a szálláshelyeknek, az erről szóló rész ugyanis kikerült a Belügyminisztérium által készített, a „belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló” előterjesztés-tervezetből – értesült a Magyar Hírlap. Ismeretes, az ellenzéki sajtóban a napokban öles címekkel jelent meg a hír, hogy a kormány „szorosabb ellenőrzés alá vonná az állampolgárokat”.

Hogyan működhet a sajtó Trump és az álhírek világában?

FüHü

-

2017-09-11

0

Hogyan működhet a sajtó Trump és az álhírek világában?

Donald Trump háborút hirdetett a sajtó ellen, Kat Downs Mulder, a Washington Post grafikai igazgatója arról beszélt a News Impact Budapest konferencián, hogyan lehet ilyen környezetben az újságíróknak dolgozni. Oliver Sauter, a WorldBrain alapítója pedig arról, hogyan lehet küzdeni az álhírek ellen.

Mivel Donald Trump állandóan támadja a sajtót, leszámítva persze a neki kedves, elsősorban a szélsőjobboldalhoz közel álló médiumokat, teljesen megváltozott az a környezet, amelyben az újságíróknak dolgozniuk kell. Trump és tanácsadói egyenesen arról beszélnek, hogy a média látja el az ellenzéki pártok szerepét – ha valakinek ez a gondolat ismerősnek tűnik, az nem véletlen, hasonló üzenetet közvetít a Fidesz is, természetesen Amerikából hozva az ötletet.

Kat Downs Mulder felidézte a Washington Post egy másik szerkesztőjének, Marty Baronnak egy korábbi interjúját. Ő azt mondta:

Trump ugyan háborút hirdetett, de ez nem kölcsönös, mi nem háborúzunk, mi csak a munkánkat végezzük.

Azt is mondta: aki független, az ma már ellenségnek számít, ezért Trump gyakran démonizálja a médiát, az újságírókról pedig lealacsonyító kifejezésekkel beszél (ez is ismerős lehet Magyarországról).

Kat Downs Mulder szerint ebben a megváltozott környezetben az újságíróknak is másképp kell dolgozni: többek között átláthatónak kell lenni, elismerni az esetleges tévedéseket, ugyanakkor még alaposabban ellenőrizni a tényeket.

Oliver Sauter is beszélt a megváltozott környezetről. Azt mondta: ő nem „igazság utáni” (post-truth) világnak nevezné a mostanit, hanem „bizalom utáninak” (post-trust). Szerinte ugyanis a közönség egy része pont a bizalmát vesztette el a sajtó felé, és ez is segíti az álhírek terjedését.

Ma képtelenség minden egyes információnak utánanézni, amellyel az interneten találkozunk, így bárki könnyedén áldozatául eshet az álhíreknek, dezinformációnak. Oliver Sauter szerint ez ellen muszáj küzdeni, de azt is fontosnak tartja, hogy

nem lehet meggyőzni embereket úgy, ha valaki megfellebbezhetetlen igazságként hangoztatja saját véleményét,

hanem meg kell mutatni több, eltérő gondolatot is.

Ehhez minőségi tartalomra van szükség, ezt előállítani viszont nehéz és időigényes. De megéri, hiszen az igazán hiteles, megbízható lapok (New York Times, Washington Post, Guardian) előfizetőinek a száma még az utóbbi időszakban is nőtt.

„Nem normális, ahogy most állunk”

FüHü

-

2017-09-11

0

Magyarország fantasztikusan rossz példa a média szempontjából – ezt mondta Dean Starkman Pulitzer-díjas újságíró, a CEU Center for Media, Data and Society kutatója a News Impact Budapest nevű konferencián, az Akvárium Klubban. Szerinte Donald Trump csak egyetlen szereplő a szabad sajtó elleni globális harcban.

Starkman szerint az újságírás ma nagyon rossz helyzetben van az egész világon, nagyon gyenge, ezért is támadja Donald Trump. Azt mondta: „nem normális, ahogy most állunk”, nem normális, ahogy Trump viselkedik a médiával, az amerikai nép ellenségének nevezi. De emögött

komoly politikai, pénzügyi, technológiai problémák vannak a médiában.

Közép-Európáról Starkman azt mondta, Magyarországon a kormány tudja, mennyire fontos a média, ez abból is látszott, hogy a 2010-es választási győzelem után egyik első dolga volt új médiatörvényt alkotni. Hasonló folyamat játszódott le Lengyelországban is, de újabban már a szerb kormány is rendszeresen támadja a sajtót.

Starkman szerint

a médiának külső és belső kihívásokkal is szembe kell néznie.

A külső fenyegetések közé tartoznak a perek, a pénzügyi korlátozások, különadók, a jogi szabályozási környezet, a források elhallgattatása, egyes országokban a fizikai erőszak, és az utóbbi időben a hackertámadások is. A belső fenyegetések közé pedig az összeomló üzleti modellek, például a csökkenő reklámbevételek, a médiaipari koncentráció és a propagandamédia előretörése.

Magyarországról azt mondta:

„fantasztikusan rossz példa”

ebből a szempontból. A kormány egyre több médiumot szerez meg, emellett a legnagyobb hirdetők egyike, és így újságok „életéről és haláláról” dönthet.

Szerinte az egész világra jellemző jelenség, hogy egyre több olyan szélsőjobboldali médium alakul, amelyek nagyon fegyelmezettek, rengeteget posztolnak a közösségi médiában, és így nagyon sok emberhez jutnak el. A jobbközép média befolyása ezzel csökken, és a szélsőjobb erősödik – ez szerinte Steve Bannon hatása. Ő ugyanis tudta, hogy

sok sztorival a nagy médiumokba is be tudnak kerülni, így ők tudják tematizálni a közbeszédet.

Starkman szerint a helyzet azért félelmetes, mert Donald Trump csak egy szereplője a globális támadásnak a szabad sajtó ellen.

Lapszem – 2017. szeptember 9.

FüHü

-

2017-09-09

0

Jó reggelt, mindenkinek! Ma szombat van, Ádám napja. A legtöbb Ádám nem ma ünnepli a névnapját, de ettől még gondolhatunk rájuk szeretettel. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Lassan kúsznak fel a fogyasztói árak

Augusztusban a várakozásokat kissé meghaladó mértékben, 2,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet – olvasható a Népszavában.

Az érték júliusban még csak 2,1 százalékra rúgott. Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője az okok közül a dohánytermékek jövedéki adóját emelte ki. Az egyhavi drágulás 0,1 százalék, miközben az élelmiszerárak fél százalékkal mérséklődtek.

A szeszes italok és a dohányáruk 0,7 százalékkal drágultak,

a ruházati termékek ára viszont 1,3 százalékkal csökkent, a nyárvégi kiárusítások miatt. Az üzemanyagárak 1,2 százakkal emelkedtek.

Börtönben Habony Árpád volt kedvesének apja

Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Nagy Péter lelkészt, aki több mint két hónapja a kecskeméti börtönben raboskodik – írja a Magyar Nemzet.

A pünkösdi karizmatikus közösségi lelkipásztor három büntetőügyben – köztük csalásban és sikkasztásban – érintett. Ugyanakkor ártatlannak tartja magát, szerinte a politika áll a büntetése mögött, ugyanis

az előző választásokon a váci polgármesteri székért indult független jelöltként a Fidesszel szemben.

Több korrupciógyanús ügyben pedig maga tett feljelentést. Személye azért is érdekes, mert lánya nemrég még Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó kedvese volt.

Már majdnem minden négyéves gyerek jár óvodába

Egyre többen járnak óvodába, hazánk már teljesítette is az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt – közölte a Magyar Hírlappal Rétvári Bence államtitkár, hozzáfűzve, ez leginkább a hátrányos helyzetű gyermekek számára fontos. Tízezres nagyságrendben valósulnak meg a napközbeni gyermekellátás férőhelyeinek bővítését célzó fejlesztések.

Magyarország már teljesítette az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt,

vagyis azt, hogy a négyéves korú gyermekek legalább kilencvenöt százaléka vegyen részt az óvodai nevelésben. Mint mondta, 2010-ben még kevesebb, mint kilencvenhárom százalék volt ez az arány. A kötelező óvodáztatásról szóló korábbi, 2015 szeptemberétől hatályos intézkedés eredményeként még nagyobb, csaknem tízszázalékos a növekedés a háromévesek korosztályában, akiknek a hetvenöt százaléka naponta háromszor ingyenesen étkezik – közölte az államtitkár.

Rétvári kifejtette továbbá azt is, hogy tízezres nagyságrendben valósult, illetve valósul meg új férőhelyek létesítése, és fontos körülmény, hogy immár ezeregyszázhatvanhéttel több pedagógus dolgozik óvodákban, mint hét évvel ezelőtt.

Ron Werber az MSZP szavazóira hajt

Elbizonytalanodott szocialista szavazókat szerezne meg Ron Werber segítségével az LMP – tudta meg a Magyar Idők az MSZP elnökségéből. AÍ lap forrásai azt nem árulták el, hogy az izraeli kampányguru nekik mennyiért dolgozott korábban, annyit azonban jeleztek, hogy az LMP-nek havonta súlyos milliókba kerülhetnek Werber tanácsai.

Az MSZP-ben is meglepődtek azon, hogy Ron Werber várhatóan az LMP kampányát segíti majd, főként annak tükrében, hogy a gyűlöletkarmesterként emlegetett

izraeli kampányguru Gyurcsány Ferencékkel és a szocialistákkal is tárgyalt,

miután újra Budapestre érkezett – ismerték el a Magyar Időknek az MSZP elnökségében.

Werber várhatóan két területen próbálja majd erősíteni Szél Bernadettéket. Elsőként a megyeszékhelyeken, nagyobb vidéki városokban próbálja meg „láthatóvá tenni” az LMP-t, amelynek – sok más kisebb baloldali párthoz hasonlóan – leginkább Budapesten van beágyazottsága.

Murányi jött és megy

FüHü

-

2017-09-08

0

Megbízott főszerkesztőként viszi tovább Murányi András a zoom.hu irányítását.

Az internetes felületek egyik legfrissebb műhelye augusztusban indult el tesztüzemmódban, a volt Index főszerkesztő-helyettes Zappe Gábor vezetésével. A Tarjányi Péter vállalkozó, amúgy biztonságpolitikai szakértő tulajdonolta hírportál azonban máris váltott; a tulajdonos-főszerkesztő közötti szakmai és munkaszervezési viták okán

Zappe közös megegyezéssel otthagyta a zoom.hu-t.

A FüHü információi szerint Murányi, aki a Népszabadság bezárásig sikeresen vitte az addig legnagyobb országos politikai napilapot, és aki hosszú ideig nem is akart a médiában elhelyezkedni,

nem akarja véglegesen átvenni a főszerkesztői posztot,

egy idő után – nyilván azt követően, hogy megtalálják az utódot – vissza szeretne térni a hírigazgatói poszthoz, tekintettel arra, hogy abban a szerepkörben a portfolió további médiavállalkozásait össze kell hangolni.

Lapszem – 2017. szeptember 7.

FüHü

-

2017-09-07

0

Ma a Reginák ünneplik a névnapjukat. És ha valakinek még ez sem elég, annak már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Népszava: Listázza a külföldi magyar tudósítókat a Fidesz

Egyre határozottabb formát ölt Orbán Viktor média ellen meghirdetett háborúja – írja a csütörtöki Népszava. Mint emlékezetes, a miniszterelnök a tusványosi szabadegyetemen adta ki híveinek, hogy a választások előtt „Soros maffiahálózatával, a brüsszeli bürokratákkal meg az általuk működtetett médiával” kell megküzdeniük.

Nem kellett sokat várni, a 888.hu nevű Habon Árpád-közeli propagandaportál most listába is gyűjtött nyolc, külföldi médiumoknak dolgozó újságírót, akik szerintük „Soros külföldi propagandistái”, és „mindent elkövetnek, hogy a külföldi közvélemény előtt lejárassák Magyarországot”.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményben hívta fel az internetes lap munkatársainak és kiadójának figyelmét: a korábbi antidemokratikus korszakok listázási gyakorlatát idéző módszerekkel kollégákat megbélyegezni távol áll a demokratikus újságírás és tájékoztatás gyakorlatától.

Magyar Nemzet: Rejtélyes pénzmozgások az Orbán család cégeinél

Nagyon furcsán vett ki vagy tervez kivenni több tízmillió forintot az Orbán család egyik cégéből a miniszterelnök édesapja és testvére – olvasható a Magyar Nemzetben. Az érintett vállalat, a Gánt Kő és Tőzeg Kft. eddig is aranybánya volt a tulajdonosok számára (a két Orbán Győzőn kívül a kormányfő édesanyja is birtokol kisebb üzletrészt a társaságban), hiszen csak az idén 730 millió forintot fizet ki a családnak osztalékként.

A Magyar Nemzet által megismert egyik dokumentum alapján azonban nem csak így jutnak jelentős összeghez a bányavállalatból a kormányfő rokonai. A szakértők szerint egy nem éppen szokványos számviteli tranzakció ráadásul a cég bevételének elég jelentős részét, közel hatodát érinti.

Magyar Hírlap: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni – idézi Kósa Lajost a Magyar Hírlap. Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez – tette hozzá.

A frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám „a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik”, Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni, a migrációs problémának nem lehet megoldása egy elhibázott kvótadöntés.

Többször is jelezte ugyanakkor, hogy a mostani bírósági döntésen nincs mit végrehajtani, mert az nem egy rendelkező határozat, csupán megállapította a magyar és a szlovák kereset elutasítását. „Ez alapján egyetlen embert nem kell senkinek sem befogadni”.

Magyar Idők: Leválasztanák Karácsonyt az MSZP-ről

Komoly feszültséget okozott a Párbeszéd Magyarországért pártban, hogy noha Karácsony Gergelyt alig három hónapja választották meg a párt miniszterelnök-jelöltjének, ő már augusztusban úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén kész visszalépni Botka László, a szocialisták aspiránsa javára – értesült a Magyar Idők.

Pártbéli források elmondása szerint már az megütközést keltett, hogy Karácsony egyeztetés nélkül, teljesen önjáróan dobta be visszalépésének a lehetőségét a köztudatba. Amikor pedig nemrég személyesen látogatott el Szegedre, hogy az MSZP értelmiségi találkozóján újra partnerségéről biztosítsa Botkát, a párt társelnöke, Szabó Tímea a Párbeszédből való kilépését fontolgatta. A kedélyek végül azzal nyugodtak le, hogy a pártban úgy döntöttek: Karácsony jegeli a Botkához való közeledést, a Párbeszéd pedig a legszélesebb ellenzéki összefogás mellett áll ki.

Lapszem – 2017. szeptember 5.

FüHü

-

2017-09-05

0

Ma Viktor és Lőrinc napja van. Ez nem vicc, tessék komolyan venni. Mi pedig megnéztük, hogy mit írtak a Viktorokról és a Lőrincekről az országos napilapok. Már itt is vagyunk.

Népszava: Milliárdokért és titokban készül az új alaptanterv

Teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok olvasható a Népszavában.

Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása” néven futó (az EFOP-3.2.15-VEKOP-2017 konstrukcióban megvalósuló) fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.

Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám

a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik,

a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg. Egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ám ez a mai napig nem történt meg. Bár a köznevelési törvény előírja, a koncepció kidolgozásának megkezdése előtt a 2012-ben elfogadott NAT hatékonyságáról sem készült elemzés.

Magyar Nemzet: Alig beszélnek nyelvet a kormánypárti politikusok

Bár 2020-tól a kormány megköveteli a diákoktól a középfokú nyelvvizsgát, ha a felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni, ám a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői szégyenkezhetnek leginkább a nyelvtudásuk miatt – idézi a Magyar Nemzet az Azonnali összesítését.

A lap annak apropóján összesítette az országgyűlési képviselők középfokú nyelvvizsgáinak számát, mert 2020-tól kötelező lesz a bizonyítvány megléte ahhoz, hogy a diákok jelentkezhessenek a felsőoktatásba. Ám úgy néz ki, a parlamenti képviselők maguk sem tudnák megugrani az új, szigorúbb kritériumot. Ugyanis

a 199 politikusból mindössze 76-nak,

vagyis a 38 százalékuknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája.

Magyar Hírlap: Ellenőrizetlen és bizonytalan út az anyaméhbe

A magánbiznisz helyett az állami kontroll világába kell áthelyezni a lombikeljárásokat, és ezt néhány éven belül meg is lehet szervezni – olvasható a Magyar Hírlapban.

„Miután a Kaáli Intézetben nem kerül minden magzat beültetésre a méhbe, fölvetődik a kérdés, hogy

mi történik azokkal a megfogant emberi életekkel, amelyeket nem ültetnek be anyaméhbe”

– mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír Tv-nek, ahol egyrészt Veres András püspök lombikprogrammal kapcsolatos elítélő szavairól kérdezték.

Semjént azzal kapcsolatban is faggatták, hogy a kormány jelentősen emeli a lombikprogram finanszírozási keretét, növeli az eljáráshoz szükséges gyógyszerek támogatását, valamint infrastruktúra-fejlesztést biztosít a beültetéseket végző állami intézmények számára. A miniszterelnök-helyettes szavaira Kaáli Géza intézetvezető is reagált.

Szerinte a megtermékenyített, ám be nem ültetett petesejtekkel kapcsolatban a törvény világosan fogalmaz. „A betegek kérhetik, hogy embrióikat későbbi felhasználás céljából lefagyasszák, azt más meddő párnak vagy egy arra jogosult intézetnek felajánlják kutatási célra. Embriókkal nem kereskedhetnek a Kaáli Intézeten keresztül, és nem is dobják ki őket” – fogalmazott a professzor.

Magyar Idők: A Soros-hálózat készül utcai akciókra

A Gyurcsány-párt azzal vádolja a Fideszt, hogy zavargásokat szervez ősszel, miközben a különféle „polgári engedetlenségi” akciókat épp a Soros Györgyhöz köthető csoportok és aktivisták helyezték kilátásba korábban –írja a Magyar Idők.

Utcai zavargások szervezésével vádolta a kormányt Gréczy Zsolt, a Gyurcsány-párt szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol a Fideszt tette felelőssé a 2006-os őszi eseményekért is. Ismert,

Rogán Antal egy hétvégi tévéinterjúban jelezte: terhes, nehéz és éles küzdelemre számít a választási kampányban,

amelyben eddig nem használt eszközöket, akár utcai zavargásokat is el tud képzelni. – Vannak olyan külföldi erők, amelyek ezeknek a szervezésében aktívan szerepet vállalnak – jegyezte meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, aki reményét fejezte ki, hogy végül ezeket az utcai zavargásokat el tudják kerülni.

Lapszem – 2017. Szeptember 2.

FüHü

-

2017-09-02

0

Szombat van, Rebeka és Dorina napja. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: A Fidesz jobbról előzi a Jobbikot

A pártválasztók több mint fele a Fideszre szavazna, ebben körben ráadásul tovább csökkent a Jobbik és MSZP támogatottsága – idéz a Republikon Intézet augusztusi közvélemény-kutatásából a Népszava.

Figyelemre méltó, hogy míg a Jobbikot a közvélemény inkább szélsőjobboldali pártként, a Fideszt pedig konzervatívként kezeli, a két párt hívei – a kutatás szerint – csaknem ugyanolyan arányban tartják magukat jobboldalinak. Sőt, a Fidesz hívei még egy kicsit jobboldalibbak is, mint a jobbikosok.

Magyar Nemzet: Drágább lehet Paks2

Bár erről hallgatnak idehaza, de az orosz közbeszerzési dokumentációból is kiviláglik, amire már többen fölhívták a figyelmet: a paksi beruházás drágább lehet a tervezettnél olvasható a Magyar Nemzetben. Ugyanis már ebből az elsők között kiírt tenderből kiderül: az eredetileg tervezett árnál jelentősen drágább ajánlatot adott le a két cég.

Az orosz Szilovije Masini 979 millió euróért (299 milliárd forint), a GE Hungary által vezetett konzorcium 820 millió euróért (250 milliárd forint) végezné el a munkát. Így utóbbi 50 millió euróval (mintegy 15 milliárd forint) magasabb ajánlatot adott be. Bár még nem született végleges döntés, de a közbeszerzési kiírás szerint a szerződéskötésnél jelentős mértékben számít a pályázati ár, így akár ki is lehetne jelenteni, hogy a GE Hungary konzorciuma fogja szállítani a turbinákat.

Korábban hazai politikusok azt hangoztatták, hogy a kétoldalú kormányközi megállapodás alapján a 12 milliárd eurós beruházás mintegy 40 százalékát magyar vállalkozók valósíthatják meg. Márpedig a General Electric egy amerikai cég, de mivel van egy magyar leányvállalata, így ezt már hazaiként lehet elkönyvelni, hiszen magyarországi adózóról van szó. Ily módon a GE – ha nyer – csak ezzel a tenderrel az összberuházással járó 40 százalékos hazai céges kvóta mintegy 17 százalékát kimerítené.

Magyar Hírlap: A fővárosi MSZP-sek egyeztetnek a DK-val

A szocialista pártban mindenki Szegedre figyelt a hétvégén, mi sül ki Botka László értelmiségi találkozójából, kiderül-e merre van az előre, de semmivel nem lettünk okosabbak, sőt… – mondta egy szocialista forrás a Magyar Hírlapnak.

Azért, mert az MSZP budapesti alapszervezeteiben a bizonytalanság tovább nőtt, mivel a párt alapszabálya értelmében a jelöltállításról helyi szinten kell dönteni, s abban az esetben ha a felsőbb pártszervezet akarna jelöltet javasolni egy választókerületben, akkor erre a helyi szervezetnek rá kell bólintania. Fönt azonban nem mondanak semmit, s maga a tagság csak pletykákból értesül arról, éppen ki lehet a jelölt, a színfalak mögött kiről egyeztetnek.

A lap egy másik MSZP-s forrásunktól azt hallotta, hogy mivel az Együtt elhatárolódott a Botka által meghirdetett közös pártlistától, így például Rákospalotán romlottak a párt választmányi elnöke, Szigetvári Viktor esélyei. A közös listán Gyurcsány Ferenc nevét emlegetik, hogy egyéniben őt indítanák. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje által „kinevezett” Tóth József, Angyalföld polgármestere különösebben nem mélyül el az előmunkálatokban – tudtuk meg.

Magyar Idők: Felsőbbrendűnek tartja magát a nyugati elit

Három oka van annak, hogy a nyugat-európai politikai elitek nagy része, párthovatartozástól függetlenül, élesen támadja Magyarországot, a magyar kormányt – mondja a Magyar Időknek Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Teszik mindezt úgy, hogy meggyőződésem szerint még a saját közvéleményük többsége sem ért egyet velük. Az egyik ok az, hogy a régebbi uniós tagállamok nemes egyszerűséggel felsőbbrendűnek, európaibbnak tekintik saját magukat a 2004-ben, illetve azt követően az unióhoz csatlakozott országokhoz képest. Kisajátítják az úgynevezett európai értékek képviseletét, és nem értik, nem is akarják megérteni Kelet-Közép-Európát. Számonkérő módon folyamatosan a szemünkre vetik, hogy az „európai értékeknek” mindenhol érvényesülniük kell, pedig ezeket nem csak az unió régi tagállamai képviselik.

Az EU-t ma 28 ország alkotja, a 2004 után csatlakozott államok gondolkodásmódja, megközelítése, politikai-kulturális értékei ugyanúgy egyenrangúak, mint a nyugatiaké. Másodjára, a nyugat-európai országok részéről már huzamosabb ideje nincs semmilyen politikai innováció, nem képesek új víziókkal előállni. Harmadrészt pedig a migráció kapcsán a régebbi tagállamok elitje gyökeresen más álláspontot képvisel, mint az új tagországok közvéleménye, vezetése.

Lapszem – 2017. Augusztus 29.

FüHü

-

2017-08-29

0

Ha kedd van, akkor a Beatrixok és az Ernák ünneplik a névnapjukat. Itt a friss, ropogós lapszemle, vegyék, vigyék!

Népszava: A fiatalok befogadnának menekülteket az országba

Az Orbán-kormánynak már nem is Brüsszelt, hanem az egész világot kellene megállítania – olvasható a Népszavában. A Világgazdasági Fórum friss jelentéséből ugyanis az derül ki, hogy miközben a magyar kabinet kitart a totális bezárkózás politikája mellett, addig világszerte a 18-35 évesek túlnyomó többsége, 72,6 százaléka befogadná a menekülteket az országába. Mi több, a megkérdezettek negyede, 27,3 százaléka a saját otthonába is befogadna menekülteket.

A háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok. A felmérés szerint ezzel a fiatalok nem értenek egyet, és kiábrándítónak tartják kormányaik szívtelen hozzáállását – vont mérleget Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, akit a szervezet közleménye idézett. Shetty – a Törökország partjainál holtan talált kisfiúra utalva – azt mondta: csaknem két év telt el azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját, de a legtöbb ország még annyi menekültet sem volt hajlandó befogadni, amennyit saját maga vállalt.

Magyar Nemzet: Kocsmastop készül a bulinegyedben

Egyelőre négy lépésből álló intézkedéssorozat megtétele körvonalazódik a budapesti bulinegyed problémái megoldásának első ütemében – mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére Vattamány Zsolt (Fidesz–KDNP), Erzsébetváros polgármestere.

Közölte: megtartja korábbi ígéretét, és szeptemberben a VII. kerületi képviselő-testület rendkívüli ülése elé terjeszt egy átfogó rendeletmódosítási és intézkedési tervezetet. – A városrész kerületi önkormányzati képviselőivel, Oláh Lajos (DK) országgyűlési képviselővel, civil és szakmai szervezetek vezetőivel eddig folytatott egyeztetések alapján az szinte biztosnak látszik, hogy átszervezzük a takarítást, mert a lakosságot a zaj mellett az utcán eldobott sok szemét zavarja leginkább. Százmillió forintos értékben kiírtuk a pályázatot új takarítógépek beszerzésére, s megszervezzük a rendszeres hajnali, kézi erős takarítást – mondta a polgármester, aki szerint a készülő bulinegyedcsomag része lesz Erzsébetváros önkorlátozása is. Eszerint az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant, üzlethelyiséget a jövőben nem adnak ki, nem adnak bérbe szórakozó- vagy vendéglátóhely céljára. Mint megtudtuk, természetesen ahol ilyen cégek jogszerűen tevékenykednek, ott a működés folyamatos lesz, de ha például bezárnak, netán csődbe mennek, a leendő bérlőket már más, a lakókat kevésbé zavaró tevékenységi körből választják ki.

Magyar Hírlap: Az ország, a családok erősödnek

Németh Szilárd szerint meg kell egyszer nézni, hogy lehet-e büntetőeljárást indítani azon NGO-k ellen, amelyek képviselői a törvények be nem tartására buzdítanak. Az ország, a családok erősödnek, minden mutató rendben van. A politikai cirkusszal foglalkozó ellenzéknek most arra van megbízása, hogy ezt a sikert tönkretegye

Az emberekkel együttműködve hosszú távú országépítés zajlik, aminek még nem értünk a végére – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Németh Szilárd. A Fidesz alelnökét kérdeztük többek között a hamarosan kezdődő őszi ülésszakról, a közelgő választásról, valamint az ellenzéki sajtóhoz való viszonyulásáról is. A kormánypárti politikus, aki 2018-at követően is az országos politikában szeretne tevékenykedni, úgy látja: a közélet milyenségét nemcsak a pártok, hanem a sajtó is meghatározza, és meggyőződése, hogy utóbbi átvette az amúgy „nagyon gyenge lábakon álló” ellenzék szerepét.

Magyar Idők: Európában sokan állnak a magyar kormány mellett

Miközben sok nyugati politikus és a brüsszeli bürokraták rendre újabb támadásokat intéznek Magyarország migrációs politikája ellen, az internetes fórumokon, Facebook-csoportokban és a hírlapok online megjelenő cikkei alatt nagyszámú hozzászólás tanúskodik arról, hogy az „átlag európaiak” nagy része támogatja Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP politikáját – írja a Magyar Idők.

Ennek egyik példája a Viktor Orbán Fanclub Deutschland Facebook-csoport, amelynek több mint 17 ezer követője van. De az olasz konzervatív közösségek is rendszeresen osztanak meg Magyarországról szóló cikkeket a kormányt támogató megjegyzésekkel.

A magyar politikát bíráló online sajtótermékek olvasói hozzászólásaiban is látható az az ellentmondás, ami a tömegmédia jelentős részének bevándorláspárti álláspontja és a nemzetközi olvasóközönség véleménye között feszül. A déli határzár második vonalának kiépítéséről kritikusan író angol nyelvű Al-Dzsazíra vonatkozó cikkéhez kapcsolódó kommentekben az olvasók Magyarország azon szuverén joga mellett álltak ki, hogy megvédhesse magát a migránsözön ellenében. Más hozzászólók szerint a menekültek nem feltétlenül azonosak a bevándorlókkal.

Címke: média

Ma a Szerénák és a Roxánák ünneplik a névnapjukat. Van Önnek ilyen nevű ismerőse? Na ugye! Már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: Menesztik az üldözött keresztények helyettes államtitkárát

Magyar Nemzet: Már látszik a számokon, hogy fékeztek az autógyárak

Magyar Hírlap: A Fideszt az érdekli, mit tud Gyurcsány Ferenc a korrupciós ügyekről

Magyar Idők: A Nyugat át akarja tolni a migránsokat Közép-Európába

Ma Mária napja van. Esős, őszies idő várható, már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Trump ugyan háborút hirdetett, de ez nem kölcsönös, mi nem háborúzunk, mi csak a munkánkat végezzük.

nem lehet meggyőzni embereket úgy, ha valaki megfellebbezhetetlen igazságként hangoztatja saját véleményét,

komoly politikai, pénzügyi, technológiai problémák vannak a médiában.

a médiának külső és belső kihívásokkal is szembe kell néznie.

sok sztorival a nagy médiumokba is be tudnak kerülni, így ők tudják tematizálni a közbeszédet.

Jó reggelt, mindenkinek! Ma szombat van, Ádám napja. A legtöbb Ádám nem ma ünnepli a névnapját, de ettől még gondolhatunk rájuk szeretettel. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Lassan kúsznak fel a fogyasztói árak

Börtönben Habony Árpád volt kedvesének apja

az előző választásokon a váci polgármesteri székért indult független jelöltként a Fidesszel szemben.

Már majdnem minden négyéves gyerek jár óvodába

Ron Werber az MSZP szavazóira hajt

izraeli kampányguru Gyurcsány Ferencékkel és a szocialistákkal is tárgyalt,

Megbízott főszerkesztőként viszi tovább Murányi András a zoom.hu irányítását.

Zappe közös megegyezéssel otthagyta a zoom.hu-t.

nem akarja véglegesen átvenni a főszerkesztői posztot,

Ma a Reginák ünneplik a névnapjukat. És ha valakinek még ez sem elég, annak már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Népszava: Listázza a külföldi magyar tudósítókat a Fidesz

Magyar Nemzet: Rejtélyes pénzmozgások az Orbán család cégeinél

Magyar Hírlap: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

Magyar Idők: Leválasztanák Karácsonyt az MSZP-ről

Ma Viktor és Lőrinc napja van. Ez nem vicc, tessék komolyan venni. Mi pedig megnéztük, hogy mit írtak a Viktorokról és a Lőrincekről az országos napilapok. Már itt is vagyunk.

Népszava: Milliárdokért és titokban készül az új alaptanterv

Magyar Nemzet: Alig beszélnek nyelvet a kormánypárti politikusok

a 199 politikusból mindössze 76-nak,

Magyar Hírlap: Ellenőrizetlen és bizonytalan út az anyaméhbe

Magyar Idők: A Soros-hálózat készül utcai akciókra

Rogán Antal egy hétvégi tévéinterjúban jelezte: terhes, nehéz és éles küzdelemre számít a választási kampányban,

Szombat van, Rebeka és Dorina napja. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: A Fidesz jobbról előzi a Jobbikot

Magyar Nemzet: Drágább lehet Paks2

Magyar Hírlap: A fővárosi MSZP-sek egyeztetnek a DK-val

Magyar Idők: Felsőbbrendűnek tartja magát a nyugati elit

Ha kedd van, akkor a Beatrixok és az Ernák ünneplik a névnapjukat. Itt a friss, ropogós lapszemle, vegyék, vigyék!

Népszava: A fiatalok befogadnának menekülteket az országba

Magyar Nemzet: Kocsmastop készül a bulinegyedben

Magyar Hírlap: Az ország, a családok erősödnek

Magyar Idők: Európában sokan állnak a magyar kormány mellett

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA