Kezdőlap Címkék Média

Címke: média

Lapszem – 2017. október 3.

0

Ma a Helgák ünneplik a névnapjukat. És hogy az öröm teljes legyen, máris itt a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Magyar Nemzet: 2020-ra már csak kilenc hónapnyi nyugdíjra futja

Nemcsak nálunk, hanem az egész fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával a következő egy-két évtizedben – olvasható a Magyar Nemzetben.

A Világgazdasági Fórum (WEF) egy friss tanulmánya rámutat, hogy Németországban 2036-ra minden ötödik német nyugdíjas a szegénységi szint közelében fog élni. A problémákat nem kizárólag a népesség fogyása okozza, hanem például az, hogy már ma is minden negyedik német munkavállaló alacsony bért fizető területen dolgozik, ahol még a tíz eurót sem éri el az órabér.

Ha lehet, Magyarországon még sötétebb a helyzet. Nálunk ugyanis nemcsak az alacsony születésszám jelent súlyos gondot, hanem az is, hogy nagyon sokan csak a minimálbér után fizetnek járulékokat, ezért sokkal kevesebb pénz van a nyugdíjkasszában, mint amennyire szükség lenne. A számítások azt mutatják, 2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben az állami nyugdíjrendszer, amennyiben nem változtatnak a jelenlegi járulékfizetési rendszeren. Még több itt.

Magyar Hírlap: „Buli van, elvtársak”, a DK-s Hajdu hatalomátvételre készül

Rákospalotán a helyzet fokozódik, Hajdu László DK-s polgármester a saját fiát juttatja munkához az önkormányzat közbeszerzésén, mi ez, ha nem korrupció? – tette fel a kérdést László Tamás, a XV. kerület fideszes országgyűlési képviselője.

Rákospalota korábbi polgármestere a Magyar Hírlapnak arról is beszélt, Lamperth Mónika jegyző be kívánja szántani a RUP–15 elnevezésű városfejlesztő önkormányzati céget, a cég élére egy MSZP közeli ügyvédet állíttatott, és odahelyezett mellé egy „besúgót”, napi négy órában havi háromszázezer forintért – mellette nyolc órában a hivatalban foglalkoztatja. Mindezt azért, hogy a városfejlesztési ügyeket a saját érdekkörükbe vonják. További részletek itt.

Népszava: Mégsem számolják fel a Sorsok Házát

Röpke másfél hét elég volt ahhoz, hogy érvényét veszítse az ultimátum, amit Lázár János adott Schmidt Máriának. A Sorsok Háza ügye pontosan ott tart, ahol eddig: sehol – írja a Népszava.

Röpke másfél hét elég volt ahhoz, hogy érvényét veszítse az ultimátum, amit Lázár János adott Schmidt Máriának. A Sorsok Háza ügye pontosan ott tart, ahol eddig: sehol.

A Sorsok Háza csak akkor valósulhat meg és töltheti be eredményesen feladatát, ha annak koncepciójáról konszenzus jön létre a magyarországi zsidó közösség, a holokauszttúlélők, továbbá az oktatási-kutatási szakértők között. A múzeum ennek a folyamatnak a lezárása után nyithatja meg kapuit a látogatók előtt – ismertette álláspontját a Miniszterelnökség a Népszavában megküldött válaszában. Bővebben itt.

Magyar Idők: Esélyt lát a DK és a Jobbik is

Az MSZP visszafordíthatatlanul a teljes bukás útjára lépett – reagált Botka László bejelentésére a Jobbik. A párt szóvivője szerint a szocialista párt nem kormányváltást akar, hanem parlamenti frakciót, néhány parlamenti helyet, néhány zsíros tiszteletdíjat – fogalmazott Jakab Péter, aki szerint minden magyar ember tudja, hogy az MSZP-re leadott szavazat innentől kezdve a Fideszt erősíti. – Aki kormányváltást akar, annak a Jobbik az alternatíva. Minden más voks elveszett szavazat, ami Orbánt erősíti – idézi Vona Gábort, a párt elnökét a Magyar Idők.

A baloldali pártok úgy vélik, Botka távozása veszteség és lehetőség is egyben. Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője úgy értékelte a helyzetet, hogy Botka a lemondásával beismerte stratégiájának teljes kudarcát. Hozzátette: a szocialista politikust egyre kevesebben fogadták el az ellenzék vezetőjének, nem tudott szót érteni a többi párttal, nem volt képes új szavazókat megnyerni, ráadásul a régebbi szavazók közül is többet elveszített. Hozzátette: a DK továbbra is önálló listán indul jövőre. Ha még tovább olvasná, itt megteheti.

Lapszem – 2017. szeptember 28.

0

Na ugye! Megígértük, hogy jön a lapszemle, és már itt is van. Friss, ropogós, vegyék, vigyék! 

Magyar Nemzet: A magyar állam cége szennyez Székelyföldön

Csurgalék – kétségkívül ez az év szava Székelyudvarhelyen, pedig év elején azt sem tudták a helyiek, hogy mit jelent – írja a Magyar Nemzet. A kifejezés a szemétlerakó alján keletkező szennyvizet takarja – ez lehet mérgező is, ha a szemétben például nehézfémek vagy toxikus anyagok voltak. Jellemzően sötét színű, roppant büdös folyadék.

A történet egyébként 12 éve kezdődött, amikor az akkori polgármester, Szász Jenő – aki ma már a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – a település nevében megegyezett egy helyi szemétszállítási céggel, hogy a város átad saját területéből csaknem húsz hektárt 49 évre a vállalkozásnak. Méghozzá azért, hogy az EU-konform hulladéklerakót építsen a Cekend-tetőn (fennsík Székelyudvarhelytől keletre, Máréfalva és Homoródfürdő között, a Hargita közelében). A szerződéskor aláírt egyéb dokumentumokban világosan benne van: regionális szemétről van szó, és nevesítik azokat a Hargita megyei településeket is, amelyeket a cégnek ki kell szolgálnia. Azt is kikötötték, hogy az üzleti forgalom minimum egy százaléka Székelyudvarhely városát illeti.

Magyar Hírlap: Simicska lebuktatta magát

Épp ideje volt a világos beszédnek. Simicska Lajos végre elismerte: segíti a Jobbikot azzal, hogy szinte ingyen odaadja a pártnak a plakáthelyeket, továbbá a törvényt kijátszva megengedi, hogy megvegyék azokat – mondta a Magyar Hírlapnak Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a Jobbik plakátügye kapcsán.

Tegnapi fejlemény, hogy a nagyvállalkozó közleményben jelezte: közterületi cégei vezetőit arra kérte, ne vegyenek fel és teljesítsenek politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést. Simicska úgy fogalmazott: a hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződése szerint súlyosan alkotmánysértő.

Az ügy előzménye, hogy kedden a kormányhivatalok elrendelték a Jobbik – sajtóhírek szerint Simicska unokaöccse, Nagy Ajtony Csaba által megrendelt – kormányfőt és környezetét gengszterező plakátjainak eltávolítását, mert kihelyezésük szerintük jogsértő volt. Németh Szilárd lapunknak hangsúlyozta: a kormányhivatalok végzik a munkájukat, nekik az a feladatuk, hogy a törvényeket betartsák és betartassák. „Ez a Jobbikra és Simicska Lajosra is

Magyar Idők: Megint jönnek, összefognak

Nem múlik el nap, hogy föl ne bukkanna egy-két ötletgazda, tanácsadó, esetleg újabb kormányfőjelölt a hírekben – írja  Pilhál György a Magyar Időkben.

Az ember csak kapkodja a fejét. Most például itt van például Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő és médiatulajdonos, aki azzal állt elő nemrég, hogy megalapítja a Magyar Progresszív Mozgalmat, a baloldal összefogását segítő szervezetet. Az új csapat épp ma tart bemutatkozó sajtótájékoztatót. Nézzük csak!

Népszava: A csőbe húzott falu

Száz százalékos unió támogatással megvalósult szennyvízberuházásra szedtek be pénzt helyiektől Nagybajomban – olvasható a Népszavában. Ennek ellenére az önkormányzat nem a teljes összeget fizeti vissza az érintetteknek – háborognak sokan a somogyi kisvárosban.

Másfél esztendeje adták át a szennyvíz-hálózatot a Kaposvárhoz közeli településen, ahol 2011-ben víziközmű-társulást alakítottak, és a 2013-ban elkezdődött beruházáshoz összesen 1,4 milliárd forintot nyert az önkormányzat.

Lapszem – 2017. szeptember 26.

0

Ma Jusztina napja van. Ne felejtse el felköszönteni Jusztina nevű ismerőseit. Már itt is van a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék.

Magyar Nemzet: Botka László nélkül tárgyal az MSZP Gyurcsány Ferenccel

Amennyiben összejön az egyeztetés egy baloldali együttműködésről – más pártok mellett – az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) között, Botka László miniszterelnök-jelölt nem ül majd ott az asztalnál – értesült a Magyar Nemzet. Ehelyett Gyurcsány Ferenc pártjával Molnár Gyula, a szocialista párt elnöke és Hiller István választmányi elnök fog tárgyalni.

Az egyeztetések alapja a szocialisták hétfőn bejelentett – és lényegében néhány óra alatt dugába dőlt – ajánlata lenne, amely teljes körű ellenzéki összefogás esetén az országos listás helyeket osztaná szét a pártok között. Eszerint egy közös listán a DK a helyek 17 százalékát kapná meg, már az első harmincban is öt-hat politikusuk szerepelhetne. Gyurcsány Ferenc azonban – a nyilatkozatok szerint legalábbis – továbbra is nemkívánatos személy ebben a körben. – Ha Gyurcsány Ferenc politikai szerepvállalásával kapcsolatban más véleményem lesz, akkor szólok – mondta Botka László, idézve egy régi székely viccet

Népszava: Elmaradhatnak a Tesco sztrájkok

A tegnapi napban megjelölt határidő letelte előtt gyakorolt nyomást a Tescóra az áruházláncnál működő egyik szakszervezet – olvasható a Népszavában.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke elmondta, újabb sztrájkkal készülnek a Tesco dolgozói, mert az áruház nem küldte el a szeptember 25-i határidőre a szakszervezetek által kért papírokat. A nap közepén azonban Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete közleményben cáfolta a korábban megjelent félrevezető információkat, amely szerint a Tesco nem tartotta magát a megállapodásban foglalt határidőhöz, az ugyanis csak szeptember 25-e éjfélkor járt le.

Magyar idők: Kém over

Jogerősen is felmentette a kémkedés és más bűncselekmények vádja alól Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati miniszterét, illetve Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt a Fővárosi Ítélőtábla – írja a Magyar Idők. Abban, hogy ez a mondat megfogalmazódhatott, benne van Magyarország elmúlt harminc évének minden nyomora és kilátástalansága. Ezért érzik azt sokan, hogy nem volt igazi rendszerváltozás, ezért félnek még mindig rengetegen, hogy „ezek” visszajönnek.

Felfoghatatlan, hogy olyan, jogállamnak nevezett hazug világban élünk, ahol nem számít bűncselekménynek, ha a nemzetbiztonság egykori vezetőinek tudtával bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati emberek átvilágítják a magyar elhárítás középvezetőit. Beengedték, sőt behívták őket a magyar szolgálatok épületébe, oda bevihették a saját gépeiket, amelyek segítségével nagy mennyiségű igen érzékeny adatot lophattak ki játszi könnyedséggel.

Magyar Hírlap: Tizenötmilliós költés

Attól még, hogy a választási rendszer átszabását célzó tervezetet a hét végén a Jobbik részéről nem írták alá, a Közös Ország Mozgalom nem zárkózik el a Vona Gáboréktól, akik állítólag jelezték, ha a parlament elé kerül, támogathatják a koncepciót – olvasható a Magyar Hírlapban.

„A költségeket a Közös Ország Alapítvány és a Slejmshow által gyűjtött és megspórolt közösségi forrásokból is finanszírozzuk, de számítunk további mikroadományokra is” – közölte a lap megkeresésére a Parlamenttel szemben felállított, Agóra elnevezésű sátor kapcsán a Közös Ország Mozgalom. Ismeretes, a Gulyás Márton aktivista által gründolt szerveződés felhívására született meg a hétvégére az a nyolcpárti koncepció, melynek elfogadását most a kormánytól követelik. Megerősítették: fővárosi programjaikat október 23-ig tervezik, akkor valamiféle demonstrá­ciót tartanak majd, szintén a Kossuth térnél, az „igazságos hatalomgyakorlásért”.

Így működik a kormánysajtó

0

Az Origo 15.12-kor adta hírül, kérdőjellel a következőket: Simicska menekül? És a történet arról szól – csütörtök este beszámoltunk róla – hogy a médiatulajdonos regényes körülmények között akar megszabadulni a választások után a médiaportfoliójától, és egyébként a Jobbikban és Vonában is csalódott. Az alábbi táblázatban – amely a Hírkeresőről származik – azt mutatjuk meg, miként vonul végig a kormánysajtón a hír.

2017.09.21

Láthatjuk tehát, hogy elsőként a Magyar Hírlap „veszi észre”, majd jön a Lokál, Magyar Idők, újra Origo, Ripost – itt már a kivándorol Amerikába Simicska a „kattintékony” cím, jön a 888, Pesti Srácok, péntek reggel pedig újra Magyar Idők. Eközben, természetesen, a hír hódít a jobboldalhoz tartozó televíziókban, rádiókban és – feltehetően – az immár a teljes országot lefedni képes kormány-barát vidéki sajtóban.

A Független Hírügynökség csütörtökön este tudott beszélni a Simicska birodalom egyik vezetőjével, és tudósított arról, hogy

egy szó sem igaz a történetből.

Erre azonban már nem érzékeny a jobboldali sajtóirányítás csapata – azaz a kormányzat és a Fidesz -, jobb arról hallgatni, hogy csak az illetékesek cáfolják az Origo értesülését.

Félreértés ne essék: a Független Hírügynökség nem bírálja ezt a gyakorlatot, ráadásul aki kellően idős, az pontosan emlékszik a pártállami idők mechanizmusára, hogyan futtatta végig az agit.prop osztály az általa kívánatosnak tartott információkat a teljes magyar sajtón.

Tehát van előkép,

tudjuk miként működik ez, csak legfeljebb csendesen csodálkozunk azon, hogy a rendszerváltás után 27 évvel ugyanaz az úzus.

Kiváltképp akkor, amikor – szemben a pártállami időkkel – most már azért van, ha egyre szűkülő mértékben is, alternatív tájékozódási lehetőség. Mint esetünkben, ahol akadt olyan fórum – történetesen a Független Hírügynökség, amely leírta a cáfolatot. És lám, íme a szabadság: ma még ezt kockázat nélkül megteheti.

Tudta? Ezért olyan sikeresek az álhírek

0

Egyre nagyobb hatásuk van az álhíreknek, dezinformációs kampányoknak az egész világon, ez már Magyarországon is látszik. Sokan ráadásul nem is szándékosan terjesztenek ilyeneket, hanem azért, mert meg vannak győződve arról, hogy igazak.

Post-truth – vagyis az igazság utáni világ. Ezt választotta tavaly az év szavának az Oxford Dictionary. Nem véletlenül, az elmúlt néhány évben az álhírek és az általuk jelentett veszély egyre nagyobb figyelmet kaptak, egyrészt az orosz dezinformációs kampányok, másrészt az amerikai elnökválasztás és a Trump-jelenség miatt.

Pedig az álhírek nem mostanában kezdtek terjedni. Már az ókori Egyiptomban úgy örökítette meg a hettitákkal szemben elvesztett kádesi csatát II. Ramszesz fáraó, mintha egymaga aratott volna fényes győzelmet. Az álhírek tehát végigkísérik a történelmet, de most gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak. Tavaly ugyanis a Buzzfeed felmérése szerint

a 20 legnépszerűbb álhír együtt húsz százalékkal több megosztást generált a közösségi médiában, mint a 20 legnépszerűbb valódi hír.

A Stanford Egyetem felmérése szerint pedig a diákoknak már egyre nagyobb problémát okoz, hogy a weboldalakon megkülönböztessék a valódi hírtartalmat a hirdetésektől, vagy épp az álhírektől.

Az álhíreknek rengeteg kategóriája létezik, erről beszélt Olga Iriszova politikai elemző egy újságíróknak tartott előadáson Varsóban. Azt is el kell szerinte különíteni, amikor valaki dezinformációs céllal terjeszt álhíreket, vagy

egyszerűen csak azért, mert elhiszi, hogy valósak.

Az álhírek közé tartozik, amikor valós események közötti hamis összefüggésekről ír valaki, vagy épp egy valós hírt hamis kontextusba helyez. Az álhíreknek sokszor manipulált a tartalma – vagyis tartalmaznak valós elemeket, de kitaláltakat is. Persze olyan is lehet, ami teljesen kitalált.

Tulajdonképp az álhírek kategóriájába kell sorolni az ironikus, szatirikus cikkeket is – egyébként ezeknél is előfordul, hogy az olvasó nem ismeri fel, hogy viccről van szó, és komolyan veszi a leírtakat. Zárójelben azt is meg kell említeni, hogy vannak más értelmezések is: Donald Trump szerint például az az álhír, amellyel ő nem ért egyet.

Olga Iriszova arról is beszélt, hogy

szociálpszichológiai okai vannak, hogy az álhírek ennyire sikeresek tudnak lenni.

A legfontosabb ok, hogy minden ember hajlamos elhinni olyan információt, amellyel alapvetően egyetért. Nem csak politikára kell gondolni. Tavaly az egyik legtöbbet megosztott álhír az volt, hogy egy nő a főnöke asztalára végezte dolgát, miután nyert a lottón – ha valaki maga is gyűlöli a főnökét, könnyen el tudja hinni, hogy ez igaz.

Nem véletlen az sem, hogy bizonyos álhírekkel elárasztják a közösségi médiát – ugyanis minél többször találkozik valaki egy hírrel, az annál fontosabbnak tűnik és annál inkább hajlandó elhinni. Például, ha a hírekben sokat beszélnek az atomháborúról, ennek veszélyét az emberek nagyobbnak fogják érezni.

Sokat számít többek között az utánfutó-hatás is: ha valakinek sok barátja osztogat meg álhíreket, akkor

egyre nagyobb esély van rá,

hogy ő is ezt fogja tenni. Az is jellemző emberi tulajdonság, hogy külső erőket okolunk, ha valami rossz történik – ezért az ilyen típusú álhíreket is hajlamosak sokan terjeszteni.

Az álhírek terjedésének persze sok más oka is van, de ezekből is látszik, hogy nem véletlenül épülnek rájuk egész állami iparágak bizonyos országokban. Erről egy következő cikkünkben írunk majd.

Lapszem – 2017. szeptember 20.

0

Friderika napja van. Aki ismer Friderikákat, ne felejtse el felköszönteni őket. Már itt is a lapszemle! Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Népszava: Újabb nyugdíjas párt alakult

A Nemzeti Idősügyi Program kidolgozását tekinti legfontosabb feladatának a Lendülettel Magyarországért elnevezésű tömörülés – tudta meg a Népszava

Az alapítók olyan jövőképet akarnak megfogalmazni, amely biztonságos és méltó idősödést és időskort garantál a társadalom valamennyi tagja számára. Az új pártot Földényi György, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke és Lévai Katalin korábbi esélyegyenlőségi miniszter, volt szocialista európai parlamenti képviselő vezeti.

Magyar Nemzet: Elveszhetnek az autóiparnak adott milliárdok

Öt éven belül 40-60 százalékkal kevesebb munkást alkalmaznak a magyarországi autógyárak a villanyautó, illetve a robotika térhódítása következtében, legalábbis erre jutott több nemzetközi felmérés is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász. – Ez hatalmas problémát jelent, mert a magyar kormány munkahelyteremtési támogatás címén 3-6 évre előre kifizette a munkabérköltséget olyan állásokra is, amelyek jó eséllyel megszűnnek. Azért különösen hibás ez a politika, mert ahelyett, hogy idejében fölismerve a veszélyeket, kiemelten képezték volna a magyar munkaerőt, hatalmas összegeket adtak ki fölöslegesen.

Róna Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy optimista becslések szerint a gyárak termelése nem fog visszaesni, de a magyar beszállítók jó része esélytelen lesz, mert képtelenek a modern követelményeknek megfelelni. Vagyis a kormány másik nagy hibája, hogy nem készítette föl a beszállítói réteget az új technológia magyarországi bevezetésére. Ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) visszaesésében is megmutatkozhat.

Magyar Hírlap: Káosszal készítik elő a terepet Gyurcsánynak

Ha nem ment demokratikus többséggel hétfőn este, kedd reggel „önerősen” kirúgta a XV. kerület fideszes alpolgármesterét a DK-s polgármester, Hajdu László – olvasható a Magyar Hírlapban. A történetben láthatóan minden út Gyurcsány Ferenchez vezet.

Miután hétfőn este elegendő voks hiányában nem sikerült Hajdu Lászlónak Rákospalotán napirendre vétetnie fideszes alpolgármestere jogköreinek megvonását és Pintér Gábor leváltását, közleményt adott ki a DK-s polgármester. Ebben Budapest XV. kerületének vezetője tudatta, saját hatáskörben szeptember 19-től megvonja Pintér jogköreit, felmondja alpolgármesteri megbízását, ami kedden reggel meg is történt, erről a polgármesteri hivatal dolgozóit is tájékoztatták.

Magyar Idők: Egyhangúlag döntött a Fidesz a nemzeti konzultációról

Gulyás Gergely javaslata volt, hogy a parlament alelnökének és a törvényalkotási bizottság elnökének jelölje őt a kormányfő – tudta meg a Magyar Idők Hende Csabától.

A Fidesz új frakcióvezető-helyettese közölte: a kvótaperben született ítélet miatt aktuális a Soros-tervről nemzeti konzultációt tartani. A szombathelyi politikus sajnálatosnak nevezte, hogy a város neve az MSZP-s Czeglédy Csaba körüli botrány kapcsán kerül a sajtóba.

A frakcióülésen vetődött fel, hogy szükség lesz erre a nemzeti konzultációra, és Kósa Lajos indítványozta erről a szavazást. A frakció egyhangúan döntött arról, hogy felkéri a kormányt a nemzeti konzultáció előkészítésére. Ez a kormány dolga lesz tehát, a frakcióra és a törvényalkotási bizottságra nem hárul feladat ezzel kapcsolatban.

Lapszem – 2017. szeptember 19.

0

Ma kedd van és Vilhelmina napja. Hogy hány Vilhelmina ünnepli ma a névnapját, arról nem tudunk, de az biztos, hogy már itt is van a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Népszava: Keveseknek fontos a felcsúti foci

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány idén 49 adófizetőtől összesen nem egészen 350 ezer forint egyszázalékos felajánlást kapott – derítette ki a Népszava az adóhatóság kimutatásából. Ez csökkenés tavalyhoz képest, mikor is 57 felajánlónak köszönhetően mintegy 395 ezer forint jött össze.

Anyagi katasztrófától azonban nem kell tartani: úgynevezett tao-s pénzekből eddig – mint azt korábban az mfor.hu kiszámolta – csaknem 14 milliárd forint ömlött a felcsúti fociba, és egyéb támogatásokból is befolyt nagyjából ennyi pénz. A Mészáros Lőrinc helyi polgármester, nagyvállalkozó vezetésével működő alapítványt Orbán Viktor miniszterelnök hozta létre.

Magyar Nemzet: Az erő a gátépítőkkel van

Bár ökológiai és társadalmi érvek sorát szedték össze a Római-part szétdúlását ellenzők, a döntéshozókat nem tudják meggyőzni – olvasható a Magyar Nemzetben.

A Római-partra tervezett mobil gát ellenzői újabb és újabb megmozdulásokkal próbálják felhívni a figyelmet a tervezett fejlesztés általuk vélt kockázataira. Tüntetnek, tanulmányt írtak, örülnének a népszavazásnak – az erő azonban nem ővelük van. Pedig törekvésüket a part menti büfések is támogatják, papír tálcaalátétjeiken a „Római-parti hekk veszélyeztetett faj lett” szlogennel hívják fel a figyelmet arra, hogy a gát megépülése esetén nekik nem sok keresnivalójuk lesz a környéken.

Magyar Hírlap:  Forró őszre, zavargásokra készül a Soros-hálózat

A polgári engedetlenségre készülnek, akár erőszakba is hajló akciókra kormányellenes mozgalmárok, több nyilatkozat és különböző előkészítő rendezvény is erre utal.
Bár az ellenzéki pártok szerint ilyesmiről nincs szó, számos nyilatkozat és program utal arra, hogy parlamenten kívüli formációk, úgymond, forró őszre készülnek – írja a Magyar Hírlap.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke is elmondta a napokban, akár utcai zavargásokra is lehet számítani a kormányellenes erők részéről. Németh meg is nevezte Gulyás Márton mozgalmárt, Vágó Gábor „korrupcióellenes aktivistát” és Schilling Árpádot, a Krétakör volt vezetőjét, akik biztosan részt vennének ilyesmiben.

„Ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal. Fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra” – erről Gulyás értekezett korábban, majd az általa a választási rendszer igazságosabbá tétele érdekében indított mozgalom kapcsán előrevetítette: október 23. után „kérésünk követeléssé fog változni, és ennek nyomatékosításához erőszakmentes, polgári engedetlenségi mozgalmat indítunk. Olyan akciókban nyilvánul meg például, mint az ülősztrájk, az élőlánc vagy a közterületek elfoglalása.”

Magya Idők: KGBéla most Mongóliába utazott

Kovács Béla távollétében kezdődik meg ma az iratismertetés, mert a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt jobbikos európai képviselő a hírek szerint Mongóliában tartózkodik – tudta meg a Magyar Idők. A politikus ügyének egy része, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés szinte teljes egészében titkosított, hiszen annak konkrét részleteit külföldi titkosszolgálatok minősített iratai tartalmazzák.

A titkos dokumentumok minősítését az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lenne jogosult felülvizsgálni, de az valószínűtlen, hogy a külföldi társszolgálatok operatív anyagait nyilvánossá tennék. Ez a tény érdekessé teszi a védelem számára az iratismertetést, hiszen bár a kémkedésre vonatkozó minősített iratokba a védő betekinthet, nem kaphat belőle másolatot, nem fotózhatja le azokat, illetve ha jegyzeteket készít róluk, azokat sem viheti ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) irodájából. Kovács Béla pedig bele sem tekinthet ezekbe az iratokba, a kényes tartalmakról is csak védőjétől, Szikinger Istvántól értesülhet.

Lapszem – 2017. szeptember 14.

0

Ma a Szerénák és a Roxánák ünneplik a névnapjukat. Van Önnek ilyen nevű ismerőse? Na ugye! Már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: Menesztik az üldözött keresztények helyettes államtitkárát

A Népszava értesülései szerint menesztik Török Tamást, az üldözött keresztények helyettes államtitkárát. A kormány tavaly szeptemberben döntött arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) égisze alatt, Rétvári Bence államtitkár felügyeletével létrehozza a keresztények segítéséért felelős helyettes államtitkárságot. Vezetőjévé az Olaszországból hazatérő diplomatát, Török Tamást nevezték ki. Bemutatkozó sajtóbeszélgetésén azt mondta, hogy az új helyettes államtitkárság a többinél kisebb, mindössze egy főosztály tartozik alá, és tíz alkalmazottal kezdi meg munkáját. Bővebben itt.

Magyar Nemzet: Már látszik a számokon, hogy fékeztek az autógyárak

A magyar gazdaság makroszámai ma már jók, az összkép ugyanakkor sokkal árnyaltabb ennél – idézi a Magyar Nemzet számos közgazdász véleményét.

Ők elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy túl nagy szerep jut az összteljesítményt tekintve néhány ágazatra, ezért bármiféle ezeket érintő negatív hatás azonnal meglátszik az egész magyar gazdaság mutatóin. Hogy ez mennyire így van, azt jól érzékeltetik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss ipari termelési adatai. A KSH második gyorsbecslése szerint ugyanis idén júliusban a hazai ipar teljesítménye 4,2 százalékkal múlta alul a májusit, és ez még akkor is jelentős visszaesés, ha tavaly júliushoz képest még mindig 0,2 százalékkal emelkedett a termelés.

A zuhanás okát egyértelműen abban látják a szakértők, hogy

kisebb sebességi fokozatra kapcsoltak a magyarországi autógyárak, és ez az egész ipar teljesítményére rányomta a bélyegét.

A júliusi magyar visszaesés a második legnagyobb mértékű volt az Európai Unióban.

A szintén erős autóiparral rendelkező Csehország produkálta a legnagyobb, tízszázalékos mínuszt. Még többet itt olvashat.

Magyar Hírlap: A Fideszt az érdekli, mit tud Gyurcsány Ferenc a korrupciós ügyekről

A Fidesz választ vár Gyurcsány Ferenc volt kormányfőtől, a DK elnökétől arra, hogy mit tud a 2010 előtti korrupciós ügyekről – olvasható a Magyar Hírlapban.

Puskás Imre, a nagyobbik kormánypárt szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: Gyurcsány Ferenc keddi dunaújvárosi lakossági fórumán arról beszélt – idézte őt -, hogy 2010 előtt visszakérték a kormányzati beruházásokra szánt pénzek 20 százalékát.

A volt miniszterelnök már korábban is tett azzal kapcsolatos kijelentést, hogyan működött a kormányzati korrupció a szocialista országvezetés alatt, úgy fogalmazott ugyanis, hogy sok helyről vándorolt pénz az MSZP-hez, de jobb nem tudni, honnan – mondta Puskás Imre, hozzátéve: a DK elnökének volt olyan nyilatkozata is, amely szerint többek között azért hagyta el az MSZP-t, mert ott lopnak.

A Fidesz szóvivője szerint viszont kedden Gyurcsány Ferenc már „konkrét bejelentéssel szolgált”, amellyel kapcsolatban kérdéseket intézett az ellenzéki pártelnökhöz. Még többet erről itt olvashat.

Magyar Idők: A Nyugat át akarja tolni a migránsokat Közép-Európába

Jean-Claude Juncker a bevándorláspárti Brüsszel hangja. Megszokhattuk már, hogy a bizottság újra és újra megtámadja Magyarországot amiatt, hogy nem bevándorláspárti. Ők azt szeretnék elérni, hogy elbontsuk a kerítést, beengedjük a migránsokat – nyilatkozta a Magyar Időknek  az igazságügyi miniszter helyettese.

Völner Pál a lapnak adott interjújában beszélt arról is: Brüsszel már a következő napokban pert indíthat hazánk ellen a kvótaügy miatt, vagyis még csupán a bevándorlási harc kezdeténél tartunk. Ha még részletesebben is olvasna erről, itt megteheti.

Lapszem – 2017. szeptember 12.

0

Ma Mária napja van. Esős, őszies idő várható, már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Magyar Idők: Igazságot tennének a disszidens árvák ügyében

A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igaz­ságtételt az Oikosz Alapítvány – értesült a Magyar Idők a szervezet kuratóriumának elnökétől.

Nagy Ervin felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint több ezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.

Népszava: Az ezüst is csúnyán csillog

Továbbra is elkeserítőek a magyarországi öngyilkosságokra vonatkozó adatok: az Európai Unión belül hazánkban a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető emberek aránya –idézi a Népszava az Eurostat legutóbbi jelentését. Az első helyen Litvánia áll, az országban 100 ezer lakosra 32 öngyilkosság jutott. Magyarországon – holtversenyben Lettországgal és Szlovéniával – ez a szám 19-et tett ki. Az uniós átlag 11.

Az egyik legnagyobb kihívást az időskori öngyilkosság jelenti, de a fiatalabb korosztály is érintett: a statisztikák szerint hazánkban a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget önkezűleg az életének. Az öngyilkosság az egész világon kiemelt egészségügyi probléma, a WHO adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba. A háttérben rendszerint valamilyen kezeletlen pszichiátriai zavar (depresszió, személyiségzavar, szerfüggőség) húzódik.

Magyar Nemzet: 900 millió forintot irányított át Orbán a közszférából az egyházakhoz

A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.

„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot.

Magyar Hírlap: Finomítanak a megfigyelési szabályokon

Az adatvédelmi hatóság jelzése miatt mégsem kötelezné a szállásadókat a belügyi tárca a magyar állampolgárságú vendégek igazolványainak rögzítésére

Mégsem kellene másolatot készíteniük magyar állampolgárságú vendégeik igazolványairól a szálláshelyeknek, az erről szóló rész ugyanis kikerült a Belügyminisztérium által készített, a „belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló” előterjesztés-tervezetből – értesült a Magyar Hírlap. Ismeretes, az ellenzéki sajtóban a napokban öles címekkel jelent meg a hír, hogy a kormány „szorosabb ellenőrzés alá vonná az állampolgárokat”.

Hogyan működhet a sajtó Trump és az álhírek világában?

0

Donald Trump háborút hirdetett a sajtó ellen, Kat Downs Mulder, a Washington Post grafikai igazgatója arról beszélt a News Impact Budapest konferencián, hogyan lehet ilyen környezetben az újságíróknak dolgozni. Oliver Sauter, a WorldBrain alapítója pedig arról, hogyan lehet küzdeni az álhírek ellen.

Mivel Donald Trump állandóan támadja a sajtót, leszámítva persze a neki kedves, elsősorban a szélsőjobboldalhoz közel álló médiumokat, teljesen megváltozott az a környezet, amelyben az újságíróknak dolgozniuk kell. Trump és tanácsadói egyenesen arról beszélnek, hogy a média látja el az ellenzéki pártok szerepét – ha valakinek ez a gondolat ismerősnek tűnik, az nem véletlen, hasonló üzenetet közvetít a Fidesz is, természetesen Amerikából hozva az ötletet.

Kat Downs Mulder

Kat Downs Mulder felidézte a Washington Post egy másik szerkesztőjének, Marty Baronnak egy korábbi interjúját. Ő azt mondta:

Trump ugyan háborút hirdetett, de ez nem kölcsönös, mi nem háborúzunk, mi csak a munkánkat végezzük.

Azt is mondta: aki független, az ma már ellenségnek számít, ezért Trump gyakran démonizálja a médiát, az újságírókról pedig lealacsonyító kifejezésekkel beszél (ez is ismerős lehet Magyarországról).

Kat Downs Mulder szerint ebben a megváltozott környezetben az újságíróknak is másképp kell dolgozni: többek között átláthatónak kell lenni, elismerni az esetleges tévedéseket, ugyanakkor még alaposabban ellenőrizni a tényeket.

Oliver Sauter

Oliver Sauter is beszélt a megváltozott környezetről. Azt mondta: ő nem „igazság utáni” (post-truth) világnak nevezné a mostanit, hanem „bizalom utáninak” (post-trust). Szerinte ugyanis a közönség egy része pont a bizalmát vesztette el a sajtó felé, és ez is segíti az álhírek terjedését.

Ma képtelenség minden egyes információnak utánanézni, amellyel az interneten találkozunk, így bárki könnyedén áldozatául eshet az álhíreknek, dezinformációnak. Oliver Sauter szerint ez ellen muszáj küzdeni, de azt is fontosnak tartja, hogy

nem lehet meggyőzni embereket úgy, ha valaki megfellebbezhetetlen igazságként hangoztatja saját véleményét,

hanem meg kell mutatni több, eltérő gondolatot is.

Ehhez minőségi tartalomra van szükség, ezt előállítani viszont nehéz és időigényes. De megéri, hiszen az igazán hiteles, megbízható lapok (New York Times, Washington Post, Guardian) előfizetőinek a száma még az utóbbi időszakban is nőtt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!