A Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű szélsőjobboldali frakció tagjai Párizsban rendeztek díszvacsorát, az európai adófizetők költségén.
Még 2016-ban rendezte a szélsőjobboldali frakció a 140 fős díszvacsorát Párizsban – maga a frakció egyébként 36 tagú, olyan pártok képviselői ülnek benne, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által vezetett Liga, az osztrák Szabadságpárt és Marine Le Pen francia szélsőjobboldali mozgalma.
A díszvacsorán 230 üveg pezsgő fogyott el, és még karácsonyi ajándékokat is osztogattak a képviselők
– az európai adófizetők költségére.
A Deutsche Welle szerint az Európai Parlament auditorai figyeltek fel a szabálytalanságra. Az is kiderült, hogy a karácsonyi vacsora mellett egy másik alkalommal
költségnek számolták el Matteo Salvini és Marine Le Pen összesen 800 eurós párizsi vacsoráját.
A szélsőjobboldali frakciót már tavaly is megbüntették, akkor 66 500 eurónyi költséget próbáltak szabálytalanul elszámolni. Most mintegy félmillió eurót, azaz átszámítva több mint 160 millió forintot kell visszafizetniük.
A francia szélsőjobboldali pártnak önmagában is volt már hasonló ügye: Marine Le Pent és több más képviselőt is arra köteleztek, hogy fizessék vissza azokat a pénzeket, melyeket a szabálytalanul alkalmazott asszisztenseiknek, jellemzően rokonaiknak fizettek ki.
„Saját politikai erőterét” építi az a politikus, aki Orbánnal találkozik, legalábbis a Pesti Srácok szerint, az Origo szerint hazugság, ha valaki szélsőjobboldalinak nevezi az olasz szélsőjobboldali párt vezetőjét, a 888 pedig amiatt dühöng, mert Amerikában rasszista kifejezés használata miatt kirúgtak valakit – a kormánypropaganda a hétvégén sem pihen.
A Pesti Srácok szerint Orbán már egész Európában példakép
„A nyugati polgárok is látják és tudják, hogy miközben az ő politikai elitjük továbbra is migrációpárti, aközben Közép-Európában ott vannak azok a fiúk, akik a vérzivatarban is végig egyenesen álltak, kiálltak elveik, politikájuk mellett, a kereszténység megvédése és a bevándorlás megállítása mellett – jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című adásában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Szarvas Szilveszter és Stefka István kérdésére a politikus egyértelműsítette, Orbán Viktor magyar miniszterelnök példaképpé vált Európában, a kormányfő a nyugati néppártoknak is politikai hasznot hajt, már építi a saját politikai erőterét az a politikus, aki Orbán Viktorral mutatkozik.”
Stefka István MTI Fotó: Máthé Zoltán
Valódi örömhír a Ripostban
„Olcsóbb lehet a tej, és fellendülhet az alacsony magyarországi tejfogyasztás, ha a parlament elfogadja Varga Mihály pénzügyminiszter törvényjavaslatát, mely szerint az UHT és az ESL tejek után is csak 5% áfát kellene fizetni. Márpedig a piac 80-85%-át ezek a hosszú lejárati idejű tejek teszik ki. A friss tej áfáját egyébként tavaly csökkentette a kormány.”
Az Origo szerint hazugság, ha a szélsőjobboldali olasz pártvezérről azt írják, hogy szélsőjobboldali
„A dpa német hírügynökség által szélsőjobboldalinak hazudott Liga-vezér világossá tette, hogy a kikötési tilalom az összes Soros György által finanszírozott szervezet – Proactiva Open Arms, az SOS Méditerranée, a Sea-Watch és a Sea-Eye – hajóira is vonatkozik, amelyek a tengeren vagy máltai kikötőkben tartózkodnak.
Az olasz belügyminiszter hosszú ideje azzal vádolja az álcivil szervezeteket, hogy összejátszanak az embercsempészekkel.
A francia-német-olasz SOS Méditerranée pár órával korábban arra kérte az Európai Uniót, álljon elő közös megoldással, hogy biztonságosan és gyorsan partra lehessen tenni mindenkit, akit a Földközi-tenger középső részén „mentenek meg”.”
A 888 felháborodik, ha valakit kirúgnak Amerikában egy rasszista sértés miatt
„Dübörög a szokás szerint logikátlan és ostoba liberális kiszorítósdi a Netflixnél. Elbocsátották állásából az internetes videotéka kommunikációs vezetőjét, mert többször is használta a tabunak számító „nigger” kifejezést – jelentette pénteken a Holywood (a hiba az eredeti szövegbő való – a szerk.) Reporter című amerikai filmes szaklap.”
Sebastian Kurz osztrák kancellár mondta ezt egy interjúban. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a demokrácia és a jogállamiság ügyében nincs kompromisszum. Júliustól Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke.
Az osztrák kancellár a Der Standardnak adott interjút, ebben beszélt többek között arról, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, az oroszokkal való feszültség, a törökországi helyzet és az EU-tól délre lévő országokban dúló polgárháború és terror miatt az Uniónak össze kell tartania, és szorosan együtt kell működnie.
Mint mondta, egyetért Guy Verhofstadttal, a liberálisok EP-frakcióvezetőjével, aki szerint, ha holnap az EU-t valaki megtámadja, akkor nincs, aki megvédje. Viszont úgy látja, hogy az elmúlt években történtek lépések a közös biztonságpolitikában, még ha messze is van a cél.
Kurz beszélt arról is, hogy
az Unióban vannak feszültségek.
Szerinte ha Kelet-Európában az a benyomás, hogy az ottani országok másodosztályú EU-tagok, akkor az minden, csak nem pozitív. Megemlítette, hogy az osztrák parlamentben bírálták azért, mert kapcsolatban van bizonyos kormányokkal, de szerinte ezt muszáj megtenni.
Kurz szerint nem érdemes táborokra osztani az Európai Uniót, mert ez csak további megosztottsághoz vezet, és
„nem lehet azt gondolni, hogy egy Orbán Viktor vagy egy Matteo Salvini kompromisszumkészebb lesz, ha lenézik őket”.
Ő úgy látja, hogy a közös biztonság- és védelempolitika legnagyobb támogatói pont a visegrádi országok. Nem ért egyet azzal, ha valaki feketén-fehéren látja a helyzetet, szerinte a tagok jó és rossz európaiakra való felosztása a garancia arra, hogy az EU szétessen.
Kurz nagyon sok mindenben egyetért a holland liberális miniszterelnökkel, Mark Ruttével, például abban is, hogy az EU-nak kevesebb dologgal kellene foglalkoznia, de támogatja például az egységes piac, a környezetvédelem és a mezőgazdasági és regionális politika átgondolása irányába tett lépéseket is. Emellett csökkentené a bürokráciát és könnyebbé tenné a munkahelyteremtést.
Az EU fontos feladatai között említette a külső határok kezelését és az Európai Bizottság létszámának a csökkentését.
Az ő víziója egy karcsúsított, egységesebb, koncentráltabb Európai Unió. Megszüntetné például, hogy Strasbourgban és Brüsszelben is legyenek parlamenti ülések.
Az egységesebb EU-n azt is érti, hogy egyenrangú partnerekként kezeljenek mindenkit, ne nézzenek le senkit. Ugyanakkor azt is kiemelte:
„A demokrácia és a jogállamiság nem lehet kompromisszum tárgya.”
Más kérdésekben viszont teret lehet engedni az eltérő véleményeknek és véget kell vetni a kioktatásnak, mert az az egységes Európát veszélyezteti.
Szerinte muszáj, hogy az EU a fontos kérdésekben szorosan együttműködjön, a kisebb ügyekben viszont hátrébb kellene lépnie. Például meg kell erősíteni a határvédelmet és át kell dolgozni a regionális támogatások rendszerét.
Szívesen látná, ha lenne vita arról, hogy az EU mire költi a pénzt, szerinte ennek felvetése nem jelenti azt, hogy valaki Unió-ellenes lenne.
Az EU-t szerinte Mark Rutte és Emmanuel Macron tudná modernebb irányba vezetni,
de ez csak akkor sikerülhet, ha a tagállamok követik őket.
A menekültügyben Sebastian Kurz nem vár komoly előrelépést a júniusi uniós csúcstól, de abban bízik, hogy az év második felében, az osztrák soros elnökség alatt már lesznek sikerek. Emellett még a digitalizáció és a EU nyugat-balkáni bővítése terén akar lépéseket tenni.
Ez az első alkalom, hogy az Európai Unióban két olyan populista párt kerül kormányra, amelyek nyíltan bírálják az EU-t: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga. Utóbbi vezetője, az Orbán Viktort korábban dicsérő Matteo Salvini kiutasítaná az illegális bevándorlókat. Az eurozóna elhagyásáról egyelőre letettek.
Giuseppe Conte, az új olasz miniszterelnök. Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo
86 napig tartott, mire a választások után végre megalakulhatott az új olasz kormány. A két populista, euroszkeptikus párt, a szélsőbaloldali Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a szélsőjobboldali Liga már május 18-án megegyezett, és napokkal később az is kiderült, hogy egy ügyvéd, Giuseppe Conte lesz a miniszterelnök.
Csakhogy a kormánynévsor láttán közbeszólt Sergio Mattarella olasz elnök, és nem fogadta el a túlzottak EU-ellenes Paolo Savona pénzügyminiszteri jelölését. Így a folyamat megakadt, még az is felmerült, hogy új választások lesznek, de aztán az M5S vezetője, Luigi Di Maio újabb javaslatokat tett, amit a Liga elfogadott, és a miniszterek listájára már az államfő is rábólintott.
Pedig az euroszkeptikus Savona így pont EU-ügyi miniszter lesz.
A Ligát vezető Matteo Salvini, aki korábban többször is dicsérte Orbán Viktort, ki tudta használni, hogy a közvéleménykutatások szerint pártja növelte támogatottságát, így új pozíciókat szerzett a kormányban, amelyben a két párt most már egyenlő félként vesz részt.
Ő maga például belügyminiszter lesz, míg Luigi Di Maio a gazdasági fejlesztési, jóléti és munkaügyi tárcát kapja meg. Mindketten egyben miniszterelnök-helyettesek is lesznek. Di Maio kiemelt figyelmet akar szentelni a munkahelyteremtésnek és bevezetné a közmunkához kötött alapjövedelmet. Salvini pedig megfékezné a szervezett bűnözést, nem engedné a „nem apából és anyából álló családteremtést” és
kiutasítaná az illegális bevándorlókat.
A kormányalakítás utáni első beszédében máris erről beszélt: arra kérte Giuseppe Contét, hogy fordítson kiemelt figyelmet arra az ötmilliárd euróra, amelyet a költségvetésben az országban lévő migránsok támogatására különítettek el. Ő ugyanis jelentősen csökkentené ezt az összeget. A kampányban félmillió illegális bevándorló kiutasítását ígérte.
Most azt mondta: nem ígér csodákat, de szeretné, ha pár hónap múlva
„egy kicsit kevesebb adó, egy kicsit több biztonság, egy kicsit több munkahely és egy kicsit kevesebb illegális bevándorló”
lenne Olaszországban.
Beszélt arról is, hogy az országot ismét Európa főszereplőjévé akarják tenni. „Senki sem engedheti meg magának, hogy tolvajnak, hazugnak, ingyenélő semmirekellőknek, élősködőknek állítson be minket” – mondta.
Salvini egyébként korábban azzal is kampányolt, hogy ha hatalomra kerülnek, eltörlik a kötelező védőoltásokat. Hogy ezt valóban beváltják-e, arról egyelőre nincs hír.
Matteo Salvini és Luigi Di Maio Fotók: MTI
A pénzügyminiszter egy római professzor, Giuseppe Tria lesz, a külügyminiszter pedig az az Enzo Moavero Milanesi, aki 2011-től 2013-ig az európai uniós ügyekért felelős miniszter volt. A titkosszolgálatokat is az M5S felügyeli, és külön tárca nélküli miniszter foglalkozik majd Dél-Olaszország felzárkóztatásával, valamint a fogyatékkal élők segítésével. A Liga kapta többek között a gazdasági, a regionális ügyekkel foglalkozó, az oktatási és családpolitikai minisztériumot.
A két kormánypárt egyébként kifejezetten oroszbarátnak is nevezhető, az egyik rendszeresen orosz propagandát terjesztett, a másik pedig intézményesítette is a kapcsolatait Putyin pártjával. Erről itt írtunk bővebben.
Két szélsőséges, populista párt ünnepelhet az olasz választások után: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga. Mindkét párt erősen oroszbarát, az egyik terjeszti is az orosz propagandát, a másiknak intézményesített a kapcsolata az orosz kormánypárttal. Silvio Berlusconi pártja és az eddig kormányzó balközép is vereséget szenvedett. Az viszont teljesen bizonytalan, hogy ki tud majd kormányt alakítani.
Minden megváltozik – ezzel a címlappal jelent meg hétfőn az Il Fatto Quotidiano olasz napilap. A választáson ugyanis egyértelműen visszaszorultak a hagyományos pártok, és a populisták kerültek előtérbe: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga (korábbi nevén: Északi Liga)
együtt a szavazatok felét szerezték meg.
Több párt is szövetségben, de külön listán indult. Elvileg a jobboldali koalíció kapta a legtöbb szavazatot, körülbelül 36 százalékot, de ez nem elég a kormányalakításhoz. Az Öt Csillag önállóan indult, ők körülbelül 32 és fél százalékot szereztek, a baloldali koalíció pedig kb. 23 százalékot.
Matteo Salvini örülhet. (MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro)
A jobboldali koalíció három pártból áll: Silvio Berlusconi Forza Italiájából, valamint két szélsőjobboldali pártból: a Matteo Salvini vezette Ligából és az Olasz Testvérekből. (Érdemes megjegyezni, hogy bár a magyar kormánymédia az elmúlt hetekben az egekbe dicsérte a korábban kétszer is elítélt, emiatt a választásoktól eltiltott Berlusconit, Orbán mellett korábban Salvini és az Olasz Testvérek vezetője, Giorgia Meloni állt ki nyíltan.)
Ők együtt 248-268 helyet szerezhetnek, de 316 kellene a többséghez. Ráadásul hiába kapta a jobboldali koalíció a legtöbb szavazatot,
az eredmény nagy vereség Silvio Berlusconi számára.
A koalíción belül ugyanis nem az ő pártja, hanem a Liga kapta a legtöbb szavazatot (körülbelül 17,5 százalékot 14-gyel szemben).
Berlusconiék nagyot buktak. (MTI/EPA/Ciro Fusco)
A Politico szerint a Liga szereplése a választás egyik legnagyobb meglepetése. Salvini egyébként pártja gyűlésein, Mussolini fasisztáira utalva, gyakran hord fekete inget, és ezeken a gyűléseken neonáci jelképekkel is lehet találkozni.
Ha az egyes pártokat, és nem az általuk alkotott szövetségeket nézzük, akkor az eddig kormányzó baloldali Demokrata Párt kapta a második legtöbb szavazatot (19 százalék körül), de az eredmény nekik is komoly vereség. A volt miniszterelnök, Matteo Renzi pártjának nem tett jót, hogy a gazdaság csak lassan tér magához a válságból. A párt egyik képviselője, Andrea Marcucci a Facebookon azt írta: a Demokrata Párt vesztett, a populisták győztek. Renzi már le is mondott főtitkári tisztségéről.
Luigi Di Maio már meg is hirdette a Harmadik Köztársaságot. (MTI/EPA/Alessandro Di Meo)
Salviniék Ligája mellett a másik győztesnek a mindössze 31 éves Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalom számít. A pártot a New York Times szerint leginkább úgy lehet leírni, mint egy épületet, amelynek „baloldali az alapja, jobboldali a homlokzata és anarchista a teteje”. A párt egyébként már 2013-ban a legtöbb szavazatot kapta a választáson, de ez akkor sem volt elég a kormányalakításhoz. Most viszont Di Maio már egyenesen azt mondta: megkezdődött a Harmadik Köztársaság.
Több dologban feltétlenül hasonlít az Öt Csillag és a jobboldal vezető erejévé vált Liga:
mindkét párt szélsőségesen populista, gyakorlatilag egymás licitálták felül bevándorlás-ellenességben, Salvini például egyszerűen csak vízbe dobná a menekülteket. (A kampány hangneme minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy egy hónapja egy szélsőjobboldali férfi bevándorlókra lőtt, hat embert megsebesítve.)
Emellett mindkét párt Európai Unió-ellenes. A Liga megszabadulna az eurótól is, az Öt Csillag viszont már nem – amióta tavaly Di Maio átvette a párt vezetését az alapító Beppe Grillótól, valamelyest finomodott az álláspontjuk.
Beppe Grillo tavaly engedte át a párt vezetését Luigi Di Maiónak. (MTI/EPA/Filippo Pruccoli)
Éppen ezért, az eredményt nyugtalanul figyelhetik Brüsszelben is. Nagyon nem jó jel ugyanis, hogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságában ennyire előretörtek az unióellenes populisták, épp akkor, amikor az EU komoly reformokra készül.
Ráadásul a két párt még egy, fontos témában hasonlít egymáshoz:
mind a kettő erősen oroszbarát, sőt, annak nevezhetjük Berlusconi pártját is.
Márpedig az Atlantic Council elemzése szerint Olaszország kifejezetten sérülékeny az orosz befolyásolási kísérletekkel szemben. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: a Liga azon két európai párt közé tartozik (a másik az osztrák Szabadságpárt), amelynek
intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal,
az Egységes Oroszországgal.
Matteo Salvini például, Krekó Péter szavaival, „Putyin csodálója”, többször is járt Oroszországban és a megszállt Krím-félszigeten is, az együttműködési megállapodást pedig tavaly márciusban írták alá. Ezek után a párt által vezetett északi megyék sorra ismerték el a félsziget bekebelezését.
Az Öt Csillag több vezetője is részt vett az orosz kormánypárt kongresszusán két éve. Ők eltörölnék az Oroszország elleni szankciókat, szintén jogszerűnek ismerik el a Krím-félsziget elcsatolását, sőt, normalizálnák a kapcsolatot az oroszok által támogatott tömeggyilkos szíriai diktátorral, Bassár el-Aszaddal is.
Ráadásul ott van Silvio Berlusconi, aki Putyin személyes jó barátjának számít, a Forza Italia képviselője „megfigyelőként” részt vett az oroszbarát szélsőségeseket leszámítva illegitimnek tartott, 2014-es kelet-ukrajnai választáson is.
Vagyis mindhárom, a kormányalakításra esélyes párt oroszbarátnak mondható.
Putyin elégedetten hátradőlhet.
Ez pedig jól jön az orosz kormánynak, hiszen így az egyik legnagyobb tagországon keresztül gyengítheti az Európai Uniót, amelyet, ahogy Krekó Péter mondja, ellenséges entitásnak tekint. Az egyik legelismertebb, Oroszországgal foglalkozó elemző, Mark Galeotti azt írja: az orosz kormány számára a különböző populista pártok támogatása egyetlen célt szolgál: hogy befolyásolni tudjon országokat és ezzel gyengítse az EU-t és a NATO-t. Az egyik eszközük, hogy a bizonytalanságot próbálják növelni, amihez a menekültválság ideálisnak bizonyult.
Kedvelt fegyverük közé tartozik az álhírek terjesztése is: az Öt Csillag pedig ehhez megfelelő partner. Ahogy Krekó Péter fogalmazott,
„az Öt Csillag elképesztő vehemenciával terjeszti az orosz propagandát és dezinformációt”.
A Buzzfeed oknyomozása szerint a párt egy olyan hálózatot ellenőriz, amely rendszeresen álhíreket és összeesküvés-elméleteket terjeszt, sokszor Kreml-pártiakat, amelyek eredeti forrása valamelyik orosz propagandamédium. A hálózathoz olyan álhíroldal is tartozik, amelyiknek több mint egymillió követője volt a Facebookon.
Többek között azt is terjesztették, hogy a kormány kapcsolatban áll a maffiával. Ehhez bizonyítékként egy gyászoló miniszterről tettek közzé egy fotót, amelyet úgy állítottak be, mintha a maffiózó Salvatore Riina temetésén készült volna. Egyik politikusuk pedig azt állította, hogy Ukrajnában már a kannibalizmus is megjelent – bizonyítékként egy fotót is mutatott, csakhogy hamar kiderült, hogy az valójában egy screenshot egy filmből.
Az olasz álhíroldalak egyébként Salvinit is rendszeresen dicsérték, és itt is igaz az, hogy az összeesküvés-elméletek terjesztése általában együtt jár a nem politikai tartalmúak megjelenésével is, amelyek aztán a két párt programjába is bekerültek. Például
mind az Öt Csillag, mind a Liga oltásellenes,
a kampányban meg is ígérték, hogy eltörlik a kötelező vakcinákat.
Mindenesetre a választás után most az a legvalószínűbb, hogy hosszú politikai bizonytalanság következik. Wolfango Piccoli, a Teneo Intelligence elemzője a Guardiannek azt mondta: szinte lehetetlen lesz bármelyik pártnak is olyan koalíciót létrehozni, amely többséggel bír.
Berlusconi és Salvini – hátat fordítanak egymásnak? (MTI/EPA/Angelo Carconi)
Az Öt Csillag azt jelentette be korábban, hogy csak olyan párttal alkotnak közösen kormányt, amely elfogadja a programjukat. Elméletileg megvan az esélye, hogy a jobboldali szövetséget szétrobbantva a Ligával és az Olasz Testvérekkel lépnek koalícióra, de Piccoli szerint
ennek minimális az esélye,
mert, bár sok kérdésben hasonló nézeteket vall a Liga és az Öt Csillag, de utóbbi szavazói inkább baloldaliak, míg a Liga szélsőjobboldali. Salvini is elutasította az Öt Csillaggal való szövetséget. A baloldal már bejelentette, hogy ellenzéki szerepre készül, a jobboldali pártok viszont csak kisebbségi kormányt tudnának alakítani – ha egyáltalán Berlusconi elfogadja ebben Salvini vezető szerepét.
A parlament március 23-án ül majd össze, de a Reuters szerint Sergio Mattarella elnök áprilisig várni fog azzal, hogy megnyissa a kormányalakításról folytatott hivatalos tárgyalásokat. Utána pedig még az is előfordulhat, hogy új választást írnak ki, az viszont könnyen zárulhat a mostanihoz hasonló eredménnyel. Az előző, 2013-as választás után egyébként két hónapig tartott, mire sikerült megalakítani az új kormányt.
Sorra dicsérik meg szélsőjobboldali pártok vezetői Orbán Viktort. Van köztük rasszista, vagy éppen erősen oroszbarát is.
Strache és Orbán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Heinz-Christian Strachéval, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökével is találkozott bécsi látogatása során Orbán Viktor a múlt héten. Strache utána azt mondta, a Magyarország és Ausztria közötti baráti viszonyt tovább kell építeni.
Strache alkancellári posztot tölt be az új osztrák kormányban, így az indokolható, hogy vele külön találkozott a magyar miniszterelnök. Az már kevésbé, hogy miért
fogadta a holland szélsőjobboldal Magyarországon turnézó vezérét, Geert Wilderst.
Igaz, ezt a találkozót itthon nem verték nagy dobra, Wilders viszont még egy fotót is feltett róla a Twitterre.
Geweldige ontmoeting in Boedapest met Premier Orbán! Leiderschap bestaat nog.
Excellent meeting in Budapest with Prime Minister Orbán! Leadership still exists! pic.twitter.com/YvnAfBINGf
A holland Szabadságpárt iszlámellenes elnöke egyébként azért jött Magyarországra, mert az újabban a kormányhoz egyre közelebb kerülő Hit Gyülekezete kiadta a könyvét. Ezt bemutatva járt Győrben és Nyíregyházán is, adott interjúkat kormányközeli médiumoknak, sőt, még az ATV-be is beengedték, ahol többek között arról beszélt, hogy a zsidó és a keresztény kultúrát magasabb rendűnek tartja az iszlámnál.
A Magyar Időknek meg egyenesen azt mondta: „Nyugat-Európában nincsenek Orbán Viktoraink. (…) Orbán Viktor végzi a feladatát, és ismeri Magyarország identitását. Hajlandó megvédeni a nemzetet, és nem hagyja, hogy az Európai Unió megfélemlítse.”
Nem ő volt az egyetlen európai szélsőjobboldali politikus, aki az utóbbi időben Orbánt dicsérte, vagy állította egyenesen példaképnek – az ilyen megjegyzésekről természetesen a kormánymédia is szorgalmasan beszámolt. Csak épp azt felejtették el hozzátenni, hogy több esetben
rasszista, vagy épp erősen oroszbarát politikusok
tették ezeket a kijelentéseket.
Mint például, szintén pár napja, az olasz Északi Liga vezetője, Matteo Salvini, aki azt mondta egy tévéinterjúban: Orbán védi a határokat és a nemzeti valutát, valamint leállítja a migrációt. Ahogy fogalmazott:
„Ha egy jól kormányzott országot kell választanom, ezt választom.”
Salvini egyébként nem csak arról hírhedt, hogy el akarja törölni az eurót, vagy hogy minden menekültet a tengerbe dobott volna. Pártja gyűlésein előszeretettel hord fekete inget, az olasz fasisztákra utalva, de ezeken a gyűléseken neonáci jelképekkel is lehet találkozni. A párt egyébként Putyin pártjával írt alá együttműködési megállapodást.
Salvinihez hasonlóan rasszista kijelentéséről lett ismert az Alternatíva Németországnak EP-képviselője, Beatrix von Storch is. Ő ugyanis egyenesen azt mondta, hogy
a rendőröknek a menekültek közé kellene lőniük.
Amikor a Facebookon megkérdezték tőle, hogy a nőkre és a gyerekekre is, igennel válaszolt.
Ő is azok közé tartozik, aki büszke Orbánra, tavaly áprilisban közös fotót posztolt a Facebookon: Európa határai védőjének nevezte Orbánt, és szerinte ilyen kormányfőkre van szükség.
A négy eddig említett politikus pártját az is összeköti, hogy tavaly januárban mindegyikük képviseltette magát a populista szélsőjobboldaliak nagy találkozóján, Koblenzben, ahol
együtt szidták a globalista elitet, az Európai Uniót, a médiát, és persze a menekülteket.
Persze rajtuk kívül is lehetne sorolni más szélsőjobboldali politikusokat, akik Orbánt dicsérték. Ha a lengyelekkel most nem foglalkozunk (róluk itt olvashat bővebben), akkor is meg lehet még említeni például Nigel Farage-t, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának korábbi elnökét, a brexit-kampány egyik vezetőjét, aki a Facebookon írt dicsérően Orbánról.
De inkább még egy amerikai politikust emeljünk ki, Steve King iowai republikánus képviselőt. Ő a Twitteren Orbánról azt írta, hogy a „Nyugati Civilizáció Winston Churchilljének” fogja majd tartani a történelem, „ha a Nyugat túléli a kulturális öngyilkosságot”.
History will record PM Orban the Winston Churchill of Western Civilization…if the West survives cultural suicide. https://t.co/y89RO0tC2m
Steve King egyébként abszolút beleillik a fenti sorba. Ő is többször tett rasszista kijelentéseket bevándorlókról, vagy épp afroamerikaiakról, és arra is volt példa, hogy a fehérek felsőbbrendűségéről szóló nézeteit hangoztatta. És hogy a kör körbeérjen: King nyíltan kiállt már Geert Wilders mellett is, amiért még saját párttársai is keményen bírálták.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
