Kezdőlap Címkék Matolcsy György

Címke: Matolcsy György

Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Különös a véleménye Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszternek, aki az Egyesült Államokban végezte közgazdasági tanulmányait. A baloldali ex görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt “sötét alkut” kötött az Egyesült Államokkal, hogy újra világhatalommá tegye Kínát.

Mi volt ez a sötét alku, melyet lehet, hogy a kínaiak most felmondanak?

A lényeg a magas amerikai kereskedelmi deficit, amely az elmúlt évben tovább növekedett, mert az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Joe Biden ezt tovább folytatta. A kínaiak eddig a profitjukat amerikai dollárra váltották át, gyakran úgy, hogy USA kincstár jegyeket vettek. De ez már a múlt. Megjelent a digitális jüan, amely Varoufakisz szerint reálisan kísérelheti meg a dollár vezető szerepének a megkérdőjelezését. A digitális jüan ugyanis új típusú felhő finanszírozást jelenthet amikor a kínaiak számára már nem olyan nagyon fontos az, hogy az USA megengedje a kereskedelmi deficitet, és nem igazán nagy a késztetés arra, hogy dollárra váltsák a jüan profitot.

Mi lesz a high tech-kel?

Hszi Csin-ping elnök bejelentette, hogy 2025-re Kína meg akarja előzni az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Biden elnök hatalmas programot jelentett be annak érdekében, hogy hazahozzák a chip gyártást az Egyesült Államokba, és egyidejűleg betiltották a legkorszerűbb chip technológiák eladását Kínának a nemzetbiztonságra hivatkozva.

Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki egyébként vasárnap Orbán Viktor miniszterelnökkel vacsorázott, a müncheni biztonságpolitikai konferencián csak annyit mondott, hogy a mesterséges intelligencia új alkalmazásai globális kihívást jelentenek. Kínában már a 6G technológiával kísérletezik a Huawei.

Új kínai modell jöhet

Peking most a belső piacra koncentrálhat az export helyett miközben az egész világnak felkínálhatja alternatívaként a felhő alapú digitális jüan finanszírozást. Miután a magyar- kínai tárgyalások titkosak, ezért jóformán semmit sem tudunk a finanszírozás módjáról. Az viszont árulkodó, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette: amennyiben nem kapunk pénzt az IMF-től és az Európai Uniótól, akkor adnak majd a kínaiak. Akiknek a tanácsadói már ott szorgoskodnak a Magyar Nemzeti Bankban. Olyannyira, hogy ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt tekintik a kínaiak bizalmi emberének Budapesten.

Hszi Csin-ping elnök G2 modellt javasolt az Egyesült Államoknak vagyis azt, hogy a két világhatalom együtt irányítsa a globális pénzügyeket. Ezt Washington elutasította, ehelyett a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nevezi Kínát. Blinken amerikai külügyminiszter elhalasztotta látogatását Pekingben a tragikomikus léggömb vita miatt. Janisz Varufakisz ex pénzügyminiszter szerint a kínaiak dönthetnek úgy, hogy fokozatosan megpróbálják átvenni a vezető szerepet a globális pénzügyekben. Peking van igazán döntési helyzetben, és nem Washington – állítja az ex pénzügyminiszter, aki szerint az USA sokkal többet veszíthet a két gazdaság szétválasztásával mint Kína.

Mit mondanak maguk a kínaiak? Sokkal óvatosabbak hiszen tudják, hogy a globális pénzügyeknek csak alig több mint 2%-a zajlik kínai jüanban, melyet nemcsak a dollár, de az euró is megelőz. A technológiai váltás ugyanakkor a kínaiak kezére játszhat hiszen a hatalmas 1,4 milliárdos piacon olyan óriási platformok jöhetnek létre, melyek az egész globális gazdaságot befolyásolhatnák.

Méregdrágán kapunk hitelt

0

Magyarország minősítése olyannyira meggyengült, hogy jóval drágábban jutunk külföldi kölcsönhöz mint például Csehország, Lengyelország vagy épp Görögország.

Farkas Zoltán a HVG-ben megírta, hogy a régióban csak Románia áll mögöttünk hitel minősítés tekintetében. A görögök, akik igazán nem nyerték vissza a piacok bizalmát a nagy pénzügyi válság óta – 2008- sokkal kisebb kamatra kapnak pénzt mint mi.

Görögország nemrég tízéves állampapírt dobott a piacra 3,5 milliárd euró értékben. Mennyi volt a kamata? 4,25%.

Magyarország januárban vitt a piacra tízéves dollár kötvényt 1,5 milliárd dollár értékben. Mennyi volt a kamat? 6,5%! Ebben persze az is benne van, hogy más a kamatláb dollárban és euróban. Ezért az állami adósságkezelő központ gyorsan átváltotta a dollárt euróra, de a kamat így is hat százalék körül volt, messze a nem túlságosan sokra értékelt görög kötvény fölött.

A világ 4-5 legsérülékenyebb országa között vagyunk

Ezt mondta Matolcsy György, és a Nemzeti Bank elnöke valószínűleg nem túlzott. Ha egy ország csak ilyen magas kamatra kap kölcsönt, akkor abban nemigen bíznak a piacon. Ahol a bizalom minden. Miért nem bíznak a magyar gazdaság teljesítőképességében külföldön? Mert a kereskedelmi mérleg deficitje óriási, és mert továbbra sem érkeznek az milliárdok az Európai Unióból. Orbán Viktor mindkettőben sáros. Neki ígért olcsó földgázt Putyin, aki a szemébe hazudott. Drágábban kapjuk az orosz földgázt mint a régióban sokan.

A csehek például négyszer olcsóbban miközben nem nyalogatják Putyin hátulját üdvözült mosollyal.

Az Európai Unióval is Orbán Viktor rontotta el a viszonyt. A legutóbb már azt mondta külföldi újságíróknak, hogy a legszívesebben kilépne az Európai Unióból, de ez nem lenne Magyarország érdeke. Nem bizony: az európai eurómilliárdok nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Magyarországot, melyet Orbán Viktor középhatalomnak álmodik, de amelynek polgárai örülhetnek, ha pénzügyi katasztrófák nélkül túlélhetik a Nemzeti Együttműködés  Rendszerét.

Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa

Végre valahára leráztuk a nyakunkról Bulgáriát és Romániát, most már egyedül állunk a legkorruptabb ország közel sem megtisztelő címéért folytatott verseny élén. Ezt az végeredményt hirdette ki Transparency International legfrissebb jelentése.

A magyar kormány elmúlt 12 éves regnálásának koronája ez a cím. Természetesen hűen önmagukhoz azon nyomban visszavágtak.

A magyar kormány reakciója: a Transparency International a Soros hálózat része, amely jobban tenné, ha az Európai Parlament korrupciós ügyeit vizsgálná.

Az Orbán kormány bírálata valószínűleg nem teljesen megalapozatlan, de mégiscsak kínos, hogy Románia után immár Bulgária is megelőzte Magyarországot a korrupciós listán. Ráadásul mindez Európa szegényházában történik vagyis egyértelmű a korreláció a lakosság többségének szegénysége és az elit korrupciója között. Kínos politikai problémája lehet ebből Orbán Viktornak, aki a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nagy építőmestere.

Megélhetési válság és korrupció

Hét szűk esztendőt jósolt Orbán Viktor. Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke nemrég közölte, hogy Magyarország a világ négy-öt legsérülékenyebb állama között van. Vagyis felrémlik a fizetésképtelenség árnya. A görögök még mindig nem érték el “a boldog békeidők“ 2007-es életszínvonalát. Csatlakoztak is az uniós szegényházban Magyarországhoz, Bulgáriához és Romániához. Szép kilátások.

Hol van már az a korszak amikor Matolcsy György még azt jósolta: hamarosan felzárkózunk Ausztriához. Ehelyett a magyar demokrácia 33-ik évében az életszínvonal megindult lefelé a lejtőn. Ilyenkor a közvélemény sokkal kevésbé elnéző a korrupció iránt mint a korábbi időszakban amikor az életszínvonal – ha lassan is, de – emelkedett. Igaz, nem egyformán. Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy épp Matolcsy Ádám vagyonosodása még a szigorúan ellenőrzött magyar médiában is feltűnt.

Mi ezzel Orbán gondja?

Hosszabb távon ellene fordulhat a közvélemény, amely már ma is csak azért tart ki mellette, mert az ellenzékhez képest ők látszanak a kisebbik rossznak. Rövid távon viszont behatárolja a politikai cselekvést. Hogyan? Orbán Viktor le akarja váltani Matolcsy Györgyöt, akinek az expozéjából világosan kiderült: itt a válság, és a hatalomnak halvány fogalma sincs, hogy mihez kezdjen vele. Matolcsy leváltásának legkézenfekvőbb módja az lenne, ha a Nemzeti Bank elnöke elé letennék Matolcsy Ádám vagyonosodásának dokumentumait. Csakhogy Matolcsy Ádám szoros üzleti kapcsolatban áll Tiborcz Istvánnal. Ezért a zsarolás nem látszik igazán hatékonynak. A másik gondja az Orbánnak, hogy Rogán Antalt kívánja Matolcsy székébe ültetni. Rogán a pályafutását a Nemzeti Bankban kezdte el, de hamar rájött:

”ha politikus leszek, akkor tíz év múlva már miniszteri székben ülhetek míg ha a Nemzeti Bankban maradok, akkor 40 éves koromban legfeljebb főosztályvezető- helyettességig vihetném.”

Rogán ma Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasa, de egyben a rendszer egyik legkorruptabb politikusának hírében áll. Ráadásul sok a befolyásos ellensége, akik adott esetben közzé tehetnek néhány kínos részletet Rogán Antal vagyonosodásáról. A Schadl-Völner ügy még egyáltalán nem zárult le. A keresztapa állítólag nem volt más mint Rogán Tóni. Pintér Sándor rendőrei adott esetben nem fukarkodnának a részletekkel. A rendszerszerű korrupció lassacskán kezelhetetlenné válhat. Görögországban a nagy pénzügyi válság hozta el a nemzeti együttműködés rendszerének az összeomlását. Akkor fel is merült a korrupció haszonélvezőinek bíróság elé állítása. Azután a számonkérés elmaradt, mert kiderült, hogy az egész elit sáros…

Óriási dollár kötvény kibocsátással menekül előre a magyar kormány

4,25 milliárd dollár értékben sikeresen bocsátott ki államkötvényeket Magyarország. A kötvényeket háromszorosan túljegyezték – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon.

Hatalmas összeg  1.600 milliárd forint. Az államadósság kezelő központ vezetője elmondta azt is, hogy ebből a pénzből a költségvetést finanszírozzák illetve egy hamarosan lejáró dollárkölcsönt törlesztenek. Vagyis hitelből fedezik a korábban felvett kölcsön visszafizetését. Görögország ily módon jutott csődbe a korábbi pénzügyi válság idején 2008-ban. Varga Mihály pénzügyminiszter ezért sietett is hozzátenni: a deviza kölcsön aránya az összadósságban még mindig nem éri el a 30%-ot vagyis a nemzeti együttműködés rendszerét még mindig a magyar társadalom finanszírozza elsősorban.

Ilyen kormányok gerjesztik az inflációt

Erre mutatott rá Nouriel Roubini. Ha ugyanis egy országban az adósság nagyrésze a hazai devizában van, akkor az infláció ezt leértékeli. A kormány tehát vígan folytathat inflációs politikát hiszen annak árát a hazai vásárlók és befektetők érzik meg elsősorban.

A külföldi devizában eladósodott államok viszont fizetésképtelenné válhatnak, mert saját pénzük folyamatosan leértékelődik. Sri Lanka volt az első ilyen állam a mostani globális pénzügyi válság idején, de sok más ország követheti ezen az úton. A hatalmas dollár kötvény kibocsátás épp ebben az irányban megtett lépés. Egyáltalán nem véletlen, hogy Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében Magyarországot a világ 4-5 leginkább sérülékeny országa közé sorolta.

Háború előtti szinten a földgáz ára Európában

0

77 euró alá is ment a földgáz ára a gáztőzsdén Rotterdamban. Ilyen alacsony még sohasem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta. Az ok: az időjárás meleg rekordokat döntöget Európában, ahol a gáztárolók feltöltöttsége magas. Csak emlékeztetőül: nyáron 350 euróra is felment a földgáz ára amikor fel kellett tölteni a tárolókat a fűtési szezon kezdetére.

Bár december elején érkezett egy hideg hullám, de az időjárás jóval melegebb volt mint korábban, ezért a tárolók töltöttsége igen magas: átlagosan 83% Európában. Ez 30%-kal magasabb mint tavaly amikor még csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy Putyin megindíthatja az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Uniós gázársapka

Az árak mérséklésére az Európai Unió elfogadott egy gázársapkát, melyet a magyar kormány elszántan ellenzett mondván emiatt esetleg nem jön majd földgáz Oroszországból. Moszkva fenyegetőzik is, de nemigen tudja másnak eladni a földgázt hiszen nincsenek megfelelő vezetékek. A cseppfolyósított földgáz előállításában pedig Oroszország le van maradva, és a technológiát nyugati szankciók sújtják vagyis a lemaradás tartósnak ígérkezik.

A földgáz árának csökkenése megkönnyebbülés lehet a fogyasztóknak és az uniós tagállamoknak is. A megnövekedett energiaszámlát a családok, az intézmények és a vállalkozások jelentős mértékben csakis állami támogatással tudják elviselni.

Mennyi a hazai gázár?

Putyin olcsó földgázt ígért, de a hazugság hamar kiderült amikor a szakértők utánaszámoltak: a rotterdami földgáz tőzsde árain kapjuk az orosz földgázt némi időbeni csúszással. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elérte Moszkvában, hogy a fizetési határidőket is lehet csúsztatni. De mi lesz a magyar fogyasztókkal, akik 27%-os ÁFA-t fizetnek? Bár az ellenzék többször is javasolta ennek csökkentését, de ettől a magyar kormány elzárkózik. Nem véletlenül:

a költségvetés bevételi oldalán minden adóforintra szükség van, mert akkora a deficit.

A jövő évi költségvetés amúgyis igen bizonytalan lábon áll. A magyar állam igen komoly finanszírozási gondokkal küszködik – ahogy erről a legilletékesebb, Matolcsy György beszámolt amikor arról beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt, hogy Magyarország a világ legsérülékenyebb 4-5 országa között van.

A New York-i Bloomberg arról írt, hogy az Európai Unió szegényebb államai pénzügyi válságba kerülhetnek, mert nem lesznek képesek kifizetni az energiaszámlákat a húszas években.

Emiatt rendkívüli mértékben megnövekszik az európai eurómilliárdok értéke. Nemcsak amiatt, hogy ez az összeg euróban érkezik meg a tagállamokba hanem azért is, mert a piacok látják: az Európai Unió támogatja az érintett országot. Olaszország vagy Görögország államkötvényei szempontjából döntő fontosságú ez a megítélés. Ezért hiába bízik Orbán Viktor Giorgia Meloni támogatásában, az olasz miniszterelnök asszonynak kétszer is meg kell gondolnia, hogy szembefordul-e Brüsszellel?

Magyarország negatív brüsszeli megítélése igencsak sokba kerül az országnak.

A haszon pedig nem szembeötlő hiszen Oroszország nem ad kedvezményt a gázárban. Az csakis azért csökken, mert nincsen rá kereslet Európában. Persze nemcsak a meleg idő miatt kisebb a földgáz iránti kereslet hanem amiatt is, hogy a szakértők recesszióra számítanak Európa legtöbb országában. Ez pedig csak fokozza a gondokat hiszen kisebb GDP-ből kell kifizetni az energiaszámlát.

42%-os élelmiszeráremelés

Nemzeti Bank 42%-os élelmiszeráremelést jósol, amelynek legfőbb feladata az infláció megállítása – ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a minap sajtóértekezletén.

Az energia 39, az üzemanyagok 21%-kal drágulnak jövőre. A Nemzeti Bank szerint az infláció jövőre 15-19,5% lesz.

Ezt nyilván azért kellett jósolnia a Nemzeti Banknak, mert a nyugdíjakat 15%-kal emelik január elsejétől, és kínos lett volna a kontraszt a magas inflációval.

Nem világos persze, hogyha az élelmiszerek és az energia ára ilyen nagy mértékben növekszik, akkor az inflációs átlag hogy lesz ilyen alacsony, de hát ez a kötelező kincstári optimizmus. Arról már szó sincsen, amit Orbán Viktor pár napja ígért: egy év múlva az infláció egy számjegyű lesz!

Jöhetnek az európai pénzek

Aláírták a megállapodást a brüsszeli bizottsággal a kohéziós alapokról tehát jöhetnek a pénzek, persze nem lehet tudni, hogy mikor. A forint árfolyamára viszont jó hatással lehet a hír hiszen a pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és az Európai Unió vitáját. A magyar infláció egyik legfőbb oka az, hogy a forint leértékelődése folyamatos még az euróhoz képest is pedig az sem teljesít jól a dollárhoz és a svájci frankhoz képest.

Bár Orbán Viktor ezért most Matolcsy Györgyöt hibáztatja, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik be nem vallott eljárása a forint folyamatos leértékelése. Ennek ugyanis az az előnye, hogy a magyar munkavállalók jövedelme folyamatosan nőhet forintban miközben továbbra is olcsónak számít euróban vagy dollárban.

Míg az energiaáremelés általános nemzetközi tendencia, az már távolról sem magyarázható meg könnyen, hogy a mezőgazdasági exportjára büszke Magyarországon miért nőnek ilyen nagy mértékben az élelmiszerek árai? Pedig ennek tragikus következményei vannak az életszínvonalra.

A Nemzeti Bank előrejelzése is azt mutatja, hogy enyhén csökkenhet a reáljövedelem jövőre.

Valójában azonban drámai életszínvonal csökkenés várható a magas élelmiszer- és energiaárak miatt. Miért nézheti mégis nyugodtan mindezt az Orbán kormány? Mert az ellenzéknek elképzelése sincs arról, hogy miképp lehetne megoldani Magyarország gazdasági problémáit. A lejtmenet így jövőre biztosnak látszik. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben azt mondta: 2022 volt a legnehezebb év a rendszerváltás óta. Jövőre újra elmondhatja ugyanezt…

Orbán: nem változik a rezsivédelmi rendszer

A miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a többi között arról is beszélt amiről érdekes módon kevesen érdeklődtek: miért nincs még költségvetése az országnak tíz nappal az év vége előtt?

Korábban Orbán úgy nyilatkozott, hogy keresnek még 1500-2000 milliárd forintot ahhoz, hogy meg tudják védeni a rezsivédelmi alapot. Most viszont azt mondta: ”a magyar rendszer mindig arra épült, hogy nincs ugri-bugri. Képesek voltunk nyolc-kilenc évig állandó árakat tartani. Módosítottuk a rezsivédelmi rendszert, de ezen nem módosítanánk” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a magyar háztartások 75%-a továbbra is rezsivédelem alatt lesz.

Miért emlegetett a jegybank elnöke válság közeli állapotot?

“Amennyiben az európai gazdaság válságban van úgy a magyar is. A cél azonban az, hogy ebből kimaradjunk. Mi azt hisszük, hogy ez sikerülhet. A következő évi költségvetése
1-2%-os növekedéssel számol.

“Megértem, hogy a jegybank elnöke unortodox módon viselkedik  a nyilvánosságban. Matolcsy György nehezebb helyzetben van mint én magam, mert neki kell az árstabilitást garantálni. Az inflációért főként ők a felelősek. Ennek letörésére azt az eszközt választotta a jegybank, hogy emelte a kamatlábat.

A kamatemelés viszont ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét”

– fogalmazta meg nem is túlságosan rejtett bírálatát a miniszterelnök.

Orbán az ársapkákról is beszélt:

“Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, akkor a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak, de az árszabályozást nem a bankárok hanem a szegények miatt vezettük be.”

Vajon miért vannak olyan sokan a szegények a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében? Miért van az, hogy az európai unióban csak Bulgáriában gyengébbek  a fizetések a magyaroknál? Miért okoz ekkora problémát a megnövekedett rezsi a magyar családoknak és vállalkozásoknak?

Ezekről nem kérdezték a magyar miniszterelnököt, mert mindenki tudja: nincs rá válasz. Orbán Viktor viszont folytatni akarja hiszen csak annyi történt:

gyenge kezdés után visszaestünk.

Matolcsy menni készül?

Nem akarja eljátszani az ügyeletes bűnbak szerepet a Nemzeti Bank elnöke, aki ezt megelőzni kívánva adta elő igen kritikus mondanivalóját a magyar gazdaság válságközeli helyzetéről a parlament gazdasági bizottsága előtt.

Orbán Viktorban először akkor villanhatott fel Matolcsy menesztésének gondolata amikor egy éve a Nemzeti Bank elnöke 2000 milliárd forintos megszorító csomagot javasolt az energiaválság megállítására. Ezt enyhén szólva nem érezte időszerűnek a választások előtti hónapokban Orbán Viktor, aki épp ellenkezőleg költekezésre buzdította mind a Nemzeti Bankot mind pedig a kormányt, hogy ily módon megvásárolják a választók jóindulatát.

Orbán Viktor Matolcsy javaslatára akkor azt mondta, hogy térjünk rá vissza áprilisban a választások után. A siker után Orbán nem érezte úgy, hogy elő lehetne állni egy megszorító csomaggal hiszen ez felidézte volna az őszödi szép napokat amikor kiderült, hogy a miniszterelnök azért  nyert választást, mert félrevezette mind a választókat mind a külvilágot. Ezek után mondta azt Merkel kancellár Gyurcsány Ferencről, hogy “ezt az embert többé nem akarom látni.” Orbán ugyanígy járt a rezsivédelemmel, amelyet el kellett engednie, mert az állam nem képes finanszírozni a földgáz árának hatszorosra emelkedését a világpiacon. Csakhogy a választók ezt joggal értékelhetik becsapásként  éppúgy mint a 13 hónapja tartó benzinársapka villámgyors visszavonását.

Nincs költségvetés

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 1500-2000 milliárd forintot. Ennyi kellene a magas energiaszámlák fizetésére és az államadósság egyre drágább törlesztésére. Az Európai Központi Bank közölte a magyar kormánnyal  hogy ők ugyan nem támogatnak egy magyar kötvény kibocsátást, mert a magyar diplomácia meg akarta akadályozni az Ukrajnának nyújtott közös kölcsönt. A Nemzeti Bank persze maga is piacra dobhat államkötvényeket csak épp a feltételek sokkal kedvezőbbek, ha azok mögött ott áll az Európai Központi Bank.

Orbánnak azért kell 1500-2000 milliárd forintot találnia, mert a forint folyamatos leértékelődése egyre drágábbá teszi az energiaszámlát és az államadósság törlesztését. Az inflációban is jelentős részben azért bajnok Magyarország az Európai Unióban, mert

a forint még az amúgy gyengélkedő euróval szemben is folyamatosan veszít az értékéből.

Ki ezért a felelős ? – kérdezi Orbán Viktor, aki rámutathat Matolcsy Györgyre mint ügyeletes bűnbakra. Matolcsy ezért is szerette volna, ha ígéretet kap arra, hogy posztját 2025 és 2031 között is betöltheti, de kérésére egy nemzetközileg jólismert karjelzés volt a válasz. Ehelyett felajánlhatják neki, hogy még 2025 előtt “saját kérésére” távozzon a Nemzeti Bank éléről megromlott egészségi állapotára hivatkozva.”

Ha netán ellenkezne arra hivatkozva, hogy Orbán Viktorral együtt voltak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének építőmesterei, akik a forint szisztematikus leértékelését tekintették pénzügyi politikájuk alapjának, akkor

a miniszterelnök emberei felhívhatnák  Matolcsy György figyelmét arra, hogy az újonnan megalakult Integritási Hivatal szívesen foglalkozna ügyeivel – az Európai Unió legnagyobb örömére. Különösen az a kérdés váltana ki nagy érdeklődést, hogy Matolcsy Ádám, a jegybank elnök fia miképp növelte vagyonát 100 milliárd forint fölé?!

Netán rá célzott Matolcsy György amikor a parlament gazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy itt az idő: a rendszerhű oligarchák is visszaadhatnának pár milliárdot az elmúlt 12 év során megszerzett zsákmányból? Aligha valószínű, hogy Matolcsy György be kívánna számolni családja vagyonosodásának érdekfeszítő történetéről, amely Orbán Viktor famíliájának sikersorozatát idézi. Orbán felajánlhat menekülő utat is egykori jobbkezének: börtön helyett lehet ő a Számvevőszék elnöke vagy nagykövet valahol, ahol nem sok vizet zavar. Matolcsynak ugyanis víziói vannak, de erre a pénz világa nem vevő. A vég mindenképp dicstelen, de Matolcsy még hősi halált halhat egy rendszerért, amely mint régen a kommunista pártok azt kérheti tőle, hogy

vállalja magára a bűnbak szerepét “az Ügy érdekében.”

Miért magasak az élelmiszer árak?

Szinte az egész világon drámai mértékben nőnek az élelmiszerek árai, de senki sem tudja igazában megindokolni, hogy miért?

Sokféle magyarázat van: az energia válság a legfontosabb, amely megnövelte a műtrágya árát. A Covid pandémia az ellátási láncokat is meggyengítette. Az ukrajnai háború. Csakhogy Kínában ennek ellenére jó volt a gabonatermés tavaly, az USA-ban pedig idén. Igaz, hogy az ukrajnai háború két fontos gabonaexportőr ország között folyik, de a FAO, az ENSZ mezőgazdasági szervezete kielégítő kínálatot jelzett előre 2022-23-ra. A klímaváltozás megváltoztatja ugyan a mezőgazdaság működési feltételeit, de ez nem igazán újdonság, fel lehetett készülni rá. Az árak ennek ellenére elszabadultak az olyan hagyományos élelmiszer nagyhatalmak esetében is mint az Egyesült Államok, ahol az éves élelmiszer infláció 12%.

Magyarországon ennél sokkal nagyobb, noha hagyományos élelmiszer exportőr országnak számítunk. Mi indokolhatja mégis az élelmiszer inflációt, amely megélhetési válságot okoz sok országban köztük Magyarországon is?

Az árakat a tőzsdéken manipulálják

Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet egy jeles közgazdász. Sophie van Huellen, aki a Manchesteri egyetem kutatója számokkal mutatta ki, hogy

az árak egyértelműen a tőzsdei kereskedésben dőlnek el nagyon távol az agrár termelőktől és fogyasztóktól.

A határidős ügyletek pedig árfelhajtó jellegűek, és ezzel élnek is a pénzügyi befektetők. A piaci kereslet-kínálatot jelentős mértékben ők határozzák meg hiszen a termelők is hosszú távon előre adják el a termésüket. A pénzügyi befektetők hajtják fel az árakat, melyeket azután a fogyasztók kénytelenek megfizetni.

Miért nem működik a piac ármérséklő hatása?

Erre érdekes módon Matolcsy György célzott nevezetes beszédében a parlament gazdasági bizottsága előtt. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik építőmestere egyszercsak észrevette, hogy a piac monopolizált Magyarországon. Vagyis a nagy élelmiszer termelők olyan piaci pozícióban vannak, hogy jelentős mértékben befolyásolhatják az árakat. Ki a legnagyobb mezőgazdasági termelő Magyarországon? Csányi Sándor, aki egyben a legnagyobb bank, az OTP vezére és részben tulajdonosa is.

Az infláció áldozatairól gyakran lehet olvasni a sajtóban, de a haszonélvezőiről ritkábban. Csányi Sándor viszonya Orbán Viktorhoz különösen érdekes hiszen MLSZ elnökként az OTP vezér igen könnyen összefuthat a közismerten futball fanatikus magyar miniszterelnökkel.

Orbán Viktor arra kérte Matolcsy Györgyöt és Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy jövőre vigyék le az inflációt 10% alá.

Jelenleg Magyarország rekorder az unióban az infláció tekintetében. Ennek két fő oka az energiaválság és az élelmiszerek árának kétségbeejtően gyors növekedése. Az energiaárak esetében még lehet a külföldre mutogatni, de az élelmiszerek esetében ez már jóval nehezebb.

Miért emelkedik a tojás, a tej vagy a kenyér ára?

A magyar kormánynak nincs más elképzelése mint az ársapka, melyet jövő tavaszig meghosszabbítottak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint akkor tetőzik majd az infláció.

Az USA-ban már ötödik hónapja csökken az infláció mértéke.

Magyar bérek a mélyponton

Csak Bulgáriában és Romániában olcsóbb a munkaerő  mint Magyarországon az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint tavaly az átlagosan egy alkalmazott foglalkoztatásának ára óránként  32,8 euró volt.

Az Európai Unióban mostani árfolyamon számolva 13.600 forint  az alkalmazotti átlagkereset. Mennyi volt ez Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében? 10,4 euró vagyis mai árfolyamon számolva 4.300 forint. Romániában 8,5 euró, Bulgáriában 7 euró.

Ki van az élvonalban? Dániában a legdrágább a munkaerő: óránként 46,9 euró, Luxemburg a második 43, Belgium a harmadik 41,6 euróval. Szlovénia, Csehország és Szlovákia is sokkal jobban áll, mert a munkavállalók költsége egy órára 21,2, 15,3 illetve 14,2 euró.

Érdekes módon Matolcsy György erre a kínos adatsorra nem tért ki amikor beolvasott a kormánynak a parlamentben. Miért nem?

Az alacsony munkabérek jelentik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapját

Magyarország azzal tud külföldi tőkét vonzani, hogy olcsón képes viszonylag jólképzett és fegyelmezett munkaerőt biztosítani az Európai Unión belül. Ezt Orbán Viktor és Matolcsy György épp azzal éri el, hogy szisztematikusan leértékeli a forintot vagyis a külföldi munkaadónak a magyar munkavállaló kifejezetten olcsónak számít még akkor is, ha forintban emelkedik a bére.

Óriási a politikai előnye is ennek hiszen, ha a munkavállaló nem tud tisztességesen keresni, akkor teljesen ki van szolgáltatva az államnak , amely gyengén működő egészségügyet, oktatást vagy szociális hálót üzemeltet, de ezt “ingyen” teszi. Az átlagos magyar munkavállaló nem tudja megfizetni a magánnyugdíjpénztárat, a privát egészségügyet vagy oktatást. Ha valakinek az egzisztenciája az államtól függ, akkor számára a szervilis alkalmazkodás a túlélés záloga. Erre alapozza a rendszerét Orbán Viktor, és természetesen nemcsak ő hanem Sziszi tábornok Egyiptomban, Erdogan elnök Törökországban illetve Vlagyimir Putyin Oroszországban. Demokratizálni ezeket a rendszereket jóformán lehetetlen, mert az államfüggő többség nem képes megélni a piacon. Jól látszott ez az arab tavasz kudarcán amikor amerikai támogatással vezették előbb be majd ki a demokráciát Egyiptomban és Tunéziában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!