Kezdőlap Címkék Márki Zay Péter

Címke: Márki Zay Péter

Hogy akarja a magyar kormány megakadályozni a korrupciót?

Aziránt érdeklődik Brüsszel, amely az utóbbi időben szorgosan gyűjtögette az információkat, hogy az uniós pénzek hogyan kerültek Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebébe?

A brüsszeli bizottság költségvetési főigazgatója konkrét ügyek után érdeklődik. A többi között olyan beruházások után, melyekre Tiborcz István, a miniszterelnök veje kapott uniós pénzeket. Név szerint nincs ugyan megemlítve Tiborcz, de a konkrét üzleti vállalkozások egyértelművé teszik, hogy róla is szó van a költségvetési igazgató levelében – hangsúlyozza a Népszava tudósítója, aki Brüsszelben megszerezte a fontos dokumentumot. A dokumentum nagyon konkrét bírálatokat is tartalmaz, például azt, hogy “a közbeszerzési eljárások csaknem felében egyetlenegy pályázó van!”

Balaton, Budapesti repülőtér???

200 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Uniótól még 2018-ban a magyar kormány a ferihegyi repülőtér részvényeivel kapcsolatban. Hol a pénz ? – tudakozódik a költségvetési főigazgató.

A Balaton Felvidéken sok idegenforgalmi vállalkozás kapott uniós pénzeket. Kik kapták azt, és miért épp ők?

Kik kapják a legtöbb pénzt az Európai Uniótól, és miért épp ők? – tudakolják Brüsszelben. Várnak egy listát az első tíz kedvezményezettről. Kik és hogyan szereztek nagy földbirtokokat Magyarországon és mennyi volt ebben az állami támogatás? Ezek húsbavágó kérdések, mert a válaszok túlságosan is egyértelműek. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjaiból van szó: az oligarcha elit létalapjáról.

Ráadásul Csányi Sándor pálfordulásán látszik: számukra a Brüsszelből érkező pénz százszor fontosabb mint Orbán Viktor politikájának támogatása.

Mit csinál a magyar ügyészség?

A korrupcióval nemigen foglalkozik – állapitja meg a költségvetési főigazgató levele: “azokkal a kockázatokkal, melyek a politikai kapcsolati hálóra utalnak, a hatóságok nem foglalkoznak, így előfordulhat a kivételezés és a nepotizmus”.

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Orbán Viktor nem kívánt belépni az európai ügyészségbe, Brüsszel viszont pontosan erre akarja rászorítani. Ezért késlelteti a helyreállítási alap euró milliárdjainak kiutalását. Meg persze azért, hogy keresztezze Orbán Viktor választási terveit, mert az Európai Unió központjában nem véletlenül fogadták nemrég Márki-Zay Pétert. Aki zászlajára tűzte a korrupció elleni harcot, és megígérte: ha nyer a választáson, akkor első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe.

Egyre nő Márki-Zay Péter külföldi támogatása

Marc Dillard ügyvivő – az amerikai nagykövetség jelenlegi vezetője – találkozót szervezett más államok diplomatáival, hogy a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltjét jobban megismerhessék. Márki-Zay Péter már régóta élvezi a State Department támogatását: Washingtonban 2018-ban Orbán Viktorral egyidőben vendégeskedett.

Az USA ügyvivő által szervezett találkozón Japán, Ukrajna, Ausztria, Hollandia és Írország képviseltette magát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Nagy Britannia nagykövete nemrég Hódmezővásárhelyre látogatott, hogy ott találkozzon a polgármesterrel, akkor elég világosan látható, hogy – hála az amerikai támogatásnak – egyre növekszik Márki Zay Péter támogatottsága.

Orbán Viktor sokáig reménykedett Boris Johnson brit miniszterelnök támogatásában, de Trump választási veresége után Őfelsége miniszterelnöke váltott, és együttműködik Biden elnökkel, aki nem hívta meg a demokrácia csúcsra Orbán Viktort.

Elfogynak a nyugati támogatók

Ausztriában is nagyon bízott a magyar miniszterelnök, aki jó kapcsolatokat épített ki Sebastian Kurz kancellárral. Csakhogy ő megbukott, utóda pedig csatlakozott azokhoz, akik szívesen látnának váltást Magyarországon. Ugyanez az álláspontja Macron francia elnöknek és Draghi olasz miniszterelnöknek, akik nemrég stratégiai együttműködési egyezményt írtak alá. Mindketten fokozott integrációt sürgetnek az Európai Unióban vagyis pontosan az ellentétes politikát folytatnak mint a magyar miniszterelnök.

Közben Brüsszel levelét megírta, melyben a magyar kormányt figyelmezteti arra, hogy a korrupció miatt nem lát garanciákat arra, hogy a helyreállítási alap pénze a megfelelő helyre jut.

A korrupció Orbán Achilles sarka

Erre már rámutatott Jake Sullivan, Biden elnök biztonságpolitikai tanácsadója is. Szerinte az autokrata rendszereket épp így lehet a legkönnyebben megbuktatni. Az amerikaiak ezt Malajziában ki is próbálták: ott a választásokon megbukott miniszterelnök húszéves fegyház büntetést kapott korrupcióért. Neje is igazságügyi vizsgálat alanya.

Brüsszel arra akarja rávenni Magyarországot, hogy lépjen be az európai ügyészségbe, de Orbán Viktor erre nem hajlandó. Az Európai Unió központjában nem is nagyon titkolják: abban bíznak, hogy utóda erre hajlandó lesz. Márki-Zay Péter már többször is hangoztatta, hogy első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe, amely a korrupció elleni küzdelem zászlóshajója az Európai Unióban.

Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

Andy Landy mosolyalbuma – A csörgősipkás

Kövér László arra a kérdésre, hogy mit gondol Márki-Zay Péterről, úgy válaszolt, hogy “nekem az a véleményem róla, (….) futó nélküli bolond.”

 

APÁPAI

Andy Landy mosolyalbuma – Izlés kérdése

“Ezen az ereszen nemcsak Szájer József, a magyar homofób alaptörvény szerzője ereszkedett le, hanem a Fidesz is”.

apapai

MÁRKI-ZAY

Mint tudjuk, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje megkereste a Kutyapárt elnökét, és megpróbálta lebeszélni arról, hogy önállóan induljanak a jövő évi választáson. Azt is felajánlotta, hogy egy befutó helyet ad cserébe a közös listán. Azt is tudjuk, hogy Kovács Gergely nem volt kész ilyen megállapodásra. Válaszul Márki-Zay úgy nyilatkozott, hogy a Kutyapárt ellen fog kampányolni, hiszen aki úgymond a Kutyapártra szavaz, az Orbánt tartja hatalomban.

Én másképpen kezeltem azt, hogy 2018-ban a budapesti 3. választókerületben nem lépett vissza a javamra a Jobbik, az LMP és a Momentum jelöltje. Sokan nehezteltek rájuk ezért, mondván, hogy akkor megnyertem volna Gulyás Gergellyel szemben a mandátumot, és ha ugyanez történik valamely szomszédos választókerületben is, akkor nincs meg a Fidesz kétharmada. Én nem nehezteltek azokra az ellenzéki jelöltekre, akik nem léptek vissza a javamra.

Egyébként azoknak, akik listán a másik három ellenzéki pártra szavazott, közel fele egyéniben rám szavazott. Nekik a Fidesz legyőzése fontosabb volt, mint azok a különbségek, amelyek az általam képviselt politikát megkülönböztetik attól, amit ők tartanak követendőnek.

Mások viszont nem szavaztak át rám: nem bízták rám a politikai képviselerüket, ami szerintem rendben van.

A választás a bizalomról szól. Lássunk világosan: Márki-Zay Péterre többnyire azok szavaztak, akiknek elegük van az Orbán-rendszerből, de nem akarták politikai képviseletüket Dobrev Klárára illetve rajta keresztül Gyurcsány Ferencre bízni. Ez is rendben van, demokrataként el kell fogadnunk, ha polgártársaink egy része nem bennünk bízik.

Akik a Kétfarkú Kutya Pártra szavaznak, azért teszik ezt – tennék a listás szavazatukkal, ha lenne a Kutyapártnak listája -, mert nem bíznák politikai képviseletüket a hatpárti szövetségre, illetve az annak listáját majd vezető Márki-Zay Péterre. Aki demokrataként gondolkodik, az elfogadja, hogy joguk van hozzá.

Vajon miért nem bíznak Márki-Zayban?

Mondok egy példát. Márki-Zay nyilvánosságra hozta azt a feltételezését, hogy Orbán Viktor fia meleg. Több alkalommal is elmondta, hogy Orbán képmutatásának leleplezését annyira fontosnak tartja, hogy ez megéri, hogy ilyen módon megsértse Orbán Gáspár információs önrendelkezését.

Még mi mindent tenne meg, mások milyen jogait hagyná kívül szerinte fontos politikai célok érdekében, ha főhatalom lenne a kezében?

Ezzel a fontos példával csak azt próbálom érzékeltetni, hogy demokrataként el kell fogadnunk, ha az Orbán-rendszerrel szembenálló polgártársaink egy része nem akarja Márki-Zayra bízni a politikai képviseletét. Másoknak meg a hatpárti szövetséggel lehet bajuk.

És ha az így hiányzó szavazatokon múlik, hogy marad-e az Orbán-rendszer? Belátom, ez nem könnyű dilemma. Sokan vagyunk, akiknek nem könnyű.

Annak azonban, aki szavazatokat akar megszerezni Orbán legyőzéséhez, nem fenyegetőznie kell, nem is befutó listás helyet kell felajánlania, hanem meg kell nyernie a megcélzott választói kör bizalmát.

Én a jobbikos vagy LMP-s választók bizalmát sosem akartam megnyerni, annyira mást gondolok a politikában, mint ők. Ha Márki-Zay a Kutyapárt választóinak szavazatát akarja megkapni, a bizalmukat kell elnyernie.

Pegasus és a “törvényes megfigyelés” Magyarországon

Kósa Lajos, a parlament védelmi bizottságának elnöke elismerte, hogy a magyar kormány megvette az izraeli kém programot, és azt fel is használta “törvényes megfigyelésre”.

A megszólalásra a nemzetközi sajtó is felfigyelt hiszen eddig a magyar kormány nem sietett elismerni: Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, Czukor József megvásárolta a Pegasus szoftvert Izraelben, ahol erre Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök az áldását adta. A Pegasust elvben terror fenyegetésre fejlesztette ki az izraeli NSO cég, amely csakis a kormány áldásával adhatta azt el külföldön. Dehát Orbán Viktor jó kapcsolatban állt Benjamin Netanjahuval hiszen az ő révén jutott be a Fehér Házba, ahol Donald Trump fogadta őt.

Ez már a múlt. Az Egyesült Államokban fekete listára került az NSO pedig szövetséges államok cégeivel kapcsolatban ritka az ilyen döntés.

Helsinki bizottság Washingtonban

“Azokat támogatjuk, akik más jövőt képzelnek el Magyarországon, ahol eddig semmilyen büntetés nem érte a kormányzatot.

Ha élne Tom Lantos, akkor már réges-régen szankciók születtek volna a magyar kormány ellen”

– hangsúlyozta Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) alelnöke a washingtoni kongresszus Helsinki bizottságának meghallgatásán.

Tom Lantos magyar származású képviselő volt a washingtoni képviselőházban, aki Soros György barátjaként nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar rendszerváltást kiemelt szimpátia fogadta az Egyesült Államokban. Magyarországot az elsők között vették fel a NATO-ba, és ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok éppúgy védelmezi Magyarország határait mint a sajátjait.

A Helsinki Bizottság meghallgatásán, melyen Magyarország és Lengyelország volt napirenden, republikánus honatyák nem vettek részt.

Amióta Orbán Viktort Trump fogadta a Fehér Házban, a republikánusok kemény vonala szövetségest lát a magyar miniszterelnökben.

A demokraták viszont – épp ellenkezőleg – olyan populista vezetőt, akinek eltávolítása az USA nemzeti érdeke lehet.

Ezért is hivták meg Orbán Fehér Ház-i tárgyalásaival egyidőben Washingtonba Márki-Zay Pétert, aki akkor még egy Magyarországon is kevéssé ismert politikus volt. Jelenleg azonban ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje, aki számít a Biden adminisztráció támogatására.

Véletlen volt-e Kósa elszólása?

A Fidesz egykor fontos politikusa híressé vált arról, hogy a médiát távolról sem kezeli oly profi módon mint a nemzeti együttműködés rendszerének meghatározó vezetői, akik a sajtó ki és felhasználásának új módját teremtették meg. A Rogán Antal által irányított állami propaganda az 1990 előtti időket megszégyenítő pontossággal és szervilizmussal szolgálja a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ez már nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is feltűnt: a Helsinki Bizottságban is több felszólaló bírálta azt, ahogy a sajtót irányítja és befolyásolja Orbán Viktor rendszere.

Nem oly rég, az októberi forradalom washingtoni ünnepén a magyar külügy egyik államtitkára beavatkozással vádolta meg az USA-t azért, mert a Szabad Európa Rádió magyar adása olykor bírálja a magyar kormányt.

A Pegasus szoftverrel újságírókat sőt titkosszolgálati tiszteket is lehallgattak. Bodnár Zsolt tábornok, a TEK második embere állítólag azért került a célkeresztbe, mert Lázár János embere volt. Lázár azt követően bukott meg a kancellária miniszteri poszton, hogy az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle a 2018-as választások előtt: vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét?

Az amerikai nagykövetség a választások közeledtével feltehetően most is érdeklődik, hogy a kormánypárti politikusok közül adott esetben ki támogatná Orbán Viktor utódát, aki lehetne Márki-Zay Péter is?

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: a legkönnyebben az autokrata vezetőket úgy lehet megbuktatni, ha előveszik a korrupciós ügyeket.

Ebből bőven találhatnak Orbán Viktor környezetében.

Kósa Lajost, amíg Debrecen polgármestere volt, Mr. 20%-nak hívták. Ennyit illett visszautalni a megszerzett közpénzekből.

Ha megkezdődnek a korrupciós leleplezések Magyarországon, akkor Kósa Lajos is célkeresztbe kerülhet. A fideszes veterán aligha kíván – román sorstársaihoz hasonlóan – megismerkedni a börtönök kevéssé barátságos világával, ahol még a VIP szekció sem leányálom.

Márki-Zay Péter az Európai Néppárt frakcióvezetőjével találkozik

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje a jövő héten látogat el az Európai Unió központjába, hogy ott bemutatkozzon. Kész Zoltán, aki Márki-Zay Péter útját szervezi, úgy nyilatkozott a Euronewsnak, hogy a magyar politikus találkozik majd Manfred Weberrel, aki az Európai Néppárt frakció vezetője Brüsszelben.

A Fidesz és Orbán Viktor sokáig ebben a frakcióban ült amíg tartott a paktum Merkel német kancellárral. Miután kiderült, hogy Merkel kancellár távozik a közéletből, Orbán Viktor helyzete tarthatatlanná vált az Európai Néppártban, ahonnan kilépett mielőtt kirúgták volna.

Az Euronews szerint Márki-Zay Péter elsősorban az Európai Néppárt iránt érdeklődik Brüsszelben. Az Európai parlamentben négy nagy frakció határozza meg a közhangulatot: az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek. Orbán Viktor szélsőjobboldali frakciót szervez, egyelőre mérsékelt sikerrel.

Manfred Weber méltatta Márki-Zay Péter előválasztási sikerét

Az Európai Néppárt frakcióvezetője nem véletlenül tért ki erre hiszen Orbán Viktor neki személyes ellenfele. A magyar miniszterelnök fontos szerepet játszott abban, hogy ne Manfred Weber legyen a Spitzenkandidat vagyis a jelölt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Orbán Viktor Ursula von der Leyent támogatta.

A magyar miniszterelnök jól ismeri a brüsszeli politikai játszmákat hiszen Angela Merkel után ő a legrégebben pozícióban levő országos vezető. Orbán Viktor már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen jár Brüsszelbe hiszen már egészen fiatalon a magyar parlament európai uniós bizottságának elnöke volt.

Az elmúlt években túlbecsülte befolyását, és ezért a perifériára sodródott. Orbán Viktor úgy gondolta, hogy Trump nyomán Európa is jobbra veszi az irányt. Ezért ajánlotta Brüsszelben az együttműködést a szélsőjobballal. Ezt sem Angela Merkel sem Emmanuel Macron nem fogadhatta el hiszen ők a centrumban akartak és akarnak politizálni. A centrum pedig kifejezetten ellenséges Orbán Viktorral szemben. Nem is titkolja, hogy távozása üdvös lenne nemcsak Magyarországnak, de az egész Európai Uniónak.

Az Európai Parlament az Európai Bírósághoz fordult: kényszerítse rá a brüsszeli bizottságot, hogy ne pénzelje a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Ezért fogadják jóindulatú érdeklődéssel Brüsszelben Márki-Zay Pétert, akinek fő érdeme az az európai politikusok szemében, hogy esélye van Orbán Viktor leváltására. A magyar miniszterelnöknek ugyanis kitelt a becsülete az Európai Unió központjában.

Brüsszelbe látogat Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje az Európai Parlament négy legfontosabb frakciójának vezetőivel tárgyal, és találkozik uniós biztosokkal is.

A magyar ellenzéki pártok Európa Parlamenti képviselői készítik elő a látogatást. Brüsszel támogatását nem lesz nagyon nehéz megszereznie hiszen Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében is az Európai Unióval szemben határozta meg a saját szuverenista irányvonalát.

Az Európai Parlament négy vezető frakciója egyaránt bírálja a magyar és a lengyel kormány szuverenista irányvonalát. Az Európai Parlament be is perelte a brüsszeli bizottságot, hogy ily módon késleltesse az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán vagy az uniós euró milliárdok?

Ha így merül fel a kérdés a jövő évi választáson, akkor Orbán Viktornak nem lesz könnyű megszereznie a többséget. Márpedig Brüsszel magatartása mindinkább azt sugallja, hogy szeretnék elérni a magyar miniszterelnök távozását.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Washingtonban hasonló vélemények fogalmazódnak meg, akkor Orbán Viktornak alaposan el kell gondolkodnia a politikai jövőjén. Persze számíthat Putyin elnök és Hszi Csinping kínai államfő támogatására, de mind Moszkva mind Peking kiváló kapcsolatot ápolt Gyurcsány Ferenccel is. Oroszország és Kína számára Magyarország csakis mint az Európai Unió tagja érdekes igazán. Egy kisodródó Orbán Viktor számukra sem fontos.

Márki-Zay Péternek viszont olyan diplomáciát kell folytatnia Brüsszelben és Washingtonban, amely nem rontja a fennálló jóviszonyt Kínával és Oroszországgal. Ehhez profi diplomaták kellenek, akikből nem maradt túlságosan sok a külügyben Budapesten.

Vajdasági püspökkel találkozott Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje Nagybecskereken tárgyalt Német László katolikus püspökkel. Ez kétszeresen is jelentős, mert eddig Orbán Viktor biztos hátországának számítottak mind a határon túli magyarok mind pedig a katolikus egyház.

Német László, a Vajdaságban született, de Magyarországon is részt vett a katolikus egyház életében. Egy időben a magyar püspöki kar titkára is volt vagyis fontos tisztséget töltött be a magyar katolikus egyházban.

A vajdasági katolikus egyház – éppúgy mint az erdélyi vagy a felvidéki – nem a magyar katolikus egyházhoz tartozik hanem az illető állam egyházához. Ennek ellenére nyilvánvalóan szoros a kapcsolat a magyarországi egyházzal.

Választás a pápa és Orbán között

Ferenc pápa budapesti látogatása során is kiderült, hogy a katolikus egyházfő egészen másképp látja korunk problémáit mint a magyar miniszterelnök. A legélesebben a migráció körül csapnak össze a Vatikán és a magyar kormány nézetei. Ferenc pápa első útja Olaszország legnagyobb migráns táborába vezetett. Orbán Viktor pedig Európa első kerítés építője, aki ma is a migráns kérdésre építi európai politikáját.

Ebben a helyzetben a magyar katolikus egyház érthetően megosztott hiszen számára a pápa jelenti az iránymutatást a vallás terén, de a gyakorlatban rendkívüli mértékben függenek a magyar állam pénzügyi támogatásától.

Veres András, a püspöki kar elnöke, személyében is jól szemlélteti a dilemmát. Szeretne előrébb lépni az egyházi hierarchiában, és ez a Vatikántól függ. Ahonnan megüzenték neki, hogy Orbánt támogató püspököt nem léptetnek elő. Ezért nem kívánt hosszabbítani a püspöki kar elnöki tisztségében. Csakhogy Orbán Viktor meg ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradjon a püspöki kar elnöke! Veres András kapitulált, és folytatja a püspöki kar élén, ahol egyensúlyoznia kell a magyar miniszterelnök elvárásai és a pápai iránymutatás között.

Márki-Zay Péter és a határon túli magyarok

Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarok azért támogatják Orbán Viktort, mert tőle kaptak állampolgárságot és olyan pénzügyi támogatást, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Márki-Zay Péter arról igyekszik meggyőzni őket, hogy Gyurcsány Ferenccel ellentétben, fontosnak tartja a határon túli magyarok ügyét vagyis nem akarja visszavonni azt, amit Orbán Viktor adott nekik. Legfeljebb alaposan megvizsgálná, hogy a határon túli magyaroknak kiutalt pénzből mennyit nyúltak le Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK