Kezdőlap Címkék Márki Zay Péter

Címke: Márki Zay Péter

Háborúpárti

Mint az igencsak emlékezetes, a FIDESZ a múlt év márciusában azzal emelte több, mint duplájára addig elért szavazatelőnyét, hogy azt mondta, az ellenzék háborúba sodorna minket. A „mondta” rendkívül visszafogott kifejezés annak jellemzésére, mekkora lármát csapott a banda fizetett és hívő szájmenőivel. A temetőkben nem járt ugyan körbe hangszórós kocsi, de csak kevés híja volt.

A NER érvelés egyszerű: Márki-Zay a kampány során kijelentette, küldene katonát Ukrajnába, egyértelmű hát, hogy fiainkat vágóhídra szánja, az országot meg belesodorná a háborúba. Azt a propaganda gondosan kihagyta, hogy a jelölt feltételt szabott: ha a NATO kéri tőle, akkor! Nem pedig csak úgy.

Kétségtelen, hogy ha a NATO katonák küldését kéri, azt jelenti, a NATO hadban áll.

Ilyen esetben mindegy, ki a miniszterelnök, mindenképpen küldené a katonákat (Orbán éppúgy, mint Márki-Zay), különben országostul rögtön kirúgnák a szervezetből szerződésszegés miatt.

Azt pedig még Orbán is tudja, sok jó abból nem sülne ki, ha nem egy NATO és EU tag ország képviselőjeként utazna Moszkvába gázártárgyalásra, hanem mint pimf miniszterelnök, ugyanis az orosz stílus eléggé kellemetlen. Csak addig vagyunk fontosak nekik, amíg NATO és EU tagként belső zavart keltve segítjük őket, anélkül Orbán csak egy Lukasenka light, vagy tán még annyi sem, mert Putyinék nem tudnak használni minket semmire. Nem is beszélünk oroszul.

Nagy szerencséje miniszterelnökúrnak, hogy a NATO nem állt hadban, és ma sem áll, így bátran harsoghatta hónapszám, ő aztán nem küld katonát! Nem is kérte tőle senki. A többi látszatintézkedését, például hogy

„hazánkon át nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnának”,

inkább hagyjuk.

A jól megkomponált hazugság úgy ment át a köztudatba, ahogy magától értetődőn zöld a fű és kék az ég. A NER sajtó teljes erővel terjesztette (MTVA inkluzíve, ahol évi 130 milliárdért nyomatják), a függetlenek viszont eltartott kisujjal figyelték, ahogy Márki-Zay rohangál mindenfelé, és kétségbeesetten kiáltozza, de hát ő nem is! Függetlenék nem cáfoltak semmit, legfeljebb ismertették az eseményeket, hogy ha valakihez nem jutott volna el információként az ellenzék vérgőzös mivolta, az is értesüljön róla (kösz). A nép közben fejcsóválva nézte, ahogy Márki-Zay „tagadni próbálja a nyilvánvalót”. Nem is hittek neki, hiszen „katonákat küldene!”.

A választás eredménye ettől kezdve egyértelmű volt.

Jellemző miniszterelnökúrra, hogyha valamiben egyszer megkapaszkodott, sokáig képes lógni rajta. Ma is ott buzgólkodik a békén, hiába akarják sötét erők háborúba kényszeríteni. Hogy kik azok a sötét erők, egyelőre rejtély, hacsak az ukránok morgását (dühét) nem tekintjük annak, akik azt szeretnék, hogy Magyarország szavakban is támogassa őket. A morgás értehető, mivel Oroszország minden keze ügyébe került hadigéppel támad, és olyankor nincs érzéke a célpontként használtaknak sem a finom pávatánchoz, sem az orbáni kettősbeszédhez („igen, az oroszok, de az ukránok is ám, igen, mindet megszavaztam, de azt javaslom, mindet töröljük el, igen, a Nyugat nincs háborúban Oroszországgal, de azért mégis”, és így tovább, és így tovább). Az ukránok ehelyett elvárják a mellettük történő konkrét és egyértelmű kiállást. A magyar kormánytól is.

Azt ugyan várhatják. Olyan úgyse lesz.

A világ demokratikus része szintén békét szeretne, de nem mindenáron. Aki ezt követeli, az belenyugszik, hogy Oroszország az elrabolt területeket megtarthassa, és ezzel megadja az esélyt a jövő minden agresszorának, hogy elindítsa csapatait, mivel azok úgy gondolhatják, a demokratikus országok a területrablást nem fogják megakadályozni. Oroszország már bemutatta annak példáját, hogyha úgy látja, nincs ellenállás (amint a Krím annektálásakor úgy is látta), tovább fog lépni, például Donyeck és Luhanszk annektálása érdekében, mert arra következtet, gond nélkül teheti. És ha azokat is megszerezte, az ismételt továbblépés magától értetődő, ahogy néhányan az orosz vezetésből beszéltek erről párszor.

Az agresszori mohóságot illetően: mikor Chamberlain a Hitlerrel való tárgyalás után kijelentette, hogy Csehszlovákia feldarabolása és a Szudétavidék Németországnak való átengedése árán meghozta a békét, Churchill azt mondta neki a Parlamentben:

„Ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, és meg fogja kapni a háborút.”

Igaza lett. Ezért nagy hiba az azonnali béke követelése, mert az Oroszország jelenlegi területnyereségét fagyasztaná be, mégpedig anélkül, hogy garanciát kapna a világ arra, az agresszor nem folytatja gyilkos terjeszkedését. Siker esetén ugyanis folytatni szokta, mint az köztudott. Az ellenzék is a fenti elvet vallja, mert józan ítélőképesség esetén mást nem is tehet.

Orbánt viszont a ráció nem nagyon zavarja, ő aztán rendíthetetlen békepárti tűzön-vízen át.

Mint derék népének elmondotta volt, „…ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt bevetnek, hogy belerángassanak minket a háborúba.” Minden eszköz alatt nyilván a demokrácia hiánya meg az alapítványok közbeszerzés mentessége (= közpénzkiáramoltató képesség) miatt visszatartott EU pénzeket érti. Az eljárásokat, noha az EU már számtalanszor megindokolta, fura módon nem tartja jogosnak, viszont ha figyelünk rá, világos lesz a kép:

Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben”.

Aha. Hát, ha csak úgy nem…

A primitív, követhető észjárású Németország Orbán szerint már belesodródott a háborúba, de sokak meglepetésére pont úgy néz ki, mint aki nem sodródott bele. Mi is pont úgy nézünk ki, ám ez nem a német típusú vakvéletlennek, hanem kizárólag miniszterelnökúrnak köszönhető, mert ő, míg ott lesz a vártán, nem enged a sodródásnak semmiképp!

Azért ez bátor dolog.

Ennyire hülyének nézni minket…

A titkosszolgálat Márki Zay Péter nyomában

0

Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának utasítására már nemcsak a rendőrség hanem a titkosszolgálatok is nyomozni kezdtek az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje ellen.

Márki Zay Péter amerikai támogatása

A választási kampány idején a kormánypárti sajtó nyíltan a CIA ügynökeként bélyegezte meg az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Aki ezt természetesen cáfolta. Az mindenképp nyilvánvaló, hogy Márki Zay Péter élvezte az Egyesült Államok támogatását.

Az USA számára az ukrajnai háború kitörése óta mind nagyobb problémát jelent, hogy Orbán Viktor továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is közölte az új amerikai nagykövet érkezésekor, hogy  “diplomatát várunk nem pedig helytartót”. Ráadásul Orbán Viktor Trump szövetségese, és emiatt tényezővé vált az amerikai belpolitikában is. Az USA nagykövetség már a 2018-as választások előtt próbálkozott azzal, hogy leváltsa Orbán Viktort. Lázár János akkori kancellária miniszternek kínáltak lehetőséget. Orbán emiatt rúgta ki törekvő kancellária miniszterét, aki időközben visszakerült a kormányba, de szerényebb tisztségbe. 2018-ban egy esetleges Orbán Lázár váltás Magyarországon senkit sem érdekelt volna az Egyesült Államokban, de 2022-ben már nem ez a helyzet. Orbán ezért is barátkozik Trumppal.

Márki Zay Péter így reagált: “Üdvözlöm a nemzetbiztonsági bizottság munkáját”,  majd hozzátette, hogy nem kapott meghívót arra az ülésre “ahol rólam mint nemzetbiztonsági kockázatról volt szó.”

Az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje egyúttal viszontváddal élt, kérte, hogy vizsgálják meg: “a Fidesz orosz kapcsolatait, az orosz kémbank és az orosz kémek budapesti tevékenységét és befolyását valamint a Paks 2 atomerőmű projektet.”

A fenyegető gazdasági csőd

Az USA igazi aduja a renitens rendszerekkel szemben a pénz. Erdogan török elnök rendszere hivatalosan 83%-os inflációval küzd, de az ellenzék szerint a valós szám több mint 180%!

Magyarország még nem tart itt, de a galoppozó infláció szétzilálja a nemzeti együttműködés rendszerét és csökkenti Orbán Viktor népszerűségét. Az USA és a magyar ellenzék problémája az, hogy nem tudnak működőképes alternatívát kínálni a szavazópolgároknak. Bulgáriában az USA által támogatott liberális kormány hónapok alatt megbukott, a választásokat pedig az a Bojko Boriszov nyerte el, akinek rendszere még korruptabb volt mint Orbán Viktoré.

BŰNLAJSTROM

Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa közleményben szakított a Demokratikus Koalícióval. Tizenöt pontban sorolta fel a DK állítólagos bűneit, ami miatt ők erre jutottak.

Az állítólagos bűnök egy része abban áll, hogy az elmúlt másfél év kudarcot vallott ellenzéki együttműködéséért a DK volna a felelős, és ebből, azt a képtelen következtetést is levonva, hogy a DK valójában a Fideszt akarta hatalomban tartani. A bűnlajstrom másik része az egykori Gyurcsány-kormány olyan kiválasztott politikai döntéseit támadja, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Gyurcsány valójában nem akar tiszta közéletet, nem akarja felszámolni a korrupciót. Gyurcsánynak és DK-s társainak tulajdonítja a Fidesszel való állítólagos 70:30 arányú osztozkodást, amely állítással annak idején Dávid Ibolya vádolta a Fideszt és az MSZP-t. Vádolja Gyurcsányt, amiért lehetővé tette Polt pozícióban maradását az ügyészségnél, felelőssé teszi az „elszámoltatás” elmaradásáért 2002 után, s a 2010 utáni elszámoltatás elmaradásának haszonélvezőjeként állítja be a DK-t.

Az utóbbi években nagyon távol vagyok az ellenzéki pártok politikai döntéseitől, ezért nem tudom megítélni, hogy van-e alapja Márki-Zay ama vádjainak, amelyek a 2022-es választási kampányra és az azóta eltelt hónapokra vonatkoznak.

Azokat a vádakat azonban, melyeket Gyurcsány miniszterelnöki periódusával kapcsolatban ad elő, alapjaiban hamisnak és méltánytalannak tartom.

Nem ismerek senkit az egykori MSZP-ben, aki olyan erővel lépett volna fel a korrupció, a különféle, demokratikus jogállamban elfogadhatatlan összefonódások ellen, mint miniszterelnökként Gyurcsány.

De Gyurcsánynak nem volt korlátlan hatalma az akkori MSZP-ben, sokszor más történt, mint amit ő akart. Kifejezetten vele szemben döntött a párt – illetve frakcióvezetés például Szili Katalin köztársasági elnöki jelölése mellett. Gyurcsánynak elsőre nem sikerült 2004 végén elfogadtatni az MSZP-frakcióval, hogy a családi adókedvezményt a családi pótlék emelésével váltsák ki, amivel az alacsony jövedelmű családok jártak volna jól, csak második nekifutásra, 2005 végén. (A Fidesz azóta is a családtámogatás megszüntetésével vádolja a Gyurcsány-kormányt, holott az átalakítást úgy szerkesztették, hogy egyetlen család se veszítsen a korábbi támogatáshoz képest. De hát miért éppen ebben mondanának igazat.)

Amikor korrupciós ügyek kerültek napvilágra az MSZP–SZDSZ kormánykoalícióban, az alkalmat Gyurcsány szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetésére próbálta kihasználni. Azzal próbálkozott, amivel képviselőként korábban én is: a parlamenti képviselőség és az önkormányzati szerep, illetve a politikai és az üzleti tevékenység elválasztásával. Nekem egyszerű képviselőként még a Horn-kormány idején annyit sikerült az akkori koalícióban SZDSZ-es párttársaimmal együtt elérnem, hogy állami vállalatoknál ne lehessenek gazdasági vezetők az országgyűlési képviselők, Gyurcsánynak azonban az MSZP-frakcióban miniszterelnökként még ennyit sem. Az általa kidolgoztatott törvénytervezetből a gazdasági összeférhetetlenség már a benyújtás előtt kimaradt, mert az MSZP-frakcióban nem volt ehhez többségi támogatása, majd ami benne maradt a törvényjavaslatban, azt szavazás előtt vonta vissza az MSZP-frakció.

Valóban volt korrupció az MSZP–SZDSZ koalíció idején, de az nem a kormány által vezérelt átfogó rendszer volt, mint az Orbán-kormányok alatt. Puch László, az MSZP pártpénztárnoka, aki köztudottan tartós kapcsolatban volt a fideszes Simicska Lajossal, Gyurcsány pártbéli ellenlábasa volt, nem véletlenül. Annak, hogy Gyurcsány és hívei 2011-ben kiváltak az MSZP-ből, a közélet tisztaságával kapcsolatos álláspontok különbsége volt az egyik fő oka.

Gyurcsányt és a DK-t tenni felelőssé az egykori MSZP korrupciójáért, a Fidesszel való együttműködésért megalapozatlan és méltánytalan vád.

Hasonlóképpen megalapozatlan és méltánytalan azt állítani, hogy Gyurcsány és a DK-sok lennének az „elszámoltatás” elmaradásának haszonélvetői 2010 után, és azt sejtetni, hogy ez annak ellentételezéseként történt, hogy 2002 után is elmaradt az „elszámoltatás”. 2010 után a Gyurcsány-kormány számos tisztségviselőjét meghurcolták, évekig folyt ellenük a vádak megalapozatlansága miatt végül kudarcot vallott eljárás. Magát Gyurcsányt is perbe szerették volna fogni, de ez nem sikerült, és helyette a privatizációs szervezet két vezető munkatársát, Császy Zsoltot és Tátrai Miklóst vetették börtönbe nyilvánvalóan koncepciós perben. A Márki-Zay által sugallt alku egyszerűen nem létezett: a Fidesz meghurcolt mindenkit, akit csak tudott. Ami Polt Péter ügyészségen maradását illeti, az MSZP–SZDSZ-es parlamenti többség kényszerhelyzetben kötött kompromisszumot.

Nincs az a fideszes vád Gyurcsánnyal szemben, amit ne venne át Márki-Zay. Emlékszünk még a Gyurcsány szakdolgozata körüli kampányra, vagy arra, hogy hazudott az EU-nak, amire magyar miniszterelnöknek lehetősége sincs, hiszen minden magyar adat ott van az uniós szervek kezében.

Felsorolja a 2006-os rendőri fellépéssel kapcsolatos vádakat, annak említése nélkül, hogy a rendbontók támadtak a rendőrökre.

A 2006-os választási kampányt magam is sokszor helytelenítettem már az áfa-csökkentést (nemcsak utólag, de akkor is), de a hatpárti szövetség idén tavaszi fedezetlen választási ígéreteit nem kevésbé helytelenítettem. Ezek az ígéretek sem lettek volna tarthatók, ha netán nyert volna a hatpárti szövetség. Tudom, a választási program kialakításakor Márki-Zay engedményekre kényszerült saját álláspontjához képest, miközben az ellenzéki pártok még többet ígértek volna. Nemcsak neki kellett azonban kompromisszumokat kötnie a kampányban, hanem annak idején Gyurcsánynak is a kormányzás során. Négy és fél év alatt alighanem többet, mint Márki-Zaynak féléves miniszterelnök-jelöltsége alatt.

Az képviselhető álláspont, hogy Gyurcsány ne álljon az ellenzék élén, mert a Fidesz sikeresen járatta le. Márki-Zay azonban túllép ezen, és azonosul a Gyurcsánnyal szembeni összes, fideszes és nem fideszes váddal. Valamiféle erkölcsi magaslatról, mint a „tiszták” képviselője utasítja el a DK-val való együttműködést. Rosszul teszi.

A mi háborúnk

Miről szól Oroszország ukrajnai háborúja? Ránézésre azt híhetjük, hogy semmi másról, mint két állam, Oroszország és Ukrajna, illetve két nép, két etnikum, az oroszok és az ukránok konfliktusáról.

Az orosz állam illetékesei szerint az ukrán állam fenyegette a területén élő oroszokat (a Donyec-medencei, Ukrajnából részben leszakított területen még népirtást is követtek el), és ezért kényszerültek úgymond az oroszok „felszabadítására” elindítani a „speciális katonai műveletet”.

Ha mi nem vagyunk sem oroszok, sem ukránok, akkor vajon mondhatjuk-e azt, amit Orbán Viktor a háború kezdete óta mond, hogy ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, tartsuk távol tőle magunkat, ne foglaljunk benne állás, kiváltképp pedig ne küldjünk Ukrajnának fegyvert. (Bizonyára azért beszél így, hogy ne veszítse el Putyin jóindulatát, de most magáról az álláspontról van szó, és nem a mögötte álló motívumról.)
Valójában más a helyzet.

Számunkra, magyar demokraták számára, akik az ország euroatlanti integrációjának hívei vagyunk, az orosz és az ukrán állam háborúvá vált konfliktusa először is egy épp ezekben a hónapokban nyílt diktatúrává váló önkényuralmi rendszerű és egy demokratikus rendszerű állam konfliktusa, mely utóbbi csatlakozni akar a nyugati demokráciák közösségéhez. Oroszország ezt a csatlakozást akarja minden erővel megakadályozni és Ukrajnát az általa vezetett, többségükben önkényuralmi rendszerekből álló államközösségbe akarja bekényszeríteni.

Emellett az orosz állam szembefordul az Európában a második világháború óta, kiváltképp pedig az 1975-ös Helsinki konferencia óta elfogadott elvvel, miszerint az adott államhatárokat mindenki tudomásul veszi, nem törekszik azok megváltoztatására (ahol is a szövetségi államok szétválása a korábbi belső határok mentén nem számít a határok megváltoztatásának), Ukrajna pedig ragaszkodik saját területi integritásához.

Az államhatárok általános tudomásul vétele vált 1945 óta, az 1975-ös megerősítéssel az európai béke alapjává.

Ebben a konfliktusban a nyugati demokráciák kezdettől fogva nem semlegesek. Kezdettől, a Krím elfoglalásától fogva Ukrajna mellett foglalnak állást, elutasítják Oroszország egymást követő akcióit éppen az említett megfontolások alapján. Mi, akik Orbán önkényuralmával szemben állva a demokrácia és hazánk nyugati integrációjának szempontjait képviseljük, nem mondhatjuk azt, amit Orbán, vagyis hogy ez nem a mi háborúnk, nincs hozzá közünk. Azt kell követelnünk a magyar kormánytól, hogy az európai demokráciákhoz hasonlóan segítse Ukrajna harcát fegyverszállítással is.

Azok az egykori szocialista országok, amelyek rendelkeznek még szovjet gyártmányú fegyverekkel, sorra ajánlanak fel ilyen fegyvereket (páncélosokat, repülőgépeket) Ukrajnának, és azokat az amerikaiak és a németek modernebb eszközökkel fogják számukra pótolni.

Az Orbán-kormány nem hajlandó ilyesmire.

A négy éve választott Országgyűlés utolsó ülésére a Fidesz beterjesztett egy politikai nyilatkozatot a háború tárgyában. Ennek szövegében rögzítette, hogy Magyarország nemcsak katonákat nem küld Ukrajnába (ahogy a többi NATO- és EU-tagállam sem), de fegyvereket sem szállít.

A parlament ellenzéki képviselőinek nagy többsége igennel szavazott erre az előterjesztésre arra hivatkozva, hogy annak szövege elítéli az orosz támadást. Igennel szavazott Hiller István és Kunhalmi Ágnes, Arató Gergely és Vadai Ágnes, Csárdi Antal és Ungár Péter, Brenner Koloman és Z. Kárpát Dániel. Ezzel az igenlő szavazattal az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik képviselői azonosultak Orbán álláspontjával a háború ügyében, mellyel Orbán szemben áll a demokratikus államok közösségével, megerősítették Orbánt, olyan benyomást keltettek, hogy nemcsak a Fidesz, de az egész magyar politikai osztály egységesen áll szemben a demokratikus világgal. Nem értik, nem akarják, vagy nem merik érteni, hogy Ukrajna védelmi háborúja a mi háborúnk, a nyugati demokráciák háborúja az oroszországi önkényuralmi rendszerrel szemben.

A választási vereség okait keresve sokaktól lehet olyasmit hallani, olvasni, hogy az ellenzék úgymond nem értette meg, hogy az emberek békét akarnak, hiba volt „putyinozni”, hiba volt, hogy Márki-Zay Péter azt válaszolta Gulyás Mártonnak a Partizán portálon, hogy amennyiben a NATO fegyverek szállítása vagy akár katonák küldése mellett dönt, akkor ezt miniszterelnökként ő is követné. Márki-Zay legfeljebb annyiban volt ügyetlen, hogy nem tett határozott különbséget fegyverek szállítás és katonák kiküldése között (amely különbséget minden NATO-ország megteszi). Ez ügyetlenség volt, de nem elvi hiba, Márki-Zay helyesen, tiszteletre méltóan indult ki abból, hogy egy demokratikus magyar kormánynak a nyugati demokráciákhoz hasonlóan támogatnia kell Ukrajna védelmi háborúját a putyini Oroszországgal szemben.

Merthogy ez a mi háborúnk is, ahogy a hollandoké, lengyeleké, norvégeké, cseheké, németeké, románoké, kanadaiaké, szlovákoké, amerikaiaké.

Lázár politikai feltámadása?

„Én azt gondolom, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. Ez nagyon súlyos probléma, mert megtámadtak egy országot, amely független akar lenni. Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is jár” – nyilatkozta Lázár János egykori kancellária miniszter, a Fidesz egyik önjelölt trónörököse a HVG-nek.

Ez a nyilatkozat alaposan eltér Orbán Viktor álláspontjától, aki egyáltalán nem siet agresszornak nevezni Vlagyimir Putyint. Rábízza ezt Németh Zsoltra, aki kiadta a Ruszkik haza! jelszót. Vagy Lázár Jánosra, aki épp Márki Zay Péter ellenfele a választáson.

Orbán Viktor nem Putyin hanem a saját választói miatt nem siet elítélni az orosz agressziót. Hosszú évekig tartott amíg a magyar szabadságharcos fideszes narratívából oroszbarát reálpolitika lett. Ma a reálpolitika oroszellenességet sugall Orbán Viktornak is. Aki a valóságban el is árulta Putyint, de erről nem kívánja választóit tájékoztatni, mert minden szavazatra szüksége van. Nem kíván Boriszov bolgár ex miniszterelnök sorsára jutni, akinek a korrupciós ügyei  iránt ugyancsak érdeklődik az európai ügyészség.

Mit akar az USA?

Olyan egységes Nyugatot, amely San Franciscotól Záhonyig tart, és amely nemcsak katonailag szövetséges, de gazdaságilag is együttműködik, hogy szembeszálljon az orosz és a kínai kihívással. Orbánnak ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie, ha túl akarja érni a válságot, amely mindenképp bekövetkezik Magyarországon még az idén.

Az USA budapesti nagykövetsége a 2018-as választások előtt megkereste Lázár Jánost, aki akkor kancellária miniszter volt, és ajánlatot tett neki: nem kíván-e Orbán Viktor örökébe lépni? Lázár nagyon is kíván, de reálisan felmérve az esélyeket, akkor aligha mondhatott igent. Sietve tájékoztatta is Orbán Viktort az amerikai ajánlatról. Ezek után Lázár tetszhalottá vált a politikában.

2022-ben azonban új helyzet van. Az Ukrajna elleni orosz agresszió mindent megváltoztatott: az Orbánt igen mérsékelten kedvelő amerikai vezetés átvette az irányítást Európában is. Washington nyugati egységet akar, és ezt elfogadták az EU nagyhatalmai: Németország és Franciaország is. Orbánnak be kell állnia a sorba, már persze, ha beengedik.

A fiatal Orbán Viktor az USA kedvenceként kezdte politikai pályafutását. Szembeszállt Amerikával amikor Washingtonban demokrata adminisztráció volt hatalmon. Trump idejében azonban fordulat következett be. Orbán hozzákötötte sorsát Trumphoz, aki a választáson elbukott. A republikánusok azonban továbbra is erősek Washingtonban. Ősszel a választásokon többséget szerezhetnek a kongresszusban, és ezzel béna kacsává változhat Biden adminisztrációja.

Ha tehát az USA meg akarja buktatni Orbánt, akkor erre kevés ideje van. Európában kevés könny hullana utána, de az amerikai republikánusok kérdéseket tehetnének fel arról, hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának Orbán bukásában.

A nyugati nagykövetségek egyértelműen az ellenzéket támogatják Budapesten, de Orbán eltávolítását csakis az amerikaiak érhetik el. Ha akarják. Ukrajna után ugyanis akkor újabb válság góc keletkezne a térségben, és erre senkinek sincsen szüksége. Az ismert rossz jobb lehet az ismeretlen újnál Magyarországon.

Lázár azonban készenlétben áll. Képviselheti a Fidesz nyugatos vonalát, amely hajlandó lehet valamiféle nemzeti egységre tekintettel a nemzetközi helyzetre.

Csakhogy egy esetleges nemzeti egységkormány is óriási társadalmi – gazdasági válságra kell, hogy felkészüljön. A magyar politikai elit pedig már többször is bizonyította: erre bizony képtelen hatékony és demokratikus módszerekkel.

Belebukhat-e Orbán az ukrán háborúba?

Ebben a helyzetben mindenkinek választania kell, hogy melyik oldalra áll – hangsúlyozza az Élysée palota közleménye, melyet az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt adtak ki.

Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron elnök – éppúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök – tárgyalt az elmúlt napokban Putyinnal Moszkvában. Csakhogy csütörtök hajnalban az oroszok megtámadták Ukrajnát. Az új helyzetben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Orbán Viktor utoljára azt mondta, hogy ebből az ukrán-orosz konfliktusból a legjobb lenne kimaradni. Csakhogy a NATO és az EU egy tagállama ezt nem teheti meg!

Putyin trójai falova

Orbán Viktornak ez az eposzi jelzője eddig csak politikai támadás volt, de ezek után döntő fontosságú kérdés lehet. Washingtonban, Berlinben, Párizsban és Rómában dönthetnek úgy, hogy ebben a háborús helyzetben ez immár nem tolerálható.

A budapesti amerikai nagykövetség már eddig is nyíltan lobbizott Márki-Zay Péter mellett. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tüntetést szervez az orosz nagykövetség elé. Orbán Viktor megbuktatását ebben a helyzetben még lengyel barátai sem utasítanák el olyan hevesen hiszen számukra Putyin maga az ördög.

Miért csinálja ezt Putyin?

Valószínűleg lepaktált Kínával, és hosszú távra elkötelezte magát Peking irányában. A kínaiak az ukrán konfliktus nagy nyertesei, akik nyugodtan koncentrálhatnak  a gazdaság fejlesztésére miközben összes többi vetélytársuk teljesen fölöslegesen háborús konfliktusba bonyolódik egymással.

Putyin – éppúgy mint Brezsnyev – saját működésképtelen gazdasági – társadalmi rendszerének reformja helyett katonai megoldásokkal kísérletezik. Brezsnyev megtámadta Afganisztánt, és ezzel felgyorsította a Szovjetunió agóniáját. Putyin támadása Ukrajna ellen járhat hasonló következményekkel. Peking előtt viszont igazolhatja hadseregének erejét, és így egyenrangú kapcsolatnak mutathatja be a kínai-orosz szövetséget. Noha valójában csak gazdit cserélt: a Nyugatnak, amely semmibe vette búcsút inthet, de a kínaiak sokkal okosabb és erősebb partnerek. Ráadásul nem katonai kategóriákban gondolkodnak mint az oroszok, akik számtalan kudarc ellenére nem tudnak ettől megszabadulni.

Kaczynski: van Pegasusunk, de nem használtuk az ellenzékkel szemben

Magyarország és Lengyelország titkosszolgálata egyaránt megszerezte az izraeli szoftvert, és azt a többi között ellenzéki személyek ellen is felhasználta. Ezt az ellenzéki sajtó mindkét államban dokumentálta, de sokáig a hatalom még azt sem volt hajlandó elismerni, hogy megvette a kém szoftvert, melyet elvben csakis a terrorizmus elleni harcban lehet bevetni.

„Rossz lenne, ha a lengyel titkosszolgálatoknak nem lenne meg ez az eszköze ” – nyilatkozta a Sieci című jobboldali hetilapnak Lengyelország erős embere. A múlt hónapban Kaczynski még tagadta, hogy bármit is tudna a Pegasusról. Holott az NSO izraeli cég, mely a Pegasust gyártja és exportálja már le is vette az engedélyezési listáról Magyarországot és Lengyelországot. Az NSO pedig az USA-ban került fekete listára.

Magyarországnak évekkel ezelőtt vásárolta meg Czukor József tábornok, aki akkoriban Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója volt. Aztán az Információs Hivatal vezetője lett, ma pedig nagykövet Svájcban. Ott, ahol a Berni Unióban az USA európai barátai egyeztetik titkosszolgálati terveiket.

Lengyel Watergate

Így minősíti az ellenzék Varsóban a Pegasus ügyet hiszen a belpolitikai ellenfelek titkosszolgálati megfigyelése először az USA-ban lepleződött le. Nixon elnök bele is bukott az ügyben. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor vagy Kaczynski pozícióját akárcsak megingatná ilyen leleplezés hiszen Európának ezen a felén a titkosszolgálat bevetése a politikai ellenfelek ellen régi hagyomány.

„A PiS politikusok hazugságai után most sikerült kihúzni az igazságot Kaczynskiból” – írta Twitteren Krzysztof Brejza, a Polgári Platform egyik vezetője. Akinek a mobil telefonját lehallgatták Pegasus szoftver segítségével méghozzá a 2019-es választási kampány idején. Ezt nem tagadta egyértelműen Kaczynski sem, de azt állította, hogy Brejza telefonját „más bűnügyek miatt” hallgathatták le. Az érintett természetesen tagad.

Mit mond Ziobro igazságügyi miniszter?

„A Pegasus szoftvert törvényesen használták”.

Pontosan ugyanígy szokott nyilatkozni Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is, aki ráadásul kikotyogta, hogy Völner Pált bízta meg a Pegasus lehallgatások engedélyezésével. Korrupciós gyanú miatt Völner Pál időközben lemondott tisztségéről.

A brüsszeli Politico emlékeztet rá, hogy a Pegasust több mint 50 országban használták fel. A leghíresebb áldozat Emmanuel Macron, Franciaország köztársasági elnöke volt. A dühös francia államfő egyenesen Benjamin Netanjahu akkori izraeli kormányfőnél reklamált, aki azzal mentegetőzött, hogy ők csak eladják a szoftvert.

Tündérmese az ellenzék megfigyelése Pegasus-szal?

Ezt állította a lengyel Watergate kapcsán Ziobro igazságügyi miniszter, és ez a magyar kormány álláspontja is. Az indoklást Kövér László adta meg, aki a titkosszolgálati vezetők előtt kifejtette: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti! A magyar parlament elnöke ezt csaknem két éve mondta, de csak alig pár hónapja szivárogtatta ki valaki, aki részt vehetett a titkosszolgálatok vezetőinek értekezletén.

Nem véletlen, hogy Horváth József tábornok, aki Czukor Józsefhez hasonlóan még a diktatúra idejében szerezte meg titkosszolgálati képzettségét, a Magyar Nemzetben nemrég arról értekezett, hogy a titkosszolgálatoknak nincsen szövetségese! Izraelnek lehetnek barátai, de a Moszadnak nem! – idézte az izraeli hírszerzés egyik legendás vezetőjének mondását. Majd emlékeztetett a Pollard ügyre: az USA-ban életfogytiglanra ítélték az izraeli hírszerzésnek dolgozó amerikai titkosszolgálati tisztet, aki azután csak hosszas börtönbüntetés után szabadult – Benjamin Netanjahu személyes közbenjárására. Figyelmeztetés: az a magyar titkosszolgálati tiszt, aki valamelyik szövetséges állam szolgálatával működik együtt, hasonló sorsra juthat. Csakhogy Magyarország a NATO tagja: a tisztikar jórészét ezekben az országokban képezték ki. Kihez lojálisak ezek a tisztek? Ez foglalkoztatja Orbán Viktort, aki pontosan tudja: a szövetséges államok nagykövetségei – élükön az USA-val – ellenfelét, Márki-Zay Pétert támogatják. Akiről a kormánypárti sajtó azt terjeszti: a CIA ügynöke! Vajon őt megfigyeli-e a magyar titkosszolgálat?!…

Orbán és a hibrid háború

Magyarországon hibrid háború zajlik, melynek célja az, hogy „bedarálja” a Fideszt. A támadások egyes számú célpontját a miniszterelnök jelenti – írta Horváth József egykori titkosszolgálati tábornok a Magyar Nemzetben. Aki szerint „Magyarország a hibrid hadviselés célkeresztjébe került.”

A hibrid hadviselést Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök találta ki, és Ukrajnában kezdték meg alkalmazni azt követően, hogy Putyin szövetségesét elzavarták Kijevből. Horváth József tábornok egyáltalán nem Oroszországra gondol hanem épp ellenkezőleg az Egyesült Államokra. Csakhát ezt nehéz kimondani hiszen az USA Magyarország legfontosabb katonai szövetségese. Blinken amerikai külügyminiszter épp a napokban tájékoztatta a NATO kelet és közép-európai tagjait Biden és Putyin tárgyalásairól.

A választások befolyásolása

Horváth József tábornokot, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki álláspontját elsősorban nyilvánvalóan az zavarja, hogy az USA nagykövetsége aktívan támogatja Márki-Zay Pétert, aki Orbán Viktor ellenjelöltje a tavaszi választásokon. Erről nem ír, viszont utal rá, hogy térségünkben fontos politikai változások következtek be külső hatásra. Bulgáriát, Csehországot és Ausztriát említi. Bulgáriában az új miniszterelnök a Harvard egyetemen végzett, és nyilvánvalóan élvezi az USA támogatását. Csehországban a Moszkvában végzett Babis miniszterelnököt egy kormánykoalíció váltotta, amely egyertelműen nyugatbarát. Fenntartásokkal szemléli Orbán Viktor Brüsszel és Washington ellenes irányvonalát. Ausztriában megbukott Kurz kancellár, aki korábban jó kapcsolatokra törekedett Orbán Viktorral. Strache alkancellár még korábban egy titkosszolgálati leleplezés áldozata lett. Mitől tart Horváth tábornok és valószínűleg Orbán Viktor is?

Össztűz az ellenzékre

„A baloldali véleményvezéreket, a köztudottan külföldi kézben levő közösségi hírportálokat, az ott megszólalók jelentős részét külföldről finanszírozzák, az őket megtámogató, mintegy hitelesíteni szándékozó politikai erők pedig mind egy rendszernek a  tagjai, amelynek a célja az, hogy bedarálja a Fideszt.”

Nehéz nem visszaemlékezni Kövér Lászlóra, aki 2019 februárjában az ellenzéket nevezte a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak a titkosszolgálatok összejövetelén. A beszéd csak nemrég szivárgott ki, jelezve, hogy nem mindenki ért egyet Kövér Lászlóval a titkosszolgálatok vezetői közül sem.

Hogy lehet „bedarálni” a Fideszt? A korrupcióról Horváth tábornok nem tesz említést pedig az ellenzék nem véletlenül választotta ezt a témát. Mind az Európai Unió mind Washington számára ez a legalkalmasabb fegyver különösen akkor, ha az infláció egyre jobban destabilizálja a társadalmat. Jake Sullivan  Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt rá: a korrupció az autokrata rendszerek gyenge pontja, ott lehet megfogni őket.

Kanári Kazahsztánban

A Reuters hírügynökség arra célzott a kazahsztáni lázongások kapcsán, hogy energia árak elszabadulása valamennyi egykori szocialista ország számára igen komoly figyelmeztetést jelentenek hiszen a lakosság életszínvonala mindenütt alacsony. Az infláció a húsukba vág. A bányákban kanárit tartottak vészjelzőként. Most Kazahsztán mutatja meg, hogy egy viszonylag szilárd és nem is sikertelen autokrata rendszer is meginoghat, ha kiderül : a rendszerváltás óta eltelt időszakban igazában csak egy nagyon szűk elit gazdagodott igazán, csak kevesen érték el az európai életszínvonalat miközben a döntő többség a megélhetésért küzd. A választásokat eldöntő többség ráadásul azzal a perspektívával néz szembe, hogy gyermekei sem élnek majd sokkal jobban: számukra is álom marad az európai életszínvonal.

Trump Orbán újraválasztása mellett

Az USA ex elnöke Twitter üzenetben állt ki a magyar miniszterelnök mellett, akivel 2019-ben személyesen is találkoztak.

„Orbán Viktor szívből szereti a hazáját és biztonságot akar népének. Hatalmas és csodálatos munkát végzett Magyarország védelmében: megállította az illegális bevándorlást, munkahelyeket teremtett, fejlesztette a kereskedelmet. Ezért lehetővé kell tenni a számára a folytatást. Erős vezető, akit mindenki respektál. Teljes támogatásokat élvezi az újraválasztáshoz” – írta Donald Trump. Az USA elnöke ugyan elveszítette a választást 2020 novemberében, de nem adja fel: vissza szeretne térni a Fehér Házba. Addig is a republikánusok akadályozzák Biden politikájának megvalósítását, hogy lehetővé tegyék Trump visszatérését.

Miért fontos Orbánnak Trump támogatása?

Nem a magyar közvélemény szempontjából hanem amiatt, hogy az USA budapesti nagykövetsége jelenleg aktívan támogatja Márki-Zay Pétert. Biden elnöknek ezek után kétszer is meg kell fontolnia, hogy mennyire tekinti fontosnak Orbán Viktor megbuktatását. A CIA nyilvánvalóan rendelkezik ilyen forgatókönyvvel, de ennek alkalmazását csakis csendben lehet igazán hatékonyan megvalósítani. Trump támogatása nyomán megnövekszik a média figyelem a magyarországi választásokat illetően. Biden nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort, hogy jelezze: egyáltalán nem esne kétségbe, ha a magyar miniszterelnök elbukná a következő választást.

És Európa?

Bidenhez hasonlóan Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy látják, hogy jobb lenne egy új miniszterelnök Budapesten. Vele könnyebb lenne az együttműködés az Európai Unióban és a NATO-ban. Csakhogy a legfontosabb kérdésekben az EU is megosztott: a fukar kisebbség ragaszkodik a maastrichti kritériumokhoz, melyeket 2023 január elsején újra be kellene vezetni. Ezzel szemben Macron francia elnök és Draghi olasz miniszterelnök reformot akar vagyis a kritériumok fellazítását. Ebben számíthatnak Orbán Viktor és a visegrádi államok támogatására éppúgy mint az atomenergia ügyében. Orbán, aki a legrégebben hatalmon levő uniós miniszterelnök, kihasználhatja ezt az uniós belső ellentétet hiszen húsbavágó problémáról van szó.

Az EU szempontjából döntő fontosságú tendem: Németország és Franciaország itt szembenáll egymással.

Macron is éppúgy újraválasztás előtt áll mint Orbán Viktor ráadásul demokratikus körülmények között vagyis jóval nehezebb a helyzete mint a magyar miniszterelnöknek.

„Orbán politikai ellenfél és európai partner” – fogalmazta meg a helyzetet Emmanuel Macron. Kérdés, hogy melyik lesz a fontosabb Macron számára a kiélezett helyzetben amikor Franciaország az EU soros elnökeként ugyancsak érdekelt abban, hogy eredményeket mutasson fel az unióban, melyet a szélsőjobboldal éppoly elszántan bírál mint Orbán Viktor.

A Pegasus kiszolgáltatottá tette az egész elitet

Nyilatkozott a magyar titkosszolgálat egyik nyugdíjas főtisztje a HVG-nek. Katrein Ferenc, a kémelhárítás egykori műveleti igazgatója azt is elmondta, hogy egyáltalán nem tesz jót a magyar-amerikai kapcsolatoknak, hogy a kormánypárti sajtó CIA ügynököknek nevezi az ellenzék vezetőinek egy részét.

„Az a baj, hogy a politikusok fogékonyak lettek ezekre a módszerekre, mert azt gondolják, hogy ezzel az ő narratívájuk hatásosabb lesz. Konfrontatív helyzetet tudnak ezzel előidézni. Ez nagyon rossz irány a titkosszolgálatok számára” – hangsúlyozta a volt főtiszt.

Nyilvánvalóan ezzel függ össze, hogy nemrég kiszivárogtatták Kövér László másfél évvel ezelőtti beszédét, amelyben valósággal ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre mondván, hogy ők jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot.

A Pegasus szoftvert Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója Czukor József tábornok vette meg az izraeli NSO cégtől méghozzá Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök jóváhagyásával.

A Pegasus szoftvert elvben csakis hírszerzésre és terrorelhárításra szabadna felhasználni.

Miután nagyon sok államban visszaéltek ezzel, az USA feketelistára helyezte az NSO izraeli céget. Amely a maga részéről levette Magyarországot a megbizható szövetséges listáról.

A Pegasus felhasználása a belpolitikában, Anonymus szerepeltetése a városháza ügyben  azt mutatja, hogy

a hatalom – nyilvánvalóan Orbán Viktor tudtával – felhasználja a titkosszolgálatokat a belső politikai harcokban. Ez pedig alkotmányellenes!

Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is mondta, hogy semmit sem tud a Pegasusról noha a hírszerzés a külügyminiszter felügyelete alatt áll. A hazai „felderítés” viszont nem, ezt Pintér Sándor és méginkább maga Orbán Viktor irányítja. Az engedélyeket hivatalosan az a Völner Pál adta meg, aki időközben belebukott egy kisstílű korrupciós botrányba. A mór megtette kötelességét, a mór mehet?!

Mitől tart Orbán Viktor?

Budapesten az amerikai nagykövetség nyíltan Márki-Zay Péter mögé állt, akiről a kormánypárti sajtó azt híreszteli, hogy a CIA ügynöke. A brit nagykövet elutazott Hódmezővásárhelyre, hogy ott találkozzon Márki-Zay Péterrel. Macron francia elnök Budapesten mondta meg Orbán Viktornak: ne számítson az uniós euró milliárdokra, mert Brüsszel azt az utódának szánja! Ennyire világosan a nyugati világ vezetői még sohasem mutatták ki: elegük van Orbán Viktorból!

Megbuktathatják-e a magyar miniszterelnököt külföldről? Orbán Viktor csinos névsort állíthat össze azokból a politikusokból, akiket az elmúlt időszakban a nyugati titkosszolgálatok buktattak meg – nyilvánvalóan felsőbb utasításra.

Csak néhány név: Ausztriában Strache alkancellár, a Szabadságpárt vezére, aki az Ibiza gate áldozata lett. Sebastian Kurz, az osztrák csodagyerek, aki korrupciós botrányba bukott bele villámgyorsan. Boriszov bolgár miniszterelnök, akinek a helyére a Harvardon végzett fiatal Petkov került. Babis cseh miniszterelnök, akinek offshore ügyeit és tengerparti nyaralóját épp a választási kampány során leplezték le. Ezenkívül a nyugati nagykövetségek lebeszélték a választásokon nyertes pártokat, hogy ne kössenek koaliciót Babissal. Aki fegyelmezett egykori titkosszolgálati tisztként tudomásul vette az eredményt, és átadta a hatalmat.

Megteszi-e ezt Orbán Viktor? Aligha. Ő már nem lehet ellenzékben, mert akkor az európai ügyészség, ahova az új kormány belépne, néhány jól irányzott csapással szétverné a nemzeti együttműködés rendszerét.

Laura Codreanu Kövesi ügyésznő ezt csinálta Bukarestben, ahol az amerikai nagykövetség terhelő dossziéinak felhasználásával az elit nem egy tagját juttatta börtönbe.

Most ő az európai ügyészség vezetője, aki a megfelelő információk birtokában a magyar elit legkorruptabb részét vádalkura késztetheti. Mindez azonban kevés: ha Orbán Viktort nem veszik le a sakktábláról, akkor permanens polgárháborús helyzet alakulhat ki Magyarországon. Őt is vádalkura kell késztetni ahhoz, hogy távozzon, mert addig nem lesz nyugalom amíg el nem vonul Szent Ilona szigetére, hogy megírja emlékiratait mint a nagy Napóleon.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!