Kezdőlap Címkék Márki Zay Péter

Címke: Márki Zay Péter

A mi háborúnk

Miről szól Oroszország ukrajnai háborúja? Ránézésre azt híhetjük, hogy semmi másról, mint két állam, Oroszország és Ukrajna, illetve két nép, két etnikum, az oroszok és az ukránok konfliktusáról.

Az orosz állam illetékesei szerint az ukrán állam fenyegette a területén élő oroszokat (a Donyec-medencei, Ukrajnából részben leszakított területen még népirtást is követtek el), és ezért kényszerültek úgymond az oroszok „felszabadítására” elindítani a „speciális katonai műveletet”.

Ha mi nem vagyunk sem oroszok, sem ukránok, akkor vajon mondhatjuk-e azt, amit Orbán Viktor a háború kezdete óta mond, hogy ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, tartsuk távol tőle magunkat, ne foglaljunk benne állás, kiváltképp pedig ne küldjünk Ukrajnának fegyvert. (Bizonyára azért beszél így, hogy ne veszítse el Putyin jóindulatát, de most magáról az álláspontról van szó, és nem a mögötte álló motívumról.)
Valójában más a helyzet.

Számunkra, magyar demokraták számára, akik az ország euroatlanti integrációjának hívei vagyunk, az orosz és az ukrán állam háborúvá vált konfliktusa először is egy épp ezekben a hónapokban nyílt diktatúrává váló önkényuralmi rendszerű és egy demokratikus rendszerű állam konfliktusa, mely utóbbi csatlakozni akar a nyugati demokráciák közösségéhez. Oroszország ezt a csatlakozást akarja minden erővel megakadályozni és Ukrajnát az általa vezetett, többségükben önkényuralmi rendszerekből álló államközösségbe akarja bekényszeríteni.

Emellett az orosz állam szembefordul az Európában a második világháború óta, kiváltképp pedig az 1975-ös Helsinki konferencia óta elfogadott elvvel, miszerint az adott államhatárokat mindenki tudomásul veszi, nem törekszik azok megváltoztatására (ahol is a szövetségi államok szétválása a korábbi belső határok mentén nem számít a határok megváltoztatásának), Ukrajna pedig ragaszkodik saját területi integritásához.

Az államhatárok általános tudomásul vétele vált 1945 óta, az 1975-ös megerősítéssel az európai béke alapjává.

Ebben a konfliktusban a nyugati demokráciák kezdettől fogva nem semlegesek. Kezdettől, a Krím elfoglalásától fogva Ukrajna mellett foglalnak állást, elutasítják Oroszország egymást követő akcióit éppen az említett megfontolások alapján. Mi, akik Orbán önkényuralmával szemben állva a demokrácia és hazánk nyugati integrációjának szempontjait képviseljük, nem mondhatjuk azt, amit Orbán, vagyis hogy ez nem a mi háborúnk, nincs hozzá közünk. Azt kell követelnünk a magyar kormánytól, hogy az európai demokráciákhoz hasonlóan segítse Ukrajna harcát fegyverszállítással is.

Azok az egykori szocialista országok, amelyek rendelkeznek még szovjet gyártmányú fegyverekkel, sorra ajánlanak fel ilyen fegyvereket (páncélosokat, repülőgépeket) Ukrajnának, és azokat az amerikaiak és a németek modernebb eszközökkel fogják számukra pótolni.

Az Orbán-kormány nem hajlandó ilyesmire.

A négy éve választott Országgyűlés utolsó ülésére a Fidesz beterjesztett egy politikai nyilatkozatot a háború tárgyában. Ennek szövegében rögzítette, hogy Magyarország nemcsak katonákat nem küld Ukrajnába (ahogy a többi NATO- és EU-tagállam sem), de fegyvereket sem szállít.

A parlament ellenzéki képviselőinek nagy többsége igennel szavazott erre az előterjesztésre arra hivatkozva, hogy annak szövege elítéli az orosz támadást. Igennel szavazott Hiller István és Kunhalmi Ágnes, Arató Gergely és Vadai Ágnes, Csárdi Antal és Ungár Péter, Brenner Koloman és Z. Kárpát Dániel. Ezzel az igenlő szavazattal az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik képviselői azonosultak Orbán álláspontjával a háború ügyében, mellyel Orbán szemben áll a demokratikus államok közösségével, megerősítették Orbánt, olyan benyomást keltettek, hogy nemcsak a Fidesz, de az egész magyar politikai osztály egységesen áll szemben a demokratikus világgal. Nem értik, nem akarják, vagy nem merik érteni, hogy Ukrajna védelmi háborúja a mi háborúnk, a nyugati demokráciák háborúja az oroszországi önkényuralmi rendszerrel szemben.

A választási vereség okait keresve sokaktól lehet olyasmit hallani, olvasni, hogy az ellenzék úgymond nem értette meg, hogy az emberek békét akarnak, hiba volt „putyinozni”, hiba volt, hogy Márki-Zay Péter azt válaszolta Gulyás Mártonnak a Partizán portálon, hogy amennyiben a NATO fegyverek szállítása vagy akár katonák küldése mellett dönt, akkor ezt miniszterelnökként ő is követné. Márki-Zay legfeljebb annyiban volt ügyetlen, hogy nem tett határozott különbséget fegyverek szállítás és katonák kiküldése között (amely különbséget minden NATO-ország megteszi). Ez ügyetlenség volt, de nem elvi hiba, Márki-Zay helyesen, tiszteletre méltóan indult ki abból, hogy egy demokratikus magyar kormánynak a nyugati demokráciákhoz hasonlóan támogatnia kell Ukrajna védelmi háborúját a putyini Oroszországgal szemben.

Merthogy ez a mi háborúnk is, ahogy a hollandoké, lengyeleké, norvégeké, cseheké, németeké, románoké, kanadaiaké, szlovákoké, amerikaiaké.

Lázár politikai feltámadása?

“Én azt gondolom, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. Ez nagyon súlyos probléma, mert megtámadtak egy országot, amely független akar lenni. Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is jár” – nyilatkozta Lázár János egykori kancellária miniszter, a Fidesz egyik önjelölt trónörököse a HVG-nek.

Ez a nyilatkozat alaposan eltér Orbán Viktor álláspontjától, aki egyáltalán nem siet agresszornak nevezni Vlagyimir Putyint. Rábízza ezt Németh Zsoltra, aki kiadta a Ruszkik haza! jelszót. Vagy Lázár Jánosra, aki épp Márki Zay Péter ellenfele a választáson.

Orbán Viktor nem Putyin hanem a saját választói miatt nem siet elítélni az orosz agressziót. Hosszú évekig tartott amíg a magyar szabadságharcos fideszes narratívából oroszbarát reálpolitika lett. Ma a reálpolitika oroszellenességet sugall Orbán Viktornak is. Aki a valóságban el is árulta Putyint, de erről nem kívánja választóit tájékoztatni, mert minden szavazatra szüksége van. Nem kíván Boriszov bolgár ex miniszterelnök sorsára jutni, akinek a korrupciós ügyei  iránt ugyancsak érdeklődik az európai ügyészség.

Mit akar az USA?

Olyan egységes Nyugatot, amely San Franciscotól Záhonyig tart, és amely nemcsak katonailag szövetséges, de gazdaságilag is együttműködik, hogy szembeszálljon az orosz és a kínai kihívással. Orbánnak ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie, ha túl akarja érni a válságot, amely mindenképp bekövetkezik Magyarországon még az idén.

Az USA budapesti nagykövetsége a 2018-as választások előtt megkereste Lázár Jánost, aki akkor kancellária miniszter volt, és ajánlatot tett neki: nem kíván-e Orbán Viktor örökébe lépni? Lázár nagyon is kíván, de reálisan felmérve az esélyeket, akkor aligha mondhatott igent. Sietve tájékoztatta is Orbán Viktort az amerikai ajánlatról. Ezek után Lázár tetszhalottá vált a politikában.

2022-ben azonban új helyzet van. Az Ukrajna elleni orosz agresszió mindent megváltoztatott: az Orbánt igen mérsékelten kedvelő amerikai vezetés átvette az irányítást Európában is. Washington nyugati egységet akar, és ezt elfogadták az EU nagyhatalmai: Németország és Franciaország is. Orbánnak be kell állnia a sorba, már persze, ha beengedik.

A fiatal Orbán Viktor az USA kedvenceként kezdte politikai pályafutását. Szembeszállt Amerikával amikor Washingtonban demokrata adminisztráció volt hatalmon. Trump idejében azonban fordulat következett be. Orbán hozzákötötte sorsát Trumphoz, aki a választáson elbukott. A republikánusok azonban továbbra is erősek Washingtonban. Ősszel a választásokon többséget szerezhetnek a kongresszusban, és ezzel béna kacsává változhat Biden adminisztrációja.

Ha tehát az USA meg akarja buktatni Orbánt, akkor erre kevés ideje van. Európában kevés könny hullana utána, de az amerikai republikánusok kérdéseket tehetnének fel arról, hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának Orbán bukásában.

A nyugati nagykövetségek egyértelműen az ellenzéket támogatják Budapesten, de Orbán eltávolítását csakis az amerikaiak érhetik el. Ha akarják. Ukrajna után ugyanis akkor újabb válság góc keletkezne a térségben, és erre senkinek sincsen szüksége. Az ismert rossz jobb lehet az ismeretlen újnál Magyarországon.

Lázár azonban készenlétben áll. Képviselheti a Fidesz nyugatos vonalát, amely hajlandó lehet valamiféle nemzeti egységre tekintettel a nemzetközi helyzetre.

Csakhogy egy esetleges nemzeti egységkormány is óriási társadalmi – gazdasági válságra kell, hogy felkészüljön. A magyar politikai elit pedig már többször is bizonyította: erre bizony képtelen hatékony és demokratikus módszerekkel.

Belebukhat-e Orbán az ukrán háborúba?

Ebben a helyzetben mindenkinek választania kell, hogy melyik oldalra áll – hangsúlyozza az Élysée palota közleménye, melyet az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt adtak ki.

Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron elnök – éppúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök – tárgyalt az elmúlt napokban Putyinnal Moszkvában. Csakhogy csütörtök hajnalban az oroszok megtámadták Ukrajnát. Az új helyzetben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Orbán Viktor utoljára azt mondta, hogy ebből az ukrán-orosz konfliktusból a legjobb lenne kimaradni. Csakhogy a NATO és az EU egy tagállama ezt nem teheti meg!

Putyin trójai falova

Orbán Viktornak ez az eposzi jelzője eddig csak politikai támadás volt, de ezek után döntő fontosságú kérdés lehet. Washingtonban, Berlinben, Párizsban és Rómában dönthetnek úgy, hogy ebben a háborús helyzetben ez immár nem tolerálható.

A budapesti amerikai nagykövetség már eddig is nyíltan lobbizott Márki-Zay Péter mellett. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tüntetést szervez az orosz nagykövetség elé. Orbán Viktor megbuktatását ebben a helyzetben még lengyel barátai sem utasítanák el olyan hevesen hiszen számukra Putyin maga az ördög.

Miért csinálja ezt Putyin?

Valószínűleg lepaktált Kínával, és hosszú távra elkötelezte magát Peking irányában. A kínaiak az ukrán konfliktus nagy nyertesei, akik nyugodtan koncentrálhatnak  a gazdaság fejlesztésére miközben összes többi vetélytársuk teljesen fölöslegesen háborús konfliktusba bonyolódik egymással.

Putyin – éppúgy mint Brezsnyev – saját működésképtelen gazdasági – társadalmi rendszerének reformja helyett katonai megoldásokkal kísérletezik. Brezsnyev megtámadta Afganisztánt, és ezzel felgyorsította a Szovjetunió agóniáját. Putyin támadása Ukrajna ellen járhat hasonló következményekkel. Peking előtt viszont igazolhatja hadseregének erejét, és így egyenrangú kapcsolatnak mutathatja be a kínai-orosz szövetséget. Noha valójában csak gazdit cserélt: a Nyugatnak, amely semmibe vette búcsút inthet, de a kínaiak sokkal okosabb és erősebb partnerek. Ráadásul nem katonai kategóriákban gondolkodnak mint az oroszok, akik számtalan kudarc ellenére nem tudnak ettől megszabadulni.

Kaczynski: van Pegasusunk, de nem használtuk az ellenzékkel szemben

Magyarország és Lengyelország titkosszolgálata egyaránt megszerezte az izraeli szoftvert, és azt a többi között ellenzéki személyek ellen is felhasználta. Ezt az ellenzéki sajtó mindkét államban dokumentálta, de sokáig a hatalom még azt sem volt hajlandó elismerni, hogy megvette a kém szoftvert, melyet elvben csakis a terrorizmus elleni harcban lehet bevetni.

“Rossz lenne, ha a lengyel titkosszolgálatoknak nem lenne meg ez az eszköze ” – nyilatkozta a Sieci című jobboldali hetilapnak Lengyelország erős embere. A múlt hónapban Kaczynski még tagadta, hogy bármit is tudna a Pegasusról. Holott az NSO izraeli cég, mely a Pegasust gyártja és exportálja már le is vette az engedélyezési listáról Magyarországot és Lengyelországot. Az NSO pedig az USA-ban került fekete listára.

Magyarországnak évekkel ezelőtt vásárolta meg Czukor József tábornok, aki akkoriban Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója volt. Aztán az Információs Hivatal vezetője lett, ma pedig nagykövet Svájcban. Ott, ahol a Berni Unióban az USA európai barátai egyeztetik titkosszolgálati terveiket.

Lengyel Watergate

Így minősíti az ellenzék Varsóban a Pegasus ügyet hiszen a belpolitikai ellenfelek titkosszolgálati megfigyelése először az USA-ban lepleződött le. Nixon elnök bele is bukott az ügyben. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor vagy Kaczynski pozícióját akárcsak megingatná ilyen leleplezés hiszen Európának ezen a felén a titkosszolgálat bevetése a politikai ellenfelek ellen régi hagyomány.

“A PiS politikusok hazugságai után most sikerült kihúzni az igazságot Kaczynskiból” – írta Twitteren Krzysztof Brejza, a Polgári Platform egyik vezetője. Akinek a mobil telefonját lehallgatták Pegasus szoftver segítségével méghozzá a 2019-es választási kampány idején. Ezt nem tagadta egyértelműen Kaczynski sem, de azt állította, hogy Brejza telefonját “más bűnügyek miatt” hallgathatták le. Az érintett természetesen tagad.

Mit mond Ziobro igazságügyi miniszter?

“A Pegasus szoftvert törvényesen használták”.

Pontosan ugyanígy szokott nyilatkozni Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is, aki ráadásul kikotyogta, hogy Völner Pált bízta meg a Pegasus lehallgatások engedélyezésével. Korrupciós gyanú miatt Völner Pál időközben lemondott tisztségéről.

A brüsszeli Politico emlékeztet rá, hogy a Pegasust több mint 50 országban használták fel. A leghíresebb áldozat Emmanuel Macron, Franciaország köztársasági elnöke volt. A dühös francia államfő egyenesen Benjamin Netanjahu akkori izraeli kormányfőnél reklamált, aki azzal mentegetőzött, hogy ők csak eladják a szoftvert.

Tündérmese az ellenzék megfigyelése Pegasus-szal?

Ezt állította a lengyel Watergate kapcsán Ziobro igazságügyi miniszter, és ez a magyar kormány álláspontja is. Az indoklást Kövér László adta meg, aki a titkosszolgálati vezetők előtt kifejtette: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti! A magyar parlament elnöke ezt csaknem két éve mondta, de csak alig pár hónapja szivárogtatta ki valaki, aki részt vehetett a titkosszolgálatok vezetőinek értekezletén.

Nem véletlen, hogy Horváth József tábornok, aki Czukor Józsefhez hasonlóan még a diktatúra idejében szerezte meg titkosszolgálati képzettségét, a Magyar Nemzetben nemrég arról értekezett, hogy a titkosszolgálatoknak nincsen szövetségese! Izraelnek lehetnek barátai, de a Moszadnak nem! – idézte az izraeli hírszerzés egyik legendás vezetőjének mondását. Majd emlékeztetett a Pollard ügyre: az USA-ban életfogytiglanra ítélték az izraeli hírszerzésnek dolgozó amerikai titkosszolgálati tisztet, aki azután csak hosszas börtönbüntetés után szabadult – Benjamin Netanjahu személyes közbenjárására. Figyelmeztetés: az a magyar titkosszolgálati tiszt, aki valamelyik szövetséges állam szolgálatával működik együtt, hasonló sorsra juthat. Csakhogy Magyarország a NATO tagja: a tisztikar jórészét ezekben az országokban képezték ki. Kihez lojálisak ezek a tisztek? Ez foglalkoztatja Orbán Viktort, aki pontosan tudja: a szövetséges államok nagykövetségei – élükön az USA-val – ellenfelét, Márki-Zay Pétert támogatják. Akiről a kormánypárti sajtó azt terjeszti: a CIA ügynöke! Vajon őt megfigyeli-e a magyar titkosszolgálat?!…

Orbán és a hibrid háború

Magyarországon hibrid háború zajlik, melynek célja az, hogy “bedarálja” a Fideszt. A támadások egyes számú célpontját a miniszterelnök jelenti – írta Horváth József egykori titkosszolgálati tábornok a Magyar Nemzetben. Aki szerint “Magyarország a hibrid hadviselés célkeresztjébe került.”

A hibrid hadviselést Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök találta ki, és Ukrajnában kezdték meg alkalmazni azt követően, hogy Putyin szövetségesét elzavarták Kijevből. Horváth József tábornok egyáltalán nem Oroszországra gondol hanem épp ellenkezőleg az Egyesült Államokra. Csakhát ezt nehéz kimondani hiszen az USA Magyarország legfontosabb katonai szövetségese. Blinken amerikai külügyminiszter épp a napokban tájékoztatta a NATO kelet és közép-európai tagjait Biden és Putyin tárgyalásairól.

A választások befolyásolása

Horváth József tábornokot, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki álláspontját elsősorban nyilvánvalóan az zavarja, hogy az USA nagykövetsége aktívan támogatja Márki-Zay Pétert, aki Orbán Viktor ellenjelöltje a tavaszi választásokon. Erről nem ír, viszont utal rá, hogy térségünkben fontos politikai változások következtek be külső hatásra. Bulgáriát, Csehországot és Ausztriát említi. Bulgáriában az új miniszterelnök a Harvard egyetemen végzett, és nyilvánvalóan élvezi az USA támogatását. Csehországban a Moszkvában végzett Babis miniszterelnököt egy kormánykoalíció váltotta, amely egyertelműen nyugatbarát. Fenntartásokkal szemléli Orbán Viktor Brüsszel és Washington ellenes irányvonalát. Ausztriában megbukott Kurz kancellár, aki korábban jó kapcsolatokra törekedett Orbán Viktorral. Strache alkancellár még korábban egy titkosszolgálati leleplezés áldozata lett. Mitől tart Horváth tábornok és valószínűleg Orbán Viktor is?

Össztűz az ellenzékre

“A baloldali véleményvezéreket, a köztudottan külföldi kézben levő közösségi hírportálokat, az ott megszólalók jelentős részét külföldről finanszírozzák, az őket megtámogató, mintegy hitelesíteni szándékozó politikai erők pedig mind egy rendszernek a  tagjai, amelynek a célja az, hogy bedarálja a Fideszt.”

Nehéz nem visszaemlékezni Kövér Lászlóra, aki 2019 februárjában az ellenzéket nevezte a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak a titkosszolgálatok összejövetelén. A beszéd csak nemrég szivárgott ki, jelezve, hogy nem mindenki ért egyet Kövér Lászlóval a titkosszolgálatok vezetői közül sem.

Hogy lehet “bedarálni” a Fideszt? A korrupcióról Horváth tábornok nem tesz említést pedig az ellenzék nem véletlenül választotta ezt a témát. Mind az Európai Unió mind Washington számára ez a legalkalmasabb fegyver különösen akkor, ha az infláció egyre jobban destabilizálja a társadalmat. Jake Sullivan  Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt rá: a korrupció az autokrata rendszerek gyenge pontja, ott lehet megfogni őket.

Kanári Kazahsztánban

A Reuters hírügynökség arra célzott a kazahsztáni lázongások kapcsán, hogy energia árak elszabadulása valamennyi egykori szocialista ország számára igen komoly figyelmeztetést jelentenek hiszen a lakosság életszínvonala mindenütt alacsony. Az infláció a húsukba vág. A bányákban kanárit tartottak vészjelzőként. Most Kazahsztán mutatja meg, hogy egy viszonylag szilárd és nem is sikertelen autokrata rendszer is meginoghat, ha kiderül : a rendszerváltás óta eltelt időszakban igazában csak egy nagyon szűk elit gazdagodott igazán, csak kevesen érték el az európai életszínvonalat miközben a döntő többség a megélhetésért küzd. A választásokat eldöntő többség ráadásul azzal a perspektívával néz szembe, hogy gyermekei sem élnek majd sokkal jobban: számukra is álom marad az európai életszínvonal.

Trump Orbán újraválasztása mellett

Az USA ex elnöke Twitter üzenetben állt ki a magyar miniszterelnök mellett, akivel 2019-ben személyesen is találkoztak.

“Orbán Viktor szívből szereti a hazáját és biztonságot akar népének. Hatalmas és csodálatos munkát végzett Magyarország védelmében: megállította az illegális bevándorlást, munkahelyeket teremtett, fejlesztette a kereskedelmet. Ezért lehetővé kell tenni a számára a folytatást. Erős vezető, akit mindenki respektál. Teljes támogatásokat élvezi az újraválasztáshoz” – írta Donald Trump. Az USA elnöke ugyan elveszítette a választást 2020 novemberében, de nem adja fel: vissza szeretne térni a Fehér Házba. Addig is a republikánusok akadályozzák Biden politikájának megvalósítását, hogy lehetővé tegyék Trump visszatérését.

Miért fontos Orbánnak Trump támogatása?

Nem a magyar közvélemény szempontjából hanem amiatt, hogy az USA budapesti nagykövetsége jelenleg aktívan támogatja Márki-Zay Pétert. Biden elnöknek ezek után kétszer is meg kell fontolnia, hogy mennyire tekinti fontosnak Orbán Viktor megbuktatását. A CIA nyilvánvalóan rendelkezik ilyen forgatókönyvvel, de ennek alkalmazását csakis csendben lehet igazán hatékonyan megvalósítani. Trump támogatása nyomán megnövekszik a média figyelem a magyarországi választásokat illetően. Biden nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort, hogy jelezze: egyáltalán nem esne kétségbe, ha a magyar miniszterelnök elbukná a következő választást.

És Európa?

Bidenhez hasonlóan Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy látják, hogy jobb lenne egy új miniszterelnök Budapesten. Vele könnyebb lenne az együttműködés az Európai Unióban és a NATO-ban. Csakhogy a legfontosabb kérdésekben az EU is megosztott: a fukar kisebbség ragaszkodik a maastrichti kritériumokhoz, melyeket 2023 január elsején újra be kellene vezetni. Ezzel szemben Macron francia elnök és Draghi olasz miniszterelnök reformot akar vagyis a kritériumok fellazítását. Ebben számíthatnak Orbán Viktor és a visegrádi államok támogatására éppúgy mint az atomenergia ügyében. Orbán, aki a legrégebben hatalmon levő uniós miniszterelnök, kihasználhatja ezt az uniós belső ellentétet hiszen húsbavágó problémáról van szó.

Az EU szempontjából döntő fontosságú tendem: Németország és Franciaország itt szembenáll egymással.

Macron is éppúgy újraválasztás előtt áll mint Orbán Viktor ráadásul demokratikus körülmények között vagyis jóval nehezebb a helyzete mint a magyar miniszterelnöknek.

“Orbán politikai ellenfél és európai partner” – fogalmazta meg a helyzetet Emmanuel Macron. Kérdés, hogy melyik lesz a fontosabb Macron számára a kiélezett helyzetben amikor Franciaország az EU soros elnökeként ugyancsak érdekelt abban, hogy eredményeket mutasson fel az unióban, melyet a szélsőjobboldal éppoly elszántan bírál mint Orbán Viktor.

A Pegasus kiszolgáltatottá tette az egész elitet

Nyilatkozott a magyar titkosszolgálat egyik nyugdíjas főtisztje a HVG-nek. Katrein Ferenc, a kémelhárítás egykori műveleti igazgatója azt is elmondta, hogy egyáltalán nem tesz jót a magyar-amerikai kapcsolatoknak, hogy a kormánypárti sajtó CIA ügynököknek nevezi az ellenzék vezetőinek egy részét.

“Az a baj, hogy a politikusok fogékonyak lettek ezekre a módszerekre, mert azt gondolják, hogy ezzel az ő narratívájuk hatásosabb lesz. Konfrontatív helyzetet tudnak ezzel előidézni. Ez nagyon rossz irány a titkosszolgálatok számára” – hangsúlyozta a volt főtiszt.

Nyilvánvalóan ezzel függ össze, hogy nemrég kiszivárogtatták Kövér László másfél évvel ezelőtti beszédét, amelyben valósággal ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre mondván, hogy ők jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot.

A Pegasus szoftvert Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója Czukor József tábornok vette meg az izraeli NSO cégtől méghozzá Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök jóváhagyásával.

A Pegasus szoftvert elvben csakis hírszerzésre és terrorelhárításra szabadna felhasználni.

Miután nagyon sok államban visszaéltek ezzel, az USA feketelistára helyezte az NSO izraeli céget. Amely a maga részéről levette Magyarországot a megbizható szövetséges listáról.

A Pegasus felhasználása a belpolitikában, Anonymus szerepeltetése a városháza ügyben  azt mutatja, hogy

a hatalom – nyilvánvalóan Orbán Viktor tudtával – felhasználja a titkosszolgálatokat a belső politikai harcokban. Ez pedig alkotmányellenes!

Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is mondta, hogy semmit sem tud a Pegasusról noha a hírszerzés a külügyminiszter felügyelete alatt áll. A hazai “felderítés” viszont nem, ezt Pintér Sándor és méginkább maga Orbán Viktor irányítja. Az engedélyeket hivatalosan az a Völner Pál adta meg, aki időközben belebukott egy kisstílű korrupciós botrányba. A mór megtette kötelességét, a mór mehet?!

Mitől tart Orbán Viktor?

Budapesten az amerikai nagykövetség nyíltan Márki-Zay Péter mögé állt, akiről a kormánypárti sajtó azt híreszteli, hogy a CIA ügynöke. A brit nagykövet elutazott Hódmezővásárhelyre, hogy ott találkozzon Márki-Zay Péterrel. Macron francia elnök Budapesten mondta meg Orbán Viktornak: ne számítson az uniós euró milliárdokra, mert Brüsszel azt az utódának szánja! Ennyire világosan a nyugati világ vezetői még sohasem mutatták ki: elegük van Orbán Viktorból!

Megbuktathatják-e a magyar miniszterelnököt külföldről? Orbán Viktor csinos névsort állíthat össze azokból a politikusokból, akiket az elmúlt időszakban a nyugati titkosszolgálatok buktattak meg – nyilvánvalóan felsőbb utasításra.

Csak néhány név: Ausztriában Strache alkancellár, a Szabadságpárt vezére, aki az Ibiza gate áldozata lett. Sebastian Kurz, az osztrák csodagyerek, aki korrupciós botrányba bukott bele villámgyorsan. Boriszov bolgár miniszterelnök, akinek a helyére a Harvardon végzett fiatal Petkov került. Babis cseh miniszterelnök, akinek offshore ügyeit és tengerparti nyaralóját épp a választási kampány során leplezték le. Ezenkívül a nyugati nagykövetségek lebeszélték a választásokon nyertes pártokat, hogy ne kössenek koaliciót Babissal. Aki fegyelmezett egykori titkosszolgálati tisztként tudomásul vette az eredményt, és átadta a hatalmat.

Megteszi-e ezt Orbán Viktor? Aligha. Ő már nem lehet ellenzékben, mert akkor az európai ügyészség, ahova az új kormány belépne, néhány jól irányzott csapással szétverné a nemzeti együttműködés rendszerét.

Laura Codreanu Kövesi ügyésznő ezt csinálta Bukarestben, ahol az amerikai nagykövetség terhelő dossziéinak felhasználásával az elit nem egy tagját juttatta börtönbe.

Most ő az európai ügyészség vezetője, aki a megfelelő információk birtokában a magyar elit legkorruptabb részét vádalkura késztetheti. Mindez azonban kevés: ha Orbán Viktort nem veszik le a sakktábláról, akkor permanens polgárháborús helyzet alakulhat ki Magyarországon. Őt is vádalkura kell késztetni ahhoz, hogy távozzon, mert addig nem lesz nyugalom amíg el nem vonul Szent Ilona szigetére, hogy megírja emlékiratait mint a nagy Napóleon.

Macron a magyar ellenzékkel is találkozik

A francia államfő hétfőn nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a három másik visegrádi állam vezetőivel találkozik Budapesten, de a magyar ellenzék prominens képviselőivel is.

A Városházán Karácsony Gergely főpolgármester vendége lesz, és ott találkozik Márki Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök jelöltjével és Dobrev Klárával, aki a DK jelöltje volt valamint Donáth Annával, a Momentum új elnökével. A francia diplomácia nem is nagyon titkolja, hogy érdekelt az ellenzék sikerében a jövő évi magyar választásokon. Annál is inkább így van ez, mert Orbán Viktor nemrég a vörös szőnyeget is leterítette Marine Le Pen előtt, és fogadta Eric Zemmourt. Mindkét szélsőjobboldali politikus kihívója Emmanuel Macronnak.

Ezért fogalmazott úgy sajtóértekezletén a francia köztársasági elnök, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner.

Ellentétes álláspont Európa jövőjéről

Macron elnök Scholz német kancellárral és sok más európai vezetővel az Európai Egyesült Államok híve. Franciaországban a választási kampány idején ezt nem hirdeti hangosan hiszen tekintetbe kell vennie honfitársainak nemzeti büszkeségét, de a diplomáciában ezt az irányt követi, amely pontosan ellentétes Orbán Viktor elképzeléseivel. Abban viszont hasonlít a francia diplomácia a magyarhoz, hogy az Egyesült Államoktól eltérően, jó kapcsolatot akar fenntartani Moszkvával és Pekinggel. Macron közölte: ellentétben az
USA-val, Nagy Britanniával és Ausztráliával Franciaország nem hirdet diplomáciai bojkottot a pekingi téli olimpia ellen. A diplomáciai bojkott szimbolikus eszköz: a sportolók résztvesznek , de nem hivatalos állami küldöttségként.

Választások egyidőben

Jövő tavasszal rendezik meg a választásokat mind Magyarországon mind pedig Franciaországban. Mind Emmanuel Macron mind Orbán Viktor folytatni szeretné. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szurkol Macronnak és Orbán Viktor ellenfeleinek. Közben persze mind az Európai Unió mind pedig az Egyesült Államok válsággal küzd a pandémia miatt. Rengeteg gyakorlati problémát kell megoldania a vezetőknek, ezért a politizálás háttérbe szorul. A közvélemény minden kormánytól elsősorban sikeres a válság menedzselését várja el. E tekintetben sehol sem dicsekedhetnek különösebben jó eredményekkel. Olaf Scholz kancellár pénzügyminiszterként bizonyította a válság idején, hogy pragmatikus menedzserként képes a német gazdaságot egyensúlyban tartani a legnehezebb időkben is. Valami hasonlóra lesz szükség az egész Európai Unióban, ahol Németország továbbra is meghatározó szerepet játszik.

Márki-Zay és Tusk

Orbán Viktor szombati varsói látogatását megelőzve csütörtökön Varsóban találkozott Donald Tusk és Márki-Zay Péter.

A két ellenzéki vezér találkozójának az ad különös aktualitást, hogy az előzetes hírek arról szóltak: szombaton Varsóba érkezik Orbán Viktor miniszterelnök, aki bejelentené milyen európai parlamenti frakcióban folytatja politikai tevékenységét a Fidesz.

Mindkét liberális konzervatív elveket valló ellenzéki politikus kifejezett célja az olyan politikusok leváltása, mint Kaczynski és Orbán, akik hatalmukat az Európai Unió aláásására használják, miközben az unió pénzügyi támogatásának legnagyobb haszonélvezői.

Kezdetben az volt Orbán elképzelése, hogy egyesíti a két szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben, de ez kudarcba fulladt.

Putyin a háttérben

Erre mutat rá Márki-Zay Péter és Szymon Holownia lengyel politikus, aki az elnökválasztáson a harmadik helyen végzett mint független jelölt. Közös nyilatkozatukban arra hivták fel a figyelmet, hogy az európai szélsőjobb mögött Putyin vigyorog. Ez különösen kellemetlen vád Lengyelországban, ahol az évszázados orosz ellenesség miatt igen kevesen barátkoznak Oroszországgal. Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének is tekinti Vlagyimir Putyint, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski haláláért.

“Ne csatlakozzanak egy Putyin párti és Európa ellenes szövetséghez!”

– erre kérte Orbánt és Kaczynskit Márki-Zay Péter és Szygmunt Holownia lengyel politikus.

Mit szól mindehhez a NATO és különösen az USA?

Magyarországon ez a kérdés nem vetődik fel, de Lengyelországban igen. A lengyel közvélemény meg van győződve az orosz fenyegetés reális veszélyéről, ezért az elit számára a NATO elkötelezettség és az Amerika barátság kötelező!

Varsó és Budapest álláspontja Ukrajna ügyében is eltérő: míg Lengyelország támogatja Ukrajna szuverenitását Oroszországgal szemben, a magyar kormány cinikusan együttműködik Putyinnal  a kijevi kormánnyal szemben.

Ez egy újabb szempont ami miatt Orbán varsói útja nincs sikerre ítélve, amely ismét csak a magyar diplomácia zsákutcáját jelzi.

Hogy akarja a magyar kormány megakadályozni a korrupciót?

Aziránt érdeklődik Brüsszel, amely az utóbbi időben szorgosan gyűjtögette az információkat, hogy az uniós pénzek hogyan kerültek Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebébe?

A brüsszeli bizottság költségvetési főigazgatója konkrét ügyek után érdeklődik. A többi között olyan beruházások után, melyekre Tiborcz István, a miniszterelnök veje kapott uniós pénzeket. Név szerint nincs ugyan megemlítve Tiborcz, de a konkrét üzleti vállalkozások egyértelművé teszik, hogy róla is szó van a költségvetési igazgató levelében – hangsúlyozza a Népszava tudósítója, aki Brüsszelben megszerezte a fontos dokumentumot. A dokumentum nagyon konkrét bírálatokat is tartalmaz, például azt, hogy “a közbeszerzési eljárások csaknem felében egyetlenegy pályázó van!”

Balaton, Budapesti repülőtér???

200 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Uniótól még 2018-ban a magyar kormány a ferihegyi repülőtér részvényeivel kapcsolatban. Hol a pénz ? – tudakozódik a költségvetési főigazgató.

A Balaton Felvidéken sok idegenforgalmi vállalkozás kapott uniós pénzeket. Kik kapták azt, és miért épp ők?

Kik kapják a legtöbb pénzt az Európai Uniótól, és miért épp ők? – tudakolják Brüsszelben. Várnak egy listát az első tíz kedvezményezettről. Kik és hogyan szereztek nagy földbirtokokat Magyarországon és mennyi volt ebben az állami támogatás? Ezek húsbavágó kérdések, mert a válaszok túlságosan is egyértelműek. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjaiból van szó: az oligarcha elit létalapjáról.

Ráadásul Csányi Sándor pálfordulásán látszik: számukra a Brüsszelből érkező pénz százszor fontosabb mint Orbán Viktor politikájának támogatása.

Mit csinál a magyar ügyészség?

A korrupcióval nemigen foglalkozik – állapitja meg a költségvetési főigazgató levele: “azokkal a kockázatokkal, melyek a politikai kapcsolati hálóra utalnak, a hatóságok nem foglalkoznak, így előfordulhat a kivételezés és a nepotizmus”.

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Orbán Viktor nem kívánt belépni az európai ügyészségbe, Brüsszel viszont pontosan erre akarja rászorítani. Ezért késlelteti a helyreállítási alap euró milliárdjainak kiutalását. Meg persze azért, hogy keresztezze Orbán Viktor választási terveit, mert az Európai Unió központjában nem véletlenül fogadták nemrég Márki-Zay Pétert. Aki zászlajára tűzte a korrupció elleni harcot, és megígérte: ha nyer a választáson, akkor első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK