Kezdőlap Címkék Márki Zay Péter

Címke: Márki Zay Péter

Brüsszelbe látogat Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje az Európai Parlament négy legfontosabb frakciójának vezetőivel tárgyal, és találkozik uniós biztosokkal is.

A magyar ellenzéki pártok Európa Parlamenti képviselői készítik elő a látogatást. Brüsszel támogatását nem lesz nagyon nehéz megszereznie hiszen Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében is az Európai Unióval szemben határozta meg a saját szuverenista irányvonalát.

Az Európai Parlament négy vezető frakciója egyaránt bírálja a magyar és a lengyel kormány szuverenista irányvonalát. Az Európai Parlament be is perelte a brüsszeli bizottságot, hogy ily módon késleltesse az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán vagy az uniós euró milliárdok?

Ha így merül fel a kérdés a jövő évi választáson, akkor Orbán Viktornak nem lesz könnyű megszereznie a többséget. Márpedig Brüsszel magatartása mindinkább azt sugallja, hogy szeretnék elérni a magyar miniszterelnök távozását.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Washingtonban hasonló vélemények fogalmazódnak meg, akkor Orbán Viktornak alaposan el kell gondolkodnia a politikai jövőjén. Persze számíthat Putyin elnök és Hszi Csinping kínai államfő támogatására, de mind Moszkva mind Peking kiváló kapcsolatot ápolt Gyurcsány Ferenccel is. Oroszország és Kína számára Magyarország csakis mint az Európai Unió tagja érdekes igazán. Egy kisodródó Orbán Viktor számukra sem fontos.

Márki-Zay Péternek viszont olyan diplomáciát kell folytatnia Brüsszelben és Washingtonban, amely nem rontja a fennálló jóviszonyt Kínával és Oroszországgal. Ehhez profi diplomaták kellenek, akikből nem maradt túlságosan sok a külügyben Budapesten.

Vajdasági püspökkel találkozott Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje Nagybecskereken tárgyalt Német László katolikus püspökkel. Ez kétszeresen is jelentős, mert eddig Orbán Viktor biztos hátországának számítottak mind a határon túli magyarok mind pedig a katolikus egyház.

Német László, a Vajdaságban született, de Magyarországon is részt vett a katolikus egyház életében. Egy időben a magyar püspöki kar titkára is volt vagyis fontos tisztséget töltött be a magyar katolikus egyházban.

A vajdasági katolikus egyház – éppúgy mint az erdélyi vagy a felvidéki – nem a magyar katolikus egyházhoz tartozik hanem az illető állam egyházához. Ennek ellenére nyilvánvalóan szoros a kapcsolat a magyarországi egyházzal.

Választás a pápa és Orbán között

Ferenc pápa budapesti látogatása során is kiderült, hogy a katolikus egyházfő egészen másképp látja korunk problémáit mint a magyar miniszterelnök. A legélesebben a migráció körül csapnak össze a Vatikán és a magyar kormány nézetei. Ferenc pápa első útja Olaszország legnagyobb migráns táborába vezetett. Orbán Viktor pedig Európa első kerítés építője, aki ma is a migráns kérdésre építi európai politikáját.

Ebben a helyzetben a magyar katolikus egyház érthetően megosztott hiszen számára a pápa jelenti az iránymutatást a vallás terén, de a gyakorlatban rendkívüli mértékben függenek a magyar állam pénzügyi támogatásától.

Veres András, a püspöki kar elnöke, személyében is jól szemlélteti a dilemmát. Szeretne előrébb lépni az egyházi hierarchiában, és ez a Vatikántól függ. Ahonnan megüzenték neki, hogy Orbánt támogató püspököt nem léptetnek elő. Ezért nem kívánt hosszabbítani a püspöki kar elnöki tisztségében. Csakhogy Orbán Viktor meg ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradjon a püspöki kar elnöke! Veres András kapitulált, és folytatja a püspöki kar élén, ahol egyensúlyoznia kell a magyar miniszterelnök elvárásai és a pápai iránymutatás között.

Márki-Zay Péter és a határon túli magyarok

Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarok azért támogatják Orbán Viktort, mert tőle kaptak állampolgárságot és olyan pénzügyi támogatást, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Márki-Zay Péter arról igyekszik meggyőzni őket, hogy Gyurcsány Ferenccel ellentétben, fontosnak tartja a határon túli magyarok ügyét vagyis nem akarja visszavonni azt, amit Orbán Viktor adott nekik. Legfeljebb alaposan megvizsgálná, hogy a határon túli magyaroknak kiutalt pénzből mennyit nyúltak le Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei?!

Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

“Egy esetben van probléma, akkor, ha a liberálisok irányítják Amerikát. Ők ugyanis azt gondolják, hogy mindenhol a világban liberálisoknak kellene irányítaniuk az országokat”
– mondta a miniszterelnökség stratégiai államtitkára Washingtonban.

Orbán Balázs könyvének angol fordítását mutatta be az amerikai közvéleménynek. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, angol fordításban The Hungarian Way of Strategy, Orbán Viktor nézeteit népszerűsíti.

A könyvhöz Tucker Carlson is írt ajánlást. A Fox News sztár riporterét Orbán Viktor nyáron látta vendégül Magyarországon.

“Nincs semmi gond” a magyar-amerikai kapcsolatokban

Ezt is hangsúlyozta az államtitkár, aki nyilvánvalóan kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot hiszen Orbán Viktort a hírek szerint nem hivták meg Washingtonba arra a demokrácia csúcsra, ahol Biden az USA szövetségeseivel találkozik majd decemberben.

Maga Biden is bírálta Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, de a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan már egyenesen arról beszélt, hogy a korrupciós ügyeket fegyverként használva lehet megbuktatni a hasonló rezsimeket.

Blinken külügyminiszter édesapja korábban Budapesten volt nagykövet, és szponzorálta a CEU könyvtárát. Az Orbán kormány kipaterolta a CEU-t, amely Bécsbe költözött.

Trump elnök idejében ez nem okozott különösebb zavart hiszen Soros György a demokrata párt egyik fő szponzora. Most viszont a hatalomra került demokraták egyáltalán nem érzik úgy, hogy “semmi gond sincs az USA és Magyarország kapcsolatában”.

A Márki-Zay jelenség

Az ellenzék miniszterelnök jelöltjét épp akkor hívta meg Washingtonba a State Department amikor Orbán Viktor Trump elnöknél vendégeskedett. Korábban öt évig Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban és Kanadában élt.

Magyarországon a kormánypárti sajtó egy része azzal gyanúsítja őt, hogy a CIA embere.

Nemrég a magyar külügy államtitkára Washingtonban azzal vádolta meg az USA-t, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe amikor támogatja a Szabad Európa rádiót, amely bírálja a magyar kormányt.

Ebből látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyon is tisztában van azzal, hogy Washingtonban igencsak örülnének, ha elbukná a következő választást. Minthogy Brüsszelben hasonló a várakozás, ezért a magyar miniszterelnöknek ezúttal ellenszélben kell hajóznia. Pedig 1990-ben, az első demokratikus választáson ő is számíthatott az USA támogatására. Bush, akkori amerikai elnöknek ő mutathatta meg Budapestet a liberális Fidesz képviseletében. Nemcsak a republikánus Bush lelkesedett Orbán Viktorért, de a demokrata Bill Clinton is, aki 1998-ban őt támogatta a választási kampányban.

Azóta alaposan megváltoztak az idők. Orbán Viktor nem véletlenül támogatta Donald Trumpot a legutóbbi választáson. Tisztában volt azzal, hogy a Biden adminisztrációtól nem sok jót remélhet.

Jeszenszky Géza: új diplomáciára van szükség

Az első demokratikusan választott kormány külügyminisztere elmondta, hogy a nyolcvanas években a magyar diplomácia nyitott a Nyugat felé, ezért az Antall kormánynak csak folytatnia kellett ezt a vonalat. Most viszont diplomáciai megújulásra van szükség, ha a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt jövő tavasszal, mert Orbán Viktor a keleti nyitással letért erről az útról.

Az Orbán kormány szembeszáll az Európai Unióval és mindinkább az Egyesült Államokkal is, persze sem Brüsszel sem pedig Washington nincs olyan előnyös helyzetben mint 1990-ben – fogalmazta meg Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki az Andrássy körben mondta el a véleményét az Orbán kormány diplomáciájáról.

Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszter azzal dicsekszik, hogy a külügyi állomány 80%-át kirúgta – emlékeztetett Banai Károly. Gyurcsány egykori diplomáciai tanácsadója, az Andrássy kör titkára hangsúlyozta, hogy jelentős személycserékre lesz szükség kormányváltás esetén, mert a jelenlegi diplomáciai kar sem szakmai sem megbízhatósági szempontból nem üti meg a mércét. 40-50 olyan nagykövet cseréjéről van szó elsősorban, akik fontos posztokon képviselik jelenleg nem annyira Magyarországot hanem Orbán Viktor pillanatnyi érdekeit.

A résztvevők – egykor magasrangú diplomaták – sürgették a magyar-kínai és a magyar-orosz kapcsolatok felülvizsgálatát , mert ott is Orbán Viktornak és körének az érdekei dominálnak nem pedig a nemzeti érdekek. Egy hozzászóló elmondta: az orosz hírszerzők soha nem mentek el Magyarországról, befolyásuk tehát nem jelentéktelen. A Budapestre települt orosz bank viszont nem ebből a szempontból jelentős hanem azért, mert remek pénzmosási lehetőséget teremt a magyar és az orosz oligarcháknak.

Sem Paks 2 sem pedig a Budapest-Belgrád vasút nem szolgálja igazán a magyar érdekeket, de az új kormánynak ezek miatt nem lenne szabad elrontani a kapcsolatokat Pekinggel és Moszkvával.

Mennyire támogatja Márki-Zay Pétert az USA?

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet igazgatója elmondta, hogy előválasztási győzelme után beszélt Márki-Zay Péterrel, aki megerősítette: szakértői kormányt szeretne. Lengyel László Bárándy Péter egykori igazságügyi minisztert és Surányi György ex jegybank elnököt ajánlotta a figyelmébe. Az új külügyminiszterrel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy tapasztalt és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező szakembert keresnek, aki nem akkor kezdi meg a kapcsolat építést amikor beül a külügyminiszteri székbe.

Lengyel László Komáromban a szlovákiai magyar kisebbség vezetőivel tanácskozott, hogy előkészítse Márki-Zay Péter látogatását. Az ottani magyarokat is meglepte, hogy a magyar kormány a legnagyobb titokban 400 millió eurós pénz alapot hozott létre földek vásárlására a Kárpát medencében. Ezt a szlovák titkosszolgálat derítette ki, és emiatt állt el a magyar kormány a szlovákiai földek megvásárlásától – egy időre. Mindez nem növeli a bizalmat Orbán Viktor iránt Pozsonyban, Bukarestben vagy Belgrádban. Ettől függetlenül az új kormánynak ki kell dolgoznia valamiféle nemzetpolitikát, hogy Márki-Zay Péter tudjon valamit mondani a kisebbségben élőknek.

Súgnak-e Orbán Viktor kihívójának az amerikai nagykövetségről? Ez nem derült ki az Andrássy körben, ahol felrótták a Nyugatnak, hogy nem akadályozza meg Orbán Viktor nyomulását. Korábban Orbán Viktor az amerikaiak kedvence volt: az 1998-as választások megnyerésében nagy szerep jutott a demokrata Clinton támogatásának, Donald Trump  pedig fogadta a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban, ahol a támogatásáról biztosította őt. Trump elbukott a választáson, amely után  ellenfele, Biden olyan külügyi csapatot toborzott, amely egyáltalán nem tartozik Orbán barátai közé. A State Department Orbánnal egyidőben látta vendégül Márki-Zay Pétert. Blinken külügyminiszter édesapja, aki Budapesten volt nagykövet, Soros György baráti köréhez tartozott.

Van-e az amerikai külügynek forgatókönyve Magyarország következő 12 hónapjáról?

Még hogyha létezik is ilyen, az új kormánynak válság menedzselésre kell felkészülnie márcsak azért is, mert a demokrácia export amerikai forgatókönyvei befuccsoltak az elmúlt években.

GYURCSÁNY VIDEÓÜZENETE

Márki-Zay győzelmi gyűlésének másnapján, hétfőn Gyurcsány Ferenc videóüzenetet tett közzé a Facebookon. Hétfő óta sokan bírálják Gyurcsány üzenetét: azt vették észre belőle, hogy nem hangzott el benne Márki-Zay Péter neve, nem gratulált benne neki – megtette ezt már vasárnap este a vetélytárs Dobrev Klára –, és volt benne egy mondat, miszerint a miniszterelnököt majd – ha sikerül ez – parlamenti többséggé válva választja a mai ellenzék. Sokan fenyegetésként értelmezték ezt a mondatot, mintha azt jelentené, hogy nem feltétlenül az előválasztás győztesét választja miniszterelnökké az új parlamenti többség.

Akik ezt hallják ki Gyurcsány üzenetéből, szerintem félreértik azt. A videóüzenet azoknak a DK-soknak szólt, azokat igyekezett megnyugtatni, akiket elkeserített, hogy nem Dobrev Klára nyerte meg az előválasztás második fordulóját. Őket is megnyugtathatja, és mások számára világossá teheti az előválasztással az ellenzéki oldalon kialakult helyzetet az, amit Gyurcsány hétfőn elmondott.

Vannak olyan történetek a politikában, hogy egy tehetséges politikus maga köré szervez egy politikai mozgalmat, amelyben azután megkérdőjelezhetetlen a tekintélye. Itt a közelünkben ilyen mozgalom, ilyen párt Orbán Viktor Fidesze, ahol ő válogatja össze magának a képviselőjelölteket, a minisztereket, ő alakítja személy szerint a politikát. Ebből a szempontból hasonló politikai erő például Emmanuel Macron franciaországi kormánypártja is, mely az elnökválasztást megnyerő Macron politikai személyisége köré szerveződött. (Mellesleg ilyen párt Magyarországon a Demokratikus Koalíció is, amely Gyurcsány politikai személyisége köré szerveződött, ő a megkérdőjelezhetetlen vezetője, Gyurcsány nélkül nincs DK.) Ezek azonban kivételek.

A demokráciákban az a tipikus, hogy nem a pártvezetőnek van pártja, nem a miniszterelnöknek van parlamenti többsége, hanem a párt vagy koalíció választ magának vezetőt, miniszterelnököt, elnöki rendszerekben elnökjelöltet.

Gyurcsány, akinek videóüzenetéről most beszélünk, annak idején saját maga élte át, hogy ahhoz, hogy miniszterelnök legyen, előbb kívülről érkezve el kell nyernie a az MSZP rendkívüli kongresszusának támogatását (miközben az MSZP elnöksége mást, Kis Pétert jelölte Medgyessy Péter utódjának), és ha elveszíti a párt, illetve a parlamenti frakció bizalmát – ahogy ez 2009-re bekövetkezett –, akkor le kell mondania. Miként előtte Medgyessy Péternek is, akivel az élen az MSZP 2002-ben megnyerte a választást, le kellett mondania, amikor 2004-ben elvesztette előbb a koalíciós partner SZDSZ bizalmát, majd az MSZP-frakció támogatását.

Márki-Zay Péter nem úgy lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, hogy maga szervezett a maga politikai személyisége köré politikai erőt, amelynek élén Orbán Viktor kihívója lehet.

Másképpen történt: előbb létrejött egy pártszövetség különféle ellenzéki pártokból, amely kialakította a maga vegyesfelvágottra emlékeztető politikai profilját, meghirdette az előválasztást az egyéni választókerületi képviselőjelöltek és a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztására, Márki-Zay pedig a hatpárti szövetség feltételeit elfogadva elindult a hódmezővásárhelyi egyéni képviselőjelöltségért és a miniszterelnök-jelöltségért.

Ahhoz azonban, hogy sikeres kampányt vihessen, az egyéni választókerületek többségét kell a hatpárti pártszövetség jelöltjeinek megnyerniük – erre figyelmeztet Gyurcsány –, ő pedig akkor tudja ezt elősegíteni, ha elnyeri és majd meg is őrzi a hatpárti szövetség megválasztásra esélyes képviselőjelöltjeinek bizalmát.

Két gesztusával – azzal, hogy győzelmi beszédében az előválasztási kampányban őt támogatókra korlátozta a tisztaság erényét, illetve, hogy külön frakciót akar magának – máris aláásta azok bizalmát, akik az előválasztási kampányban még nem őt támogatták, illetve csak Karácsony visszalépése után álltak mellé. Ismétlem: a hatpárti szövetség nem az ő politikai személyisége köré szerveződött, hanem az előválasztást megnyerve került az élére.

Ezért a sikerhez el kell nyernie, sőt folyamatosan újra el kell nyernie ennek a fölöttébb heterogén és külön-külön pártokra tagolódó politikai alakulat egészének bizalmát.

Megjegyzem: ha meg tudja nyerni, akkor nincs szüksége külön frakcióra, mert valamennyi frakció az „övé”. Ha viszont nem tudja, akkor az egyetlen „saját” frakcióval nem ér el semmit.

Foszlányaim – Márki-Zay és az ő centrális erőtere

1

Márki-Zay Péter hétgyermekes, keresztény, konzervatív. Ezt szinte minden beszédében centrális erőtérként ismételgetti. Tessék mondani a fenti három jelző jelent a politikában bármiféle erényt?

A templombajárás magánügy; az, hogy melyik felekezet templomába jár teljesen irreleváns, hogy politikai meggyőződése konzervatív az demokratáéknál semmiképpen sem jelent többet, mint bármilyen más ideológiát követni!

Jó marketing fogásként azzal kérkedik, hogy „én már akkor is templomba járó keresztény voltam, mikor Orbán Viktor a KISZ-ben volt, és már akkor is jobboldali voltam, mikor Orbán a Liberális Internacionálé alelnöke volt”.

És? Ebből mi következik?

Igazán nem szoktam Orbán védelmére kelni, de ez önmagában milyen negatívumot jelent Orbánra vonatkoztatva? Ráadásul akkor, amikor akár polgármesterségét, akár  előválasztási győzelmét baloldali és liberális pártoknak is köszönheti?!

Az előválasztási kampányban jól kamatoztatta marketinges vénáját, azonban politikailag még alapfokon sem mutatott semmiféle erényt, hacsak nem nevezzük annak Trump mintájú hazug negatív kampányát, ami miatt naponta kellett magyarázkodni és bocsánatot kérni.

a jövő évi választásokat illetően Viszont nem túl rózsásak  kilátásai: Orbán és csapata hatékonyabban tud gyurcsányozni.

Foszlányaim – Csomó a kákán

0

“Szeretettel, magyarként fogunk a keblünkre ölelni minden cigányt, minden zsidót, minden meleget, minden fogyatékkal élőt, minden jobb és baloldalit, népit és urbánust, és igen, szeretettel fogjuk magunkhoz ölelni a fideszeseket is”.

Jó-néhány éve már annak, hogy Orosz József a Klubrádió valamelyik műsorában azt találta mondani “egy csendőr megölt három zsidót”.

E-mailben írtam neki, hogy hatalmas tévedésben van:

az a csendőr nem három zsidót ölt meg, hanem három embert!

Ha nem érzi a különbséget, akkor nem az én érzékenységemmel, hanem a burkolt rasszista beidegződésével van gond!

Ezt ajánlom figyelmébe a “mélyen vallásos, igaz katolikus (ja, és hétgyerekes)” Márky-Zay Péter miniszterelnök-jelölt úrnak  is.

TISZTÁK?

Lelkesen ünnepeltek az Anker-közben vasárnap este. Márki-Zay Péter, egész családja és Karácsony Gergely mellett ott voltak szövetségeseik a Momentumtól, a Párbeszédből, az LMP-ből és az MSZP-ből, nem is beszélve azokról, akiket a győztes civilekként emlegetett.

Mit ünnepeltek? Nézzünk szembe vele: Dobrev Klára, a DK és természetesen személy szerint Gyurcsány Ferenc legyőzését ünnepelték. Ne felejtsük: amikor a Momentum az első forduló után Márki-Zay mögé állt, ezt azzal indokolta, hogy neki van a legjobb esélye Dobrev Klára legyőzésére. Karácsony és Márki-Zay tárgyalásain is az volt a vita tárgya: ki tudja legyőzni Dobrevet. Vasárnapra ez sikerült.

Minthogy az előválasztás verseny volt ellenzéki politikusok – képviselőjelölt-jelöltek és miniszterelnökjelölt-jelöltek – között, a második forduló pedig a miniszterelnökjelölt-jelöltek közötti verseny végjátéka volt, magától értetődik, hogy aki a versenyt megnyeri, az örül a győzelemnek. Csakhogy mi volt a tartalma ennek a végjátéknak? A győztesek többféleképpen is megfogalmazták a győzelem politikai tartalmát. Ellenzékváltásról beszéltek – mintha a győztes Márki-Zay mellé felsorakozók nem lennének maguk is ott immár tizenkettedik éve a Fidesz ellenzékében.

Ellenzékváltáson így nem lehet mást érteni, mint hogy a pártokon kívülről érkezett Márki-Zay a mellé állt pártokkal közösen „leváltotta” a másik pártot, vagyis a DK-t.

Arról is beszélnek – Márki-Zay is, Karácsony is, a Momentum is, az LMP és a Jobbik is – hogy azok győztek, akik nemcsak az elmúlt tizenkét, de az elmúlt harminc évvel is szakítani akarnak, nem akarnak visszatérni „a 2010 előtti világhoz”. Mit kell ezen érteni? Legalább Karácsony hozzáteszi ehhez – a többiek nem –, hogy a 2010 előtti világban demokrácia volt, szemben az orbáni tizenkét évvel. Tegyük ehhez hozzá, hogy abban a húsz évben – az Antall-kormány idején is, az MSZP–SZDSZ koalíciós kormányok idején is – egyértelmű volt a magyar politika nyugati orientációja, csatlakoztunk a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, és a kormányok is, a parlamenti többségek is igazodtak is e nyugati integrációs szervezetek normáihoz, szemben az orbáni tizenkét évvel, amikor a magyar politikát a nyugati demokráciák és keleti önkényuralmak közötti középre helyezkedés jellemzi úgy, hogy a kormány az előbbiekkel harcban áll, az utóbbiakhoz látványosan vonzódik.

Mi a baj akkor a 2010 előtti világgal?

Az, hogy 2010 előtt is volt korrupció? Persze, hogy volt, de nem volt kormányszinten szervezett és vezérelt intézményes jövedelem- és vagyonátcsoportosítás a kormányhű oligarchákhoz. Ilyen az MDF-kormány idején sem, és az MSZP–SZDSZ-kormányok idején sem volt.

Az igazságszolgáltatás pedig nem fedezte a kormányhoz közel álló bűnelkövetőket: ha ilyen ügyek kiderültek, az érintett állami vezetőket lemondatták, a korruptnak bizonyultak fölött bíróság ítélt.

Márki-Zay is, más is – a Fideszt követve – a megszorító politikát, az úgymond antiszociális jövedelempolitikát jelöli meg a 2010 előtti világ olyan jellemzőjeként, amihez nem szabad visszatérni.

A megszorításokat a kilencvenes években az egész régióra jellemző gazdasági visszaesés, a kétezres években az évtized elején történt felelőtlen túlköltekezés, majd a nemzetközi pénzügyi válság tette elkerülhetetlenné, s nem kormányzati rossz szándék, mint Orbán idején. Ugyanakkor a kétezres évek, a Gyurcsány-kormány időszaka volt az, amikor a rendszerváltás óta a jövedelmi különbségek kormányzati intézkedések nyomán csökkentek, és nem növekedtek, mint korábban és későbben. A „2010 előtti világ” megbélyegzése vagy súlyos félreértés, vagy tudatos hamisítás.

Márki-Zay Péter úgy is megfogalmazta a győzelem politikai tartalmát, hogy a tiszták koalíciója győzött, amely „természetesen a DK-val kiegészülve” fogja leváltani az Orbán-kormányt. Értsd: noha a Fidesz legyőzéséhez a DK-ra is szükség van, a DK nem sorolható a tiszták közé. Mit kezdjünk a győzelem politikai tartalmának ilyen megfogalmazásával?

Gyurcsány volt az a miniszterelnök, aki a miniszterelnökök közül a leghatározottabb kísérletet tette a mögötte álló kormánytöbbségben, saját pártjában a korrupciógyanús ügyek visszaszorítására, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására.

Az MSZP-frakció ebben ellenállt, a kész összeférhetetlenségi törvényt – melyet a frakció már felpuhított – szavazás előtt visszavonták. A közélet tisztaságát, az átláthatóságot szolgáló szabályok ügyében kezdeményezett pártszavazást az MSZP-ben, majd az ilyen nézeteltérések miatt szakított is a párttal, és megalapította – megalapítottuk – a DK-t. Azóta Gyurcsánnyal súlyos nézetkülönbségeim alakultak ki más ügyekben, és emiatt hét évvel ezelőtt kiváltam a DK vezetéséből, ugyanakkor ma is azt gondolom: ha van értelme a politikában a tisztaság fogalmának, ő tiszta.

Az, hogy Márki-Zay magának és előválasztási szövetségeseinek tulajdonítja a tisztaságot mint megkülönböztető jegyet az ellenzéki pártok között, alaptalan vád előválasztási vetélytársával szemben.

Különösen súlyossá teszi ezt, hogy nem az előválasztási kampányban, hanem már az eredmény ismeretében, a győzelmi gyűlésen hangzott el. Akkor, amikor nem az előválasztási vetélytárs újabb megsértésére, hanem az együttműködési készség és kölcsönös megbecsülés kifejezésére lett volna szükség. El tudja valaki képzelni, hogy amerikai elnökválasztási konvención az eredmény kihirdetését követően a győztes elnökjelölt morális alapú támadást intéz korábbi vetélytársa, az eredményhirdetés után már szövetségese ellen?

Mai kérdés – Ön szerint melyik jelölt nyert az előválasztás második fordulójában?

Kuncze Gábor az ATV  Civil a pályán című műsorában azt mondta ő Dobrev Klárára szavazott, de úgy érzi Márki-Zay Péter nyeri a második fordulót. Ön szerint melyik miniszterelnök-jelölt nyer a második fordulóban?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint melyik jelölt nyert az előválasztás második fordulójában?

Foszlányaim – A cél és az eszköz (Javítva)

1

Mielőtt valaki megvádol azzal, hogy elvakult Gyurcsány fun vagyok közlöm: nem tartottam és ma sem tartom jó miniszterelnöknek Gyurcsány Ferencet. A szememben még az sem menti fel, hogy saját pártjának (Mszp) árulása tette tönkre. (A Fidesz csak élt a felkínált lehetőséggel.) Ettől azonban még lehet jó politikus, sőt a Demokratikus Koalíció megszervezésével és az ellenzék legnagyobb politikai pártjává válásával ezt a feltételezést bizonyította is. (Itt meg kell azt is jegyeznem nem lépnék be a DK-ba, taszít minden dogmatikus megnyilvánulás akár jobbról, akár balról érkezzen is. Abból pedig náluk is van éppen elég. Mindezek figyelembevételével olvassák a gyorsan ítélkező olvasók szavaimat.)

Vajon az ellenzéki összefogás öt pártja Márki-Zaynak is felrója majd a választás megnyerése érdekében elhagzott hazugságait?

Gyurcsány 2006-os választások előtt elhangzott hazugságai miben különböznek  Márki-Zay  kampányarendezvényeken elhangzott hazugságaitól?  Valótlanság mindkettő.

A cél szentesíti az eszközt?

Tényleg ott tartunk, hogy mára már nem csak a politikusok hanem a közvélekedés is elfogadja a hazugságot, mint a győzelem felé vezető úton alkalmazható legális eszközt?

Nincsenek kétségeim afelől, hogy Márki-Zay a proteszt hangulat felkorbácsolásával megnyeri az előválasztás második fordulóját. A Momentum éretlenségével vált királycsinálóvá, a többi Márki-Zay mögé beálló párt csak túlélésre játszik.

a cél sem a mostani, sem a 2006-os hazugságokat nem szentesíti!

Gyurcsányon túl vagyunk, Márki-Zay hazugságai előtt most nyitottunk ajtót.

Mert hát miért lenne hihetőbb, hogy bigott vallásosságában egyszersmint  konzervatív és-zöld, szociálisan érzékeny demokrata – ami természetesen párosul nagyfokú humanista  liberalizmusával -, annak ellenére is, hogy számára a hazugság megengedhető marketing eszköz a politika rögös útján?

Úgy gondolom Márki-Zay nyer, mi pedig mindannyian veszítettünk.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!