Kezdőlap Címkék Magyar Posta

Címke: Magyar Posta

Még egyszer a rezsiutalványról

Az odakent rendelettel nyitva hagyott kérdésekre igyekeznek választ adni a kormányban, de csak újabb kérdések tolulnak elő. Az igazságosságról ne is beszéljünk. A kormánymédia is láthatja a problémát.

A pénteki bejelentés után órákon belül megjelent a kormányrendelet a 9 ezres (háromszor háromezres) rezsiutalványról. Amelynek – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szíves közlése szerint – semmi köze ahhoz, hogy október közepén önkormányzati választások lesznek.

Kormányzati réskitöltés

A 28 jogcímen valamilyen nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapó honfitársaink – a kormány hivatalos tájékoztatása alapján 2,6 millió ember – számára a jelek szerint hirtelenjében összerántott rezsitámogatásról annak melegében írtunk. Ebben néhány megválaszolatlan kérdésre azon melegében felhívtuk a figyelmet.

Azóta kormányzati nyilatkozatok próbálják kitölteni a réseket. Fónagy János államtitkár ma reggel az állami tévében azt közölte megnyugtatásképpen, ami a kormányrendeletből eddig is egyértelmű volt. Vagyis hogy mivel

nem névre szól a vócser, a nyugdíjasok hozzátartozóikat (pontosabban: bárkit) megsegíthetik az utalvány felhasználásakor.

Az már inkább morális kérdés, ahogyan Fónagy – majd a kormányszóvivő Hollik István – fogalmazott. Nevezetesen hogy „ha nekik nincs rá szükségük”, akkor azt átadhatják rokonoknak, családtagoknak.

Ezekről a nyilatkozatokról azért érdemes leszögezni, hogy nem jogforrások. Amire nem ad választ a rendelet, az nincs.

Homály és félremagyarázás

A villany- és gázszámlára kibocsátott utalványok tehát jövő március végéig használhatók fel. Készpénzes befizetéssel a postán, vagy maguknál a szolgáltatóknál. Fónagy államtitkár erről azt közölte, hogy postai fizetés esetén az utalványon túli összeget csak készpénzzel lehet kiegészíteni, ami valóban kihüvelyezhető a rendelet szövegéből, de csak többedik elolvasás után. Ez a megszorítás mindössze érthetetlen. Látva azt, hogy a lakossági készpénzhasználat az egekbe tör,

az égvilágon semmi magyarázat sincs arra, miért tiltják a bankkártyás pótlást.

Az államtitkár azt is közölte, ami az összecsapott rendeletből úgyszintén kihámozható, hogy az utalványból visszaadni nem lehet. Amit azonban ehhez hozzátett, az

a fizetési módoknak csak egyik részére igaz.

Az, hogy a többletet a következő számlán írják jóvá. Ez legfeljebb a közműszolgáltatók ügyfélszolgálatain keresztüli befizetésre állja meg a helyét. Postán nem lehet többet befizetni a csekken feltüntetett összegnél, tehát aki nem tudja ügyesen összeválogatni a befizetni valókat, az nem kap vissza a pénzből vagy/és csak készpénzzel egészítheti ki a tételt, kártyával nem.

Vannak még bajok

És akkor nézzük, melyek a további problémás részletek.

A kormányrendelet értelmében a postás csak egyszer fog csöngetni az utalvánnyal. Szeptember elteltével a Magyar Államkincstárnál a honlapon közzétett címen kell kérni az újrakézbesítést november 30-ig. Ezzel első ránézésre az a baj, hogy a postai szolgáltatásokról szóló törvény értelmében ezek a küldemények tértivevényesek, amelyeket kétszer kell házhoz vinnie a postának. Ha pedig ez az érvényes, akkor a postán egy ideig átvehetők a levelek. A jogszabály – és a kiegészítő kommunikáció – semmi választ nem ad erre a kérdésre.

A Magyar Posta este azt tudatta, hogy tíz napig a postán is átvehető lesz a rezsiutalvány.

Ha nincs otthon se a címzett, se annak meghatalmazottja, közeli hozzátartozója, akkor a postás értesítőt hagy hátra, amelyen megjelöli, hogy melyik postán meddig vehető át a küldemény. Csak ennek lejártát követően küldi vissza a feladónak, a Magyar Államkincstárnak.

Spórolni akarnak?

Mindazonáltal nehéz elhessenteni azt a feltételezést, hogy

a háttérben meghúzódó cél: minél több utalvány ragadjon be.

Márpedig van erre esély azokon a településeken, amelyeken se postahivatal (mozgóposta), se internet, és, főleg, tájékozottság nincs. És még ha lenne is, idős, nehezen mozgó emberek mégis hogyan járnak utána.

Változatlanul homályban hagyják az a részletet, amely a bankon keresztüli átutalásokat érinti. Az az első pillanatban is kiderült a kormányrendeletből, hogy megalkotói

tudomást se vettek arról a legalább sokszázezres nyugdíjasrétegről, akik bankon keresztül egyenlítik ki a közüzemi számlákat

(a más szokásos havi kötelezettségekkel együtt). A számukra ajánlott megoldás, a szolgáltató ügyfélszolgálatánál megejtett kifizetés csak azoknak jó, akik minden egyes kifizetést maguk intéznek internetes banki kapcsolaton keresztül. Ez nem éppen a tipikus nyugdíjas. Utóbbi egyszer ad csoportos beszedési megbízást a számlavezetőnek. A rezsiutalvány birtokában – ha jól értjük – ezt kellene úgy módosítani, hogy alkalmi és ügyleti megbízásokra ne legyen érvényes a felhatalmazás, máskülönben a bank automatikusan levonja a pénzt a számláról.

Az már tényleg apróság(nak tűnik), hogy

rengeteg idős ember él valamilyen bentlakásos otthonban, ahol nem ők a rezsi jogosultjai,

noha a havi díjnak természetesen része ez a tétel is. Ahogyan rengeteg idős honfitársunk otthona papíron már például valamelyik gyerek nevén van, sok esetben a közműszolgáltatásokkal együtt. Összességében nem nagy pénz, de ha a kormány szándékát őszintének gondolnánk, akkor az ő terheiket is illene enyhíteni ezzel a kilencezer forinttal.

Arról már mi is sokszor megemlékeztünk, hogy mennyire

másodrendű a kis falvakban élő megközelítően kár egymillió ember,

akik fával fűtenek. Ők ugyanúgy kimaradnak a mostani a rezsisegítségből, ahogyan az elmúlt években a rövidebbet húzták a hozzájárulásokból.

Másodpiaci üzlet és állami aranybánya

És éppen ebben a társadalmi körben – lásd még a fentieket a vócser elúszásának veszélyéről – kell attól tartani, hogy élelmes nepperek rárepülnek erre a sokmilliárdos lehetőségre. A szerencsétlen elesettek kihasználása most se biztos, hogy elmarad – például a jól bejáratott uzsorások részéről.

Arról pedig muszáj szót ejteni, hogy az évek óta „padlón lévő” nemzetközi energiabeszerzési árak alapján

minimálisan egyharmaddal lehetne alacsonyabb a gáz- és villanytarifa.

Amely ma már állami kézben van, a kormány mostanra százmilliárdos többletbevételt akkumulált ebből a különbségből. Ez a pénz tehát megmarad az állam vagyonkezelésében.

Konteók terepe és az állami média belépése

Az meg már egyenes út a konteó világába, hogy miért kell papíralapú utalványra nyomtatni a rezsihozzájárulást. Talán azért, mert az Erzsébet-utalványok bezúzása után – a jogszabályban is megjelölten –

megbízáshoz lehet juttatni az ezt előállító céget?

Mert arra azért magyarázatot illenék adni, hogy miért kell ilyen drágán és körülményesen megsegíteni azt a társadalmi csoportot, amelynek anyagi körülményei talán a legjobban ellenőrzöttek. Elsöprő többségük semmilyen egyéb jövedelemmel se bír. De ha az igazságossági szemponttól el is tekintenek (a svájci indexálás és a nyugdíjplafon eltörlésével), a havi nyugellátással együtt kinek-kinek számlára vagy kápéban folyósítani lehetett volna ezt a kilencezret.

Talán a bajt érzékelték az állami médiában is. Mindenesetre a Gulyás Márton működtette Partizán Youtube-csatornán azt tették közzé, hogy a közmédiában olyan lelkes nyilatkozókat keresnek, akik nagyon örülnek a rezsiutalványoknak.

Rezsiutalvány: hamar munka ritkán jó

Elkapkodottnak tűnik a kilencezres utalványok kibocsátása. Több kérdés nyitva maradt: csak a címzett nyugdíjas csekkjére használható fel, hogyan kerülhető el a pénzvesztés? És főleg: mit csináljanak a csoportos banki utalással fizetők?

Mintha ismételten ötletroham lett volna az önkormányzati választások előtt valamilyen látványos pénzjuttatás a fontos választói rétegnek. Az alultervezett infláció miatti kiegészítés és a nyugdíjprémium csak az év vége felé fizethető a törvény alapján, tehát valami mást kellett előrántani a kalapból.

A bejelentés után pár órával a Magyar Közlönyben máris megjelent a kormányrendelet, ami a kihirdetés utáni harmadik napon, vagyis hétfőn lép hatályba. Amit ennek alapján tudni lehet:

  • az utalványokat 3 darab háromezer forint értékű papír formájában küldik ki,
  • azok kapják a rezsiutalványt, akiknek idén májusban folyósítottak valamilyen nyugdíjellátást a felsorolt összesen 28 jogcímen,
  • a kézbesítést szeptemberben a posta végzi (pontos határnap a szóbeli közléssel szemben nincs megadva), de a kézbesítést csak egyszer kísérlik meg; az ismételt kiküldés iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnál, az ennek honlapján közzétett címen kell előterjeszteni november 30-ig,
  • készpénzre nem váltható,
  • jövő év március 31-ig használható fel gáz-, vagy villamosenergia szolgáltatás ellenében.

A rendelet kétféle felhasználást tesz lehetővé: postai vagy a szolgáltató ügyfélszolgálatán végrehajtott befizetést. A postai számlabefizetés esetében egy vagy több utalvány egy vagy több postai számlabefizetési megbízás ellenértékének kiegyenlítésére is felhasználható, de a felhasznált rezsiutalvány értéke nem haladhatja meg a fizetendő szolgáltatások ellenértékét.

Vagyis pénzt nem kap vissza az ember a postán.

Továbbá a szövegben elrejtett cirkalmas megfogalmazásból az olvasható ki, hogy csak készpénzes számlabefizetés esetén váltható be az utalvány. Tehát

ha ki kell egészíteni az utalvány összegét, azt bankkártyával nem lehet megtenni

– hogy miért nem, arra semmi magyarázat nincs.

A közműszolgáltatónál személyes befizetés után legkésőbb 15 napon belül jóvá kell írni az összeget. Ha ilyenkor keletkezik többlet,

azt viszont a következő számlában jóváírja  a cég.

Ami gyakorlati – súlyos – hiányossága a juttatásnak, az az, hogy

figyelmen kívül hagyják azokat, akik bankon keresztül csoportos megbízással fizetik ki a rezsit

(és minden más rendszeres havi kötelezettséget: például biztosítás, közös költség). Nekik, ha el akarják kerülni a többszörös fizetést, el kell járniuk a banknál, hogy egy-egy hónapban mely szolgáltatói igényt ne teljesítsen. Ez nem tűnik egyszerűnek hazai viszonyok ismeretében.

Ők megtehetik továbbá, hogy nem saját csekkjeiket fizetik be, hanem valamelyik családtagjukét (azét, akinek nincs banki átutalása). Ebben az esetben – bár ez puszta kötözködésnek tűnhet –

nem teljesül a rendelet bevezető szövegében is olvasható cél.

Amely szerint „annak biztosítása, hogy az évtizedeken át tartó és az ország gyarapodását szolgáló munkájuk elismeréseként

a nyugdíjasok is részesülhessenek

a magyar állampolgárok közös erőfeszítésének köszönhetően erősödő magyar gazdaság eredményeiből”.

De önkormányzati választás előtt ez tényleg csak bakafántoskodás. A választás október 13-án lesz, ennek kampánya pedig szombaton kezdődik. Amikor már majd’ mindenki értesül a rezsiutalványról.

A bírói szakban kellett nyomozati munkát végezni – interjú Szabó Pál volt posta-elnökkel, miniszterrel

  • Ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, a bűntetőügy közelébe sem juthatott volna

  • A Postapalota-értékesítését nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe

  • A bírónő szerint sem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely övezte az ügyet  

  • Az Állami Számvevőszék 2009-ben nem vette figyelembe, hogy öt évvel korábban maga tett olyan megállapítást, amelynek megfelelően járt el a Magyar Posta

  • Az ilyen perekben eljáró bírókat érő támadásokra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia

 

Önt és öt vádlott-társát a Fővárosi Törvényszék bírája első fokon felmentette. Az Ön számára melyek a leglényegesebb mozzanatai, netán tanulságai az ügynek?

Az első, hogy az ügyészség által, egyetlen szakértői véleményre támaszkodó, a nyomozóhatóság és a vádlottak részéről megtámadott, legalábbis ellentmondásos állítások alapján emelt vádat a bírósági eljárás 3,5 éve alatt több más igazságügyi szakértő egybehangzó tételes cáfolatával gyakorlatilag megsemmisítettek. Ami maradt, az a meglévő szabályok, törvények szerint végrehajtott, egy gazdálkodó szervezet életében szokásos vagyongazdálkodási döntés, amely nem arról a hétszáz főről szólt, akik eredetileg a média által felkapott Krisztina kőrúti Postapalotában dolgoztak, hanem a Magyar Posta hat budapesti telephelyén dolgozó összesen 1600 dolgozójának az elhelyezéséről – ahogy azt egyébként a székházak tranzakcióját kívánatosnak nevező 2004-es Állami Számvevőszéki jelentésmegállapította. A második ezzel szorosan összefügg: az, hogy a Postapalota értékesítését és ügyét a közvélemény számára a politika addig erőltette, amíg közéleti beágyazódást nem ért el, s

a politikai kurzusváltásoknál szokásos magyar bűntetőeljárási elszámoltatási kultúra eszközévé nem tett.

Az ügyészség erőfeszítései ellenére mégis felmentő ítélet született – bűncselekmény hiányában –, mégpedig annak ellenére, hogy erőteljesen politikai színezetű ügyről van szó. Szóba került-e akármilyen módon a bírói munka során a politikai vetület?

A bírónő két dolgot tartott fontosnak hangsúlyozni az ügy körülményeiről azelőtt, hogy belefogott volna a felmentő ítélet jogi elemzésébe: elsőként azt taglalta, hogy maga a gazdasági döntés 1600 irodai férőhely kérdéséről szólt, mégis a mai napig az 1920-ban épült Krisztina kőrúti Postapalota sorsa az egész mozgatórugója. Pedig – hangsúlyozta – 700 ember dolgozott csak ott, a feladat pedig 1600 ember különféle módozatok közötti választás alapján hozott elhelyezésének a kérdése volt; mindazonáltal senki nem beszélt és beszél 900 ember dolgáról. Miként arról sem, hogy a hat érintett telephely közül csak egy volt a Postapalota, miközben  többi telephelyen is felmerültek különböző problémák, mint ahogy azt az eredeti, 2004-es ÁSZ-jelentés is kimutatta.

Tehát a döntést nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe.

A másik, amire a bíró felhívta a figyelmet az az volt, hogy az ügyet nem lehet a napi politikától kiragadva kezelni, hiszen a vádlottak között ott van egy, az előző politikai kurzus kormányának volt minisztere is.

Nem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely éppen ezért övezte az ügyet

– mutatott rá a bíró, aki ezt előre bocsátva fogott magába az ítélet indoklásába. Ebben összevetette a vádirati tényállást és a bírósági tényállást – ez a kettő egész mást jelent; bemutatta, hogy miért valós ez a 3,5 év munkájával született bírósági a tényállás, s bebizonyította, hogy a tanuk, a szakértők, a vádlottak, az ügyész, a vádlottak jogi képviselőinek beadványai, észrevételei ütköztetésével milyen munkát végzett.

És milyent Ön szerint?

Nagyon alaposat. A tények önmagukért beszélnek: volt egy feljelentés, amiből semmi sem volt igaz; volt egy nyomozás, amelynek során a nyomozóhatóság nem talált semmilyen bűncselekményre utaló bizonyítékot, viszont beszerzett egy olyan silány, minősíthetetlen igazságügyi szakértői véleményt, amelytől ugyan maga a nyomozóhatóság is elhatárolódott a vádemelés előtt, ám ez nem gátolta meg az ügyészséget abban, hogy ilyen ingatag bizonyítékokra alapítva ne emeljen vádat. Ezzel a bíróságot hozta olyan helyzetbe, amely így egy semmire sem alkalmas vádiratot kapott az ügyészségtől.

Ezért kellett 3,5 évig dolgoznia, hogy bírósági szakban elvégezze az ügyészség által el nem végzett  nyomozati munkát. És elvégezte.

A bírónő istentelen alapossággal megtanulta, letárgyalta az ügyet, rengeteg szakértőt hívott be, többszörösen ütköztette a szakértőket. A bíró végig tárgyalt 3,5 évet, mindenkinek minden esélyt megadott, a védekezésre, a támadásra egyaránt. Megjegyzem, mindezt tette úgy, hogy az ügyészség szó nélkül hagyta az egészet, nem próbált reagálni. Pedig az eredeti vádiratból mára már egy szó, annyi igaz nem maradt, nemhogy az eredeti, 2010 februárjában, még a választások előtt megtett Balsai-feljelentésből. Egyértelműen kimondható, hogy olyan alapos ítélet született, amelybe nem lehet belekötni – de persze tisztában vagyok azzal, hogy hol élek…

Az első fokú ítéletnek már a másnapján aljas támadások érték a kormányhű médiában a bírónőt, s ennek apropóján korábbi perek más bíróit is. A szakmai szervezetnek meg kellene védenie a bírói tisztességet.

Az ítélet ugyanis annyira alapos, hogy ezt be tudja bizonyítani. Éppen ezért  erre és más ilyen támadásra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia. Ha ennek nem lesz jogi válaszlépése a bírósági szervezet részéről, akkor valóban egy közép-afrikai ország közéletéhez közeli állapotba került Magyarország.

Mik voltak a felmentéshez vezető legfontosabb elemek?

Az, hogy ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, bűntetőügy közelébe sem juthatott volna. Nem volt ugyanis másról szó, mint a normális, szokásos gazdálkodó szervezet életében meghozott döntések sorába illeszkedő vagyongazdálkodási kérdésről, amelyből tizenkettő egy tucat.

Naivan megkérdezem: hogyan lehetséges, hogy így kisiklott egy normális gazdasági döntés ügye?  

Itt már közbelépnek a mélyebb, a magyar közéletre jellemző mocskos, aljas, rosszszándékú történetek és elhallgatott információk. Egyébként mondok egy érdekeset:

ha lett is volna bűncselekmény, akkor azt az ÁSZ követte volna el, amely bűnbe kényszerítette a Magyar Postát és annak tulajdonosát,

hiszen a Magyar Posta és annak  tulajdonosa, az állam, illetve a tulajdonosi jogokat egyszemélyben gyakorló ÁPV Zrt. az állami számvevők akkori, 2004-es – az interneten ma is fellelhető –  jelentésének megállapításai alapján értékesítették a Postapalotát és menedzseltek öt további telephelyet, majd béreltek székházat a Magyar Postának.
Gondolom, a védekezés során erről bőven szó esett. Az ügyészség erre sem reagált?

Miként arra sem hogy később, 2009-ben az ÁSZ már ezzel gyökeresen ellentétes megállapításokat tett:  amikor ősszel – ekkor már egyértelműen látszott, hogy tavasszal kormányváltás lesz – hirtelen elkezdte vizsgálni az állami cégek székházeladásait, beleértve a Magyar Postáét is. Érdekes módon azonban ez utóbbi jelentésben egy szó utalás sem esik arról, hogy a 2004-es ÁSZ-megállapításokra hogyan reagált a Posta, miközben minden egyes ÁSZ-jelentést úgy szoktak kezdeni, hogy a megtett megállapításokból mit hajtottak végre a címzettek. Ugyanis a 2004-es jelentésben az állt, hogy a Magyar Posta  fővárosi igazgatási irányítási apparátusának szétszórt elhelyezése rossz hatékonyságú és gazdaságtalan.

Tehát a Magyar Postát tulajdonló ÁPV Zrt. nem tett semmi mást 2006-2007-ben, mint hogy végrehajtotta ezt az ÁSZ-megállapítást.

Erre nem utal vissza a 2009-es ÁSZ-jelentés, holott minden ilyen jelentésnek azzal kell kezdődnie, hogy a korábbi vizsgálatok megállapításaira milyen intézkedések születtek

De hát 2009-ben még Bajnai-kormány volt, nem lehet ráfogni, hogy Fidesz-nyomásra működött volna az ÁSZ.

Akkor már lehetett tudni, hogy a szocialista kormány meg fog bukni, s teljesíteni kellett a Fidesz részéről érkezett igényeket a botrányra. Mindenesetre az is érdekes és sarkalatos kérdés, hogy az ügyészség és persze a sajtó nagy része elfelejtette felvenni ezt tényt a mérlegelési szempontok közé. Nem beszélve az ÁSZ-ról magáról, pedig a 2009-es jelentés készítőinek az egyike – aki már a 2004-es jelentésben is közreműködött – megnyilatkozott az ügyben, s azt bírta mondani, hogy a Magyar Posta jobban tette volna, ha semmit nem csinál. Az már csak egy plusz adalék, hogy

mind a két jelentést az akkori elnök, Kovács Árpád jegyezte. Kérdem én: akkor az ÁSZ mit tett volna jobban? 2009-ben elmondja, hogy 2004-ben leírta azt, aminek most éppen az ellenkezőjét állítja?

De a bírósági ítéletben ez előjött, nem? Mármint a két ÁSZ-jelentés egymásnak ellentmondó megállapításai és azok szerepe, ha már az nem is, hogy ezzel az ÁSZ érintett emberi is tökéletesen belesimulakt a beköszönő új politikai rendszerbe, s hogy szépen átmentsék magukat a következő érába.

A bírósági ítéletben gyakorlatilag benne van, igen. És az ügyészség nem is érvelt ellene, úgy tett, mintha nem is létezne ez a két jelentés. Pedig ez önmagában egy olyan körülmény, amelynek ki kellett volna iktatnia  bűncselekménynek még a szándékát is. Egyébiránt a bírói ítéletben volt olyan kitétel is, hogy voltak a Magyar Posta által a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt. számára készített előterjesztésben bizonyos hiányosságok, ám ezek nem voltak megtévesztők, nem tették alkalmatlanná az ÁPR Zrt. igazgatóságának reális döntését. Csak csendben jegyzem egyébként meg: nekem egymilliárd forintig terjedt a döntési kompetenciám, a posta igazgatóságának 1 és 5 milliárd közötti értékben, az afeletti ügyekben a vagyonkezelőnek, mint egyszemélyes részvényesnek volt joga határozatot hozni, amelyet a Magyar Postának végre kellett hajtani.

Hogyan élte, éli meg, hogy elvettek 3,5 évet az életéből?

Többet, jóval többet. Hiszen 2010 február óta tart az ügy. Akkor ugyan még állítólag szocialista irányultságú volt az ügyészség – de hát látjuk, a Balsai István által tett feljelentést nem dobták vissza, hanem az akkor főügyész elrendelte a nyomozást anélkül, hogy figyelembe vette volna azt a soron kívüli rendkívüli vizsgálatot, amelyet az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter rendelt el még 2009 őszén, az ÁSZ-jelentés nyomán a vagyonkezelő ellenőrző bizottságánál arról, hogy mi igaz a MÁV, a Magyar Posta, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió székházainak értékesítésével kapcsolatos állítólagos visszaélésekkel. Ha az igazság lett volna érdekes, lehetett volna még várni három hetet – ugyanis márciusban jelent meg a 120 oldalas vizsgálat, amely olyanokat mondott ki, hogy a tulajdonos akarata szerint, gazdaságosan és jól végrehajtott tranzakció volt a Magyar Posta részéről, mentes a hiányosságoktól, s hogy visszaélésre okot adó körülményt nem volt. Az ügyészség elkérhette volna a jelentést, és még az  áprilisi választások előtt vissza is dobhatta volna az egész ügyet. Megjegyzem, akkor még nem egypárti volt a vagyonkezelő ellenőrző bizottsága, s  egy ellenszavazattal mindenki támogatta a jelentést. De az ügyészség elkezdett nyomozni, majd a kormány- és főügyész-váltás után, Polt Péter boldogan folytatta azt.

Ön mit tudott csinálni ilyen teher árnyékában?

2010 májusa után semmit. Akkor már az oroszlányi Vértesi Erőműnél dolgoztam, ugyanis 2008-ban a Monor erdei vasúti tömegszerencsétlenség után lemondtam miniszteri posztomról, s Oroszlányba kerültem. Amikor Orbánék átvették a hatalmat, Simicska üzent nekem, hogy mennem kell, de én akkor már tudattam, hogy közös megegyezéssel távozni akarok, nem szeretnék én sem velük dolgozni. Ezután persze nem találtam a képzettségemnek, szakmai múltamnak megfelelő munkát, feladatot.

Teljesen ellehetetlenítettek. A nyugdíjamat ugyan megkaptam – 64 éves voltam –, anyagi problémáim nem igen voltak, de ettől még nem voltam boldogabb. Intellektuálisan és mentálisan méltatlan volt mindez egész addigi életemhez, pályámhoz.

És akkor még nem beszéltem az olyan dolgokról, hogy milyen az, amikor rabosítják az embert – nem vagyok egy gyenge ember, de majdnem elsírtam magam, amikor ártatlanul végig kellett élnem a megaláztatásokat.

Felmentették Szabó Pált és vádlottársait a Postapalota-perben

Első fokon felmentették a Magyar Posta székházának eladása miatt indult büntetőügy három vádlottját, tudta meg a Független Hírügynökség Bánáti Jánostól, a harmadrendű vádlott, Szabó Pál volt postaelnök, majd később a Gyurcsány-kormány miniszterének védőjétől. A vád társtettesként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette volt. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a helyszínen szóban bejelentette fellebbezését.

 

„A bíróság az ítéletben kiemelte, amit a védőbeszédemben is elmondtam, hogy különös módon sokszor volt vádmódosítás az ügyben. Először az volt a vád, hogy a Postapalotát elkótyavetyélték – erről azonban kiderült, hogy nem így volt. Utána azzal gyanúsították a vádlottakat, hogy túlságosan drágán béreltek ingatlanokat – erről is kiderült, hogy nem állja meg a helyét. Majd végül harmadszorra azt állították, hogy nem elég körültekintően hasznosították befektetési célra a befolyó összeget. A bíróság erről is kimutatta, hogy a vád alaptalan” – összegezte portálunknak a fejleményeket Bánáti János.

Az I., II., és III. rendű vádlottak a Magyar Posta Zrt.-nél voltak alkalmazásban a vádbeli időszakban. 2006-ban a Magyar Posta fővárosi irányító szervezete két saját tulajdonú, egy bérelt és egy ingyenesen használt ingatlanban volt elhelyezve – olvasható a Fővárosi Törvényszék összefoglalójában. A társaság igazgatósága – tekintettel a következő évben lejáró bérleti szerződésre – 2006 második felében az I.-III. rendű vádlottak közreműködésével, igazgatósági és felügyelő bizottsági határozatokkal kialakította a társaság irodakoncepcióját. Az irodakoncepciókban, illetve előterjesztésekben I.-III. rendű vádlottak – vagyonkezelői kötelezettségüket megszegve – nem reális költségeket tüntettek fel. A Magyar Posta Zrt. Igazgatósága ezen koncepció alapján hozott döntést az ingatlanokról. Később a vád szerint az ÁPV Zrt. részéről a IV.-VI. rendű vádlottak nem valós adatokat tartalmazó előterjesztést készítettek, mely alapján az új székház bérlése tűnt a leggazdaságosabb megoldásnak. Az előterjesztés alapján hozott az ÁPV Zrt. igazgatósága döntést, azonban a tulajdon eladása és a bérelt üzletvitel a Magyar Posta Zrt. számára a leggazdaságtalanabb megoldás volt az összes lehetőség közül – szólt a vád.

„A bíróság szóbeli indoklásában tényszerűen kimondta, hogy a vádakkal ellentétben nem történt valótlan adatszogáltatás,

olyan adatközlés, amellyel a vádlottak megtévesztették volna a döntéshozókat”

– mondta Bánti János. Emellett – tette hozzá – tett egy, a hasonló ügyekre is vonatkozó elvi megállapítást is a bíróság: nevezetesen, hogy komplexitásában, a vállalat hosszú távú és stratégiai céljainak a fényében kell vizsgálni egy-egy lépést, hiszen még akkor is okozhat véletlenül vagyoni hátrányt egy lépés, amikor a döntéshozókat, a vagyonkezelőket egyértelműen a vállalat előnye mozgatja. Példaként említette egy olyan esetet, amikor egy önkormányzat áron alul vagy akár ingyen ad egy telket egy befektetőnek, amely ipari parkot létest azon. Ez az egy lépés ugyan vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak, ám a telken létesített ipari park munkahelyeket termet, adót generál stb., tehát hosszú távon hasznot hajt. Ráadásul – hangsúlyozta Bánáti – jelen perben a bíróság egyértelműen kimondta, hogy megalapozatlan volt a vád.

„Ki kell mondani, hogy több ügyben nyomon követhető az elmúlt húsz évben, hogy a bíróságoknak olyan vádakban kellett dönteniük, amikor csak egy-egy döntést vizsgáltak” – mondta Bánáti, rámutatva: ezekben sorra a maihoz hasonló ítéletek születtek.

Erzsébet-utalványok miatt nem visz ki csomagokat a Posta?

Több olvasónk is azt tapasztalta, hogy napok alatt sem jut el hozzá a postás egy-egy csomaggal. Volt, amelyiknek meg is mondták: az Erzsébet-utalványok miatt ennyire leterheltek.

Nem viszi ki nekik a postás a már napokkal korábban megérkezett csomagot – erről panaszkodott a Független Hírügynökség több olvasója is. Egyikük azt mondta: külföldről küldtek neki egy kisebb csomagot, a küldeménykövető rendszerben azt látta, hogy az meg is érkezett Budapestre és már a postásnál van, aki ezt kiviszi neki. Ezek után viszont

napokig nem történt semmi.

Felhívta az ügyfélszolgálatot, de ott is csak azt tudták neki mondani: a postásnál van a csomag, de nem ért oda hozzá vele, mert túlságosan leterhelt, túl sok küldeményt kell kézbesítenie.

Egy másik olvasónk hasonlóképpen járt. Ő végül megkapta a várt csomagját, és ekkor megkérdezte, hogy mi az a rengeteg küldemény, ami ennyire leterheli a postásokat.

Mint kiderült: az Erzsébet-utalványokról van szó,

vagyis a kormány nyugdíjasoknak szóló választási „ajándékáról”, amelynek kiosztásáról a hódmezővásárhelyi vereség után döntöttek.

A 24.hu korábban írt is arról, hogy a szűkös határidő miatt a posták körüzenetet kaptak, hogy március 29-ig mindenkihez el kell juttatni az utalványokat.

Kerestük a Magyar Postát is, hogy reagáljanak, e-mailben kérték kérdésünket, amint válaszuk megérkezik, frissítjük cikkünket.

Az ajándék Erzsébet-utalványok egyébként nem először okoznak fennakadást. Decemberben az RTL Klub Híradójának rejtett kamerás riportjából derült ki, hogy, többek között a karácsonyi Erzsébet-utalványok miatt, annyira leterheltek a postások, hogy levélküldeményeket nem tudnak kivinni. A Posta akkor a leterheltséget elismerte, de közleményük szerint ennek oka nem az utalványok kézbesítése volt.

FRISSÍTÉS:

A Magyar Posta végül négy nappal cikkünk megjelenése után válaszolt. Azt írták:

“Kétségtelen, hogy február-március hónapokban megemelkedett a kézbesítendő küldemények mennyisége,

főleg a címezetlen reklámkiadványok és a hivatalos iratok száma nőtt, illetve az Erzsébet-utalványt tartalmazó küldemények kézbesítése is megkezdődött

március 12-én.” Szerintük ugyanakkor zavartalanul zajlik a levelek, csomagok kézbesítése is, és azt írják: nem kaptak ezzel kapcsolatban panaszt.

A Posta válaszlevelében azt is írja:

az Erzsébet-utalványokat 2018. április közepéig és nem március 29-ig kézbesítik.

Szerintük az utalványok kézbesítése nem okozott korábban problémát.

Ez volt ma – 2017. november 10.

0

Külhoni magyarok szavazat joga: adok és kapok

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most “hajszálrepedés” keletkezett.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: “egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,

szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.

 

Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.

Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.

A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.

Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó

Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy “a populista vezetők nem hoznak valós változást”.

“Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.

Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

 

A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.

Kit szolgál a magyar rendőr?

Fotó: Facebook

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott  rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül,  alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.

A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.

Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta

Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásai

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A gyanú szerint  több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Radioaktív felhő Európa fölött

Forrás: Pixabay

Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.

Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta

0

Napi öt darabra korlátozta a feladható csomagmennyiséget a Magyar Posta. Az állami cég pár hete még arról beszélt, hogy felkészültek a karácsonyi csúcsra. Tavaly óriási botrányok voltak a hetekkel-hónapokkal késő szállításokból.

Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek

naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel

(MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot).

Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.

Az intézkedésre azért van szükség, hogy a Magyar Posta az év végi élénk küldeményforgalomban is

az eddig megszokott, magas színvonalú szolgáltatást tudja nyújtani

ügyfeleinek – írja még az állami társaság.

Mint emlékezetes, tavaly év végén botránysorozattól volt hangos az ország, mert az elsősorban külföldről feladott küldemények (köztük rengeteg webáruházi vásárlás) heteket, sőt hónapokat késtek.

Néhány hete Majtényi Kálmán, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón még azt mondta, hogy a karácsony előtti két hónapban tapasztalható kiemelt időszakra megnövelt logisztikai kapacitással, létszámbővítéssel, szükség esetén rendkívüli kézbesítési napok bevezetésével, 12 nagyvárosban ünnepi csomagponti kézbesítéssel, a 10 legnagyobb forgalmú csomagautomatánál rekeszbővítéssel készülnek.  (A Posta 3000 fix csomagátvételi ponttal és 50 csomagautomatával rendelkezik.)

Majtényi azt is közölte, hogy a karácsonyi forgalomban a távol-keleti országokból megrendelt áruk átfutási ideje 6-8 hét is lehet, ha ingyenes szállítással érkezik, míg az Európai Unióból jellemzően 1-2 hét.

LAPSZEM – 2017. október 11.

0

Ma a Brigitták és a Csanádok ünneplik a névnapjukat. Csendes, őszies idő lesz, az ország délnyugati részén inkább napos, északkelet felé haladva egyre felhősebb. A hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul. Sajtószemlénk következik.

 

Népszava: Javítóintézetbe zárnák a kiskorú menekülteket

Az Aszódi Javítóintézetben helyezné el a kormány azt a mintegy két tucat kísérő nélküli menekült, illetve menedékkérő kiskorút, aki az országos „gyermekotthon korszerűsítő” program miatt kell hogy elhagyja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot – értesült a Népszava. Az aszódi intézmény (ahol fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők töltik büntetésüket) területén, egy eddig használatlan iskolaépületben alakítanának ki számukra egy 48 férőhelyes szálláshelyet, ez mintegy 416 millió forintos központi költségvetési forrásból valósulna meg. Ehhez kapcsolódik mintegy 40 „ideiglenes befogadó férőhely” létrehozása is.

Fóton, ahol  a menedékkérő (vagyis kérelmük elbírálására váró), illetve már nemzetközi védelemben részesülő, kísérő nélküli gyerekek száma az elmúlt fél évben 18-37 fő között mozgott.

Nem látni a szakmai hátteret, a szakmai indoklást, nem tudni, a személyzet hogyan tudja segíteni ezeket a gyerekeket, illetve azt sem, mennyire lesznek elkülönítve a fiatalkorú elkövetőktől – mutatott rá Herczog Mária gyerekjogi szakértő. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogi szakértője, Szekeres Zsolt szerint a kormány intézkedése nemcsak hazai, de európai szinten is botrányos.

Tudomása szerint eddig egyetlen európai országban sem próbálták a családjuktól elszakított, sokszor saját szüleik lemészárlását végignéző gyerekeket ilyen környezetben elhelyezni.

 

Magyar Nemzet: Ferencvárosban legalizált korrupció zajlik

Bácskai János polgármester bosszújának tartja Jancsó Andrea önkormányzati képviselő, hogy a ferencvárosi képviselő-testület múlt heti döntése után kizárták őt és Baranyi Krisztinát (Együtt) a városfejlesztési bizottságból. A két politikus ugyanis az elmúlt hónapokban számtalan visszás ügyet derített fel: például a kerületi önkormányzati lakásokkal kapcsolatos botrányt, s  Baranyi Krisztina volt az, aki felhívta a figyelmet a helyi parkolási ügyre, és eredményt ért el az Illatos úti környezetszennyezés elleni harcban – írja a polgári napilap.

Jancsó Andrea  a lapnak elmondta, hogy az állításait minden esetben bizonyítékokra, például közérdekűadat-igénylésekre kapott válaszokra, határozatokra alapozta. Könnyebb azt mondaniuk, hogy féligazságokat állítok, mint hogy vállalják a felelősséget. Egyébként az ügyek megalapozottságát a hivatalos dokumentumok mellett az is jelzi, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el hűtlen kezelés gyanújával. Kitérnek a kizárásról szóló kerületi indoklásban arra is, hogy a két politikus semmibe vette a helyi „több évtizedes politikai szokásjogon alapuló kultúrát”, és „a konstruktív együttműködést hirtelen felváltotta a rémhírterjesztés”. Ez Jancsó Andrea szerint arra utalhat, hogy ők nem vettek részt abban a színjátékban, amely a kerületi döntéseket megelőzte.

Az LMP-s képviselő ugyanakkor egyértelművé tette, hogy folytatják a munkát, s azt sem zárja ki, hogy indul a következő polgármester-választáson.

 

Magyar Idők: Ismerős a kormánybuktatás receptje

A Soros György elleni kormányvádakra keres bizonyítékokat a nemzetközi és a hazai sajtó elmúlt évtizedekbeli termésében a kormánypárti lap, amely két ilyet citál. A lap azt írja: a kormánybuktatás receptjét Belgrádban próbálta ki először és Tbilisziben tökéletesítette Soros György. A Népszabadság írta a 2003-as rózsás forradalomról, hogy a milliárdos finanszírozta a grúz ellenzéki mozgalmat, ő szervezte meg a felkészítésüket, s végül a saját emberét ültette Sevardnadze helyére.

Számos jel szerint valami hasonlóra készül hazánkban is

– állítja a szerző, aki visszaidéz egy közel másfél évtizeddel ezelőtti Washington Post-cikket is, amely azt a kérdést feszegette: Kicsoda Soros, hogy meghatározza, mi a közérdek? Soros 27 millió dollárt áldozott az Egyesült Államok 2004-es elnökválasztási eredményének befolyásolására.

“Főleg nemzetközi fronton könyvelhet el komoly sikereket, különösen a posztszovjet térségben, ahol alapítványain és az általa támogatott szervezetek, politikusok, újságírók garmadáján keresztül érvényesítheti érdekeit.

Antiszemita koholmány, jobboldali holdkórosok összeesküvés-elmélete – vágja majd rá erre az ellenzék, ám hogy mennyire nem így van, arról többek között a baloldalon valaha mértékadónak tartott Népszabadság egyik 2003-as elemzése tanúskodik.

Már a cikk címe is figyelemre méltó: A Soros-doktrína.” – írja a lap.

Világgazdaság: Interjú a Magyar Posta vezérigazgatójával

A Magyar Posta felkészült, az idén nem lesznek a tavalyihoz hasonló fennakadások akkor sem, ha újra jönnek nem várt események is – ígéri Illés Zoltán vezérigazgató. A szakember szerint jövőre átfogó digitalizálásba fognak, mert nem akarnak lemondani a levélforgalomról. Emellett felmérik a posták jövedelmezőségét, mielőtt döntenének arról, milyen irányba induljanak. A vezérigazgató a többi között kifejtette, hogy előre kell lépni a digitalizáció területén. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy számos postai szolgáltatást az ügyfelek gyorsabban, kényelmesebben vehessenek igénybe. Tavaly például 625 millió levélküldeményt kézbesítettek, ezek többsége hivatalos levelezés volt –

„hiba lenne, ha nem akarnánk még jobban kiszolgálni ezt a jelentékeny bevételt hozó piacot.”

Elindítottak egy levélmodernizációs projektet. Már megkezdődött az a fejlesztés, amelynek a végén a csomagkézbesítőkhöz hasonló digitális eszközökkel látják el a kézbesítőket, és követhetők lesznek a küldemények. A fejlesztések második ütemében – előreláthatóan a jövő év második felében – már tesztelhetik azt a szolgáltatást, amikor az ügyfél rendelkezhet úgy, hogy egyes vagy éppen minden küldeményét más címre – például a munkahelyére – vagy akár csak és kizárólag elektronikus formában szeretné megkapni. Ekkor digitalizálják a levél tartalmát is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK