Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Putyin juttatta a Fehér Házba Trumpot?

A londoni Guardian szerint az orosz védelmi tanács ülést tartott 2016 januárjában, és ezen Putyin parancsba adta, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják.

Miért döntött Putyin Donald Trump mellett és Hillary Clinton ellen? Az orosz elnök azzal indokolta meg választását a védelmi tanács ülésén, hogy Donald Trump pszichológiai szempontból instabil, ezért könnyen befolyásolható. Ezenkívül az orosz titkosszolgálat megfelelő kompromittáló dokumentumokkal is rendelkezik, hogy rávegye az együttműködésre. Hillary Clinton győzelmét elsősorban azért nem szerették volna Moszkvában, mert az amerikai demokraták Ukrajnából teljesen ki akarták szorítani az orosz befolyást. Hillary Clinton külügyminiszterként mindent megtett az oroszok visszaszorítására valamennyi egykori szocialista országban – így Magyarországon is.

Moszkva és Trump is cáfol

Mind Peszkov, Putyin elnök szóvivője mind az USA ex elnöke kitalációnak nevezte a Guardian exkluzív sztoriját. A londoni lap viszont orosz nyelvű dokumentumokat mutatott be állításai alátámasztására.

Fényképet is közöl a Védelmi Tanács üléséről. Ez a testület Oroszország legfontosabb döntéshozó szerve. A képen látható maga Putyin, Medvegyev akkori miniszterelnök, Lavrov külügy és Sojgu hadügyminiszter. Ezenkívül a katonai és a polgári titkosszolgálat akkori vezetője: Fradkov és Bortnyikov. Rajtuk kivül a Védelmi Tanács titkára Nyikolaj Patrusev, aki korábban a polgári titkosszolgálat főnöke volt. Vagyis ott volt mindenki a Kremlben, aki számít Moszkvában.

Hogyan akarták az oroszok befolyásolni az amerikai választásokat?

A Guardian által megszerzett dokumentumok szerint elsősorban úgy, hogy „média vírusokat” akartak elhelyezni a sajtóban, melyek azután önmaguktól hullámokat gerjesztve befolyásolhatták a közvéleményt Trump javára. Ahogy az egyik dokumentum fogalmaz: felszínre törhet az elégedetlenség a választópolgárok között az USA-ban, és ez erősítheti Donald Trumpot.

Ukáz az USA ellen

Putyin ukázt adott ki, és ezt egy háromtagú csapatnak kellett végrehajtania: Sojgu hadügyminiszternek és a két titkosszolgálati főnöknek.

Nem sokkal az ukáz kibocsátása után az orosz katonai hírszerzés hekkerei feltörték az amerikai demokraták nemzeti bizottságának, a washingtoni külügynek az  adatbázisát, és rengeteg olyan e-mailt tettek közzé, melyek hátrányosak voltak Hillary Clinton számára. Erről Putyin elnök személyesen döntött – nyilatkozta a Guardian-nek egy orosz szakértő, aki szerint az államfő közvetlenül irányítja a hírszerzést Moszkvában.

Az amerikai kémelhárítás régóta meg van győződve arról, hogy az oroszok beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban az Egyesült Államokban.

Hol itt a novum?

Moszkva évtizedek óta igyekszik befolyásolni más államok belső életét aktívan támogatva a neki megfelelő politikusokat. 2017-ben Franciaországban hasonlóan aktív szerepet játszott az orosz hírszerzés, amely igyekezett megbuktatni a fiatal Emmanuel Macront, hogy az Élysée palotába segítse Putyin jelöltjét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. A francia szélsőjobboldali vezért Putyin fogadta a Kremlben a francia választási kampány előtt. Az orosz hírszerzés hekkereinek ügyködésére Macron választási kampányának főnöke hívta fel a figyelmet. Minthogy azonban Macron nyert, ezért az egész ügy elveszítette a jelentőségét.

Hillary Clinton viszont veszített, és a vereség okát jórészt abban látta, hogy az oroszok támogatták Trumpot.

Moszkva válaszul azzal vádolta meg az USA-t, hogy a kilencvenes években az alkoholista Jelcin elnököt CIA tanácsadók irányították a Kremlben.

Bizonyíték ezekre az állításokra nemigen van, mert a titkosszolgálatok igyekeznek minden nyomot eltüntetni. A viszály azonban jól mutatja, hogy mekkora a bizalmatlanság Moszkva és a Nyugat között.

Macron: harcolni kell az illiberalizmus ellen

A francia elnök a kétnapos uniós csúcs tanulságát vonta le, mert a fő téma a magyar pedofil törvény volt noha ez nem is szerepelt a napirenden.

Emmanuel Macron, aki Merkel kancellár fő szövetségese az Európai Unióban, rámutatott arra, hogy az illiberalis mozgalmak értékrendje nem egyeztethető össze azzal, amit az uniós államok többsége vall. A francia elnök ugyanakkor óvott attól, hogy a vitát leszűkítsék Orbán Viktor politikájára hiszen nyilvánvalóan másutt is megtalálható tendenciákról van szó.

Fenyegethet az európai szélsőjobb

Emmanuel Macronnak legfőbb politikai ellenfele Franciaországban Marine Le Pen, akinek a nézetei sokban közel állnak az illiberalis tanokhoz. Orbán Viktor a francia szélsőjobboldali mozgalmat is be akarja vonni abba a nagy illiberalis szervezetbe, amely az EU hasonló gondolkodású pártjait egy koalícióba terelné az Európai Parlamentben. Ez persze nem problémamentes vállalkozás, mert az Alternative für Deutschland pártot sokan nem tudják elfogadni a szélsőjobb mozgalmak közül sem.

Miért támogatják sokan Orbán illiberalis politikáját?

Macron francia elnök szerint ez a fő kérdés. Ha ugyanis választ talál erre a centrum, a jobboldal és a baloldal Európában, akkor felléphet az illiberalis politika ellen mindenütt az Európai Unióban. A mostani vitában csak Lengyelország és Szlovénia támogatta Orbán Viktor álláspontját, de Brüsszelben tudják, hogy sok más tagállamban is osztják komoly politikai erők a magyar kormányfő illiberalis nézeteit. Miért?

A liberális demokrácia harminc éve nem hozta meg a várt életszínvonal emelkedést az egykori szocialista országokban. Emiatt nagy a kiábrándulás, és ezt a populista politikusok könnyen kihasználhatják. A globális kapitalizmus elmúlt évtizedei nem hoztak életszínvonal emelkedést a bérből és fizetésből élőknek a fejlettebb államokban sem miközben az elit rohamtempóban gazdagodott. Ez sem gyarapította a liberális demokrácia híveinek a számát.

A liberális migráns politika sem váltott ki egyértelmű együttérzést a bérből és fizetésből élők körében, akik úgy látják: azért akarnak tömegesen olcsó munkaerőt importálni az Európai Unión kívülről, hogy ily módon elkerüljék a béremelést megőrizve a gazdaság globális versenyképességét.

A pandémia okozta világválság a gazdaságon túl is kérdéssé tette a liberális demokrácia hatékonyságát a problémák kezelésében és megoldásában. Ebben a helyzetben Macron elnöknek és társainak mielőbb pozitív példát kellene mutatniuk, melyet azután más tagállamok követhetnének. A francia elnök sok reformot jelentett be megválasztása után, de ezekből nem valósult meg semmi sem. Igaz, hogy a pandémia közbejött, de Macron most sem bővelkedik megvalósítható pompás ötletekben. Pedig Merkel kancellár távozása után neki kellene átvennie az EU centrumának vezetését, de ehhez jelenleg mind a koncepció mind pedig a politikai támogatás hiányzik.

Európa: dead man walking?

Európa mind jobban elmarad a globális gazdasági versenyben az USA és Kelet Ázsia mögött – állapítja meg a londoni Economist, amely szerint a jövőben is folytatódni fognak a kedvezőtlen tendenciák.

Fele annyi az európai cégek száma a világ legnagyobb ezer vállalata között mint 20 évvel ezelőtt miközben a kínaiak immár 160 céggel vannak jelen, és ez azt jelenti, hogy négyszer annyian vannak mint húsz éve.

Miért?

A fő ok az, hogy az európaiak a hagyományos iparágakban erősek, de ezek nem dinamikus ágazatok. Ilyen például az autóipar, ahol az európai cégek erős pozíciókat építettek ki a benzin és dízel autózásban, de az elektromos autók terén az amerikai Tesla és a kelet-ázsiaiak megelőzték őket.

Az olyan gyorsan növekedő ágazatokban mint az informatika vagy az internetes kereskedelem Európa nem tud labdába rúgni. Az Amazon vagy az Alibaba sikere mutatja, hogy mind az USA-ban mind Kínában jóval gyorsabban reagáltak az új trendekre, melyeket felerősített a COVID-19 járvány.

Vakcina válság

Az Európai Unió vakcina problémáit elsősorban az okozta, hogy az európai gyógyszergyártókat akarták helyzetbe hozni. Csakhogy azok képtelenek voltak gyorsan hatékony vakcinát előállítani a COVID-19 vírus ellen. A BioNtech látszólag kivétel, de a német cégnek nem volt saját gyártó kapacitása. Ezt utólag kellett kiépíteni. Ezért a Pfizer gyártotta a BioNtech által kifejlesztett vakcinát, mely learatta a világpiacot.

A francia Sanofi, amely mellett elszántan érvelt Macron elnök csak idén ősszel áll elő a maga vakcinájával, addig Pfizert gyárt.

Az Astra Zeneca maradt az egyetlen vakcina – ezzel is oltották be Merkel kancellárt. A vakcinát azonban sok bírálat érte, ráadásul nem teljesítette szállítási ígéreteit, és emiatt az Európai Unió be is perelte.

Közben nyomultak a kínaiak és az oroszok. Az Európai Unió polgárainak nagyrészét Európán kívüli cégek vakcináival oltották be.

Matolcsy szerint felbomolhat az EU

A nemzeti bank elnöke az Economisthoz hasonlóan borúlátóan ítéli meg az európai integráció jövőjét. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a brexit nyomán mások is távozzanak az Európai Unióból mondván nem találják meg ott a számításukat.

Persze Nagy Britannia jelenleg történetének legnagyobb gazdasági válságával küzd – elsősorban a pandémia, de másodsorban a kilépés miatt. A szuverén Nagy Britannia, amelyet Boris Johnson miniszterelnök reklámoz, semmivel sem versenyképesebb a globális piacon mint a korábbi brit gazdaság, mely az EU tagja volt. A különbség csak annyi, hogy eddig Németország volt Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnere, most viszont Kína lett az. Az első negyedévben 66%-al nőtt a kínai export az Egyesült Királyságba.

Biden: együtt Kína ellen

Az USA elnök elsősorban azért jött Európába, hogy meghirdesse: az EU-val együtt szállnak szembe Kína nyomulásával. Washingtonban a szenátus nagy pénzt szavazott meg arra, hogy megállítsák a kínaiak előretörését az informatikában és különösen a mesterséges intelligencia terén. Ebből profitálhatnak az amerikai cégek, de az európaiak aligha. Európa junior partner lehetne Biden szerint a Kína megállítását célzó hadjáratban.

Mindez nem sok jót ígér az európai vállalkozásoknak, melyek az elmúlt évtizedekben fokozatosan veszítik el piacaikat, és szorulnak háttérbe a világkereskedelemben.

Francia-olasz koalíció a kínai felvásárlások ellen

Mario Draghi olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel együtt akadályozta meg az Iveco kínai kézbe kerülését – hívja fel a figyelmet a Bloomberg.

Olaszország 200 milliárd euróra számíthat az uniós válságkezelő alapból, ezért Draghi kormányfő visszautasíthatja a kínaiak ajánlatait. Peking szokásos taktikája, hogy a nehéz helyzetbe került országokban megpróbálja kihasználni az olcsó felvásárlási lehetőségeket. Ezt a módszert Görögországban próbálták ki a 2008-9-es pénzügyi válság idején. Ven Csiapao akkori kínai kormányfőt akkor Athénban felállva tapsolta meg az egész parlament. Nem sokkal később a pireuszi kikötő legnagyobb része kínai kézre került. Az Új Selyemútnak ez az európai kiindulópontja, melyhez azután kapcsolódhat a Belgrád- Budapest vasútvonal. Persze Pireusztól Belgrád messze van, és Budapest sem végcél a kínaiak számára.

Hogy torpedózták meg az Iveco eladását?

A torinói cégre a kínai FAW akart lecsapni. Az autóbuszt és teherautókat előállító olasz vállalat jövője nemcsak Rómát, de Párizst is izgatta. Ezért Bruno LeMaire pénzügyminiszter felvetette ezt a témát olasz kollégáinak. Giancarlo Giorgetti gazdasági és fejlesztési miniszter meg is fúrta a kínaiak felvásárlási tervét. Miután az elmúlt hétvégén nyilvánosságra hozták a kínaiak kudarcát, a francia pénzügyminiszter volt az első, aki gratulált:

„megőriztük Európa ipari szuverenitását”.

Giancarlo Giorgetti gazdaság fejlesztési miniszter csütörtökön találkozott az Iveco vezetőivel és a szakszervezetek képviselőivel. Elmondta nekik, hogy „mi nem vagyunk a külföldi felvásárlások ellen, de a ragadozó akciók ellen igen! Itt az uniós válságkezelő alap pénze, abból majd jut az Iveco problémáinak megoldására is. A mi feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk: külföldi kézre kerüljenek az uniós erőfeszítések eredményei!”

Németország, Franciaország és Olaszország – az EU három legerősebb országa – egyeztette elképzeléseit, hogy elkerüljék azt, ami a 2008-as pénzügyi válság után történt Görögországban, ahol a kínaiak úgy nyomultak előre mint kés a vajban.

Ezért is hozták létre a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, hogy elhárítsák a „ragadozó felvásárlások kockázatát”.

Draghi előtt az olasz kormányok nyitottak voltak a pekingi elképzelésekre, de ez megváltozott. Draghi miniszterelnök az uniós és az atlanti szolidaritást hangsúlyozza és távolodik Kínától. Az érdekes az, hogy Giorgetti miniszter a Liga pártot képviseli a kormányban. Ennek vezetője az a Matteo Salvini, aki korábban orosz és kínai barát húrokat pengetett Rómában. Beállt azonban Mario Draghi mögé.

Az olasz kormányfő már korábban is akadályozott meg kínai felvásárlást Olaszországban: az LPA kis félvezető cégére próbálta meg rátenni a kezét a Shenzen Invenland Holdings.

Aranyerő

Olaszországban így hívják azt, ha az állam védelmez egyes magáncégeket külföldi felvásárlás ellen, mert úgy véli, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Mario Draghi ennek az elvnek alkalmazását a lelkére kötötte minisztereinek, akik egyaránt érkeztek jobb és baloldali pártokból. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy Olaszországot meg kell óvni a kínai felvásárlásoktól.

Róma ebben is jó szövetségesre talált Párizsban, ahol Macron elnök is fontosnak tartja, hogy a válság miatt meggyengült cégeket ne engedjék külföldi kézbe jutni – különösen ha az nem uniós vállalkozás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter ezért akadályozta meg a kanadai Alimentation Couche-Tard felvásárlási kísérletét, mely a nagy Carrefour kereskedelmi hálózat megszerzésére irányult. A franciák 100 milliárd eurós ösztönző csomaggal kívánják meg saját iparukat helyzetbe hozni a válság után. Ennek a 100 milliárd eurós alapnak a jórészét az uniós válságkezelő alapból akarják fedezni.

Olaszország gyengébb helyzetben van: szinte kizárólag az uniós válságkezelő alapból neki jutó 200 milliárd euróra számíthat.

Ebből kívánja pénzelni az Aranyerőt, mellyel Draghi miniszterelnök a jövőben is meg akarja akadályozni az unión kívüli cégek felvásárlásait – állapítja meg a Bloomberg

A JP Morgan is bocsánatot kér a Szuper liga miatt

0

Nem a főnök hanem egy szóvivő közölte, hogy tévesen ítélték meg a közvélemény reakcióját a Szuper Ligára. Közben lerontották az óriási amerikai pénzintézet fenntarthatósági minősítését  azt követően, hogy megbukott az európai szuper liga ötlete – írja a londoni Guardian.

3,25 milliárd dollárral pénzelte volna a JP Morgan a Szuper Ligát, melyben 6 angol, 3-3 olasz és spanyol futball klub szerepelt volna. Az ötletgazda a Real Madrid elnöke volt. Az európai futball klubok egyenként 2-300 millió eurós bónuszt igértek a JP Morgannak.

A két manchesteri csapat, a Liverpool, az Arsenal és a Chelsea elsőként hagyta el a süllyedő hajót. Követte őket az Atletico Madrid, a Milan és az Inter is. Maradt a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus. Dehát ez nevetségesen kevés egy Szuper Ligához.

A Standard Ethics bank minősítő bírálta mind a klubokat mind pedig a JP Morgant. A bírálat hangsúlyozza, hogy „sok negatív hatással” járt volna az európai Szuper Liga megalakulása, melyet kritizált  a brit miniszterelnök, Boris Johson éppúgy mint Emmanuel Macron francia elnök. A Paris Saint Germain klub vezetőit megkeresték a szervezők, de ők elutasították a részvételt. A francia elit klub katari kézben van. A németek is elutasították a részvételt.

Mit jelent az etikai leminősítés?

Egy jó cégnél a hírnév minden – hangsúlyozta Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke amikor ismertette az éves jelentést a hónap elején. A Guardian ugyan megkereste az ügyben, de egyelőre nem kívánt nyilatkozni a 48 órát élt Szuper ligáról, mely nagy pénzt hozhatott volna az érintett 12 klubnak és a JP Morgannek. Mások – elsősorban a szurkolók- viszont nagy vesztesnek érezték volna magukat…

Szakadás a visegrádi egységben?

A párizsi Le Monde szerint markánsan két csoportra oszlik a négyes szövetség: a magyar-lengyel párossal szemben a cseh-szlovák szembenállás megmutatkozott a krakkói csúcstalálkozón is.

Orbán Viktor miniszterelnök Európa ellenes vonalat fogalmazott meg, amely szembeállítaná a visegrádi négyeket Brüsszellel és persze Washingtonnal is. A szlovákok ezt hangosan, a csehek csendesebben ellenezték. Ezért a közös közlemény nem szól jóformán semmiről.

Macron régi célja

A fiatal francia elnök kezdettől fogva megkísérelte megbontani a visegrádi egységet: elszigetelve a radikálisokat a mérsékeltektől. Amíg Trump ült a Fehér Házban, addíg a magyar és a lengyel kormány vígan képviseltette a Brüsszel ellenes vonalat hiszen az amerikai elnök is borsot akart törni az EU orra alá. Nyíltan buzdította a briteket a kilépésre, és a magyarokat és lengyeleket a szembenállásra. Csakhogy Trump megbukott, és Biden immár az európai szövetség fontosságát hangsúlyozza. A magyar miniszterelnök szembe akarja állítani a négyeket brüsszellel és Párizzsal és keresi az együttműködést, ő maga  immár nem EU-s és amerikai hanem orosz és kínai támogatást keres. Ezt mutatja a vakcina import Oroszországból és Kínából. Ezt az utat azonban nem követik még a lengyelek sem, ahol hagyományos az orosz ellenesség és az amerikai szövetség támogatása.

Egy év múlva Franciaország lesz az EU soros elnöke. Macron elnöknek fokozottan lesz lehetősége arra, hogy érvényre juttassa az elképzeléseit a visegrádi államokkal kapcsolatban.

Rotschild bankház

Orbán Viktor is érzi a veszélyt, amely Trump bukása után exponenciálisan növekszik. Ezért küldte Szijjártó Pétert tárgyalni a Rotschild bankházhoz, amely érdekelt a magyar kormány által gründolt nagybank sikerében. Emmanuel Macron elnök a Rotschild bankháznál kezdte meg a pályafutását, és megőrizte kiváló kapcsolatait a tekintélyes pénzintézettel, amely egykor a Habsburg család bankára volt.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyarország új párizsi nagykövete a Habsburg dinasztia egyik leszármazottja.

A színfalak mögötti diplomáciában ennek nagy jelentősége lehet, mert a magyar miniszterelnök könnyen elszigetelődhet, ha tovább folytatja szembenállását Brüsszellel és Washingtonnal.

Amazon: rekord bevétel

A Covid pandémiat az Amazonnak találták ki – jelentette ki Párizs egyik legnagyobb ruha kereskedelmi hálózatának vezére, aki bezárt boltjaiban kesergett a járvány profit gyilkos hatásán – írja a Le Figaro. „Mi vásárló centrikusak vagyunk” – büszkélkedett az Amazon vezérigazgatója a karácsonyi vásár elképesztő eredményeivel.

Az Amazon több mint 1,5 milliárd csomagot vitt házhoz karácsonykor.

1,5 milliárd karácsonyi ajándék és háztartási cikk kiszállítása pár nap alatt csakis úgy ment, hogy az Amazon saját vírus protokollt alkalmazott – nyilatkozta a vezérigazgató. Jeff Wilke azt is elmondta, hogy a cég, amelynek korábban sok munkaügyi vitája volt, 2,5 milliárd dolláros bónuszt osztogatott az év végén. Korábban sok Amazon alkalmazott sérelmezte, hogy a kiszállítás során óriási a fertőzés veszély: emiatt még sztrájkok is voltak az USA-ban éppúgy mint Európában. Erre találták ki a sajátosan Amazon vírus protokollt, amely jelentős mértékben csökkenti a fertőzés veszélyét a kiszállítás során.

4,8 milliárd dollár értékű árut adott el az Amazon a világban a Fekete Péntektől kezdődő ünnepi vásár időszakban. Ez 60%-os növekedés a múlt évhez viszonyítva.

Az európai kereskedők meg szeretnék állítani az Amazont

Az USA-ban az Amazon piaci részesedése immár meghaladja a 40%-ot és Európában is rohamtempóban száguldanak, mert a Covid-19 hihetetlen mértékben fokozta a házhoz szállítási igényeket – állapítja meg a Le Figaro rámutatva, hogy nem véletlenül lett Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere.

Csakhogy a nagy kérdés az: mi lesz így a hagyományos kereskedelemmel? A pandémia csaknem halálos fenyegetést jelent, mert a vásárlók elmaradása profit helyett veszteségeket eredményez. Párizsban különösen megérzik a pénzes külföldi turisták hiányát hiszen ők jelentették a legjobb vásárlókat a luxus fellegvárában, ahol a legtöbb helyen már kínaiul is folyékonyan beszélő eladók fogadták a vastag pénztárcájú klienseket.

A kereskedők Macron elnököt illetve az Európai Uniót ösztönzik arra, hogy korlátozza az Amazont, amely letarolhatja az európai piacokat éppúgy mint az amerikait.

A legjobb védekezés a támadás

Így gondolja Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere. A francia luxus koronázatlan királya hosszú töprengés után azért vette meg a New Yorki Tiffanyt, mert rájött arra: az egyre pénzesebb kínai elit imádja az ékszereiket. A kínaiak nem utazhatnak New Yorkba vagy Párizsba, de otthon vásárolhatnak amerikai vagy francia luxust.

Mindez persze nem segít az európai kereskedőkön…

Az Amazon tovább nyomul

Jeff Bezos, a cég alapító elnöke a világ első 1000 milliárd dolláros üzletembere lehet. A Forbes előrejelzése szerint az Amazon vezére, aki a pandémia idején túllépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt, már 2026-ban eljuthat az 1000 milliárdig, de hogyha újabb vírus válság lesz, akkor ez előbb is bekövetkezhet.

Macron: mi nem Magyarország vagyunk!

Rémy Buisine internetes újságírót megverték a rendőrök amikor Place de la République elfoglalására tett kísérlet után a migránsok és támogatóik Párizsban demonstráltak. Macron elnök az újságíró portálján digitális sajtókonferencián magyarázta el a kormányzat álláspontját a rendőrség akcióiról, melyeket sokan bírálnak Franciaországban.

A francia köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország rendszere nem autokratikus:

„Mi nem vagyunk Magyarország vagy Törökország!”

Macron arra utalt, hogy ezekben az országokban szisztematikusan megfélemlítik az ellenzéket. Franciaországban szólás és tüntetési szabadság van, de ez is problémákat vet fel. A francia elnök arra célzott, hogy a vallásszabadság megítélésében kevesen követik a francia álláspontot. Macron szerint alapvető emberi jog, hogy az ember szabadon választhassa meg: hisz-e vagy sem valamilyen vallásban vagy ideológiában? Ez a laikus felfogás nem irányul egyetlen vallás ellen sem viszont maximális mértékben elveti az erőszakot.

Indul-e Macron a következő választáson?

Bár Párizsban szinte mindenki biztosra veszi, hogy igen, de az elnök kitérő választ adott.

„Ha elnökjelölt lennék, akkor nem tudnám meghozni a szükséges döntéseket a megfelelő hatékonysággal” – jelentette ki arra utalva, hogy a Covid-19 járvány és a gazdasági válság sok népszerűtlen döntést is elkerülhetetlenné tesz Franciaországban.

Csak a legszükségesebb dolgokat árusíthatják a szupermarketek

Keserű pirulát kellett lenyelniük a hiper- és szupermarketeknek Franciaországban, ahol a vírus tilalom lezárja a polcok jó részét a vásárlók elől. A párizsi Le Figaro riportjából kiderül: a vásárlók enyhén szólva  nincsenek elragadtatva a korlátozástól.

Ez már aztán mindennek a teteje – fakad ki egy családanya, aki egy pár zoknit szeretett volna vásárolni a kisfiának. Párizs környékén egy szupermarketben közölték vele: a zokni nem létszükséglet!

Márpedig a hiper- és szupermarketek csakis azt árusíthatják nehogy jogtalan versenyelőnybe kerüljenek a boltokkal szemben, amelyeknek viszont be kellett zárniuk.

Azt a megoldást választottuk, hogy az árut kint hagytuk a polcokon, de rajta a tiltó felirat. A pénztárosok pedig kaptak egy listát, hogy mi az, amit nem adhatnak el a vevőknek – mondja a szupermarket menedzsere. Aki persze utal arra, hogy telefonon vagy interneten korlátlanul lehet rendelni ezekből az árukból.

Az Auchan ezenkívül azt a szolgáltatást is bevezette, hogy a vásárlók leadhatják a listát a kasszánál azokról az árukról, melyeket szerettek volna megvenni. A házhozszállítás a megoldás. Minden bolt és szupermarket az Amazontól retteg, amely Franciaországban is rakéta sebességgel növeli eladásait az interneten.

Játék piac

Ilyenkor karácsony előtt ez már fontos tétel az eladásokban a szupermarketekben, de most a játékok a tilalmi listán szerepelnek. Velük az a nagyon nagy gond, hogy többségük szezonális vagyis, ha nem sikerül eladni a karácsonyi vásárok során, akkor az üzletek nyakán maradnak. A hiper- és szupermarketek emiatt komoly veszteséggel számolnak éppúgy mint a virág piacon.

A könyvkereskedők lázadása

A könyv igenis létszükségleti cikk – állítják nem épp érdekmentesen- a legnagyobb francia könyvkereskedők, akik közös levélben fordultak Macron elnökhöz. Arra hivatkoznak, hogy a nagy francia forradalom óta a könyv olyan mint a mindennapi kenyér! Ezért a könyvesboltok bezárása sérti a franciák jogait!

Macron elnök nincs könnyű helyzetben, mert a járvány adatok riasztóak, ezért az egészségügyi vészhelyzetet februárig meghosszabbították. A kormány pedig újabb támogatási csomagot készít elő miközben Párizsban is nagyon várják a 750 milliárd eurós uniós válságkezelő alap nekik szánt euró milliárdjait.

Búcsú a Szürke Farkasoktól Franciaországban

Ali Agca a Szürke Farkasok mester gyilkosa volt amikor rálőtt II. János Pál pápára a Szent Péter téren Rómában. A szélsőjobboldali terrorszervezetet, melyet a titkosszolgálat manipulált, Franciaországban azzal gyanúsítják, hogy Erdogan megbízásából cselekszik, hogy káoszt okozzon.

Macron elnök és Erdogan „szultán” nyilvános viszálya vezetett a betiltáshoz – hangsúlyozza a párizsi Le Monde. A franciák már régóta azzal gyanúsítják a Szürke Farkasokat (a szervezetről itt olvashat részletesen), hogy támogatják az iszlamista merényleteket Nyugat Európában. Méghozzá a török kormány jóváhagyásával! Erdogan és emberei természetesen mindent cáfolnak, de a franciák már egyáltalán nem hisznek nekik.

Az orosz kapcsolat

Miért lőtt rá Ali Agca II. János Pál pápára a lengyelországi válság kellős közepén? Mert Moszkvában a döntéshozók őt gyanúsították azzal, hogy a CIA-vel együttműködve irányítja a Szolidaritás mozgalmat, amely életveszélyes fenyegetést jelentett a rendszer számára Lengyelországban. Az oroszok olyan végrehajtót kerestek, aki semmiképp sem utal a Szovjetunióra. Ezért esett a választásuk a Szürke Farkasok mester gyilkosára. Akinek végül is nem sikerült megölnie a pápát, aki azután megbocsátott neki.

A Szürke Farkasok dicstelen pályafutása két fronton folytatódott: egyrészt a török titkosszolgálat rájuk bízta a piszkos munkát. Ez az aktuális hatalom politikai ellenfeleit jelentette. Így végezte például az az örmény aktivista, aki Törökország Nobel díjas írójával együtt megpróbálta feleleveníteni az örmény népirtás tragédiáját.

A másik piszkos munka az iszlamista terroristák támogatása mindenütt a világon. Az Iszlám állam fennállása idején Erdogan fia árusította az iszlamista terroristák olaját a világpiacon. Ezt a kereskedést védték a Szürke Farkasok. A másik megbízatásuk a franciaországi iszlamista merényletek támogatása volt. Párizs ezt több ízben is nehezményezte. A legutóbbi merényleteket követően betelt a pohár.

A Szürke Farkasok Lyon közelében megtámadták a Franciaországban élő örmények központját. A rendőrség 250 törököt vett őrizetbe. A Szürke Farkasok megrongálták a helyi örmény temetőt, ahova felírták a nevüket is.

A francia kormány ezek után döntött úgy, hogy betiltja a Szürke Farkasokat, de sajnos nem kizárt, hogy helyükre más néven új csapat szerveződik a hatalom piszkos ügyeinek végrehajtására Törökországban és azon kívül is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!