Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Az afrikai kannibál felmászott a negyedik emeletre, hogy megegye az erkélyről lógó kisfiút!

Felmászott egy férfi egy bérház negyedik emeletére, hogy megmentsen egy az erkélyen lógó kisfiút. Az eset Párizsban történt, a művelet sikerrel járt.

Ez volt az eredeti hír. Majd utóbb kiderült, hogy a férfi, aki megmentette a kisfiú életét, migráns volt. Aztán az is kiderült, hogy fogadta őt Macron francia elnök és állampolgárságot is kapott a hősiességért.

A magyar kormánypárti sajtó erről úgy számolt be, hogy egy férfi megmentett egy kisfiút Párizsban. Később ez a hír is eltűnt. Hogy az illető migráns volt, fogadta őt a francia elnök, és állampolgárságot adott neki, arról nem írtak.

Az ilyen arrafelé nem hír. Egyedül a Lokál közölte, persze, ők is a maguk módján. Írásuknak ezt a címet adták: Negyedik emeleti balkonról kilógó gyereket mentett a hős járókelő. A cikkből kiderül egyébként, hogy „a hős megmentőt Mamoudou Gassamának hívják, barátaival egy görög étteremben nézte a labdarúgó Bajnokok Ligájának döntőjét, amikor kiáltásokat hallott az utcáról.”

Azt nem írják, hogy migráns volt, nyilván azt feltételezik, hogy a Lokál olvasói már annyira elhülyültek, hogy azt gondolják, a Mamoudou Gassamá egy tipikus francia név.

A hír, amelyet a kormányhoz közeli média közölt volna, valahogy így hangzik: „Felmászott egy afrikai kannibál a negyedikre, (copyright Budaházy Edda) hogy megegye az erkélyről lógó kisfiút. Már meg is ragadta, és behúzta a gyereket az erkélyre, ám a gonosz migránst megakadályozták elvetemült tervének végrehajtásában. Hiába folyt már a nyála, megenni már nem volt ideje a kisfiút, mert a szomszédok kimentették a karmaiból.”

Vagy ez lett volna a hír a Habony-Vajna-Mészáros, valamint a magyar adófizetők pénzéből fenntartott közmédia sajtójában: „Felmászott egy bérház negyedik emeleti erkélyére a migráns, hogy elvegye egy négyéves kisfiú munkáját!”

Vagy: „Majomügyességgel mászott a negyedik emeletre a migráns, azzal a céllal, hogy ne tisztelje egy négyéves kisfiú kultúráját és ne tartsa tiszteletben a törvényeit.”

Nem azt akarom mondani, hogy minden menekült, migráns szentéletű, rendes ember. Bizonyára vannak közöttük gazemberek, tolvajok, betörők, erőszakoskodók, még tán gyilkosok is.

Ilyenek amúgy minden más náció tagjai között előfordulnak. Nem kizárt, hogy olyan is lehet a migránsok között, aki, ha tehetné, letelepedési kötvényekkel üzletelne. Helikopterrel utazna egy barátja lakodalmára, vagy, teszem azt, a beosztottjától bérelt luxuslakásban húzza meg magát.

A migránsok, akárcsak minden más csoport, sokfélék. Az újságírók sem egyformák. Vannak közöttünk olyanok, akik, ha erre kapnának utasítást, gond nélkül leírnák, hogy egy afrikai kannibál meg akart enni egy párizsi kisfiút, már be is rángatta az erkélyre, de szerencsére az utolsó pillanatban megakadályozták ebben.

This migrant scaled a building in Paris to rescue a child — and now he's getting French citizenship

22-year-old Malian migrant Mamoudou Gassama scaled a building in Paris to rescue a child — and now he's getting French citizenship https://cnn.it/2L259na

Közzétette: CNN International – 2018. május 28.

Bukik a spanyol kormány korrupció miatt?

0

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szocialista párt vezére, Pedro Sanchez a kormány ellen, a korrupciós botrány miatt. A szocialistáké a második legerősebb parlamenti frakció, de többséget csak a katalán és a baszk nacionalisták támogatásával szerezhetnek. De vajon mi okozott kormányválságot Spanyolországban?

 

Egy befolyásos üzletember támogatásával Luis Barcenas kincstárnok olyan fekete kasszákat hozott létre, amelyekbe a vállalkozók pénzt tehettek be, ha cserébe a kormánypártból apró szívességet vártak. Az egész szervezet agya, Francisco Correa üzletember 52 éves börtönbüntetést kapott.

„Luis, légy erős!” – ez az SMS érkezett Luis Barcenas-hoz, a Néppárt ex-kincstárnokához a miniszterelnöktől. Mariano Rajoy spanyol kormányfő nemhiába aggódott: 33 éves börtönbüntetésre és 44 millió eurós pénzbüntetésre ítélte a bíróság a Néppárt egykori kincstárnokát. Magát a kormányfőt is meghallgatta a bíróság a fekete kassza ügyében, de Rajoy mindent tagadott. A kormányfő kijelentéseit, mint valószerűtlen állításokat elvetette a bíróság a korrupciós perben, amely földindulást hozhat Spanyolország amúgy is mozgalmas politikai életében.

Eddig Rajoy miniszterelnök legfőbb gondja Katalónia volt, ahol a függetlenség hívei mind nyíltabban szállnak szembe a központi kormánnyal. Most viszont itt a korrupciós botrány, amely a párt egész pénzügyi rendszerét érinti. A miniszterelnök persze sietett kijelenteni, hogy csak elszigetelt esetekről van szó, de miután Madridban történt az esetek jórésze, nemigen hihető, hogy ne a pártvezetés tudtával és jóváhagyásával intézte volna az ex-kincstárnok és csapata a pénzügyeket.

Nem kis pénzekről lehetett szó: 10 millió eurót hozott haza egy adóparadicsomból Valencia kormányzója, aki az Aznar kormány idején miniszter is volt. Persze Rajoy miniszterelnök sietve leszögezte: mindez az elődje idején történt. A dolog szépséghibája, hogy az is egy néppárti kormány volt.

Ami ennél kínosabb: kiderült, hogy a Néppárt „kettős könyvelést” vezetett, vagyis szisztematikusan meghamisította saját pénzügyi beszámolóit.

Emiatt újabb per várható Spanyolországban, ahol amúgy is inog a talaj Mariano Rajoy kormányfő lába alatt.

A párizsi Le Monde arról számolt be, hogy a kormányt eddig támogató liberális Ciudadanos mozgalom vezetői elhatárolták magukat a korrupciós botrányba nyakig belekeveredett néppárti miniszterelnöktől, ugyanakkor nem akarják megbuktatni őt. Az ország harmadik legnagyobb pártja, az ellenzéki Podemos, viszont sietett felajánlani  az együttműködést a szocialista párttal.

Mind a Ciudadanos, mind a Podemos új párt, vagyis nem lehet érintett nagyszabású korrupciós ügyekben.

Igaz, a Podemos élén álló házaspárt épp mostanában érte bírálat, mert kissé túlságosan drága, több mint 600 ezer euróba kerülő villába költöztek Madrid határában.

Brüsszelben aggodalommal figyelik, hogy gyengülőben van Mariano Rajoy kormánya, amelynek a presztízsét már alaposan megtépázta a katalán válság. Spanyolország az eurozóna negyedik legerősebb gazdasága, és a kormányzat európai elkötelezettsége eddig vitán felül állt.

Az új pártok: a Ciudadanos és a Podemos ugyan távolról sem olyan euroszkeptikusak, mint az új olasz kormány két pártja, de az együttműködés velük nem lenne annyira problémamentes, mint a Rajoy-kormánnyal.

Emanuelle Macron francia elnök tervezett eurozóna reformja szempontjából pedig távolról sem mindegy a spanyol álláspont. A tervek szerint a június végi csúcstalálkozón terjesztik elő a közös francia-német javaslatot az eurozóna reformjára. Kérdés, hogy kitart-e addig Mariano Rajoy kormánya, amely még csak az első felvonáson van még túl.

Macron Putyinnak udvarolt

0

„Oroszországnak Európában a helye” – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök, a szentpétervári gazdasági csúcstalálkozón. A kelet-nyugati gazdasági fórum résztvevőinek impozáns névsora is mutatja, hogy mennyire fontosnak tartja a világ a vendéglátó országot.

 

A világ GDP-jének az egyharmada képviseltette magát Szentpétervár– mondhatnánk némi képzavarral. Az immár hagyományos tanácskozás díszvendége ezúttal az Európát képviselő Franciaország és a világ harmadik legerősebb gazdasága, Japán volt. Rajtuk kívül jelen volt Vang Csiseng kínai alelnök is. Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével tartották azt a kerekasztal-fórumot, amelyen részt vett a Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: mindenképp fokozni kívánják a befektetéseket Oroszországban, és azt szeretnék, ha Franciaország az elsők közé kerülne ezen a téren.

Válaszul Putyin arra mutatott rá, hogy Európa és benne Franciaország sok szankciót alkalmaz Oroszországgal szemben.

Ennek eredményeképp az egykor évi 450 milliárd dolláros kereskedelem a felére csökkent. Ugyanakkor Kína lett Oroszország első számú külföldi partnere.

Putyin a közelmúltban Angela Merkel német kancellárt fogadta Szocsiban, hogy erősítse a két ország kapcsolatait, amelyekben fontos szerepet játszik a Nord Stream 2 földgázvezeték. Ez közvetlenül köti össze a Balti tenger alatt Oroszországot Németországgal. Gerhard Schröder, volt német kancellár most Szentpéterváron is elmondta, hogy mennyire előnyös ez a gázvezeték mind Oroszország, mind Európa számára. Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök meg akarta fúrni a Nord Stream 2 gázvezetéket, mert Amerika a saját földgázát kívánja eladni Európának.

A gazdasági és stratégiai érdekek így gyakran keresztezik egymást.

Mindenesetre Szentpéterváron Putyin elnök azt kívánta bizonyítani, hogy a szankciók ellenére Oroszország nem szigetelődött el. Igaz, hogy a GDP-je alapján már nincs a világ TOP-tízében, de továbbra is nagyhatalomnak számít, hiszen megkerülhetetlen a kelet-nyugati kapcsolatokban.

Bréking nyúz, május 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

Angela Merkel kezdei elveszíteni a befolyását  világban; a szoci Horváth Csaba akár a Jobbikkal is lepaktálna, csak hogy főpolgármester-jelölt lehessen; a DK a választási hirdetések győztese Soros már megint vagy inkább még mindig erőlködik Európában a nem kormányzati szervek támogatás érdekébent. Friss, ropogós az alternatív lapszemlénk.

 

Magyar Idők: Az elnyomott DK

Régi ellenzéki slágertéma a kormánypártok médiafölénye. Hogy tudniillik égen, földön, vízen a Fidesz–KDNP uralja a sajtót, a hirdetési felületeket, mindent, ami a tájékoztatásról szól. Így persze könnyű… Erre most arról kaptunk hírt, hogy a pártok közül toronymagasan a Demokratikus Koalíció (DK) politikai hirdetései jelentek meg a legtöbbször a televízióban és a rádióban a választási kampány alatt.

Nocsak! – írja Pilhál György.

A médiatanács tanulmánya szerint az örökké a nagyobb nyilvánosságért sápítozó Gyurcsány-párt reklámjait összesen 119 alkalommal tették közzé, ezzel toronymagasan ők az elsők. A Lehet Más a Politika 88 alkalommal jelentkezett, a Jobbik hirdetései 77, az Együtt reklámjai 74 alkalommal jelentek meg, a MSZP–Párbeszéd 71 megjelenéssel az ötödik.

A nyilvánosság lenyúlásával megvádolt Fidesz–KDNP ugyanakkor – a Kell az Összefogás (Kössz) Párttal megosztva – 70 felbukkanással csupán a hatodik a sorban…

Ráadásul a pártok rádiós és televíziós szpotos versenyét is a DK nyerte az „Újra megcsináljuk!” produkciójával. (Az más kérdés, hogy nem csinálták meg újra…)

És akkor azokról az ügyes, hírekbe ágyazott ingyen reklámokról még nem is szóltunk, amelyekkel Gyurcsány Ferenc időről időre sajtófelületet szokott szerezni.

Például ott van a DK-figyelmeztetés az országos rendőrfőkapitánynak, a belügyminiszternek és a titkosszolgálatok illetékeseinek:

tartsák fenn a rendet, mert a Fidesz képtelen lesz tudomásul venni a vereségét április 8-án… Folytassam?

Magyar hírlap: Újabb Soros-akció Brüsszelben

Folytatja brüsszeli lobbimunkáját a berlini székhelyű, Soros György által kiemelten támogatott nemzetközi szervezet, a Polgári Szabadságjogok Szövetsége Európáért, azaz a Liberties. A volt TASZ-os Dénes Balázs vezette szövetség magyar tagja a TASZ mellett a Magyar Helsinki Bizottság, s korábban már sikerrel ostromolták az uniót az „európai értékek felett őrködő”, a renitens tagállamok megregulázására hajlandó civil szervezetek finanszírozása érdekében. Az Európai Parlament (EP) ugyanis megszavazta javaslatukat egy úgynevezett szabadságjogi alap létrehozásáról, az „Európában támadások kereszttüzében tevékenykedő jogvédő és demokrata aktivisták támogatására”.

A fideszes EP-képviselők természetesen nemmel szavaztak az Európai Értékek Eszköze néven futó javaslatra, mondván, az ellentmond a józan észnek, és a szubszidiaritás elvét is figyelmen kívül hagyja.

Az uniós támogatás megkérdőjelezi a kiválasztott nem kormányzati szervezetek, vagyis az NGO-k függetlenségét, így pedig jogosan vetődik fel azok felelősségének kérdése is. Az új eszköz tehát a demokrácia lényegét sodorja veszélybe – közölte a fideszes EP-csoport.

A javaslatot azonban az Európai Bizottságnak (EB) is jóvá kell hagynia, ezért az EU-források „jogállamisági” kritériumokhoz kötését is támogató Liberties a velük szimpatizálókat arra kérik, követelésüket tartalmazó e-mailekkel „bombázzák” a brüsszeli testületet. Május 30-ig javasolják a levélírást, kérve Brüsszeltől, „mentsék meg a demokráciát”.

Echo TV: Horváth Csaba szívesen lenne a Jobbik főpolgármester-jelöltje is, ha a cicapárt dorombol neki egy kicsit

Egyelőre nem árulja el Tarlós István, hogy újraindul-e a főpolgármesteri tisztségért, azt viszont nyilvánosságra hozta: Orbán Viktor miniszterelnökkel és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel tárgyal a kérdésről. A Jobbik még korainak tartja jelöltje megnevezését, a szocialista Horváth Csaba azonban megmérettetné magát egy esetleges előválasztáson, miközben megrendszabályozná a Jobbikot, és annak politikáját is meghatározná a jövőben.

Mint mondta: azt szorgalmazza, hogy legyen a főpolgármester ügyében is előválasztás, és az előválasztáson szándékozom indulni – jelentette ki a szocialista fővárosi képviselő. Horváth Csaba szerint a Fidesz jelöltjével szemben egy jelöltnek kell állnia. Az ügy érdekében az MSZP a Jobbikkal is tárgyalna.

Horváth Csaba azt mondta: ha a párt leszámolt a korábbi rasszista, nacionalista, túlzó politikájával, és mérsékelt konzervatív irányba halad tovább, úgy tárgyalóasztalhoz ülnének jobbikosokkal a szocialisták.

888.hu: Merkel kezdi elveszíteni hatalmát

Érdekes következtetésre jutott Nógrádi György a német kancellár kapcsán. Az elemző rámutatott arra, hogy Angela Merkel  kancellár rendkívül meggyengült és kérdéses, hogy ki tudja-e tölteni a ciklus mind a négy évét. Nemzetközi szinten is csökkent a német kormányfő befolyása, hiszen míg korábban az Obama–Merkel páros vezette a nyugati világot, addig mára úgy látszik, hogy a Trump–Macron tandem vette át az irányítást.

Közben a német kormány új családegyesítési törvényt fogadott el, így a migránsok közvetlen rokonaikat is Németországba vihetik. Ez azt jelenti, hogy

havonta ezer migránssal többet fogadhat be az ország. Az ügyben nem egységesek az álláspontok a kormánykoalíción belül, ez az újabb lépés tovább mélyítheti a már meglévő törésvonalakat.

Pedig Horst Seehofer személyében Németország kőkemény belügyminisztert kapott – mondta Nógrádi György. A tárcavezető által a bűnügyi statisztikák közelmúltban történt sajtónyilvános publikálása is ez támasztja alá – véli a biztonságpolitikai szakértő.

Macron: „A nacionalizmus zenéje mind hangosabb Európában”.

0

Franciaország elnöke kapta idén a Charlemagne díjat. A Nagy Károly császárról elnevezett díjat minden évben annak nyújtják át Aachenben, ahol Charlemagne uralkodott, aki a legtöbbet tette az egységes Európáért. Merkel kancellár meleg szavakkal üdvözölte Emmanuel Macront, aki újra felvázolta reformterveit, melyekkel szemben „a nacionalizmus zenéje mind hangosabb Európában”. A célzás világosan Magyarországra és Lengyelországra vonatkozott.

Egységes szuverén Európára van szükség, mert

a megosztottság „olyan mint a lepra, egyre csak terjed”.

Macron nemcsak beszél a szuverén Európáról, de cselekszik is. Most Donald Trump amerikai elnök iráni döntése ellen mozgósít.

Nem vagyunk vazallusok! – hangsúlyozta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter annak kapcsán, hogy Trump megfenyegette azokat a külföldi cégeket is, melyek befektettek Iránban az atomalku aláírása után. Ez olyan nagy európai cégeket érint mint a Total olajtársaság, az Airbus repülőgépgyártó közös európai óriásvállalat és a két nagy francia autógyár a Renault és a Peugeot.

Bruno Le Maire egyeztetett amerikai kollégájával, Steven Mnuchinnel, aki pontosította Trump fenyegetését: hat személy és három cég esik az USA szankcióinak hatálya alá Iránban. Ezek a forradalmi gárda vezetői illetve a hozzájuk tartozó cégek. Akik velük kapcsolatot tartanak fenn, büntethetők lesznek az amerikai felfogás szerint. Bruno Le Maire kérte az amerikai pénzügyminisztert, hogy az európai cégeket mentesítsék a szankciók alól, vagy legalább adjanak hosszabb határidőt. Steven Mnuchin udvariasan válaszolt, de Franciaország pénzügyminisztere úgy summázta a beszélgetést, hogy nincsenek illúziói a folytatást illetően.

Épp ezért Franciaország megkezdte az offenzívát: Jean-Yves Le Drian külügyminiszter kerek-perec kijelentette, hogy Európa nem fogja megfizetni Trump döntésének az árát. A negatív következményeket máris érzékeljük – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, aki a Le Parisien című lapnak nyilatkozott.

Az olaj ára megy felfelé és a feszültség egyre fokozódik a térségben.

Jean-Yves Le Drian arra a légi háborúra célzott, mely Szíria felett zajlott Izrael és Irán között.

Párizsban nem lepődtek meg Trump döntésen, hiszen Macron elnök nemrég Washingtonban járt. Onnan azzal jött vissza: az USA valószínűleg kilép az iráni atomalkuból. Macron szerint ebben a helyzetben a közös európai fellépés a megoldás. Ennek megfelelően tanácskozásokat szerveznek a német és a brit külügy- illetve pénzügyminiszterek számára, hogy közös álláspontot dolgozzanak ki Trump szankciói ellen. (Franciaország, Nagy Britannia és Németország az a három EU tagállam, mely az USA-hoz, Oroszországhoz és Kínához hasonlóan aláírta az iráni atomegyezményt 2015-ben.)

A válaszcsapásra Párizsnak három konkrét ellenterve van – mondta Bruno Le Maire. Az első az, hogy

felmelegítik azt az EU-s törvényt, mely lehetővé teszi az amerikai szankciók elkerülését.

Ezt a kubai embargó elkerülésére fogadták el, de sohasem alkalmazták. Most Franciaország szerint itt az idő. A másik Macron elnök kedvenc ideája, a pénzügyi függetlenség az Egyesült Államoktól. Lehet ez Európai Valutaalap vagy bármi más, a cél az, hogy az EU megnövelje pénzügyi szuverenitását. A harmadik ellenterv az amerikai cégek európai ügyködésének alaposabb vizsgálata. Ennek is van előzménye, hiszen az Apple milliárdos adóhátralékot kényszerül befizetni, és a Google is hatalmas büntetést kapott Brüsszelben.

Az amerikai szankciókra válaszul nekünk is hasonlóképp kell cselekednünk – hangsúlyozta Franciaország pénzügyminisztere.

Orbán lesz Macron fő ellenlábasa

0

Budapesti kormányforrások szerint a miniszterelnök nagyobb euroszkeptikus tömörülést próbál létrehozni, magyar és lengyel irányítással. Ez venné át a britek szerepét, hogy ellensúlyozza a francia-német tervet az integráció elmélyítésére. Orbán eszközül használja majd fel a Visegrádi Csoportot, és fontos szövetségese Bajorország – írja a Guardian.

A brit kilépés megnövelte Orbán Viktor lehetőségét, hogy szétverje az Európai Uniót. Így látja a helyzetet a Német Külpolitikai Társaság Kelet-Európa-szakértője.

A Guardiannek írt véleménycikkében Milan Nic rámutat, hogy a nagy választási siker felerősíti a magyar kormányfő regionális ambícióit, merthogy az erős emberek általában felbátorodnak, ha eredményesek.

Az még nem világos, hogy Orbán mennyire lép még inkább vissza a demokrácia területén, 

de nem túl megnyugtató, hogy a fokozza a nyomást a civil szervezetekre. Nic szerint tekintetét egyben rávetette a változó geopolitikára a földrészen és biztosan feldobja, hogy szélsőjobbos vezérek az egész kontinensen nagy lelkesedéssel üdvözölték győzelmét. Előreláthatólag igyekszik hasznot húzni a Brexitből, miután csupán a németek és a franciák maradnak nehézsúlyúként a porondon. A jelentős választási eredmény birtokában várhatóan Orbán lesz Macron fő ellenlábasa az EU-ban. Bevándorlás-ellenes retorikája valószínűleg támogatást hoz neki jövőre az EP-választáson.

Budapesti kormányforrások szerint

a miniszterelnök nagyobb euroszkeptikus tömörülést próbál létrehozni, magyar és lengyel irányítással.

Ez venné át a britek szerepét, hogy ellensúlyozza a francia-német tervet az integráció elmélyítésére. Nic szerint Orbán eszközül használja majd fel a Visegrádi Csoportot, és fontos szövetségese Bajorország. Ugyanakkor ravasz politikát folytat, mert a felszínen ugyan provokálja Brüsszelt, ám a zárt ajtók mögött már sokkal inkább kész az együttműködésre. Eddig azonban nem sok lehetősége volt nyílt szövetség létrehozására. A V4-ek eléggé megosztottak, ennélfogva a magyar vezető másutt keresi hasonlóan euroszkeptikus és migránsellenes erők támogatását. Így az olasz populista pártoknál és az osztrák kormánynál.

Nic úgy véli, Orbán Egyszerre akar kevesebb és több Európát. Vagyis meggyengítené az EU-t, az a bel- és igazságügy dolgaiban nem szólhatna bele a nemzeti politikákba. Ugyanakkor pártolja az egységes piacot, a külső határok megerősítését, a közös védelmi politikát és a további bővítést. Ám Nic szerint

lehet, hogy túlbecsüli a saját fontosságát.

Magyarország kicsi, és bizonyos fokig a partvonalra szorult az unióban. Ám Orbán romboló típus és nem rejtette véka alá a mélyen ülő magyar sérelmeket. Lásd Bibót a kis, kelet-európai nemzetek nyomorúságáról. Trianon közelgő évfordulója jelképes lehetőséghez juttatja a kormányfőt. Senki se vonja kétségbe a nemzeti kérdés jelentőségét a régióban. Budapest még több kárt tud okozni Európának, ha gerjeszti a feszültséget a nemzeti kisebbségek ügyében, és felújítja a területi vitát. Azt reméli, hogy közben a Fidesz az Európai Néppárt tagja maradhat. Vagyis a Brexit és Orbán törekvései egészen kiszámíthatatlan geopolitikai kihatással lehetnek – írja Milan Nic.

Baráti egyet nem értés Washingtonban

0

Nem sokkal Macron francia államfő után látogatott az Egyesült Államokba Angela Merkel német kancellár, akinek egyetlenegy kérdésben sem sikerült nézeteit elfogadtatnia Donald Trumppal.

Viták pedig vannak bőven Washington és Berlin között: a kereskedelmi háború, melyet Trump meghirdetett nem elsősorban Európa ellen irányul, de kedvezőtlen hatással van az egész világkereskedelemre. A katonai kiadások növelése Európában: Németország – Magyarországhoz és sok más EU tagállamhoz hasonlóan – nem teljesíti a NATO előírásait, mely szerint a GDP 2%-át kell a hadseregre fordítani. Ezt Trump most nyomatékosan sürgette Washingtonban, külügyminisztere Mike Pompeo pedig Brüsszelben. Elsősorban azért forszírozzák ezt, mert tudják: az európaiak fegyver vásárlásainak célpontja elsősorban Amerika lesz!

Vita van még ezen kívül az USA és Európa között az Iránnal kötött hathatalmi egyezményről. Ezt Trump fel akarja mondani, a másik öt nagyhatalom viszont nem. Trump szerint az egyezmény „rettentően rossz”. Macron és Merkel szerint még mindig jobb egy rossz egyezmény mintha semmi sem akadályozza az atomfegyver megszerzését Irán esetében.

Mind Merkel mind Macron azt hangsúlyozta Washingtonban, hogy szövetségesek között nem szokás háborúzni. Márpedig Trump kereskedelmi háborúja ezt jelentheti. Az amerikai elnök viszont az America First jegyében cselekszik, és fütyül szövetségeseinek az érdekeire. Ezzel viszont azt érheti el, hogy az EU megpróbál Kínához közeledni hiszen az érdekei a kereskedelmi háborúban sokban közel állnak egymáshoz. A baráti egyet nem értés Washingtonban azt mutatja, hogy Trump hosszabb távon is folytatni akarja az olyan diplomáciáját, mely semmibe veszi a szövetségesek érdekeit. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a választ a jövő kihívásaira az Európai Uniónak.

Washington Post: Merkel nem engedi megbüntetni Orbánt

0

A vendégkommentár (Judy Dempsey), amelynek témája, hogy Angela Merkel Európa leggyengébb láncszemévé válik, a magyar helyzettel is foglalkozik.   A szerző szerint a német kancellár és bajor kollégája, Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője visszautasítja, hogy felfüggessze a Fidesz tagságát, netán kizárja a pártot.

Merkel persze pontosan tudja, hogy Magyarország figyelmen kívül az EU normáit, amikor a tekintélyelvűséget forszírozza, ám a német kancellár vonakodik konkrét lépéseket tenni Orbán Viktor feltartóztatására. Azt sem kifogásolta, hogy a magyar kormányfő brüsszeli pénzekből finanszírozza kedvenc terveit, illetve hogy jelentős részben vazallusainak játssza át a közösségi támogatásokkal megvalósuló programokat. De a legrosszabb, hogy nem ítélte el nyilvánosan Orbán mérgezett és antiszemita kampányát Soros György ellen. És ugyanez vonatkozik német részről Lengyelországra is. Az ország igencsak keveset tesz azért, hogy megvédje az unió értékeit és a jogállamot.

Az elemzés kiemeli, hogy lassan Németország lesz a gyenge láncszem Európában. Míg a francia elnök bátor víziót terjesztett elő az EU megreformálására, addig Merkel habozik és ez kisiklathatja Macron elképzeléseit. A szerző, Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutatóintézet szakértője megjegyzi, hogy a berlini passzivitás régtől való, a német vezetés nem gondolkodik stratégiában, gyűlöli a kockázatot és nem túl bátor. A szörnyű múlt mögé bújik, hogy igazolja békebarátságát. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték támogatása újabb példa a német stratégiai vakságra, hiszen az egészből Ukrajna fogja a rövidebbet húzni. A baj az, hogy ha a kancellár nem veszi fel a lépést francia kollégájával, akkor a német félénkség meggyengítheti mind Macront, mint Európát.

Deutsche Welle: A vonakodó Merkel

0

Emmanuel Macron francia elnöknek nagyratörő tervei vannak az unió megreformálására vonatkozóan, de Angela Merkel habozik: Németországban nagy az ellenállás. Ez nem mindig volt így: Macron megválasztása után Berlinben euforikusan üdvözölték elképzeléseit. A választásokon azonban bejutott a parlamentbe az Alternative für Deutschland (AfD), amely eredetileg Európa-ellenes pártként alakult, majd ezt a történelem leghosszabb ideig tartó kormányalakítása következett, miközben Macron a tervek közös kidolgozására akarta volna fordítani az időt. A francia elnök még az Európa-pártiaknak és túl messzire megy, de Merkelnek más okai is vannak a tartózkodásra.

Merkel Európa-párti politikus, ám még neki is kételyei vannak Macron terveivel kapcsolatban, de csak óvatosan nyilatkozik erről. A német uniós pártok politikusainál Macron terveiből különösen a pénzügy-politikai elképzelések ütköznek ellenkezésbe, de Merkel pártjában Macronnak akadnak támogatói is – írta a Deutsche Welle, és idézte néhányuk véleményét. Norbert Röttgen, a CDU külpolitikusa kifejtette: pártjának mély meggyőződése, hogy a szavazóik érdekei és az európai reformtervek között nincs ellentét. Hozzátette: az uniós pártok nem fogják korlátozni Merkelt tárgyalási mozgásterében. A lap szerint azonban úgy tűnik, hogy az uniós pártok csak mérsékelten bíznak meg a kancellárban, és nyomatékosan kiállnak amellett, hogy – különösen a pénzügy-politikai döntések esetében – a német parlamentnek is legyen szava. A CDU-CSU óvatossága nem tetszik a szociáldemokratáknak, akik a koalíciós szerződésre hivatkoznak. Ám a szociáldemokratáknál is vannak ellenfelei Macron terveinek: többek között Olaf Scholz pénzügyminiszter mindeddig nagyon óvatosan szólt Macron pénzügyi terveiről. A zöldeket pedig dühíti a széthúzás, amely a Macron-tervekkel kapcsolatban a koalícióban mutatkozik.

Macron német támogatás nélkül nem jut előre a projektjével. Ám Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Macron strasbourgi beszéde után figyelmeztetett: „Ne felejtsük el, hogy Európa nem csupán Franciaországból és Németországból áll”. Brüsszelben a reformtervekkel kapcsolatos bírálatok a baloldaltól a jobboldalig ívelnek, és Macron odahaza is nyomás alatt áll. Merkel azt mondta, a Macronnal tartott berlini találkozón a reformtervekről volt szó, és „júniusig közös megoldásokat találunk Franciaországgal”.

Németország a védelmi politika tekintetében saját javaslatokat is kíván tenni, de szó sincs versengésről, „bizonyos vagyok benne, hogy erős csomagot hozunk össze” – mondta Merkel.

NYT: A fasizmus veszélye

0

Pár napja a volt amerikai külügyminiszter kifejtette, hogy napjainkban a fasizmus nagyobb veszélyt jelent, mint bármikor a 2. világháború óta. Amikor a 40 éves francia elnök és a 80 éves Albright riadót fúj, csak remélni lehet, hogy felébrednek a Macron által emlegetett alvajárók.

A New York Times vezércikke szerint a francia elnök két napja nem említette ugyan Strasbourgban a populistákat, így Orbánt és Kaczynskit sem, beszéde mégis úgy hangzott, mint valami bibliai prófécia. Arra figyelmeztetett, hogy Európát egyre inkább magával ragadják a demokráciaellenes és illiberális eszmék, vagyis olyan halálos irányzat alakul ki, amely a nacionalizmushoz, a szabadság feladásához vezetheti el a földrészt, azaz szakadékba. A populisták és a szélsőjobbosok a bevándorlók, az idegenek elleni gyűlölettel, a jogállammal szembeni megvetéssel, az eltérő vélemények iránt tanúsított türelmetlenséggel, a nemzetközi együttműködéssel szemben táplált gyanújuknak köszönhetik a felemelkedésüket.

Marcon nem szólt név szerint Trumpról vagy Putyinról sem, habár ők jelentik a modellt és az ihletet a szélsőségesek számára. Napjainkra

a nyugati liberális demokrácia és a tekintélyelvűség, illetve a intolerancia és a nacionalizmus közti küzdelem meghatározó kihívás lett.

A francia elnök győzelme csaknem egy éve reményt adott, hogy megfordul az illiberális hullám, ám Orbán Viktor könnyű sikere, illetve az elitellenes olasz pártok jó szereplése másról árulkodik. Macron ugyanakkor azon kevés európai vezetők közé tartozik, aki lankadatlanul hisz az EU jövőjében.

Lehet, hogy a kontinens átmeneti visszaesést él át, és hogy az elnök téved, amikor azt mondja, hogy egyfajta polgárháborút lát a felfordulásban. Ám Orbán újabb nemzeti gyűlöletkampánnyal kezdte 4. mandátumát Soros ellen. Törvényhozási eszközökkel kíván fellépni a menekülteket segítő civilek ellen. Pár napja a volt amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright  kifejtette, hogy napjainkban a fasizmus nagyobb veszélyt jelent, mint bármikor a 2. világháború óta. Amikor a 40 éves francia elnök és a 80 éves Albright riadót fúj, csak remélni lehet, hogy felébrednek a Macron által emlegetett alvajárók.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!