Az illiberális demokráciát bírálta Macron Strasbourgban

0
666
wikipedia

Nem a tekintélyelvű demokráciát kell Európának hirdetnie, hanem a demokrácia tekintélyét – mondta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Strasbourgban, az Európai Parlamentnek az Európai Unió jövőjéről folytatott vitájában. Nyíltan bírálta az illiberális demokráciát, melyről először Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt Tusnádfürdőn.

Emmanuel Macron nyíltan bírálja a magyar modellt. Álláspontja szerint az EU új költségvetésének alapelveit össze kell kötni azzal, hogy az érintett tagállamok mennyiben respektálják az uniós szabályokat. Az elképzelés nyíltan a magyar és a lengyel kormány ellen irányul.

Emmanuel Macron egyébként azt is mondta:

Európa közös identitása az alapjogok és az emberi jogok tiszteletben tartására épülő liberális demokrácián alapul.

Beszélt arról, hogy nem szabad hagyni, hogy az unió más irányt vegyen, meg kell akadályozni a tekintélyelvűség jelentette veszélyt, hiszen ez lebontaná, gyengítené a demokráciát, amely megvédi az embereket, és garantálja az egyenlőséget.

Macron szerint Európa demokráciája nem csak a szabadságjogok demokráciája, hanem

összes régiójának és lakójának egyenlőségét és teljes elfogadását, valamint a gondolati szabadságot jelenti.

Ez sérülékeny, de minden másnál erősebb modell, amelyet meg kell védeni. Ugyanakkor Európát megosztottság és bizalomvesztés jellemzi, amely egyebek mellett a Brexit miatt alakult ki, hiszen ez utóbbi sok országban ébresztett kételyeket Európa jövőjével kapcsolatban. Korábbi egyensúlyok borulnak fel, és egyfajta polgárháborús helyzet alakult ki, mert a nemzeti egoizmus és az illiberális hatás egyre erősödik Európa-szerte.

Macron szavai mögött az EU jövőjére irányuló két élesen különböző elképzelés van. A magyar miniszterelnök szerint a szuverén nemzetállamoknak kell a fontos döntéseket meghozniuk, míg Macron szerint a globális versenyben lemarad az, aki végtelen egyeztetések hosszú során keresztül jut el a közös európai döntéshez – szerinte Európa az utóbbi kategóriába tartozik.

Ezért kétsebességes Európát javasol: az egyikbe az eurozóna államai tartoznának, melyek gyorsan dönthetnének a szükséges lépésekről, míg a “másik Európa” szuverén módon kimarad és lemarad.

Macron és Orbán koncepciója között elsősorban Németországnak kell döntenie, de Angela Merkel kivár. A reformokat már áprilisban elő kellett volna terjeszteni, de az új határidő a június.

Egyáltalán nem biztos, hogy addig lesz közös francia-német javaslat. Ennek van politikai és van gazdasági oka. Az utóbbi megoldhatatlannak látszik: Macron ugyanis azt javasolja, hogy legyenek egységes pénzügyek és közös pénzügyminiszter. Ami azt jelentené, hogy Németország vállalja át Franciaország, Olaszország és Görögország csillagászati adósságainak a garanciáját. Berlin nem túl lelkes, már csak azért sem, mert Angela Merkel politikailag meggyengült: az euroszkeptikus tendenciák felerősödtek Németországban is, ahol a szélsőjobboldali-populista Alternative für Deutschland az ország harmadik legerősebb pártja lett.

Jövőre rendezik meg az Európai parlamenti választásokat,

ahol az Alternative für Deutschland a második helyen végezhet, megelőzve a történelmi szociáldemokrata pártot.

Merkel mozgástere tehát kicsi: aligha vállalhatja fel Macron reformterveit teljes egészében. Az eurozóna közös költségvetéséről és a közös pénzügyminiszterről már maguk a franciák is letettek.

 

A francia elnök most Strasbourgban azt is mondta: a 2019-ben esedékes európai parlamenti választások a demokratikus vállalás feladásáról vagy megőrzéséről szólnak. A választások révén meg kell akadályozni a populisták bénító munkáját, ennek érdekében nyitott, minden polgár bevonásával konzultációt kell indítani, demokratikus, kritikus vitát kell folytatni Európa jövőjéről, és vissza kell állítani az emberek bizalmát Európában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .