Kezdőlap Címkék Lukasenka

Címke: Lukasenka

Mi történt a Wagner-sereggel?

Jevgenyij Prigozsin sikertelen államcsínyét követően – aki a történtek ellenére szabadon járhatott Oroszországban és Fehéroroszországban – maga milícia nagyon bizonytalan pillanatot él át. 

Lotos parancsnok felfedte, sok fegyverest küldtek „nyaralni, miután hónapokig nem tették”. Egy helyőrség továbbra is Fehéroroszországban marad, annak ellenére, hogy folyamatosan pletykálnak (amelyeket az OGPU távirati csatorna is újraindított) a kontingensek fokozatos kivonásáról Fehéroroszországból is. Úgy tűnik, Moszkva már nem akarja fizetni a számlákat, és felmerül a probléma, hogy mit lehet kezdeni azokkal, akik a  leginkább „harcra kész” alakulat kamikaze „kosfejei” tagjaival akiket a börtönökből toboroztak és bevetettek az Ukrajna elleni agresszió során.

A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentése szerint Wagner „pénzügyi nyomásra próbál spórolni katonái fizetésén”. Valós a lehetőség, hogy a Kreml már nem finanszírozza a csoportot” – mondják brit hírszerzési tisztviselők. A brit kémek szerint

„Ha az orosz állam már nem fizeti Wagnert, akkor a legvalószínűbb fizető a fehérorosz hatóságok.”

Azonban még ez az eshetőség meglehetősen kétséges.

A Planet Labs által augusztus 9-én gyűjtött műholdfelvételek jelentős számú járművet mutatnak be Wagner üzemi tartományában a fehéroroszországi Misktől délre található Oszipovicsban, Cselben, és arra is utalhatnak, hogy más járművek is érkeztek a bázisra. Ez azonban ellentétben áll Lukasenko bizonyos fokú elszakadásáról Prigozhin zsoldosaival szemben, amelyről különböző források táviratban számoltak be. Ráadásul kifizetésének költsége súlyosan meríti Fehéroroszország szűkös erőforrásait.

Ebben a – és mindenekelőtt gazdasági – bizonytalanságban Wagner megpróbálja átkonfigurálni magát pszicho-háborús, pszichológiai hadviselésre. A csoport csatornái lényegében két spektrumot indítanak újra: Lengyelországot és Nigert. „Tegnap – jelentette be szarkasztikusan a „NeoficialniyBeZsonoV” wagneri csatorna – szükségállapot volt a lengyelországi Krakkóban amiatt, hogy Wagner-szimbólumokkal ellátott matricákat találtak. A lengyel rendőrség és hírszerző ügynökségek nyomoznak. Ha a matricák annyira megijesztik őket, mi lesz, ha Wagnerek Varsóba jönnek turnézni? 

A turné nyilvánvalóan nagyon valószínűtlen, de Wagnerről soha ne mondd, hogy soha. Jelenleg a fehéroroszországi Wagner túl kevés erővel rendelkezik ahhoz, hogy komoly katonai fenyegetésnek lehessen tekinteni (és ezt a lengyelek nagyon jól tudják), ráadásul a náluk lévő fegyverek „nem alkalmasak ilyen katonai célokra” – magyarázta Janis Sarts, a Startcom Központ igazgatója. Sarts szerint azonban

„lehetetlen kizárni a zsoldosokat érintő provokációkat a lengyel határon”.

Emlékeztetett arra, hogy néhány a Wagner alakulat „szabotázsra kiképzett egykori különleges erők”. Ám a zsoldosok

„semmit sem csinálnak, amíg nem fizetik ki őket, és egyelőre úgy tűnik, hogy senki sem hajlandó finanszírozni a szabotázst”.

Végkövetkeztetése az, hogy „a Wagner alakulat által jelentett fenyegetés szintje csökkent”.

Az egyik egykori harcos elmagyarázza a La Stampának, hogy

„jelenleg a Wagner alakulat egy ötletté vált, nem pedig egy csoporttá. 

A Gray Zone, a Wagnerhez legközelebb eső csatorna pedig egy másik ideális választék kínál – Nigerben. Augusztus 12-én, szombaton emberek ezrei érkeztek a francia bázis falaihoz Niger fővárosában – Niameyben. A köztársaság polgárai saját készítésű transzparenseket vittek magukkal, kézzel írt aláírásokkal: „Az ECOWAS Franciaországhoz tartozik”, az ECOWAS vezetői franciabarát politikusok”. A Wagner alakulat örülhet, hogy ilyen ínséges időszakban a tömegben feltűnt a Wagner főnöke, Jevgenyij Prigozsin fotója a következő szöveg kíséretében

„Wagner, védj meg minket”!

RÖSZKÉTŐL KUZNICÁIG

Az Orbán-kormány természetesen szolidáris Lengyelországgal a fehérorosz határon, Kuźnica határátkelőhelynél kialakult súlyos konfliktus ügyében.

És megint elégedetlenkedik az EU-val, amely most támogatja a lengyel határőrök és katonák durva fellépését a határon. Az újonnan épített kerítésnél, miközben Magyarországnak mindmáig nem adtak támogatást a kerítés építéséhez. Merthogy a lengyelek a határőrök támogatására húszezer katonát is a határra vezényeltek, és vízágyúval, könnygázzal és testi erővel akadályozták meg a Lukasenko-rendszer által odaszállított menekülteket a határ átlépésében, lengyel területre való átjutásban. Menedéket keresők ezrei táboroznak még mindig a határ fehérorosz oldalán, éhesen, dideregve a hidegtől. Úgy tűnhet, a lengyel hatóságok ugyanazt csinálják Kuźnicánál, mint a magyarok Röszkénél.

Tényleg így van?

Nem egészen. A szerb-magyar határon átjutni próbálókat nem a szerb állam röptette a Közel-Keletről a belgrádi repülőtérre, és onnan buszokkal a magyar határra. Ők maguk tették meg több országon keresztül az utat, és nem szervezte ezt sem Soros, sem más „civil” szervezet. Az embercsempészeknek, akik sok pénzért szervezik a menekültek utazását, semmi közük nem volt semmilyen államhoz. A fehérorosz állam viszont kétségtelenül szervezi a határig eljutók útját, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az Európai Uniónak okozzon problémát. Valóban kérdéses, hogy például

az Irakból a lengyel határra érkezők tekinthetők-e a nemzetközi jog értelmében menekülteknek, valószínűleg nem.

Ezzel szemben a magyar határ szerbiai oldalára a háború éveiben érkező szíriai menekültek esetében ez nem lehetett kérdéses. Ezért nem támogathatta az Unió a magyar kerítés építését, annak megakadályozását, hogy a határra érkezők egyáltalán menedékkérelmet nyújthassanak be a határon, és azt érdemben elbírálják. E tekintetben van különbség Röszke és Kuźnica között.

Más tekintetben azonban nincs. A lengyel határőrök, akik erővel: kerítéssel, könnygázzal, vízágyúval megakadályozzák, hogy az Ázsiából érkezők átlépjenek a határon, és akik – fehérorosz „kollégáikkal” „együttműködve” arra kényszerítik őket, hogy – sokszor kisgyerekekkel – a fagyos időben az erdőben éjszakázzanak, ugyanolyan embertelenül járnak el, mint a menedékkérők belépését megakadályozó magyar hatóságok. Ők is sértik a genfi menekültügyi konvenció előírásait.

A lengyel-fehérorosz határnál éjszakázók ugyanúgy nem tettesek, hanem áldozatok, mint a szerb-magyar határnál várakozók.

Utóbbiak a kegyetlen szíriai, afganisztáni stb. rezsimek és a kegyetlen magyar állam, az előbbiek az őket becsapó kegyetlen Lukasenko-rendszer és a kegyetlen lengyel állam áldozatai. Angela Merkel mint még, ügyvezetőként hivatalban levő kancellár az ő érdekükben járt el, amikor telefonon beszélt Lukasenkóval, és jól tette. Akkor is jól tette, ha a lengyel állami vezetők ezt kifogásolták, mert ezzel úgymond legitimálta az EU által el nem ismert Lukasenkót. Számára a Lukasenko által becsapott áldozatok megsegítése volt az elsődleges. Ugyanúgy, ahogy 2015-ben a szíriai menekülteknek segített.

Nem lett volna erre szükség, ha a lengyel állam emberségesen viselkedik ezekkel az emberekkel, átengedi őket a határon, szállást ad nekik arra az időre, amíg elbírálja a kérelmüket. Ez felelt volna meg a genfi menekültügyi konvenciónak. És nem Minszkből, hanem Varsóból repítették volna őket vissza, ha elutasítják a menedékkérelmüket. Az Unió fedezhette volna a költségeket. A gazdag Európa elbírná ezt.

Orosz-török támogatással működik Lukasenka embercsempész hálózata

Hogy került többezer közel-keleti menekült Fehéroroszországba, és onnan a lengyel határra? Ennek járt utána a Der Spiegel annál is inkább, mert a menekültek többsége Németországba készül …

„A beloruszok adják a vízumot, és aztán törökök, szírek, irakiak és libanoniak intézik az ügyet helyben”

– mondja Ibrahim, aki egykor maga is Szíriából menekült Törökországba. Többször megpróbált átjutni a görög határon – sikertelenül. Azóta embercsempészetből él. A Facebookon és a Telegrammon sok oldalt hozott létre – természetesen álnéven. Ezeken az oldalakon migránsok áradoznak arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni az Európai Unióba – Minszken keresztül. Öt nap alatt Berlinben vagy! – hírdeti az egyik oldal. Aztán Isztambul Aksaray negyedében létrejön a személyes találkozó, ahol tisztázzák a fontos kérdéseket: mennyibe kerül az utazás és mikor lehet indulni?

Ibrahim, akinek persze nem ez az igazi neve, egy utazási irodának dolgozik Isztambulban. Az utazási irodát a török maffia üzemelteti, mögötte pedig a titkosszolgálat áll.

Nyár óta sok ilyen utazási iroda nyílt Bejrútban, Irak északi részén Erbilben, Damaszkuszban. Ezek az utazási irodák hasonló idegenforgalmi vállalkozásokkal tartanak kapcsolatot Minszkben. Ahol a turista vízumot a katonai titkosszolgálat adja ki a menekülteknek. Kezdetben minden belorusz utazási iroda szerezhetett ilyen vízumot, de szeptemberben 12-ben maximálták a számukat Minszkben. A vizum ugyanis nagy üzlet: kezdetben 1200-1700 dollárba került, de mostanában már 2500 dollárt kérnek érte Minszkben – mesélték az embercsempészek a Der Spiegel tudósítójának Isztambulban.

Ehhez jön még az 1000 dolláros repülőjegy Isztambulból Minszkbe. Aztán, hogy ott mi történik a menekültekkel az már nem az embercsempészek dolga.

Tranzit csapda

Shimal és családja Észak Irakból érkezett Minszkbe, ahol se szállása se megélhetése nincs. Az embercsempész azt igérte neki, hogy hamarosan Németországba jut feleségével és két kislányával együtt. A Der Spiegel tudósítója megpróbált riportot készíteni a fagyoskodó bevándorlókkal Minszkben, de civilbe öltözött rendőrök durván ráförmedtek és megfenyegették: ha nem tűnik el, akkor „történhet valami kellemetlen”. A Der Spiegel tudósítója az egyike az utolsó mohikánoknak Lukasenka rendőr államában, ahonnan a külföldi sajtó jelentős részét kiutasitották. Legkevesebb 12 belorusz újságírót pedig letartóztattak, akik a menekült problémáról próbáltak meg beszámolni.

Hogy értesül így a világ? Jórészt Lukasenka szigorúan ellenőrzött sajtójából. Az állami televízió abból a táborból tudósít, ahol a határmentén gyülekező menekülteket tartják. A határ átlépését megkísérlő csoportokat a lengyel határőrök keményen visszaverik. A belorusz állami televízió hemzseg ezektől a tudósításoktól, amelyeket a moszkvai televíziók lelkesen átvesznek.

Putyin elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy semmi köze sincsen a belorusz-lengyel válsághoz, de Lavrov külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: fizessen Lukasenkanak azért, hogy nem engedi át a menekülteket az uniós határokon. Lavrov arra hivatkozott, hogy Merkel kancellár hasonló megállapodást kötött Erdogan török elnökkel, és ezen a címen több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól.

Lukasenka régen készült a „migráns hadműveletre”

Az állami Centrkurort vállalat már májusban megkezdte turista vízumok kiadását Észak Irakban – hangsúlyozza a Der Spiegel, melynek tudósítója látott ezzel kapcsolatos dokumentumokat Minszkben. Aztán magán utazási cégeknek is kezdtek kiadni turista vízumokat. Így érkezett körülbelül 15 ezer menekült Minszkbe. Ma már bizonyára többen vannak hiszen sokfelől érkezhetnek menekültek Belaruszba. Ha van pénzük, akkor szállodákban alhatnak, melyeket a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Ez számukra bomba üzlet is hiszen a szankciók által sújtott országot nemigen látogatják a külföldi turisták.

Az utánpótlás kimeríthetetlen olyannyira, hogy Damaszkuszban átmenetileg felfüggesztették a belarusz turista vízumok kiadását – írja a Der Spiegel. „Technikai okokból” Szíria fővárosában egyelőre nem lehet belorusz vízumért folyamodni. Jelenleg 2200 kérvény vár elfogadásra.

Lukasenka hatóságai irányt váltottak: most már nemigen adnak ki egyéni vízumokat hanem inkább csoportos rövid időre szóló engedélyeket kifejezetten „közel-keleti turisták számára.”

A csapdába esett menekültek fűhöz fához kapkodnak Minszkben, ahol nekik kétszer annyit kell fizetni a szállodában mint a helyieknek.

Az Észak Irakból érkezett Shimal 14 ezer dollárt költött arra, hogy Németországba jusson, de Minszkben feladta. Visszarepült Erbilbe, Irak északi kurdok lakta övezetébe.

Miután Lengyelország lezárta a határt, a belorusz titkosszolgálat elkezdte a litván határra szállítani a menekülteket, hátha ott jobb esélyük van. A litván határőrök azonban éppoly határozottan akadályozzák meg a határátlépést mint a lengyelek.

Merkel kancellár telefonon tárgyalt Lukasenka elnökkel, aki közölte: kész tárgyalni az Európai Unióval. Minden bizonnyal pénzt vár Brüsszeltől éppúgy mint Erdogan török elnök, akinek követelését nemrégiben a magyar miniszterelnök is megtámogatta Törökországban.

Kaczynski: hibrid háború zajlik a határon

Lengyelország erős embere szerint a fehérorosz határon „már tart a hibrid háború, de igazi háborútól, melyben fegyvert is használnak nem kell tartani.”Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök helyettesként felügyeli a honvédelmi és a belügyi tárcát is, ezért állásfoglalása különösen jelentős.

Morawiecki miniszterelnök Putyin orosz elnököt vádolta az egész konfliktus megszervezésével. Az orosz államfő sietett kijelenteni, hogy „semmi köze a lengyel – fehérorosz határon kialakult krízishez”, de ezt kevesen hiszik el neki.

A NATO főtitkára is az orosz elnököt szólította fel, hogy sem Fehéroroszországban sem pedig Ukrajnában ne kezdjen hadműveletekbe. Ezt megelőzően Oroszország olyan modern harci gépeket küldött Fehéroroszországba, melyek nukleáris bombát is célba tudnak juttatni. Korábban Putyin és Lukasenka megállapodott abban, hogy fegyveres erőik stratégiáját egyeztetik. Ez a gyakorlatban nem jelenthet mást minthogy Fehéroroszország fegyveres erőit teljes mértékben alárendelik Moszkvának. Érdemes megemlíteni, hogy az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke találta ki a hibrid háborút. Geraszimov tábornok elképzeléseit az oroszok a gyakorlatban is alkalmazzák Ukrajnában, és most már Fehéroroszországban is.

USA diplomácia bajban

A Biden adminisztráció mérsékelni kívánja az orosz ellenességet, melynek a fő szóvivője a NATO-ban épp Lengyelország. Minden bizonnyal erről tájékoztatta Putyin elnököt a CIA igazgatója, William Burns Moszkvában. Ezt követően éleződött ki a helyzet Lengyelország és Fehéroroszország határán. A néhány ezer migráns nem juthatott volna oda az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül.

Alibi diplomácia a propaganda szolgálatában

Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol mind Putyin elnökkel mind pedig a lengyel vezetéssel. Sőt Lukasenka fehérorosz elnökkel is. Viszont rossz a kapcsolata a Biden adminisztrációval és Brüsszellel.

Ezért a propaganda egyertelműen Brüsszel ellen irányul miközben nagyvonalúan megfeledkezik Putyin szerepéről. Csakhogy Jaroslaw Kaczynski hibrid háborúról beszél, és ez nyilvánvaló célzás Oroszországra, melynek elnökét, Putyint személyesen is gyűlöli, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski egykori köztársasági elnök haláláért.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult patthelyzet tulajdonképp mindenkinek megfelel- kivéve a migránsokat, akiket az orosz és a török titkosszolgálat oda szállított.

Mindenki PR sikert arathat a saját nacionalista közvéleménye előtt anélkül, hogy túlságosan sokat kockáztatna.

A magyar alibi diplomácia pompásan hozzájárulhat a választási propagandához hiszen a migráns veszélyt újra elő lehet adni az erre szakosodott kormánypárti médiában. Mindaddig amíg az emberek el nem gondolkodnak azon, hogy miért történik mindez?

Putyin: semmi közünk a fehérorosz migráns válsághoz!

Oroszország majd mindenható ura házi műsorának nyilatkozott. A műsor címe mindent elárul: Moszkva. Kreml. Putyin. Ez majdnem olyan mint a szentháromság. Maga sem hiszi el amit mondott, de ha mégis akkor még sokkal nagyobb a baj.

„Mindenki mindenféle indokkal megpróbál felelőssé tenni minket ezért, de nekünk ehhez semmi közünk sincsen” – hangoztatta Vlagyimir Putyin akit Angela Merkel német kancellár is felhívott az ügyben nyilván, mert úgy gondolta, hogy Lukasenka fehérorosz elnök mögött Putyin áll.

Az orosz elnököt megkérdezték arról is, hogy vajon Lukasenka, fehérorosz államfő  elzárhatja-e a gázvezetéket, mely országán keresztül szállítja az orosz földgázt az Európai Unióba. Putyin azt válaszolta, hogy Lukasenka ezt megteheti, de ezzel megszegne egy nemzetközi szerződést.

Ha semmi köze sincsen az oroszoknak a lengyel-fehérorosz határon kialakult válsághoz, akkor hogy jutottak el a migránsok Törökországból Fehéroroszországba?

Emberek ezreinek utaztatásához nem kellett az orosz és a török titkosszolgálat engedélye?

Miről beszélt Putyin a CIA igazgatójával?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, és ezért jól beszél oroszul telefonon cserélt eszmét minden oroszok urával. Bár a CIA főnök Moszkvában járt, de személyesen nem találkozhatott Putyinnal, akit annyira óvnak a vírustól, hogy nem fogad senkit sem. Épp a vírusra hivatkozva nem utazott el Glasgowba se, ahol környezetvédelmi csúcstalálkozót tartottak. Biden amerikai elnök ezt fel is rótta Putyinnak. Ugyanakkor ő küldte Moszkvába a CIA igazgatóját, hogy valamiféle modus vivendit alakítson ki Oroszországgal.

Az USA ugyanis nem kíván két fronton harcolni.

Számára Kína sokkal fontosabb, mert veszélyezteti Amerika vezető szerepét a világban.

A migránsválság Lengyelország és Fehéroroszország határán azt követően éleződött ki, hogy Putyin tárgyalt Burns CIA főnökkel. Egyáltalán nem kizárt, hogy megállapodtak egy korlátozott hibrid hadműveletben, amelynek célja nem más: pénzt kicsikarni az Európai Uniótól Lukasenka ingadozó rendszerének!

Lavrov és a török példa

Oroszország külügyminisztere nem is nagyon titkolta, hogy a cél: nagy összegű eurós támogatás megszerzése az Európai Uniótól, no meg a szankciók enyhítése.

Lavrov Törökország példáját hozta fel: Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót vágott zsebre miután Merkel kancellár megállapodott vele migráns ügyben az Európai Unió nevében.

Orbán, a hű szövetséges

Bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de a magyar miniszterelnök Erdogan mellett emelt szót mondván: több pénz járna Törökország autokrata elnökének azért, mert az ország területén mintegy 4 millió migránst helyez el, és nem engedi őket az Európai Unióba menni.

Orbán is profitálhat a lengyel-fehérorosz krízisből, mert Brüsszel mindinkább hajlik arra, hogy pénzt adjon a határkerítésre is. Ursula von der Leyen még nem is oly régen elutasította ezt, de Michel, az Európai Tanács elnöke Varsóban már úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak fontolóra kellene vennie a határkerítések finanszírozását.

Lavrov: Brüsszel fizessen Lukasenkának!

„Ha Törökország kaphat pénzt az Európai Uniótól azért, mert leállítja a migránsokat, akkor miért nem kaphat ugyanígy Fehéroroszország is?!” – kérdezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Valójában Lavrov kérdése álságos pontosan tudja, hogy a lengyel-fehérorosz határ konfliktus mögött Putyin orosz elnök áll. A migránsok ugyanis csakis az orosz titkosszolgálat támogatásával érkezhetnek el az Európai Unió keleti határára.

Érdemes megjegyezni, hogy már a korábbi nagy migráns áradat érkezésekor is meggyanúsították Putyin orosz és Erdogan török elnököt azzal, hogy ők szervezték az akciót, melynek keretében több mint egymillióan érkeztek az Európai Unióba. Hasonló vádak fogalmazódtak meg azokkal az iszlamista terrorakciókkal kapcsolatban is, melyeket Párizsban és más európai nagyvárosokban. A francia titkosszolgálat elemzése szerint az Iszlám Állam csakis úgy vált képessé a nagyszabású terrorakciók megszervezésére és végrehajtására, hogy fegyvereket és logisztikai segítséget kapott az orosz és a török titkosszolgálattól.

Merkel kancellár oldotta meg a válságot amikor alkut kötött Erdogan elnökkel: az Európai Unió jelentős összeg kifizetéséért cserébe mentesül az újabb migráns hullámoktól. Erre célzott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót alkudott ki Brüsszeltől.

Hibrid háború a határon

Megvédjük Európát – hangsúlyozta Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki Putyin elnököt vádolta a drámai helyzetért. Ursula von der Leyen asszony is hibrid háborúról beszélt a lengyel-fehérorosz határ krízis kapcsán.

A hibrid háború gondolatát Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök fejlesztette stratégiai irányvonallá Oroszországban. A gyakorlatban először Ukrajnában próbálták ki. Ez a hadviselés az ellenfél szisztematikus kifárasztására és legyengítésére nem pedig a legyőzésére törekszik.

Érdekes, hogy a CIA igazgatója nemrég Putyin elnökkel tárgyalt Moszkvában. Regionális problémákat is megvitattak- közölte Peszkov, az orosz államfő szóvivője. Akkor mindenki Ukrajnára gondolt, de egyáltalán nem kizárt, hogy Fehéroroszország is szóba került.

Putyin és Lukasenka nemrég közölte: a két állam közös stratégiát dolgozott ki. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Putyin immár Fehéroroszország fegyveres erői felett is rendelkezik.

Lukasenka: nem vagyok őrült!

Fehéroroszország elnöke jellemző módon a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) nevű orosz lap főszerkesztőjének nyilatkozott.

Elmondta, hogy tudja: „Fehéroroszországnak hol a helye”. Képmutatóan hozzátette:

„nem szándékozunk megtámadni Lengyelországot!”

Ezt nehezen is tehetné hiszen Lengyelország a NATO tagja vagyis az USA-nak a megtámadott tagállam segítségére kellene sietnie.

„Nem fogunk letérdelni!” – hangsúlyozta Lukasenka, akinek rendszerét számtalan szankció sújtja, mert a legutóbbi választáson csak csalással szerzett többséget. Ebben is Putyint utánozza, aki szintén rendszeresen meghamisítja a választási eredményeket.

Mindkettejük mestere e téren is Joszif Sztálin volt. Ő ugyanis kijelentette:

„nem az a fontos, hogy ki hogy szavaz, hanem az, hogy ki számolja össze az eredményeket!”

Lukasenka pénzét zárolták Svájcban

A belorusz diktátor és a fia be sem léphet Svájc területére, mert brutálisan elnyomja a tiltakozást hazájában. A tüntetők már hónapok óta követelik az elnök lemondását egy meghamisított választás után Fehéroroszországban.

Svájcot mélységesen érinti az, ami Fehéroroszországban történik, és azt szeretné, ha a hatalom és a polgári társadalom párbeszédet folytatna egymással – közölte a világgal a svájci kormány. Egyidejűleg követelik a tüntetéseken letartóztatott foglyok szabadon engedését és a brutális bánásmód megszüntetését a börtönökben Fehéroroszországban – írja a Reuters.

„Tavaszig végetérhet Lukasenka uralma!”

Ezt nyilatkozta az ellenzék vezetője Litvániában, ahova a hatalom terrorja elől menekült. Szvetlana Tyihanovszkaja a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy stratégiájuk változatlan: „nyomás gyakorlás, tárgyalások és azután új választások”.

Lukasenka elnök, aki 26 éve van hatalmon Fehéroroszországban, esküdözik, hogy új választásra csak a holttestén keresztül kerülhet sor. Lukasenka élvezi Putyin támogatását, de az Európai Unió és az USA – Svájchoz hasonlóan – szankciókat vezetett be vele szemben és nem ismeri el az elnökválasztás eredményét, mert azt Lukasenka emberei minden bizonnyal meghamisították Fehéroroszországban.

Beindult az orosz atomerőmű – szomszédban jód tablettákat osztogatnak

Belarusz első atomerőműve immár áramot szolgáltat – közölték Minszkben. A szomszédos Litvániában 500 ezer embernek jód tablettát osztanak szét a határ övezetben.

Új Csernobiltól tartanak a Baltikumban, mert az atomerőmű mindössze 20 kilométerre működik Litvánia határától. Ahol még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy 1986-ban a csaknem végzetes nukleáris baleset Csernobilban nemcsak Ukrajnában okozott óriási károkat hanem a szomszédos Belarusz egyharmadát is súlyosan érintette. A balti államok többször is tiltakoztak az orosz atomerőmű ellen mondván, hogy működése egyáltalán nem biztonságos.

Belarusz energia szükségletének egyharmada

Ha majd teljes kapacitással működik az atomerőmű, akkor jelentős mértékben megnövekszik az ország energia függetlensége – erre hivatkozik Lukasenka elnök kormányzata, amely korábban megrendelte az erőművet az oroszoktól. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy az ötlet nem is Lukasenka fejében fogant meg hanem Putyinéban. Az orosz elnök azért tett visszautasíthatatlan ajánlatot a tőle ezer szállal függő Belaruszia államfőjének, hogy ezzel végképp magához kösse az egykori szovjet tagállamot. Az atomerőművet az orosz Roszatom építette csekély 11 milliárd dollárért. Belarusznak természetesen nem volt ennyi pénze. A hitelt az oroszok nyújtották – „igen előnyös feltételek mellett.” Nyilván azért is képeznek államtitkot, mert a feltételek különösen előnyösek Európa egyik legszegényebb állama, Belarusz számára.

A Rosatom természetesen azt állítja, hogy nevetségesek az uniós tagállamok félelmei az atomerőművel kapcsolatban.

Geopolitikai kihívás

Ezt írta Twitteren Linkevicius litván külügyminiszter, aki szerint cinikus akcióról van szó, mert anélkül indították be az atomerőművet Belaruszban, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kifogást tisztázták volna. A litván külügyminiszter rögtön azt is közölte, hogy leállítják az energia importot Belaruszból. Lettország fővárosában, Rigában ugyanezt közölték.

Litvániában szervezkedik a belarusz ellenzék

Az atom vitára elmérgesedett légkörben kerül sor, mert Lukasenka elnök menekülésre késztette ellenfeleit, akik a választások tisztaságát kifogásolták és számtalan tüntetést szerveztek emiatt Minszkben és más városokban. A belarusz ellenzék vezére, Szvetlana Cihanovszkaja Vilniusban él, és követeli Lukasenka távozását. A belarusz választásokat sem az USA sem pedig az EU nem ismeri el, Putyin viszont folyamatosan támogatásáról biztosítja Lukasenka elnököt, akit nem is oly rég a magyar miniszterelnök is meglátogatott.

Meghalt a tüntető, aki „a börtönben leesett az ágyról”

Belaruszban Lukasenka kormányzata folytatja a kíméletlen elnyomást: a rendőröknek kiadták a parancsot, hogy csapjanak oda! A tüntetések során is brutálisak, de az igazi verés a börtönben következik.

Meghalt egy tüntető Minszkben, akiről hivatalosan azt állítja a hatóság, hogy a börtönben leesett az ágyáról.

Gyenyisz Kuznyecov átlagember volt, politikailag nem különösebben aktív. De részt vett egy tüntetésen, ahol tiltakoztak Lukasenka elnökké választása ellen. Elkapták. Rendőri minősítés: huliganizmus! Mint a szovjet időkben …

Bevitték a hírhedtté vált minszki börtönbe, ahonnan azután be kellett szállítani a központi kórház intenzív osztályára. A rokonoknak az orvosok elmondták, hogy minden bizonnyal brutális verés áldozata lett. Koponyája több helyen is betört, testét véraláfutások borították. Eltört a jobb csípőcsontja is. Amikor beszállították a kórházba még az eszméleténél volt, és elmondta az orvosoknak: a rendőrök verték meg a börtönben! Azután elveszítette az eszméletét, és négy napra rá meghalt.

Az ellenzék külföldi segítségben bízik

Szép szavakban nincs is hiány: a nyugati nagyhatalmak nem ismerik el Lukasenka elnökségét. Macron francia elnök amikor a Baltikumban járt, találkozott a belarusz ellenzék néhány vezetőjével. Utána felhívta Putyin elnököt, akitől azt kérte: közvetítsen az ellenzék és Lukasenko között. Minden oroszok elnöke erre nem volt hajlandó: ő a maga részéről maximálisan támogatja Belarusz elnökét. A belarusz rendőrség tisztikarának jó részét az oroszok képezték ki. Putyin tanácsadói ma is nagy szerepet töltenek be a belügyben Minszkben.

Putyin pozíciója is egyre bizonytalanabb

A gazdaság mélyrepülése és a Covid-19 vírus válság megrendítette a bizalmat minden oroszok elnökében is, aki ennek következtében egyre jobban támaszkodik a fegyveres erőkre – mindenekelőtt a titkosszolgálatra. Mindent el is követnek az ellenzék megfélemlítésére – éppúgy mint Belaruszban. Navalnijt, az ellenzék egyik vezetőjét Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól. Csak Merkel kancellár közbeavatkozásának köszönheti az életét. Nyizsnyij Novgorodban az ellenzéki sajtó ellen indítottak offenzívát. Brutális házkutatás során életveszélyesen megfenyegették egy ellenzéki portál főszerkesztőnőjét, aki ezt követően a helyi rendőrség székháza előtt felgyújtotta magát! A halálomért Oroszország a felelős – írta  búcsúlevelében az ellenzéki újságírónő, aki éppúgy Putyint vádolta mint Oroszországban Navalnij a rendőrség brutális fellépéséért.

A Fidesz fű alatt tovább vállalhatatlan haverjainak

Tudjuk jól Orbán Viktortól, hogy nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit tesz; de azért ez mégiscsak erős. A Fidesz vezérkar ugyanis miközben a nyilvánosság előtt igyekszik európai arcot mutatni, sutyiban azért tovább csencsel és asszisztál azoknak a haverjaiknak, akik vállalhatatlanságuk miatt kiiratkoztak az európai szalonból.

Mindez nem holmi magyarosan ügyeskedő pávatánc, hanem elvtelen üzletelés és veszélyes szövetkezés azokkal, akik a birodalom sötét oldalán állnak. Erről pedig jó, ha mindannyian legalább tudomással bírunk.

Legutóbb a Politico adta hírül és kevesen vették észre, hogy a Fidesz EP-delegációjának vezetője, Deutsch Tamás a néppárti közösség egyik legutóbbi ülésén a nyilvánosság előtt védte meg például az Orbán Viktorral jó barátságban lévő – szintén néppárti – bolgár miniszterelnököt, Bojko Boriszovot, mondván az Európai Néppártnak kollektíven kellene kiállnia a pártcsaládhoz tartozó kormányfő mellett az őt ért támadásokkal szemben.

Nos, ez a „támadás” annyit jelent, hogy számos EP-képviselő szolidaritást nyilvánított a bolgár ellenzék mellett, amely sokadik hónapja tüntet Boriszov ellen, a hatalmon lévőket maffiakapcsolattal, a korrupcióval szembeni reform megakadályozásával és a szólásszabadság elnyomásával vádolva. Az alapvetően békés demonstrációk során legutóbb több civil is megsérült a karhatalom fellépése miatt.

A Fidesz számára azonban mindez nem számít, a Boriszovval meglévő emberi és vélhetően üzleti viszony nekik bőven megéri, hogy szembemenjenek az európai értékekkel és elvárásokkal.

Lelkük rajta. De nem ez volt az egyetlen fű alatti lépés, a magyar kormány ugyanis a mai napig nem ítélte el hivatalosan, egyértelműen és világosan a belorusz rezsimet és a hatalmi erőszakot.

Igaz ugyan, hogy az Unióban megszavazták a Lukasenkával szembeni lehetséges szankciókat, de közben a pult alatt mindent elkövetnek, hogy kedvezzenek neki. És higgyék el, ez tényleg nem valami rafinált többkulacsos játék, amelynek a végén a magyarok szokás szerint előbb lépnek ki a forgóajtón, minthogy bemennek. Ez puszta pénzsóvár elvtelenség.

Amikor Orbán Viktor a V4-ek lublini találkozóján a belorusz kapcsolatokról beszélt, akkor persze gyorsan bebújt az ezügyben karcos véleményt képviselő lengyelek szoknyája mögé, de onnan kikukucskálva már inkább azt tartotta fontosnak, hogy a Lukasenkával meglévő gazdasági kapcsolatokat ápolni és fejleszteni kell.

Hogy közben vélhetően csalással maradt hatalmon a belorusz vezér, az ellenzékieket pedig hol megverik, hol állami csuklyások rabolják el és viszik Isten tudja hova, az Orbánnak ezek szerint vajmi keveset számít. Csak a pénz. Az legyen rendben, a többi mehet a szőnyeg alá.

Nincs az a diktatúra, amelyiknek nem hajtunk fejet, ha megfizetik.

Szomorú ez. Mert rövid ideig-óráig talán még hoz is némi hasznot – a haveri köröknek persze -, de hogy ezzel a magatartással hosszú távon teljesen elszigetelődünk az európai közösségben és végül visszafordíthatatlanul az európai szalonon kívül találjuk magunkat, az kétségbevonhatatlan.

Orbán legnagyobb tévedése nem is ez, hanem hogy azt hiszi, ezek az újdonsült barátai majd befogadják a körbe és megvédik, amikor szükség lesz rá. Pedig úgy fogják adott esetben arrébb pöckölni, mint a szotyihéjat szokták a felcsúti VIP-páholyban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!