Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Búcsú Beátától, jön Kaczynski?

0

A Legfelső vezér alászáll: ő lesz a miniszterelnök – ezzel az ironikus címmel közölt cikket a kormánypárti Sieci Prawdy. A lap szerint a váltásra november közepén kerül majd sor amikor Beata Szydlo kormánya második évfordulóját ünnepli.

Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes a közszolgálati televíziónak nyilatkozva megerősítette: lesz kormányátalakítás. Azt azonban nem mondta, hogy új miniszterelnöke is lesz Lengyelországnak.

Jaroslaw Kaczynski nincs kényszerhelyzetben hiszen

a kormánypárt népszerűsége töretlen: mintegy 40 százalékos támogatottságra számíthat

annak ellenére, hogy éppoly elszántan csatázik Brüsszellel mint a magyar kormány.

Mi lesz Beata Szydlóval, akit Kaczynski a mélyből emelt fel, és aki mindig elszántan és hűen szolgálta Lengyelország legfelső vezérét? A hírek szerint Brüsszelbe készül, az Európai Parlamentben folytatná pályafutását.

Ő lesz a kormánypárt listavezetője a 2019-es európai választásokon. A hírek szerint gőzerővel tanul angolul. Változik-e valami Varsóban, ha Kaczynski átveszi a miniszterelnöki posztot? Aligha. Eddigis az volt a helyzet , hogy Beata Szydlo csak azután foglalt állást bármilyen fontos kérdésben, hogy előtte kikérte a legfelső vezér, Kaczynski véleményét Varsóban.

Felgyújtotta magát egy férfi Varsóban

0

Csütörtökön egy hivatali épület előtt gyújtotta fel magát egy férfi Varsóban – jelentette szemtanúkra hivatkozva a francia hírügynökség.

Az esetet később megerősítette a lengyel rendőrség is – írja az MTI. A férfi nem halt meg, de állapota súlyos, kórházban kezelik. Valószínűleg politikai tiltakozás állhat a háttérben, amire abból következtetnek, hogy kormányellenes röplapokat találtak mellette a földön.

Az iratok szerzője tiltakozik például az ellen, hogy „a hatalom korlátozza a polgári jogokat… megsértik a demokrácia szabályait… az alkotmányt… megsemmisítik a bíróságok függetlenségét és az alkotmánybíróságot”. A röplap felszólítja a kormánytöbbséget vezető konzervatív Jog és Igazságosság pártot, hogy működjön a demokratikus jogállam keretei között.

Azt még nem lehet tudni, hogy az ismeretlen férfi-e a röplapok szerzője, és hogy tényleg politikai tiltakozás miatt gyújtotta-e fel magát, az ügyet ugyanis még vizsgálják – mondta egy rendőrségi szóvivő.

Zaklatják Lengyelországban a kormányellenes tüntetőket

0

A hatóságok megfigyelés alatt tartják, zaklatják és üldözik a tüntetőket Lengyelországban, hogy feloszlassák, illetve megelőzzék a tömegtüntetéseket – ez áll az Amnesty International friss jelentésében.

Tüntetés Poznanban a bírósági reform ellen
Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk

2016 óta rendszeresek a tüntetések Lengyelországban, alkalmanként több ezer, van, hogy több tízezer ember vonult az utcára, hogy békésen tiltakozzon az elnyomó jogszabályok, többek között a nők jogaival kapcsolatos törvények és a jogállamiságot veszélyeztető törvényjavaslatok, például a bírósági reform ellen. Az ENSZ és az EU is elismerte, hogy a tömegtüntetéseknek volt köszönhető, hogy utóbbit az elnök végül nem írta alá.

Az Amnesty International friss jelentése szerint egyre nő a kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a tüntetéseket.

„A rendőrség megfigyeli, zaklatja, sőt, üldözi a tüntetőket pusztán azért, mert kimondják, amit gondolnak”

– mondta Barbora Černušáková, az Amnesty International Lengyelország-szakértője.

Tüntetés 2017 júliusában
Fotó: Pixabay

A jelentés szerint, amikor júliusban több mint 50 lengyel városban tüntettek az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető kormányjavaslatok ellen, akkor a kormány rendőri intézkedésekkel sértette meg a tüntetők szólásszabadságát és a gyülekezési jogukat.

Fémkerítéseket emeltek, hogy a parlamenttől távol tartsák a tüntetőket, és több száz rendőr járőrözött, hogy fizikailag is megakadályozzák a gyülekezést.

Kordonnal zárták le utcákat, fizikailag és verbálisan fenyegették a tüntetőket,

valamint körülvették, vagy más módon kordában tartották őket – áll a jelentésben. Egy nőt állítása szerint meg is vertek, amikor a tüntetéseket fényképezte.

„Én csak álltam ott, amikor

az egyik rendőr bármiféle előzetes figyelmeztetés nélkül megragadott, és nekilökött egy közlekedési lámpa oszlopának. Arcon vágott.

Nem álltam ellen” – mondta. A rendőrök később azt mondták: erre nincs semmi bizonyíték.

Gyertyás virrasztás a bírósági reform ellen
Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk

Új törvényekkel is szigorítják a gyülekezési jogot. 2016 decemberében fogadta el a lengyel parlament a jogszabályt, amely a „ciklikus tüntetéseket” részesíti előnyben, vagyis azokat, amelyeket ugyanazok az emberek ugyanazon a helyen, évente többször szerveznek.

Ilyenek pedig általában a kormánypárti menetek, amelyek más tüntetések rovására élveznek előnyöket.

Az ezek ellen valló tüntetések tilalma ellenére rendszeresen tartottak ellendemonstrációkat. Több tucat ellentüntetőt állítottak bíróság elé kisebb vádakkal, mint például „a jogos gyülekezés akadályozása”, illetve bűncselekmény, például „egyházi törvény rosszindulatú akadályozása” vádjával, mivel a havonta megrendezett kormánypárti felvonulást vallási menetnek nevezték.

Forrás: Wikimedia Commons

A békés tüntetések fizikai megakadályozása mellett a hatóságok a tüntetőket intenzív felügyelet és megfigyelés alá vonja, többek között követik őket, felmennek a lakásukra. Sokukat meg is vádolták, és bírósági eljárást indítottak ellenük. Barbora Černušáková szerint

„a lengyel kormány megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik békésen szeretnének tüntetni.”

Azt mondta: „Az, hogy a békés tüntetőket kriminalizálhatják pusztán azért, mert a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jogukat gyakorolják, sötét képet fest a mai Lengyelországról. Ezek a kisstílű és bosszúvágyó vádak híven tükrözik a civil társadalom számára biztosított zsugorodó teret, és azonnal ejteni kell őket.”

Aláírta a lengyel elnök a civilellenes törvényt

0

A radikális, populista jobboldal által vezetett Lengyelországban is korlátozni akarják a civilek munkáját.

Andrzej Duda elnök aláírta a civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvényt, amellyel  a kormány az általa nemkívánatosnak tartott csoportok tevékenységét akarja akadályozni.

A törvény értelmében egy

új, állami intézményt hoznak létre a civileknek szánt támogatások elosztására,

a Szabadság Nemzeti Intézetét, amely a miniszterelnöki hivatal mellett működik majd. Ez osztja majd szét a közpénzeket és az európai uniós támogatásokat a civil szervezetek között.

A törvény előterjesztő Piotr Glinski kormányfőhelyettes és kulturális miniszter azt mondta, hogy a NIW kis regionális projektekre, helyi akadémiákra, önkéntes tevékenységekre és fogyasztóvédelemre fog összpontosítani. Szerinte az új rendszer „igazságos és jól kiegyensúlyozott” lesz, miközben a civilek szorosan nyomon követhetik a pénz szétosztását.

Bírálói szerint viszont

a törvény célja, hogy a kormány politikai ellenőrzése alá vonja a civil, vagyis nem kormányzati szervezeteket.

Nemzetközi jogvédő csoportok és a civilek lengyelországi szövetsége is azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy vétózza meg a törvényt, amely szerintük káros hatással lesz a civil szervezetek fejlődésére.

Egy polgárjogi aktivista a törvényt „orwelli ötletnek” nevezte, amelynek célja felügyelni, hogy a civilek követik-e a kormányzó radikális jobboldali, populista Jog és Igazságosság (PiS) párt irányvonalát. A

lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért szerint a törvény hátat fordít a civil társadalom támogatása eszméjének, és

rendszerszintű fenyegetést jelent

a lengyelországi civil szervezetek független működésére és fejlődésére.

Az Európai Unió többször bírálta az elmúlt időszakban a lengyel kormányt, amely elemzők szerint sok szempontból a magyarokhoz hasonló. Jogvédők a magyar civiltörvényt is rendszeresen bírálják, sokan egy oroszországi törvényhez hasonlították.

„Az euró a gazdag országoknak való”

0

Lengyelország viszont az EU hét legszegényebb állama között van – ezt mondta Ryszard Czarnecki a lengyel kormánypárt európai parlamenti képviselője.

Czarnecki erről a Politico európai kiadásának beszélt, amely összeállítást közölt arról, hogy az EU keleti felén melyik állam milyen álláspontot foglal el az euróval kapcsolatban. Ez még azokban az országokban is érdekes, mint Szlovéniában és Szlovákiában, ahol ez a kérdés már eldőlt, hiszen mindkét állam tagja az euróövezetnek. Csakhogy Emmanuel Macron francia elnök

meghirdette a kétsebességes Európát,

és ez igen eltérő visszhangot váltott ki az egykori szocialista országokban. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök egyenesen azt vizionálta, hogy a kétsebességes Európa elvezethet oda, hogy az Európai Unió felbomlik.

A magyar álláspontot Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője mondta el a Politiconak: az euróövezetbe való belépés a szerződés szerint kötelező, a kérdés az, hogy mikor kerül rá sor. Erről a közgazdászok vitatkoznak még. Integrációt akkor akar a magyar kormány, ha ez számára előnyös: közös védelmi politika, közös határvédelem – mondta.

A Politico egyébként egyértelműen az euroszkeptikusok közé sorolja Magyarországot és Lengyelországot.

A skála másik végén van az EU három legszegényebb állama, mely maximálisan pozitív véleménnyel van az euróövezetről és szívesen csatlakozna, csakhogy Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben sokkal kevésbé képes teljesíteni a kritériumokat.

Romániában a lakosság 64%-a támogatja az eurócsatlakozást, Horvátországban ez a szám 52%, Bulgáriában 50%. Mindhárom ország polgárai szeretnének csatlakozni a mag-Európához, de gazdaságuk elmaradottsága ezt nem könnyíti meg.

Középen helyezkedik el Csehország és Szlovákia. Csehországban a polgárok rettentően szkeptikusak: alig 29% az euró támogatottsága. A baloldali kormány ennek ellenére támogatná a közeledést a megújult német-francia tandemhez. Csakhogy hamarosan választások lesznek Csehországban. Andrej Babis populista politikus a fő esélyes, aki kerek-perec

elutasította Macron reformterveit.

Ő is felvetette: ha Európa kétsebességes lesz, akkor néhány tagállam kiléphet. Abban, hogy Csehország ezek közé tartozna, sokan kétkednek, mert az ország gazdasága teljes szimbiózisban él Németországgal. Babis pedig nemcsak populista politikus, de Csehország egyik leggazdagabb embere is, akinek a vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik. Aligha kockáztatná meg a kilépéssel járó zűrzavart.

Szlovákia már bent van az euróövezetben, de attól tart, hogy a kétsebességes Európában a külső körbe kerül. Épp ezért a Politiconak nyilatkozó szlovák kormányzati emberek azt hangsúlyozzák: Szlovákia a belső körbe kíván tartozni.

A visegrádi egység tehát fikció,

hiszen az egyik véglet Lengyelország, amely a teljes elutasítás alapján áll, míg a másik oldalon a Fico-féle Szlovákia, mely maximális együttműködésre törekszik az EU magjával, a német-francia szövetséggel.

Lengyelország 30 ezer jól fizető állást nyerhet a brexittel

0

A világ legnagyobb pénzintézete, a JP Morgan Chase&Co többezer pénzügyest alkalmaz majd, ha megnyitja új kelet-európai központját Varsóban.

A szerződést már aláírtuk- mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes a közrádióban. Emlékeztetett arra, a svájci UBS, amely méretei alapján szintén benne van az első tízben a nagybankok világ listáján, már megnyitotta központját Krakkóban. A Goldman-Sachs, amelynek emberei Donald Trump legfontosabb tanácsadói hamarosan leépíti londoni irodáját. Ott jelenleg 3000-en dolgoznak, de ennek felét a brexit miatt átirányítják a kontinensre. Lengyelország itt is többszáz jólfizető állásra számíthat- hangsúlyozta Mateusz Morawiecki, aki szerint összesen 30 ezer pénzügyes állás lehet Lengyelország haszna a brexitből. A New Yorki Bloomberg hírügynökség érdeklődött a londoni Cityben, hogy mi a helyzet, se senki se akart neki nyilatkozni hiszen a leépítés sehol sem örömünnep. De mit is jelent a jó fizetés a pénzügyi szektorban manapság?

A kezdő fizetések a londoni Cityben úgy évi 62 ezer dollár körül vannak. Lehet ugyanennyit keresni Varsóban vagy Krakkóban ? Elvben lehet, mert

a csúcs fizetés ebben a kategóriában havi 5000 dollár körül van.

Az alsó határ viszont csak havi 1400 dollár. Ez már közelebb van a kelet-európai realitásokhoz. Mint ahogy az is, hogy a lengyel Pekao pénzintézet azokat a honfitársait akarja haza csábítani előnyös ajánlatokkal, akik évek óta a londoni Cityben dolgoznak, és most a brexit miatt kérdésessé vált a jövőjük. Konkrét számokat itt nem mondtak a Bloomberg tudósítóinak hiszen egyéni elbírálás alapján döntenek arról, hogy melyik pénzügyi szakértő mennyit is ér meg a Pekao pénzintézetnek Lengyelországban.

Lengyelország tehát 30 ezer pénzügyes „menekültre” számít a brexit nyomán,

de az igazi nyertes Németország lesz. A Bloomberg korábban beszámolt arról, hogy Frankfurt jelentős részben átveheti London szerepét mint az Európai Unió pénzügyi központja. Annál is inkább, mert Németország Európa vezető gazdasága, mely sokkal szorosabban együttműködik a többi állammal mint Nagy Britannia, melynek külkereskedelme nagyobb részt az EU-n kívüli államokra jut. Frankfurt vonzerejét az is növeli, hogy ott van az Európai Központi Bank. Ez távolról sem játszik olyan jelentős szerepet a globális pénzügyekben mint a Fed, a ” nagy testvér”, de a jelentősége egyre növekszik főként, ha Macron francia elnök reformjai legalább részben megvalósulnak és lesz közös pénzügyminisztere az eurozónának, aki minden bizonnyal a németek közül kerül majd ki…

Újra vizsgálhatja az EU a lengyel jogállamiságot

0

Várhatóan arra fogja kérni az Európai Bizottság az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsot, hogy szeptemberben ismét tűzze napirendre a lengyel jogállamiság kérdését.

Névtelenséget kérő uniós források az MTI szerint azt közölték: a testület tagjai valószínűleg abban fognak megállapodni szerdai ülésükön, hogy felkérik a tanácsot,

vitassák meg Lengyelország ügyét

a tagállamok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek szeptember 25-i találkozóján.

Azt mondták, az Európai Bizottság fokozni kívánja a nyomást Lengyelországra azzal, hogy kikéri a tagországok véleményét, szerintük miként kellene a továbbiakban eljárni, amiért a lengyel kormány semmibe veszi a jogállamiság elveit.

Néhány hónappal ezelőtt egyszer már a tanács elé terjesztették a lengyel kérdést, és Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke akkor arról számolt be, hogy

az uniós tagállamok többsége támogatta a fellépést Lengyelországgal szemben.

Az Európai Bizottság már többször kilátásba helyezte Lengyelországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindítását. Ez olyan eljárást tesz lehetővé, amely – az európai alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár

az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.

Ehhez azonban a többi tagország egyhangú támogatására van szükség, ami erősen kétségs, többek között Magyarország ellenállása miatt.

Az utóbbi időben az unió részéről sok bírálat érte a varsói kormányt, elsősorban amiért

szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét.

A lengyel vezetés szerint a vonatkozó törvénymódosítások ugyanakkor tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Uniós szolidaritást vár a kormány

0

Az eddigi 800 millió euróba kerülő határvédelmi költségek felére tart igényt a kormány az uniótól az európai szolidaritás jegyében: erről ír levelet Orbán Viktor Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek – jelentette be a Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter szerint a gazdasági adatok jók.

Az elmúlt két évben a magyar kormány – nagyrészt egyedül finanszírozva – 800 millió eurót (270 milliárd forintot) költött a határvédelemre. Az európai szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia – mondta Lázár János. Orbán Viktor ezért levelet ír az Európai Bizottság elnökének, azt kérve, hogy

a pénz felét, 400 millió eurót kapja meg a közösségi kasszából.

Az illegális határátlépők folyamatosan jönnek, bár kevesebben, mint korábban, augusztus végéig 773-an voltak. Jelenleg 680-an tartózkodnak Magyarországon.

A kancelláriaminiszter beszámolt az új gazdasági adatokról. Eszerint

az első fél évben 140 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be,

az államadósság 74 százalék. Eddigi legalacsonyabb szintjén tart a munkanélküliség, már 40 ezerrel kevesebb a közfoglalkoztatott, így 70 százalékhoz közelít a munkaképesek közt az állásban lévők aránya. (Arról nem beszélt Lázár, hogy valószínűleg minden eddig becsültnél többen, 600 ezren dolgoznak külföldön.)

A kormány megerősítette szolidaritását a Németország és az EU által „méltánytalanul és kettős mércét alkalmazva támadott” Lengyelországgal – mondta Lázár János. (Erről itt és itt írtunk legutóbb.)

Menesztették a turisztikai hivatal antiszemita elnökét

0

Botrányos. Ezt írta a Twitteren Lengyelország turisztikai minisztere amint elolvasta a Nemzeti Turisztikai Hivatal elnökének interjúját.

A miniszter közölte: azonnali hatállyal leváltja a Nemzeti Turisztikai Hivatal főnökét, aki március óta volt a vezetője az intézménynek. Marek Olszewski a Gazeta Wyborcza című liberális lapnak a következőt nyilatkozta:

„A célom az, hogy Lengyelország vonzó oldalát mutassam be a külföldieknek. Auschwitz nem tartozik ezek közé. Ott a mártíromságról van szó. Különben is nem a zsidó elit szenvedett igazán azokban az időkben hanem a lengyel! A zsidó elit szinte teljesen fennmaradt!” Azzal is eldicsekedett az antiszemita hivatalnok, hogy

a varsói a Zsidó Múzeumot is törölte a látnivalók listájáról! 

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, melyet a nácik szinte teljes egészében kiirtottak. Ennek a fő szimbóluma Auschwitz, ahol több mint egymillió férfit, nőt és gyereket gyilkoltak le. Itt veszett el a magyar zsidóság jórésze is a holokauszt idején. Auschwitz, mint mementó eddig szerepelt azon a listán, mely azokat a látnivalókat tartalmazza, melyeket Varsó hivatalosan megtekintésére ajánl a turistáknak.

A miniszternek nem volt tudomása arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Hivatal főnöke törölte Auschwitzot és a varsói zsidó múzeumot a listáról. Rögtön intézkedett a korábbi állapot helyreállítására. A Turisztikai Hivatal főnöke a jobboldali kormánypárt tagja, és többször indult önkormányzati választáson a párt színeiben. Korábban a lengyelországi zsidó közösség levélben fordult Kaczynski pártvezérhez, hogy panaszt tegyen az antiszemita jelenségek miatt. Választ nem kaptak. Lengyelország miniszterelnöke itt volt Budapesten amikor Netanjahu izraeli kormányfő találkozott a visegrádi vezetőkkel. A tanácskozáson a visegrádi vezetők szentül megígérték: fellépnek minden antiszemita megnyilvánulás ellen!

A lengyel elitben nagy hagyománya van az antiszemitizmusnak: a holokauszt után több pogrom is volt az országban- halottakkal.

A Lengyelországot kormányzó kommunista párt többször is folytatott antiszemita kampányt, az egyik frakció, melyet az akkori belügyminiszter vezetett, nyíltan antiszemita volt. Lengyelországban az egykor virágzó, több mint 5 milliós zsidó közösség pár ezer főre apadt. A döntő többségüket a nácik megölték. A megmaradtak közül sokan emigráltak Nyugat Európába, az USA-ba vagy Izraelbe. A zsidó államban nagy felháborodást váltott ki a legújabb antiszemita nyilatkozat Lengyelországban, pontosan ott, ahol az európai zsidóság legnagyobb temetője van.

Merkel: Nem hallgathatunk csak a béke kedvéért

0

A kancellár, aki hamarosan a választói elé áll (szeptember 24-én), sajtóértekezletén sok kemény kérdést kapott.

A korábbi időszakban kímélték őt, de most mind a menekültek ügyében, mind az európai kérdésekben keményen faggatta őt a sajtó, amelynek csalódnia kellett. Merkel kancellár szokásához híven nem közölt semmi szenzációsat. Csak elmondta, hogy Lengyelország jogi reformjainak ügyében nem lehet megoldás az, ha

„nem mondunk semmit, csakhogy a béke fennmaradjon”.

Az európai reformok ügyében is igen óvatosan fogalmazott. Kiderült: Németország nem olyan reformot akar mint Franciaország.

Németország nem akar pénzt adni az eurozónának, nem akarja átvállalni annak adósságait.

Ehelyett Schauble pénzügyminiszter tervét támogatja, amely egy olyan Európai Pénzügyi Alapot hozna létre, amely ellenőrző funkciót gyakorol a tagállamok pénzügyei felett. Ennek nem örülne sem Franciaország, sem Olaszország, ahol hatalmas az államadósság és a költségvetési deficit 3%-os előírását évek óta nem teljesítik.

Merkel ugyanakkor támogatásáról biztosította Macron francia elnöknek azt a tervét, hogy

legyen egységes pénzügyminisztérium az eurozónában.

Nem hagyott kétséget afelől, hogy a közös pénzügyminiszter mindenképp német lenne.

Az utóbbi években jobban mennek a dolgok, nagy reformok ezért nem szükségesek – ez volt Merkel álláspontja. A választások után kiderül, hogy ezt csak a választók megnyugtatására mondta, vagy csakugyan komolyan gondolja.

Októberben az uniós csúcson Macron elnök szeretné elindítani a kétsebességes Európa programot. Abból, amit Merkel kancellár most mondott, aligha következik, hogy ebben számíthat Németország támogatására. Anélkül pedig semmi sem megy Európában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!