Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Lerombolnák Varsó jelképét

0

A jobboldali populista lengyel kormány két befolyásos tagja is lerombolná a varsói Kultúrpalotát, a lengyel főváros látképét uraló 237 méteres felhőkarcolót, amely 1955-re épült fel „Sztálin és a szovjet nép ajándékaként”.

Fotó: Németh Róbert

Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter azt mondta, hogy ő a kommunista uralom maradványaként tekint az épületre, és

azt szeretné, ha eltűnne Varsó központjából.

Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter már előző nap úgy nyilatkozott, hogy pártolná a 42 emeletes felhőkarcoló eltüntetését.

A felhőkarcoló nagyon hasonlít hét, Moszkvában található épületre, például a Lomonoszov Egyetemre. Itt tartották a lengyel kommunista párt kongresszusait, de a háromezer férőhelyes nagyteremben koncerteket is tartottak, fellépett itt Marlene Dietrich, Charles Aznavour és a Rolling Stones is.

Az épületben most egyetemi tanszékek, színháztermek, mozik, éttermek, kiállítótermek működnek,

van benne uszoda, és itt van számos intézmény székhelye.

Fotó: Németh Róbert

A Kultúrpalota a sztálini totalitarizmus szimbólumaként vegyes érzelmeket ébreszt a lengyelekben, akik közül sokan már a rendszerváltozás után szerették volna a lerombolását. Az eltávolítására vonatkozó követelések azonban idővel elcsendesedtek, az épületet átalakították, a varsóiak pedig megszokták:

a lengyel főváros emblémájává vált, sőt 2007-ben védetté nyilvánították.

Morawiecki most azt mondta, hogy nem prioritás számára a lebontás, de “valami szebbet, valami fontosabbat” szeretne látni a helyén.

Szakértők szerint bontás hosszú, akadályokkal teli folyamat lenne, ami technikailag is nagyon nehéz, ráadásul rendkívül drága is lenne. A Kultúrpalota körül egyébként az utóbbi időben több felhőkarcoló is épült.

Ez volt ma – 2017. november 16.

0

Aktuálissá vált a paksi számlák kifizetése, de lehet, hogy a kormány idővel olcsóbb hitelre cseréli az orosz kölcsönt, megkérdeztük Hadházy Ákost az esetleges LMP-Jobbik együttműködésről, kormányinfót tartott Lázár, más is csökkentené Tállai után a benzinárat, Izrael együttműködne arab országokkal, meghalt Cseke László – összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit.

Az oroszok dönthetnek a paksi 4000 milliárd forint kifizetéséről

Forrás: Wikimedia Commons

Tizenöt év alatt kell lebonyolítani a paksi atomerőmű új blokkjának építésével kapcsolatos kifizetéseket, utófinanszírozásban, a számlák szinte hihetetlenül bonyolult rendszerben jutnak el a kiállítástól a kifizetés fázisába. Csak az orosz fővállalkozó bólinthat rá véglegesen a kifizetésre. 4000 milliárdnyi közpénzről van szó.

Lázár János ugyanakkor azt mondta: lehetséges, hogy

a Paks II-re kapott orosz kölcsönt a részletek folyamatos visszafizetésével cseréli olcsóbb hitelre

a kormány.

Lehet-e együttműködés az LMP és a Jobbik között?

Lesznek ellenzéki pártok, amelyekkel együtt lehet működni, ezt az LMP társelnöke Hadházy Ákos mondta a Független Hírügynökségnek. A Jobbikkal való partnerséget, amelyet Vona Gábor vetett fel, nem akarta kommentálni.

Az Unió nem ad pénzt a magyar kerítésre

MTI Fotó: Soós Lajos

Az Európai Bizottság nem fizeti ki Magyarországnak a déli határkerítés költségeinek a felét – közölte Lázár János a kormányinfón. Azt is mondta, hogy

a kormány megvétózza a Lengyelország ellen tervezett uniós eljárást.

Az, hogy az amerikaiak támogatnák a független magyarországi médiát, szerinte beavatkozás a magyar ügyekbe.

Tállai után mások is csökkentenék a benzin árát

Nem sokkal azután, hogy Tállai András képviselő (mellesleg pénzügyi államtitkár és a NAV elnöke) “elintézte”, hogy választókerületében, Mezőkövesden olcsóbb legyen a benzin, a KDNP szóvivője, Hollik István is bejelentette, hogy megvizsgálná saját választókörzetében az üzemanyagárakat.

Hidvéghi Balázs a Fidesz szóvivője azt mondta:

nem tudja megmondani, hogy hány kormánypárti képviselő fordult a Molhoz

az üzemanyagár mérséklése miatt.

Az ügyre már a Mol is reagált.

A lengyelek és magyarok több demokráciát akarnak egy felmérés szerint

A V4 tagállamaiban súlyos gondok vannak a nemzeti kormányok és a parlament iránti bizalommal – derül ki egy felmérésből, amelyet a Visegrád Alapítvány készített a tagállamok kormányainak megbízásából.

Az Eurobarométer egész Európában készült felmérése szerint

a magyarok mindössze 39 százaléka, a lengyelek harmada és a szlovákok negyede bízik az aktuális kormányban. Ezt is alulmúlja Csehország,

ahol a kormányban alig 18, a parlamentben 12 százalék bízik.

Az EU, amelyet Prágában, Budapesten és Varsóban a vezetők oly szívesen bírálnak, a csehek 30, a szlovákok 43, a lengyelek 44 és a magyarok 46 százalékának a bizalmát bírja.

Izrael hajlandó más arab országokkal együttműködni Irán ellen

Gadi Ejzenkot
Forrás: Wikimedia Commons

Izrael hajlandó megosztani hírszerzési értesüléseit a mérsékelt arab országokkal annak érdekében, hogy szembeszálljanak Iránnal – ezt mondta Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy arab hírportálnak adott interjúban.

Ez volt az első eset, hogy hivatalban lévő izraeli vezérkari főnök egy arab nyelvű médiumnak adott interjút.

Franciaországba megy a libanoni miniszterelnök

Két napon belül Franciaországba utazik Szaúd-Arábiából Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, mielőtt hazamegy, hogy hivatalosan is benyújtsa lemondását. Emmanuel Macron francia elnök szerint a meghívás néhány napra szól, nem jelenti azt, hogy az emigrációba vonulás lehetőségét ajánlották volna fel.

Horrorisztikus körülmények között élnek a menedékkérők Líbiában

Rabszolgavásárt rögzített a CNN nem messze Tripolitól, Líbia fővárosától. 500-700 dinárt kérnek egy-egy erős, munkaképes rabszolgáért. Az ENSZ értékelése szerint borzalmas körülmények között élnek a bevándorlók Líbiában.

Meghalt Cseke László

Cseke László, eredeti nevén Ekecs Géza, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője és műsorvezetője 90 évesen halt meg. Műsora, az 1959-ben indult Teenager Party a hatvanas-hetvenes években sokak számára szabadságot, és a nyugati kultúrához való hozzáférést jelentette.

Letiltottak egy popsztárt Egyiptomban, mert a Nílussal viccelt

Betiltotta az egyiptomi zenészszakszervezet Serin Abdel-Vahab popsztár fellépéseit, mert szerintük becsmérlő megjegyzést tett a Nílusra egy koncertjén az Emirátusokban. A koncerten ugyanis készült egy videó, amelyen az énekesnőtől egy rajongója a sztár “Ittál-e valaha a Nílus vizéből?” című számát kéri, mire ő viccelődve azt válaszolja, hogy

“a Nílus vizétől vérmételyt kapnék”,

majd azt javasolja: “jobb, ha Eviant iszol”.

Nem kapunk pénzt Brüsszelből a kerítésre

0

Az Európai Bizottság nem fizeti ki Magyarországnak a déli határkerítés költségeinek a felét – közölte Lázár János a kormányinfón. Azt is megerősítette, hogy a kormány megvétózza a Lengyelország ellen tervezett uniós eljárást. Az, hogy az amerikaiak támogatnák a független magyarországi médiát, szerinte beavatkozás a magyar ügyekbe.

A kormány megkapta a választ – és “megdöbbent tőle” – az Európai Bizottságtól, amelynek értelmében a testület nem tartja indokoltnak Magyarország támogatását a menekültügyi kiadásokhoz, közte a déli kerítéshez – mondta el Lázár János. A kancelláriaminiszter szerint „az európai kultúrához méltatlan” a megfosztás a támogatástól. A kormány a kiadások felét, 135 milliárd forintot kérte.

„Szó se lehet”

arról, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárás induljon Lengyelországgal szemben, ahogyan azt az Európai Parlament szerdán kezdeményezte a bizottságnál – mondta Lázár. Szerinte a bizottság köteles tiszteletben tartani a tagok szuverenitását, ehelyett megtámadta Lengyelországot, ezért Magyarország mindent megtesz megvédése érdekében.

A tavaszi magyar választásokba való beavatkozás az, hogy az amerikai külügyminisztérium pályázatot írt ki vidéki sajtótermékek támogatására. A kormány értetlenül áll ez előtt, mert szerintük ez szokatlan lépés szövetségesek között.

Ez volt ma – 2017. november 15.

0

Katonai hatalomátvétel Zimbabwéban, a magyar parlament adócsökkentésekről szavazott, kiderült, melyik magyar művészei alkotásai érik a legtöbbet, interjút adott Havas Henrik, valamint Sárosdi Lilla és Schilling Árpád – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Házi őrizetben a zimbabwei elnök

Harare, 2017. november Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli

A katonaság vette át a hatalmat Zimbabwében. Előbb a TV-t szállták meg, majd a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Afrika legrégebb ideje uralkodó diktátora, a világ legidősebb államfője,

Robert Mugabe házi őrizetbe került.

A puccs előzménye, hogy leváltotta az alelnököt, mert a feleségét akarta utódjának.

Üzenem a sorosozóknak: puszilják meg!

Közös interjút adott a FüHü-nek Sárosdi Lilla és férje, Schilling Árpád. Sárosdi Lilla azt mondta:

„Sok türelem és kitartás kell, hogy kikényszerítsük az intézményi szintű változásokat.”

Arra voltunk kíváncsiak, vajon az általuk itthon kirobbantott zaklatási botrány hoz-e eredményt, a jövőre nézve. Schilling szerint jelenleg semmi nem segíti elő, hogy megszabaduljunk a feudális berendezkedéstől; kizárólag alá- fölérendelt viszonyokban tudunk gondolkodni.

„Amíg olyan emberek vannak vezető szerepben, akiknek erről is a migránsozás jut csak az eszükbe, addig nem lesz könnyű a megoldás”,

véli Sárosdi Lilla, aki szerint azok, akik az ő színházi előadásukból, amely éppen a kiszolgáltatott emberről szól, pornográf jelenetet vágtak össze, szándékosan akartak zavart okozni, pedig egy negyvenéves színésznő színpadi fellépése és egy 18 éves lány zaklatása között nem lehet egyenlőséget tenni. Aki ezt teszi, az szerinte egyszerűen hülye.

„Simicska haragja szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt”

Havas Henrik is interjút adott a Független Hírügynökségnek. Azt mondta, elsősorban azért ír Vona Gáborról könyvet, érdekelte az az út, amelyet Vona megtett a szélsőjobbtól a politikai élet centruma felé. Az interjúkötetből kiderül, hogy

a Jobbik hatalomra készülő pártelnöke koalíciós kormányt tervez,

de számít arra is, hogy Simicska haragja lesújt Orbán Viktorra, és a pörölycsapás szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt.

Adócsökkentésekről szavazott a parlament

Megszavazta a parlament a munkaadói és munkavállalói közteher 19,5 százalékra mérséklését. Jövőre csökken az internet és a halhús áfája is, a következő évtől már csak a NAV veheti át tőlünk az szja-bevallás feladatát, amit a civil szervezeti egy százalék bánhat ismét.

Az uniós atombombát vetik be a lengyelek ellen

Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését. A határozatban azt írják, hogy

az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.

Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen különjelentést Lengyelországról.

Terjed az orvosi kannabisz Magyarországon

Az orvosi kannabiszról beszélgettek a Tilos Rádióban Szelestei Miklóssal, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnökével, annak apropóján, hogy szerinte egy-két éven belül elérhető lesz Magyarországon is az orvosi kannabisz. Jelenleg egy gyógyszer legális, a Sativex szájspray.

182 millió forintért vásárolna hátizsákokat a rendőrség

46 ezer hátizsákot vennének, a keretösszegtől az ajánlattevő akár harminc százalékkal is eltérhet. A hátizsákok iskolásokhoz kerülnek.

Ők a legdrágább magyar művészek

Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején címû festménye
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Évek óta folyamatosan növekszik a magyar műtárgypiac, azaz egyre nagyobb a kereslet a magyar és magyar származású művészek alkotásaira.

2016-ban az összesített forgalom 11,5 milliárd forint volt, és sorra dőltek meg az életműrekordok is.

A három legdominánsabb alkotó Hantai Simon, Victor Vasarely és Moholy-Nagy László, az élő művészek közül pedig a Franciaországban alkotó Reigl Judit eredményei kiemelkedőek – derült ki a műtárgypiac helyzetét összefoglaló friss kiadványból.

Az ausztrálok többsége támogatja a melegházasságot

A közvélemény-kutatásban a választásra jogosult ausztrálok több mint háromnegyede, 79,5 százaléka vett részt, közel kétharmaduk válaszolt igennel. A 12,7 millió ember megkérdezésével készült felmérés eredménye nem jelent jogi kötelezettséget, de a kormány megígérte, hogy ha a szavazók támogatják az azonos neműek házasságát, beterjeszt egy erről szóló törvénytervezetet.

Az uniós atombombát vetik be a lengyelek ellen

0

Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését.

Szerdán az Európai Parlamentben (EP) az erről szóló szavazáson 438 képviselő támogatta a néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok és zöldpártiak közös kezdeményezését, 152 ellenezte, 71 pedig tartózkodott.

A határozatban azt írják, hogy

az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.

Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról. A különjelentésről aztán majd ismét szavazást fognak tartani egy strasbourgi ülésen és ha ezt megszavazzák (ekkor már négyötöd kell) , akkor a hetedik cikk szerinti eljárás indul. A szavazati jog megvonásához az Európai Tanácsban egyhangú döntés szükséges. Magyarország többször jelezte, hogy Lengyelország esetében vétózni fog.

Korábban a lengyel alkotmánybíróság azt nyilatkozta, hogy

Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására

Így reagáltak Frans Timmermansnak, az EB alelnökének Strasbourgban elhangzott szerda délelőtti kijelentéseire, amikor a lengyel jogállamiság helyzetéről volt szó. Többek közt azt mondta, hogy a lengyel politikai vezetésnek vissza kellene állítania az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását.

A lengyel alkotmánybíróság szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.

Néhány hónappal ezelőtt egyszer már a tanács elé terjesztették a lengyel kérdést, és Frans Timmermans akkor arról számolt be, hogy az uniós tagállamok többsége támogatta a fellépést Lengyelországgal szemben. Ennek oka, hogy a varsói kormány szorosabban kezdte ellenőrizni a közmédiát és megnyirbálta az alkotmánybíróság hatáskörét.

Izrael tiltakozik a lengyelországi antiszemita tüntetés miatt

0

Hatvanezren vonultak fel Varsóban a lengyel függetlenség napján, a szélsőjobboldali tüntetők antiszemita és rasszista jelszavakat skandáltak.

A fekete ruhába öltözött fiatal tüntetők a harmincas éveket idéző fasiszta zászlókat lengettek, és közben azt skandálták: “Ki a zsidókkal a hatalomból!”, “Fehér Európát!”. A jobboldali, populista kormány belügyminisztere annyit mondott:

“szép felvonulást láttunk”.

Amikor újságírók az antiszemita és rasszista jelszavakról kérdezték, annyit mondott: ez csak nekik probléma.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég Budapesten találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Ott mindenki megígérte, hogy fellép az antiszemitizmus ellen. Lengyelországban azonban vannak ezzel problémák.

Anna Zalewska oktatási miniszter például tagadta, hogy a lengyelek is követtek volna el gyilkosságokat a holokaszt idején. Pedig a háborúban megölt zsidóknak a fele nem koncentrációs táborokban halt meg, hanem olyan helyeken, ahol lengyelek is éltek. Volt olyan település, például Jedwabne, ahol

a város katolikus fele legyilkolta a másik felét, a zsidókat.

Lengyelországban volt az első nagy pogrom a második világháború után is, Kielce városában. Ezt is tagadja a miniszter, éppúgy, mint Jaroslaw Szarek, akit a kormány a nemzeti emlékezet bizottságának vezetőjévé nevezett ki.

Ilyen körülmények között nem csoda, ha a lengyel iskolás gyerekek többsége azt hiszi, hogy Auschwitzban elsősorban lengyeleket öltek meg a nácik.

Szélsőjobboldali tüntetés Varsóban, antiszemita és muszlimellenes jelszavakkal

0

A függetlenség napján több mint 60 ezren vonultak fel a lengyel fővárosban, követelve a Fehér Európát. Gyakran elhangoztak iszlámellenes és antiszemita jelszavak abban az országban, ahol a holokauszt idején több millió zsidót öltek meg.

A jobboldali kormányzat sok rendőrt vezényelt az utcára, hogy elzárja a felvonulókat a lakosságtól, mivel korábban a szélsőjobbos tüntetők gyakran összecsaptak az ellenük felvonulókkal.  Most nem történt incidens – mondta elégedetten Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter. Önt nem zavarták a szélsőséges, antiszemita és iszlám ellenes jelszavak?- tudakolták tőle az újságírók. A belügyminiszter válasza:

csak Önöknek voltak szélsőségesek, mert Önök nem újságírók, hanem politikai aktivisták!

Krakkóban Jaroszlaw Kaczynski mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a lengyel kormányzat csakis akkor számíthat sikerre az Európai Unióval szemben, ha erőt mutat fel. Lengyelország valódi vezetője azt állította, hogy ellenségei gyűlölik a fennálló rendszert a közép-európai országban.

Hazaérkezett a függetlenség napjára Donald Tusk is, jobboldali liberális politikus, aki korábban Lengyelország miniszterelnöke volt, jelenleg pedig az Európai Tanács elnöke. Őt a mostani Kaczynski-rendszer anyagi erőforrást nem kímélve igyekszik befeketíteni. Tusk a beszédében azt emelte ki, hogy mosolyogni kell és örülni a független Lengyelországnak.

Az igazi függetlenség a személyi szabadság-

hangsúlyozta a liberális politikus, aki egyértelműen szembenáll Lengyelország jelenlegi nemzeti populista kormányzatával. Ők ugyanis jóindulattal tekintenek a szélsőjobbos tüntetőkre, akik antiszemita és iszlámellenes jelszavakkal vonultak fel Varsóban a függetlenség napján.

Szaporodjatok, mint a nyulak! – üzeni a lengyel kormány

0

Különös videóval buzdítják a lengyelek fiatalokat arra, hogy minél több utóddal ajándékozzák meg az országot. Vannak azonban olyanok, akiknek nem tetszik a kampány.

Az egészségügyi minisztérium kampánya többek között egy nyulakat szerepeltető videóval igyekszik növelni a hanyatló szaporodási kedvet Lengyelországban. A reklámot egy nyúl narrálja, aki elmondja, hogy egészséges táplálék, kevés stressz és testmozgás kell az utódnemzéshez, és a nagy család pedig nagy boldogság. Hozzáteszi, hogy az apjának 69 gyereke volt. A videóban a nyulakon kívül egy romantikus pikniken részt vevő fiatal pár is megjelenik.

A készítők a sajtónak elmondták, hogy az vezérelte őket, hogy

ne csak a gyermekvállalást, hanem az egészséges életmódot is reklámozzák.

Szerintük ugyanis a tudatos táplálkozás és a megfelelő mennyiségű mozgás jó hatással van a termékenységre.

Bartosz Arlukowicz korábbi egészségügyi miniszter viszont a TVN24 lengyel tévécsatornán bírálta a kampányt. A volt tárcavezető érvelése szerint a hárommillió zlotyiba (mintegy 220 millió forint) kerülő videó árán akár 400 mesterséges megtermékenyítési eljárást is végre lehetett volna hajtani.

Jogvédő aktivisták szintén támadják a reklámot, mert szerintük

a videő sértő azok számára, akik természetes úton nem tudnak utódot nemzeni.

A jelenlegi egészségügyi miniszter, Konstanty Radziwill nem bánja a támadásokat. Úgy reagált, hogy az csak jó, ha a reklám társadalmi vitát kelt, és ezzel felhívja a figyelmet arra, hogy milyen alacsonyak a születési arányszámok Lengyelországban és más európai államokban – írja az MTI.

A 38 milliós Lengyelországban európai összevetésben is nagyon rosszak a születési statisztikák. 2015-ben 1,32 gyermek jutott egy szülőképes korú nőre. Az uniós tagállamok között csak Portugáliában alacsonyabb a termékenységi arányszám, de a görög és spanyol adatok is a lengyelországi mutatók közelében vannak.

A lengyel parlament ezért igen szigorú abortusz törvényt fogadott el, átalakították a családtámogatási rendszert, hogy a nagycsaládosokat részesítse előnyben.

Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba

0

Meciar Szlovákiájához hasonlította Bozóki András az Orbán-féle illiberális rezsimet, Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő szerint pedig komoly történelmi okai vannak az ilyen folyamatoknak a térségben. A Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány  konferenciáján az is elhangzott, hogy az Unióban azt gondolják: a magyarok ugyan elmennek a falig, de lehet velük tárgyalni, a lengyelekkel viszont nem. Az EU pedig nem a szankciókra épül, hanem a közös értékekre, ezért sem tud azzal mit kezdeni, ha valaki ezekkel szembe megy.

Krekó Péter, Arató Krisztina, Bozóki András, Gyévai Zoltán és Mitrovits Miklós
Fotó: FüHü

Arató Krisztina, az ELTE jogi karának egyetemi tanára arról beszélt, hogy sokat emlegetik: az Európai Unió válságban van, és a demokrácia válsága csak egy a sok közül. Emlékeztetett arra, hogy először ez a kérdés nem is az új tagok között merült fel, hanem még 1999-ben, Ausztria esetében, amikor a szélsőjobboldali Szabadságpárt bekerült a kormányba. Ott a vizsgálóbizottság azt találta, hogy nem történt olyan alapjogi sérelem, amire számítottak – ez presztízsveszteséget okozott az Uniónak, ezért is óvatosak az ilyen fellépéseknél.

Most viszont Magyarország és Lengyelország esetében komoly dolgokról van szó.

Lengyelországgal szemben el is indult az eljárás a hetes cikkely alapján. Ha viszont ezt érvényesítik, akkor Arató Krisztina szerint érdemes belegondolni, hogy valóban a kívánt hatást érnék-e el, vagyis, hogy az érintett országok visszatérnek a demokratikus értékekhez, és nem pont az ellenkezőjét, hogy még inkább befelé fordulnak.

Bozóki András, a Közép-európai Egyetem tanára szerint a magyar helyzet annyiból érdekes, hogy

„már nem beszélhetünk liberális demokráciáról Magyarország esetében”,

ez már „a szürke zónába tartozó hibrid rezsim”, olyan, mint Meciar Szlovákiája, Iliescu Romániája, Milosevics Szerbiája volt. Ilyen viszont az EU-ban nincs, és még nem is volt. Lengyelországban „ugyan súlyos problémák kezdenek mutatkozni”, de nagy a társadalmi ellenállás, nincs még bebetonozva a rendszer.

A magyar viszonyokat viszont demokráciáknak kell eladni, Bozóki szerint

„ezt nevezi a miniszterelnök pávatáncnak, hogy mást mond Brüsszelben és mást Magyarországon”.

Ezért nem súrlódásmentes Magyarország és az Európai Unió viszonya, amit tovább bonyolít, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja.

Bozóki szerint, ha nem lenne Magyarország az EU tagja, akkor beláthatatlan lenne, hogy meddig menne el ez a folyamat. Az Uniónak ugyanis vannak eszközei, de limitáltak, mivel nincs felkészülve arra, hogy egy nem demokratikus ország lesz a tagja, csak bizonyos szabadságjogokat tud számon kérni, demokratikus jogi alapnormákat nem. Ráadásul a kohéziós alapok révén az Unió hozzá is járul az ilyen rezsim fennmaradásához – hiszen azok a szövetséges elithez kerülnek.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója Gyévai Zoltánnak, a Bruxinfo főszerkesztőjének egy korábbi írását idézte, miszerint egy magas rangú uniós tisztviselő azt mondta neki: Orbán Viktor olyan, mint egy gyorshajtó:

ha lefotózzák 160-nal, akkor visszakapcsol 140-re,

vagyis még mindig túl gyorsan hajt, de legalább nem fejjel megy a falnak.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Gyévai Zoltán szerint valóban vannak vörös vonalak: például a halálbüntetés kérdése, vagy az Európai Bíróság ítéleteinek elfogadása. Azt mondta: továbbra is az Brüsszelben a mérvadó vélemény, hogy a lengyel kormánnyal szemben

Orbán Viktor elmegy ugyan a falig, megpróbálja kitolni, de megérti, mikor kell megállni, és lehet vele tárgyalni.

A Lex CEU-val kapcsolatban azt mondta, politikai és jogi folyamat is elindult: az Európai Néppárté volt a feladat, hogy politikailag figyelmeztesse a Fideszt, de a megoldást a jogi úttól várták. Szerinte a magyar kormány él a jogi lehetőségekkel – mellékesen azt is megjegyezte, hogy a magyar jogászokat sokszor csodálattal emlegetik Brüsszelben, hogyan találnak mindig új lehetőségeket.

Mitrovits Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója arról beszélt, hogy kívülről sokszor csak a következmények látszanak, de Magyarország és Lengyelország esetét nem lehet az elmúlt 5-10 év távlatában vizsgálni. Szerinte minimum 200 évről van szó: az 1815-ös bécsi kongresszuson Európa felosztotta Lengyelországot (a korábbi felosztások után újra), mert a nagyhatalmak úgy gondolták, nincs szükség Európa ezen részén független nemzetállamokra.

Ekkor indult el az a folyamat is, ami a mostani európai demokráciákhoz vezetett. Viszont többek között Magyarország és Lengyelország esetében folyamatosan, a nyugati hatalmak egyetértésével levert szabadságmozgalmakról volt szó, vagyis

nem tudott kifejlődni az, ami Nyugat-Európában.

Később sem volt esélye ennek a régiónak a Nyugathoz csatlakozni, hiszen a második világháború után például a szovjet érdekszféra része lett. A kelet-európai nacionalizmusoknak szerinte fontos eleme „a Nyugat minket elárult” gondolat, ami megjelenik a magyar és a lengyel kormánypártoknál is.

Gazdaságpolitikában ugyanakkor van különbség: a lengyelek közelíteni akarják az országot az Unióhoz. Strukturális különbség a társadalom ellenállási képessége is – ennek okát pedig az 1945 után történtekben látja. Lengyelországban 10-12 évente volt egy társadalmi robbanás, ezért ott

teljesen más a megítélése a civil és jogvédő mozgalmaknak, illetve a magántulajdonnak.

Tehát szerinte csak látszólag megy egy irányba a magyar és a lengyel politika. Azt is problémának látja, hogy az Unió csak tüneteket kezel, nem a mélyebb problémákat, és választ kellene találni arra, hogy ez a régió mennyire része Európának.

Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a rendszerváltás utáni régiós elitnek is történelmi felelőssége van abban, hogy a mostani rendszer kialakult – szerinte kevesen tekintették a centrumhoz való felzárkózást prioritásnak.

Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski
Fotó: MTI/EPA/Pawel Supernak

Arató Krisztina egyetértett azzal, hogy a megkésett iparosodás problémája is jelen van a mostani helyzetben. Szerinte a „mit tehet az EU?” kérdésben megjelenik a

„mentsen már meg minket Brüsszel magunktól”

gondolat is.

Bozóki András szerint az EU eltérően kezeli Magyarországot és Lengyelországot – de Lengyelország nem is válaszol az uniós megkeresésekre, Orbán Viktor viszont igen, ráadásul a Néppárt tagjaként többet is elnéznek neki.

Gyévai Zoltán azt mondta, hogy nagyon kevés az ismeretanyag, ami Magyarországról és a régióról felhalmozódott az Európai Bizottságban, és egyik oka az, hogy nem vagyunk régóta tagok. Magyarország (és Lengyelország) azt a lehetőséget sem használta ki eddig jól, hogy lobbizzon az Unión belül – amit a németek fejlesztettek tökélyre. Szerinte

„kicsit úgy érzékelik Lengyelországot és Magyarországot Brüsszelben, hogy ezek az országok rosszul érzik magukat a bőrükben, és ezen segíteni kell”.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU eleve nem a szankciókra épül, hanem a közös értékekre, ezért sem tud azzal mit kezdeni, ha valaki ezekkel szembe megy. Ezért kétfajta megoldás kínálkozik: összekötni a jogállami elveket a kohéziós alapokkal, vagy valahogy ösztönözni a nagyobb együttműködésre ezeket az államokat – és ez az, amit a többség támogat.

Jaroslaw Kaczynski
Fotó: MTI/EPA/Radek Pietruszka

Mitrovits Miklós szerint Lengyelország történelmi lehetőséget szalaszt most el, mert szinte soha nem volt arra lehetősége, hogy olyan mértékben szólhasson bele Európa jövőjébe, mint ahogy most tehetnék.

Arató Krisztina a kérdésre, hogy Magyarországot felvennék-e ma az Európai Unióba, azt válaszolta: szerinte nem, de az ország sem így működne, ha ma kellene csatlakoznunk. Gyévai Zoltán annyit tett hozzá: nem csak Magyarország nem teljesítené a tagok közül most a feltételeket.

Mi a Visegrádi Együttműködés jövője?

0

Csak az Európai Unión belül van értelme a csoport létezésének, ugyanakkor sok a törésvonal, az egyes országok eltérő érdeke megosztja a V4-eket. Erről és a visegrádi országok Oroszországhoz való viszonyáról is beszéltek szakértők a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti konferenciáján.

Wojciech Przybylski, a lengyel Res Publica elnöke, a Visegrad Insight főszerkesztője arról beszélt, hogy

a visegrádi együttműködésnek nincs értelme az EU-n kívül,

nem is tudna működni, csak az integráción belül hasznos. Mivel nem lehet 27 tagállammal megbeszélni az egyes kérdéseket, az ilyen együttműködéseknek az a jelentősége, hogy közös álláspontot lehet kialakítani, egyeztetni. Szerinte mind a négy országnak gazdasági és biztonsági okokból fontos az uniós tagság.

Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója azt mondta, hogy nem szabad elfelejteni: a V4-eknél a németekkel való kereskedelem aránya a legmagasabb, ezért a németeknek is fontos egyben tartani a csoportot, és azért is, mert a németek egyelőre túl sok mindenben nem értenek egyet a franciákkal.

De

vannak fontos kérdések, amelyek megosztják a visegrádi országokat,

és nem csak az oroszokhoz való viszony. A lengyeleknek és a magyaroknak az Uniótól kapott pénzügyi támogatás a legfontosabb egy felmérés szerint, a cseheknek és a szlovákoknak a közös piachoz való hozzáférés. A különböző érdekeket jól mutatják azok az esetek is, amikor különbözőképp szavaznak EU-s ügyekben.

Vit Dostal, a csehországi Association of International Affairs Research Center igazgatója szerint hol erősebb, hol gyengébb az együttműködés – a menekültválság idején például nagyon összetartott a négy ország, de kétsebességes V4-ről is lehet beszélni, amikor mások az egyes országok érdekei.

Wojciech Przybylski egy kettősségről is beszélt: a lengyel társadalom nagyon EU-párti (ahogy a magyar is), ugyanakkor nagyon keveset tudnak az emberek magáról az Unióról – a britekhez hasonlóan. Nagyon sokáig ugyanis inkább csak arról beszélt mindenki, hogy mennyi támogatást lehet kapni az EU-tól. Még a mostani, a magyarokat sokban követő kormány is sokszor beszél a lengyelek EU iránti elkötelezettségéről.

„Még mindig jó diákok vagyunk”

– mondta.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint 2010-ben még az Orbán-kormány is hangosan EU-párti volt, főleg a magyar uniós elnökség idején, de aztán egyre több kritika érte Brüsszelből az intézkedéseit. Feledy Botond attól tart, hogy a látszólag erős, V4 iránti elkötelezettség a magyar kormánytól inkább csak kommunikáció, mintsem hosszú távú stratégia.

Ráadásul sok kihívás áll az együttműködés előtt:

Lengyelország például túl nagy a többiekhez képest,

„másik ligában játszik”, és erősebb partnereket is kereshet.

Vit Dostal szerint a cseh választás eredménye nem hoz majd jelentős változást az ország külpolitikájában. Már csak azért sem, mert Andrej Babisnak nem annyira fontos a külpolitika. Az EU-hoz való viszonya ugyan eléggé érzelmi alapú, de Dostal szerint a külügyet megkapja majd valamelyik koalíciós partner, vagy esetleg egy szakértő. Ugyanakkor az is biztos, hogy Csehország a következő években nem csatlakozik az eurózónához, és nem fogad be menekülteket.

Wojciech Przybylski szerint

a magyarok és lengyelek közötti barátság azért olyan erős, mert „nincs közös határunk”.

Az oroszokhoz való viszonyról azt mondta, hogy a lengyelek máshogy állnak hozzájuk, már csak a történelmi hagyományok és a többek között az orosz rakétabázisok jelentette fenyegetettség miatt. Ugyanakkor Oroszország komoly mezőgazdasági piacot jelenthetne, ezt eddig az oroszok megakadályozták, de folyamatos tárgyalásban állnak.

Feledy Botond arról beszélt, hogy Magyarországon „legalább az előző három miniszterelnök oroszbarát volt”. Ugyanakkor szerinte Orbánt és Putyint nem lehet barátnak nevezni, a két ország együttműködéséhez azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország nagyon erősen függ az orosz gáztól. A politikai kommunikációban viszont komoly hibának tartja, hogy például orosz propagandából származó információkat terjeszt a kormány.

Krekó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy többek között a szlovákiai Globsec és a Political Capital tanulmánya szerint

Magyarország az egyik legsérülékenyebb Oroszországgal szemben.

Az orosz propaganda például, többek között a médiaviszonyok miatt, nagyon könnyen terjed.

Vit Dostal szerint, bár sokat beszélnek az orosz dezinformációs kampányok elleni küzdelemről Csehországban, de „nincs ennek jelentős eredménye”. Az, hogy az új kormány oroszokhoz való viszonya milyen lesz, azon is múlik majd, hogy ki lesz Babis koalíciós partnere, és ki lesz majd az új köztársasági elnök.

Wojciech Przybylski Robert Fico egyik nyilatkozatát idézte fel, miszerint, ha választania kell a V4-ek és az EU között, akkor egyértelműen az Uniót választja. A slavkovi együttműködés pedig azt is jelzi, hogy más lehetőségek is állnak egyes országok előtt – és ezzel Ausztria is lehetőséget kapott, hogy “belépjen az ajtón”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!