Kezdőlap Címkék Kvótaper

Címke: kvótaper

Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről

0

Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba (IM) arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében megsemmisítési keresetet indított az Európai Tanács által az év szeptemberében elfogadott, a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozat ellen. Az Európai Bíróság tavaly szeptember 6-án elutasította Magyarország keresetét, egyben érvényben tartotta a határozatot.

A kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság még a bíróság fenti elutasító döntése előtt megindította és lefolytatta. Ennek megfelelően június 15-én hivatalos felszólítást küldött, amelyre a magyar kormány július 13-án küldte meg válaszát. Július 26-án a bizottság, szintén négyhetes határidőt biztosítva, indokolással ellátott véleményt küldött, amelyre a magyar kormánynak augusztus 23-áig kellett válaszát megküldenie.

A kvótaperben érintett eljárás, tehát a menekültek kvóták szerinti befogadásának határideje egyébként 2017. szeptember 26-volt. Ez idő alatt a tiltakozó Magyarország egyetlen embert sem vett át azoktól az országoktól (Görögország, Olaszország), amelyeket a menekülthullám leginkább sújtott, és amelyeknek megsegítésére a kvótamegállapodás született.

MAGYARORSZÁGNAK ELVILEG 1294 MENEKÜLTET KELL BEFOGADNIA.

A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Ugyanakkor vélemények szerint akár a mostani áprilisi magyarországi parlamenti választások idején megszülethet a döntés.  Az 1294 menekült kötelező befogadásán kívül egy jelentős összegű bírságot szabhatnak ki Magyarországra, addig amíg nem teljesíti a kvótákban előírtakat.Ugyanúgy nem elképzelhetetlen, hogy kevesebb menedékkérő befogadására kötelezhetik Budapestet.

„Lesznek tüntetések, talán még összecsapások is”

A katalán függetlenségi népszavazásról mondta ezt Miguel Beltrán de Felipe, a Castilla-La Mancha Egyetem jogászprofesszora a FüHü-nek. Szerinte valóban törvénytelen lenne megtartani, de óriási kudarc spanyol és katalán részről is, hogy idáig jutott a helyzet. Beszélt az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntéséről is, szerinte ezzel a jogi csata véget ért, de egy tagállamnak más, kevésbé konfrontatív lehetősége is van, hogy ne tartson be egy uniós döntést. Miguel Beltrán de Felipével Varsóban beszélgettünk.

Miguel Beltrán de Felipe

Az Európai Bíróság döntései kötelező érvényűek?

Igen. Persze, vannak olyan előzetes döntések, amelyek nem azok, de mivel a kvótaügyben hozott döntésre gondol, ott szó sincs ilyenről. Az kötelező érvényű. A bíróság azt mondta ki, hogy a kvóták teljesen összhangban vannak az európai joggal, a szerződésekkel. Vagyis mindenkinek tartani kell magát hozzájuk.

Mi történik, ha egy ország nem tartja magát az ítélethez? A magyar kormány ugyanis azt mondja, hogy ugyan elfogadja az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntését, de menekülteket nem hajlandó befogadni, és tovább folytatja a harcot. Milyen lehetőségei vannak?

Az Európai Unió tagországainak nagyon sok lehetőségék van, hogy megvédjék álláspontjukat, harcoljanak egy nekik nem tetsző döntés ellen. Mehetnek a bíróságra – mint ahogy ebben az esetben is ez történt.

A bíróság döntött, a jogi csata itt véget ért.

Persze, vannak nem jogi, hanem politikai lehetőségek is. Vegyük például Spanyolországot. A kvótadöntés szerint körülbelül 17 ezer menekültet kellene befogadnunk, de ennek csak a hat százalékát teljesítettük. Vagyis: Spanyolország sem teljesíti a kvótadöntést, csak úgy döntött, hogy nem megy a bíróságra, hanem szimplán nem tartja magát hozzá.

A kormány azt mondja, ez egy európai probléma, és nagyon bonyolult folyamat, hogy eldőljön, ki az, aki jöhet, és ki az, aki nem. A miniszterelnök szerint Spanyolország mindent megtesz, amit tud.

De a végeredmény akkor is az, hogy az ország nem tartja be a megállapodást.

Tehát vannak más lehetőségek is. Az tehát biztos, hogy a jogi csata véget ért kvótaügyben, de vannak más, talán kevésbé konfrontatív lehetőségek is.

Mit tehet az Európai Unió ilyen esetekben, ha egy ország ellenáll, és nem tart be bizonyos döntéseket?

Az Uniónak nincs végrehajtó hatalma.

Az egyes tagállamokon múlik, hogy mennyire tartják be a törvényeket, megállapodásokat.

Ha valamelyik tagállam ellenáll, az EU önmagában nem tehet semmit, legfeljebb párbeszédet kezd a kormánnyal. Aztán persze az Unió is fordulhat a bírósághoz, de az egész egy hosszú folyamat.

De még egyszer röviden a lényeg: minden tagállamnak sok lehetősége van arra, hogy ne tartson be egy uniós döntést.

Térjünk át a katalán függetlenségi népszavazásra: tényleg törvénytelen lenne megtartani?

Az biztos, hogy tényleg ellentmond az alkotmánynak. De nem csak az alkotmánynak, hanem a nemzetközi jognak is. Hiába hivatkoznak bizonyos katalán vezetők arra, hogy a nemzetközi jog őket támogatja, ez egyszerűen nem igaz. A nemzetek önrendelkezési joga ugyanis a gyarmatosítás felszámolására vonatkozott, Katalónia pedig nem gyarmat, tehát ez az elv nem alkalmazható.

Vagyis,

a népszavazás törvénytelen – ha szigorúan jogi szempontból nézzük.

A világon sehol nincs olyan alkotmány, amelyik megengedné, hogy az ország valamelyik része, tartománya, tagállama elszakadjon. Vegyük például Amerikát: ha mondjuk Texas holnap úgy döntene, hogy kilép az Egyesült Államokból, népszavazást csak úgy nem tarthatna róla. Ehhez ugyanis egy megegyezésre lenne szükség.

Van erre példa: Skócia és Québec. A skótok kötöttek egy egyezményt David Cameron kormányával, onnantól kezdve legálisan tarthattak népszavazást a függetlenségről. Ugyanez volt a helyzet Kanadában is, ott a parlament határozta meg, mik a québeci népszavazás szabályai.

Miért áll ennyire ellen a madridi kormány? Miért nem hajlandó semmilyen kompromisszumra, hogy meg lehessen tartani a népszavazást?

Ez egy bonyolult kérdés. Sok jogász azt mondja, hogy a kormány nem is teheti meg, hogy hozzájárul a népszavazás megtartásához, mert ez önmagában alkotmányellenes lenne, hiszen elismernék, hogy Katalóniának joga van elszakadni, és az alkotmány szerint erről nem dönthetnek egyedül. Vagyis a skót példa itt nem alkalmazható.

Miguel Beltrán de Felipe

Más jogászok viszont úgy gondolják, hogy azért lennének jogi eszközök. Akár meg is lehetne változtatni az alkotmányt.

Ezt bármikor megtehetnék, nem?

Persze. Ez bármikor lehetséges lenne. Ugyanakkor hadd hozzam fel megint, hogy a világon egyetlen alkotmány sem engedi, hogy az ország egy része kiszakadjon. És ezt mindkét fél tudja,

tisztában vannak azzal, hogy ez kezdettől fogva egy zsákutca.

Ez a legsokkolóbb, hogy ezt mindketten tudják.

De még ha jogilag lehetséges is lenne, a madridi kormány politikai okokból sem akar beleegyezni egy ilyen népszavazásba. Hiába mondják sokan, hogy jó, akkor legyen egy olyan, ami nem kötelező érvényű. Mint ahogy egyébként a skót függetlenségről vagy a Brexitről szóló népszavazás sem volt kötelező érvényű. A kormány politikai okokból nem akarja ezt engedni.

Mit gondol: biztos, hogy jók azok az eszközök, amelyekkel a madridi kormány meg akarja akadályozni a népszavazást? Nem lehet, hogy az erőszakos intézkedések sok katalánt még inkább arról győznek meg, hogy a függetlenséggel jobban járnának?

Az a helyzet, hogy egyre nő azok száma, akik támogatják, hogy Katalónia független legyen. Tíz éve még 20%-os volt a támogatottsága, most meg már 45.

Ez egy komoly politikai probléma, és nem tűnik úgy, hogy a spanyol kormány tisztában lenne ezzel,

csak jogi problémaként kezelik. Persze, könnyű kijelenteni, hogy a népszavazás illegális, de foglalkozni kellene a politikai kérdésekkel is. A kormánynak egyszerűen nincs válasza arra, hogy mi legyen a függetlenséget támogató 45 százaléknyi katalánnal. Ez az igazi baj.

Szerintem egy súlyos politikai-társadalmi kérdésről van szó, hiába tiszta a jogi helyzet. Olyan érzések vannak sok emberben, amelyeket nagyon nehéz kezelni. Ez egy nagyon hosszú folyamat lesz, vagyis kellene, hogy legyen. Nem lehet pár év alatt megoldani, ahogy például a katalán vezetők tervezik.

Lát esélyt arra, hogy megrendezik végül a népszavazást?

Nem. Jövő vasárnap nem lesz népszavazás. A katalán kormánynak nincsenek meg az eszközei sem, hogy ezt megszervezze, nem tudják kinyomtatni a szavazócédulákat, megszervezni a választási bizottságokat, de még választói névjegyzék sincs. Gondolom, próbálkoznak vele, aztán majd azt mondják, hogy az elnyomó madridi kormány megakadályozta.

A gond ott van, hogy mi lesz jövő vasárnap után.

Valószínűleg lesznek tüntetések, talán még összecsapások is, remélhetőleg nagyobb zavargások nem. Na de utána?

Hidakat kellene építeni. Egyrészt a katalánok között, hiszen mélyen megosztott a katalán társadalom is. Másrészt természetesen a katalánok és a madridi kormány között. Ezt a társadalmi-politikai problémát meg kell próbálni valahogy megoldani.

Őszintén szólva,

nehéz optimistának lenni.

Nem hiszem, hogy ezt a rendkívül összetett kérdést néhány éven belül meg lehet oldani. A párbeszéd most lehetetlenné vált, és akik ezért felelősek, azokkal nem is lehet újra kezdeni. Ez mindkét félre igaz, a katalán vezetőkre, de a madridi kormányra is. Amíg nem lesznek új vezetők mindkét oldalon, addig nehéz lesz újjáépíteni az összetört bizalmat.

A mostani helyzet mindkét társadalom számára óriási kudarc. A Franco-rezsim bukása, tehát évtizedek óta nem sikerült valójában integrálni a katalánokat a spanyol társadalomba. Ez a kudarc. És nincs azonnali megoldás, ennek a helyzetnek nem lehet nyertese.

Magyarország és Lengyelország egy menedékkérőt sem vett át

0

Az európai uniós országok a menedékkérők áthelyezésében mindössze a vállaltak harmadát teljesítették, Magyarország és Lengyelország pedig egyetlen menedékkérőt sem vett át – közölte az Amnesty International (AI). Holnap, 26-án lezárul a Görögországból és Olaszországból a menedékkérők áthelyezésére nyitva álló kétéves időszak.

Az európai országok túlnyomó többsége csúfos kudarcot vallott ezen a téren – fogalmazott a civil szervezet.  Mint írták, Spanyolország a kvóta 13,6 százalékát, Belgium 25,6 százalékát, Hollandia 39,6 százalékát, míg Portugália 49,1 százalékát teljesítette a vállaltaknak, s csak Málta az egyetlen EU-tagország, amely teljesítette a kvótát. Norvégia és Lichtenstein önkéntes alapon vett részt a mechanizmusban, előbbi 1500, utóbbi pedig 10 menedékkérőt helyezett át. Kiemelkedik még Finnország, amely 1951 menedékkérőt (94 százalék) és Írország, amely 459 menedékkérőt (76,5 százalék) vett át.

Szlovákia – amely Magyarországhoz hasonlóan elvesztette a kvótapert -, a 902 menedékkérőből csak tizenhatot, míg Csehország a 2691-ből mindössze tizenkettőt helyezett át.

Pénztől is elestünk

Amellett, hogy ez jogilag is kötelező lett volna, Magyarország is 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatástól esett el, amely minden áthelyezett menedékkérő után járt volna. Ez a 2,4 milliárd forintos összeg több, mint amibe az ellátásuk került volna egy év alatt.

Az Amnesty International felszólította az európai kormányokat, hogy tegyenek eleget az áthelyezésekre vonatkozó kötelezettségeiknek, és más módokon – például munkavállalói vízumok és családegyesítések útján – is fogadjanak védelemre szoruló embereket Olaszországból és Görögországból – idézi a közleményt az MTI.

 

Tallinnban várja Juncker Orbánt

0

Szeptember 28-án Tallinnban hozhatnak tető alá egy megbeszélést a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke között – írja a Bruxinfo. Brüsszel igen aktív diplomáciai tárgyalásokat folytat.

Előreláthatóan szeptember 28-án Tallinnban találkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – jelezte pénteken egy újságírói kérdésre válaszolva a Bizottság szóvivője. A találkozót az uniós digitális csúcs margóján bonyolíthatják le.

„Ha Orbán kormányfő bármit is meg kíván vitatni, Juncker elnök áll elébe”

– tette hozzá Margarítisz Szkínasz, a bizottsági elnök szóvivője.

Jóllehet, a két vezető az elmúlt napokban a menekültügyi szolidaritás kérdése kapcsán intenzív levélváltást folytatott egymással. A Bizottság szóvivője nem kívánt reagálni a magyar miniszterelnök legutóbbi, szokásos pénteki rádióinterjújában tett megjegyzéseire a menekültkvótákról, ehelyett azt mondta, hogy a hét elején küldött Juncker levél megállapításai továbbra is érvényesek.

A levélváltás

Juncker szokatlanul gyorsan, 24 órán belül válaszolt a magyar miniszterelnök levelére, amiben 400 millió euró pénzügyi hozzájárulást kért az EU-tól a magyar és az EU külső határainak védelmére fordított költségek körülbelül felének a megtérítésére. A Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a magyar kérést, de kizárta azt, hogy az uniós költségvetésből a déli határon épült kerítés költségeit finanszírozza. Jean-Claude Juncker válaszlevelében felemlegette, hogy a szolidaritás kétirányú utca, és lényegében politikai összefüggést létesített a külső határvédelemhez nyújtott uniós támogatás és a menedékkérők kötelező áthelyezésében való magyar részvétel között. Orbán már az Európai Bíróság szerdai ítéletét követően újabb levelet írt, amiben védelmébe vette a magyar álláspontot és jelezte, hogy a kormány hozzáállása nem változik a kérdéshez.

Mai fejlemény

A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is megismételte ezt az elutasító álláspontot, de valamelyest finomított a bírósági ítéletre adott magyar reakción.

„Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat”

– mondta a kvótaítéletről pénteken reggel a Kossuth Rádióban. Azt is hozzátette, hogy „ellenséges európai közegben kell végeznünk a munkánkat”. Az Európai Bíróság döntése szerinte

„kinyitotta az ajtót a Soros-terv előtt”.

Brüsszel is aktív

Pénteki brüsszeli bejelentések szerint Juncker az Unió helyzetéről szóló jövő szerdai európai parlamenti beszéde előtt telefonon vagy személyesen élénk egyeztetést folytat tagállami vezetőkkel. Hívta már az ügyben a belga kormányfőt, és csütörtök este együtt vacsorázott Mark Rütte, holland ügyvezető miniszterelnökkel. Pénteken délután pedig Emmanuel Macron francia elnök volt a vonal végén.

Egyelőre nem tudni, hogy a Bizottság elnöke a magyar és a lengyel vezetővel is beszél-e telefonon.

A Bizottság hétfőre ígért tájékoztatást arról, hogy kikkel egyeztetett éves programbeszéde előtt Juncker.

Nevük mellőzését kérő források tudni vélik, hogy az uniós beszédben külön is megemlíti majd a jogállami helyzet kapcsán Lengyelországot, és a kötelező menekültkvóták végrehajtására, illetve végre nem hajtásának kérdésére is kitér majd.

Juncker egyébként július végén Robert Fico szlovák miniszterelnököt kérte fel arra, hogy szervezzen egy találkozót közte és a V4-ek vezetői között.

(Bruxinfo – FüHü)

Orbán nem engedné, hogy Magyarország “bevándorlóország” legyen

0

Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa migránsokat elutasító bevándorláspolitikáját – ezt mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Azt is mondta: sosem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot “bevándorlóországgá” változtassák.

Az Európai Bíróság ítélete szerint

Magyarországnak 1294, háborús övezetből érkező menekültet kell befogadnia.

Az ítélet tudomásul vételével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: szó szerint veszi át ezt a kifejezést Robert Fico szlovák miniszterelnöktől, akivel “betű szerint is” egyetért. Szerinte Magyarország “harcol az ellen a brüsszeli politika ellen, amely a nemzetállamok akarata ellenére akar embereket oda betelepíteni.”

Abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták határozzanak arról, hogy

“ennek a három Juszufnak (…) Budapesten kellene élnie”.

Szerinte kizárólag a magyarok dönthetnek arról, kikkel élnek együtt.

Véleménye szerint ez az ügy egy súlyos elvi kérdést vet fel, azt, hogy az EU az európai szabad nemzetek szövetsége vagy egy brüsszeli központú birodalom. Szerinte az Európai Bíróság az Európai Bizottság mellé állt.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

Nem maradhatott el a sorosozás sem: Orbán szerint “Soros György terve előtt kinyitották az ajtót, és ennek a végrehajtásának a felgyorsítására számítok a következő időszakban”.

Azt is mondta:

“Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti (…), akkor ellen kell állnia.”

Orbán Viktor szerint az igazi csata most kezdődik, mert a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. Azt mondta, hogy a döntést mások sem hajtják végre, és nem is végrehajtható.

“Eddig jogi harcot vívtunk (…),

most politikai harcot kell vívnunk,

és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést” – mondta.

Orbán szerint azok az országok, amelyek beengedték a migránsokat, amelyek “elsózták a levest”, azok “egyék meg”. “Miért nekünk kellene azt a levest megenni, amit ők sóztak el?” – kérdezte, hozzátéve: abban szívesen segítenek Németországnak, hogy az Európába érkezett migránsokat kivigyék a kontinensről.

Arról is beszélt, hogy Magyarország végig betartotta a schengeni szabályokat, a határvédelmi kiadásokkal pedig Európát is védte.

Szerinte kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat.

“Ahol van kerítés, ott van védelem, ahol nincs kerítés, nincs védelem”, vagyis a kerítést ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik – jelentette ki.

Azt mondta:

“Mi nem bevándorlóország vagyunk (…), és én sosem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen nagyhatalom (…) belőlünk bevándorlóországot csináljon.”

Magyarország uniós tagságáról Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok népszavazáson döntöttek – helyesen – az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.

MTI / FüHü

Lapszem – 2017. szeptember 8. péntek

0

Szeptember 8. van, péntek, Mária és Adrienn napja, mi már meg is néztük, miről írnak a mai újságok.

Kampányképzést kapnak a fideszes polgármesterek

A Magyar Nemzet arról ír, hogy külön képzést kapnak a fideszes polgármesterek a jövő tavaszi országgyűlési választásokra. Megszerezték azt a levelet, amelyet kiküldtek a településvezetőknek, konkrét utasításokkal.

A képzést a Fidesz pártalapítványa végzi majd,

hétvégente, Lakiteleken.

A Fidesznél a diplomáciát is kampányüzemmódba kapcsolják, a nagykövetek is felkészítést kapnak a választásokra.

Be kell fogadnia a menekülteket

Nem igaz, hogy Magyarországnak nem kell befogadnia menedékkérőket az Európai Unió Bíróságának szerdai döntése nyomán – ezt mondta a Népszavának Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője. A bírósági ítélet és az uniós jogszabály együtt róják ezt a kötelezettséget a magyar hatóságokra.

Lehóczki néhány tízmillió euróra taksálná azt a büntetést, amit Magyarországnak esetleg fizetnie kellene, ha nem tartja be a határozatot.

Új tanú Portik ügyében

Egy közismert magyar bűnöző szerint Jozef Rohác elárulta neki a börtönben, hogy nem Portik Tamás adta a megbízást Boros Tamás felrobbantására – írja a Magyar Idők.

Portik ügyvédei ezért kérik a perújrafelvételt.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen azt mondták a lapnak: 15 napon belül kialakítják az álláspontjukat az indítvánnyal kapcsolatban.

Portik Tamást jogerősen 13 év fegyházra ítélték, miután bizonyítottnak találták, hogy ő adott megbízást 1996-ban a szlovák Jozef Rohácnak, hogy ölje meg Boros „Óriás” Tamást.

Ezrektől vették el az iskoláztatási támogatást

A hvg.hu arról ír, hogy sokkal kevesebb az igazolatlan hiányzás, mint néhány éve, de így is több ezer családtól veszik el az iskoláztatási támogatást az iskolakerülés miatt. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó kérdezte erről a kormányt. Rétvári Bence államtitkár válaszából kiderült, az előző tanévben 3217 iskolás volt, aki legalább 50 órát hiányzott igazolatlanul. E felett megvonják a családtól az iskoláztatási támogatást.

Az államtitkár szerint a 2009/10-es tanévben még 13 ezer esetben volt legalább 50 óra igazolatlan hiányzás.

Így reagáltak az ellenzéki pártok a kvótadöntésre

0

Az MSZP szerint Magyarország tovább gyengül az Unióban. A Jobbik felháborítónak tartja a bírósági döntést. A DK úgy véli, Orbán Viktor majd erre az ítéletre hivatkozik, amikor kilépteti az országot az EU-ból. Az LMP szerint hiszti, amit a kormány művelt, a Párbeszéd szerint félreértették az uniós jogot. A Liberálisok a kormány vereségeként értékelték a döntést.

Az MSZP közleménye szerint „Orbán hazardírozott és vesztett”. Azt írják, mindegy, Szijjártó Péter mit hazudozik a magyar emberek és Európa megvédéséről, a lényeg, hogy az ítélet nyomán Magyarország tovább gyengül az unióban. Ezt pedig

a magyar családok fogják megszenvedni, nekik jut majd kevesebb uniós támogatás Orbánék politizálása miatt.

A párt szerint Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt. Azt írják: „Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül – miközben a csapból is a menekültellenes propaganda folyt. Tették ezt azért a 100 milliárd forintért”, amennyit ők fizettek a letelepedési kötvényekért.

Az MSZP szerint

Magyarország jövőjét nem a bevándorlás, hanem „a történelmi léptékű kivándorlás” fenyegeti:

több mint 600 ezer magyar menekült nyugatra, és még kétszer ennyien tervezik, hogy követik őket.

A Jobbik véleményét  Mirkóczki Ádám szóvivő ismertette sajtótájékoztatón. Szerinte az élet a pártját igazolta, éppen ezért ismételten benyújtották a parlament elé a Fidesz által többször elutasított, viszont a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvény-módosító javaslatukat.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta a Jobbik álláspontját az elvesztett kvótaperrel kapcsoltban;

elutasítják és felháborítónak tartják az Európai Bíróság mai döntését.

A Demokratikus Koalíció úgy véli, a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert

Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból

– mondta Gréczy Zsolt szóvivő.

Úgy fogalmazott: az évek óta tartó EU-ellenes plakátkampány, az “állítsuk meg Brüsszelt!-ezés” és a sorosozás is a kilépést készítette elő. Szerinte a miniszterelnök a következő hónapokban is azt fogja mondani, hogy az “egész EU csak egy Soros-szervezet”, amely semmi mást nem akar, csak a magyar szuverenitáson átgyalogolva migránsok millióit telepíteni az országba.

Az Együtt politikusa, Hajdu Nóra azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy “az elmúlt két napban két nagy pofont is kapott Orbán Viktor és kormánya” – a bírósági ítélet mellett a Juncker-levelet említette. Szerinte mindkettő súlyos állításokat fogalmaz meg.

Úgy fogalmazott:

az Európai Bíróság ítélete egyértelműen mutatja Orbán Viktor és kormánya Európa-politikájának a kudarcát.

Hajdu Nóra szerint ez tragikus Magyarország számára is. Arról is beszélt, hogy míg a kormány politikai döntésről beszél, valójában jogi állásfoglalás született, és “úgy tűnik, a kormány már nem tudja a jogállami működést hova tenni.”

Az Orbán-kormány részéről “a szájkarate mellett” az érdekérvényesítés már a nullával egyenlő.

Az LMP részéről Demeter Márta

hisztinek nevezte, amit a magyar kormány az elmúlt másfél évben az üggyel kapcsolatban művelt.

A következőket mondta: az a kormány tette ezt, amely a letelepedési kötvény által húszezer embert engedett be Magyarországra és a schengeni övezetbe, bármiféle érdemi ellenőrzés nélkül.

Hadházy Ákos, a párt társelnöke pedig a fuhu.hu-nak kijelentette: egyértelműen be kell tartani a döntést, hiszen az Alaptörvényben is az szerepel, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője közleményében írta: egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat szerinte világos: az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A párt szerint

a döntés elutasítása az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené,

így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Azt is írják: az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak.

A Magyar Liberális Párt a kormány vereségeként értékelte, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar és szlovák keresetet. Szentiványi István szerint a döntés várható volt.

 

Az elmúlt két évben tévúton járt a kormány menekültpolitikája,

 

értelmetlen kampányokba hajszolta bele az országot és egy értelmetlen népszavazást írt ki az ügyben. Szerinte Magyarország nem kerülheti meg a kötelességét, mert azzal akár uniós tagságát is veszélybe sodorja.

A kormány álláspontját itt olvashatja.

A Fidesz pártcsaládja is az ítélet elfogadását várja el

0

A Fidesz pártcsaládja is elvárja, hogy minden ország tartsa be az Európai Bíróság ítéletét – közölte Manfred Weber frakcióvezető. Az ellenzéki pártok üdvözölték a kvótaper ítéletét. A bizottság illetékes biztosa további lépéseket helyezett kilátásba.

Az Európai Néppárt (EPP) elvárja, hogy minden uniós tagállam tartsa tiszteletben és hajtsa végre az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését – közölte Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó párt európai parlamenti frakcióvezetője.

Közleményében Weber kiemelte, hogy az ítélet megnyithatja az utat a közös uniós bevándorláspolitika előtt, esély nyílik a „sebek begyógyítására” az EU-ban.
Weber szerint a migrációs válság hosszú távú megoldása érdekében minden félnek készen kell állnia a kompromisszumra,

„a szolidaritás nem egyirányú utca”.

Az ellenzéki képviselők üdvözölték az ítéletet és annak betartását követelik. Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, Magyarországnak és Szlovákiának eleget kell tennie kötelezettségeinek, meg kell kezdeniük a rájuk jutó néhány száz menedékkérő áthelyezését.

Ha nem így tesznek, büntetést kell kiszabni rájuk –

fűzte hozzá. Szégyen, hogy Orbán Viktor további pénzt követel az EU-tól egy értelmetlen fal felállítására, miközben nem tesz eleget az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek – így Pittella.

Mások mellett Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) szociáldemokrata elnöke és Ska Keller zöldpárti társelnök is üdvözölte a bírósági döntést, kiemelve, hogy nem lehet tovább halogatni a görögországi és olaszországi transzfereket.

Az ítélet után nem maradt több kifogás,

az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot – fogalmazott Keller.

Alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, valamint a kvótáikat még nem teljes körűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére – jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos szerdán.

A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg,

az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell – mondta a biztos.

Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy – mondta Avramopulosz.

A kormány véleményét itt, az ellenzéki pártokét itt olvashatja.

MTI/FüHü

Szlovákia elfogadja a kvótadöntést, de…

0

Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését a közös magyar-szlovák kereset elutasításáról.

„Ez a döntés a kvótákkal és a migrációval kapcsolatos szlovák kormányzati hozzáállást nem változtatja meg” – nyilatkozta a szlovák miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy az ítélet nem jelent semmiféle minőségi változást, csupán azt mutatja, hogy ebben a kérdésben az EU Bírósága más véleményen van. Hozzátette azt is, hogy a menekültek nem akarnak Szlovákiában maradni, ezért amint lehetőségük van elhagyják az országot. A miniszterelnök kiemelte:

a szlovák kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a szolidaritást ne a migránsok kierőszakolt befogadásával, hanem másféleképpen fejezzék ki.

Fico felidézte, hogy a kvóták érvenyessége szeptember 26-án lejár és megnyugtatta az ország lakosságát, hogy a kereset elutasítása nem jár semmiféle büntetőintézkedéssel.

Az egyik újságírói kérdésre reagálva a szlovák miniszterelnök kifejtette a véleményét a magyar kerítésépítésről is. „Nem tudom, milyen valós kiadásai voltak Magyarországnak a kerítés megépítésével kapcsolatban. Azonban egy biztos: Magyarország a saját intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, mert megállította migrációs hullámot.

Orbán Viktor azt tette, ami elvárható volt tőle: Védte a schengeni határszakaszt.”

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szintén úgy vélte, hogy Pozsonynak nem szabadna felszólalnia az Európai Unió Bíróságnak döntése ellen, mert ez semmiféle szankcióval vagy negatív következményekkel nem jár. „A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja az Európai Bíróság ítéletét. Először részleteiben áttanulmányozza, majd csak ezután fog állást foglalni a kérdésben” – jelentette ki Lajčák.

A szlovák külügyminiszter megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, és szerinte

ez egy olyan álláspont, amelyet az egész politikai színtér, és a lakosság is támogat.

Szlovákiának az uniós előírások alapján Görögországból 652, Olaszországból pedig 250 menekültet kellett volna fogadnia. Ugyanakkor Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter azt közölte, hogy eddig Szlovákia 16 embert fogadott be.

A SMER koalíciós partnernének számító Most-Híd kétnyelvű szlovákiai párt szintén azt közölte, hogy nem működnek a kvóták, és

“szolidaritást nemcsak a menekültekkel, hanem az uniós tagállamokkal is vállalni kell, amelyeket nehezen érintett a migrációs válság”.

A szlovák ellenzék ezzel szemben üdvözölte a lépést és felrótta a szlovák kormánynak, hogy két év alatt nem sikerült megoldást találnia a migrációs válságra, nem tudott megfelelően együttműködni az illetékes uniós intézményekkel, és tavaly a SMER választási kampánytémává tette az kvótapert. “Ebben az esetben a szlovák miniszterelnöknek példát kellett volna vennie a francia Emmanuel Macrontól, aki megfelelően kezelte a válságot” – nyilatkozta az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO-NOVA) képviselőnője, Veronika Remišová.

A magyar kormány szerint felháborító és felelőtlen a kvótaítélet

0

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a kvótaperben hozott döntés veszélyezteti Európa biztonságát és jövőjét.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szijjártó Trócsányi László igazságügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót azután, hogy az Európai Bíróság elutasította a kvótaügyben Magyarország és Szlovákia keresetét, azaz Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet.

Szijjártó Péter azt mondta: a magyar kormány szerint „felháborító és felelőtlen a döntés”, amely „veszélyezteti Európa biztonságát és jövőjét”, valamint „ellentétes az európai nemzetek jövőjével és érdekével”. Szerinte politikai döntés született, nem jogi és szakmai,

„a politika megerőszakolta az európai jogot és európai értékeket.”

Szijjártó szerint a bizottságnak nincs fennhatósága az európai nemzetek felett. Azt is mondta: itt lenne az ideje, hogy a kvótát az EU átadja a múltnak, ez szerinte sikertelen válasz volt.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy ha tovább erőlteti a bizottság a kötelező betelepítést, akkor a magyar kormány minden ilyen döntés ellen a jövőben is harcolni fog. Ahogy fogalmazott:

az igazi csata csak most kezdődik el.

Szerinte az Európai Bizottságnak a védekezést kellene támogatni, de, ahogy fogalmazott Juncker leveléből is az látszik, hogy az EB csak a bevándorlók befogadását támogatja.

Trócsányi László arról beszélt, hogy

közel 20 hónapos jogi csatározás vége után újabbak előtt áll a magyar kormány.

Szerinte elhibázott politikai döntés született, és a bizottság megsérti a védekezéshez való jogot. Arról is beszélt, hogy a magyar kormány az európai szolidaritás talaján áll, de a szolidaritás értelmezésére szerinte tág tér van.

Trócsányi arról is beszélt, hogy a határozatnak a bizottság a nyertese, és ezzel felborul az intézményi egyensúly. Bejelentette, hogy a kormány a további csatához „minden jogi eszközt” igénybe vesz.

Szijjártó Péter azt is mondta: Orbán Viktor szava parancs, Magyarország egyetlen embert sem fogad be, amíg a jelenlegi kormány hatalmon van.

Az ellenzéki pártok reakcióját itt olvashatja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK