Kezdőlap Címkék Kvótaper

Címke: kvótaper

Hadházy Ákos: Nincs még döntés Ron Werber alkalmazásáról

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy még nem született végleges döntés Ron Werber kampánytanácsadó alkalmazásáról. Beszélt a kvótaperről is, azt mondta: a kvótaelosztás nem jó megoldása, de a szolidaritáshoz hozzátartozik a betartása.

Hadházy Ákos szerint az, hogy Werber, az MSZP korábbi kampánytanácsadója, végül dolgozik-e az LMP-nek, mellékes, technikai kérdés, sokkal fontosabb az, hogy a párt mit akar elmondani. Azt is mondta:

demokratikus pártról van szó,

így minden döntést megvitatnak. Werber alkalmazásáról még nem született végleges döntés.

Hadházy Ákos a fuhu.hu-nak beszélt a kvótaügyben hozott ítéletről is, amit szerinte

“egyértelműen be kell tartani”,

a “Fidesz által hozott Alaptörvény is szerepel”, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.

Arról beszélt, hogy az LMP szerint közös európai megoldás kell a menekültkérdésben, és bár a kvótaelosztás ezt nem szolgálja, “nem old meg semmit”, de része a szolidaritásnak. Azt is mondta, hogy a kormány valószínűleg “hatalmas propagandakampányt” épít majd a kérdésre, amivel viszont szerinte sokat kockáztat.

Kvótaper: az ítélet kötelező

0

Az Európai Bíróság most hozott ítélete kötelező Magyarországra és Szlovákiára nézve. Ellenszegülés esetén kötelezettségszegési eljárást következhet, pénzbírsággal. Ha a kormány ennek se tesz eleget, az EU jogi eszközei véget érnek.

Az Európai Bíróság teljes egészében elutasította a magyar és szlovák kormány keresetét a menekültkvóták ügyében. A közösségi normák szerint

az EB ítéletei kötelezőek a tagországokra.

Mint azt korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök nyáron az ítélet elutasítását helyezte kilátásba.

Ebben az esetben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amelynek vége eurótízmilliókban mérhető pénzbírság lehet. Sőt, mint azt a Bruxinfo írta korábban,

féléves rendszerességű periodikus bírság is járhat az egyösszegű büntetés mellé, ami addig ismétlődik, amíg a kormány nem tesz eleget a bírósági ítéletnek.

Ha a tagállam ezzel is szembeszegül, az EU jogi eszközei véget érnek, az ügy átkerül a bizottság asztalára, és politikai sínen halad tovább. Erre egyébként még nem volt példa az unióban.

Jelenleg arra még nem látszik a válasz, hogy a gyakorlatban mi lesz az ítélet következménye, mert ez annak a határozatnak része, aminek határideje szeptember 26-án lejár. Az eddig érkezett menekültek közül kell az unión belül összesen 120 ezer menekültet átvenni, Magyarországnak 1294-et.

A két évvel ezelőtti határozat végrehajtása lényegében meghiúsult:

mindössze 7806 embert vettek át egyes tagországok, és alig 21500 menedékkérő ügye van folyamatban.

Kvótaper: elutasították a magyar keresetet

0

Elutasította az Európai Bíróság Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menekültügyi kvóta ellen adtak be.

A kvóta alapján kellene szétosztani a menedékkérőket az uniós tagállamok között. A döntés azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet, a két országot megbírságolhatják, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.

“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, amelyben az is szerepel:

a kvóták hatékonyan és arányosan hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

A bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Szlovákia és Magyarország 2015 végén fordult az Európai Bírósághoz. A megtámadott uniós döntés 2015 szeptemberében született, eszerint Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól a többi uniós állam átvenne 120 ezer menedékkérőt. Az ideiglenes kvóta ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott.

A kormány visszautasította ezt, ahogy erre Jean-Claude Juncker is emlékeztette Orbán Viktort a levelében, ezek után állapítottak meg Magyarországnak egy kvótát, eszerint

1294, háborús területről érkező menekültet kellene befogadni,

azok közül, akik idén szeptember 26-a előtt érkeznek Olaszországba vagy Görögországba.

A Bíróság most kimondta: a határozat elfogadása jogszerű volt, az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Az ítélet szerint ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá.

A bíróság szerint

“a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint 1294 ember ellátására „minden további nélkül volna elég pénze a magyar költségvetésnek”. Ráadásul az Unió minden kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást.

Júliusig egyébként mindössze 7806 menedékkérőt vettek át a tagállamok,

körülbelül 21 500 áthelyezése van folyamatban.

Az ítélet kihirdetése után Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren azt írta: az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. “Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és teljes mértékben megvalósuljon a szolidaritás” – írta.

Orbán Viktor még nyáron azt mondta: ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor a kormány nem fogadja el az ítéletet. Ma Szijjártó Péter arról beszélt, hogy felháborító és felelőtlen a döntés, erről itt olvashat bővebben. Az ellenzéki pártok reakcióját pedig itt olvashatja.

Ma lesz az ítélet a kvótaperben

Szerda délelőtt az Európai Bíróság kihirdeti ítéletét az úgynevezett kvótaperben arról, hogy Szlovákiának és Magyarországnak be kell-e fogadnia menekültet. A főtanácsnok a két kereset elutasítását javasolta. Orbán Viktor közölte: a kormány nem fog elfogadni elmarasztaló ítéletet.

Az uniós tagállamok minisztereiből álló Európai Tanács határozata írta elő két éve, hogy a menekültválság enyhítéseként segítséget nyújt Olaszországnak és Görögországnak. Ennek alapján két év alatt 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló személyt helyeznének át a két országból az EU többi tagállamába meghatározott kvóta alapján. A határozat értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.

Ezt a kötelező elosztási mechanizmust támadta meg először 2015 végén Szlovákia, amihez másnap csatlakozott Magyarország.

Az Európai Bíróság július végén jelentette be, hogy Yves Bot főtanácsnok a magyar és a szlovák beadványok elutasítását javasolja. Ez ugyan nem kötelező érvényű, de fontos a jövőbeli döntés szempontjából, az ügyek zömében a bíróság helyt ad az indítványnak.

A szlovák és a magyar kormány eljárásbeli hibákra hivatkozva támadta meg az áthelyezési határozatot, továbbá szerintük az áthelyezés rendszere nem is alkalmas a migrációs válság kezelésére, így aztán nem is szükséges.

Yves Bot főtanácsnok cáfolja a magyar és szlovák fél jogalkotási hibákra hivatkozó érvelését. Végigveszi és sorban elutasítja a felhozott főként jogtechnikai érveket. Azt is állítja, hogy nem hagyományos jogalkotásról van szó ez esetben,

a határozat elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével összefüggő követelmények.

A főtanácsnok azt is kiemeli, hogy az érintett határozat időbeli hatálya (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig) behatárolt, ezért a határozat átmeneti jellege nem vitatható.

A magyar és a szlovák kormány azzal is érvel a perben, hogy a kvóták eleve nem nyújtanak megoldást a menekültválságra, ezzel szemben a főtanácsnok szerint alkalmasak arra, hogy csökkentsék a legnagyobb migrációs nyomás alatt lévő Görögország és Olaszország terheit. Sőt, Yves Bot szerint a hatékonysági problémákat éppen az okozza,

hogy egyes országok, köztük a kvótadöntést bíróságon támadó Magyarország és Szlovákia nem fogadnak be menekülteket.

Orbán Viktor a nyáron Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy ha az Európai Bíróság nem nekünk ad igazat, el fogja utasítani a kormány az ítéletet. Orbán közölte:

“Magyarországnak senki nem mondhatja meg, mit tegyen”.

Spekulációra adott okot az, hogy először az év végére volt várható az ítélet, aztán szokatlanul rövid, szeptember elején záruló eljárás mellett döntött a bíróság. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy az áthelyezési kvóta lényegében megbukott, a 120 ezer menekült elhelyezése nem történt meg, közben azonban karnyújtásnyira van a határozat szeptember 26-i zárónapja.

A magyar és szlovák pervesztésre tippelők szerint az ezelőtti ítélethirdetéssel az Európai Bíróság „beleáll” a kvótaügybe, máskülönben – megvárván a határnap leteltét – a per okafogyottá válna.

Kvótaper: a magyar kereset elutasítását javasolja a főtanácsnok

0

A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja az Európai Bíróság főtanácsnoka a menedékkérők tagállamok közötti elosztására elfogadott uniós döntés ellen indított perben – tudatta szerdán a bíróság.

Yves Bot francia főtanácsnok szerint a magyar beadványban szereplő jogi érvek nem állják meg helyüket, és azon véleményének adott hangot, hogy

az áthelyezési kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez.

A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. Az ítélethirdetésre várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen kerül sor. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni egyszerű többséggel.

Az Európát 2015 nyarán érő menekülthullámot látva az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy a menekültek elosztásával segítenek Olaszországnak és Görögországnak.

A határozat alapján 120 ezer embert két év alatt kellene áthelyezni az EU többi tagállamába.

Szlovákia és Magyarország az Európai Bírósághoz nyújtott be keresetet. Arra hivatkoznak, hogy az unió tanácsa az alapszerződést megsértve hozta meg a határozatot. A főtanácsnok tehát vitatja ezt az érvet, szerinte a kvóták hatékonyan és arányosan járulnak hozzá a menekültekkel kapcsolatos terhek csökkentéséhez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK