Kezdőlap Címkék Kurz

Címke: kurz

Kurz, a megbízhatatlan labanc

0

A Die Presse bizalmas értesülésekre hivatkozva írja, hogy Orbán a velencei frakcióülésen így nevezte az osztrák kancellárt. Azt veszi rossz néven tőle, hogy az nyíltan Magyarország ellen foglalt állást, ám erről nem értesítette előre magyar kollégáját.

Az osztrák lap így értékeli a magyar helyzetet: Mintha bedobták volna a gyeplőt a lovak közé, olyan vehemensen támadja a kormány közeli magyar sajtó az osztrák kancellárt, miután annak párttársai támogatták a magyar kormány elleni indítványt az Európai Parlamentben. Orbán Viktor a nyilvánosság előtt megértő hangot ütött meg, bár megjegyezte, hogy Bécs tanúsíthatott volna több bátorságot is a Sargentini-jelentés kapcsán.

Bizalmas értesülések szerint viszont a velencei frakcióülésen már megbízhatatlan labancnak nevezte Kurzot. Azt veszi rossz néven tőle, hogy az nyíltan Magyarország ellen foglalt állást, ám erről nem értesítette előre magyar kollégáját. Az újság szerint az osztrák kormányfőnek erre három oka is volt: középen kívánt maradni, ugyanakkor világosan ki akarta nyilvánítani, mennyire fontosnak tartja a jogállamiságot. Másodszor lépését összehangolta Weberrel, végül pedig az ÖVP-képviselők amúgy is az eljárás megindítása mellett voksoltak volna.

A Die Presse helyet ad az Orbán-hívek véleményének is. Így idézi Magyarország volt bécsi nagykövetét, aki szerint kedden-szerdán politikai kirakatper zajlott Strasbourgban Magyarország ellen. Szalay-Bobrovniczky Vince, aki jelenleg államtitkárként a civil és társadalmi ügyek felelőse a miniszterelnöki hivatalban, úgy gondolja, hogy mivel Kurz kancellár hasonló migrációs politikát folytat, mint a magyar kormány, nem volt logikus, hogy a néppárti EP-képviselők a jogállami eljárás megkezdése mellett szavaztak.

A Die Presse interjúalanya megerősítette, hogy a Fidesz az Európpai Néppártban kíván maradni, hacsak ki nem rakják. De az EP-választáson konzervatív színekben indul. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miért keresi szélsőjobbos vezetők társaságát, az volt a válasz, hogy Salvinival és az Osztrák Szabadságpárttal a migráció ügyében közös a nevező, de a magyar fél tárgyal mindenkivel, aki támogatja a politikáját. Ám most egy kicsit csalódott, mert idáig ezt hitte az osztrák kancellárról is.

Az államtitkár hazugsághalmaznak minősítette a Sargentini-jelentést, szerinte az annyit sem ér, mint a papír, amelyre nyomták. Úgy folytatta: ezek után még az is kérdéses, egyáltalán komoly intézmény-e az Európai Parlament, illetve a Bizottság. Ami pedig a Néppárt frakcióvezetőjét illeti, neki azt hányta szemére Szalay-Bobrovniczky, hogy Weber feladta a politikai eszményeit, mert a Bizottság elnöke kíván lenni. Egyben tagadta, hogy Orbán Viktor nem tanúsított volna kompromisszumkészséget a civilek és a CEU ügyében. Időben elküldte a válaszait Brüsszelbe. Ugyanakkor nem gondolná, hogy a kormány rosszul mérte volna fel a hangulatot Strasbourgban, ám másra kapott felhatalmazást a szavazópolgároktól. De mint mondta, itt az EP bosszút akart állni, a háttérben Soros és barátai húzódnak meg. Az okokról úgy gondolja, hogy bizonyos erők szeretnék bedönteni az európai jogrendet. Az uniós szavazati jog megvonásától azért nem tart, mert a nép támogatja a kormányt, ezért a Fidesz toronymagasan nyeri meg a májusi választást. Semmi más nem számít.

Die Presse/Szelestey Lajos

Ezúttal békés tízezrek tüntettek Romániában

0

A péntek esti erőszakos események után szombaton újra tízezrek vonultak utcára a fővárosban. A bukaresti kormánypalota épülete előtt egyes becslések szerint akár 50 ezren is lehettek, az Agerpres hírügynökség 25 ezer emberről ír. Az osztrák kancellár tiltakozott egy osztrák újságíró bántalmazása miatt.

Ezúttal azonban sem a csendőrök, sem a tüntetők részéről nem jelentettek erőszakos cselekményeket, a tüntetés végig békés mederben zajlott. Sőt, helyi beszámolók szerint sokan még virágot is hoztak a csendőröknek. Az ország nagyobb városaiban is folytatódtak a megmozdulások szombaton. A Hotnews összefoglalója szerint Nagyszebenben 8 ezren, Iaşi-ban 6 ezren, Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és Konstancán is körülbelül 3 ezren kérték a Dăncilă-kabinet lemondását és előrehozott választások kiírását.

Az osztrák kancellár magyarázatot vár egy csendőrök által megvert osztrák újságíró miatt A péntek esti kormányellenes tüntetésen megsérült egy osztrák újságíró, aki az állami ORF televíziónak tudósított. A televízió honlapján elérhető közlemény szerint munkatársukat a csendőrök támadták meg. „Határozottan elítéljük a bukaresti erőszakot, amelynek során több tüntető sé újságíró is megsérült. Elvárjuk, hogy tisztázzák ezeket az eseteket. A megsérült operatőrnek jó gyógyulást kívánok. A szólás- és a sajtószabadság az Európai Unió alapvető értékeihez tartoznak, mi hiszünk ezekben, és azt gondoljuk, hogy meg kell védeni ezeket” – írta ki a Facebook-oldalára Sebastian Kurz osztrák kancellár az esetről értesülve. Az újságírók akkor sérülhettek meg, amikor a csendőrök támadást indítottak a közelükben levő agresszív demonstrálók felé. Az ORF szóvivője azt közölte, hogy az osztrák operatőrt a csendőrök gumibotokkal ütlegelték, és akkor hagyták abba, amikor többször is felkiáltott, hogy ő újságíró. A honlapon fellelhető cikk szerint Andreas Wrabetz, a csatorna igazgatója is felháborodásának adott hangot. Szerinte könnyen meg lehetett különböztetni a tévés stáb tagját a tüntetőktől, és egy uniós országban elvárható, hogy a karhatalom ne támadjon rá a sajtó képviselőire.

(news.ro, Agerpres, Transindex)

Orbán miatt kénytelen magyarázkodni Kurz

0

A bécsi Der Standardnak adott interjújában az osztrák kancellár cáfolja, hogy nagyon keresné Orbán Viktor barátságát, sőt azt hangsúlyozza, hogy a külső határok ellenőrzésének szükségességét leszámítva igen jelentős nézetkülönbségek vannak köztük.

A legfőbb ezek közül az, hogy Kurz a keleti államoknak fizetett uniós támogatások csökkentését javasolja a következő pénzügyi időszakra. Mint mondta, nem véletlen, hogy beiktatása után először Brüsszelbe, Párizsba és Berlinbe ment el, és csak utána fogadta a magyar vezetőt. Ily módon jelezte, hogy melyik irányba kíván haladni a következő öt évben.

Egyébként az interjúban a magyar kormányfőt tizenháromszor említik, Macront tízszer, Merkelt hatszor.

„Egyértelmű, mire megy ki a játék, amikor az ellenzék azt állítja, hogy Orbán Viktor volt az első állami vendégem. Szándékosan ferdítenek, hogy egy jól kijelölt irányban helyezzenek el” – mondta Kurz, majd tisztázták az őt interjúvoló újságíróval, hogy az első vendég a liberális Mark Rutte holland kormányfő volt Bécsben, és Orbán előtt a kancellár már megjárta Brüsszelt, és vendégeskedett Macronnál, valamint Merkelnél. Orbánnal csak egy órát beszélgetett, míg a tárgyalás Rutte és közte lényegesen hosszabb volt, derül ki az interjúból.

Megerősítette, hogy a múlt heti bécsi találkozón végig vették a legfőbb vitapontokat, hiszen

Ausztria egy sor kérdésben egészen más álláspontot képvisel,

mint Magyarország, legyen szó az európai védelemről, vagy éppen az EU-s alapok elosztásáról. Azt is kifejtette azonban, hogy ha Európa előbbre akar jutni, akkor enyhíteni kell a belső feszültséget, és ő maga ebben kíván közreműködni hídverőként. Szerinte a kérdés nem az, hogy több vagy kevesebb unió szükséges-e, hanem hogy hol kell erősíteni a központi jogkört, és mely területeken lehet kompetenciákat visszaadni a kormányoknak, illetve a régióknak. Ami a brüsszeli kifizetéseket illeti, a politikus úgy fogalmazott: ott tényleg kell valami bibinek lennie, ha egy csomó pénz megy Kelet-Európába, ám az érintett államok közül jó pár elégedetlen. Sőt, időnként még azt is megkérdőjelezik, hogy a megfelelő címre mennek-e a szubvenciók. A másik oldalon viszont a Nyugat panaszkodik, hogy mennyire nem szolidárisak ezek a kormányok. Kurz a maga részéről határozottan a támogatások visszafogása mellett van, a többi nettó befizetővel együtt.

A politikus megismételte, hogy

a kvótákkal egymagukban nem lehet megoldani a migrációs gondokat,

és örvendetesnek nevezte, hogy időközben az állam- és kormányfők nagy része belátta: a külső határok szigorú őrizete nélkül nem jutnak sokra ebben a kérdésben.

Mivel foglalkozik Magyarország miniszterelnöke?

Üzleti ügyekkel biztosan nem. És nőügyekkel sem. Bohócügyi államtitkára viszont van. Vagy legalábbis volt, mert néhány évvel ezelőtt még erről beszélt.

Sok rejtély övezte Orbán Viktor röpke bécsi útját. A miniszterelnök vonattal utazott az osztrák fővárosba, még a hátizsákjának is vásárolt egy külön helyjegyet, ám odakint a szolgálati kisbusza várta. Előzetesen úgy tűnt, hogy a Sebastian Kurz kancellárral történt megbeszélése után a magyar fél kérésére nem tartanak sajtótájékoztatót, ám az osztrákok meggyőzték Orbánékat, hogy ez odakint nem szokás. Ott, szemben a magyar gyakorlattal, az állami vezetők és a kormány tagjai szóba szoktak állni az újságírókkal. Végül kompromisszumos megoldás született:

négy előre egyeztetett kérdést lehetett feltenni a miniszterelnöknek.

Volt még két másik találkozója is Orbán Viktornak Bécsben. Heinrich Pecinával, a Népszabadságot fondorlatos módon bezáró volt Mediaworks-tulajdonossal még Kurz előtt találkozott, a kancellárral történt megbeszélés után pedig a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökével ebédelt.

Az ezt követő sajtótájékoztatón az Index munkatársa megkérdezte Orbánt, hogy mikor fogja a kormány nyilvánosságra hozni az OLAF-jelentést, illetve hogy beszélt-e az ügyről a vejével, Tiborcz Istvánnal, mire a miniszterelnök azt válaszolta:

semmilyen üzleti üggyel nem foglalkozok, nem is fogok

Korábban azt is megtudhattuk róla, hogy nőügyekkel sem foglalkozik. Tavaly áprilisban kiderült, hogy Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetet Szabó László külügyminiszter-helyettes váltja június végén. Akkor az egy ezzel kapcsolatos újságíró kérdésre azt válaszolta: nőügyekkel nem foglalkozom.

Két ügy tehát már biztosan van, amivel a nem foglalkozik a miniszterelnök. Üzleti- és nőügyek kipipálva.

Bohócügyekkel viszont foglalkozik Orbán Viktor. Ezt onnan tudni, hogy van, de legalábbis volt bohócügyi államtitkára. Ez egy régebbi történet, 2011-es. Akkor épp a rendvédelmi dolgozók tüntettek. Orbán Viktor hosszú hezitálás után végül fogadta néhány rendvédelmis szakszervezet vezetőjét. Akiket nem fogadott, azok a tárgyalások alatt odakint várakoztak a Kossuth téren.

Árok Kornél, akit mások mellett fogadott a miniszterelnök, az amúgy eredménytelen tárgyalások végeztével arra kérte Orbánt: ha már úgyis itt van, tartson egy rögtönzött szociális konzultációt a téren várakozóknak. „Ezt majd átadom a bohócügyi államtitkáromnak”, mondta erre a miniszterelnök.

Maradnak a konfliktusok, egyezség nélkül ért véget a bécsi tárgyalás!

Egynapos villámlátogatást tett Bécsben a magyar kormányfő. Orbán Viktor először a Népszabadság bezárását levezénylő Heinrich Pecinával, majd az osztrák kancellárral tárgyalt. Mint Sebastian Kurz hivatala az Orbánnal tartott közös sajtótájékoztató után közölte, szó esett a magyarországi jogállamisággal, és médiaszabadsággal kapcsolatos aggodalmakról. Végül Orbán Viktor egy héten belül már a második szélsőjobboldali vezetővel is tanácskozott. Az alkancellárral folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón a magyar kormányfőt az Elios Zrt-vel, tehát a veje korábbi cégével kapcsolatos vizsgálatról is kérdezték. Orbán megismételte korábbi álláspontját: nem foglalkozik üzleti ügyekkel. A kormányfő bécsi látogatásáról az osztrák fővárosban élő Földvári Zsuzsanna, újságíró tájékoztatta a Független Hírügynökséget.

 

Orbán Viktor még hétfőn megérkezett Bécsbe, a hírek szerint a miniszterelnök felkereste Heinrich Pecinát a Népszabadságot egykor tulajdonló befektetőt, aki a kormány legnagyobb megelégedésére meg is szüntette a lapot. Ön is így tudja?

Igen, a hírt eleinte titkolták, de aztán a sajtótájékoztatón Havasi Bertalan beismerte a találkozó tényét. A kormányfő sajtófőnöke szerint egyébként Pecina kérte a találkozót, más információk szerint azonban Orbán kezdeményezte azt. A megbeszélés tartalmáról nem szivárgott ki semmi.

Gondolja, hogy a kormányfő illő módon megköszönte, hogy Pecina úr ügyesen felszámolta a legnépszerűbb magyar napilapot?

Aligha, hiszen azóta már sok idő eltelt, a hálálkodáson már valószínű, hogy túl vannak. Az újságírók inkább azt latolgatták, hogy a felek vajon milyen újabb akcióra készülhetnek. Még az is felmerült, hogy Magyarországon létre akarják hozni az újságíró kamarát.

Az első jeges rémület már végigment a szakmán, mert az érdekvédelemnek ez a formája tökéletes lehetőségnek látszik a magyar sajtó megfélemlítésére. Mondja, Ausztriában van ilyen intézmény?

Nincs, ilyen nem létezik.

Az osztrák-magyar találkozó délelőttjén csak az volt a hír, hogy a tanácskozások közben Orbán Viktor szinte végig menekült a sajtó elől. Gondolom ehhez a bécsi újságírók nincsenek hozzászokva. Van arról benyomása, hogy az elmúlt hetek alatt milyen kép bontakozott ki Magyarországról?

Nehéz ezt meg megmondani, mert az itt élőkben velünk szemben van egy hagyományos rokonszenv. Holott az osztrákok a többi szomszédos néppel szeretnek gúnyolódni, főleg a németekkel, de a magyarokat szemben az ősi rokonszenv még most is megvan. Természetesen

a sajtó a vonzalmainak megfelelően megoszlik, változó hangerővel kritizálja Orbánt; a baloldali lapok keményebben, a jobboldaliak kicsit visszafogottabban. Mindenesetre a mai, inkább jobboldali Die Presse címlapján rettenetes fotó jelent meg Orbán Viktorról, mint aki jön és lenyeli Ausztriát.

A sajtóról még annyit, hogy a tárgyalás reggelén még nem terveztek sajtókonferenciát, legfeljebb egy nyilatkozatot ígértek Orbán és Kurtz megbeszélése után. De ha jól tudom, volt sajtótájékoztató, lehetett kérdeni. Miért borult fel az elzárkózás terve?

Állítólag osztrák nyomásra engedtek a nyilvánosságnak. A vendéglátók kérték, hogy ne olyan kurtán-furcsán érjen véget az egész megbeszélés. Aztán a sajtóértekezleten Orbán Viktor informatívabb, aktívabb és érdekesebb is volt, mint a Kurtz. Továbbá a kérdésekre is eredetibb, tartalmasabb válaszai voltak, mint az osztrák kancellárnak. Majd késő délután

a magyar miniszterelnök találkozott Heinz-Cristian Strache alkancellárral, aki a szélsőjobboldali FPÖ vezetője.

Mindenesetre figyelemre méltó rekordot állított be Orbán Viktor. Mint európai vezető rövid idő alatt két szélső-jobboldali vezetővel is tanácskozott. Korábban Geert Wilders holland szélsőséges pártvezérrel, most pedig az osztrák alkancellárral találkozott.

Azt nem tudjuk, hogy itt milyen cifra megbeszélések zajlottak az alkancellárnál, mert ezután már nem tartottak tájékoztatót.

Amikor még a bécsi kirándulást tervezte Orbán Viktor, akkor azt posztolta az interneten, hogy az osztrák kancellárral meg akar állapodni a migrációról. Teljesült a miniszterelnök terve?

Annyiban igen, hogy a két ország közt feszülő éles konfliktust érdekes módon simították el. Köztudott, hogy az ausztriai családtámogatási rendszer átalakítása kifejezetten fájdalmasan érinti az Ausztriában élő magyar családokat. Az itt dolgozó magyarok ugyanis annyi járulékot fizetnek, mint az osztrák munkavállalók, mégis alacsonyabb támogatást kapnak az otthon maradt gyerekek után.

A hazai kommentárok szerint Orbán Viktor elengedte a magyar családok kezét. Ezt onnan is így látják?

A sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy ez nem a két ország között éleződő konfliktus, hanem az uniós szabályozási dilemmája. Így aztán az ügyben semmiféle eredményről nem tudtak beszámolni.

Milyen volt a találkozó hangulata, kedélyeskedtek a kormányfők?

Kedélyesnek egyáltalán nem, inkább visszafogottnak mondanám.

Magyarországon a választási kampány része lett a „migránsozás”, miközben a kormány szinte titokban fogad be menekülteket, meg jó pénzért letelepedési kötvényekkel hozza a külföldieket, a „Sorosozással” pedig soha nem érzékelt félelmet gerjeszt az országban.  Ausztriában is nagyobb a szigor, mint korábban. Ebben az ügyben tud a két kormány együttműködni?

Bécsben Orbán Viktor egy szóval sem említette, hogy a magyar kormány befogadott volna 1300 embert. Itt ugyanaz a militáns migráns-ellenesség dőlt belőle, mint korábban. Bár Sebastian Kurz is szigorúbban kezeli a menekültek befogadását, s kemény hangon beszél a migrációról, ezért is nyerte meg olyan nagy fölénnyel a választást. Ugyanakkor mindkét kormányfő arról beszélt, hogy az igazi menekülteket, akik az életüket mentve jöttek be a térségbe, azokat befogadják és támogatják.

Külön kiemelték, hogy a külső határokat, a kerítéseket, rettentően meg kell erősíteni, s a két ország ebben is partner. Szó esett még azokról a bevándorlókról, akik jogtalanul tartózkodnak az unióban. Orbán többször is elmondta, hogy a magyarok segítséget nyújtanak minden országnak, hogy ezeket az embereket visszavigyék a hazájukba.

Az egyik fontos napirendről már a múlt héten le kellett mondani, hisz információk szerint Paks II. bővítése is szerepelt volna a tárgyaláson, de az osztrák kormány sietve bejelentette, hogy európai bírósághoz fordul. Részben mert tiltott támogatást vél felfedezni az atomerőmű építésénél, másrészt környezetvédelmi okok miatt. Végül is ez a téma szóba sem került?

Szóba került, a sajtóértekezleten Kurtz kancellár azt hangoztatta, hogy Ausztria közismerten atomenergia ellenes, ezért ment neki a paksi atomerőmű bővítésének, hisz korábban hasonló bírósági eljárást kezdett a brit Hinkley Point beruházása ellen is. Orbán viszont arról beszélt, hogy az atomerőművet nem tekinti kétoldalú ügynek, ezért az osztrákoknak ezt a csatát Brüsszellel kell megvívnia.

Bár ha a bíróság kimondja, hogy itt tiltott állami támogatás van, akkor a bizottság leállítja a paksi beruházást, a britek is ezért hagyták abba a saját, említett beruházásukat.

Ez kicsit odébb van, egyelőre nem tudni, ki dönt helyesen: aki leállítja az építkezést, vagy aki befejezi. Mindkét megoldás okozhat hihetetlen veszteséget, de nem tudjuk melyik a jó megoldás.

Szóval atomenergia ügyben sincs megállapodás a két ország között. Lényegében semmilyen megállapodás nem született, bár nem tudjuk, hogy Pecina úrnál, vagy a szélsőjobboldali Strache-nél mire jutott Orbán. Milyen volt a hangulata a tárgyalásnak?

Mint említettem, kedélyes az nem volt, Orbán úgy viselkedett, mint aki hatalmas rutinnal mozog az európai színtéren. Kicsit atyáskodó, és jóságos volt az uniós színpadra kilépő fiatal osztrák kancellárral, aki pedig úgy viselkedett, mint egy megszeppent kisdiák. De mindketten igyekeztek szalonképesek maradni.

Olyannyira, hogy az osztrák elnöki hivatal csak a sajtótájékoztató után közölte, hogy vendégével Kurz beszélt a jogállamisággal, és a médiaszabadsággal kapcsolatos aggodalmakról is, amelyek miatt Magyarországot nemzetközi kritika éri. Arról nincs hír, hogy erre mit válaszolt Orbán Viktor, válaszolt-e egyáltalán. Valószínű nem, mert akkor ő már a szélsőjobboldal vezetőjével tárgyalt.

Szigorúan ellenőrzött kérdések Bécsben

0

Már hozzászokhattunk az utóbbi években, hogy Orbán Viktor, amikor csak teheti, kerüli az igazi újságírókat, akik valódi kérdéseket tehetnének fel neki. Most azonban ezt a szokását bécsi útjára is exportálja.

Az Ö24 értesóüléseire hivatkozva a Hír Tv számolt be arról, hogy a magyar kormány Orbán Viktor bécsi tárgyalásain azt szerette volna elérni, hogy ne legyen sajtótájékoztató a Sebastian Kurz kancellárral történt megbeszélés után.

Ehhez azonban az osztrák fél nem járult hozzá, a Lajtán túl nagyon rosszul venné ki magát az ilyesmi. Végül abban állapodtak meg, hogy a magyar miniszterelnök és vendéglátója kiállnak a sajtó elé, és

az újságírók négy, előre egyeztetett kérdésére válaszolnak.

Orbán Viktor, aki a múlt héten Geert Wilders, holland szélsőjobboldali politikussal, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt vezetőjével találkozott, Bécsben a szélsőjobboldali FPÖ elnökével is találkozik, de Heinz-Christian Strachéval még közös sajtónyilatkozat sem készül.

Bréking nyúz, 2018. január 11. – Tudósítás a másik valóságból

0

Alhasig, majd szügyig a ládába ugró hejcegnő, Soros embere Budapesten gyakorolja a nyomást, Orbán szomszédol, idióta demokraták, szóvivő a Soros-tervről.

Bayer Zsolt a Magyar Időkben: Vona a kincstárban

Vona hamar kiszedte a szemöldökét, ráfeküdt a macskára, és úgy tett, mintha aludna. Kérdezték is rémülten a nemzeti radikálisok: „Te Vona, akkor te most zsúrpubi vagy?”, mire Vona durcásan azt válaszolta: „Nem, csak hejcegnő!”, és elindult a politika nagytermének másik sarkába.

Ott is talált egy nagy ládát, az volt ráírva, hogy „pártok állami támogatása”.

Abba is beléje ugrott, alhasig előbb, majd szügyig, mert olyan bőségláda, mint az a láda, nem akadt másutt. Volt abban a ládában költségvetési támogatás, külön támogatás a pártalapítványnak, meg egy a kampányra, és a sok-sok százmilliócska forintnak mindössze az volt a feltétele, hogy máshonnan, titokban nem szabad elfogadni támogatást.

Lokál: A “Soros-hálózat embere” Budapestre utazott nyomást gyakorolni

A Fidesz szerint nyomást gyakorolni érkezett Budapestre Judith Sargentini európai parlamenti (EP-) képviselő.

Sargentini nem válaszolt érdemben az M1 aktuális csatorna arra vonatkozó kérdéseire, hogy milyen szervezetekkel találkozik Magyarországon és befolyásolja-e a magyar migrációs politika a jelentés tartalmát.

Az M1 híradójában közölték: Judith Sargentinitől a csatorna riportere többször próbálta megkérdezni, hogy a Helsinki Bizottság, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) után ezúttal milyen szervezetekkel találkozik Magyarországon, mi alapján állította korábban, hogy az országban sérülnek az alapvető jogok, valamint, hogy a magyar kormány migrációs politikája befolyásolja-e a jelentés tartalmát, a képviselő azonban érdemben nem válaszolt a kérdésekre.

Tájékozódom, és ha mindent megtudtam, válaszolok – mondta Judith Sargentini.

Ripost: Fon­tos helyre uta­zik Orbán

A ma­gyar for­rá­sok egy­előre nem erő­sí­tet­ték meg, de az oszt­rák lapok már tény­ként ke­ze­lik a ja­nuár végi Kurz-Orbán ta­lál­ko­zót!

Kurz kancellár szóvivője, Etienne Berchtold újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy „még nem akarta világgá kürtölni a dátumot”. De azt megerősítette, hogy a hónap végén – várhatóan január 30-án – lesz ilyen találkozó.

Külön érdekesség, hogy Ausztria kormányfője az elsők között fogadja Orbánékat a nemzeti delegációk közül. Ez talán nem véletlen, hisz az osztrák migrációs politika nagyon egybecseng a magyar állásponttal.

888. Magukat leplező idióta demokraták

Az amerikai szenátus számára készített tanulmány nem kertel abban sem, hogy tekintettel a közelgő magyar parlamenti választásokra, ideje lenne megismételni az olyan „sikeres” kitiltásokat, és a közvélemény számára minden lehetséges eszközzel rávilágítani a titkos orosz befolyásra.

Na ez az, amit nem úgy hívnak, hogy egy szuverén ország belügyeibe történő beavatkozás. Hanem úgy, hogy baráti segítség.

Origo: elutasított Soros-terv

Több mint 2,3 millió válaszadó utasította el a Soros-tervet a nemzeti konzultáción, ami azt mutatja,

a magyarok gyakorlatilag egyhangúlag elutasítják a Soros-tervet

– erről Kovács Zoltán kormányszóvivő beszélt a konzultációt értékelő sajtótájékoztatóján.

Teljesen feldolgozták a nemzeti konzultáció adatait; az eredmények arról tanúskodnak, hogy a magyarok gyakorlatilag egyhangúlag elutasítják a Soros-tervet, a kötelező betelepítést, és minden olyan politikai akciót elleneznek, amely ennek megvalósítására irányul – jelentette ki a kormányszóvivő a bedobozolt kérdőívek előtt.

Sebastian Kurz nagyanyja magyarországi német volt

0

Az egyik magyarországi német nyelvű lap, a Sonntagsblatt arról írt, hogy Sebastian Kurznak, minden idők legfiatalabb osztrák kancellárjának nagyanyja temerini születésű – tudósít a Vajdaság Ma hírportál.

A Sonntagsblatt szerint az 1928-ban született nagymamát, Müller Magdalenát, Tito partizánjai a többi temerini német lakossal együtt 1944 októberében száműzték szülőfalujából. Az Újvidék közelében fekvő Temerin, akárcsak az egész Bácska, Magyarországhoz tartozott a 2. világháború idején.

A kisemmizett család az alsó-ausztriai Zogelsdorf faluban telepedett le, ahol Magdalena férjhez ment  Alois Döller mezőgazdasági termelőhöz. Ebből a házasságból született Elisabeth, a jelenlegi kancellár édesanyja, aki Bécsben telepedett le, miután házasságot kötött egy Kurz nevű mérnökkel. Itt született Sebastian is, aki elmondása szerint

hétvégenként és iskolai ünnepek alkalmával rendre meglátogatta nagyanyját,

aki jobbnál-jobb sváb ételekkel kedveskedett neki.

Az leírtakat bizonyítja a temerini anyakönyv bejegyzés, valamint Wilhelmine Wier temerini németekről írt könyve. Müller Magdolna valóban Temerinben lett anyakönyvezve, mégpedig 1928. november 29-én. Az apa Müller Mihály 24 éves földműves (nevét magyarul írta alá), a édesanyja pedig a 19 éves Legler Katalin. Müllerék az anyakönyv szerint az 1459. számú családi házban laktak, de hogy ez hol volt, annak pontos meghatározása ma már szinte lehetetlen.

Jöhet az Orbán-Kurz párviadal?

0

A jelek szerint Ausztria délkelet-európai vezető szerepét főként a Balkánon, továbbá a Csehországgal és Szlovákiával folytatott, úgynevezett slavkovi (austerlitzi) tárgyalásokon gyakorolja majd – ha úgy tetszik, Ausztria-Magyarország Magyarország nélkül, míg Magyarország inkább Ausztria nélküli Ausztria-Magyarországot szeretne.

Orbán Viktor a jobboldali pártok ausztriai és csehországi győzelme után úgy érzi, megerősödött, és az EU-kritikus mozgalom vezetője akar lenni. Eközben átlép olyan határokat is, amelyeknél eddig megállt – írta a Die Welt jobboldali konzervatív lapban Boris Kálnoky, aki a magyar miniszterelnök mások által bírált minden lépését szenvedélyesen védelmezni szokta. Kálnoky szerint

az Európai Unióban újrakeverik a lapokat, és Közép-Európa hatalmi tényezővé válik.

A kelet-európaiak csak úgy duzzadnak az öntudattól az Európa-szkeptikus ANO csehországi, és a Sebastian Kurz által erősen jobbra rántott Osztrák Néppárt ausztriai győzelme nyomán. A V4-államok, az „új Ausztria”, de szomszédos országok is, mint Horvátország, Románia, vagy a balti államok, csekélyebb bevándorlást akarnak, vagy éppen teljesen elutasítják az immigrációt, és előkelő helyet követelnek az EU jövőjéről folyó viták asztalánál.

A kérdés az, hogy kié a legerősebb hang a közép-európaiak kórusában.

A sajtóban sok találgatás látott napvilágot arról, hogy Bécs lehet a vezető hang, de a visegrádiak erről hallani sem akarnak. Már egy éve ismételgetik, hogy szóba sem jön Ausztria csatlakozása a V4-hez. Most már Kurz is leszögezte, hogy kategorikusan kizárja a csatlakozás lehetőségét. A jelek szerint Ausztria délkelet-európai vezető szerepét főként a Balkánon, továbbá a Csehországgal és Szlovákiával folytatott, úgynevezett slavkovi (austerlitzi) tárgyalásokon gyakorolja majd – ha úgy tetszik, Ausztria-Magyarország Magyarország nélkül, míg Magyarország inkább Ausztria nélküli Ausztria-Magyarországot szeretne.

Orbán és Kurz élénk telefonkapcsolatban áll, és mind tartalmilag, mind emberileg nagyon jól kijön egymással – mondják a két politikus munkatársai. Ám

mindkettő vezető szerepre törekszik, és csupán egyikük szerezheti azt meg.

Így nem meglepő, hogy Orbán az október 23-án mondott beszédében különösen erős hangokat ütött meg, hogy elnyomja a közép-európai színpad többi hangját – írta a szerző, és ismertette Orbán beszédének jelesebb pontjait. Kiemelte: a sötét tervek ellen Orbán szerint már csak a visegrádiak tanúsítanak ellenállást, és ez Kálnoky szerint oldalvágás volt Kurznak és Ausztriának, aki, és amely ezek szerint már nem áll ellen.

„A beszéd része az Orbán által a valójában nem (vagy legalábbis ebben a formában nem) létező »Soros-terv« ellen folytatott kampánynak, noha ezúttal nem nevezte meg a magyar és zsidó származású amerikai milliárdost. Magyarország választási harcban áll, és ennek keretében Orbán fő témája Soros: ellenségkép a komolyan vehető hazai ellenségek hiányában” – írta Kálnoky.

A magyar ellenzék olyan reménytelenül ötlettelen és megosztott, hogy Orbán az utóbbi időben igyekszik közvetve erősíteni a szocialistákat

a sajtójuknak nyújtott anyagi támogatásokkal és azzal, hogy politikusaikat a kormány képviselőivel folytatott nyílt vitákkal értékeli fel.

„Orbán ismert Európában populista kirohanásairól, amelyeket ő egyenes beszédnek nevez. Ám az összeesküvés-elméletek terjesztésével a magyar miniszterelnök átlépi azokat a határokat, amelyeket mindmáig tiszteletben tartott. A Brüsszellel folytatott eddigi vitákban jogi kérdésekről volt szó, például arról, hogy mennyire független a kormánytól a magyar igazságszolgáltatás, vagy hogy hány menekültet kell fogadnia Magyarországnak. Soros, és az ő állítólagos terve, hogy az EU-val közösen megkeverje az európai népeket – ez más kategória, és messzemenően fikció. Orbán olyan retorikát használ, amely tudatosan torzít ahelyett, hogy leleplezne. Legalábbis kétséges, hogy ez valóban ajánlólevél-e számára a közép- és kelet-európai Európa-szkeptikusoknál a vezető szerepre” – írta Kálnoky.

Összekaptak Orbán Viktoron az osztrák pártvezetők

0

„Ausztria nemcsak politikailag tolódott jobbra. Egyre inkább keresi a keleti EU-tagállamok társaságát és távolodik a mag-Európától.”

Hogyan érinti a magyar-osztrák kapcsolatokat a konzervatívok sikere Ausztriában? Otmar Lahodynskyvel, a Profil Ausztriában megjelenő hetilap politikai újságírójával beszélgetett Galavits Patrik a Klubrádióban.

(…) Heinz-Christian Strache (a harmadikként befutott menekültellenes Szabadság Párt vezetője – a szerk.) azt is állította, hogy a migránskérdést ő hozta be a közbeszédbe, Sebastian Kurz (a győztes Néppárt vezetője – a szerk.) csak jól lovagolta meg a témát és ezzel lett sikeres.

Van benne igaza. Az biztos, hogy Kurz az egész kampány során szigorú elveket fogalmazott meg a bevándorlással kapcsolatban. Hangoztatta, hogy ő állította meg a Nyugat-Balkánról érkező menekültáradatot. Aztán egy furcsa vitája is volt Strachéval arról, hogy ki ápol jobb kapcsolatokat Orbán Viktorral. Az FPÖ vasárnapi eredményváróján egyébként Strache azt mondta, a választók 60 százaléka a Szabadságpárt programjára szavazott, mert a Néppárt csak lemásolt egyes részeket.

Várható változás Ausztria EU-hoz fűződő viszonyában? Előfordulhat, hogy az új osztrák kormány is több vitát vállal fel Brüsszellel?

Az EU részéről nem várok a 2000-eshez hasonló szankciókat és feddést amiatt, hogy az FPÖ kormányzó erő lehet. Beszéltem ugyanakkor egy korábbi osztrák EP-képviselővel, aki megjegyezte, mivel a Szabadságpárt akár a Visegrádi 4-ekhez is csatlakozna, fel kell tenni a kérdést: vajon a jogállamot, a sajtószabadságot és a külföldiekhez való viszonyt is úgy képzeli el a párt, ahogy a lengyelek és a magyarok? De említhetjük Csehországot és Szlovákiát is. Strachénak először a barátjával, Orbán Viktorral kellene leülni beszélni ezekről a dolgokról.

Az FPÖ vezetőjéről tudjuk, hogy szimpatizál a magyar miniszterelnökkel. Az új kancellár, Sebastian Kurz is hasonló barátsággal viszonyul Orbán Viktorhoz?

Kurz sem nagyon kritizálta Orbánt és ahogy említettem, már egy tévévitán is összevitatkoztak, hogy kinek van jobb kapcsolata vele. Emiatt erősödhet a kapcsolat Magyarország és Ausztria között. Ugyanakkor azt nehezen tudom elképzelni, hogy Kurz csatlakozni szeretne a V4-ekhez. Az együttműködés azonban egyértelműen lehetséges. Ausztria nemcsak politikailag tolódott jobbra. Egyre inkább keresi a keleti EU-tagállamok társaságát és távolodik a mag-Európától.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!