Az idén júliusban az ipari termelés volumene alig nőtt az egy hónappal korábbihoz képest, az első hét hónapban sem volt valami fényes a bővülés üteme, mindösszesen 4,8 százalékos.
Forrás: KSH
A Központi Statisztikai Hivatal ma tette közzé második becslését, amelyből az is kiderül, hogy az ipari export 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, s amit előre jeleztünk, a járműipar tehető leginkább felelőssé mind a gyengébb ipari teljesítményért, mind pedig az ipari export gyengélkedéséért. Ugyanis a feldolgozóipari termelés 28%-át adó járműgyártás teljesítménye 7,9%-kal, az exportértékesítésen belül a 35%-ot képviselő ágazat kivitele pedig 8,3%-kal visszaesett.
Mint korábban Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. témavezetője a FüHü-nek elmondta: júliusban állt le az egyik, majd augusztusban a másik nagy autógyár Magyarországon. Szavait most igazolják az adatok és a KSH jelentésének megállapítása is:
„A visszaesésben a bázisévitől eltérő nyári leállás is szerepet játszik, a járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik.”
Ismét a gépipar volt egyébként a legjobban teljesítő ágazat: az egy évvel korábbi volument a legnagyobb mértékben, 13,7%-kal ugyanis a feldolgozóipari termelésből 7,0%-kal részesülő gép, gépi berendezés gyártása haladta meg. Ám ennek oka elsősorban az alacsony bázis volt.
Forrás: KSH
Héthavi teljesítmény
Az idén a január és a július között hét hónapban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,8%-kal nőtt. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 35%-ot képviselő hazai értékesítésé 3,6%-kal emelkedett.
Tovább bővült az ipari létszám, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2%-kal.
Az ipari termelés Magyarország minden régiójában bővült, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,5%), a legkevésbé Dél-Alföldön (3,1%).
Egy év alatt 2,6 százalékkal drágult az élet augusztusban Magyarországon. Elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok áremelkedése játszott ebben szerepet.
A fogyasztói árak 2,6 százalékkal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,8 százalékosra emelkedett augusztusban a júliusi 2,6 százalékról. (A maginfláció nem tartalmazza a szezonálisan ingadozó, főképpen a mezőgazdasági árakat és az üzemanyagokat.) Az első nyolc hónapban 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a múlt év azonos időszakához mérve.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatokat ismertetve elmondta:
a legnagyobb, 8,9 százalékos drágulás a dohányáruknál volt,
elsősorban a jövedéki adó változása miatt. Az üzemanyagok árában is jelentős, 5,8 százalékos emelkedést mértek.
Mérlegkészítésre is alkalmat kínál az elkövetkező napok egyik legvonzóbb fővárosi rendezvénye, a Budapest Borfesztivál. Csütörtöktől vasárnapig várja a látogatókat, akik mintegy 200 termelő boraival ismerkedhetnek meg. De mit is jelent a bor a magyar gazdaság számára?
Az idén – az előrejelzések szerint – 410 ezer tonna szőlőt szüretelnek le a termelők, s ebből körülbelül 2,9 millió hektoliter seprős bor kerülhet a pincékbe, 0,2 millióval több, mint egy évvel korábban. A többi között ezek a számok hangzottak el az idei – sorrendben 26., átkeresztelt, s így már – Budapest Borfesztiválnak nevezett rendezvénysorozat beharangozó tájékoztatóján.
Európa egyik legnépszerűbb borfesztiválja 7.-én, csütörtökön nyit, s négy napon át várja az ország borvidékeinek, a határon túli és külföldi pincészeteknek a bemutatkozása iránt érdeklődő látogatókat. Közel 200 hazai és külföldi kiállító több ezer borával lehet ismerkedni a fesztiválon, amelynek ezúttal a világ 5. legnagyobb borexportőrre és 7. legjelentősebb bortermelője, Chile a díszvendége. A hazai borvidékek legjobb pincészetei mellett Horvátország, Erdély, Franciaország, Ausztria és Olaszország is képviselteti magát. A fesztivál – mint azt már megszokhattuk – gazdag gasztronómiai kínálatot vonultat fel, színes kulturális program társul mellé, és szép számmal lesznek kísérő programok is, egyebek között boregyetem, borárverés, borkvíz.
A bor nem csak élvezeti cikk
A bor nem csak élvezeti cikk – bár ennek persze messze nem utolsó –, az adott gazdaság számára fontos termék, amely sokak megélhetését is biztosítja. Közvetve és közvetlenül: hiszen nem csak azoknak kínál munkát, akik közvetlenül a szőlő termesztésében és a bor előállításában játszanak szerepet, hanem azoknak is, akik közvetetten részesei a termény, termék célpontba jutásának. Számos példát lehet erre hozni, kezdve a speciális mezőgazdasági, szőlészeti, borászati gépek gyártóitól, az üvegek és a dugók készítőin át a fuvarozókig és kereskedőkig. De ha csak a szűken vett szőlészetekben, borászatokban foglalkoztatottakat nézzük, akkor is jelentős a gazdasági szerepe az ágazatnak.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által tavaly, az akkor még készülőben lévő ágazati stratégiához összeállított háttéranyagban olvasható az adat:
41 798 db gazdasági akta aktív, vagyis ennyi vállalkozás foglalkozik szőlőtermeléssel vagy borkészítéssel, 83%-uk pedig olyan őstermelő vagy természetes személy, aki csak szőlőtermeléssel foglalkozik.
Érdekesség egyébként, hogy a borászattal (is) foglalkozó aktív termelők 49%-a az általuk megtermelt bort teljes egészében más borászat részére értékesítik. Nem véletlen, hogy a 25 legnagyobb borászat az összes bor mintegy 70%-át hozta forgalomba a tanulmány által lefedett időszakban.
A magyarországi szőlő-bor ágazat a világ bortermelésének töredékét, mintegy 1%-át adja, s a termék jelentős része is a magyar piacon kel el. A magyarok évente mintegy 20- 25 liter bort fogyasztanak.
A nemzetközi piacon
Habár a készült bor zömét magyarok isszák meg, kerül belőle exportra is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt, mennyiségben 5, értékben 9 százalékkal nőtt 2015-höz képest.
Mennyiségben a növekedés 4 százalékos volt (650 ezer hektoliterre bővült), értékben 7 százalékkal 23 milliárd forintra emelkedett 2016-ban az előző évihez viszonyítva.
A nemzetközi piacon a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, 75 százalékot tett ki részarányuk a kivitelen belül – jegyzi meg egy korábbi cikkében az agrotrend.hu
Helyünk Európában
Nem magyar jelenség, hogy sok kis szőlészet, borászat, gazdaság a bortermelés szereplője. Az Európai Unió borágazatát is ez jellemzi: mintegy 2,4 millió bortermelőt tartanak nyilván, 3 millió közvetlen munkahellyel. Nekik köszönhetők azok az eredmények, amelyekről az idén az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adott számot.
A 2015-ös és 2016-os adatokkal operáló jelentés szerint az EU-ban több mint 3 millió hektáron termesztenek borszőlőt, 80 százalékban egyébként minőségi borhoz valót. Spanyolországban található közel a harmada ennek a területnek (941 ezer hektárnyi). A második Franciaország 803 ezer hektárral, a harmadik pedig Olaszország 610 ezer hektáros területével. Portugália (199 ezer hektár), Románia (184 ezer hektár), majd Görögország és Németország következik a sorban (egyenként 103 ezer hektárral),
Magyarország a mintegy 65 ezer hektárral a következő a sorban,
megelőzve Bulgáriát a maga 60 ezer hektárnyi területével.
A Borászati Vállalkozások Európai Bizottságának (CEEV) egy jelentése is érdekes tényeket és adatokat sorol.
2015-ben az EU borágazata több mint 30 milliárd eurós forgalmat bonyolított, 17,3 milliárd üveg bort állítva elő.
Exportja 2,2 milliárd liter volt, 9,8 milliárd euró értékben.
Az Unióban 11 milliárd liter bort fogyasztottak az emberek, azaz 22,5 milliárd euró folyt le a torkukon.
Belelendülő építkezések, rosszabbul teljesítő agrárium, mérsékelt feldolgozóipari gyarapodás jellemezte a gazdaságot a második negyedévben: így állt össze a 3,5 százalékos éves növekedés. Az éelemiszerboltok forgalmának javulása változatlanul elmarad a jövedelemgyarapodás mögött.
A bruttó hazai termék (GDP) emelkedésének üteme a második negyedévben 3,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A valóságos folyamatokat pontosabban mutató (a szezonális és naptárhatást, például a munkanapok eltérő számát kiszűrő) adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,5 százalék volt. Az első negyedhez képest 0,9 százalék a teljesítményjavulás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsbecsléséből.
A súlyánál fogva meghatározó feldolgozóipar (benne például az autógyártás) 3,6 százalékot tett hozzá az átlagértékhez, a különféle piaci szolgáltatások 2,8 százalékot. Az építőipar teljesítménye 28,6 százalékkal emelkedett, amiben – a korábbi adatok ismeretében – minden bizonnyal
a felfutó lakásépítések játszanak nagy szerepet.
A mezőgazdaság teljesítménye 12,9 százalékkal csökkent, igaz, az egy évvel korábbi magas ráta ezt vetítette előre.
A beruházások 21,2 százalékkal haladták meg az előző év második három hónapjáét, de itt is elmondható, hogy egy évvel korábban (az alig csordogáló uniós támogatások miatt) jelentős, két számjegyű visszaesést szenvedtek el az invesztíciók.
Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezzel lényegében megegyező, 3,9 százalék a forgalombővülés az első hat hónapban. Ezen belül a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek produkálták a legmagasabb indexet, 7,1 százalék növekedést, az üzemanyag-eladások 3,4 százalékkal emelkedtek.
Időszakról időszakra visszaköszönnek ezek az arányok, az, hogy a milliók életét tükröző élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben igen mérsékelten,
alig 2,1 százalékkal hagytak több pénzt a vásárlók.
Ez töredéke a két számjegyű (legutóbb 10 százalék) reálkereset-gyarapodásnak. Kutatók egy része úgy véli, hogy a bérek 15-20 százalékos vágtatása csak papíron valósul meg sokaknál, a korábban a minimálbér felett zsebbe adott pénz egy részét legalizálják mostanában.
Bő negyedével növekedtek a beruházások az év második negyedében, aminek kiemelkedő részadatai szinte kizárólag az európai uniós támogatásoknak köszönhetők.
Hasonló mértékű a bővülés az év első felében. A legnagyobb arányt képviselő feldolgozóiparban az átlagnövekedés harmadára futotta a második három hónapban – olvasható ki a KSH friss adataiból.
Az uniós támogatások tolják előre a magyar gazdaságot – ezt bizonyítják a Központi Statisztikai Hivatal legújabb számai. A második negyedévben 26,8 százalékkal növekedtek a beruházások. A jelentős bővülés hátterében az egy évvel korábbi visszaesés bázishatása is meghúzódik, tavaly nagymértékben megcsappantak az uniós támogatások. Az 50 fő feletti vállalkozások befektetései 29 százalékkal gyarapodtak, a költségvetési szervekéi pedig 56 százalékkal.
A legmarkánsabb beruházás-emelkedést a közigazgatás produkálta 94 százalékkal.
Szintén nagyon magasra ugrott, 77 százalékkal a szállítás, raktározás, elsősorban az ugyancsak zömmel uniós forrásból fizetett autópálya- és kerékpárút-építések felfutásának köszönhetően. Majdnem ennyi, 71 százalék pluszt jelentett a KSH a művészet, szórakozás, szabadidő területén, kiemelkednek azonban a sorban a versenysporthoz járuló állami nagyberuházások eszközbeszerzései.
A legnagyobb súlyú ágazat, a feldolgozóipar (közte az autógyártás, elektronika, optika) befektetései viszont az átlagnak lényegesen alatta maradtak,
9,2 százalékkal tettek be több pénzt a magántulajdonosok, mint egy évvel korábban.
Az első hat hónapban 25,4 százalék volt a beruházások gyarapodás. Ekkor is az állami, illetve uniós pénzből megvalósuló invesztíciók vitték a prímet.
Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az első félévi 2500 milliárd forint befektetés nagy részének ugyan az EU a forrása, valójában idén eddig szinte semmit se fizetett a közösség, részben a kritikák miatt elhúzódó ügymenet következtében. Így a pénz a magyar költségvetésből származik előleg formájában.
Júniusban 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruk forgalma egy év alatt, az első fél évben azonban csak 3,9 százalék volt a gyarapodás. Ez jelentősen elmarad a reálbérek két számjegyű bővülésétől. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint sok pénz vándorol például a lakáspiacba.
A kiskereskedelmi boltokban – a naptárhatást kiszűrő számítás szerint – júniusban 5,7 százalékkal költöttek többet az emberek, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az első fél évben 3,9 százalék volt a forgalom bővülése.
Milliók vannak, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik el; ennek a területnek forgalombővülése, 3,7 százalék, ismét jelentősen elmarad a keresetek két számjegyű gyarapodásától. Májusban ugyanez a szám 2,3 százalék volt, tehát némi emelkedés jól látható. (A jobbadán a tartós fogyasztási cikkeket tartalmazó másik statisztikai „kosár” 8,3 százalékos növekedést mutat.)
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát nem lepte meg az adat. Vámos György elmondta, hogy figyelni kell az egyéb fogyasztási mutatókra is.
Szerinte növekvő költés tapasztalható különféle szolgáltatásokban, a turizmusban és főleg a lakáspiacon.
Az OKSZ megerősítve látja korábbi várakozásukat, hogy idén 4 százalék lesz a kiskereskedelmi forgalom növekedése.
Sok elemző szerint a főleg egyes területeken (vendéglátás, építőipar) jellemző nagy arányú feketefizetést „papírozzák le” a munkaadók a hivatalosan bejelentett bérnövekménnyel, a dolgozók kézhez kapott fizetése valójában nem vagy alig lett több, s ez mutatkozik meg a mérsékeltebb bolti forgalomban. Vámos György szerint a kereskedőknek fogalmuk sincs, hogy a hozzájuk betérő vásárlónak milyen forrásból származik a pénze.
Az idén az első félévben 12,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az országban. De hogyan állnak az egyes megyék? Mekkorák a különbségek? A Központi Statisztikai Hivatal adatai erre is választ adnak.
Nemzetgazdasági szinten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 100 forint volt az idén az első félévben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 12,5 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő első hat hónapjának az összegét. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, azt is figyelembe véve a nettó átlagkeresetet 201 000 forintra teszi a ma kiadott gyorstájékoztató.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 10,0%-kal emelkedett.
Forrás: KSH
Eltérések vannak, de…
Szokás már-már közhelyszerűen emlegetni a jövedelmi viszonyok jelentős eltérését az ország egyes térségei között. Ennek ugyan van alapja, de megvizsgálva a tényleges számokat
az eltérés kisebbnek tűnik, mint ami közszájon forog.
Ugyanakkor persze, ha szakmákra vetítjük le, s egy-egy hasonló munkakörben végzett munka utáni keresetet hasonlítjuk össze több megyében, akkor sokkal jobban átérezhető a jelentős különbség. Érdemes tehát a Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikái között bogarászni. Az idén eddig az első negyedéves számok jelentek meg.
Az átlagkeresetek
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 282 ezer forint volt, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset – s ezt használjuk összehasonlításként – 187 ezer forintot tett ki. Az adatok alátámasztják a vélekedést, hogy Budapesten kifejezetten jók a viszonyok, hiszen az országos átlagnál 31 százalékkal többet vihetnek haza a dolgozók. Ugyanakkor a fővárost leszámítva a többi megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet –
bár persze a viszonylagosságot azért nem árt hangsúlyozni.
Mert ugyan a legalacsonyabb adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetért dolgozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a mintegy hetven százalékát, a budapestiekének pedig még a negyven százalékát sem kapják, a főváros nélkül számított – mintegy 160 ezer forintos – összeghez képest már több mint 80 százalékát. Pedig a megyék között ott vannak az erős iparral, ezen belül is autóiparral és a rá csatlakozó beszállítói háttérrel rendelkező olyan megyék, mint Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom.
Nem meglepő módon a szellemi foglalkozásúak aránya (61%) és nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legmagasabb (291 ezer forint), utóbbi pedig Békés megyében a legkisebb (183 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (160 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (98 ezer forint) képviselték.
Vegyünk egy ennél konkrétabb, nemzetgazdasági ágakra leontott példát. Mondjuk az – egyébként mindenütt kiugróan magasan díjazott – informatika-kommunikációban dolgozók átlagkeresetét az egyes megyékben.
Érdekes képet kapunk.
Budapesten az idén az első negyedévben a teljes munkaidőben az informatika és kommunikáció terén foglalkoztatottak átlagkeresete 364 ezer forint volt, több mint 70 százalékkal meghaladva az országos 211 ezer forintos átlagot. Ugyanebben a nemzetgazdasági ágban – a korábbi példában már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 202 ezer forintos átlagkereset „csak” alig maradt el az országos átlagtól. Igaz, annyiban feltétlenül sántít a példánk, hogy az egyes megyékben az egyes nemzetgazdasági alágakban, azon belül szakmákban kínált összeget a leginkább a kereslet mozgatja.
Munkához, illetve munkaerőhöz jutás
A KSH munkaerő-felmérése alapján 2017 I. negyedévében az ország 15–74 éves népességének 61,1%-a, közel 4,6 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé – írja a statisztikai hivatal. A foglalkoztatási ráta 58,4%-ra nőtt, s valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett, a legjelentősebben – legalább 3,0 százalékponttal – az alacsony foglalkoztatottságú, a fentiek alapján láthatóan a munkavállalók szempontjából „gyenge” Szabolcs-Szatmár-Beregben (továbbá Békés és Zala megyékben).
A munkanélküliségi ráta 0,8 és 11,8% között szóródott. A legalacsonyabb (2% alatt) Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, a legmagasabb (8% felett) Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt.
Munkanélküliségi ráta 2017. I. negyedév
Forrás: KSH
Akit érdekelnek a foglalkoztatás és az aktivitás megyei mutató, az alábbi grafikonok böngésszenek!
Négy év alatt csaknem 13 ezerről szűk 15 ezerre nőtt azok száma, akik pénzügyi közvetítői vizsgát tettek – derül ki az MNB keddi közleményéből. A jegybank már csak elektronikus úton engedi a vizsgát, egyúttal félszáz képzési hely jogosítványát visszavonta.
Szigorította szabályait a Magyar Nemzeti Bank. Ennek nyomán július óta már nem lehet papíralapú vizsgát letennie annak, aki pénzügy, biztosítási vagy tőkepiaci közvetítő szeretne lenni, kizárólag elektronikus úton van mód erre. Az MNB célja az, hogy jól képzett ügynökök értékesítsék a különféle pénzügyi termékeket.
A felülvizsgálat és szigorítás következtében
52 képzési helyet törölt a jegyzékből, ezek mostantól nem kínálhatnak tanfolyamokat.
A jegybank arról is beszámol, hogy rendkívül nagy és növekvő az érdeklődés a pénzügyi brókeri képzések iránt. Míg 2013-ban még 12 839, majd 2014-ben 13 771 fő tett hatósági vizsgát, két éve 14 597-en, tavaly pedig már 14 915-en szerezték meg az engedélyt pénzügyi közvetítői munkára. Ami nem csoda, mert a KSH adatai szerint a tavalyi éves számok alapján félmillió forintot meghaladó bruttó átlagjövedelem volt elérhető a pénzügyes szakmában.
Lassult az euróban számolt magyar külkereskedelmi forgalom dinamikája, a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az egyenleg értéke pedig csökkent júniusban. Kérdés, mi lesz a többi nyári hónapban. A múlt héten kijött ipari adat nem kecsegtet túl sok jóval.
A tavalyi év első hat hónapjához képest – euróban számolva – az idei első fél évben a magyar külkereskedelemben a behozatal gyorsabb ütemben bővült (11,3 százalékkal), mint a kivitel (10,9 százalékkal), s ennek megfelelően kevesebb többlet teremtődött, mint tavaly. Ezzel együtt is jelentős a forgalom többlete, mert – mint a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából kiderül – az export közel 51, az import ugyanakkor csak valamivel több, mint 45,5 milliárd euró volt. Az egyenleg még így is meghaladja az 5 milliárd eurót, ami azonban 41 millióval elmarad a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értékétől.
Ehhez a 41 millió eurós mínuszhoz egyébként maga a június jócskán hozzátett:
a többlet 97 millió euróval csökkent a tavalyihoz képest, s így lett alig több, mint 1 milliárd euró. Az idén júniusban ugyanis az export euróban számított értéke 4,5, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, azaz az import-export olló szétnyílt, 2 százalékpontos volt.
A részletes adatok a hónap végén látnak napvilágot, egyelőre csak annyi plusz információt tett közzé a statisztikai hivatal, hogy a kivitel 79, a behozatal 78 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
A fentiek tükrében érdemes megnézni az egy hónappal ezelőtti adatokat: akkor az első öt havi exportdinamika 11,1 százalék volt, az import esetben pedig 12,4 százalék. Májusban az export az egy évvel korábbi – szintén euróban számolt – növekedése 20, az importé 19 százalék volt – ahogy a KSH második gyorsbecslésében látható.
A héten kijött (első) ipari termelési adat is a korábbinál gyengébb havi dinamikát mutatott: a júniusi hó/hó alapú ipari termelés 1,2 százalékkal csökkent. Ennek hatásai minden bizonnyal még a következő kereskedelmi statisztikáiban is láthatóak lesznek. S szakértők szerint az ipari termeléseben a nagy autógyáraink nyári karbantartással indokolt leállásai miatt a fekete leves még hátra van. Ez feltétlenül kihat majd a külkereskedelmi forgalom alakulására is.
Az ipari termelés volumene 4 százalékkal haladta meg júniusban az egy évvel korábbit, a munkanap-hatástól megtisztított adatok szerint a termelés 6,5 százalékkal emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban.
A KSH első becslése alapján júniusban a munkanap-hatástól megtisztítva jelentősen, 6,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, a nyers adat szerint 4 százalék volt a gyarapodás az előző év azonos időszakához képest. Az egyhavi termelési volumen viszont 1,2 százalékos csökkenést mutat. Az első fél évben 5,6 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipari termelés alakulása az év korábbi időszakában meglehetős hullámzást mutat:
májusban 8,8 százalékkal növekedett, áprilisban viszont 3 százalékkal csökkent, az előző hónapban azonban 13,4 százalékot ugrott. A KSH megjegyzése szerint az előző havihoz képest kisebb júniusi érték a járműgyártás ingadozásával függhet össze, a többi feldolgozóipari ágazatot növekedés jellemezte ebben a hónapban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
