A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.
Számos Európai Parlament-i képviselő aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reformmal kapcsolatban az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosa, Vera Jourova ismét az igazságügyi törvények módosításainak felülvizsgálatára szólította fel a romániai hatóságokat, szélesebb konszenzust sürgetett, illetve hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság osztja a romániai utcai tüntetéseken részt vevők aggodalmát.
„A romániai lakosság azért vonult utcára, hogy kifejezze ellenvetését és aggodalmát az igazságügyi törvények módosításaival szemben, amelyek gyengíthetik a korrupcióellenes harcot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az Európai Bizottság is ugyanezen a véleményen van és osztja ezeket az aggodalmakat”
– fogalmazott Jourova.
Kifejtette továbbá, hogy Klaus Johannis államfő „kulcsszerepet tölt be ebben a folyamatban”, és az EB biztosi kollégiumának múlt heti ülésén elhangzottak alapján tudja, hogy az elnök
„nagyon komolyan kezeli a témát”.
A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.
Tudorel Toader később újságírók előtt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy
„nem az igazság kiderítése volt a cél”,
szerinte erre utal az is, hogy bár ő maga is jelen volt a vitán, nem engedték felszólalni. „Bár a mai vitán az igazságügyi törvényeket módosító tervezetről kellett volna, hogy szó legyen, valójában a korrupcióról beszéltek. Márpedig a szabály azt mondja – és ezt a felszólalóknak is tudniuk kellett volna -, hogy ha nem tudod, miről beszélsz, inkább hallgass, mert így nem kockáztatod azt, hogy esetleg tévedsz” – fogalmazott a tárcavezető.
Toader ugyanakkor kifejtette, hogy a felszólalásában az Európai Bizottság álláspontját képviselő Vera Jourova nagyon jól ismeri a romániai igazságszolgáltatási rendszert, de az általa tett kijelentések „vélhetően nem tőle származnak”.
Habár az elmúlt napokban (vélhetően a választások közeledtére való tekintettel) egyre szaporodnak azok a hírek, hogy ennyi meg annyi milliárd forintot pumpál az egészségügybe a kormány, ez nem segít a tényen: a magyarok borzalmasan rossz állapotban látják az ágazatot. Az élet különféle területe közül emiatt aggodnak a leginkább.
A „Mi aggasztja a világot” címet viselő, 27 országra – köztük Magyarországra – kiterjedő legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy a lakosság egyöntetűen eléggé negatívan látja hazája általános helyzetét: a megkérdezett – 65 év alatti – lakosok szerint rosszul alakulnak a dolgok az országukban. Magyarországon a lakosság 76 százaléka véli így.
A három, leginkább aggodalomra okot adó területnek a világban a munkanélküliséget (19), a korrupciót (56) és a szegénységet tartják – a magyarok azonban nem feltétlenül gondolják így: az arányok nálunk 19, 56, illetve szintén 19 százalék. Mi toronymagasan az egészségügy miatt aggódunk a leginkább.
Figyelemre méltó az is, hogy a magyarok után jócskán – 10 százalékponttal – lemaradva következnek az emiatt szintúgy eléggé, de nálunk azért kevésbé aggódó lengyelek következnek.
Vesztegetés, hűtlen kezelés, közbeszerzési eljárásban kötött versenyt korlátozó megállapodás gyanújával feljelentést tesz „az Orbán-klán cégeiben elkövetett bűncselekmények miatt” a Momentum. Az MSZP költségvetési csalás gyanúja miatt teszi meg ugyanezt. AZ OLAF-jelentése szerint a szervezett bűnözés gyanúja is felmerül az ügyben.
A Momentum szerint fordulópont állt be az Elios-ügyben azzal, hogy a 24.hu megszerezte a jelentést, amelyet a napokban több cikkben tesznek majd közzé. Ezután „az ügyészség nem gyárthat mentségeket, tennie kell a dolgát: nyomozzon és emeljen vádat”. Ha ez nem történik meg, az azt bizonyítja, hogy a Fidesz akadályozza az igazságszolgáltatás működését a korrupt politikusai érdekében – írják közleményükben.
A párt úgy véli, hogy ami eddig kiderült Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cége kapcsán, az
egy normális országban már tíz év letöltendő börtönbüntetést jelentene.
A 24.hu arról írt, hogy a jelentés szerint akár a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amelyet az OLAF feltárt az Elios-ügyben. A csalás elleni hivatal ugyanis egész hálózatot azonosított, amely részt vett a visszaélésben: az Elios Innovatívval tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat. A céghez kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de 17 pályázatnál a szervezett csalási mechanizmusra utaló jeleket is megtalálta az OLAF.
A pályázatokat nem a piaci körülményekre hivatkozva írták meg, hanem az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek (amelyeket volt, hogy eleve a cégre szabtak), de a lehető legtöbb pénzt kapják meg a közvilágítási munkákért az önkormányzatoktól. Az OLAF szerint ezek a machinációk a költségvetési csalás bűntettének felelnek meg a magyar jogrendben, de a hivatal azt javasolja, hogy azt is vizsgálják meg a magyar hatóságok, hogy lehet-e szervezett bűnözésről beszélni a visszaélések kapcsán.
Az MSZP-től Molnár Gyula és Harangozó Tamás tartott sajtótájékoztatót a témában, ahol bejelentették, hogy ők is feljelentést tesznek különösen nagy értékben elkövetett költségvetési csalás elkövetése miatt, mert
hozzájutottak a szolnoki visszaélésekre vonatkozó részéhez a jelentésnek.
Honlapjukon nyilvánosságra is hozták a 14 pontból álló levelet, amit 2017 októberében Szalay Ferenc szolnoki fideszes polgármesternek küldtek ezzel kapcsolatban. A párt szerint a kormány, a Fidesz és valószínűleg a nyomozó hatóságok is legkésőbb 2017 októbere óta ismerik a részleteit a csalássorozatnak, és ezt eltitkolták az ország elől.
A többi ellenzéki párt is foglalkozik a jelentéssel: Jávor Benedek a Párbeszédtől pedig a Facebookon reagált a hírre: „Ízlelgessük:
a magyar miniszterelnök családja bűnszervezetként működik.
Polt Péter legyen a talpán, aki ebből kimossa őket. … Ha létezik politikai atombomba, ez az. Lássuk, a Fidesz választói túlélnek-e egy atomcsapást” – írta.
A Jobbik délutánra hirdetett sajtótájékoztatót az ügyben azzal a címmel, hogy nem hagyják következmények nélkül Orbán családi cégének csalását. Vona Gábor pártelnök pedig így reagált a Facebookon: „Isten, haza, család? Csak az utolsó maradt. Pénz, Felcsút, család.”
Magyarország vált – az elmúlt nyolc évben – az Európai Unió és a NATO egységének és közös biztonságának legveszélyesebb tagállamává, azzal, hogy tudatosan és szisztematikusan megsérti a demokráciának a két – a hatalmi ágak szétválasztásának és a polgárok szabadságának – alapértékét. A többi között erről ír legújabb – egy sorozat első részének szánt – elemzésében Radványi Miklós, a Frontiers of Freedom jobbközép értékeket követő amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó magyar származású alelnöke.
Radványi nem először foglalkozik a magyarországi helyzettel, első, idehaza is nagy vihart aratott cikkében, az Orbán Viktorhoz intézett nyílt levelében, a többi között azt írta, hogy amerikai állampolgárként mélyen aggasztja a folyamatosan romló magyarországi helyzet, és a meggondolatlan politika, amelyet Orbán Viktor a NATO, az EU és az egész magyar nép érdekei ellen folytat. Később a magyar korrupcióról készített elemzésében egyenesen arra figyelmeztetett, hogy „Semmi nem veszélyezteti egy nemzet politikai életét annyira, mint a korrupt és aljas politikusok. Orbán Viktor világában a cél – nevezetesen saját maga és családja meggazdagodása – igazolja az eszközt – azaz a rendőrállam kiépítését és a lakosság elszegényítését”. A Független Hírügynökségnek adott interjújában pedig azt fejtegette, hogy ugyan a menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros-ellenes kampányát. „Tragikomikus, amikor egy Soros, egy Radványi és egy Gyurcsány egy véleményen van – márpedig a Soros elleni hadjárat kérdésében megegyezik hármunk álláspontja” – mondta.
Legújabb, a Frontiers of Freedom oldalán megjelent, Egy amerikai Cassandra álmodozása címet viselő írásában a magát „racionális republikánusnak tartó” szakértő nem állítja, hogy Orbán lenne a térségben az egyedüli vezető, aki a történelmi revizionizmusban dagonyázik – Jaroslaw Kaczynski, Andrej Babis, Milos Zeman, Robert Fico, Mihai Tudose is ott sorjáznak Orbán mellett.
„Európa kollektív és az egyes nemzetek egyéni emlékezete rövid, s ez a hihetetlenség határát súrolja”
– állapítja meg. Azonban Magyarország teljhatalmú vezetője, Orbán mára már egyenesen tarthatatlan helyzetbe lavírozta magát és az országát: a nyugatosodás és a keleti despotizmus közötti választás dilemmáját úgy oldotta fel, hogy megtévesztő módon Európa felé fordult, ám közben az ország gazdasági jövőjét veszélyes módon az oroszok és a kínaiak zálogává tette. Mindamellett azonban a magyar gazdaság fenntarthatóságát ma az uniós források biztosítják.
Radványi leírja véleményét arról, hogy miért nem nyugodott biztos alapokon az Európai Unió bővítése, majd felveti:
most már az a kérdés, hogyan kezelje az EU, a NATO és a helyi politikusok a helyzetet.
Elsősorban is, nem szabad ismét elkövetni a múlt hibái. Az újragondolást a kilencvenes évek elejére datálható jugoszláv válságtól kell elindítani, az ország még korábbra visszanyúló mesterséges államiságának a felismerésétől. Egy másik lényeges hiba az volt Radványi szerint, hogy nem tulajdonítottak megfelelő fontosságot a sorrendiségnek: komolyabb gazdasági előrelépés nélkül nem lehet rendes demokráciát kiépíteni. S végül az oroszok viselkedésének a félreismerése a harmadik ilyen nagyobb hiba, amit az EU és a NATO elkövetett.
Fel kell tehát ismernie a Nyugatnak, hogy a térség gyengélkedésének az alapvető oka a történelmében keresendő. Brüsszelnek vezető szerepet kell vállalnia a hibák kijavításában.
Radványi szerint a leghatásosabb nem a szavazati jog megvonása lenne Lengyelországtól és Magyarországtól, hanem a támogatások visszatartása. Magyarország esetében 5,6 milliárd euróról van szó.
Ezt a lépést a botrányos – már az EU biztonsági érdekeit is veszélyeztető –korrupció is indokolttá tenné. Hiszen a letelepedési kötvénnyel terrorista múlttal rendelkezők is az EU állampolgáraivá válhattak, s ami még riasztóbb: az állítólagos magyar nemzetiségűek is csak úgy özönlöttek Oroszországból és a volt Szovjetunió utódállamaiból, Kínából, több muszlim többségű államból.
A Közép- és Kelet-Európában végbemenő politikai lázadás kihívást jelent az Európai Unió egységére és rugalmasságára.
A lengyelek és a magyarok elleni – nem kirúgással véget érő – kampánnyal áll szemben az oroszok és kínaiak további penetrációja a régióba. Minél tovább beszél mellé Brüsszel, annál nehezebb lesz leépíteni az általuk kiépített politikai és gazdasági infrastruktúrát. Mostantól – figyelmeztet Radványi – az eddiginél súlyosabb és stratégiailag a helyét jobban megálló politikára kell áttérnie Brüsszelnek az általa szélhámosként, gazemberként jellemzett tagállamokkal szemben.
Először a politikai korrupciót kell kezelni, amely az egész kontinenst veszélyezteti.
Emellett nagyon szigorúan és következetesen meg kell követelni a szervezet alapelveinek és alapértékeink a betartását, követését. És végül, de nem utolsósorban, a történelem irredenta ideológiákon alapuló újraírását egyértelműen le kell verni, mégpedig tényekkel.
Brüsszelnek regionális stratégiát kell kidolgoznia. Anélkül az EU nem lesz felkészült a szélhámos-gazember politikusok bomlasztó tevékenységének a semlegesítésére és az oroszok és kínaiak részéről érkező külső kihívások hatékony kezelésére.
Ma az Adélok ünneplik a névnapjukat. Méghozzá egy szokatlanul meleg januári napon, hiszen a hőmérséklet csúcsértéke 8 és 14 fok között alakul, s késő estére is csak 2 és 7 fok közé hűl le a levegő. De azért nem lesz ez sem fenékig tejfel – sok napsütés nem várható, inkább borús időre kell számítani, helyenként köddel, s gyenge esővel. Nézzük, miről írnak a mai lapok!
Magyar Nemzet – Furcsa pályázatok a NAV-vezető választókerületében
Egyforma pályázatok, csomagban megszavazott támogatások Tállai körzetében – címmel jelent meg a Magyar Nemzet terjedelmes összeállítása arról, hogy nem sokat vacakoltak a pályázatírással Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fideszes vezetőjének választókerületében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A lap kiderítette, hogy Ónod, Mályi, Hejőszalonta és a Mezőkövesdi Zsóry SE – amelynek Tállai a társadalmi elnöke – szinte szóról szóra megegyező pályázattal nyert az Európai Unió terület- és településfejlesztési programjának (TOP) forrásaiból. Ráadásul a Mezőkövesdi Zsóry SE: az NB I-es labdarúgócsapatot is fenntartó egyesület egy olyan pályázaton – a helyi identitás és kohézió erősítésére – nyert 39,5 millió forintot, amelyre kizárólag önkormányzatok pályáztak (19 nyertes konzorcium között egymilliárd forintot osztottak szét). Tállai klubja konzorciumvezetőként jutott támogatáshoz, partnerei a város önkormányzata és a helyi Közkincstár kulturális egyesület.
A pályázatokat felügyelő hivatali szakember nem is tudott arról, hogy nyertek, sőt, arról sem, hogy egyáltalán jelentkeztek a kiírásra. Azt állította ugyanis, hogy bár megírták a pályázatukat, végül nem adták be. Az egyesület ügyvezetője pedig azzal hárította el a lap megkeresését, hogy ha mondanivalója lesz, majd nyilatkozik, de akkor sem ennek a lapnak.
A Tállai András körzetéhez tartozó pályázók annyira nem adtak a látszatra, hogy a szövegegyezésen kívül minden településen közlekedésbiztonsági programokra pályáztak, amelyet mindenhol pontosan ugyanúgy szerveznének meg.
A lap emlékeztet arra, hogy a Békés megyében korábban elnyert pályázatok is hasonló belterjességről árulkodnak.
Tavaly december végén sok azonos tartalmú pályázat miatt a Miniszterelnökség leállított egy vidékfejlesztési pályázatot. A rendőrség pedig mesterséges környezet megteremtésének gyanúja miatt indított nyomozást.
Népszava – Habony ügyvédje és egy belügyi közbeszerzés
Nemzetbiztonsági szempontból kényesnek tűnő belügyi közbeszerzésnél is felbukkant a Habony Árpádhoz köthető Kovács Loránd ügyvéd – tudta meg a Népszava.
A Belügyminisztérium 2015-ben kiírt egy közbeszerzési eljárást, amelyen bűnözők, terroristák megfigyelésével kapcsolatos adatok tárolásához akartak különleges technológiai kémkedési technikák ellen is védett számítástechnikai eszközöket beszerezni. A belügy a lap megkeresésére szűkszavúan válaszolt az ügyben, de úgy tűnik, a közbeszerzés eredetileg kiírt formájában a beszerzés dokumentációját – a Habony Árpád ügyvédjeként ismertté vált – Kovács Loránd irodájában tárolták volna. A közbeszerzésen Kovács Lorándot, illetve ügyvédi irodáját jelölték meg kapcsolattartási pontként.
Kovács Lóránd az utóbbi szűk hat évben húsznál is több, zömében a fővároshoz kötődő közbeszerzésnél volt a kiíró kapcsolattartási pontja. Kovács és Habony Árpád kapcsolatáról is írt már a lap, s több sajtóhír is foglalkozott vele.
A lap részletesen leírja, hogy milyen áttéten keresztül működött ez a kapcsolat, majd rámutat: az pedig az ügy kényességét ismerve különösen pikáns, hogy noha Habony és érintett rokonai rendre cáfolták, hogy közük lenne hozzá, egy, az Átlátszónak adott interjúban az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként 13 évre ítélt Portik Tamás úgy emlegette a tanácsadó hozzátartozóit, mint akikkel kapcsolatban állt. Portik történeteiben Habony neve mellett Pintér Sándor belügyminiszteré is felbukkant.
A közbeszerzési kiírást végül a határidő lejárta előtt egy nappal visszavonta a belügy. Az biztos, hogy nem az érdeklődés hiányában, a hirdetmény szerint a sztornóról ugyanis tájékoztatták a bejelentkező gazdasági szereplőket is. Később a beszerzést már hirdetmény nélkül írták ki nagyon hasonló tartalommal; az eredményről szóló értesítésben viszont már nem szerepelt a Habony-ügyvéd neve. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kovács Lorándnak nem volt szerepe a megismételt közbeszerzésben.
Kérdéseinkre az ügyvéd csak „nem a nyilvánosságnak szánt” választ küldött, a Belügyminisztérium pedig értésünkre adta: nem közölnek a nyilvános értesítőkből kihámozható adatokon túli részleteket.
Magyar Idők – Hiller István nem ír alá megállapodást a Jobbikkal
A választmány elnökeként az aláírásom nélkül nincsen érvényes szövetségi politika. Az én kezem pedig nem fog aláírni együttműködést a Jobbikkal – jelentette ki a lapnak adott interjúban Hiller István. Az Országgyűlés MSZP-s alelnöke egy lassan, de egyre gyorsuló ütemben tisztuló képet lát, az ellenzék kimozdult a holtpontról. Az a választó, aki már eldöntötte, hogy elmegy szavazni, de azt még nem, hogy kire, most valódi alternatívát láthat ebben a szövetségben.
Április 8-a ismét nyitott kérdés.
A korábban elveszített szavazók százezrei most térnek vissza hozzájuk – mondta, hozzáfűzve: ez a tény többet számít, mint a régről előhúzott mondatok – reagált arra felvetésre, miért Karácsony Gergellyel és nem egy szocialista miniszterelnökjelölttel futnak neki a választásoknak.
Arra felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc célja 2018-ban nem a kormány leváltása, hanem hogy maga alá gyűrje a baloldalt, mindenekelőtt az MSZP-t Hiller úgy reagált: nekem ez a kormány, ez a rendszer az ellenfelem, aminek a leváltásán dolgozom. Nem azzal foglalkozom, hogy mi Gyurcsány Ferenc vélt vagy valós törekvése, hanem azzal, hogy az MSZP–Párbeszéd-szövetség erősödjön.
Kifejtette hogy ma már nem működik az a konglomerátum, amit balliberális értelmiségnek neveztek. Van baloldali és van liberális értelmiség. Leszögezte: nem lesz együttműködési megállapodás a Jobbikkal. Helyi megállapodásokról sem tudok, és nem is tanácsolná senkinek.
Azt nem tekintem szövetségi politikának, ha az MSZP jelöl vagy támogat valakit, akit tőle függetlenül más párt is támogat a saját jogán. Állítom, hogy Ózdon és Salgótarjánban sem volt háttéralku, az emberek változást akartak.
A politikai siratóasszony szerepét magukra vállalóknak azt üzente, hogy egy ideig nyugodtan takarékra tehetik a könnyzacskóikat: az MSZP-nek és ennek a szövetségnek van jövője.
Magyar Hírlap – Farage: Az unió célja az asszimiláció
A Magyar Hírlap interjút közöl a Brexit élharcosával: Nigel Farage brit politikus, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt elnöke szerint az Unió jelenlegi formájában tartományokká alacsonyítja tagállamait, és a nagyok mindig legyőzik a kicsiket. Merkel, Juncker, Macron, Verhofstadt – mind ugyanazt mondja. Az Európai Egyesült Államokat akarják felépíteni, egy egységes Európát, még csak nem is egy föderálisat. A korlátozott szuverenitásról szóló Brezsnyev-doktrína a prágai tavasz után – ez ma Európa.
Szerinte egy ponton ugyanazt a vitát fogják Magyarországon lefolytatni a jövőjükről, mint a britek. Tény: nem lehetnek egyszerre autonóm, független, demokratikus nemzetek és tagjai ennek az Európai Uniónak.
„Orbán Viktor ötévente eljön az EP-be, durvák vele, őket egyszerűen nem érdekli, amit mond.
Soros kapcsán kifejtette, hogy soha a politika világában nem láttunk még politikai nyomásgyakorló csoportot ennyi pénzzel, mint amennyivel a Nyílt Társadalomért Alapítványoknak rendelkeznek.
Soros le akarja rombolni a nemzetállamot, le akarja rombolni a család egységét, minden olyan normát, amit a nyugati társadalomnak tulajdonítunk. Élet-halál harcot vív a magyar miniszterelnökkel.
Szerintem az emberek többsége nem is érti, milyen mértékű ennek az embernek a hálózata, és mekkora pénz van mögötte. Óriási propagandaháború zajlik. Korábban rámutattam, hogy Sorosnak kétszázhuszonhat barátja van az EP-ben, kértem őket, hozzák nyilvánosságra elkötelezettségük mértékét. Persze nem kaptam egy választ sem. Szóval Soros valós probléma, nem csak Magyarországnak, hanem sokkal szélesebb értelemben. Nagy ellensége George Soros a nemzetállamnak és a zsidó-keresztény kultúrának.
Évadnyitó beszédet tartott Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Többek között azt mondta: a kormány éveken át hazudott, helyre kell állítani a demokráciát, és el kell számoltatni a Fidesz vezetőit.
MTI Fotó: Kovács Attila
A Jobbik elnöke hét feladatról beszélt, amit meg kell teremteni: valódi biztonságot, demokráciát, a korrupció valódi felszámolását, versenyképességet, az elvándorlás megállítását, nemzetközi súlyt, társadalmi összefogást.
Szerinte Magyarországon nincs valódi biztonság, vannak olyan területek, ahol mindennaposak a közbiztonsági problémák, idősek és fiatalok nem mernek kimenni az utcára.
Azt mondta, a kormány a migrációra építette a programját, aztán a külügyminisztérium helyettes államtitkára „elmondta Orbán Viktor őszödi beszédét”, és kiderült, hogy
a kormány három éven keresztül hazudott,
és több ezer embert fogadott be titokban. Számára az egész ügy legkínosabb eleme az őcsényi eset volt: aljasnak és gusztustalannak nevezte a miniszterelnök hozzáállását.
Vona azt mondta: a Jobbik a nemzetközi egyezmények megtartásával, propaganda nélkül, de megvédi Magyarországot a migrációtól, a kvótáktól, a kerítést is megtartják, sőt, lehet, hogy máshol is építenének. Emellett a letelepedési kötvények „piszkos, mocskos” üzletágát is megszüntetik, a felelősöket pedig elszámoltatják – ígérte.
Vona szerint
„a demokráciát már nem is megvédeni kell, hanem helyre kell állítani.”
Felidézte a felmérést, amely szerint Magyarország az Unió legkevésbé demokratikus országa.
Beszélt arról is, hogy a korrupciót ki kell irtani, Orbán Viktor viszont nem irtja, hanem „nemesíti ezt a gyomnövényt”. Azt mondta:
„Orbán Viktor és kormánya lényegében a haveri kapitalizmusnak és a maffiakommunizmusnak egy koktélját rázta össze.”
Vona korrupcióellenes ügyészség felállítását ígérte, valamint azt, hogy akár az Európai Ügyészség segítségét is kérik. Lex Ludas Matyi törvénycsomagot is ígért. A versenyképességről azt mondta: „az elmúlt 28 év versenyképességi kudarc. A régió éllovasából a régió sereghajtójává váltunk.”
Azt ígérte, hogy a családpolitikát a valósághoz igazítják. Kijelentette:
számukra a család egy férfi és egy nő szövetsége, gyerekvállalása.
Szerinte a mostani kormány nőellenes.
Arról is beszélt, hogy sokan azért hagyják el az országot, mert „fullasztó” számukra a helyzet, és erre a kormánynak nincs válasza. Szerinte a diktatúra és a demokrácia között az a választóvonal, hogy a kormánynak nem fáj az elvándorlás, mert így kevesebben kritizálják őket itthon.
MTI Fotó: Kovács Attila
Vona szerint Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak köszönhetően elpárolgott az ország presztízse, és „hatalmas kamu”, amit Orbán mond, hogy ő Európa erős embere.
„Nyugaton egy antidemokratikus, diktatórikus és megbízhatatlan embernek tartják.”
Szerinte Orbán „az országot használja fedezetül a piszkos üzleteihez”. Arról is beszélt, hogy „az nem külpolitika, hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter néha berúgja a kocsmaajtót.”
Azt is mondta, hogy Orbán lejáratta a nemzet szót, politikai termékké degradálta, és ugyanezt tették a polgár szóval. Szerinte fontos a múlt, de nem lehet benne élni, mert annak folyamatos összeveszés a vége. Büszke a Jobbik tagjaira, hogy „rétegpártból nagy, nemzeti néppárttá vált”.
Új fejlemény a román, és romániai magyar politikában, hogy egy bukaresti tüntetésre magyarok is beutaznak, csatlakoznak az ország más részéből érkező, illetve fővárosi tiltakozókhoz, és kétnyelvű molinókon, illetve táblácskákon fejezik ki követeléseiket. A „magyar csapat” szervezője Eckstein-Kovács Péter, volt szenátor és kisebbségi miniszter, aki RMDSz-es kollégáival is vitatkozva a jogállamiság megvédéséért száll síkra, nyilvános vitákban, média jelenléttel, illetve, most már utcai megmozduláson való aktív részvétellel fejezi ki egyet nem értését az eddigi és készülő törvénymódosítások ellen. A hétvégi igen jelentős tüntetés előzményeiről és az ott szerzett tapasztalatairól, élményeiről kérdeztük a hosszú politikai tapasztalattal rendelkező kolozsvári ügyvédet. Az interjút Magyari Nándor László készítette.
Ügyvéd úr, összefoglalná nagyon röviden, hogy miért tiltakoztak, illetve hogyan látja egy ilyen megmozdulásnak milyen jelentőség lehet a román politikára, illetve törvényhozásra?
Létezik egy kormányzó pártszövetség, ahol az egyik párt elnöke és egyben alsóházi elnök jogerősen el van ítélve és további ügyekben vádemelés történt ellene, ahol a másik pártelnök és egyben a felsőház elnöke ellen büntetőper van folyamatban és mindezek mellett akarják módosítani a jogszabályokat, oly módon, hogy ne essék bántódásuk. Hát ezt sokunk gyomra nem veszi be. Olyan sokunk gyomra, hogy azt már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az RMDSZ lavírozik a kérdésben, amit rosszul tesz, igy hát ki kellett menni az utcára, hogy legyen világos: az erdélyi magyarok többsége, miként a románok többsége is, nem szereti az igazságtalanságot és a korrupciót.
Többről van szó, mint arról, hogy az emberek a Btk. módosítás valamely javasolt szakasza vagy cikkelye ellen tüntetnének, és ezért igen leegyszerűsítő az a bírálat, amit ellenük megfogalmaznak, hogy tudatlanok. Én úgy látom, hogy az emberek józan esze és jóérzése viszi ki őket az utcára, akkor is, ha nem tudják hogy a Btk. melyik szakasza jogsértő. A tavaly januártól kezdődő sorozatos kísérletek arra, hogy megkönnyítsék a korruptak helyzetét, mely a mostani szigorú – még ha néha rosszul alkalmazott, vagy zavaros – törvénykezést megengedőbbé tegyék, illetve olyan módon törvénykezzenek, mint ahogy azt a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelettel megpróbálták, egyszerűen éberré és tudatossá tette az amberek egy részét. Érzékennyé, olyan – látszólag jogi, illetve törvénykezési –, de a valóságban ettől általánosabb politikai/vezetési kérdések iránt, amelyek a mégoly törékeny, de Románia EU-s csatlakozását követően, mégiscsak meglevő jogállamiság elveit sértik. A jelenleg hatalmon levő pártok, és különösen a PSD rovott múltú elnökével szembeni bizalmatlanság, legalább annyit nyom a latban, mint a törvénymódosítási kísérletek, amelyeket nemcsak a jogásztársadalom többsége, az államelnök, de az Európa Tanács, a fejlett nyugati államok képviselete és az USA is, jogállamot sértőnek, vagy veszélyeztetőnek lát.
Honnan a tüntetésen való részvétel ötlete, az, hogy magyarok, méghozzá kétnyelvű táblákkal tüntessenek Bukarestben?
Tapasztalatom, hogy az egy éve folyó tüntetéssorozatban, főként Kolozsváron, de más erdélyi nagyvárosokban és bár gyéren, még székelyföldi városokban is, magyarok is részt vettek, nem csekély számban. Főként fiatalok, akik megmártóztak egy-egy ilyen civil társadalmi esemény hangulatában, és ugyanazokat az elveket vallották és vallják, mint a többségi tiltakozók. Ezért egy felhívást fogalmaztam meg és autóbuszt szerveztem Kolozsvárról Bukarestbe, önköltséges alapon, melyhez székelyföldiek is csatlakoztak, és együtt mentünk a szombati tüntetésre.
A közvetlen apropót az adta, hogy az újonnan kijelölt miniszterelnök-asszony nyilatkozatai azt vetítették előre, hogy teljes lendülettel fog folytatódni az igazságügy és a jogállam elleni támadás. Ráadásul az RMDSz együttműködik azzal a PSD-vel, amelyik ezt a támadássorozatot kezdte és folytatja, és eddig a romániai magyarok, vagy a civil szféra részéről kevesen fejezték ki nyilvánosan és hangosan ellenvetésüket e ténykedés kapcsán. Ideje volt és van annak, hogy hangosan kimondjuk, hogy sok, nagyon sok romániai magyar polgár nem ért egyet sem az együttműködéssel, sem pedig a jogállamiság bármilyen fajta csorbításával.
Milyen volt a hangulat, mit tapasztaltak a tüntetésen, hogyan fogadták a tiltakozó-társak a kétnyelvű feliratokat?
Előzőleg lefordítottuk, kicsit szabadon, az egyik románul megfogalmazott jelszót: a kis stoppot intő kézen jelent meg az „Igazságért” felirat, mely szerintem érthetőbb mint az, hogy küzdünk az igazságszolgáltatás szabadságáért, ami, amúgy szintén igaz. A nagyobb molinóra pedig a korrupciót elítélő szöveg került fel Kolozsvár jelszóval és ezekkel vonultunk, a nagyon ronda időjárás ellenére, vidáman. Jó volt megtapasztalni a szimpátiát a román tüntetők részéről, akik nemhogy haragudtak volna a kétnyelvű feliratokért, hanem fotózkodtak is vele, mi több két román srác végig segített cipelni a dögnehéz molinót, a „Kolozsvár NEMet mond a korrupciónak” felirattal.
Tervez-e, terveznek-e folytatást?
Korántsem vagyok hivatásos forradalmár. De ha nagy a veszély, megyünk Bukarestbe, Brüsszelbe, ahová kell. Őszintén mondom, szeretnék Kolozsváron maradni, a kandalló mellett.
Brutális, hogy ma Magyarországon mintegy 4,4 millióan dolgoznak, közülük 1,3 milliót az állam tart el – állítja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára, hozzátéve: az Orbán-kormány többször is felvázolt terveket e felduzzasztott létszám csökkentésére, történni azonban nem sok történt. „Nem látok az ellenzéki pártok programjaiban olyan lépés-sorozatokat, amelyek a gazdaság számára rendkívül nagy ígéretet hordoznának” – reagált arra a felvetése, hogy ugyan több ponton bírálja a VOSZ a jelenlegi kormány lépéseit, de nem áll ki az ellenzék mellett demonstratívan, ahogy tette azt nyolc évvel ezelőtt az akkor még ellenzéki Fidesz mellett. A vállalkozók a gazdaság egyik neuralgikus pontjának a munkaerő-piaci helyzetet tartják: évente negyvenezer fővel szűkül a kínálat a munkaerőpiacon a 15-64 év közötti korosztályban, ami krónikus munkaerőhiányhoz fog hamarosan vezetni. Az állam túlburjánzása és a kiszámíthatatlan jogi, működési környezet is komoly problémákat okoz – állítja Dávid Ferenc.
Mit tartanak a magyar vállalkozók a gazdaság neuralgikus pontjainak?
Ma Magyarországon az elsőrendű kérdés a munkaerő-piaci helyzet, ennek két vetülete van: az egyik munkabérekkel kapcsolatos folyamatok, a másik pedig a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Ami az előbbit illeti – két év alatt jelentősen megnőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nagyon sokakat – elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat – kifejezetten megvisel, s ellehetetlenít. Tavaly 15, illetve 25, az idén pedig további 8, illetve 12 százalékkal emelkedtek ezek a bérek, s ez a versenyszférában több mint egy millió foglalkoztatottat érint. Messze nem mindenki tudja kigazdálkodni ezt, különösen nem a vidéki, kistelepülések vállalkozói, kisvállalkozásai, ott, ahol jellemző a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők és a közfoglalkoztatottak nagy aránya. Ezeken a településeken a helyi boltos, vendéglátós, fodrász számára például nincs növekedés a keresleti oldalról, honnan tudná tehát kitermelni a megemelt bérek fedezetét? A másik ilyen neuralgikus pont a szakképzés és az elvándorlás egymással szorosan összefüggő kérdése –
a kreatív, szakképzett, vállalkozó szellemű fiatalok elmentek, a képzetlenek, a digitális analfabéták maradtak itthon;
s főként az ország észak-keleti megyéiben már nagyon nehéz foglalkoztatható új munkaerőt találni. Ez olyan problémát fog hosszú távon okozni, amit kezelni szinte lehetetlen lesz, különösen, ha elérkezik a negyedik ipari forradalom.
A demográfia mennyire számít mindebben?
Ez is rátesz egy lapáttal. Hiszen míg az ötvenes évek közepén évi 220 ezer gyerek született, napjainkban számuk nem éri el a 90 ezret sem.
Évente negyvenezer fővel szűkül – az elvándorlás és a fenti tényező együttes hatására – a kínálat a munkaerőpiacon a 15-64 év közötti korosztályban.
Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy kiszámítsuk: mekkora problémát okoz ez már ötéves távlatban is – krónikussá fog válni a munkaerőhiány.
A munkaerőpiac negatív fejleményei mellett mit bírálnak a leginkább a vállalkozók?
A bírálatok, panaszok másik központi kérdése az állam túlburjánzása. Éppen ezen a héten hozta le a 168 óra a döbbenetes összesítést, amin még mi is meglepődtünk, pedig nap mint nap foglalkozunk ezzel a kérdéssel: ma már több mint 1,3 millióan kapják a fizetésüket közvetlenül az államtól vagy állami és önkormányzati vállalatoktól. Ez brutális! A térségben is mindenki előtt járunk ezzel – nem mintha ez dicsőség lenne. Ráadásul nálunk köztudottan magas az adószint, s még inkább az élő munka adóztatása. Logikus tehát, hogy
amiatt kell magasan tartani az adókat, hogy ezt az elképesztő állami vízfejet el lehessen tartani.
Nem a rendőrökről, nem az orvosokról, tanárokról beszélek – hanem a vízfejről, amely nem csak lusta, de sok pénzünkbe is kerül, s megnyomorítja az életünket, a bürokrácia miatt. Gondoljon csak bele!
Ma Magyarországon mintegy 4,4 millióan dolgoznak, közülük 1,3 milliót – azaz közel a harmadot – az állam tartja el.
Köztük van egyébként 300 ezer állami és önkormányzati tulajdonú vállalat alkalmazottja is, akik nem versenypiaci körülmények között dolgoznak. Ez a harmados arány komoly versenyképességi hátrányt jelent a magyar gazdaság számára.
Megjegyzem, még az „elmúlt nyolc év” előtt a VOSZ nagyon sokszor és demonstratívan fellépett az akkori kormánnyal szemben az állam által eltartottak nagy száma miatt – pedig az a mai számnál nem kevéssel volt alacsonyabb…
Az Orbán-kormány emberei – élükön Lázár Jánossal és Csepreghy Nándorral – többször is felvázoltak terveket e felduzzasztott létszám csökkentésére. Van is abban logika, hogy karrierhíddal irányítanák át az üzleti szférába a leépített közszolgákat. Történni azonban nem sok történt.
Visszatérve a vállalkozók véleményéhez milyen egyéb nehezítő tényezőket emlegetnek a leggyakrabban?
Azt, hogy az adórendszer évről évre, de gyakran év közben is változik, s általában véve is a gazdaság jogi környezete folyamatos mozgásban van. Ma egy magyar kisvállalkozó, vagy akár nagyvállalkozó nem tudhatja, hogy egy-két-három hónapon belül mi történik a szabályozási környezetben, beleértve a vagyonbiztonságot – gondoljon csak a takarékszövetkezetek vagy a trafikok ügyére. Hogyan lehet így vállalkozni, befektetni, bővíteni, munkaerőt felvenni? Távol áll tőlem, hogy dicsérjem a kormány gazdaságpolitikáját, de tény, hogy Magyarország növekedési pályán van, forrásbőség van, olcsón lehet hitelhez is jutni, ám a kisvállalatok mégsem mernek előre lépni, pusztán azért, mert nem tudják, mit hoz számukra a másnap jogi környezete.
Szkeptikusak a vállalkozók, nincs bizalmuk, nem mernek vállalkozni – ez pedig hosszútávon negatív hatással jár.
S e három nagy terület – a foglalkoztatással összefüggő anomáliák, az állami vízfej és bürokrácia, valamint a jogi környezet – mellett több probléma is irritálja a hazai kkv-kat. Ilyen a közbeszerzés, s az, hogy szemmel láthatóan nem a teljesítményen múlik, hogy a versenyben hol végzek, hogy piachoz jutok-e vagy sem, hogy megszerzek-e egy-egy üzletet, hanem elsősorban a kapcsolatrendszeren dőlnek el ezek a kérdések. Ez persze összefügg az állam túlburjánzásával.
Már előbb is pedzegettem, ismét nekifutok: nyolc-kilenc évvel ezelőtt teljes mellszélességgel kiállt a VOSZ – élén Demján Sándor elnökkel – az akkor még csak választásokra és győzelemre készülő Orbán Viktor mellett. Mert hogy nagyon sok bírálni valót láttak a megelőző szocialista kormány tevékenységében. Most is sok a bírálat, de nem látszik demonstratív kiállás. Miért hallgatnak?
Orbán Viktor az az ígéretet tette a 2010-es választás előtt – nyilvánosan és a nem nyilvános tárgyalásokon egyaránt –, hogy talpra állítja a gazdaságot. Ez a vezérszava volt, a legfőbb céljának nevezte. És 2011-12-ben valóban történtek is olyan intézkedések, amelyek arra engedtek következtetni, hogy pozitív irányba viszik a gazdaságot. Ilyen volt például a kisadók kivezetése, a vállalkozói vagyon illetékmentes (átadási,) öröklési lehetősége, stb.. Ám megfordult a helyzet és én ezt – bevallom, igen szubjektív módon – ahhoz kötöm, hogy szinte teljesen megszüntették a társadalmi párbeszéd intézményét. Ugyan ez nem forintosítható, de ettől még nagyon fontos, hogy felszámolták a munkaadók és a munkavállalók, valamint a kormány tárgyalási fórumát, az Érdekegyeztető Tanácsot.
Ma nincs érdemi és rendszeres gazdasági érdekegyeztetés, nincs fórum, amelyen minden, objektív mérés alapján megállapított reprezentatív érdekképviselet részt venne.
Ez azt jelenti, hogy nincs is formális kapcsolat a munkaadói, munkavállalói érdekképviseleti szervek s a kormány között?
Vannak, de ritkábbak, s persze az informális kapcsolatok megmaradtak. Sajnos azonban az olyan szervezetek, mint amilyen a VOSZ is, emiatt erejüket veszítették, hiszen ahogy erősödik a központosítás, úgy van egyre kevésbé szükség klasszikus, pártoktól független önkéntes szerveződésekre, arra, hogy ezek hallassák a hangjukat. Nem mondom, vannak fórumok – például a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma és a Vállalkozásfejlesztési Tanács –, de egyre nehezebb eredményeket elérni. A vasárnapi zárva tartás bevezetése nem volt jó történet, és nem a szociális partnerek és a Kormány megállapodásán alapult, de tiltakozásunk végül is sikeres volt.
Lesz-e olyan nyilvános kézfogás a mai ellenzékkel, mint amilyen volt az akkori ellenzékkel 2010-ben?
Mielőtt erre válaszolnék szeretném leszögezni: mi akkor hittünk abban, hogy az új kormány – mert azért azt lehetett tudni, hogy új kormány jön – kezelni fogja az alapbetegségeket, s központi kérdéssé teszi a gazdaság talpra állítását. Az elején ez így is indult. Sajnos azonban a lendület kifulladt, s a hosszú évek távlatában a kapcsolataink is kicsit megfáradtak. Ami pedig a mostani ellenzéket illeti – én tisztességgel végigolvastam a programjukat, s nem látok olyan lépés-sorozatokat, amelyek a gazdaság számára rendkívül nagy ígéretet hordoznának. A szociális ígéretekkel tele van a padlás – állampolgári jogú nyugdíj, garantált jövedelem, négynapos munkahét, minimálbér-emelés, stb.. Ezek azonban csak viszik a pénzt, a fedezetének a forrását sehol nem látom.
Ez a szociális licit egy vak licit, gazdaságilag nincs megalapozva.
Rémisztő még csak gondolni is rá, hogy olyan dolgokat ígérnek, mint Medgyessy a száz napos programban, amit bevezettek, például a 13. havi nyugdíjat, majd tarthatatlansága – fedezethiány miatt – nekik kellett kivezetni. Informális tárgyalásaink persze vannak, de ilyen körülmények között nincs értelme intézményesíteni a kapcsolatainkat az ellenzékkel.
Akkor az nem is számít politizálásnak hogy oda odaálltak, ide meg nem?
Mi pártszimpátiák alapján nem politizálhatunk! Ha azt tennénk, legyengülnénk és/vagy szolgai sorba kényszerülnénk.
A mi feladatunk az, hogy megpróbáljuk szakmai alapon meggyőzni azokat, akik szinte meggyőzhetetlenek. Olyan időket élünk, amikor nagyon alacsony szintre süllyedt a vitakultúra.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az érdekképviseleteknek nincs végrehajtói hatalmuk, de abban hiszünk, hogy a jó döntésekhez mindig meg kell hallgatni a másik felet is, jelesül minket is. Az érdekegyeztetésnek nem szabadna levelező tagozatnak lennie – ma pedig az, igen szomorú, hogy idáig jutottunk. Mi valódi társadalmi párbeszéd révén szeretnénk meggyőzni a mindenkori hatalmat, hogy nem vagyunk az ellenzéke. A kormánynak pedig tudatosítani kellene, hogy csak akkor sikeres, amikor a gazdaság is sikeres.
Hogyan tudják kezelni, hogy meggyengült a lobbierejük?
A VOSZ-nak hosszútávra kell berendezkednie, s ezért tudomásul kell vennünk, hogy vannak idők, amikor nem kíváncsiak arra, amit mi a hazai kkv-k képviseletében mondanánk. Szakmai alapon kell maradnunk, őszintén kell szakpolitizálnunk.
Nekünk pártpolitikával nem, csak gazdaságpolitikával kell foglalkoznunk.
Nem kell, hogy szeressenek minket, csak használjanak. S azért azt se felejtsük el, hogy érünk el részsikereket – például sikerült, legalábbis ideig-óráig megakadályozni a tavaly tavasszal bedobott újabb kereskedelmi csomagot, benne a reklámszórólapok megadóztatásának, a hipermarketek előtti parkolók fizetőssé tételének, területarányos foglalkoztatási kényszernek a gondolatát. Ott legalább kármentő funkciókat el tudtunk tehát látni. De pozitív történet a kormánypártok által kezdeményezett és általunk is ösztönzött nyugdíjas szövetkezetek létrehozása – hogy még egy jó példát említsek arra, hogy a VOSZ ma is képes jó ügyeket felkarolni és tudja hallatni a hangját.
Tömegtüntetés Bukarestben az igazságügyi reform ellen
Tízezerek tüntettek az igazságügyi reform ellen Bukarestben pár nappal azután, hogy új – fél év alatt a harmadik – kormányfő került a kabinet élére. A román parlamentben megszavazott törvénymódosítás szakértők szerint is megnehezíti bizonyos bűncselekmények, köztük a korrupció felderítését és bizonyítását. Nagyon sokan vidékről érkeztek a fővárosba csak azért, hogy csatlakozzanak a demonstrálókhoz. Romániában az elmúlt években ezernél is több köztisztviselő, illetve politikus ellen indított eljárást korrupció gyanújával az illetékes ügyészség, és már több ügyben is megszületett az ítélet. (Euronews)
A stadionokat piaci alapon kell üzemeltetni!
Az Együtt felszólította a kormányt a stadionüzemeltetés állami támogatásának megtiltására. Szigetvári Viktor elnök közleményben követeli, hogy legyen kötelező a piaci üzemeltetés, vegyék át a professzionális labdarúgó klubok a stadionokat. Csak annyi stadiont szabadna üzemben tartani, amennyit piaci alapon, piaci forrásból fenn tud tartani a magyar labdarúgás. A megspórolt pénzt a háziorvosi praxisokra és a várólisták csökkentésére kell költeni – javasolja a párt. (FüHü)
Nem oszthat ételt a DK
Nem kapott engedélyt ételosztásra Pécsett a Demokratikus Koalíció. A párt a város egyik legszegényebb részén szeretett volna egy vendéglős vállalkozó segítségével 150 adag babgulyást osztani. A tavalyihoz hasonlóan adták be a kérelmüket, de arra hivatkozva, hogy a jogszabály megváltozott, elutasították. Az indoklás szerint csak elektronikus úton, külön erre a célra szolgáló nyomtatványon lehet engedélyeztetni. A párt ezt is megpróbálta, de azzal szembesültek, hogy ilyen nyomtatvány még nem létezik. Az engedélyeztetési eljárás időszakában egyébként a vállalkozónál megjelent két ellenőr. (Hír TV)
Karácsony a legnépszerűbb politikus, Orbán csak a harmadik
Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága változatlan, 26 százalék. Az MSZP és a Jobbik tábora két-két százalékpontot nőtt, így mindkettő 11 százalék. Továbbra is Karácsony Gergely, Szél Bernadett, és Orbán Viktor a három legnépszerűbb vizsgált politikus. A többi között ez derül ki a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 10 és 16 között, 1023 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásából. (FüHü)
Társadalmi vírushoz hasonlította a korrupciót Ferenc pápa
Nagyobb átláthatóságra lenne szükség a közszférában és az egyházi közösségekben is, fogalmazott a katolikus egyházfő latin-amerikai apostoli látogatásának második állomásán, Peruban. Peruban az egyházfő előbb hajléktalan amazonasi gyermekekkel találkozott. Egyúttal követelte az amazonasi esőerdő kizsákmányolásának beszüntetését, és azt, hogy az őslakosokat ismerjék el Amazónia elsődleges őrzőinek. Szerinte a bennszülött népek még soha nem voltak akkora veszélyben, mint most. (Hír TV)
A Fidesz cáfolta, hogy patkány volt a Péterfy Kórház műtőjében
Álhírnek nevezte Bene Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője, egészségügyi szóvivője, hogy patkányt fogtak a Péterfy Kórház műtőjében. A Fidesz szakpolitikusa arra a sztarklikk.hu-n megjelent írásra reagált, hogy a Péterfy Kórház Országos Traumatológiai Intézet ügyeleti műtője egy hete azért van zárva, mert ott műtét közben patkánnyal találkoztak az orvosok. A DK emiatt az egész kormány lemondását követelte közleményben. (MTI)
Mehetnek az oroszok a téli olimpiára
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 389 orosz sportolónak adott engedélyt, hogy semleges zászló alatt részt vegyen február 9. és 25. között a phjongcshangi téli olimpián. A NOB illetékes bizottsága az eredetileg ötszáz nevet tartalmazó listát szűkítette 389-re: ők azok a sportolók, akik országuk doppingbotránya ellenére is igazoltan tisztán versenyeztek, így – ha kvalifikálják magukat – ott lehetnek az ötkarikás játékokon. (MTI)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
