Kezdőlap Címkék Konzervatív

Címke: konzervatív

UGYANAZOK?

„Ha valakinek kétségei lennének afelől, hogy a progresszív liberálisok és a kommunisták ugyanazok, csak kérdezzenek bennünket, magyarokat, mi mindkettővel harcoltunk már, és ők igenis ugyanazok.” Orbán Viktor ismételte el ezt a gyakran elmondott véleményét Dallasban, az amerikai szélsőjobb konferenciáján tartott előadásában.

A székesfehérvári gimnázium egykori KISZ-titkára, a Liberális Internacionálé egykori alelnöke Pontosan tudja, hogy ez nem igaz, ha csak egyfajta értelemben nem, de erről később.

Hogy miért és miképpen volt Orbán a gimnáziumban KISZ-vezető, annak tényleg nincs már jelentősége. Amikor megismertem, úgy tűnt, hogy meggyőződésből liberális. Ahogy az SZDSZ közgazdászaival amiatt voltak elégedetlenek a fideszesek, hogy nem voltunk eléggé liberálisok, ahogy az 1990-es kampányban azzal különböztette meg magát tőlünk, hogy nem állunk következetesen szemben a budapesti világkiállítás ötletével (azután később a világkiállítás lemondása miatt támadta az MSZP–SZDSZ kormányt), ahogy azzal a jelszóval rendezte meg 1994 februárjában, a választási kampány részeként a Liberális Internacionálé kongresszusát Budapesten, hogy „Miénk a sor”, azt mutatta: ahogy 1989-90-ben liberálisnak lenni kommunistaellenességet jelentett a számára, 1992-93-ban liberálisnak lenni az MDF nacionalizmusával és konzervativizmusával való szembenállást jelentette.

Kommunista az, aki elutasítja a piacgazdaságot, a kapitalizmust, mint kizsákmányoló berendezkedést, és azt hiszi, hogy a társadalmi tulajdon talaján a kizsákmányolás felszámolható, elérhető az emberek egyenlősége és szabadsága.

Ennek eléréséhez megengedhetőnek tartja az állam diktatórikus működését, az egypártrendszert. Liberális az, aki híve a magántulajdonon alapuló piacgazdaságnak, a versenynek, a politikai szabadságjogoknak, a többpártrendszernek, a parlamenti váltógazdaságnak. Tudom, hiszen kommunista világnézetre nevelt a család és az iskola, el is fogadtam, az egyetemen meggyőződésből kértem felvételemet a pártba. Az egyetemi évek alatt nagyjából már reformkommunista lettem, majd az ezt követő években eljutottam a liberalizmusig. Tanulmányaim és kutatásaim vezettek el ehhez a fordulathoz. Ahhoz, hogy az örökölt kommunista világnézettől eljussak a liberalizmusig, világnézeti fordulatot kellett tennem: amit korábban helyesnek gondoltam, azt el kellett utasítanom, és el kellett fogadnom azt, amit korábban helytelennek, károsnak, veszedelmesnek hittem. Azt az állítást tehát, hogy a kommunisták és a progresszív liberálisok ugyanazok, hamisnak kell tartanom.

De akkor miért mondogatja ezt Orbán?

Azokhoz szól, akik ismerik a demokráciát, abban élnek vagy egy ideig abban éltek, és ahhoz vannak szokva, hogy a demokráciákban különböző politikai programokat képviselő, de egyaránt a demokratikus kereteken belül mozgó pártok, koalíciók versengenek a hatalomért. Ilyenek a konzervatívok, a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, a liberálisok, a zöldek. Az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok. Orbán azonban hazai és külföldi, adott estben amerikai híveinek azt üzeni ezzel az azonosítással (mármint, hogy kommunisták és liberálisok ugyanazok), hogy a liberálisok ugyanúgy alapjaiban veszélyeztetik a nemzetet és annak szabadságát, mint a demokratikus rendszer megdöntését hirdető és végrehajtó kommunisták. Tudjuk, ha máshonnan nem, hát a Facebook-kommentekből, hogy törekvése Magyarországon eredményes, hívei valóban úgy gondolkoznak a Fidesz politikai vetélytársairól, ahogy ő diktálja nekik. Hasonló sikerről beszélhetünk Donald Trump esetében, ő is elhitetett híveivel, köztük a Capitolium elleni ostrom részvevőivel valami hasonlót.

Mi mégis az igazságelem Orbán állításában, amikor a kommunistákkal azonosítja a progresszív liberálisokat? Egy dolog: a kommunisták is szemben állnak a fasizmussal, és a liberálisok is. (Mellesleg természetesen a kereszténydemokraták és a zöldek is, de hát Orbán az Európai Parlament valamennyi, a Fidesszel szemben kritikus frakcióját „baloldalinak” szokta nevezni.) Ahogy egyre több Orbán retorikájában a fasisztákra emlékeztető elem, és egyre több elemében emlékeztet Orbán rendszere a fasiszta rendszerekre, annál inkább tekinti egyaránt ellenfelének és azonosítja egymással Orbán a kommunistákat és a liberálisokat. Így tudja az egységesen baloldalinak minősített hazai ellenzékkel a hatalmi monopólium megtartásáért vívott harcát az egykor a kommunista állampárttal szemben a hatalom megszerzéséért vívott harc egyenes folytatásaként beállítani. És ugyanígy lesz a nemzetközi szinten az Európai Parlament demokratikus többségével, világméretekben az ENSZ tagországainak többségével szemben az autokráciákkal szövetségben vívott harc is az egykori antikommunista szabadságharc folytatása.

Valójában a helyzet fordított: Orbán mai harcai a demokratikus nyugati világgal szemben, a keleti autokráciákkal szövetségben szöges ellentétben állnak azzal, amit harminchárom évvel ezelőtt képviselt, de akár még tizenhárom évvel ezelőtt is mondott.

És a belpolitikában is fordított a helyzet: mai hatalomgyakorlása, az önkényuralmi rendszer kiépítése és az ahhoz való ragaszkodás szöges ellentétben áll azzal, ahogy három évtizeddel ezelőtt a demokratikus jogállam építésének

Orbán és az antiliberális internacionálé

0

A magyar miniszterelnök Dallasban összefogásra szólította fel a konzervatív erőket – ezt emeli ki a Washington Times, amely azután megszólaltatja a republikánus konferencia fő szervezőjét is. Matt Schlapp kijelentette: “az szeretjük Orbánban, hogy fellép népe szabadságáért az Európai Unió zsarnoksága ellen.”

Árulkodó mondat ez: Trump éppúgy mint Putyin az Európai Unió gyengítését akarja elérni. Így játszhatja el a trójai faló szerepet a magyar miniszterelnök kétfelé: mind Moszkva mind a Trump féle Washington ezt akarja. Trump a Buckingham palotában ígért fűt-fát amerikai elnökként a Brexitért a briteknek. Ebből az égvilágon semmi lett. A Bank of England viszont egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának – sajnálatos Brexit utóhatás.

A liberális Washington Post szerint Orbán Viktor Dallasban fejtette ki a legvilágosabban: szélsőjobboldali antiliberális internacionálét akar. A Washington Post éppúgy mint a szintén liberális New York Times a globális világrend átalakítását látja a magyar miniszterelnök céljának.

Csakhogy a liberális világrend és annak bírálata egészen mást jelent az Egyesült Államokban – a centrumban, és mást a periférián Magyarországon. A perifériákon nagyon sokan érzik magukat a globalizáció vesztesének, akik egy erős államban védelmet keresnek kiszolgáltatott helyzetükben – ők Orbán Viktor szavazói. Trump tömegei a rozsda övezetek népe, amelynek munkahelyeit kiszervezték Kínába és más olcsó bérű országba. Milyen lenne tehát az új világrend, amelyet ez a szélsőjobboldali antiliberális internacionálé hirdet?

Méla csönd a gazdasági világválságról

Nincs receptje a szélsőjobboldali vezetőknek arra, hogy miképp lehetne kikecmeregni a világgazdaság válságából. Giorgia Meloni asszony, a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje Olaszországban, erről azt mondta, hogy ő Tony Blair jobboldali követője. Ezzel arra akart utalni, hogy a brit Munkáspárt immár nyugdíjas miniszterelnöke, megtagadta a baloldali múltat és lepaktált a liberális globalizációval. Meloni azt állítja, hogy ő ugyanígy megtagadja a fasiszta múltat, és elismeri a globális kapitalizmus realitását. Trump számára nem is kérdés a globalizáció elfogadása annál is inkább, mert támogatói a válság legnagyobb haszonélvezői: az olaj és földgáz óriások, a fegyver gyárosok, az élelmiszer termelő világcégek. Csakhogy Trump szavazó tábora közben hoppon marad: neki kell megfizetnie az infláció árát. Éppúgy mint Magyarországon Orbán Viktor táborának. A magyar miniszterelnök ugyan siker receptről beszélt az Egyesült Államokban, de jól tudja: a politikai siker mögött nincsen gazdasági realitás. Ingyen pedig kevesen lelkesednek sokáig. A szélsőjobboldali internacionálénak életszínvonal emelő programot kell produkálnia. Ha ez nincs, márpedig nyoma sem látszik, akkor könnyen úgy járhat mint az arab tavasz mozgalom, amelynek minta országa Tunézia épp most adta fel. Megszavazta a diktatúra alkotmányát miután kiderült: a demokratikus forradalom életszínvonal csökkenést hozott az országnak a beígért Kánaán helyett.

Trump és Orbán

A magyar miniszterelnök Trump birtokán találkozott az Egyesült Államok ex elnökével, aki készül vissza a Fehér Házba.

Trump így nyilatkozott a találkozóról: ”remekül töltöttük az időt Orbán Viktor barátommal, Magyarország minisztereinökével. Sok érdekes témát megbeszéltünk. Kevés ember tud olyan sokat arról, hogy mi is történik jelenleg a világunkban. Megünnepeltük Orbán nagy áprilisi győzelmét is.”

Donald Trump ez utóbbit irigyli leginkább Orbán Viktortól hiszen neki nem sikerült megtartani a Fehér Házat annak ellenére, hogy az aktuális elnök előnnyel indul az Egyesült Államokban. Elődei közül Obama és az ifjabb George Bush is duplázott.

Mind Trump mind Orbán részt vesz a héten Dallasban megrendezett republikánus konferencián.

Orbán rendszere lenne az USA jövője?

Erről filozófál a New Yorkerben Andrew Marantz, akit Budapesten is járt amikor itt rendezték meg a radikális republikánus konferenciát.

A cikk illusztrációja: Make America Hungary again – Trump és Orbán képeivel (tegyük újra Magyarországgá Amerikát! Ez Trump jelszavának gúnyos eltorzítása – eredetileg: Make America Great Again – tegyük újra naggyá Amerikát!) Steve Bannon, aki megnyerte a 2016-os választást Trumpnak Budapesten járva – Orbán vendégeként – úgy fogalmazott, hogy Orbán már Trump előtt is Trump volt.

2008-ban Benjamin Netanjahu mutatta be Orbánnak Finkelsteint, az amerikai választási szakértőt, aki őt hatalomra juttatta Izraelben. Finkelstein bár ő maga homoszexuális volt és zsidó épp a kisebbségek elleni fellépésben látta a választási sikerek kulcsát. Finkelstein azt tanácsolta Orbán Viktornak, hogy az ellenség arca legyen Soros György.

Tucker Carlson, az amerikai republikánusok jobbszárnyának kedvenc televíziós arca Budapestről bejelentkezve közölte a nézőkkel: “Amerika kétszáz ötven éven keresztül a képviseleti demokrácia jegyében működött. Ennek most nyilvánvalóan vége van.” Carlson tizenöt perces interjút készített a magyar miniszterelnökkel – egyetlen kritikus kérdés nélkül.

Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója, aki elkísérte Orbán Viktort az USA- ba is, ezt mondta Andrew Marantznak Budapesten, ahol résztvett az amerikai republikánusok konferenciáján:

“sok minden van, amit az itt ülő amerikaiak meg akarnak tanulni a magyaroktól. Mi megőrizzük a keresztény örökségünket, a nemzeti örökségünket. Az amerikai republikánusok is ezt szeretnék kimondani, de nem mondhatják. Ezért mutatnak rá egy olyan emberre mint Orbán Viktor. Ha ezt a szerepet szánják nekünk, akkor ez megfelel számunkra”.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn a fajok keveredése ellen emelt szót. Ez politikailag erősen problematikus Közép Európában is, de az USA-ban életveszélyes hiszen ott a rasszizmus politikailag kezelhetetlenné teheti a helyzetet. Meglátjuk, hogy mit mond Orbán és Trump a dallasi republikánus konferencián. A magyar miniszterelnök mindenestre reménykedik abban, hogy Trump visszatér a Fehér Házba, ahol egyszer már fogadták őt. A Biden adminisztráció idején ez a veszély nem fenyegeti Orbán Viktort.

Magyar pápa Szent Péter trónján?

Ferenc pápa egészségi állapotának romlása felerősítette a találgatásokat: talán ő is lemond mint elődje, XVI-ik Benedek? Ferenc pápa legutóbb úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs lemondani.

Erdő Péter bíboros is esélyes lehet arra, hogy Ferenc pápa utódja legyen Szent Péter trónján – véli a Catholic Herald című újság. Erdő Péter bíborost II. János Pál pápa választotta ki a magyar katolikus egyház élére. A hetven éves főpap már húsz éve tölti be ezt a tisztséget noha már nem ő a püspöki kar elnöke. Erdő Péter kiváló kánon jogász márpedig ez fontos a katolikus egyháznak, amelynek úgy kell lépést tartania a változó világgal, hogy meg kell őriznie a kétezer éves tradíciót is. A család jogi ügyekben Erdő Péter volt a pápa által kiválasztott vezető a püspöki szinódus legutóbbi összejövetelén. Ferenc pápa liberális reformjait nem sikerült keresztül vinni, mert a konzervatív többség ezt megakadályozta. Erdő Pétert is konzervatívnak tartják, de ugyanakkor nagy diplomatának is. Az olaszul, angolul és franciául jól beszélő magyar bíboros hosszú évekig az Európai Püspöki Kar elnöke volt.

Erdő és Orbán

A magyar miniszterelnök támogatta a Vatikánban Erdő Péter kinevezését a magyar katolikus egyház élére, de azóta sokminden megváltozott. A migráns válság idején a magyar püspöki kar válaszúthoz érkezett: Ferenc pápa egyértelműen kiállt a bevándorlók mellett, míg a magyar miniszterelnök falat épített velük szemben. Erdő Péter bíboros igyekezett megmaradni a középúton. Emiatt megrendült benne Orbán Viktor bizalma. Ezt követően Veres András püspököt támogatta , aki meg is szerezte a magyar püspöki kar elnöki posztját. Csakhogy Veres András Erdő Péter utóda szeretne lenni, ehhez pedig kell a pápai támogatás. A budapesti nuncius állítólag közölte vele, hogy ameddig támogatja Orbán Viktor migráns ellenes politikáját addig nem számíthat előrelépésre a katolikus egyházban. Veres András erre vissza akart lépni a püspöki kar elnöki tisztétől, nem akart indulni a választáson. Ám ekkor

a magyar miniszterelnök üzente neki: ha nem vállalja a püspöki kar elnöki posztját, akkor a katolikus egyház kisebb anyagi támogatásra számíthat a jövőben.

Veres András meghátrált. Újra ő lett a püspöki kar elnöke, és egyelőre le kellett mondania az érseki székről, az előrelépésről a katolikus egyházban.

Amikor Ferenc pápa Budapesten járt, akkor Erdő Péter bíboros tanúbizonyságot tett pompás diplomáciai képességeiről. Teljesen a saját kezébe vette a pápai látogatás megszervezését, és ily módon sikerült elkerülni Ferenc pápa és Orbán Viktor esetleges szócsatáját. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor református, ezért a magyar küldöttség vezetője a katolikus Áder János lett Ferenc pápa tárgyaló partnere Budapesten.

A konzervatívok támogatják Erdő Péter

Ferenc pápa hívei a Vatikánban azt állítják, hogy csakis konzervatív ellenfeleik terjesztik az egyházfő lemondásának a hírét. Trump hívei mindenestre kiállnak mellette az Egyesült Államokban, ahol a konzervatívok nagy jogi sikert arattak miután a Legfelső Bíróság eltörölte az abortusz jogot. Az amerikai bíborosok 1978-ban nagy szerepet játszottak abban, hogy évszázadok óta először nem olasz pápát választottak a lengyel II. János Pál személyében. Nem kétséges, hogy az igen konzervatív lengyel bíborosok is jobban kedvelik Erdő Pétert mint a jelenlegi pápát. Ferenc pápa mindezt tudván egyre másra nevez ki új bíborosokat a fejlődő világból, ahonnan ő is érkezett. Az új pápáról a 120 tagú bíborosi kollégium dönt, ahol még soha ilyen sok Európán és Észak Amerikán kívüli főpap nem ült. Az ő jelöltjük állítólag egy Fülöp szigeteken népszerű biboros, aki jóval liberálisabb nézeteket vall a világról mint Erdő Péter. Ferenc pápa őt szeretné utódjának. A katolikus egyház nagyon megosztott, ezért a pápaválasztás  esélyei áttekinthetetlenek.

Magyar bíboros még sohasem ült Szent Péter trónján. Bakócz Tamás esztergomi érsek ugyan pályázott, de veszített egy Medicivel szemben. Erdő Péternek mint mérsékelt konzervatívnak lehetnek esélyei, de Trump híveinek hangos támogatása aligha javítja ezeket.

Uniós pénzek Orbán zsebében

A Die Welt című német konzervatív lapnak Brüsszelben elmondták, hogy az Európai Uniónak immár bizonyítékai vannak arra, hogy Magyarország és Csehország esetében a miniszterelnök és annak rokonai, barátai és üzletfelei jogtalanul uniós pénzekhez jutottak.

Ennek alapján a brüsszeli bizottság joggal indíthat vizsgálatot, és tarthatja vissza az uniós pénzek kifizetését. Csehország esetében a pénzt már kifizették. Ursula von der Leyen asszony adta át személyesen Andrej Babis cseh miniszterelnöknek Prágában.

Lengyelországot is megvizsgálták ebben az ügyben, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a jobboldali kormány vezetői pénzeket nyúltak volna le az uniós támogatásból. Ennek következtében Lengyelország valószínűleg megkaphatja azt a 36 milliárd eurós támogató csomagot, amelyre nagyon várnak Varsóban.

Brüsszel kontra Orbán

Az Európai Unió lassan mozgó gépezetének évekre volt szüksége ahhoz, hogy megfelelő bizonyítékokat találjon a magyar miniszterelnök korrupciójára. Az adatok persze minden bizonnyal rendelkezésre álltak, de Merkel kancellár illetve az Európai Néppárt védelmezte Orbán Viktort. Ennek vége: Merkel befolyásának gyengülését mutatta, hogy Orbán kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna onnan. Az új német kancellár aligha lesz olyan elnéző mint Merkel kancellár, aki minden bizonnyal külön alkut kötött a magyar miniszterelnökkel.

A változást mutatja, hogy a konzervatív Die Welt a szociáldemokrata Katarina Barley asszonyt idézi. Az Európai parlament alelnöke több ízben is kijelentette, hogy “Orbán és a lengyel kormánypárt körül tömörülő populisták az európai pénzek legfőbb haszonélvezői!”

Merkel kancellár magával vitte a G20 csúcsértekezletre Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminisztert, aki nagy valószínűség szerint az utóda lesz a kormányfői székben. Scholz aligha köt majd különalkut Orbán Viktorral, aki egységes szélsőjobb frakciót akar létrehozni az Európai Parlamentben. Az egységes frakció ügye egyelőre sehogyse áll, de különben is az Orbán problémája, hogy az Európai Néppártban rendszeresen társaloghatott Merkel kancellárral és más fontos európai vezetőkkel. A szélsőjobboldali pártok közül egyedül a PiS van hatalmon.

Ha viszont most a lengyelek lepaktálnak Brüsszellel a 36 milliárd euró érdekében, akkor Orbán magára maradhat: se pénz se támogató!

Jézust nem engednék be Nagy Britanniába

Az anglikán egyház vallási feje, a Canterbury érsek Justin Welby a gyáriparosok szövetségének kongresszusán fejtette ki a véleményét a konzervatívok új bevándorlási elképzeléseiről.

Elmondta, hogy mivel Jézus Krisztus nem volt fehér és nem tartozott a középosztályhoz, britnek meg végképp nem volt nevezhető, ezért semmi esélye sem lett volna, hogy a kereszténység eszméit terjessze a brit szigeteken. Hasonlóképp jártak volna az apostolok is – hangsúlyozta Canterbury érseke, akinek beszédét taps fogadta a brit üzletemberek konferenciáján.

Milyen bevándorlási rendszert akarnak a konzervatívok ?

Jézus Krisztus csakis akkor kerülhetne be Nagy Britanniába, ha hiány lenne ácsokból – mondta Canterbury érseke. Arra a pont rendszerre célzott, amely – ausztrál mintára – minden bevándorlót aszerint osztályoz, hogy mennyire van rá szüksége az országnak – az épp aktuális kormány megítélése szerint. Ez a rendszer a minőségi bevándorlást célozza meg, de épp emiatt van orvoshiány Nagy Britanniában: a hazai orvosok ugyanis Ausztráliába mennek, ahol 50%-al többet kereshetnek…

Teszteld magad! Inkább konzervatív, nacionalista vagy liberális?

Egy választ jelölj meg! Keresd meg a nézeteidhez legközelebbi választ akkor is, ha nem osztod teljes mértékben! Alul a megoldó kulcsok (súlyozott értékek) és a kiértékelés. Ne gondolkozz túl sokat egy-egy válaszon!

1. Ki számodra az első, ha meg kellene védened (a többi lehetőséggel szemben is)?

A. a szűk családod B. a nemzet C. önmagad

2. Melyek jelentik (vagy hozzák létre) a legnagyobb értéket a szemedben?

A. a piac  B. az állam C. a hagyományok

3. Mi szerint kellene élniük elsősorban az embereknek?

A. a közösségeik érdeke szerint, hiszen közösség nélkül nincs értelmes élet  B. A saját érdekeik szerint  C. A saját értékeik szerint

4. Mi engedhető meg leginkább?

A. az emberi élet szabályozása a közérdek szerint  B. a keresztény hittételeknek és/vagy az uralkodó civilizációs hagyományoknak megfelelő élet erkölcsi kitüntetése C. a teljes szabadság a magánélet megélésében és megmutatásában

5. Meddig terjedjen az állam befolyása a személyes életekben?

A. Érvényesítse az személyes életekben a közösségi értékeket  B. Biztosítsa a tulajdon, az életek és a civilizációs alapvetések védelmét, de ezen felül minden jogosultságának nyilvános vitákban kell eldőlnie  C. Az előbbin túl biztosítsa az emberi méltóság és mindenki identitásának egyenlő védelmét!

6. Mi legyen a nemzetgazdaság működését mozgató fő elv?

A. Az egyéni értékteremtés és vállalkozás szabadsága  B. az ország gazdagsága és versenyképessége  C. a humánummal és az erkölcsi renddel kompatibilis alkotóerő támogatása

7. Melyik fajta egyenlőség áll a legközelebb hozzád?

A. Nincs ilyen  B. Esélyegyenlőség (avagy bemeneti egyenlőség: egyenlő színvonalú oktatás, kiterjedt egészségügyei alapellátás, jog- és erkölcsi rend)  C. Redisztributív igazságosság (avagy kimeneti egyenlőség: az öröklött és az élet során felhalmozott anyagi és szimbolikus hátrányok folyamatos méltányos kiegyenlítése)

8. Mennyire fontos a nemzet a szemedben?

A. A saját sorsomnál is előrébb való  B. Fontos, amíg nem kerül konfliktusba a családom igényeivel  C. Fontos, de az emberiség jövője jóval fontosabb

9. Mennyire fontos a személyes szabadság a szemedben?

A. Nem mindenkit szabadna egyformán megilletnie, mert nem mindenki tud egyformán hasznosan élni vele  B. Csak akkor van értelme, ha nem sújtja túl nagy anyagi különbség az embereket  C. Kevésbé fontos, mint a közösség haszna

10. Egyetértesz-e ezzel: vannak értékesebb és kevésbé értékes életek?

A. Egyetértek, de még a kevésbé értékes életeknek is több esélyük van az ember szülőföldjén. B. Minden élet értékét az döntse el, aki éli, pl. egy nő dönthesse el, hogy meg akar-e szülni egy magzatot  C. Ennek eldöntésére csak a konkrét életek összehasonlítása ad lehetőséget, általánosságban nem tesz értékessé valamit csak az, hogy emberi

11. Tartozunk-e egymásnak csak amiatt, hogy emberek vagyunk?

A. Nem, bármiféle tartozás vagy kötelezettség csak konkrét személyek között jöhet létre  B. Igen, a mindenkit megillető emberi méltóság erkölcsi kötelezettséget hoz létre mindannyiunk között  C. Az általános emberi kapcsolatoknál erősebb köteléket hoz létre a közös kultúra

12. Egyetértesz-e ezzel: az emberi alapmotivációk fő katalógusa örök és változatlan?

A. Igen. B. Nem, mert fejlődünk. C. Nem, hiszen ezek irányíthatók bizonyos magasabb érdekek szerint.

13. Ha választanod kellene, kinek az életét kímélnéd meg leginkább az alábbi összevetésekben?

A. Két középkorú férfiét egy gyerekkel szemben.  B. Egy heteró párét egy homoszexuális páréval szemben.  C. Egy fehér nőét egy fekete férfiéval szemben.

14. Jobb lehet-e a robotizált, mesterséges intelligencia uralta világ, mint a mai?

A. Talán. B. Igen, mert kevesebb háború lesz és hatékonyabban lehet majd eloszatni a Föld erőforrásait és megtermelt javait  C. Nem, az emberi választások háttérbe szorulása a mégoly hatékony algoritmusokkal szemben is veszteség

15. Mi fölött érzel/éreznél nagyobb bánatot?

A. a Notre-Dame pusztulása  B. a Székelyföld elrománosodása C. a Székelyföld elnéptelenedése

__________________

Add össze a pontokat a válaszaid szerint, a betűk mögött az adandó pontszám.

1. A1 B2 C3
2. A1 B3 C2
3. A3 B1 C2
4. A3 B2 C1
5. A3 B1 C2
6. A1 B3 C2
7. A3 B2 C1
8. A3 B2 C1
9. A2 B1 C3
10. A3 B1 C2
11. A2 B1 C3
12. A2 B1 C3
13. A1 B2 C3
14. A3 B1 C2
15. A2 B3 C1

45       ajaj
35 – 44 inkább nacionalista vagy, mint bármi más
25 – 34 inkább konzervatív vagy, mint bármi más
15 – 24  inkább liberális vagy, mint bármi más

Ez a tágabban értelmezett centrumra vetített teszt, szélsőségeket (bal- és jobboldali szocializmusokat) nem mér. De ne ess kétségbe, tölts ki egy másik tesztet is bárhol máshol. Ez az én tesztem volt.

Jobboldali vagy konzervatív? Vita a disznóólban

A válaszonline.hu-n zajlott egy – eddig – rövid vita döntően Körösényi András és Karácsony András között, mindketten jeles társadalomtudósok. Stephen Leacock nyomán – aki így kezdte az egyik regényét: “Történetünk kezdetén Skócia északnyugati partjainál vad vihar tombolt. Történetünk szempontjából ennek ugyan csekély jelentõsége van, mert történetünk nem Skócia északnyugati, hanem Anglia délkeleti partjainál játszódik, de azért ott is eléggé rossz idő volt” -, szóval ez a poszt csak súrolja a vitát, mert mindössze a lényegével foglalkozik, a sok felvonultatott egyéb bölcsességével (és tévedésével) nem.

Mi is a különbség konzervativizmus és jobboldaliság között? (Egyik helyére sem szabad a kormánypropagandát gondolni, mert ez teljesen instrumentális. Ma jobboldalinak látszik, miközben nemzeti szocialista, de ha nem is ez, holnapután már gyökeresen más lehet. Ne legyünk méltatlanok a tárgyalt problémához azzal, hogy Orbán környezetét akárcsak egy lapon említjük vele.)

Nos, meghatározó különbség, hogy a konzervativizmus minden körülmények között a premodern gyökerű erkölcsi rendre apellál akár ennek keresztény, akár a nyugati hagyományban tetten érhető értelmében. Az, hogy mit takar ez az erkölcsi rend pontosan, másodlagos. A lényeg a hierarchikus rend iránti vágy, amely valaminek a revitalizációjában, romantikus vágyában, rekonstrukciójában, konzervációjában ölt testet, tehát személyes gyakorlat, életmód, etika. A jobboldaliság ezzel szemben ízig-vérig modern, sőt (az előbbivel értelemszerűen ellentétben) demokratikus és (megint az előbbivel ellentétben) tömegvezetési (ma értsd, politikai) álláspont.

A további (szekundér) különbségek innen erednek. Az is, ahogy a konzervativizmus a politikában egyre inkább liberálissá vált (oka ennek a demokráciától, a populizmustól és az egalitarizmustól, nota bene a parlagiságtól való viszolygása), és az is, ahogy a jobboldaliság és a nácizmus közötti határ – a tömegvezetés és az identitáspolitika ismételt egymásra találásának “hála” – praktikusan elmosódott mára.

Nem akarok erről többet írni, mert eleve rühellem, ahogy – miközben az ország egyre inkább egy disznóólra emlékeztet akár a rend, akár a beadott táplálék szempontjából – úgy teszünk, mintha ideje volna az emelkedett vitáknak. Pláne azok között – e sorok íróját is beleértve -, akik valaha voltak vagy még most is “orbánisták” (gondolták bár akkor magukat egyszerű szociellenes konzervatív européernek), tehát többé-kevésbé mind felelősek azért, ami itt történik. Mindenki felelős persze, de az uralkodó – javarészt opportunista és kollaboráns – elit tagjait kivált ne ünnepeljük azért, hogy batiszt szalvétával törölgetik a könnycseppet egymás szeméből, mikor az árnyékszéknek kellene nekiállniuk, szóval ez a vita, már megbocsássanak a résztvevők, ótvaros ízléstelenség. A véleményem nem értelmiség- meg szellemellenes hisztéria, hanem éppenségel az értelmiség és a szellem integritásának számonkérése (amennyiben ez nem idegenedhet el teljesen a gyakorlattól, az élettől, és nem oldódhat fel irreleváns szalonhazugságokban).

Hogy világos legyek: a konzervatív úgy él, hogy ne kelljen a jobboldaliságra még csak gondolnia sem. A konzervatív olyan, hogy hazája a magasban van, ha ez mond még valamit.

Liberális baloldali konzervatív vagyok

Azt hiszed, ez azt jelenti, hogy megőrültem? Hát nem! Csak megpróbálok olyan európai demokrata lenni, aki elfogadja az össze fontos alapelvét az európai, vagy talán pontosabban, a nyugati demokráciának.

A magyarázatot kezdjük azzal, hogy egy jól működő nyugati demokráciában a különböző politikai irányzatok “csak” vetélytársakat látnak egymásban, nem kivégzendő ellenfeleket. Már csak azért sem, mert a történelmi fejlődés során mindegyik alapvető politikai eszmerendszer legfontosabb elveit és követeléseit elfogadta a másik két irányzat csakúgy, mint a társadalom döntő többsége.

Kezdjük talán a liberálisokkal: az, hogy liberális, egy normális országban nem szitokszó, ezt csak a magyar illiberális rendszer próbálja azzá tenni. Azt jelenti: szabadelvű.

A nyugati demokráciák rég elfogadták és ma már többnyire természetesnek veszik azokat a szabadságjogokat, amelyeket eredetileg jórészt a liberális pártok harcoltak ki. Egy valódi polgári társadalomban nem lehet kérdéses az emberek jog előtti egyenlősége, a hatalmi ágak megosztása, a hatalmi ellensúlyok működése. Ezekért ma már a komolyabb baloldali és konzervatív pártok is kiállnak, ők is védik a liberális (azaz szabadelvű) demokráciát. Ennek érdekes módon abban is szerepe van, hogy a legtöbb nyugati államban csökkent a liberális pártok súlya, mivel főbb követeléseik már rég teljesültek.

Bezzeg nálunk a fülkeforradalom óta ezzel ellentétes a tendencia, Orbán Viktor maga is rendszeresen az illiberális (azaz NEM szabadelvű) állam kiépítéséről beszél. Sajtómunkásai pedig már az agyatlan zsidózással is összemossák a “libsizést”. A balliberális jelző mantrázása is igen megtévesztő, hiszen a baloldali és a liberális nézetek is elég különbözőek, főleg ami a gazdaságot illeti.

A baloldal meg kiharcolta a munkások jogait, például a nyolc órás munkaidőt, elfogadtatta a jóléti állam eszméjét, a társadalombiztosítást és annak kiterjesztését az egész társadalomra.

A társadalombiztosítást egyébként először a markánsan jobboldali Bismarck vezette be, de éppen azért, mert ki akarta fogni a szelet a szociáldemokratát vitorlájából. A jóléti állam széleskörű elfogadásához is valami hasonló járult hozzá: a jobboldal is támogatta a kiépítését a hidegháború idején, mert el akarta kerülni, hogy az alsó társadalmi rétegek vonzónak lássák azt, ami a szocialista országokban történik. Mára a normális országokban a társadalombiztosítás és a jóléti állam is valamennyi nagy párt által elfogadott megoldás, más kérdés, hogy a mértékéről, a konkrét lépésekről késhegyig menő viták lehetnek, lásd a mostani francia viszályt.

Magyarország “természetesen” nem ilyen normális ország…

Itt megszüntették a társadalombiztosítást, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék évtizedeken át történő fizetése nem jár semmilyen joggal, az ma már csak egy különös adó, és a kormány azt csinál vele, amit jónak lát. Magyarán a nyugdíj ma már nem jár, hanem csak adható. Az ingyenes, mindenkinek járó jó egészségügyi ellátásnak is vége, aki nem tudja megfizetni a magánrendeléseket, vagy nincs pénze legalább a zsebbe csúsztatandó borítékok rendes kitömésére, az úgy is járt. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint évente több mint 24 ezer ember azért halt meg, mert nem kapott megfelelő orvosi ellátást. Ez a halálozások 41,5 százaléka! Erről írtam korábban, hogy Orbán gyakorlatilag egy tömeggyilkos.

A Kedves Vezető persze maga is elismeri, hogy ezen a téren szembefordult az alapvető európai eszmékkel, hiszen ő rendelte el a társadalombiztosítás kihagyását az alaptörvényből, ő dicsekedett a mesés Keleten azzal, hogy nálunk sikerült alacsonyan tartani a béreket, ő beszélt többször is arról, hogy szó sem lehet jóléti államról. Ja, és egyfajta modern jobbágyságot hozott létre a közmunka átalakításával. A közoktatást is szétverik, a kormány olcsó szakmunkásokat akar képezni. Mindezt még kiegészíti a baloldal (és a liberálisok) nemzetellenesnek való beállításával.

A konzervatívok, a jobboldal alapvető értékeit is elfogadta a másik két irányzat, ilyen a hagyományok tisztelete, a patriotizmus (tehát nem a nacionalizmus), a polgári berendezkedés és a szabadpiaci kapitalizmus.

A Fidesz magát ilyen pártnak hazudja, de ez csak megtévesztő manőver. A Centrális erőtér nem európai értelemben vett jobboldal, hiszen kívül áll a demokratikus közösségen, szembehelyezkedik az európai eszmékkel. Ma Magyarországon nem a liberálisok, a baloldal és a jobboldal között húzódik a frontvonal, hanem a demokrácia hívei és a diktatúrát építő, a szervezett lopást állami rendszerré alakító párt között.

A Kárpátok új Géniusza, miközben az Európai Néppártban villog és konzervatívnak hazudja magát, valójában a keleti önkényuralmi rendszerek, sőt a horthyzmus és a fasizmus módszereit használja a minél nagyobb hatalom kiépítése érdekében. Nyilván ezt sem elvi meggyőződésből, hanem számításból, érdekből. Ilyen rossz emlékű módszer a nacionalizmus és az idegengyűlölet erősítése és összekapcsolása a szociális demagógiával, a gyűlöletkampányokkal és az összeesküvés elméletekkel (lásd sorosozás, háttérhatalmak emlegetése).

Egy általam igen tisztelt úr mesélte nekem nemrég, mit is mondott neki Orbán G. Viktor a 90-es évek közepén, egy háttérbeszélgetésen. Megkérdezte ugyanis tőle, mégis miért váltott olyan hirtelen a radikális liberális nézetekről a jobboldalra. Mire azt az egyáltalán nem elvi választ kapta, hogy azért, mert azon az oldalon, ahol addig volt, soha nem lett volna esélye arra, hogy miniszterelnökké váljon…

Abból pedig, amit a címben írtam magamról nem lehet arra következtetni, hogy melyik demokratikus pártra szavaznék a legszívesebben. De ennek ma nincs is igazán jelentősége, az a lényeg, hogy elutasítom a NER-t.

***

Ezt a cikket eredetileg évekkel ezelőtt írtam, csak sajnos már nem érhető el az interneten. Most viszont legalább annyira aktuális, mint akkor volt, hiszen a NER, az illiberális állami fokozatos kiépítése folytatódik, sőt Orbán már nem is a Néppártban villog. Szóval megismétlem önmagam leleplezését: nem vagyok NERtárs, csak egy liberális baloldali konzervatív. Még akkor is, ha erre a cikkre korábban már itt is utaltam.

Szülők és utódok

Itt Koreában, a szociál-liberális elnök, Mun Dzse In lánya, a legnagyobb ellenzéki, konzervatív párt támogatója, szavazója. Ezen senki sincs fennakadva, ő a konzervatív értékeket tartja előbbre valónak valamilyen oknál fogva, mint a liberális vonalat.

Igaz ugyan, hogy a szülei pénzét nem használja párttámogatásra, az is igaz, hogy a szülei egy olyan apartmanból költöztek az elnöki palotába 5 évre, mint amilyenben én lakom például, tehát nem is lehetne senki oligarchája, egy anyuka, kisgyermekekkel, nem több.

Ez csak azért jutott eszembe, mert a napokban módom volt elolvasni az LMP egy tagjának cikkét, amit saját online felületén tett közzé, majd  ebből az írásból, az Index rövidített cikkét, majd az ebből még inkább zanzásított két sort, aztán a baloldali, balliberális közönség reakcióit, melyek jelentős része az író személyének ekézésében merült ki, esetleg a párt szidalmazásával folytatódott, némelyek pedig elintézték annyival, hogy az anyja fia, nem is ő írta, Fidesz propaganda.

Ez persze lehetséges, nekem sem tetszett az írás, nem találtam benne értelmes választ semmilyen kérdésre, csak amolyan általánosságokat, hogy a migráció bizony nem tagadható probléma Európában, meg, hogy legyen mértékletesebb az ellenzék. Nos, ha a mostaninál is mértékletesebb lesz, akkor bevesz pár szem altatót, és végigalussza, míg a nemzetközi trendek eltávolítják a hatalomból a mostaniakat, aztán vesz be újabbat, és folytatja. Az sem érv, hogy ne nevezzük Orbánt diktátornak, és a rendszerét diktatúrának. Aztán miért ne? Talán mert nem az? Dehogynem az. Meg „húzzunk váratlanokat”. Ezt a cikkíró sem ragozta, nekem pedig megjelent lelki szemeim előtt, amint a gyakorlatilag vegetáló ellenzék épp „mértékletesen húz váratlanokat”, ami olyan félmondat, mint anyám krumplispogácsa receptjében a „sózd meg a krumplit, tedd bele a tálba az élesztővel együtt, de ne találkozzanak”. Mindkettőn jó ideig gondolkodtam, ez utóbbi intelem megvalósíthatónak bizonyult némi krumpli lökdösés árán, de a mértékletes és egyben váratlan húzásokra nem találtam megfelelő hasonlatot sem, hacsak nem kihalásra játszunk, de az egyrészt sok millió magyarnak nem opció, másrészt meg az Orbán család meglehetősen szapora, lesz utánpótlás.

Akárhogy is, elolvastam, amit ez a befolyásos LMP-s írt, és megpróbáltam arra reagálni. Komolyan, nem volt egy Háború és Béke hosszúságú valami, pár perc alatt különösebb erőfeszítés nélkül meg lehetett vele küzdeni, nem pontosan értem, hogy vajon miért kell az egyszerűt tovább egyszerűsíteni, majd abból két sornál kevesebb szöveget tartalmazó mémet gyártani, azt utána kontroll nélkül szidni, mert nyilván annak olyan sok értelme van, hogy csak na. Mondjuk nem terheli meg az egyszeri olvasó agytekervényeit, az kétségtelen, ám az is, hogy ideje lenne őket megterhelni, különben soha az életben nem fog változni semmi Magyarországon, illetve dehogynem, egyre rosszabb lesz.

Az nekem nem érv, hogy mert az anyja az, aki. Az sem érv, hogy gazdagnak született, sőt, elméletileg az még előnyére is válhatott volna, nem vált, de erről nem a gazdagság tehet.

Maga az LMP megítélése pedig indifferens, egy abba az alakulatba tartozó ember írását illetően. Ha kritizálunk, vitatkozunk, akkor kritizáljuk a szöveget, vitatkozzunk a gondolatmenettel, ne pedig információ hiányában lőjük a virtuális lövedékeket, azt is egyre unottabban, és unalmasabban.

Sosem értettem egészen a kommentkényszeres embereket. Nyilván nincs az embernek ideje, ereje minden egyes cikket elolvasni, minden egyes véleményt alaposan megismerni, nem is várja el senki. Csupán az lenne talán a követendő, hogy ha nem volt időm, nem volt módom, nem érdekes, zsigerből utálom, el nem olvasnám amit ő ír semmi pénzért, akkor pörgessünk tovább, annyi édes kölyökmacska van a Facebookon, az aznapi szívecske adagot minden további nélkül el lehet szórni, ráadásul nem ártunk vele se magunknak, se másoknak.

Fent említett ifjú titánról ennyit, már ez is több, mint amit az írása alapján megérdemel, nézzük, kik vannak még. Ott a DK, és az MSZP. Remek, náluk mértékletesebb ellenzéket nem kívánhatna magának senki, erről ennyit is, a mai állapotok kialakulásában az MSZP-nek épp annyi felelőssége van, mint amennyi a Fidesznek, nincs mit ezen ragozni már, mindenki tudja. Gyurcsány Ferenc ellenzéki politizálását még progresszívnek is lehetne nevezni, ha ezt demokratikus keretek között tehetné, de így csak segít fenntartani a demokrácia látszatát a Fidesznek, amitől akarva, akaratlanul, maga is kollaboránssá válik. Van még Bokros Lajos, akiről nem tudom miért nem lett népszerűbb, talán az egyetlen ember ezen a térfélen, aki értelmesen, érvek mentén próbálkozott, lehet, hogy ez volt vele a baj. Van még kevés performancer, akik annyira vehetőek komolyan, amennyire a műfaj ezt megengedi, és utána a nagy semmi.

Nagyon sokszor leírtam, hogy véleményem szerint egy társadalom egészségére remekül lehet abból következtetni, hogy bánik a gyermekekkel, az idősekkel, a betegekkel, az elesettekkel. Ugyanígy, az adott társadalom szigorú tükörképe az, amit a politikai „elit”-nek nevezünk. Magyarország esetében az elit szó, nem véletlenül került idézőjelbe, egy beteg társadalom még betegebb tükre a mai politikai szereplő, álljon bármely oldalon. No de mitől lett beteg Magyarország népe? A rendszerváltástól, illetve annak szerencsétlen véghezvitelétől, és attól a ténytől, hogy nem volt, és nincs akarat az emberekben az öngondoskodásra, márpedig a kapitalizmus erről szól. Nem adják a fogyasztói társadalom javait csak úgy grátisz Kádár elvtárs mellé, ahhoz létbizonytalanságban kell élni, ahhoz teljesítménykényszerben kell élni, ahhoz meg kell tanulni, hogy kölcsönt felvenni lehet, de nem muszáj a karácsonyi ajándék megvásárlása érdekében, és még millió dolgot el kell sajátítani, amit a magyar átlag nem kedvel. Neki adjanak egy apukát, egy karizmatikus vezetőt, aki majd megoldja, aki majd gondolkozik helyette, aki dönt, és újra beköszönt a kánaán, ami praktikusan soha nem volt jelen, csak el kellett menni a kelet, és a Nyugatnémet kemping mellett nyáron. Annál élesebben semmi sem tudta megmutatni, mi is a különbség szocializmus, és kapitalizmus között.

A másik különbség, ami a megérdemelt anyagi előnyök mellett van, az nem látszott, arról senki sem gondolta, hogy létezik, pedig de, és ez az, amitől el kellene kezdeni ismét, elölről.

Persze, lehet hibáztatni a nem összefogó ellenzéket, vagy épp az összefogásra biztatót, ízlés szerint, csak épp semmi értelme. Amikor egy hatalom leváltásához már „taktikai szavazást” kell gyakorolni, és minden létező trükköt bevetni, mert eleve esély sincs rá, hogy megtörténjen, akkor az azt jelenti, hogy az adott társadalom jelentős hányada köszöni szépen, a jelenlegi keretek között szeretne élni, ez neki megfelel. Az egyetlen dolog, amit ilyenkor tenni lehet a menekülésen kívül, az a kapitalizmus megtanulása, és megtanítása, hogy legalább a következő generációk fel legyenek készülve arra, hogy önmaguk felelnek az életükért, annak minőségéért, egyetlen kormánypárti, vagy ellenzéki formáció sem tud élni helyettünk, azt nekünk kell megtanulni, a rég megváltozott körülmények között, megváltozott módon. Van egy pszichiáter barátom, ő mindig azt mondja, az ember nem változik, de képes tanulni. Elképzelhető, hogy ezt a képességet kéne most már pallérozni, és picivel kevesebbet hibáztatni másokat azért, amit mi magunk hoztunk létre.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK