Kezdőlap Címkék Kommunikáció

Címke: kommunikáció

Ütős közösségi média marketing stratégia

0

Az utóbbi évek során a reklámozás számos változáson ment keresztül, míg elérte a ma ismert formáját. A televíziós reklámok kora lejárt, sokkal nagyobb figyelmet kapnak a közösségi média marketing egyes eszközei, amelyek segítségével bizalmat áraszthatsz jövőbeni fogyasztóid felé. A reklámok jellege is megváltozott, hiszen már nem a színtiszta eladásról van szó, hanem különböző értékek közvetítéséről. Melyek által az egyén sokkal inkább önmagáénak érezheti az általad kínált szolgáltatásokat vagy termékeket.

A közösségi média marketing és a visszajelzések

A közösségi média különböző platformjainak és a kifejezetten erre a felületre specializálódott marketing tevékenységek megjelenésének köszönhetően az egyirányú, és visszajelzések nélküli kommunikációt fokozatosan lecserélődik. Felváltja a kétirányú, sokkal hatékonyabb és közvetlenebb kommunikáció. Így nem csak az általad felépített márka megismertetését eszközölheted, hanem kapcsolatot is kialakíthatsz célközönségeddel. Ezeknek a felületeknek köszönhetően egyszerűen és gyorsan kezelheted a felmerülő kérdéseket, valamint elsőkézből kaphatsz visszajelzéseket is, amely által még sikeresebbé válhatsz.

A kritikákat is a javadra fordíthatod, hiszen általa célcsoportod igényeihez igazíthatod termékeidet. Mindig legyél elérhető a követőid számára és vegyél részt a beszélgetésekben. Amennyiben látják, hogy jelen vagy és érzik, hogy az egyes ember véleménye is számít, sokkal pozitívabb képet fogsz kialakítani bennük. Mindezen felül pedig sokkal jobban megismerheted a célközönségedet, szembesülhetsz vágyaikkal, igényeikkel és félelmeikkel egyaránt. Ezeknek az információknak a tudatában pedig még jobban rájuk szabhatod a termékeidet vagy szolgáltatásaidat.

Törekedj a változatosságra és a sokoldalúságra!

Nem szabad egyetlen közösségi média felületre szűkítened a kommunikációdat. Ugyan mindegyik platform más és más marketingstratégiát igényel, azonban ezáltal szélesebb célközönséget is elérhetsz. Üzleted sikeressége érdekében naprakésznek kell maradnod és lecsapnod minden lehetőségre, hiszen nem tudhatod, hogy a gyors reakciód által milyen pozitív hatást érhetsz el.

Stratégiád tekintetében legyél fókuszált, ne azzal a célzattal készíts el egy bejegyzést vagy adj fel egy hirdetést, hogy minél több követőt szerezz magadnak, hanem hogy minél több interakciót válts ki. Sokkal több olyan emberhez elérhetsz el, akik a célcsoportod részét képezik, ha aktív követőid megosztják a bejegyzéseidet, reagálnak rá és beszélnek róla. Inkább legyen 1000 aktív követőd, mint 10.000 inaktív, hiszen ez csak egy szám, amely jól mutat az oldaladon.

Építs kapcsolatokat és működj együtt másokkal!

Nem kell egyedül belevágnod a marketingtevékenységekbe. Amennyiben úgy érzed, hogy kifogytál az ötletekből, akkor bátran keress fel tartalomgyártókat vagy influenszereket, akik elsőkézből adhatnak visszajelzést termékeidről vagy szolgáltatásaidról és bemutathatják azokat követőik számára.

Abban az esetben, ha megvan az összhang köztetek, valóban érdeklődik a márkád iránt és hitelesen tovább tudja adni tapasztalatait, valamint a termékkel kapcsolatos gondolatait, akkor egy kifejezetten sikeres együttműködés alapjait teremtheted meg a kapcsolódásotokkal. Mindig légy nyitott, gondolkozz nagyban és ne határold be lehetőségeidet.

Mai kérdés – Ön szerint létezik olyan politikai égszakadás aminek bekövetkeztét a Fidesz és Orbán Viktor ne győzelmi diadalként kommunikálna?

 

Ön szerint létezik olyan politikai égszakadás aminek bekövetkeztét a Fidesz és Orbán Viktor ne győzelmi diadalként kommunikálna?

Hassál, alkossál, gyarapíccsál!

Nemcsak az a baj a migránsozással, hogy megmérgezi a lelkeket, és a legijesztőbb emberi tulajdonságra, a mérhetetlen butaságra épít. Ez is baj persze, de még ennél is ártalmasabb, hogy felosztja a magyarokat jóra és rosszra. Legutóbb a Magyar Idők közölte elszörnyedve egy nemzetközi honlap tanulmányozása után, hogy vannak olyanok, akik szótárral és térképpel segítik a migránsokat. Értjük ugye, miről van szó: nem milliárdokat lopnak el a közösből, hanem egy hazánkba vetődött embernek segítenek abban, hogy megértesse magát, elmondhassa, ki ő, és mit akar, és ha valahova el szeretne jutni, abban is segítenek neki.

2015-ben, a migránsválság tetőfokán még olyan emberek is voltak, akik vizet adtak a szomjazóknak, ételt vittek az éheseknek a Keleti pályaudvarra. Ők a kormányzat kommunikációja szerint gonosz emberek. Rosszat akarnak a magyaroknak, azt akarják, hogy szöcskét egyenek, grillezett skorpiót. Nem azokkal van baj, akik szétlopják az országot, hanem azokkal, akik néhány, még nálunk is szerencsétlenebbnek segítenek.

Jó és rossz emberekre osztja fel ez az ítélkezés a magyarokat. Aki a kormányzati kánonnal énekel, jó, aki mást gondol a világról, tisztességről, erkölcsről az rossz.

Aki nem örül annak, hogy van egy nagy és gondoskodó állam a feje fölött, élén az örök és megbonthatatlan vezetővel, hazaáruló és idegen hatalmak ügynöke. Az a jó, aki örül annak, ha az állam és annak vezetője nemcsak gondoskodik róla, de gondolkodik is helyette. Megsimogatja a buksiját, ha jó volt, és kokit nyom a fejére, ha rossz. És ez az állam, élén az örök és megbonthatatlan vezetővel, sosem téved. Mindig tudja, hogy mi a jó, és mi a rossz.

Aki nem áll be a sorba és nem sodródik a nyájjal, az magára vessen. Ezt üzeni a magyaroknak a kormány kommunikációja.

Amúgy ezt célozza az oktatás szándékos lebutítása is. Legutóbb Lázár János kelt ki a gimnáziumok ellen, korábban Parragh László éltette a bunkóságot. Nem kiművelt, hanem elbutított emberfők kellenek, akik nemcsak azt hiszik el, hogy kötelező lesz szöcskét enni, hanem azt is, hogy nem az egészségügy van romokban, hanem mi betegek rohangálunk minden bajunkkal orvoshoz.

Tessék egészségesnek lenni, vagy odahaza meggyógyulni!

Írók, alkossatok remekműveket!

Hassatok, alkossatok, gyarapíccsatok, és a haza fényre lesz derülve!

Budapesti informatikusnak legjobb lenni

Az idén az első félévben 12,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az országban. De hogyan állnak az egyes megyék? Mekkorák a különbségek? A Központi Statisztikai Hivatal adatai erre is választ adnak.

Nemzetgazdasági szinten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 100 forint volt az idén az első félévben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 12,5 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő első hat hónapjának az összegét. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő kereset­rendezések voltak hatással. A családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, azt is figyelembe véve a nettó átlagkeresetet 201 000 forintra teszi a ma kiadott gyorstájékoztató.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 10,0%-kal emelkedett.

Forrás: KSH

Eltérések vannak, de…

Szokás már-már közhelyszerűen emlegetni a jövedelmi viszonyok jelentős eltérését az ország egyes térségei között. Ennek ugyan van alapja, de megvizsgálva a tényleges számokat

az eltérés kisebbnek tűnik, mint ami közszájon forog.

Ugyanakkor persze, ha szakmákra vetítjük le, s egy-egy hasonló munkakörben végzett munka utáni keresetet hasonlítjuk össze több megyében, akkor sokkal jobban átérezhető a jelentős különbség. Érdemes tehát a Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikái között bogarászni. Az idén eddig az első negyedéves számok jelentek meg.

Az átlagkeresetek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 282 ezer forint volt, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset – s ezt használjuk összehasonlításként –  187 ezer forintot tett ki. Az adatok alátámasztják a vélekedést, hogy Budapesten kifejezetten jók a viszonyok, hiszen az országos átlagnál 31 százalékkal többet vihetnek haza a dolgozók. Ugyanakkor a fővárost leszámítva a többi megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet –

bár persze a viszonylagosságot azért nem árt hangsúlyozni.

Mert ugyan a legalacsonyabb adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetért dolgozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a mintegy hetven százalékát, a budapestiekének pedig még a negyven százalékát sem kapják, a főváros nélkül számított – mintegy 160 ezer forintos – összeghez képest már  több mint 80 százalékát. Pedig a megyék között ott vannak az erős iparral, ezen belül is autóiparral és a rá csatlakozó beszállítói háttérrel rendelkező olyan megyék, mint Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom.

Forrás: KSH

Az átlagkeresetek területenkénti különbségeiről Keletről Nyugatra haladva fogy az ország című cikkünkben írtunk.

Szakmák lehetőségei

Nem meglepő módon a szellemi foglalkozásúak aránya (61%) és nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legmagasabb (291 ezer forint), utóbbi pedig Békés megyében a legkisebb (183 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (160 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (98 ezer forint) képviselték.

Vegyünk egy ennél konkrétabb, nemzetgazdasági ágakra leontott példát. Mondjuk az – egyébként mindenütt kiugróan magasan díjazott – informatika-kommunikációban dolgozók átlagkeresetét az egyes megyékben.

Érdekes képet kapunk.

Budapesten az idén az első negyedévben a teljes munkaidőben az informatika és kommunikáció terén foglalkoztatottak átlagkeresete 364 ezer forint volt, több mint 70 százalékkal meghaladva az országos 211 ezer forintos átlagot. Ugyanebben a nemzetgazdasági ágban – a korábbi példában már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 202 ezer forintos átlagkereset „csak” alig maradt el az országos átlagtól. Igaz, annyiban feltétlenül sántít a példánk, hogy az egyes megyékben az egyes nemzetgazdasági alágakban, azon belül szakmákban kínált összeget a leginkább a kereslet mozgatja.

Munkához, illetve munkaerőhöz jutás

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2017 I. negyedévében az ország 15–74 éves népességének 61,1%-a, közel 4,6 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé – írja a statisztikai hivatal.  A foglalkoztatási ráta 58,4%-ra nőtt, s valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett, a legjelentősebben – legalább 3,0 százalékponttal – az alacsony foglalkoztatottságú, a fentiek alapján láthatóan a munkavállalók szempontjából „gyenge” Szabolcs-Szatmár-Beregben (továbbá Békés és Zala megyékben).

A munkanélküliségi ráta 0,8 és 11,8% között szóródott. A legalacsonyabb (2% alatt) Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, a legmagasabb (8% felett) Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt.

Munkanélküliségi ráta 2017. I. negyedév

Forrás: KSH

Akit érdekelnek a foglalkoztatás és az aktivitás megyei mutató, az alábbi grafikonok böngésszenek!

Foglalkoztatási ráta alakulása 2017. I. negyedév

FORRÁS: KSH

Aktivitási arány alakulása 2017. I. negyedév

Forrás: KSH 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!