Kezdőlap Címkék Kiskereskedelem

Címke: kiskereskedelem

Kúsznak felfelé az áruházi bérek

A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, már ahol közölnek számokat. A legnagyobb bevételű Tesco még mindig érezhetően kevesebb pénzt kínál a diszkontoknál, amelyeknél 250 és 300 ezer forint között vannak a bruttó bérek.

Az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be béremeléseiket a nagy kiskereskedelmi áruházláncok, például a Tesco, amely sztrájk után állapodott meg a szakszervezetekkel. A sokszázra rúgó alkalmazottat kereső cégek ajánlatai között nem könnyű eligazodni. A Spar, az Auchan és a Penny Market egyáltalán nem ad meg összeget, sőt, a Penny még az állások leírását is mellőzi. (Igen eltérő továbbá a béren kívüli juttatások tartalma és összege, s van, ahol csak részmunkaidőt kínálnak.)

Tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az országos átlag már közelít a 300 ezerhez, a vállalkozásoknál már túl is lépte ezt. A nyomasztó emberhiánnyal küzdő kiskereskedelemben – amelyben

a bolti munkatársak 190 ezer forint körül kerestek

2017-ben – igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval, változó sikerrel. (A láncokon kívüli üzletek olykor még nyomorúságosabb fizetéseiről itt írtunk.)

A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik. Az októberi megállapodásban a brit cég azt vállalta, hogy a minimális bér 179 ezer forintra növekszik. Ennyiért most éjszakai árufeltöltőt keresnek. A többi munkakörbe (nappali árufeltöltő, bolti eladó, pénztáros) 197 ezret kínálnak, és ez is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

A Lidl pótlékok nélkül 246-267 ezer forintért keres embert országosan, és honlapján virító feliraton tudatja, hogy 2016 óta 32 százalékkal emelte a fizetéseket. A másik német úgynevezett hard diszkont, az Aldi kínálata viszont igen nehezen állapítható meg konkrét összegként. Jelenleg részmunkaidőre keres bolton belülre alkalmazottat, munkakörönként eltérően heti 20, 25, illetve 25, 30, 35 órában. Egy félmunkaidős árufeltöltő juttatások nélküli bére kerekítve 96 ezer forint, heti 25 órában 120 ezer. Bolti eladók 170 ezertől (25 óra) 238 ezerig (35 óra) kaphatnak, de találtunk 190 ezres, illetve 265 ezres kínálatot is. A cég megad magasabb elérhető fizetést is tíz év munkaviszony után, de nem értelmezhető, hogy ezt nála kell(ett)-e eltölteni. Nyolc órára vetítve tehát az Aldi is a 250-300 ezres skálán mozog a javadalmazással.

A beszerzési társulásként működő hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) nincs központi munkaerő-politikájuk, egységenként változhatnak a bérek. Mindenesetre ágazati információk szerint a javadalmazás sokkal szerényebb ezekben az áruházakban, mint a nagy külföldieknél.

Egyelőre nem tűnik megállíthatónak a béremelkedés, de az ágazat koncentrációja se. Az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelem 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körüli üzletben bonyolította a növekvő vásárlói forgalmat. Elsősorban a kis üzletek képtelenek tartani a lépést a fizetésekben.

Változások november 1-jétől

0

A szokásoknak megfelelően az idén is vannak olyan változások, amelyek november 1-jén lépnek életbe. Ezek az élet legkülönbözőbb területeit érintik – közülük szedtük csokorba a legfontosabbakat.

 

Rákbetegeken spórolnak

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) október 6-án közzétett közbeszerzési kiírásából kiderült, hogy november 1-jétől több milliárd forintnyi spórolás miatt elvennék az orvosok választási szabadságát a rákos betegek gyógyításánál. Helyette árversennyel döntenék el, hogy az orvosok milyen rákgyógyítással kapcsolatos gyógyszereket írhatnak fel.

Elsőként a Gyógyulj Velünk Egyesület tiltakozott a NEAK terápiaválasztási szabadságát korlátozó, az onkológiai kezelési lehetőségeket leszűkítő és a rákbetegeken spórolni vágyó terve ellen. Elsősorban melanoma bőrdaganatos, a prosztatarákos, a tüdőrákos és a vastagbélrákos betegek kerülnének nagyon nehéz helyzetbe.

Jön az e-recept

November 1-jén élesedik az elektronikus egészségügyi rendszer, első körben a közfinanszírozású intézmények – a háziorvosok, a gyógyszertárak, a rendelőintézetek és a kórházak – lépnek be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). A receptet vagy a további ellátásra szolgáló beutalót a beteg ugyanúgy megkapja majd  papíron, mint most, ám a számítógépbe bevitt adatok átkerülnek az informatikai felhőbe, amelyen keresztül minden jogosult egészségügyi alkalmazott hozzáférhet ezekhez.

Egy év múlva kötik be a mentőket és a magánszolgáltatókat az EESZT-be, 2019-ben pedig a tervek szerint hozzáférhetővé válnak a megelőző öt évben keletkezett egészségügyi adatok. Ezek digitalizációját addigra kell elvégezni.

Emelkedik az egészségügyi dolgozók bére

Novembertől 100 ezer forinttal emelkedik az orvosok bére, az ápolóké pedig 12 százalékkal.

Ez első hallásra a választások közeledtére utal, pedig az emelés „programozott”. 

Ezt ugyanis már rögzíti a 2016-ban elfogadott egészségügyi bérfelzárkóztatási program.

Ráadásul a fizetésrendezés csak látszatra tűnik nagyarányúnak, hisz az egészségügyi dolgozók jelentős részének bére ezek után sem haladja meg a garantált bérminimumot! A januártól esedékes újabb központi béremelés után pedig az ágazatban dolgozók újabb csoportja veszítheti el relatív előnyét. Az egészségügyi bértábla ugyanis már nem tükrözi az elmúlt évi bérmegállapodás során kialakított arányokat.

Ami a béreket illeti: a kormány állítás  szerint egy 8 éves gyakorlattal rendelkező orvos a béremelés után  2018-ban bruttó 778 ezret fog kapni, egy 20 éves gyakorlattal rendelkező orvos pedig bruttó 813 ezret. Az ápolók esetében bruttó 293 ezerre emelkedik az átlagbér.

Bérpótlék a védőnőknek

November 1-jétől havi bérpótlékot kapnak a védőnők, mindenki, függetlenül attól, hogy milyen konstrukcióban látják el védőnői tevékenységüket. Hivatalos adatok szerint egy védőnő átlagos fizetése bruttó 257 128 forint (jelenleg egyébként a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó átlagbér Magyarországon 292 400 forint). 2010 óta a védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatása egyébként nőtt,  17,9 milliárd forintról 27 milliárd forintra.

Megszűnik az önálló ONYF

Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy az ember előre lássa: lesz itt még zűrzavar a nyugdíjak megállapítása, folyósítása körül. November elsejétől ugyanis megszűnik az önálló Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), amely beolvad a Magyar Államkincstár szervezetébe.

Az összevonást követően a kincstárt Mészáros József, az ONYF eddigi főigazgatója, a Magyar Államkincstár átalakításáért felelős kormánybiztos vezeti. A szaktárca szerint a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb közszolgáltatás jegyében kerül sor az összeolvadásra. Ígérik, hogy változatlan menetrendben érkezik majd a nyugdíj, mindenki a szokásos időpontban fogja megkapni a járandóságát.

A nyugdíjkifizetéseket érdemben nem érinti, hogy ezentúl az Országos Nyugdíj Főigazgatóság (ONYF) helyett már a Magyar Államkincstár (MÁK) végzi a nyugdíjkifizetést – sietett megnyugtatni a kedélyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleménye.

Könnyítés adóbevalláshoz

November 1-jétől bővül a Nemzeti Adó- és Vámhatóságon keresztül benyújtható bevallások köre, így várhatóan lényeges könnyítést kapnak a könyvelők. Ugyanis azok az iparűzési adóalanyok, akiknek 2017. december 20-ig a helyi önkormányzat felé (is) adóelőleg kiegészítési és bevallási kötelezettségük van, a NAV-on keresztül is benyújthatják a feltöltési bevallásukat.

Természetesen nem kötelező az ÁNYK-n keresztül a bevallást megküldeni, az adózó maga dönti el, hogy közvetlenül a helyi önkormányzathoz teljesíti a bevallását, vagy pedig a NAV-on keresztül nyújtja be.

Hasonlóan az iparűzési adóbevallásokhoz, a feltöltési kötelezettség összegéről szóló bevallásokat sem „vizsgálja” tartalmilag a NAV, a bevallásokat továbbítja a helyi önkormányzat felé, azonban a bevallásról befogadó nyugtát állít ki az adózó részére.

Csak a bevallás NAV-on keresztüli benyújtására van lehetőség, az iparűzési adó kiegészítés összegét továbbra is a helyi önkormányzat megfelelő számlaszámára kell teljesíteni december 20-ig.

Előrehozott béremelés – az Auchannál

Átlagosan 13,6 százalékkal emeli az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét az Auchan november 1-jén – tudatta az Auchan Retail Magyarország, amely a béremelésre idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett.  Az Auchan felidézte, hogy az elmúlt 2 évben 2,7 milliárd forintot biztosított bérfejlesztésre, ennek köszönhetően átlagosan 24 százalékkal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó alapbére. Az Auchan Retail Magyarország 19 áruházat, 1 szupermarketet, 18 diszkont üzemanyag-töltőállomást és 1 online áruházat üzemeltet és közel 7000 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat az elmúlt 19 évben mintegy 200 milliárd forintot fordított Magyarországon beruházásra.

Repülővel utazók, figyelem!

November 1-től megváltozik az ingyenesen fedélzetre vihető kézipoggyászok száma és a feladott poggyász súlyhatára, illetve díja  a Ryanair utasai számára. Továbbra is 2 darab kézipoggyászt lehet ingyenesen vinni, ám ezek közül egy darab maximum 35x20x20 cm nagyságú kézipoggyászt és a repülőtér területén vásárolt vámmentes termékeket. A második, szintén ingyenes kézipoggyász mérete továbbra is maximum 10 kg és 55x40x20 cm nagyságú lehet, de ezt csak azok az utasok vihetik ingyenesen a fedélzetre, akik elsőbbségi beszállást, Plus, Flexi Plus vagy Family Plus szolgáltatást is választottak a repülőjegyük mellé.

Aki nem vásárolt az előző plusz szolgáltatások közül, annak a nagyobb kézipoggyászt a beszállókapunál le kell adnia, amelyet címkével látnak el, és aztán a repülőgép rakterébe teszik (ingyenesen). Az elsőbbségi beszállás díja 5 euró, kb. 1500 Ft utanként és személyenként. 

A feladott poggyász szabályozásában annyi lesz a változás, hogy az eddig választható két kategória – max. 15 kg és max. 20 kg – helyett egy kategória lesz, egységesen maximum 20 kg lesz a feladható poggyász súlyhatára, és maximum 2 darab bőröndöt lehet feladni személyenként.

A díjszabást is egyszerűsítik, 25 EUR lesz egységesen a feladott poggyász díja utanként, amely a kiemelt, forgalmasabb időszakokban történő repülés esetén 35 euróra fog nőni.

Parfümériában a legédesebb a munka

A kereskedelemben most az illatszerboltokban fizetik legjobban a fizikai munkakörben alkalmazottakat, a bérek itt csaknem 30 százalékkal nőttek egy év alatt. Majdnem ennyivel nyomták meg a béreket az italkereskedésekben is. A sportszerüzletekben csak bő egytizedével nőttek a keresetek, ennek ellenére a dobogó harmadik fokán állnak. A nagyarányú fizetésjavulás ellenére a halat, húst, zöldséget forgalmazóknál rettentően alacsonyak a fizetések.

Az idei év az általános béremelkedések esztendeje, a kiskereskedelemben is. Tavaly már lezajlott egy nagy növekedési hullám, aminek következtében a 154 ezer forint átlag 2016 végére 172 ezerre ugrott a hivatalos statisztikai adatok szerint. Mivel ezen a területen nagyon sok a törvényes legkisebb (minimális, szakmunkás minimum-) béren alkalmazott, az idei kötelező 15, illetve 25 százalékos emelés is érezteti hatását. Augusztusra a kiskereskedelem átlaga 189 ezer forint lett.

A különbségek azonban igen nagyok, és a jövedelmi olló egyre nyílik. A blokkk.com kimutatása szerint a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó üzletek közti

különbség augusztusban 66 ezer forint volt, tavaly még csak 60 ezer.

Az utolsó nyári hónapban az illatszerüzletekben volt a legmagasabb eladói, árufeltöltői fizetés: a bruttó 220 ezer forint 29 százalékkal több a tavalyinál, amivel a harmadik helyre taszította a 2016-ban még vezető sportboltokat; utóbbiakban csak átlagosan 11 százalékkal 208 ezerre emelkedett a javadalmazás. Közöttük az italárukat forgalmazók találhatók 31 százalékos növekedéssel, 218 ezres átlaggal.

Feltűnő az alapélelmiszereket árusító üzletek gyenge átlagbér-pozíciója. A halat árulóknál alig 154 ezer az átlag, a húsboltokban is csupán 163 ezer. Ebben a sávban találhatók a piaci ruhások és élelmiszer-kereskedők. Az élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben jobb a helyzet, ezek változatlanul a hatodikak a sorban 197 ezer forint átlaggal (29 százalékos növekedéssel egy év alatt).

Ehhez azonban tudni kell, hogy ebben a körben találhatók a külföldi tulajdonú áruházláncok, amelyekben gyakran

lényegesen az átlag feletti javadalmazást adnak

az alkalmazottaknak. A kisboltok esetében azonban felülreprezentáltak a hazai tulajdonúak, és láthatóan ezeknél szignifikánsan alacsonyabbak a bérek.

Az ollót kicsik és nagyok, hazaiak és külföldiek között az is szétfelé nyomja, hogy a nagy arányú általános keresetnövekedés (szeptemberben 13 százalék) csak részben jelenik meg az üzletekben. A kiskereskedelem átlagos forgalomnövekedése az öt százalékot se érte el a legutóbbi méréskor, és ezen belül az élelmiszereké még ez alatt maradt, a tartós fogyasztási cikkekből fogyott lényegesen (mintegy 8 százalékkal) több. Vagyis a kisebb alapterületű, egy profilú boltokban alig több a bevétel, ebből kellene kigazdálkodni a kétszámjegyű bérnövekményt.

A fizetések sorrendje (ezer forint, zárójelben a tavalyi, változás 2016 augusztusához képest, százalékban)

Helyezés  Bolttípus 2017 augusztus Változás
1. (2.)  illatszer 220 + 29
2. (3.)  ital 218  + 31
3. (1.)  sportszer 208 + 11
4. (5.)  bútor 206  + 28
5. (4.)  autószalon 202 + 22
6. (6.)  élelmiszer vegyes 197 + 29
7. (8.)  benzinkút 182  + 24
8. (7.)  ruha 182 + 22
9-10. (10.)  játék 180  + 29
9-10. (9.)  könyv 180 + 27
11. (12-13.)  óra, ékszer 175 + 28
12. (12-13.)  használt cikk 175 + 28
13. (11.)  híradástechnika 172  + 23
14. (16.)  dohányáru 168  + 27
15. (15.)  pékáru 166 + 24
16. (17.)  zöldséges 165 + 25
17. (18.)  élelmiszer piac 164  + 25
18. (14.)  ruhás piac 164 + 19
19. (19-20.)  hús 163 + 26
20. (19-20.)  hal 154 + 17
Forrás: KSH/Blokkk.com, fizikai foglalkozásúak, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

A brit kilépés után is szükség lesz uniós kiskereskedelmi munkaerőre

0

Erre figyelmeztette a közvéleményt a brit kiskereskedők szövetsége /BRC/. Jelenleg 170 ezren dolgoznak a kiskereskedelemben az Egyesült Királyságban, az uniós munkavállalók ennek csak a 6%-át teszik ki. Ez látszólag nem nagy szám, de kulcsfontosságú helyeken jóval magasabb az uniós vendégmunkások száma.

Ilyenek például a nagy elosztó központok, ahonnan a házhozszállítást intézik. Ez a szolgáltatás például nagyon lelassulna, ha az uniós vendégmunkások vennék a kalapjukat és távoznának Nagy Britanniából.

Márpedig jelenleg minden ötödik kiskereskedő azt jelzi, hogy tőle elment egy vagy több uniós munkavállaló. Miért távoztak? Azért, mert

16 hónappal a brexit népszavazás után sem tudják, hogy mi lesz velük,

ha Nagy Britannia kilép az Európai Unióból! A kormány ugyan azt ígéri, hogy a jövőben is maradhatnak, de azt senki sem tudja, hogy milyen feltételek között?! Pedig a legtöbb vendégmunkás a pénz miatt érkezett Nagy Britanniába, és most bizonytalan: mi lesz vele hosszú távon?

Közben a brit gazdaság gyengélkedik, a font egyre kevesebbet ér.

A vendégmunkások pedig számolgatnak. Brüsszelben folydogálnak a tárgyalások, de a vendégmunkások ügye szorosan össze van kötve azzal, hogy mi lesz az uniós államokban élő többmillió brit polgárral? Ebben a helyzetben érezte úgy a brit kiskereskedők szövetsége, hogy felhívja a figyelmet éves jelentésében: uniós vendégmunkások nélkül nem tudják úgy ellátni a piacot mint jelenleg vagyis a kormány jól tenné, ha ezt is figyelembe venné amikor Brüsszelben tárgyal Nagy Britannia kilépéséről az Európai Unióból.

Sokba lenne a kiskerláncok „magyarosítása”

A választások után a kormány ismét megpróbálja kitessékelni a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat – írta a Magyar Nemzet. Orbán Viktor 2010-ben hozta szóba először ezt a célját, most állítólag a két diszkont, a Lidl és az Aldi lesz elsősorban célkeresztben. Nem lesz könnyű menet: a három hazai lánc közel nyolcszor annyi bolttal a hat multi bevételének hatvan százalékát érte el.

Ismét felröppent a hír, hogy a kormány szeretné „magyar kézben” tudni az élelmiszer-kereskedelem zömét bonyolító áruházláncokat, most a Magyar Nemzet idéz olyan forrást, amely szerint érkeztek olyan „jelzések”, hogy „gondolkodjanak el: jobb időben eladni az érdekeltségeiket, ha megkeresik őket”.

„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – mondta Orbán Viktor 2016. szeptemberében Lengyelországban.

Most tehát a 2018-as választások után a Fidesz ismét megkísérli a hazai tulajdon részarányát növelni a multik rovására. A lap úgy tudja, hogy a két német diszkont, a Lidl és az Aldi lesz a célpont. (A napokban – szintén sokadjára – a Tesco kapcsán a kormánysajtóban is hír keletkezett a kivonulásról, de ezt a cég azonnal tagadta.)

Ez logikus próbálkozás lenne abból a szempontból, hogy Orbán évekkel ezelőtt lényegében kiegyezett a hazai élelmiszer-ipar egyik legnagyobb szereplőjével, Csányi Sándorral, aki azóta újabb jelentős földterületeket szerzett (és hozzá az uniós területalapú támogatást), a korábbi üzlettárs, Simicska István kiszorításával párhuzamosan pedig a felívelő pályára állt Mészáros Lőrinc nagyágyúvá kezdi kinőni magát az agráriumban is. Az ő termékeik eladása során nyilván

jól jönne, ha a kiskereskedelemben is ezen érdekcsoport növelné bevételét.

A szándék azonban nem egyenlő a lehetőséggel. Az országban legnagyobb területen és legnagyobb számban megtalálható három lánc (Coop, CBA és Reál), valamint a külföldi tulajdonú szerveződések (Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Aldi, Penny Market) adatait összevetve szembetűnő, hogy utóbbiak nyereségtermelő képessége lényegesen meghaladja a nagy hazaiakét.

A 2016-os rangsor alapján elmondható, hogy a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. (Az egy üzletre jutó bevétel nem lenne reális adat, mert a CBA – a Príma nevű hálózattal együtt -, a Coop és a Reál rengeteg kis alapterületű egységet üzemeltet kistelepüléseken. Az összehasonlításra alkalmas mérőszám az egy hasznos négyzetméterre, illetve az egy alkalmazottra jutó árbevétel volna, de erről nincsenek hiteles adatok.) Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.

Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a Coopok, Reálok jellemző méretéhez.

Ekkora külföldi láncok kiszorítása (akár csak részlegesen is)

sokezer-milliárd forintba kerülne, aminek kifizetése és a működtetés finanszírozása szinte megoldhatatlan lenne „nemzeti” magántőkéből

(és akkor a negatív külföldi visszhangról még nem is beszéltünk).

Ennél talán reálisabb lenne, ha csak a két – állítólagosan – célba vett német diszkonttal próbálkoznának. (Valószínű, hogy inkább érzelmi indokai vannak annak, hogy csak a Lidlre és az Aldira utaznának, az ugyanilyen modellt követő, szintén német Penny Market kimarad a szórásból; a hazai piac védelme kapcsán rendre az első kettőt szokás támadni.) Az Aldi és a Lidl 2016-ban 550 milliárd forint árbevételt ért el. Ez után kellene kifizetni – valószínűleg több évi forgalomra vetítve – a tetemes vételárat, majd a 284 üzletet átalakítani és átfesteni az új tulaj színeire.

Tesco-sztrájk – egyelőre nyugalom van

0

A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc. Egyelőre nyugalom van.

A hétvégi Tesco-sztrájkot menedzselő két szakszervezet kompromisszumot ajánlott az áruházláncnak: szeptember 25-ig újabb határidőt adtak, s abban maradtak, hogy a Tesco ekkorra elkészíti azt a programot, ami alapján mérni lehet az áruházak működését. Ebből kiderülhet az is, hol van létszámhiány – írja a 24.hu.

A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség.  A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.

Részsikereket is elértek, s mindezért cserébe a szakszervezetek egyelőre nem hirdetnek újabb sztrájkot. A sztrájkbizottságok azonban maradnak, működnek, és a munkabeszüntetés jogi lehetősége továbbra is fennáll.

 

 

Belendült a sztrájk a Tesco-nál – Frissítve

0

A Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a pénteken délután 16 órakor kezdődött sztrájk miatt, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában tapasztalható valamilyen fennakadás – közölte az áruházlánc pénteken az MTI-vel. A tervek szerint szombat éjfélig tart a sztrájk.

Gyõr, 2017. szeptember 8.
Bevásárlókocsik a gyõri Tesco hipermarket áruház elõtt 2017. szeptember 8-án.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

A tájékoztatás szerint bezárt a bicskei, a kazincbarcikai, az ózdi, a paksi, a hatvani, a tapolcai és a miskolci hipermarket, Budapesten négy, Győrben kilenc, Debrecenben egy kisboltot csuktak be a munkabeszüntetés miatt. A Tesco áruházak többsége továbbra is nyitva tart, jelenleg 6 hipermarket, és több kisebb üzlet bezárását rendelték el, mert nem tudták volna a vásárlókat a megszokott színvonalon kiszolgálni – közölte a Tesco sajtóosztálya az MTI-vel. A helyzet folyamatosan változik.

A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket és mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az MTI tudósítója az egyik legnagyobb budapesti Tesco áruházban azt tapasztalta, hogy bár a dolgozók többsége sztrájkolt, az áruház üzemelt. A kasszáknál azonban hosszan kígyózó sorokban várakoztak a vásárlók és az áruházi parkoló is tele volt gépjárművekkel.

A sztrájkolók egyike elmondta: a kasszákban fiatal, számukra ismeretlen, valószínűleg kölcsönzött dolgozók ülnek.

A munkabeszüntetésben résztvevők az áruház előtt csoportokban beszélgettek, a hangulat nyugodt volt a dolgozók és a vásárlók között is.

Nézetkülönbségek

“A Tesco csalódott, hogy a szakszervezetek a sztrájkot választották, és folytatni szeretné a megkezdett párbeszédet” – közölte a munkáltató az MTI-vel.

Arra reagált, hogy Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke pénteken délután bejelentette: már mától, pontosabban délután 16 órától 24 óráig, szombaton 10 órától 24 óráig sztrájkolnak a Tesco-Global Zrt. munkavállalói.

A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek.

Nagy a támogatottság

A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte a hírügynökséggel: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében,

a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott.

Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta:

a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére.

A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.

A dolgozók a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. A dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

Dolgozói követelések

A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette:

25 százalékos – összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő – béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen.

Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Hová megy a bérnövekmény?

Júniusban 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruk forgalma egy év alatt, az első fél évben azonban csak 3,9 százalék volt a gyarapodás. Ez jelentősen elmarad a reálbérek két számjegyű bővülésétől. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint sok pénz vándorol például a lakáspiacba.

A kiskereskedelmi boltokban – a naptárhatást kiszűrő számítás szerint – júniusban 5,7 százalékkal költöttek többet az emberek, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az első fél évben 3,9 százalék volt a forgalom bővülése.

Milliók vannak, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik el; ennek a területnek forgalombővülése, 3,7 százalék, ismét jelentősen elmarad a keresetek két számjegyű gyarapodásától. Májusban ugyanez a szám 2,3 százalék volt, tehát némi emelkedés jól látható. (A jobbadán a tartós fogyasztási cikkeket tartalmazó másik statisztikai „kosár” 8,3 százalékos növekedést mutat.)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát nem lepte meg az adat. Vámos György elmondta, hogy figyelni kell az egyéb fogyasztási mutatókra is.

Szerinte növekvő költés tapasztalható különféle szolgáltatásokban, a turizmusban és főleg a lakáspiacon.

Az OKSZ megerősítve látja korábbi várakozásukat, hogy idén 4 százalék lesz a kiskereskedelmi forgalom növekedése.

Sok elemző szerint a főleg egyes területeken (vendéglátás, építőipar) jellemző nagy arányú feketefizetést „papírozzák le” a munkaadók a hivatalosan bejelentett bérnövekménnyel, a dolgozók kézhez kapott fizetése valójában nem vagy alig lett több, s ez mutatkozik meg a mérsékeltebb bolti forgalomban. Vámos György szerint a kereskedőknek fogalmuk sincs, hogy a hozzájuk betérő vásárlónak milyen forrásból származik a pénze.

Nagyot ugrott a kiskereskedelmi forgalom

Júniusban hat százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbinál, ez az idei év legmagasabb értéke – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal első becsléséből.

A májusi értékhez képest fél százalékponttal nagyobb, 6 százalékot mért a KSH a kiskereskedelem forgalmában a naptárhatástól megtisztítva (a nyers index 5,5 százalék) júniusban a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva. Ezen belül

az élelmiszerek értékesítése ugrott a legnagyobbat, 4,1 százalékot.

A nem élelmiszer-termékek bolti forgalma 8,5 százalék volt, ami kissé elmaradt a májusi 10,3 százaléktól. Üzemanyagokból a májusi 4,3 után 5,1 százalék gyarapodást regisztrált a KSH.

Csak kevéssé eszünk többet

0

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának előzetes növekedési adatát kissé felfelé, 5 és fél százalékra módosította a Központi Statisztikai Hivatal, élelmiszerekből azonban a korábbi becslésnél kevesebb, 2,3 százalékkal fogyott több egy alatt.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,0, naptárhatástól megtisztítva 5,5 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn második becslése alapján a KSH. Első mérésében 5,4 százalék volt az ötödik havi adat.

Ezzel együtt is idei legjobb eredményét érte el a kiskereskedelmi ágazat májusban.

Legjobban a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben nőtt a forgalom, 10,3 százalékkal.

Az  élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,3 százalékkal nőttek az eladások, az üzemanyag értékesítés pedig 4,3 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek értékesítési előző becsült indexe 2,6 százalék volt, az iparcikkeké viszont 9,8 százalék.

Vagyis tartós árukból az eddig mértnél több fogyott, a napi létfenntartáshoz szükséges élelmiszerekből viszont még jelentősebb az elmaradás az átlagos kereskedelmi forgalmi növekedéshez képest.

Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,5, a nyers adat szerint 3,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK