Címke: kína

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

A Washington Post megírta: William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben tárgyalt. Állítólag csak titkosszolgálati vezetőkkel találkozott politikusokkal nem – szivárogtatta ki a CIA, de ez elég valószínűtlen hiszen utána Biden elnök Hirosimában közölte a G7 csúcson: megindult az olvadás az USA és Kína között, hamarosan csúcstalálkozó is lesz.

Azt nem mondta, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy ezt készíthette elő a CIA igazgatója, majd pedig Blinken külügyminiszter. Biden elnök egyébként jól ismeri Hszi Csin-pinget hiszen mindketten sokáig voltak alelnökök Washingtonban illetve Pekingben. Az USA akkor még támogatta Hszi Csin-ping párt főtitkári és elnöki kinevezését, mely meg is történt bár a kínai vezetésben nem mindenki örült ennek 2012-ben. Biden figyelmeztette akkor Hszi Csin-pinget, hogy fő vetélytársa, Po Hszilaj puccsot készít elő, hogy hatalomra kerüljön. Hszi Csin-ping köszönte szépen a CIA információját, és hazatérve lesújtott ellenfelére, akit nejével együtt életfogytiglani fegyházra ítéltek korrupció miatt és egy brit titkos ügynök megmérgezéséért – ez utóbbit az asszony intézte.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Biden alighogy beült a Fehér Házba, új hidegháborús stratégiát vázolt fel: Kína és Oroszország ezentúl ellenség! Miért? Mert megkérdőjelezik az USA világhatalmát. Ezt persze nyíltan nem lehet bevallani, ezért a külügy Washingtonban a demokráciák és a diktatúrák szembenállásáról beszél megfeledkezve arról az apróságról, hogy 2021-ig vígan együttműködtek Kínával és Oroszországgal. Amikor az USA lepaktált Kínával 1972-ben, akkor még Pekingben Mao elnök volt hatalmon, aki legkevesebb 30 millió kínai haláláért volt felelős. Ráadásul a koreai háborúban a fronton is szembekerült az Egyesült Államokkal. Mao elnök legidősebb fia a koreai fronton halt meg, ahol az amerikai katonák ellen harcolt. Hszi Csin-ping elnök viszont a Harvard egyetemen taníttatta a lányát. Viszont elkövette azt a hibát, hogy 2016-ban Hangcsouban, az első Kínában megrendezett G20 találkozón bejelentette: Kína bele akar szólni a világ ügyeibe, nem hagyja, hogy az USA egyedül döntsön minden fontos kérdésben. Ezután megkezdődtek az amerikai szankciók Kínával szemben, és az amerikai sajtó sietve felfedezte, hogy Kína egy kommunista rendőr állam. Ez a helyzet már 1949, a kínai népköztársaság kikiáltása óta fennáll, de mindig akkor veszik elő Washingtonban, ha épp Kínát ellenfélnek tekintik.

Mitől tart Peking?

Attól, hogy Tajvan az USA támogatásával kikiáltja a függetlenségét. Az utóbbi időben sok amerikai politikus kereste fel Tajvant, és az amerikaiak komoly fegyver szállítmányokkal erősítették meg a sziget védelmét. Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, akkor Hszi Csin-ping elnök kényszerhelyzetbe kerülne ugyanis Peking az egységes  Kína elv híve, és ezt az Egyesült Államok is elismerte. Ez azt jelenti, hogy Tajvan elvben Kína része, de “egyelőre” önálló politikai és gazdasági rendszere van. Ha Tajvan ebből kilép és deklarálja függetlenségét, akkor Peking megindíthatja a hadseregét “Tajvan felszabadítására.” A világ pedig közel kerülne egy USA-Kína háborúhoz.

“Ennél szörnyűbbet el sem tudunk képzelni”

– mondta erről Szingapúrban az új kínai hadügyminiszter egy nemzetközi tanácskozáson.

Az USA hadügyminisztere is jelen volt, de közvetlenül nem találkoztak egymással. A kínaiak ugyanis garanciákat várnak az Egyesült Államoktól: betartja ígéretét az egységes Kínával kapcsolatban, és nem ösztönzi függetlenségre Tajvant. Az amerikaiak játszanak a kínaiak idegeivel, de Pekingben hosszú távra gondolkodnak. A kínaiak mindenképp el akarják kerülni a háborút az Egyesült Államokkal, mert tudják: ezen a téren az USA még sokkal erősebb. Gazdasági és technológiai versenyt akarnak, mert úgy érzik: ezen a területen az 1,4 milliárd kínai lefőzheti az USA 330 millió polgárát.