Kína 5%-os növekedést tervez,de…

0
223
NIKKEI ASIA

Li Csiang miniszterelnök előterjesztette a 2024-es tervet a nemzetgyűlés előtt Pekingben, ahol tisztában vannak azzal, hogy a nehéz külső és belső helyzetben komoly ösztönzés kellene az 5%-os növekedése eléréséhez, de a kormány mégsem vág ebbe bele, mert nagyon óvatos. Tavaly ugyancsak 5%-os növekedést terveztek, és a hivatalos statisztika ki is mutatott 5,2%-ot, de külföldön sokan kételkednek ennek hitelességében.

Pekingben a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, és a vezetők nem is nagyon titkolták, hogy többféle statisztika készül: egy nekik, egy másik pedig a külvilág számára.

Mekkora a kínai költségvetés hiánya? Idén ahogy tavaly is 3%-os deficittel számolnak Pekingben. Tavaly végülis 3,8%-ot hoztak ki, mert jelentős hitelfelvétel történt, és ezt idén sem zárják ki a kínai fővárosban. Ahol kettős problémával szembesülnek: az export egyre inkább akadályokba ütközik miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék kapcsolataikat a világ második legnagyobb gazdaságával. Emiatt tavaly már Mexikó vált az USA első számú kereskedelmi partnerévé noha húsz évig Kína volt a legfontosabb. Peking a külkereskedelem gondjai miatt a hazai piacban bízott, de csalódnia kellett: az 1,4 milliárd lakosú ország belső kereslete is gyengélkedik, az emberek inkább megtakarítanak.

“Kína ellenállt a külső nyomásnak és elviselte a hazai gondokat“

Így érvelt Li Csiang miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt.

“Sok pozitív ötlet volt a kormányfő beszédében, de kevés konkrét javaslat arra, hogy mitől is növekedne Kína?” – fejezte ki kétségeit az Asia Society Kína kutató központjának szakértője. Neil Thomas , aki a New York Timesnak nyilatkozott, arra utalt, hogy a tavalyi 5%-os növekedés, melynek mértékét sokan kétségesnek tartják, úgy jöhetett létre, hogy a bázis a 2022-es év még Covid elzárások által sújtott volt. A mostani 2023-as bázis magasabb, ezért innen ugyancsak nehéz lesz 5%-ot produkálni.

Tudják ezt Pekingben is, ahol a dinamikus ágazatokra akarnak koncentrálni: elektromos járművek, zöld energia, mesterséges intelligencia. A China Daily szerint

Kína tavaly 1,77 millió elektromos járművet exportált, ez évi 67,1% -os növekedést jelent.

Peking nem is titkolja, hogy domináns szerepre törekszik az elektromos járművek terén a világgazdaságban. A napelemek terén ezt már Kína régen elérte: 16 éve vezető szerepet tölt be a világgazdaságban.

A mesterséges intelligencia fejlesztésében Kína lemaradt az Egyesült Államok mögött, mely minden eszközzel akadályozza Peking felzárkózását. Kína együttműködést ajánl, de Pekingben tisztában vannak azzal, hogy akárki lesz az USA elnöke, nemzetbiztonsági okból nem fogja engedélyezni az együttműködést a mesterséges intelligencia terén Kínával.

231 milliárd dolláros katonai költségvetés

Amióta az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, Pekingben dinamikusan nőnek a katonai kiadások. Teng Hsziao-ping idejében ezeket visszafogták, mert a Szovjetunió példáján látták, hogy a hadigazdaság fejlesztése nem a felzárkózás útja. Ebben az időszakban az USA katonai költségvetésnek csak a 10%-át tette ki a kínai, de ma már nem ez a helyzet: 231 milliárd dollárt szánnak katonai célra idén Kínában, és ez már összehasonlítható az USA hadi kiadásaival: 886 milliárd dollár. Ennek a hatalmas összegnek az előteremtése az Egyesült Államoknak sem megy könnyen, ezért is buzdítja Washington NATO szövetségeseit arra, hogy teljesítsék a 2%-os GDP normát.

Kínában a pénzügyi piacot alapvetően meghatározza az ingatlan szektor válsága:

az ország legnagyobb cége az Evergrande látványosan csődbe ment, és a többi ingatlanóriás sem áll sokkal jobban.

Februárban az ingatlan eladások 60%-kal csökkentek Kínában az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Az 1,4 milliárd lakosú országban az ingatlan piac szívta fel a megtakarításokat, ennek következtében legkevesebb 50 millió lakás áll üresen. Olyan hitelpiramisok alakultak ki, melyek nemcsak a kínai, de a globális pénzügyi rendszert is megingathatják.

Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a kínai vezetés úgy határozott: a miniszterelnök nem áll a sajtó elé a nagy nemzetgyűlési beszéd után pedig az elmúlt 30 évben ezt mindig megtette, de hát azok sikeresebb évek voltak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .