Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Kenderessy Milán
-
0
Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

Ki vethet véget a háborúnak Ukrajnában?

Polonius
-
0
Ki vethet véget a háborúnak Ukrajnában?

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Egy magyar-ukrán beszélgetés során az USA nagykövete hangsúlyozta “csakis Putyin orosz elnök fejezheti be a háborút azzal, hogy kivonul Ukrajnából.” David Pressman idézte az Egyesült Államok külügyminiszterét, aki korábban kijelentette:

”ha Putyin véget vet a harcnak, akkor a háborúnak van vége, ha Ukrajna hagyná abba a harcot, akkor Ukrajnának lenne vége.”

Blinken amerikai külügyminiszter pontosan tudja, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné a hatalmát sőt talán az életét is. Azzal, hogy az USA Ukrajna győzelmét saját céljának tekinti voltaképp megerősíti Biden akaratlan bejelentését:

“meg akarjuk buktatni Putyint!.”

Később visszavonták ezt, de elég nyilvánvaló, hogy Joe Biden nem véletlenül szólta el magát hiszen már hatalomra jutása után 2021-ben közölte: az USA-nak két stratégiai ellenfele van Oroszország és Kína.

A tűzszünet hívei

Az Egyesült Államokkal szemben Kína tűzszünetet akar Ukrajnában, erről tárgyalt egy órán keresztül Hszi Csin-ping elnök Zelenszkij ukrán államfővel telefonon. A kínai elnök ideje nagyon be van osztva, ezért az egyórás telefon arra utal, hogy Pekingnek komoly szándéka a közvetítés, melyet annál is könnyebben megtehet, mert Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában. Senki nem tudja, hogy pontosan miről, de az nyilvánvaló, hogy ő az egyetlen vezető a világban, aki nyomást gyakorolhat Putyinra, aki szorult helyzetében mindinkább rá van utalva Kínára. Macron francia elnök egyáltalán nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg, hogy “nem leszünk az USA vazallusai”. Lula brazil elnök pedig Pekingben egyenesen felszólította a Nyugatot, hogy ne szállítson fegyvert Ukrajnának, és ösztönözze Zelenszkij elnököt a kompromisszumra. Válaszul Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó szóvivője orosz propagandának nevezte a brazil elnök javaslatát.

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Diplomata ritkán mond ilyesmit felsőbb engedély nélkül. A kínaiak tesztelik a közvéleményt: mi az, amit elfogadhatónak tartanak Nyugaton?

Az USA-nak mind nehezebb elfogadtatni álláspontját a szövetségeseivel, mert immár senki sem hisz Ukrajna háborús győzelmében.

Az európaiak és a japánok megvétózták azt az amerikai javaslatot, mely a G7 csúcs minden résztvevőjét arra kötelezte volna, hogy szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal.

Sőt Berlinben bejelentették: hamarosan közös kínai-német kormányülés lesz Berlinben.

Biden diplomáciájának az a baja, hogy éppúgy zsákutcába jutott mint Putyin: nem győzhet, de nem is veszíthet. Közben pedig folyik a háború Ukrajnában, ahol már amerikai okos bombát is robbantottak Bahmut körül. Már csak okos döntéshozók hiányoznak Kijevben és Washingtonban – Moszkváról már nem is beszélve.

Zelenszkij-Hsz Csin-ping az első lépés

ki
-
0
Zelenszkij-Hsz Csin-ping az első lépés

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Az egyórás beszélgetés két hónappal azután érkezett, hogy Peking, amely régóta Oroszországhoz igazodik, közölte, hogy közvetítőként kíván fellépni, és egy hónappal azután, hogy Hszi Moszkvába látogatott. A telefonhívás egybeesett azzal is, hogy Ukrajna tavaszi ellentámadásra készíti fel haderejét.

Zelenszkij lelkesen fogadta a hívást, amely lehetőséget kínált számára, hogy ismertesse véleményét a Moszkva és Peking közötti kétoldalú párbeszédbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azért tartja magához közel Hszit, hogy ellensúlyozza az Ukrajna mellett álló Egyesült Államok politikai súlyát.

„Úgy gondolom, hogy ez a felhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez” – mondta Zelenszkij a Facebookon.

A honlapján található hivatalos feljegyzés „produktívnak” nevezte a beszélgetést, és azt mondta, hogy ez utat mutat a „lehetséges interakció felé, amelynek célja egy igazságos és fenntartható béke megteremtése Ukrajnában”.

Zelenszkij hangsúlyozta az összes ukrán föld visszaszerzésének szükségességét, és kijelentette:

„Nem lehet béke a területi kompromisszumok rovására”.

Közvetett hivatkozással azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fontolóra vette fegyverek szállítását Oroszországnak a háborúhoz, Zelenszkij hivatala azt mondta, arra kérte az országokat, hogy tartózkodjanak ettől, mert „bármilyen támogatást – akár részlegesen is – Oroszország agressziójának folytatására fordítja.

Kína kijelentette, hogy egyik félnek sem szállít fegyvert a konfliktusban.

Surányi: a betétesek pénzét 100 ezer euró fölött is garantálni kellene

ki
-
0
Surányi: a betétesek pénzét 100 ezer euró fölött is garantálni kellene

A bankbetét tulajdonosa bízik a bankban illetve a bankfelügyeletben, hogy ha a bank csődbe megy, akkor ezért ő semmiképp sem felelős.

A csőd esetében őt mindenképp kárpótolni kell a bankbetétek tulajdonosait – ellentétben a részvényesekkel és a kötvények tulajdonosaival, akik kockázatot vállaltak azzal, hogy a pénzüket oda hozták, és megvolt a lehetőségük arra, hogy megfelelően informálódjanak a bank állapotáról -mondta Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke  a bankválságról szóló előadásában  a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében.

Elsősorban az amerikai és a svájci  példákon mutatta ki, hogy a betét tulajdonosokat mindenütt 100%-ig kárpótolták függetlenül attól, hogy volt-e törvényes plafon vagy sem.

Surányi szerint az Európai Uniónak is követnie kellene az amerikai és a svájci példát. Annál is inkább, mert a jegybankok is felelősek a bankválságokért, hiszen abba az illúzióba ringatták a piacot, hogy mindörökké marad az alacsony kamat. Amikor megindult a kamatláb emelése, akkor bele volt a rendszerbe kódolva a bankcsődök lehetősége. Annál is inkább, mert az Egyesült Államokban Trump idejében felpuhult a bankfelügyelet ellenőrzési rendszere. Most ott is szigorítás várható.

A Crédit Suisse válság nem az amerikai bankválság sorozathoz kapcsolódik hiszen Svájc második legnagyobb bankja már hosszú évek óta küzdött problémákkal.

Azért is fordult közel-keleti támogatókhoz: Szaúd Arábia és Katar be is szállt, de 10% fölé nem emelhették részesedésüket a svájci törvények miatt. Így aztán a Crédit Suisse a csőd szélére került, melyet a svájci jegybank 50 milliárd frankos támogatása sem húzott ki a pácból. Ezért döntöttek egyetlen hétvégén arról, hogy a legnagyobb svájci bank, az UBS megveszi a Credit Suisse-t. Ezzel megsértették a svájci banktörvényt viszont megmentették a svájci bankrendszert, melynek hírnevét így is megtépázta a második legnagyobb bank mélyrepülése.

Miért nem inog a magyar bankrendszer?

2008-ban az amerikai bankválságot épp az robbantotta ki, hogy a Lehman Brothers pénzintézetet úgy hagyták csődbe menni, hogy nem kárpótolták a betétek tulajdonosait. Ez bankpánikot idézett elő. Ez a bankválság átjött az óceánon, és csaknem bedöntötte a görög gazdaságot.

A magyar gazdaság is csak hatalmas IMF támogatással úszta meg a válságot.

Fenyeget-e most hasonló helyzet? Surányi György szerint nem, mert Európában nem puhult fel az ellenőrzés. Magyarországon egyelőre olyan nagy a likviditás, hogy minden szereplő megtalálja a számítását kivéve a betétek tulajdonosait, akik minimális kamatot kapnak miközben az infláció 25% fölött van.

A Nemzeti Bank több mint 1000 milliárd forintos veszteséggel zárja majd az idei évet, de ezt nem biztos, hogy fel kell vállalnia a költségvetésnek, mert az uniós szabályozás jelentős mértékben enyhült ezen a téren.

Kínai pénz?

Ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, és ha nem fordulunk a Nemzetközi Valutaalaphoz, akkor majd jön pénz Kínából – szokta mondogatni Orbán Viktor, aki nemrégiben fogadta a Karmelita kolostorban az egyik legnagyobb kínai bank elnökét. Itt érdemes megjegyezni, hogy a világ legnagyobb bankjai immár kínaiak míg nem is régen még amerikaiak, svájciak, japánok vagy németek voltak.

Kína érdekelt abban, hogy finanszírozzon egy NATO és EU tagállamot – hangsúlyozta Surányi György, de hangsúlyozta: közben a kínaiak nagyon is jól járnak hiszen a külföldi befektetők számára előnyös a magas kamatláb, az infláció viszont nem érinti őket. A kínaiak a JP Morgan közvetítésével finanszírozták a Vodafone megvásárlását, amely Orbán Viktor egyik kedvenc programja volt, mert a miniszterelnök ezen a kulcsfontosságú területen is növelni kívánta a befolyását.

Pekingnek jól jön egy olyan NATO és uniós tagállam, mely lobbizik az érdekében Brüsszelben illetve Washingtonban. Igaz persze, hogy manapság Orbán Viktor lobby ereje nem túlságosan nagy, mert

a magyar miniszterelnök kezd olyan kategóriába kerülni Brüsszelben és Washingtonban mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl.

Két kínai rendőrt letartóztattak New Yorkban, ahol illegális rendőrőrsöt működtettek

ki
-
0
Két kínai rendőrt letartóztattak New Yorkban, ahol illegális rendőrőrsöt működtettek

Az FBI októberben lerohant egy épületet New Yorkban, ahol az illegális kínai rendőrőrs működött. A kínai rendőröket most le is tartóztatták összeesküvés és az igazságszolgáltatás akadályozásának vádjával.

“Egészen egyszerűen felháborító, hogy a kínai belügyminisztérium azt gondolta: az Egyesült Államok területén titokban létrehozhat és működtethet egy illegális rendőrőrsöt, amely exportálja Kínából az elnyomást és megfélemlítést, és megsérti a mi jogrendünket” – nyilatkozta az FBI kémelhárítás aligazgatója  az MSNBC televíziónak. Kurt Ronnow hangsúlyozta, hogy “ez azt bizonyítja: a Kínai Népköztársaság semmitől sem riad vissza, hogy polgárait külföldön is alávesse akaratának, és megakadályozza, hogy azok olyasmit tegyenek vagy mondjanak, ami a hatalomnak nem tetszik.”

A 61 éves Lu Csienvangot a lakásán vették őrizetbe Bronxban míg az 59 éves Csen Csinpinget Manhattanben tartóztatta le az FBI ugyancsak a saját lakásában. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy ők hozták létre az első illegális kínai rendőrőrsöt a pekingi belügy megbízásából az Egyesült Államok területén.

Az illegális rendőrőrs a New York-i Chinatown kellős közepén működött mindaddig amíg az FBI be nem zárta azt múlt októberben. Amikor a kémelhárítás megvizsgálta a két kínai rendőr okostelefonját, akkor megállapították, hogy kitörölték azokból a kommunikációt New York és Fucsou között. Ennek a kínai városnak a rendőrsége volt a közvetlen felettese a New York-i rendőrőrsnek. Fucsou annak a Fucsien tartománynak a fővárosa, amely szemben van Tajvan szigetével, ami körül az elmúlt hónapokban ugyancsak felforrósodott az amerikai-kínai szembenállás.

A két kínai rendőr elismerte, hogy ők törölték a kommunikációt a kínai belüggyel, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.

Christopher Wray, az FBI igazgatója tavaly novemberben a szenátus előtt elmondta: rendkívüli mértékben aggasztja, hogy a kínaiak illegális rendőrőrsöket tartanak fenn az Egyesült Államok területén. Az illegális rendőrőrsök működésére először polgárjogi szervezetek figyeltek fel, ők jelezték az amerikai kémelhárításnak, hogy Peking rendőröket tart az USA területén, akik megpróbálják ellenőrizni és irányítani a kínai közösségeket. Ezekre a vádakra az illegális rendőrőrs New Yorkban azt válaszolta, hogy ők csak “jóakaratú polgárok, akik önkéntes munkával segítik az amerikai szabályokat nem ismerő honfitársaikat abban, hogy azok megszerezhessék a jogosítványukat.”

FBI kampány

Hétfőn New Yorkban azt is bejelentették, hogy három  másik ügyben is vizsgálat folyik az Egyesült Államokban olyan kínai rendőrök  ellen, akik akadályozzák Hszi Csin-ping elnök bírálatát Amerikában.

Az egyik vizsgálat szerint 34 kínai rendőrnek az volt a feladata, hogy a Twittert figyelje, és megpróbálja kiszűrni a kommunista rendszer bírálóit, akiket azután néha fel is kerestek, hogy megfélemlítsék őket.

A másik vizsgálat arra irányul , hogy tisztázza : mi a szerepe a Pekingből irányított rendőröknek a társas oldalakon kifejtett kínai propagandában?

Egy harmadik vizsgálat arra irányul , hogy kiderítse : miképp próbált megakadályozni 10 kínai rendőr egy megemlékezést a Tienanmen téri vérfürdőről. 1989 júniusában a kínai hadsereg megrohamozta Peking központi terét, ahol magam is megpróbáltam lebeszélni a kínai diákokat a reménytelen ellenállásról. A kemény mag maradt, és meghalt. Kínában a kommunista párt népszerűsége a mélypontra süllyedt : mindenütt kis palackokat törtek össze. Kína akkori vezetője , Teng Hsziao-ping rendelte el a megtorlást, a Hsziaoping kis palackot is jelent kínai nyelven.

“ Ezek az esetek azt mutatják, hogy milyen messzire megy el a kínai kormányzat abban, hogy zaklasson és megfélemlítsen amerikai állampolgárokat az Egyesült Államok területén, ahol alapvető jog a bírálat szabadsága. Ez vonatkozik arra az Egyesült Államokban működő társaságra is, mely meg kívánt emlékezni a Tienanmen téri véres eseményekről” – mondta az ügyről Matthew Olsen, a washingtoni igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági igazgatóságának helyettes vezetője.

A 44 keresett kínai rendőrt nem sikerült elfogni, ők valahol Kínában élhetnek – írja az NBCnews, amely természetesen megkérdezte az esetekről Kína washingtoni nagykövetségét is, de a kínaiak nem kívántak nyilatkozni.

Majdnem kudarcba fulladtak a lengyel-ukrán gabona tárgyalások

Polonius
-
0
Majdnem kudarcba fulladtak a lengyel-ukrán gabona tárgyalások

Maga a tárgyalásokat folytató lengyel mezőgazdasági miniszter jelentette be, hogy hosszas egyeztetés után, az a közbülső megállapodás született a két ország miniszterei között, hogy lengyel piacra nem kerül ukrán gabona, de zavartalan folyósót biztosítanak az országon történő átszállításra más országokba.  Lengyelország után Magyarország és Szlovákia is leállította az olcsó ukrán gabona behozatalát. Az Európai Unió tiltakozik, mert garantálta a vámmentességet Ukrajnának.

Brüsszel egy évre felfüggesztette a vámot Ukrajnával szemben, hogy így támogassa az orosz agresszióval küzdő országot, amely a háború előtt a világ egyik legnagyobb gabona exportőre volt. A vámmentességet kihasználva a kereskedők nem a korábbi afrikai és közel-keleti piacokra szállították az olcsó ukrán gabonát hanem eladták azt a közép-európai országokban. Ennek kettős hatása lett: egyrészt mérsékelte az inflációt, és ennek az állam és a fogyasztók örvendeztek hiszen a pékáru mindenütt szörnyen megdrágult, a gazdák viszont felháborodtak hiszen nem bírták az árversenyt. Lengyelországban idén választásokat tartanak, ezért a konzervatív kormányzat ugyancsak odafigyel a gazdák gondjaira hiszen ők jelentik a legstabilabb választói támogató réteget. Így bár Lengyelország Ukrajna legkövetkezetesebb támogatója, leállították a gabona importot. Megkezdődtek a tárgyalások, melyek során közbülső megállapodás született. Kérdés mit fog szólni ehhez Brüsszel, mert ez uniós szabályozás alá tartozna.

“Addig fogunk dolgozni amíg 100%-os garanciát nem kapnak a lengyel gazdák” – jelentette ki Lengyelország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus szerint csakis akkor lesz megállapodás, ha Lengyelország csak tranzit ország lesz, minden ukrán gabonát másutt adnak el.

A két csendestárs: Magyarország és Szlovákia ugyanígy gondolja, de valójában sokkal inkább uniós kárpótlást szeretne kapni. Brüsszel utalt is rá, hogy a gazdák  kaphatnak  pénzt abból az alapból, amelyikből az ukrajnai háború következményeit hárítják el.

Mi lesz a megbonthatatlan lengyel-ukrán barátsággal?

A gabonaválság a két szomszédos állam között épp akkor robbant ki amikor Zelenszkij elnök Varsóban tárgyalt – jól mutatva azt, hogy a lengyel-ukrán együttműködésben sok ugyan a közös érdek, de gazdasági tekintetben legalább ennyi a megosztó tényező is. Gondoljunk arra, hogyha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, akkor mezőgazdasági exportja letarolhatja az egész régiót, mert a híres ukrán csernozjom jobb termést ad, és a birtok nagyság sokkal nagyobb mint Lengyelországban vagy Magyarországon. Az amerikaiak és a kínaiak hatalmas birtokokat vásároltak föl – éppúgy mint a hollandok vagy a franciák -, ezért óriási a versenyelőny az ukrán oldalon.

Blinken, az USA külügyminisztere egységes lengyel-ukrán katonai blokkot képzel el az orosz fenyegetés semlegesítésére. Ameddig az USA és az Európai Unió pénzeli ezt a katonai együttműködést, addig ez nem Kijev és Varsó gondja, de mi lesz hosszútávon? Ha Ukrajna megvédésének a hasznát a nagybefektetők – USA, gazdag nyugat-európai államok és Kína – élvezik viszont az árat Közép Európának kell viselnie, akkor a lelkesedés hamar elolvadhat Lengyelországban is. Nélkülük pedig nem működik a Blinken terv. Amely valamiféle cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határainál. Ennek a Skandináviától egészen a Balkánig húzódó rendszernek lenne a kulcs eleme a lengyel- ukrán katonai együttműködés.

Ki profitál a hidegháborúból?

Mindenekelőtt az Egyesült Államok, amely 2021-ben Biden elnök hatalomra kerülése után meghirdette az új amerikai hidegháborús stratégiát: Oroszország és Kína immár stratégia ellenfél!

Putyin agressziója Ukrajna ellen újra helyreállította az USA vezető szerepét a nyugati világban – annak minden előnyével együtt.

Csakhogy az USA távolról sem oly erős már mint a második világháború után amikor a hidegháború a versenyképtelen kommunista Szovjetunióval és Kínával állította szembe

– érvel az idén már 100 éves Kissinger.

Kína immár modern világhatalom, amely sokkal inkább képes befolyásolni a nemzetközi fejleményeket mint a Szovjetunió és Kína az első hidegháború idején. Jól látják ezt az Egyesült Államok gazdasági vezetői: a Federal Reserve Board elnöke, Jerome Powell sokéves szünet után tárgyalt Washingtonban a pekingi jegybank elnökével. Yellen amerikai pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bármikor hajlandó Pekingbe utazni, csak Biden elnök engedélyére vár. A gazdasági együttműködést javasolja Peking is vagyis az ajtó nyitva áll a globális gazdaság új szakasza előtt. Washingtonban még nem döntöttek: együttműködés vagy hidegháború. Macron elnök Pekingből figyelmeztette az Egyesült Államokat: Európának nem érdeke a hidegháború.

A globális fellendüléshez tűzszünet kellene Ukrajnában, ez az USA döntésén múlik elsősorban. Ha lesz tűzszünet belátható időn belül, akkor elkerülhető a hidegháború. Ha nem, akkor újrakezdődhet a kevéssé kívánatos korszak, melyről Krisztallina Georgieva, az IMF főnökasszonya így beszélt:

”A hidegháborúban hideg van. Én Bulgáriában születtem, emlékszem a nélkülözésre és az elnyomásra.

Kérem a nagyhatalmakat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ne legyen újra hideg, sem háború!”

Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?

Kenderessy Milán
-
0
Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?

Miközben az Egyesült Államok és Kína politikai kapcsolatai meglehetősen hűvösek négy év után először találkozott egymással a két óriás jegybankjának vezetője. Csi Kang Washingtonban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, ez adott alkalmat arra, hogy találkozzon Jerome Powellel, a Federal Reserve Board elnökével.

Maga Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínát módfelett zavarja az, hogy a Federal Reserve Board kamatlába közvetlenül befolyásolja a konjunktúrát Kínában is, de ennek ellenére nincsen konzultációs lehetőségük sem az USA jegybank vezetőivel. Most ez megtörtént, és nem véletlenül: a gazdasági kapcsolatok ugyanis sokkal jobbak mint a politikaiak. Kína és az USA kereskedelme rekordot döntött tavaly is annak ellenére, hogy Washington számos szankciót alkalmaz annak érdekében, hogy lassítsa az együttműködést.

Decoupling  – szétválás – ez a hivatalos washingtoni politika, melyet Pekingben elutasítanak, és az eddigi együttműködés folytatását javasolják. Blinken külügyminiszter nemrég elhalasztotta pekingi látogatását a tragikomikus léggömb affér miatt.

A mostani személyes találkozó azértis fontos, mert Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális gazdaságban – ahogy erre a Pekingben megjelenő Global Times figyelmeztet. A 2008-as pénzügyi világválság idején Kínának döntő szerep jutott abban, hogy a pénzügyi krízis megoldódjon – emlékeztet a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző lap.

Telefonon utoljára 2020-ban egyeztetett egymással a két jegybank vezetője. A kínai Népbank – Pekingben így hívják a nemzeti bankot – vezetője tavaly a G20 találkozón eszmét cserélt Janet Yellen asszonnyal, az USA pénzügyminiszterével.

Kínai lobby Washingtonban

Ezt Hank Paulson egykori republikánus pénzügyminiszter vezeti, aki a 2008-as pénzügyi világválság idején épített ki szoros kapcsolatokat a kínaiakkal. Jelenleg Janet Yellen pénzügyminiszter hangoztatja azt Washingtonban, hogy a kínaiakkal együtt kell működni a globális gazdaság stabilitása érdekében. Yellen asszony többször is úgy nyilatkozott, hogy a politikai problémák ellenére szívesen ellátogatna Pekingbe, ahol persze lelkesen várják. Biden elnök egyelőre nem adott zöld utat Yellen asszonynak, mert az Egyesült Államokban mind a demokrata mind a republikánus pártban nagyon erős a Kína ellenes hangulat. Washingtonban Kína világhatalmi céljaitól tartanak – egyáltalán nem alaptalanul. Hszi Csin-ping elnök többször el is mondta, hogy célja Kína világhatalmi státuszának a helyreállítása.

Ezért nevezte Kínát első számú stratégiai ellenfélnek a Biden adminisztráció.

Ki akar hidegháborút?

Moszkva és Washington. Ki nem akar? Peking és Párizs. Ezért ünnepelték a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia elnököt, aki onnan üzente a világnak: nem leszünk az USA vazallusa! Míg Oroszország és az USA katonai szempontokat hangsúlyoz addig a kínaiak békésen akarják elérni a világhatalmat, mert úgy érzik: az idő nekik dolgozik. A háborúval kapcsolatban emlékeznek Szun Ce mesterre, az első hadtudományi értekezés szerzőjére, aki szerint

“a háborúban az jár jól, aki kimarad belőle!”

Az USA katonai kalandjai Afganisztánban vagy Irakban, az oroszok szánalmas szereplése Ukrajnában, azt bizonyítják, hogy katonai erővel vajmi kevés tartós sikert lehet elérni. Ezért Pekingben a gazdaságra és a technológiai forradalomra koncentrálnak. A mesterséges intelligencia terén 2025-ben meg akarják előzni az Egyesült Államokat. Pekingben ezt tekintik az igazi kihívásnak, és nem a háborúzást, amelyből senki sem jöhet ki jól a huszonegyedik században.

Macron és a „vazallusok”

FüHü
-
0
Macron és a „vazallusok”

Hatalmas vihart kavart Emmanuel Macron egy interjúban tett nyilatkozata. Macron kijelentette:  Európa nem lehet az Egyesült Államok „vazallusa”.

A „vazallus” kijelentést Macron nem csak az USA Kína viszonylatra értette, hanem A Les Echos szerint az USA és Kína Tajvannal kapcsolatos ellentétére is.

A francia elnök nyilatkozata szerint Hszivel folytatott megbeszélései hasznosnak bizonyultak. A Kínával folytatott párbeszéd célja az ukrajnai háborúval kapcsolatos „közös megközelítések megszilárdítása” volt.

A Les Echos és a Politico újságíróinak nyilatkozva kirajzolódik Macron azon álláspontja, hogy

Európának a világrend harmadik hatalmának kell lennie, az Egyesült Államokkal és Kínával együtt.

Marco Rubio amerikai republikánus szenátor egy, a Politico-interjúra hivatkozó közösségi posztban kijelentette, ha Macron egész Európa nevében beszél, akkor az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie, hogy külpolitikáját csak Kína megfékezésére összpontosítja, és hagyja Európát, hogy kezelje az ukrajnai háborút.

A francia elnök „haszontalan megjegyzései” aláásnák az Egyesült Államok és Japán elrettentését Kínával szemben a Csendes-óceán nyugati részén, miközben bátorítják azokat az amerikai politikusokat, akik csökkenteni akarták az amerikai kötelezettségvállalásokat Európában – olvasható a WSJ vezércikkében.

Az egyik EP-képviselő hangsúlyozta, Macron Franciaország nevében beszél, nem Európa nevében.

„Talán kissé meglepő a stratégiai autonómiát hangsúlyozni most, 2023 áprilisában, mert a világ megváltozott az elmúlt 14 hónapban” – mondta a meg nem nevezett személy, utalva arra, hogy az oroszok Ukrajna elleni inváziója megkérdőjelezte Európa azon képességét, hogy harmadik hatalommá váljon a világban, ahogy Macron javasolja.

Norbert Röttgen német jobbközép képviselő, a Bundestag külügyi bizottságának tagja és egykori elnöke azt mondta, hogy Macron kínai útja „Hszi számára PR-puccsá változott míg Európának külpolitikai katasztrófává”.

„A szuverenitásról alkotott elképzelésével, amelyet az USA-val való partnerség helyett demarkációban határoz meg, egyre inkább elszigeteli magát Európában.”

Reinhard Butiköfer, az Európai Parlament kínai delegációjának elnöke „teljes katasztrófának” minősítette Macron kínai látogatását. A német zöld európai parlamenti képviselő, akit Peking szankciókkal sújtott Hszincsiangban az emberi jogokkal kapcsolatos álláspontja miatt, azt is mondta, hogy Macron „csőlátása” az EU stratégiai autonómiájáról és „harmadik szuperhatalommá” válásáról „túlzottan álomkategóriába tartozó kijelentés”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elnöke,

Ursula von der Leyen „jobb és életszerűbb alternatívát” mutatott.

Von der Leyen nemrég kijelentette, hogy az EU-nak újra kell értékelnie kapcsolatait a kínai kormánnyal, amely „a dezinformáció, valamint a gazdasági és kereskedelmi kényszer politikáját” választotta.

Míg Macront dicsérték Brüsszelben, amiért meghívta Von der Leyent, hogy csatlakozzon hozzá Pekingbe, a látogatás valósága csak rávilágított Kína megosztásra és uralkodásra irányuló próbálkozásaira.

A vita felidézi a korábbi vitákat, például amikor Macron 2019-ben kijelentette, hogy a NATO „agyhalált” él át, vagy amikor tavaly felbőszítette közép- és kelet-európai szövetségeseit azzal, hogy Oroszországnak biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor eljön az ideje, hogy békeegyezségről tárgyaljon Ukrajnával.

„Valószínűbb, hogy csak Macron volt Macron, aki érdekes módon gondolkodott előre, de nem mérte fel szavainak közvetlen politikai hatását”

– mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group kutatócég európai vezetője.

Mit keresett a CIA igazgatója Szaúd Arábiában?

Polonius
-
0
Mit keresett a CIA igazgatója Szaúd Arábiában?

Mohamed bin Szalman trónörökös kést szúrt  Biden amerikai elnök hátába – írta a New York-i Bloomberg amikor az OPEC+ bejelentette: jelentős mértékben csökkentik az olaj kitermelését, hogy ezzel megemeljék az olaj árát.

A cél a hordónkénti 100 dollár, jelenleg még 85 az ár. Ez pedig kevés Oroszországnak, amely jelentős részben az olaj exportjából finanszírozza az ukrajnai háborút. Ráadásul az oroszok csak olcsóbban tudják eladni a maguk olaját a szankciók miatt. A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, nyilvánvalóan arról érdeklődött Rijádban: Szaúd Arábia miért támogatja Oroszországot? Szaúd Arábia 1945 óta fontos szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten, ahol a sivatagi királyságnak vannak a legnagyobb és olcsón kitermelhető olaj készletei. Ezért a Jaltából hazatérő Roosevelt elnök is megállt Szaúd Arábiában, hogy paktumot kössön Szaúd királlyal. Amely mindmáig működik is, de a kapcsolat egyre kevésbé alakul úgy, ahogy az USA szeretné: Washington diktál és a sivatagi királyság úgy alakítja az olaj árat, ahogy az az Egyesült Államoknak jó.

Mohamed bin Szalman trónörökös, már tavaly is kikosarazta Biden elnököt, aki személyesen elutazott hozzá, hogy megkérje az olajkitermelés növelésére. Most pedig csökkentik az olaj kitermelést.

Miért zavarja ez különösen Biden elnököt? Mert 80-on túl új választási kampányra készül. Népszerűségét alaposan kikezdheti a magas olajár. Nemcsak úgy, hogy a kutakon drágább lesz a benzin hanem úgy is, hogy az infláció miatt a Federal Reserve Board emeli a kamatlábat, és ezzel lassítja a gazdasági növekedést. Sok család és vállalkozás pedig a csőd szélére kerülhet a magasabb kamat miatt.

A kínai kapcsolat

Nemrég Szaúd Arábiában járt Hszi Csin-ping elnök, és több szerződést is aláírt. A többi között arról, hogy az olaj egy részéért Szaúd Arábia dollár helyett jüant is elfogad. A dollár erejét a világgazdaságban jelentős részben az adja, hogy az USA rávette Szaúd Arábiát és rajta keresztül az OPEC országait, hogy csakis dollárt fogadjanak el az olajért és a földgázért. Peking csökkenteni akarja a dollár függést, és ebben jó partnerre talált Szaúd Arábiában. A kínaiak cserébe összehoztak egy béke egyezményt Szaúd Arábia ősi ellenségével Iránnal, amely egyébként már régóta jüanban kereskedik Kínával. Mindez az Egyesült Államok súlyának csökkenését jelzi a Közel Keleten, ahol a térséggel határos afganisztáni csúfos kivonulás egyáltalán nem erősítette meg az amerikaiak presztízsét.

Milyen Szaúd Arábia kapcsolata Kínával és Oroszországgal, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint? Eziránt érdeklődött William Burns CIA igazgató Rijádban. Mit válaszoltak neki, azt nem tudhatjuk, de az biztos: Szaúd Arábia immár nem fogadja el az alárendelt szerepet, márpedig ha az USA Izrael mellett legfontosabb szövetségese a térségben meginog, akkor az egész Közel Kelet másképp tekinthet a jövőben Washingtonra, és vigyázó szemét mindinkább Kínára vetheti.

Gyengül a lengyel-ukrán barátság?

Polonius
-
0
Gyengül a lengyel-ukrán barátság?

Lemondott Lengyelország mezőgazdasági minisztere, mert az ukrán gabona ügyében nem ért el eredményt Brüsszelben.

Henryk Kowalczyk agrár miniszter a sajtónak elmondta, hogy megállapodott a lengyel gazdák szervezeteivel, hogy megpróbálja korlátozni az ukrán gabona beáramlását az országba, ez ugyanis lenyomja az árakat. Az Európai Unió nem fogadta el a lengyel érveket, melyeket egyébként más hasonló helyzetben levő államok – így Magyarország is – osztanak, az ukrán gabona a jövőben is korlátozás nélkül jöhet az Európai Unióba. Szczecinben, Északnyugat Lengyelországban a gazdák tüntetnek, és az ukrán gabona import teljes leállítását követelik. Mateusz Morawiecki miniszterelnök időt kért a gazdáktól, akik amúgy a konzervatív kormányzat legelszántabb hívei közé tartoznak.

Zelenszkij Varsóban

Az ukrán elnök nyilvánvalóan tárgyal majd a gabona problémáról is, de nem ez lesz a súlypont hiszen a két állam stratégiai szövetséget kíván kötni egymással. Egészen pontosan ez szerepel Antony Blinken amerikai külügyminiszter tervében, amely egy erős lengyel-ukrán katonai szövetséggel akarja ellensúlyozni az orosz fenyegetést. Ki fogja pénzelni ezt a szövetséget? Az USA vagy az Európai Unió? Esetleg mindketten? Az IMF és a Világbank előzetes felmérése szerint évi 411 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítésére. Ennyi pénze a világon senkinek sincs erre a célra. Katonai szövetséget viszont nem lehet úgy működtetni, hogy nincsen hozzá elég pénz.

Macron közvetít

Pekingben tárgyal a francia elnök, aki szeretne olyan ukrajnai békejavaslatot összehozni, melyet az USA és Kína egyaránt támogat. Emmanuel Macron ezért felhívta Biden amerikai elnököt, aki állítólag rábólintott arra, hogy a kínaiakkal együtt hozzanak létre valamilyen olyan béketervet, amely mind Moszkva mind Kijev számára elfogadhatónak tűnhet.

Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában, és bár nem sok minden derült ki a tárgyalásokról, de az nyilvánvaló lett, hogy Putyinra komoly hatást ma egyedül a kínai elnök tud gyakorolni egy ukrajnai tűzszünet ügyében.

1...678...397. oldal a 39-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan