Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Orbán az épülő kínai gyárak exportjával hatalmát bebetonozhatja be

A gazdaság, a pénz, és a politika alárendelése folyik Magyarországon mindazért a szent célért, hogy Orbán és tettestársai hosszú távra bebetonozhassák hatalmukat. Kerüljön ez bármennyibe is az országból el nem menekülőknek.

“Az akkumulátorgyárak építése és működése évtizedekig tartó környezetvédelmi problémákat okozhat Magyarországnak, ahol lakosságcsere is zajlik hiszen az új gyárakban egyre több vendégmunkás dolgozik majd” – hangsúlyozta Győrffy Dóra, a Corvinus egyetem professzora, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

“A magyar állam elképesztő mennyiségű pénzt tesz bele ezekbe a kínai beruházásokba, amelyekről már ma is pontosan tudni lehet, hogy soha nem fognak megtérülni”

– fűzte hozzá. Győrffy Dóra professzor elmondta, hogy a kínai gyárakban “elsősorban alacsonyan képzett és igen elkötelezett munkavállalókra van szükség, akik elsősorban

Ázsiából érkeznek majd miközben a jólképzett magyar fiatalok ezerszámra hagyják el az országot – javarészük végképp.

“A magyar államnak rengeteg pénzébe kerül majd a környezetvédelem a kínai gyárak környezetszennyező tevékenysége miatt, vizet és energiát kell biztosítani nagy mennyiségben. Orbán Viktor már jelezte, hogy két földgáz erőmű épül elsősorban azért, hogy energiával lássa el az új kínai gyárakat. Miért támogatja ily elszántan Orbán Viktor az új kínai és nemcsak kínai gyárak építését, ha ily sok problémát okoznak?

Orbán hosszútávra bebetonozhatja hatalmát

Sokan azzal magyarázzák Orbán Kínabarát politikáját, hogy Peking lefizeti a magyar miniszterelnököt, aki szívesen játssza el a trójai faló szerepét az Európai Unióban vagy a NATO-ban. A kínaiak előszeretettel alkalmazzák a korrupciót az üzleti kapcsolatokban otthon éppúgy mint külföldön.

Orbán Viktor sohasem vetette meg a gazdagodásnak ezt a módját, de politikai oka is van annak, hogy maximálisan támogatja az új kínai gyárak építését noha a helyi lakosság ellenállása népszerűségvesztést okozhat.

Ha megindul a kínai gyárak exportoffenzívája Magyarországról, akkor ez tartós kiviteli többletet eredményezhet. A nagy hitelminősítő intézetek számára ez igencsak fontos mutató. A pozitív külkereskedelmi mérleg a nemzetközi fizetéseket is kedvezően befolyásolhatja: a Magyar Nemzeti Bank előnyösebb feltételekkel juthat kölcsönhöz. Jelenleg a magyar államadósság a GDP 80%-a körül ingadozik, ez messze meghaladja a 60%-os limitetet, de az Európai Unióban az átlag hasonló eltérést mutat miközben Franciaország már meghaladja a 100%-ot, Olaszország pedig a 140%-ot. A Magyar Nemzeti Bank jelenleg 2,5%-kal drágábban jut külföldi hitelhez mint az uniós átlag.

“Magyarországon nincs pénzügyi válság, az Orbán rendszer 3-4 évig  még jó eséllyel elkerülheti ezt”

– hangsúlyozta Surányi György. A Nemzeti Bank ex elnöke arra mutatott rá a Pénzügykutató Intézetben megtartott előadásában, hogy a lassú növekedés, a magas infláció csak a hazai lakosság számára nagy probléma.

Magyarország immár az Európai Unió legszegényebb állama lett

– mutatott rá Győrffy Dóra professzor.

A külföldi hitelminősítőket mindez hidegen hagyja amíg a magyar fizetőképesség megfelelő, és az évekig fennmaradhat. Orbán Viktor tehát bebetonozhatja hatalmát megakadályozva az ellenzék bármifajta alternatív kezdeményezését, amelytől nem is nagyon kell tartania hiszen az alkatilag szellemi impotenciában szenvedő ellenzéki pártok nemigen tudhatnak ésszerű programot összeállítani, amely mind a szavazópolgárok mind pedig a nagy hitelminősítő intézetek tetszését elnyerhetik.

Tökéletes bizalom avagy a hatalom mindent tud az alattvalókról

A kommunista Kína mindig is rendőrállam volt, de az informatika segítségével a Covid pandémia idején tökélyre fejlesztette megfigyelési rendszerét. Ez derül ki abból a kínai ellenzéki filmből, amely angolul a Total Trust – Tökéletes Bizalom címet viseli.

A megfigyelt személyekről a hatalom olykor többet tud mint ők maguk hiszen az értékelésnél figyelembe veszik az eddig összegyűjtött információkat is, melyeket a szóban forgó személy esetleg már elfelejtett. Jelenleg a kínai kommunista párt negyedik számú vezetője irányítja a nagy társadalmi megfigyelési rendszert. Ő tanult az Egyesült Államokban is, és annak a Fudan egyetemnek a professzora, amely európai egyetemét Budapesten tervezi felépíteni. Ez a sanghaji egyetem Kína három legfontosabb felsőoktatási intézménye között helyezkedik el, a másik kettő Pekingben van. Mindhárom egyetemet külföldi vallási intézmények alapították. Kínában csak olyan politikus kerülhet be a felső vezetésbe, aki jó nevű egyetemen végzett: Hszi Csin-ping elnök például a pekingi Csinghua egyetem diákja volt. Ez az egyetem a pekingi Pejtaval együtt alkotja a nagy triót, amelyet a legkiválóbb kínai felsőoktatási intézmények képeznek.

Permanens értékelés

A városokban élő összes kínai állampolgár számíthat arra, hogy életét tökéletesen megfigyelik, és pontozzák. -50 pontot jelent, ha valaki beadvánnyal fordul a hatalomhoz. Abból ugyanis az tűnik ki, hogy valamivel nincsen megelégedve. Márpedig Kínában elvárás, hogy az alattvalók mindennel legyenek megelégedve, változtatni a dolgok menetén csakis a kommunista pártnak van joga. Minden fölülről érkezik, az alul lévők egyetlen és legfontosabb feladata az engedelmesség. Mindez nem újdonság Kínában Konfuciusz rendszere már a császárok korában  is így működött. Kínában 1911-ben bukott meg a császárság, majd hosszú polgárháborús időszak után 1949-ben a kommunista párt átvette a hatalmat Pekingben, és beköltözött a Tiltott Városba. A kommunista párt úgy működik mint a mandarinok kasztja a császári időkben.

A cél a Mennyei Harmónia – a Tien An, amelyről Peking központi terét elnevezték. Itt gyülekeztek a tiltakozó diákok 1989 tavaszán, és itt végzett velük a hadsereg a kommunista párt megbízásából. A diákok valamiféle reformokat akartak, amelyek közelebb viszik Kínát a nyugati modellhez, de a kommunista párt elitje viták után másként döntött. Teng Hsziao-ping, Kína akkori erős embere ezt úgy foglalta össze, hogy a politikában semmi, a gazdaságban minden megváltozhat. Megszületett a kommunista párt diktatúra és a piacgazdaság furcsa szövetsége. A modell a bukott Szovjetunió helyett Szingapúr lett, ahol az államkapitalista rendszer gazdasági csodát produkált. A kommunista kínai piacgazdaság hasonlóképp világraszóló eredményeket ért el a gazdaságban: második helyre hozta fel Kínát a világgazdaságban. Körülbelül félmilliárd kínai immár nyugati színvonalon él és fogyaszt, de az 1,4 milliárd lakos többsége még mindig nyomorog jórészt faluhelyen.

Átveszi-e Orbán Viktor is a kínai megfigyelési és értékelési rendszert?

Az európai jogrend szerint ez elfogadhatatlan, de a szükségállapot, melyet a szervilis parlament megszavaz és meghosszabbít, lehetőséget teremthet erre is. Rogán Antal nem véletlenül kapta meg az ellenőrzés jogát a titkosszolgálatok fölött is bár valószínűleg maga Orbán Viktor is rajtuk tartja a szemét. A hatalom mindent tudni akar, és a modern informatika erre szinte korlátlan lehetőségeket teremt. A problémát mindinkább nem is az információk megszerzése hanem az értékelése jelenti. Már 2001 szeptember 11-én is kiderült, hogy a különböző titkosszolgálatok és az FBI szinte mindent tudtak a készülő Al Kaida merényletről, csak épp nem állt össze a kép csak utólag. Ugyanez történt Franciaországban is, ahol egyszerre nyolc helyszínen hajtottak végre gyilkos terrorakciókat iszlamista merénylők, de ezt nem tudta megakadályozni a terrorelhárító rendszer Párizsban. A rendőrség és a titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a terrortámadás miatt, melynek több mint 200 halottja és sok sebesültje volt, mert mindegyik szervezet tette a dolgát, csak épp a kép utólag állt össze.

Orbán Viktor hatalma jelenleg oly erős, hogy nincsen szüksége általános megfigyelési rendszerre. A hatalomtól való egzisztenciális  függés elég a rendszer stabilitásához. Egyelőre. Ezért aztán létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely jelenleg még fogatlan tigris, nincs intézkedési joga, de gyűjtheti az adatokat. Amelyeket azután bármikor elő lehet venni.

Az információ hatalom, és a kínai példa mutatja, hogy meghatározó fontossága lehet a rendszer stabilitásában. Orbán ezért is adta egy kézbe a médiát és a titkosszolgálatot, hogy szinte teljes legyen a kontroll. Némi gondot jelent Orbán Viktornak a világháló, melytől erős tűzfal óvja a kínai kommunista rendszert. Amíg a választópolgárok egzisztenciális függése a hatalomtól fennáll addig ez nem okoz különösebb gondot Orbán Viktornak, aki mindent meg is tesz azért, hogy továbbra is a szegényház királya maradjon az Európai Unió szegényházában.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette  küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

Egyre több kínai migráns érkezik az USA-ba a mexikói határon keresztül

Egész iparág szerveződött arra Kalifornia déli részén, hogy bejuttassa az illegális kínai bevándorlókat az Egyesült Államokba – írja a CNN gazdasági rovata. Miért vállalják a hosszú menetelést az USA – Mexikó határáig a kínaiak , akiknek otthon Hszi Csin-ping elnök “Kína újjászületéséről “ prédikál?

31 ezer illegális kínai bevándorlót csíptek el a rendőrök a mexikói határ mentén a tavalyi év első 11 hónapjában. Ez meglepte az amerikai hatóságokat, mert latin-amerikai migránsokhoz szoktak, nem pedig ahhoz, hogy a világ második számú gazdasági nagyhatalmából érkeznek hátizsákos migránsok a mexikói határra. A kínaiak száma nő a leggyorsabban a mexikói határvidék migránsai között, de még mindig elenyésző a mexikói, a venezuelai vagy guatemalai migránsokhoz képest. Mégiscsak érdekes, hogy miközben Hszi Csin-ping elnök kihívja az Egyesült Államokat, és G2 világrendet akar, melyben Kína egyenrangú szerepet játszik az USA-val, sok kínai fiatal kockára tesz mindent azért, hogy eljusson Mejkuo-ba. A csodálatos ország – ez az Egyesült Államok kínai neve, és ez önmagában mutatja, hogy a kínaiak mintának tekintik az USA-t, melyet csodálnak szabad vállalkozási lehetőségei és jóléte miatt.

A CNN tudósítója látogatást tett egy táborban, ahol a határőrség összeterelte az illegális kínai bevándorlókat. Ki miért vállalkozott a veszélyes útra, az illegális bevándorlásra a kommunista Kínából?

Nemcsak a jólét jelent vonzerőt

“Mi keresztények vagyunk” – mondja egy középkorú kínai férfi, aki menedékjogot szeretne kapni az Egyesült Államokban. A keresztények nincsenek könnyű helyzetben jelenleg Kínában, mert Hszi Csin-ping elnök megszigorította a vallási közösségek ellenőrzését. A törvény nem elsősorban a keresztények ellen irányul hanem az iszlám ellen hiszen az ujgur kisebbség tagjai közül sokan váltak dzsihád harcosokká. Belőlük egész dandár szerveződött Pakisztánban az Al Kaida irányítása alatt. Peking tiltja a katolikusoknak Róma és a pápai irányítás elismerését. Akik ezt mégiscsak betartják, azok az illegális katolikus egyház közösségeibe tartoznak, és szigorú rendőri ellenőrzés alatt állnak.

A Hszincsiang ujgur tartományban táborokban tartják azokat a muzulmán családokat, akikről feltételezik, hogy támogatják a dzsihádot. Sok kínai muzulmán erre hivatkozik amikor menedékjogot kér az Egyesült Államokban. Ma Csü, kínai muzulmán migráns 2019- ben kapott menedékjogot az USA-ban, ma egy muzulmán központot irányít New Yorkban. “Sok bevándorlónak csak egyéves várakozás után adnak munkavállalási engedélyt. Addig kénytelenek mindenfajta munkát elfogadni, hogy megéljenek” – panaszkodott a CNN tudósítójának.

Hogy jutott el a kínai migráns a mexikói határig?

Quitóban, Ecuador fővárosában kezdődött meg a hosszú menetelés az USA határáig. Ecuadorban az év első tizenegy hónapjában 2022-ben még csak 13 ezer kínai érkezését regisztrálták, de tavaly már több mint 45 ezret. Miért a gyors növekedés? Mert megszűnt a vízumkényszer. Ezért már egész hálózat alakult ki az érkező migránsok fogadására és tovább utaztatására Észak felé. Quitoban egyes kórházak kínai nyelven hirdetik: nálunk lehet olyan oltásokat kapni, amelyekkel biztonságossá válik az átkelés a dzsungelben. Új vendégházak nyíltak Quitoban, ahol húsz dollárért lehet szállást és étkezést  kapni, a személyzet egy része kínai vagyis nincsen nyelvi probléma. Egy olyan kínai asszony üzemelteti a kínai vendégházak hálózatát, aki maga öt évvel korábban érkezett Ecuadorba:

”sok kínai nem beszél sem angolul sem pedig spanyolul, ők hozzám jönnek.”

Hosszú út áll mögöttük: egy 28 éves kínai fiatalember meséli, hogy Thaiföldről indult, mert ott sincs vízumkényszer, onnan Marokkóba repült, majd átkelt a Földközi tengeren, és Spanyolországba érkezett. Onnan irány Quito, azután pedig az USA – Mexikó határ.

Kolumbiában gengszterek elvették minden pénzét amikor elkapták őket néhány más kínai társával együtt a dzsungelben. Kölcsönből kezdte újra a hosszú menetelést.

5000 ezer dollárba kerül a gyalogos út az Egyesült Államokba – ez egy kínai gyári munkás éves fizetése. Ha valaki letesz 20 ezer dollárt, akkor repülhet is az USA – Mexikó határig.

Miért menekült el Kínából a 28 éves fiatalember? Mert a koldusszegény Jünnan tartományban élt, ahol szülei vendégmunkások a városban. Kínában millió számra élnek és dolgoznak ilyen falusi vendégmunkások a városokban, ahol a legnehezebb munkát végzik minimál bérért. Perspektívájuk semmi. Őket nem érintette meg a kínai gazdasági csoda, amely 40 éve alatt 4-500 milliós középosztályt teremtett a városokban. Csakhogy Kína népessége 1,4 milliárd. A gazdasági növekedés lelassult, a fiatalok munkanélkülisége rekordot dönt a kínai városokban.

Ezért a 28 éves kínai fiatalember elhatározta: eljut az USA-ba, ha törik ha szakad. Zou hsziennek nevezik ezt Kínában, ahol ez valami olyasmit jelent minthogy

“gyalog Amerikába”.

Ez jelen esetben azt jelentette, hogy úttalan utakon át kell gyalogosan eljutni Ecuadorból Mexikóba.

Egy 38 éves családanya is megtette ezt két gyerekkel: az egyikük 15, a másik 11 éves. Mire Mexikóba érkeztek már az összes pénzük elfogyott úgyhogy az utcán aludtak. Mégiscsak átjutottak az USA – Mexikó határon.

Mi lesz a kínai migránsokkal az Egyesült Államokban?

“Dolgozni akarok, pénzt keresni és boldogulni az Egyesült Államokban” – mondja a 28 éves kínai fiatalember, akinek középiskolai végzettsége van, és a koldusszegény Jünnan tartományból érkezett Kaliforniába – jórészt gyalog.

Most – társaihoz hasonlóan – neki is tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Csakhogy a bíróságok túlterheltek, és emiatt lehet, hogy éveket is kell várnia arra, hogy választ kapjon a kérvényére. Közben folyamodhat munkavállalási engedélyért. Ha ezt megkapja, akkor a hatóságok engedélyezik a mozgást, de egy GPS nyomkövetőt kell viselnie nehogy eltűnjön. Egy 34 éves kínai migráns, akinek a bevándorlási útját a CNN régóta követi, megtanult annyira angolul amíg a bíróság válaszára várt, hogy letette a traktor vezetői vizsgát. Most már dolgozhat traktorosként az Egyesült Államokban.

Milyen esélye van egy kínai migránsnak, hogy megkapja a menedékjogot az Egyesült Államokban? Azok közül, akik 2022-ben menedékjogot kértek és kaptak az USA-ban 13% kínai volt – írja a CNN gazdasági rovata.

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

0

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

Nemzetbiztonsági kockázat az USA számára a kínai fokhagyma

Egy amerikai szenátor szerint Kínában az egészségre ártalmas módon termesztik és dolgozzák fel a fokhagymát, ezért az amerikai hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy nem okozhatnak-e gondokat az amerikai polgárok egészségének.

“Komoly kockázatot jelent a közegészségügynek az Egyesült Államokban, hogy a külföldről behozott fokhagyma minősége és egészségügyi kockázata nem megfelelő, elsősorban a kommunista Kínában termesztett fokhagymára gondolok” – írta Rick Scott republikánus szenátor a kereskedelmi miniszternek.

Az Egyesült Államokban már régóta azzal vádolják Kínát, a világ legnagyobb fokhagyma exportőrét, hogy dömping árakat alkalmaz, és így lehetetlen helyzetbe hozza az amerikai termesztőket. Az USA magas vámmal sújtja a kínai fokhagyma importot már a kilencvenes évek közepe óta. Trump 2019- ben tovább emelte a fokhagyma vámokat Kínával szemben.

Milyen alapon próbál most Scott szenátor szigorítást elérni? Levelében azt írja, hogy sok videó mutatja azt: Kínában gyakran emberi trágya felhasználásával termesztik a fokhagymát. Épp ezért a republikánus szenátor levelében felsorolja, hogy mindenfajta Kínából érkező fokhagyma importot alaposan meg kell vizsgálni.

Levelét azzal zárja a dühös honatya, hogy

“az élelmiszerbiztonság létfontosságú az USA számára, és annak mindenfajta esetleges fenyegetése súlyos kockázatot jelent a nemzetbiztonságra, a közegészségügyre és a gazdaságra.”

Mi az igazság? A BBC utánanézett a kínai fokhagyma termesztésnek, és kiderült, hogy a szenátor vádja  nem megalapozott. A McGill egyetem Kanadában komolyan foglalkozik az élelmiszer biztonsággal, és megvizsgálta a kínai fokhagyma termesztést is.

Mit állapított meg?

“Semmiféle komoly bizonyíték nem merült fel arra, hogy a kínaiak emberi trágyában termesztenék a fokhagymát.”

Az egyetem ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy “a föld trágyázása szempontjából mindegy az, hogy emberi vagy állati ürülékről van szó.”

Pekingi tapasztalatok

Amikor a kínai fővárosban dolgoztam 1990 körül, akkor kínai barátaim a lelkemre kötötték, hogy ne vásároljak bizonyos piacokon, mert ott olyan zöldséget és gyümölcsöt árulnak, melyet emberi ürülékkel trágyáztak.

“Ez nem hangzik valami jól, de tökéletesen biztonságos” – írja erről a kanadai egyetem jelentése.

Pekingi barátaim ezzel kapcsolatban más véleménnyel voltak: szerintük az emberi trágya, amelyet Kínában évezredek óta használnak a földeken, csakis a helyi lakosság számára veszélytelen hiszen ők immunisak a lehetséges fertőzéssel szemben, de már a fővárosban lakók számára ez járvány veszélyt jelenthet, és különösen fennáll ez a külföldiek számára, akiknek a szervezete védtelen lehet a helyi vírusokkal és baktériumokkal szemben.

Miért hivatkozik Rick Scott szenátor a nemzetbiztonságra ezzel kapcsolatban? Mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO szerint csakis erre hivatkozva lehet kitiltani más államok áruját a hazai piacokról.

A republikánus szenátor már a jövő évi választásokra gondolhat amikor támadást intéz a kínai fokhagyma importja ellen. Az Egyesült Államok 2021-ben első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és ebben konszenzus áll fenn a demokraták és a republikánusok között. Ezért is folytat kereskedelmi háborút az Egyesült Államok Kína ellen. Legutóbb San Francisco mellett volt amerikai-kínai csúcstalálkozó. A japán Nikkei hírügynökség értesülései szerint ezen Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Joe Biden előtt mondván “amíg én vezetem Kínát, addig nem indítunk támadást Tajvan elfoglalására.”

Fenyeget-e újabb világjárvány Kínából?

A Foreign Policy szerint világjárvány fenyeget és ismét Kínából eredően. A kínaiak igyekeznek megnyugtatni a világ közvéleményét: a titokzatos tüdőgyulladás nem is oly titokzatos, és általában enyhe lefolyású.

“Már harminc éve vagyok orvos, de ilyen sok gyerek pácienssel, akinek lábon kihordható tüdőgyulladása lett volna, még sohasem találkoztam” – mondta egy orvos Sanghajban a Beijing Review munkatársának. Kína legnagyobb városában azt tapasztalják az orvosok, hogy nagyon sok gyerek köhög. Vajon miért?

“Nagyon nehéz megkülönböztetni az influenzától ezt a tüdőgyulladást, amelyet általában 14 év alatti gyerekek kapnak meg. A feleségem és én is orvosok vagyunk, de nem vettük észre, hogy a négyéves a kisfiúnknak ilyen lábon kihordható tüdőgyulladás a betegsége”.

Csak amikor napok múlva sem csökkent a köhögés, akkor döbbent rá a feleségem, hogy ez valószínűleg lábon kihordható tüdőgyulladás lesz.”

Sok iskolában már felfüggesztették a tanítást a járvány miatt Kínában, a WHO is tájékoztatást kért. Ezért aztán a hatóságok sajtóértekezletet tartottak Pekingben, melyen az országos járványügyi hivatal vezetői igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt.

Mycoplasma tüdőgyulladás

Nem vírus és nem is baktérium okozza ezt a tüdőgyulladást hanem mikroorganizmus, mely Kínában honos, és három – hét évenként járványt okoz. A betegség általában az 5-14 éves korosztályt érinti, de már csecsemők és idős emberek is megkapták a fertőzést.

Miért? Mert a Covid pandémia miatt mindenkinek legyengült az immunrendszere

– hangsúlyozták a szakértők a pekingi sajtóértekezleten. Azok a gyerekek pedig akik a pandémia alatt jöttek a világra, eleve gyengébb immunrendszerrel kezdték meg az életet. Ezért nagyobb most ez a járvány Kínában – állítja a hivatalos véleményt tükröző pekingi Global Times. Mint az írásból kiderül szeptember észleltek először olyan eseteket, melyeket Kínában lábon kihordható tüdőgyulladásnak neveznek, és októberben lett ebből járvány, mely november végén tetőzhet.

A Beijing Review szerint viszont már júliusban is észlelték a betegséget, de a hatóságok minden erejükkel a Covid járványra koncentráltak, és ezért elhanyagolták ezt a régi – új lábon kihordható tüdőgyulladást. A szülők körében pánik tört ki egyes nagyvárosokban, mert olyan sokan jelentkeztek a gyerek sürgősségi osztályokon, hogy képtelenek voltak fogadni mindenkit.

“Nem viszem a köhögő gyereket kórházba, mert ott egyáltalán nem biztos, hogy az orvosok tudják fogadni viszont az száz százalék, hogy a várakozás idején tovább fertőződik”

– mondta egy szülő a Beijing Reviewnak.

A központi járványügyi hatóság elrendelte, hogy kapcsolják össze a gyerek sürgősségi osztályok számítógépes rendszereit, hogy fogadni tudják a gyerekes szülők rohamát. Orvos csapatokat küldenek a különösen veszélyeztetett pontokra hiszen egyelőre a járvány tovább terjed, és csak a hónap végére várható a tetőzés Kínában.

Kína nem támadja meg Tajvant amíg Hszi Csin ping az elnök

Az az ígéret hangzott el az Egyesült Államok és Kína vezetőinek csúcstalálkozóján, melyet San Francisco mellett rendeztek meg, hogy Kínának nincsen szándékában megtámadni Tajvant. Ez a mondat zene volt az Egyesült Államok elnöke füleinek.

Mindkét fél lassan csöpögteti az információkat azzal kapcsolatban, hogy valójában miről is beszélt egymással két órán keresztül a világ két leghatalmasabb államának vezetője. A Nikkei japán hírügynökség Pekingben és Washingtonban egyaránt tudakozódott, és így jutott ahhoz a fontos információhoz, hogy egyelőre nem fenyeget a két nagyhatalom katonai szembekerülése Tajvan miatt. Furcsa módon közölte Hszi Csin ping elnök Joe Bidennel, hogy nem szándékozik megtámadni Tajvant:

“Kína nem intéz támadást Tajvan ellen sem 2027-ben sem pedig
2032-ben”

– mondta Kína elnöke.

Az amerikaiakat ebből csak az érdekelte, hogy Hszi Csin ping megígérte: nem támadja meg Tajvant. Kínában viszont a dátumokra is figyeltek. Ezek ugyanis a kínai kommunista párt kongresszusok következő időpontjai – ha minden szabályos működik Kínában. Hszi Csin ping ezzel azt üzente a kínaiaknak, hogy jelölt lesz 2027-ben és 2032-ben a saját posztjára vagyis egyáltalán nem akar lemondani, és nyugdíjba vonulni mint elődei. Mao elnök volt az utolsó vezér a kínai kommunista pártban, aki haláláig irányította Kínát – a végén már nem is a kommunista párton hanem a titkosszolgálaton keresztül. A kulturális forradalom 1966-1976 idején Mao Ce tung azért verte szét a pártot, mert az elit nem követte politikáját, mely a kommunizmus gyors megvalósítását tűzte ki célul. Maot leváltották államfői posztjáról, bosszúból a kommunista vezér megölette utódát, Liu Sao-csit, aki korábban egyik leghűségesebb fegyverhordozója volt. Túlélte azonban a tisztogatást Teng Hsziao ping, aki 1978-ban megindította a reformokat, melyek újra világhatalommá tették Kínát éppúgy mint a nagy császárok korában. Teng Hsziao ping hatalma éppoly nagy volt mint Mao elnöké, de ő a háttérből irányított. Meghatározta, hogy csak 10 évig lehet valaki pártfőtitkár és elnök. Ezt rúgta fel Hszi Csin ping, aki haláláig akar Kína “nagy kormányosa” lenni.

Merre kormányozza Kínát Hszi Csin ping?

Miután harmadszor is vezérré választtatta magát, Hszi Csin ping agresszív irányt vett a külpolitikában. Ezt farkas diplomáciának nevezték Pekingben: ezt képviselte az új külügy és hadügyminiszter, akiket az elnök bizalmasainak köréből állított ezekbe a tisztségekbe.

Mindez reakció volt arra, hogy az USA első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát még 2021-ben.

A kereskedelmi háború mind keményebb lett, és mind több gondot okozott Kínának.

Nyáron amikor a kínai kommunista párt vezetői nem hivatalos csúcstalálkozót tartanak Pejtaho üdülőhelyen, meglepetés fogadta Hszi Csin ping elnököt: a teljhatalmú vezér fejmosást kapott. A kommunista párt veteránjai a fejére olvasták, hogy kemény konfrontatív külpolitikája az USA-val szemben komoly hátrányokkal jár Kínára nézve miközben az előnyök nem szembeötlők. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzást, és villámgyorsan kirúgta nemrég kinevezett külügy és hadügy miniszterét. Bűnbaknak kiválóan megfelelnek bár mindenki tudta Pekingben, hogy az elnök utasításait hajtották végre.

Hszi Csin ping már az új békülékeny vonalat képviselte San Franciscóban. Ez távolról sincsen ellenére Joe Bidennek, aki szeretne a saját maga utóda lenni a Fehér Házban.

Az ukrajnai és a gázai konfliktus után egyáltalán nem hiányzik neki egy tajvani erőpróba. Ezért mindketten megállapodtak a lassú enyhülésben. Olyan jó együttműködés valószínűleg már sohasem lesz mint Teng Hsziao ping idejében amikor az elmaradott Kína felfuttatása érdekében állt  az Egyesült Államoknak, hogy sarokba szoríthassa a Szovjetuniót. Ma már Oroszország nem világhatalom, és Kína túlságosan erős ahhoz, hogy alárendelt szerepet fogadjon el. Hszi Csin ping elnök G2 megoldást akar: az USA és Kína kormányozza együtt a világot! Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de Hszi Csin ping nemhiába emlegette a 2032-es dátumot finoman érzékeltetve azt, hogy “mi ráérünk”…

Kövér: “az USA nagykövete Andropov imitátor”

Az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa, aki az MSZMP társadalomtudományi intézetében kezdte meg  pályafutását a nyolcvanas években, a Szovjetunió 1956-os nagykövetéhez hasonlította Pressman nagykövetet, aki az Egyesült Államokat képviseli Magyarországon.

A parlament elnökének a Fidesz kongresszuson elmondott beszéde jól kifejezi, hogy az USA és a magyar kormány viszonya a mélypontra jutott. Miért? Jurij Vlagyimirovics Andropov 1956-ban a Szovjetunió érdekeit képviselte igen markánsan Magyarországon: a magyar kommunista vezetés mozgástere minimális volt különösen miután az USA és a Szovjetunió megegyezett: Magyarország a jaltai megállapodás szerint Moszkva irányítása alá tartozik.

1989-90-ben a rendszerváltást Magyarországon a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása tette lehetővé. Jól tudta ezt Orbán Viktor, aki Palmer akkori amerikai nagykövet megbízásából megmutatta Budapestet Bush elnöknek. Az Egyesült Államok elnöke korábban a CIA igazgatója volt vagyis tökéletesen tisztán látta az erőviszonyokat Európa keleti felén. Az USA Orbán Viktornak és a többi rendszerváltó politikusnak azt a szerepet szánta, hogy vér nélkül hajtsák végre a rendszerváltást Magyarországon. Ez meg is történt, és ezt követően az USA elveszítette érdeklődését Magyarország iránt. Miért?

Mert a washingtoni stratégiai tervezők szerint két államnak van ebben a térségben jelentősége a NATO és az Egyesült Államok számára: Lengyelországnak és Romániának.

Magyarországot Washingtonban leírták. Míg Palmer profi diplomata volt addig utódai a nagyköveti poszton lelkes amatőrök, akik szponzorálták az aktuális elnök választási kampányát, és cserében megkapták a budapesti diplomáciai képviseletet. David Pressman, a mostani USA nagykövet, Palmer óta az első profi hiszen Goodfriend nem kapta meg ezt a címet. Miért küldte a Biden kormányzat Budapestre Pressmant? Mert megelégelte az Orbán kormány orosz és kínai barát politikáját. 2021-ben ugyanis az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Orbán és az orosz kapcsolat

Jurij Vlagyimirovics Andropov nem sokkal azután, hogy elkerült Magyarországról – Kádár János kívánságára – a KGB főnöke lett Moszkvában. Lavrentyij Pavlovics Berija után ő töltötte a legtöbb időt a szovjet politikai rendőrség élén.

A KGB felügyelte “a baráti szocialista országokat.”

Andropov irányította például a nagy antiszemita kampányt ezekben az országokban a 67-es izraeli-arab háború után. Lengyelországban is döntő szerepet játszott abban, hogy Jaruzelski tábornok katonai hatalomátvétellel akadályozta meg a Szolidaritás politikai győzelmét. Andropov ezekután a Szovjetunió első embere lett, és a KGB-t tette az ország igazi vezető erejévé a szenilis kommunista párt helyett. Andropov 1984-ben meghalt, de jelöltje a főtitkári posztra: Mihail Szergejevics Gorbacsov befutott, és átvette a hatalmat a Kremlben 1985-ben. A KGB élére hamarosan Krjucskov tábornok került, aki Andropov nagykövet beosztottja volt Budapesten 1956-ban. Ő találta Grósz Károlyt Kádár utódának, és szovjet oldalról ő vezényelte le a rendszerváltást Magyarországon 1989-90-ben amikor az USA és a Szovjetunió aktívan közreműködött abban, hogy vértelenül csatlakozzon Magyarország a Nyugathoz. A KGB az utolsó pillanatig “karbantartotta” a magyar elit dossziéit – beleértve Kövér Lászlót és Orbán Viktort is. Erre az apróságra Putyin, a KGB egykori alezredese felhívhatta Orbán Viktor figyelmét amikor 2009-ben “egyeztettek” Szentpéterváron.

A kínai kártya

Nemcsak az orosz kapcsolat zavarja Washingtont hanem a kínai is, ezért a budapesti nagykövetség egyik legfontosabb feladata ennek a kapcsolati hálónak a feltárása.

Orbán Viktor ugyanis semmit sem bízott a véletlenre hosszú sivatagi menetelése idején 2002 és 2010 között. Felkereste mind az Egyesült Államokat mind pedig Kínát, hogy a saját szemével lássa a két igazi világhatalmat. Az amerikai látogatás a nagy pénzügyi válság idejére esett – 2008 – ezért furcsa kép alakulhatott ki a magyar miniszterelnökben az Egyesült Államok vezető szerepéről a világban hiszen akkor egy pillanatra megingott az egész globális pénzügyi rendszer. Segítettek viszont a kínaiak, akik nemcsak pénzzel járultak hozzá a globális pénzügyi  egyensúlyhoz hanem gazdaságuk dinamizálásával is: Kína a világ legnagyobb kereskedőjévé vált. Ráadásul nem sokkal később Hank Paulson amerikai pénzügyminiszter kalapot cserélt, és Kína legfőbb lobbistája lett Washingtonban.

A hosszútávra tervező kínaiak magas szinten fogadták a magyar ellenzék hatalomra készülő vezetőjét, és felajanlhatták neki ugyanazt mint Medgyessy Péter miniszterelnöknek korábban: Magyarország legyen Kína hídfő állása az Európai Unióban!

Orbán rábólinthatott, mert tudta, hogy Merkel kancellár minden évben legalább egyszer ellátogat Kínába, hiszen tisztában van azzal, hogy Európa jövője szempontjából ez döntő fontosságú kapcsolat.

Az Új Selyemút konferencián, melyet a tízéves évfordulóra rendeztek meg nemrég Pekingben, Orbán Viktor volt az egyetlen magasrangú európai vezető, aki ellátogatott a kínai fővárosba. Ahol parolázott Putyinnal, aki 2022 február 24.-én megtámadta Ukrajnát.

Mi haszna van mindebből Magyarországnak? Putyin nem adja olcsóbban az orosz földgázt pedig megígérte.

“Ha nincsenek európai pénzek, majd adnak a kínaiak”

– harsogta Orbán Viktor amikor kiderült: nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből. Azután a magyar miniszterelnök elhalkult. Kiküldte ugyanis Matolcsy Györgyöt Kínába, hogy pénzt kérjen. A válasz Pekingben: új beruházások igen, de kormányzati támogatás nem!

Vagyis Orbán Viktor két szék közt a pad alá esett. Innen szép nyerni…

Közeledik Kína és az USA?

“Készenállunk az együttműködésre”- üzente Hszi Csin ping elnök az Egyesült Államoknak, ahol a héten Vang Ji külügyminiszter előkészíti az APEC csúcstalálkozót.

Az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezete a jövő hónapban tartja meg csúcsértekezletét, melyen létre jöhet egy újabb csúcstalálkozó Biden és Hszi Csin ping között. A két politikus jól ismeri egymást hiszen alelnök korukban gyakran tárgyaltak az amerikai-kínai kapcsolatokról, amelyek Obama elnök idején még sokkal jobban álltak mint jelenleg. Amint Joe Biden elnök lett, új diplomáciát hirdetett meg – szakítva Henry Kissinger ötven éves külpolitikájával, és stratégiai ellenfélnek jelölte  meg Kínát és Oroszországot. Már Trump elnök is kereskedelmi háborút folytatott Kína ellen, de Biden idejében ez szisztematikus kormányzati erőfeszítéssé vált. A Nobel díjas Krugman professzor a New York Timesban már arra hívta fel a figyelmet, hogy Biden elnök chip politikája szisztematikusan meg akarja fojtani a kínai fejlesztést, hogy ezzel akadályozza Kína világhatalmi terveit.

Washingtonban azt követően kezdték komolyan venni Kína világhatalmi terveit, hogy Hszi Csin ping elnök meghirdette a G2 programot Hangcsouban a G20 konferencián.

Ez lényegében azt jelentette, hogy Peking egyenrangú szerepet kíván játszani a globális politikában és gazdaságban az Egyesült Államokkal. Ezt Washingtonban elutasítják.

Hszi Csin ping fejmosást kapott a veteránoktól

Kínában az a szokás, hogy augusztusban a kormányzati üdülő központban, Pejtahoban összegyűlnek az ország vezetői, akikhez csatlakoznak a kommunista párt veterán káderei is. Hszi Csin ping elnök, aki elődeinél nagyobb hatalmat összpontosít a kezében, kínos meglepetésben részesült: nekitámadtak a veterán vezetők mondván: az ő politikája miatt romlott meg a kapcsolat az Egyesült Államokkal, melyet oly sikeresen alapozott meg Teng Hsziao ping, a kínai reformok atyja.

Hszi Csin ping elnök megszívlelte a kioktatást, és villámgyorsan kirúgta vadonatúj külügyminiszterét, aki a kemény vonalat képviselte az USA-val szemben. Amíg Washingtonban volt nagykövet addig a kutya sem állt szóba vele. A külügyminiszter utolsó dobása az volt, hogy több mint öt órán át tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben, és nem ért el semmit. Eltűnt, majd hamarosan közölték: immár elődje az utóda is. Vang Ji csütörtökön Washingtonba utazik, hogy előkészítse az amerikai-kínai csúcstalálkozót az APEC konferencia keretében.

Hszi Csin ping elnök kirúgta vadonatúj hadügyminiszterét is, aki nem volt hajlandó találkozni amerikai kollégájával Szingapúrban noha Lloyd Austin USA védelmi minisztere ezt szorgalmazta. A szerencsétlen kínai hadügyminiszter Hszi Csin ping elnök kemény vonalát követte, és így elérte a végzet. Kína elnöke rájött arra, hogy kemény nacionalista vonala nem hoz eredményt.

Teng Hsziao ping nem véletlenül hangsúlyozta azt, hogy Kínának szépen csendben kell végrehajtania nagy tervét: világhatalmi szerepének visszaállítását.

A kínai kommunista párt veteránjai azt javasolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy térjen vissza nagy elődje útjára, és keresse az együttműködést az USA-val miközben persze céljai változatlanok: Kína éppoly nagyhatalom legyen mint a tizennyolcadik század végén amikor a császár Pekingben visszautasította a brit diplomácia közeledési kísérletét. A visszautasítást követően a tizenkilencedik század és a huszadik első fele a megaláztatások időszakává vált Kína számára. Az országot vaskézzel vezető kommunista párt azt vállalta fel Teng Hsziao ping uralkodásától fogva, hogy Kínát újra világhatalommá teszi.

“Ha az Egyesült Államokat érdekelté tesszük Kína felemelkedésében, akkor nyert ügyünk van!”

– hangsúlyozta Teng Hsziao ping, akinek 1978-ban megkezdett reform politikája sikerrel járt , és nagyhatalommá tette Kínát.

Hszi Csin ping most békejobbot nyújt Joe Bidennek, aki újraválasztásért küzd az Egyesült Államokban miközben két háború finanszírozását kell megszavaztatnia a vonakodó kongresszussal. Ilyen körülmények között egy sikeres amerikai-kínai csúcstalálkozó mindkét elnök számára fontos lehet arról nem is beszélve, hogy a világ is mennyit profitálna az enyhülésből Kína és az USA között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK