Címke: kína

A Made in Germany világmárka még ma is, de az ipar óriásai mindinkább külföldön keresik a jövőt, mert a gazdaságossági számítások ezt indokolják. Ha Európa gazdasági óriása így áll, akkor mi lesz a 27 tagú unióval, melynek Németország a zászlóshajója?

10 milliárd eurós vegyi gyárat épít Kínában a BASF, amelyet 1865-ben alapítottak meg a Rajna vidéken – írja a brüsszeli Politico. A lap hozzáteszi, hogy miközben a BASF Kínában beruház addig Ludwigshafenben, a cég központjában bezárt egy műtrágya gyárat és néhány más üzemet megszüntetve ezzel 2600 munkahelyet.

“Egyre jobban aggaszt minket a hazai piac, a jövedelmezőségünk egyáltalán nem ott van, ahol lennie kellene”

– mondta a részvényesek közgyűlésén a BASF főnöke. Martin Brudermüller arról panaszkodott, hogy tavaly 130 millió eurós veszteséget produkált a nagy múltú cég.

Miért? Az olcsó orosz energiára alapozott a német ipar jelentős része, amely Putyin agressziója miatt váltani kényszerült, és a drágább amerikai földgázt használja. Németország legnagyobb alumínium kohója bezár az év végén, mert nem bírja a magas energia költségeket.

A veszteség másik oka az egyre dráguló munkaerő, amelyikből sok területen hiány van. Ezért azután a BASF és sok más óriás szívesebben keres új vadászmezőket Ázsiában vagy Észak Amerikában.

Németországra gazdasági stagnálás vár – jósolja a brüsszeli Politico, amely rámutat arra, hogy miközben sok területen munkaerő hiány  mutatkozik, már újra növekszik a munkanélküliség. Júniusban általában csökkeni szokott a munkanélküliség, ez a mostani növekedés azt mutatja, hogy a német cégek nagy része nemigen bízik a jövőben.

Nem támasztja alá az optimizmust a rendelésállomány sem: például

májusban a gépiparban ez 10%-kal csökkent. A külföldi beruházások is csökkennek: öt éve egyre kisebb az érdeklődés Németország iránt.

Az amerikai rozsdaövezetek mutatják a német ipar jövőjét? Ez azért elképzelhető, mert Németországban domináns a hagyományos ipar, és az informatikát mindössze a SAP képviseli. A pénzügyi szektor is leszerepelt az elmúlt években: a Deutsche Banknak számos botránya volt, a Wirecard, amely a pénzügyi modernizáció zászlós hajója lett volna, csúfosan megbukott.

A hagyományos ipar részesedése a GDP-ben 27% Németországban míg az USA-ban csak 18%.

Berlin csökkenteni akarja a kínai kockázatot

Németországnak éppúgy mint az Európai Uniónak Kína a legnagyobb gazdasági partnere. Nemrég Berlinben tárgyalt Li Csiang kínai kormányfő, aki arra buzdította a németeket, hogy továbbra is tartsanak ki az együttműködés mellett. Csakhogy a németeknek furcsa tapasztalataik vannak az együttműködéssel: a napelemeket például Németországban fejlesztették ki abban a reményben, hogy learatják a globális megújuló energia piacot. Tévedtek.

A kínaiak lekoppintották a német modelleket, és elkezdték olcsón nagy mennyiségben exportálni. A német napelem gyártás befuccsolt, a kínaiak learatták a piacot.

A villamos autókkal és az akkumulátorokkal a kínaiak el akarják foglalni a német piacot. Mi lesz így a német ipar büszkeségével, az autó gyártással, amelyet az is fenyeget, hogy betelepült az amerikai Tesla?

Amikor Olaf Scholz kancellár Pekingben járt, akkor ajánlgatta a kínaiaknak a Mainzban kifejleszett mRNA gyógyszerek tömeggyártását Kínában. A felek nem tudtak megegyezni az árban. Berlinben él a gyanú: a kínaiak valahogy megszerzik a gyógyszer technológiát, és majd mint saját terméket piacra dobják learatva a babérokat.

A baj az, hogy Németországban az újítások és szabadalmak száma meglehetősen szerény: csak a nyolcadik helyen állnak a világban.

“Németország semmit sem tud kínálni a jövő iparágak termékeiből. Csupa régi technológiánk maradt”

– állapítja meg a DIW gazdaságkutató szakértője.

A számok magukért beszélnek: az USA gazdasága – hála elsősorban a Szilícium völgy új technológiáinak – az elmúlt 15 évben 76%-kal nőtt, és elérte a 25,5 ezer milliárd dollárt. Ehhez képest Németország gyengén teljesített: mindössze 19%-os növekedést produkált, és így 4,1 ezer milliárd dollár lett a GDP.

A német gyengülés hatással lesz Európa keleti felére is

A rendszerváltás után Németország ipari hátországa lett Közép és Kelet Európa: Magyarországon és Szlovákiában a német autóipar a gazdaság meghatározó részévé vált. Nemcsak az óriások, de a Mittelstande – kis és középvállalatok is – sok beruházást végeztek az új uniós tagállamokban.

Ezek a német cégek nem tűnnek el egyik napról a másikra, de tartós gyengélkedés esetén nyilván megszűnnek, és akkor ezt az egész régió megérezheti.

“Egész Európa megszenvedi a váltást“ – mondja a Schaeffler autóalkatrész előállító cég főnöke, aki siet hozzátenni: az új gyáruk már az Egyesült Államokban épül.

Németországban és az egész Európai Unióban szokás diszkriminációt emlegetni mind az USA-val mind pedig Kínával kapcsolatban, de a probléma mélyebb. Arról van szó, hogy az olcsó orosz energiára épülő modell megszűnt. A földgáz ára ugyan stabilizálódott, de így is háromszor annyiba kerül mint az ukrajnai háború előtt.

Az energia fordulat – Energiewende – sem sikerült, mert leállították az atomerőműveket, de a megújuló energiaforrások nem tudják teljes mértékben pótolni a kieső energiát. Hiány van szélturbinákból és napelemekből. Németországban az energia ára háromszor olyan magas mint a nemzetközi átlag. Ráadásul az értékes munkaerő jórésze nyugdíjba megy, és nincs megfelelő utánpótlás.

A fiatalok nagy része biztos állami állást akar, és nem startup-ot alapít mint az Egyesült Államokban.

“Nekünk Németországban problémáink vannak az újításokkal és a versenyképességgel”

– ismeri el a Kínában működő német kereskedelmi kamara elnöke. Jens Hildebrandt a elektromos járművekre utalt: ezeket a németek 15 éve lenézően félredobták, a kínaiak viszont rámentek a fejlesztésre és a gyártásra. Az eredmény? A világon eladott villamos autók 60%-a tavaly kínai volt. Eddig a németek építettek autógyárakat Kínában, most fordult a kocka: a kínaiak terveznek villamos járműveket előállító üzemeket Európában.

Politikai következmény: jön fel a szélsőjobb

A német gazdaság tartós stagnálása növelheti az elégedetlenséget, és ez a szélsőjobboldal malmára hajthatja a vizet – írja a Politico rámutatva az Alternative für Deutschland előrenyomulására.

Komoly gondot jelent a kormánynak a jóléti állam finanszírozása, amely a GDP  27%-át teszi ki. Ha tartósan gyengélkedik a német gazdaság, akkor nyilvánvalóan még nagyobb szociális támogatásra lesz szükség.

Csakhogy az állami költségvetés már így is nagyon feszes, mert igyekeznek pénzügyi támogatással  Németországban tartani a cégeket. A BASF például 175 millió eurót kapott az államtól, hogy Drezda mellett építse fel új akkumulátorgyárát, és ne külföldön. A Volkswagen viszont úgy határozott, hogy második akkumulátorgyárát nem Németországban építi fel egy milliárd euróért hanem Sanghajban Kínában – írja a Politico.