Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

ÉLETVESZÉLYBEN A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE?

A dél-koreai hírszerzés információi szerint olyan súlyos az élelmezési válság a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, hogy a hatalom kénytelen a hadsereg élelmiszer fejadagjainak csökkentésére is. Ennek az a következménye, hogy a katonák egy része fegyveres banditákká változik, akiket a rendőrség sem képes megfékezni. A lakosság retteg a hadseregtől holott a katonák eddig a nemzeti büszkeség szimbólumai voltak.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát a rossz élelmezési helyzet miatt. Akkor úgy rendelkezett, hogy a hadsereg élelmiszer készleteiből adjanak át jelentős részt a civil lakosságnak, amely egyes területeken éhezik.

Miért alakult ki a tömeges éhség abban a rendszerben, amely 1945-ben a Szovjetunió segítségével jött létre, de nemzeti kommunista diktatúra lett miután Moszkva és Peking szakított egymással?

Dzsucse – a szuverén erő

Ez volt a rendszer alapító Kim Ir szen elképzelése: Észak Korea népe a világgal szemben egyedül is csodát művel megvalósítja a kommunista paradicsomot. Ma már Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun van hatalmon, de a kommunista paradicsom távolabbinak tűnik mint a dzsucse meghirdetése idején.

Akkor ugyanis még sokan hittek a kommunista paradicsomban, de manapság a hitbuzgalom csak néhány veteránt jellemez.

A nagy példakép, a Szovjetunió megbukott, Kínában pedig a kommunista párt piacgazdaságot hozott létre, amely az Egyesült Államokkal versenyez, és végképp lemondott a kommunista paradicsomról.

Kim Dzsongun apja, a dinasztia középső tagja, azzal egészítette ki a dzsucsét, hogy a kommunista paradicsom helyett a szuverén észak-koreai hatalom megerősítését állította a középpontba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindent a hadseregnek! Így lett Észak Korea “atomhatalom”, melynek vezérével Trump elnök is leült tárgyalni. Csakhogy a tárgyalásokból PR aukción kivül semmi sem lett, de a hadsereg továbbra is lenyeli a GDP legkevesebb 90%-át!

Külföldi támogatás?

Észak Koreának egyetlen igazi szövetségese van, ez pedig Kína, amely semmiképp sem szeretné, hogy az északi határai mentén megjelenjenek USA szövetséges katonák. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, akkor Peking neki reformokat ajánlott, de ezt az ifjú diktátor elutasította. Megölette mentorát, aki a kínai reformok végrehajtását készítette elő. Kim Dzsongun számára továbbra is a hadsereg az abszolút prioritás, de hogyha már őket sem tudja ellátni, akkor a rendszer alapjai kerülhetnek életveszélybe. Peking ugyan támogatást ígér, de kivár.

A kínaiak azt szeretnék elérni, hogy a válság rádöbbentse  a még mindíg ifjú diktátort, hogy a dzsucse útja járhatlan.

Csakis valamilyen kínai tipusú reform képes megoldani Észak Korea problémáit, melyet az ENSZ szankciói is súlyosbítanak. Ezeket az ENSZ szankciókat, melyek az atomfegyver kísérletek és a rakétarendszerek fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát, Kína is aláírta. Erre hivatkozva késleltetheti a támogatást Észak Koreának, amelynek élelmiszer helyett egyelőre be kell érnie a diktátor bocsánat kérésével és könnyeivel…

ORBÁN KOMMUNISTA GONDOLKODÓ ELVÉT VALÓSÍTJA MEG?

“A hazai jobboldali blokk szilárdságát az fogja bizonyítani amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturálissá válik” – írja Békés Márton, a XXI-ik Század Intézet igazgatója az Origo portálon.

Orbán egyik fő ideológusa Antonio Gramscira hivatkozik, az Olasz Kommunista Párt vezérére, aki Mussolini börtönében írta meg hegemónia elméletét. Eszerint hosszú távon az nyeri meg a politikai küzdelmet, aki a saját gondolkodás módját a társadalom legnagyobb részére tudja kiterjeszteni és megtartani. Ebben az Olasz Kommunista Párt különösen sikeres volt: 1945 után a nyugati világ legerősebb kommunista pártjává vált, amely csak azért nem került hatalomra, mert az USA azt megakadályozta. 1990 után nevet váltott, de továbbra is igen befolyásos Olaszországban, melynek több miniszterelnököt is adott.

A jó kormányzás konszenzus keresés

Ez Antonio Gramsci tétele, és Békés Márton szerint Orbán Viktor ezt valósítja meg amikor külső ellenséget határoz meg, mellyel szemben az ország népét egyesíti.

A hegemónia a tartósan megszervezett konszenzus

Ez Gramsci következő tétele, és Orbán Viktor törekvése épp az, hogy ily módon tegye örökéletűvé a nemzeti együttműködés rendszerét. Az olasz kommunista gondolkodó szerint csakis akkor lehet egy rendszer tartós, ha a vezetők és a nép között folyamatos párbeszéd zajlik, és az emberek többsége jóváhagyja a vezetők politikáját. Vagyis az állam vezet, de konszenzus alapján. Ez a hegemónia, amely a tartós uralom receptje – Gramsci szerint. Békés Márton szerint ezt követi Orbán Viktor is. Aki épp ezért kívánja bedarálni a kulturális szférát, hogy átformálja az emberek gondolkodását: a színházban is azt hallják, amit az állami fórumokon.

Ha a nemzeti együttműködés rendszere eléri ezt a kulturális hegemóniát, akkor Orbán megnyugodhat, mert elkészült az életműve – véli Békés Márton.

Mit ér a hegemónia a globális gazdaság perifériáján?

Észak Korea példája mutatja, hogy nem túlságosan sokat. Aki kimarad a globális rendszerből az tartós elmaradottságra ítéli az országot. Dél Korea viszont megmutatta, hogy ki lehet törni az elmaradottságból, de csak úgy, ha az ország modernizálását állítjuk a középpontba.

Olaszországnak és Magyarországnak pontosan ez nem sikerül már évtizedek óta, leszakadásuk a centrumhoz képest nem csökken hanem növekszik. Közben pedig a gazdaságilag ésszerű döntések tökéletesen népszerűtlenné válnak és fordítva.

A hegemónia elmélet a politikára koncentrál, de a huszonegyedik században ez jóval kevésbé érdekli az embereket mint korábban.

Az viszont annál inkább, hogy milyen életszínvonalat tudok teremteni a családomnak?

Ebben a tekintetben Európa periferikus nemzetei leszerepelnek: sem Olaszország sem Magyarország nem nyújtott elfogadható teljesítményt az elmúlt fél évszázadban miközben Dél Korea vagy Kína ugrásszerű növekedést produkált.

Ha pedig nincs gazdasági teljesítmény, akkor a kulturális hegemónia csakis arra jó, hogy elfedje egy történelmi kudarc reális következményét: az elmaradást a világtól.

Megvehetik-e a kínaiak Nagy Britannia legnagyobb chip gyárát?

  • Boris Johnson megfogadja Biden elnök tanácsát

  • Peking felvásárlással védekezik a chipp hiány ellen

  • A walesi cég szerint életben maradásukat segíti, tehát jó üzlet

Boris Johnson miniszterelnök utasította nemzetbiztonsági tanácsadóját, hogy nézzen utána: a Walesben működő lapka gyártó üzem eladása veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot?

Biden amerikai elnök amikor Európában járt, akkor arra kérte szövetségeseit: nemzetbiztonsági alapon is vizsgálják meg a kínaiak nyomulását a fontos gazdasági ágazatokban, melyeknek stratégiai jelentőségük lehet.

“El kell döntenünk, hogy az, amit a gyár előállít, milyen szellemi tulajdont jelent, és annak megszerzése mennyiben áll Kína érdekében. Vannak-e valódi biztonsági kockázatok? Ezért kértem a nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy vizsgálja meg az ügyet”

– mondta Boris Johnson miniszterelnök. A BBC beszámolója szerint Sir Stephen Lovegrove csapata már meg is kezdte a vizsgálatot.

A kínai cég Hollandiában működik

A Nexperia Hollandiában van bejegyezve, és már van egy üzeme Nagy Britanniában, Manchesterben. Csakhogy annak megszerzése idején Nagy Britannia még uniós tagállam volt. Most új helyzet állt elő a Brexit miatt.

A Newport Wafer Fab Walesben működik, ahol 450 embert foglalkoztat. Lapkákat gyárt félvezetőkhöz. Ez a legnagyobb chip gyára Nagy Britanniának, amely ugyancsak felértékelődött az általános chip hiány idején.

A kínaiak emiatt új chip programot dolgoztak ki, melynek lényege az, hogy igyekeznek mindent maguk előállítani nehogy az amerikaiak esetleg szankciókkal akadályozzák a vásárlást. Peking megpróbál felvásárolni minél több chip gyártó céget a világban, hogy ilymódon diverzifikálják a beszerzési forrásokat, és csökkentsék az USA kontroll lehetőségét.

Biznisz kontra nemzetbiztonság

Dr. Drew Nelson a Newport Wafer Fab távozó elnöke, aki az üzletet megkötötte a kínaiakkal, úgy nyilatkozott, hogy ily módon sikerült biztosítani a cég jövőjét. A walesi kormány nem is kérte emiatt a nemzetbiztonsági vizsgálatot, de Boris Johnson miniszterelnök felülbírálta őket. Nyilván visszaemlékezett Biden amerikai elnök intelmeire, aki a NATO csúcson óvta szövetségeseit a túlságosan szoros kapcsolatoktól Kínával, melyet az USA stratégiai ellenfélnek tekint.

Per az ujgur kényszermunkások alkalmazása miatt

Az első per amely során négy divatcéget vádolnak azzal Franciaországban, hogy ujgur kényszermunkásokat alkalmaznak Kínában.

Jogvédő szervezetek kezdeményezték a pert Franciaországban arra hivatkozva, hogy Kínában a Hszincsiang-ujgur tartományban az ujgur őslakosságot kényszermunka telepeken dolgoztatják. Mind a divatcégek mind Peking tagadja a vádakat, melyeket az USA-ban fogalmaztak meg, ahol kampány folyik a kínaiak globális nyomulásának megállítására.

“Ezek a multik azzal, hogy kényszermunkát használnak fel, behozzák a hétköznapi életünkbe az emberiség ellenes bűntetteket”

– jelentette ki Raphael Glucksman Európa parlamenti képviselő, aki maximálisan támogatja a nemkormányzati szervezetek kezdeményezését.

“Ez a per történelmi jelentőségű”

– írta most Twitteren abból az alkalomból, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a vizsgálatot az ujgur kényszermunka ügyében.

Nemcsak Kínáról van szó – hangsúlyozza a Les Echos című francia üzleti lap, rámutatva arra, hogy a multik sok más országban is kihasználják a lehetőségeket arra, hogy nagyon olcsón dolgoztassák a kiszolgáltatott embereket.

Franciaországban négy divatcéget vádolnak. Az első az Uniqlo France, mely a japán Fast Retailing céghez tartozik. A második az Inditex nevű óriás, mely olyan márkák tulajdonosa mint a Zara, a Bershka és a Massimo Duti. A harmadik vádlott az SMCP/Sandro, Maje, de Fursac stb./ és a Skechers sportcipő gyár.

Mi a konkrét vád?

Az, hogy a szóbanforgó cégek nem tesznek meg mindent azért, hogy tisztázzák: a helyi alvállalkozók nem vesznek igénybe kényszermunkásokat a Hszincsiang-ujgur tartományban.

A spanyol óriást, az Inditexet azzal is vádolják, hogy jó kapcsolatokat épített ki a helyi kínai vállalkozókkal, és így igen olcsón tud szöveteket és textil árut gyártatni a Hszincsiang-ujgur tartományban. Az Inditex France igazgatója határozottan cáfolja ezt az állítást. Jean Jacques Saulon ezt nyilatkozta a Les Échos-nak:

“Ez egy rossz per, mert mi sohasem dolgoztunk abban a kínai tartományban! Egyetlen beszállítónk sem működött ott!”

Az Inditex, mely olcsó áraival tarol a divat piacon, néhány éve közzétette alapszabályzatát arról, hogy sohasem alkalmaz gyerekmunkást vagy kényszermunkást sehol sem a gyáraiban az egész világon!

“Évente 6000 vizsgálatot folytatunk világszerte méghozzá nagyon alaposan. Minden beszállítónk tudja, hogyha megbukik ezen a vizsgán, akkor azonnal töröljük az üzleti partnereink közül”

– hangsúlyozza az Inditex France igazgatója.

Az Uniqlo is ünnepélyesen elítélte már korábban a kényszermunkát. Most azzal vádolják, hogy Anhuj tartományban alkalmaz ujgur munkásokat, akiket feltehetően büntetésből telepítettek oda (ez a tartomány nagyon messze van a Hszincsiang-ujgur tartománytól, ahol az ujgur őslakosság kisebbségbe került a kínai bevándorlókkal szemben.)

Kik is azok az ujgurok?

A párizsi Les Echos rövid magyarázattal szolgál a 11 milliós török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán népről, mely jórészt a Hszincsiang-ujgur tartományban éldegél Kína északnyugati részén, de megtalálható Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és magában Törökországban is.

Peking a terrorizmus támogatásával  vádolja az ujgur kisebbséget, mely korábban Erdogan török elnök atyai gondoskodását  is élvezte. Csakhogy a török államfő pénzügyileg pácba került, és Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt adott a török líra megmentésére. Cserébe csak azt kérte Erdogantól, hogy mondjon le türk testvéreinek támogatásáról. A török államfő ezt meg is tette. Elzarándokolt Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, hogy elmondja “ujgur testvéreinek” milyen jó is nekik, ha együttműködnek a kínaiakkal.

Pekingben nem alaptalanul vádolják az ujgurok egy részét terrorizmussal: az Al Kaidanak egész ujgur dandára van, mely Pakisztánban működik.

Hszi Csinping elnök ezért 2014-ben háborút hirdetett a terrorizmus ellen, és ez jelentős mértékben megváltoztatta a viszonyokat a Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Les Echos.

Teljes rendőri ellenőrzést vezettek be a legkorszerűbb technika bevetésével. Miután ez a vallási rendezvényekre is kiterjedt, tovább növelte az ujgur őslakosság frusztrációját. Peking a terrorizmus támogatásával vádolt meg sok ujgur családot, akiket táborokba zsúfoltak össze. Az itt folyó munkát nevezik kényszermunkának Kínán kívül. A hatalmas országban csak néhány éve szüntették be a munkatáborok rendszerét, amely kezdettől fogva jellemezte a 72 éve megalakult kommunista Kínát.

Hszincsiang-ujgur tartományban körülbelül ötszáz ilyen “átnevelő tábor ” van

– állítják a nemkormányzati szervezetek. Ebből 182 kifejezetten koncentrációs tábor. Ezekről indult most per Franciaországban – írja a Les Echos.

Soros: Magyarország Orbán maffia állama

A CEU évzárója kapcsán fejtette ki gondolatait az egyetem alapító atyja, aki a rendszerváltás előtt Orbán Viktor tanulását is támogatta. Soros György, aki már elmúlt kilencven éves, most arról beszélt online a CEU végzős hallgatóinak, azért kellett az egyetemet részben Bécsbe költöztetni, mert Ausztriában demokrácia van. Magyarországról Orbán Viktor miniszterelnök azt állítja, hogy illiberális demokrácia, de valójában jobban illik rá a maffia állam kifejezés – hangsúlyozta Soros György.

A maffiaállam kifejezést Magyar Bálint, az SZDSZ egykori vezetője alkalmazta a nemzeti együttműködés rendszerére, melyet Orbán Viktor 2010 óta alakított ki Magyarországon.

Soros és a Marshall segély

A rendszerváltás idején Soros György tisztában volt azzal, hogy Magyarországnak és a többi demokráciává vált egykori szocialista országnak Európa szegényebbik felében, szüksége van komoly pénzügyi támogatásra ahhoz, hogy versenyképes rendszert alakithasson ki, és főként: emelni tudja a lakosság életszínvonalát. Soros György ezért az óriási államadósságok elengedését és Marshall segélyt javasolt, de a nyugati hatalmak – élükön az Egyesült Államokkal – ezt elutasították. Az ok meglehetősen nyilvánvaló: az USA azért támogatta az európai gazdaságokat, hogy a társadalmak megszabaduljanak a fasiszta örökségtől és ne essenek a kommunista kísértés csapdájába. 1990-ben a kelet-európai országok számára nemigen volt más alternatíva, ezért Washingtonban joggal kérdezhették: miért adjunk pénzt valamiért, ami ingyen is megvan!

Soros most Kína miatt aggódik

Orbán Viktor nyilvánvalóan alternatívát keres a nyugati partnerekkel szemben, ezért barátkozik Moszkvával és Pekinggel. Soros György emiatt elítéli a magyar miniszterelnököt – éppúgy mint a washingtoni diplomácia, melyet Tony Blinken irányít. Az amerikai külügyminiszter családja Soros György baráti köréhez tartozik. Az idősebb Blinken amikor budapesti nagykövet volt, akkor támogatta a CEU könyvtárát.

Az USA igyekszik újra megteremteni a nyugati világ egységét, de ehhez elég kevés eszköz áll a rendelkezésére. Biden elnök az 1945-ös emlékekre hivatkozik, nem véletlenül a partraszállás 77-ik évfordulóján jött Európába. Csakhogy akkor az Egyesült Államok volt az egyetlen világhatalom. Mindenki más rengeteget veszített a második világháborúban. Ma viszont a feltörekvő Kína reális alternatívát jelenthet. Ez kiderült amikor a Huawei 5G rendszerrel jelentkezett Európában. Washington igyekszik erről lebeszélni európai szövetségeseit, de maga nem kínál reális alternatívát! A nyugati világnak egyelőre nincs versenyképes 5G rendszere.

Kína időközben az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere lett – az USA-t megelőzve. A pandemiát követő gazdasági válságot Kína sokkal hatékonyabban kezelte mint az USA vagy Európa.

A Kína ellenesség nem tűnik túlságosan kifizetődő vállalkozásnak különösen, hogy az USA – ból csak tilalmak érkeznek Európába, de pénz és technológia nem.

Orbán és a kínai kísértés

A párizsi Le Monde szerint Kína kísértésbe viszi Orbán Viktor miniszterelnököt. Ennek a jelképe a budapesti Fudan egyetem terve, melyet a magyar főváros lakóinak a többsége ellenez – írja a francia lap bécsi tudósítója. Aki párhuzamot vél felfedezni Macron francia elnök és Orbán Viktor szuverenista törekvései között noha a francia államfő európai szuverenitásról beszél míg a magyar miniszterelnök magyar nacionalista húrokat penget.

Támogatja-e az EU Biden elnök Kína ellenes politikáját?

Ez korántsem biztos pedig az USA elnöke elsősorban ezért utazott ide. Csakhogy Kína időközben az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere lett. Nemcsak Orbán Viktor esett kínai kísértésbe, de Angela Merkel német kancellár is, aki minden évben ellátogatott Kínába a vírus járvány előtt hiszen Németországnak is Kína lett a legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve Franciaországot.

A németek már réges-régen feldezték a kommunista Kínát: a Volkswagen gyára már több mint hatvan éve működik Sanghajban. A Volkswagen számára a kínai piac már fontosabb mint a hazai.

Az óriási kínai piac mágnesként vonza a francia boros gazdákat éppúgy mint az olasz divat exportőröket.

Biden elnök gyakran hivatkozik a második világháború után kialakult helyzetre amikor az USA és Európa nyugati fele együtt lépett fel a Szovjetunió ellen. Csakhogy akkor az amerikaiak a Marshall segéllyel jelentkeztek, amely döntő mértékben járult hozzá a fellendüléshez Európa nyugati felében. Ma az USA nem képes erre. Jellemző, hogy az
EU-ból kilépő Nagy Britannia első számú kereskedelmi partnere nem az USA lett hanem Kína.

Orbán Viktor tehát egyáltalán nem magányos harcos ezen a területen, de ő nyíltan képviseli Kína barát álláspontját míg a többi európai országok szavakban elítéli Peking politikáját, de vígan kereskedik a kínaiakkal, mert gondol a jövőre is.

Miért fogadta Boris Johnson Orbánt?

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

 

Trump európai árnya

Mind Boris Johnson, mind Orbán Viktor lelkes híve volt a választásokon elbukott amerikai elnöknek. Trump bukása után azonban ellentétes utat választottak. Boris Johnson kirúgta főtanácsadóját, aki az amerikai elnök vonalának követését javasolta. Válaszul Dominic Cummings épp a napokban adott nagy interjút a londoni lapokban, melyben alkalmatlannak nevezte Boris Johnsont a kormányfői posztra.

A brit miniszterelnök ettől függetlenül júniusban vígan tárgyal majd Biden elnökkel, aki szinte teljes mértékben elveti Trump politikáját.

Orbán Viktor egyelőre kitart a trumpi úton. Emiatt Boris Johnson is figyelmeztette őt “a demokratikus normák betartására” és arra, hogy “a jogállami követelmények milyen fontosak”. Finom célzás ez arra, hogy bár Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de nem kíván olyan partnert Európában, amelyik nem ortodox módon értelmezi a nemzetközi jogot.

Különösen így van ez Oroszország és Kína esetében. Boris Johnson miniszterelnök maximálisan támogatja Biden kemény vonalát Pekinggel és Moszkvával szemben. Figyelmeztette a magyar kormányfőt, hogy kockázatot vállal azzal, hogy a NATO tagok közül egyedül jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával akkor amikor az USA mindkettőt stratégiai ellenfélnek tekinti.

Mit ér a szuverenitás?

Nagy Britannia kilépést az unióból Orbán Viktor és csapata megértéssel fogadta – egyedül az EU tagállamai közül. Csakhogy mit ért el Nagy Britannia? A kivételezett kapcsolatból, melyet Trump ígért, nem lett semmi. Épp ellenkezőleg: Kína vált Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnerévé a Brexit után.

A brit pénzügyminiszter szinte naponta ismételgeti: az ország az elmúlt két évszázad legnagyobb gazdasági krízisével áll szemben! Évekig tarthat amíg a brit lakosság visszanyeri a 2019-es év életszínvonalát.

Ez tanulságos példa lehet Orbán Viktornak arra, hogy a szuverenitás milyen haszonnal kecsegtet a globális gazdaság nyers érdek viszonyai között. Nagy Britannia kicseppent az EU-ból, és magára maradva nem igazán érdekel senkit sem.

Biden elnök tanácsadói olyan világot képzelnek el, melyet hat hatalmi központ irányít : USA, EU, Kína, India, Oroszország és Japán. Nagy Britannia nincsen sehol…

Szijjártó Pekingben

A magyar diplomácia vezetője, aki a Covid 19 járvány kitörése óta többször is felkereste a kinai fővárost, ezúttal nem üzleti látogatásra érkezett bár a biznisz elmaradhatatlan kelléke minden hasonló eszmecserének. Peking azokat a külügyminisztereket hívta meg Európából, akik nem ítélték el Kínát emberi jogi ügyekben.

Kína első embere: az EU stratégiai partner

Erről beszélt Hszi Csinping elnök Pedro Sanchez spanyol kormányfővel. Akit óva intett attól, hogy kövesse az amerikai politikát , amely a Nyugat egységét állitja szembe a feltörekvő Kínával. Hszi Csinping elnök arra mutatott rá, hogy Kína már most is az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere megelőzve az USA-t.

Hszi Csinping elutasította az országát ért uniós vádakat az ujgur kisebbséggel és Hongkonggal kapcsolatban. Peking szerint ezek kínai belügyek, amelyhez a külvilágnak nincs köze.

Négy európai külügyminiszter Pekingben

Magyarország, Lengyelország, Írország és Szerbia külügyminisztereit azért hívták meg a kínaiak, mert egyik állam sem támogatta azokat az elítélő nyilatkozatokat , melyek az ujgur kisebbség elleni bánásmód miatt érte Pekinget.

Hszi Csinping elnök korábban meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki kínai vakcinával olttatta be magát. A másik célja Szijjártó látogatásának, hogy előkészítse Orbán Viktor pekingi látogatását.

A kínos terrorista félmúlt

Kína nyugati határ tartományában a török nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok, akik az iszlám vallást követik, kisebbségbe kerültek a kínaiakkal szemben. Ráadásul a kínaiak a modern civilizáció terjesztői, ők a vállalkozók, ők gazdagodnak meg elsősorban a Hszincsiang-ujgur tartományban.

Emiatt tiltakozó mozgalom alakult ki az ujgurok között. A fiatalok egy csoportja a fanatikus iszlamista szervezetekben kereste a megoldást. Az Al Kaidanak egész ujgur dandárja van, amely a “hitetlenek” ellen küzd Afganisztánban és Pakisztánban. Meg természetesen ujgur földön is. Emiatt a kínaiak terroristáknak tartják őket, és eszerint is bánnak velük.

Tegyük hozzá: korábban épp az USA terror szakértői javasolták a kínaiaknak azt, hogy miképp lehet megfigyelés alá vonni egy egész népcsoportot, hogy onnan kiszűrjék a terroristákat.

Erdogan török elnök volt az ujgur nemzeti mozgalom fő támogatója , de ő pénzügyi válságba került. Ekkor a kínaiak üzletet ajánlottak: egymilliárd dolláros életmentő gyors segély cserébe azért, hogy Törökország elfelejtse ujgur testvéreit. Erdogan belement. Még Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába is ellátogatott. Kinai vendéglátói kérésére közölte a kissé meglepett ujgurokkal, hogy számukra nincs más út mint a kinai uralom elfogadása.

Észak Korea fura ura betiltotta a kínai vakcinákat

Kim Dzsong un azt követően döntött a betiltás mellett, hogy egy magasrangú észak-koreai vezető belehalt egy Kínából importált oltásba. A hírek szerint nem COVID-19 vakcináról van szó. A tilalom viszont arra is vonatkozik.

A kínai vakcina azért okozhatott azonnali szív leállást, mert nem megfelelően tárolták. Észak Koreában rendszeres az áram kimaradás. Még a kórházakat sem kíméli. Kim Dzsong un ettől függetlenül a kínai gyógyszerek átmeneti felfüggesztése mellett döntött, bár Peking az egyetlen valódi szövetségese Észak Koreának. A probléma csak az, hogy sem a lakosság sem pedig az elit nem bízik a hazai gyógyszerekben Észak Koreában.

A titkosszolgálat a fő gyógyszerbeszerző

A diktátor és az elit számára ők szerzik meg a szükséges dollárokat, és azután a gyógyszereket. A hírek szerint nagy adag Pfizer oltóanyagot csempésztek be Észak Koreába, hogy beolthassák az elitet a COVID-19 vírus ellen. Hivatalosan ugyan nincsen járvány, de egyes jelentések szerint maga Kim Dzsong un is átesett a COVID fertőzésen.

Észak Korea ellen szankciók vannak érvényben, mert a nemzeti kommunista rendszer rohamtempóban fejleszti nukleáris és rakétafegyvereit. Kim Dzsong un így akar az USA tárgyaló partnere lenni. Trump el is fogadta az alkut: több PR találkozót is tartott Észak Korea fura urával.

Biden elnök a hagyományos diplomácia híve. Nemrég fogadta a Fehér Házban Dél Korea elnökét, hogy megvitassa vele: mihez lehet kezdeni Kim Dzsongunnal, aki apjához és nagyapjához hasolóan feláldozza népét azért, hogy megtarthassa hatalmát.

Az akadály megint Magyarország

Az EU külügyminiszterei együtt akarták bírálni a vitatott hongkongi választási reformot – Magyarország azonban blokkolta a projektet. A bírálók Kína magyarországi befektetéseit látják a vétó háttérében.

Magyarország megakadályozta, hogy az EU külügyminiszterei elítéljék a választási reformot Hongkongban. Az ország volt az egyetlen tagállam, amely kategorikusan ellenezte a projektet – tudta meg az EU köréből több hírügynökség. Ennek eredményeként a nyilatkozatot nem lehetett a terveknek megfelelően közzétenni az EU külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli találkozóján.

Mint mindig az EU külpolitikájában, ehhez is a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség.

Kína befolyása az EU országaira

Az EU diplomatái szerint Magyarország elutasította a nyilatkozatot az egyik oka, hogy az ország nagy hasznot húz a kínai beruházásokból. Az EU melletti magyar képviselet nem volt elérhető, amikor az újságírók állásfoglalást kértek. Értesülések szerint azonban Budapest azzal indokolta a döntését, hogy az EU-nak nem kell Kína minden egyes lépésére válaszolni.

Ennek fényében az EU-ban évek óta aggodalommal figyelik, hogy Kína gazdasági projektek útján igyekszik növelni a befolyását a kelet- és dél-európai tagállamokban. Ennek érdekében hatalmas infrastruktúra-projekteket kínál fel a tagállamoknak az „Egy övezet, egy út” – más néven Új Selyemút – projekt keretében.

Magyarország volt egyben az első uniós tagállam, amely a kínai vakcinákat használja.

Az autonómia jogainak megsértése Hongkongban

Az EU tisztviselői a reformot Hongkong autonómiájának nyilvánvaló megsértéseként kritizálták. Az EU és Kína közötti viszony az utóbbi időben egyértelműen megromlott. Az EU szankciókat vezetett be több párt- és állami vezetője ellen a muzulmán vallású ujgur kisebbség elleni fellépés miatt, és Peking erre az EU parlamenti képviselői és európai tudósok elleni szankciókkal reagált.

Válaszként az EU jegelte az Európai Parlamentben a Kínával kötött befektetési megállapodás ratifikálását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK