Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Aki bírálta a járvány kezelését, egyszer csak eltűnt …

A császár meztelen – írta a koronavírusról szóló esszéjében egy oligarcha, aki már korábban is bírálta a kommunista párt vezetőit, melynek egyébként maga is tagja. Ren Zhiqiang, az uralkodó kommunista pártjának tagja és az állami ellenőrzés alatt álló Huayuan Real Estate Group állami tulajdonú ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója.

Március 12 óta nem látta senki sem…

Barátai most a Reuters hírügynökségen keresztül a külvilághoz fordultak: követeljék a kínai hatóságoktól az oligarcha szabadon bocsátását!

Miért tűnt el a kritikus oligarcha?

Minden bizonnyal azért, mert egy esszében bírálta azt, ahogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt a koronavírus ügyet kezeli. A hatalom elkésve  és nem elég hatékonyan reagált a vírusválságra, melynek a szerző szerint sokkal több az áldozata mint amennyit a hatóságok bevallanak. Már nyilván ez is kicsapta a biztosítékot a hatalom köreiben, de a kritikus oligarcha felségsértést is elkövetett: ha nem is név szerint, de bírálta Hszi Csinping elnököt. Aki nemrég Vuhan városában járt, hogy bejelentse: a járvány legnehezebb szakaszán immár túljutottak!

A császár meztelen

Ezt írta a kritikus oligarcha Andersen meséjére hivatkozva. Hszi Csinping elnök felvállalta a vírus elleni háború főparancsnoki tisztét, és hivatalos értékelés szerint győzelemre is vezette a járvány ellen küzdőket. A kritikus oligarcha szerint épp ellenkezőleg: a járvány bebizonyította a kommunista párt alkalmatlanságát és személyesen Hszi Csinping vezetői képességeinek hiányát! Inkább udvari bolond ő mint császár! – írta róla a kritikus oligarcha, aki a világhálón terjesztette esszéjét. Kínában az internet is szigorúan ellenőrzött terület. Így nem csoda, hogy a kritikus oligarcha eltűnt nem sokkal azután, hogy Kína első emberét, Hszi Csinpinget udvari bolondnak nevezte a koronavírus járvány kezelése miatt …

Hogy került a koronavírus Vuhan városába?

Peking és Washington egymást vádolja a koronavírus járvány miatt. A kínaiak ugyanis szorgosan keresik a nullás sorozat számú vírus hordozót, és nem találják! Ő az első ember, akitől a korona vírus járvány kiindult még valamikor november közepén.

A kínaiak kezdetben titkolták ezt, sőt azt az orvost megfenyítették, aki elsőként hívta fel a figyelmet a koronavírusra. Trump szerint ez a végzetes elhallgatás vezetett a világ járványhoz. Peking azonban másképp látja a dolgot:

“Lehetséges, hogy az amerikai hadsereg hozta Vuhanba a korona vírust!”

Ezt írta Twitteren a kínai külügy egyik szóvivője. “Az USA tegye közzé az ezzel kapcsolatos információkat! Amerika magyarázattal tartozik Kínának!” Később a szorgos külügyi tisztviselő egy cikket osztott meg, amely azt írta, hogy a koronavírus eredetileg az Egyesült Államokból származik. Kis szépséghibája a cikknek, hogy egy olyan portálról jött, ahol összeesküvés elméletek látnak rendszeresen napvilágot – írja a New York-i Bloomberg.

Szavak háborúja Peking és Washington között

A pekingi külügy első számú szóvivője azt nyilatkozta a korona vírusról, hogy tudományos vitát kell folytatni annak eredetéről. Megkérdezték tőle , hogy mit gondol külügyes kollégája Twitter üzenetéről , mely nyíltan Amerikát vádolja a vírus elterjesztésével. Ez lenne a hivatalos pekingi álláspont ? Mire a pekingi szóvivő visszakérdezett : vajon azok az amerikai szóvivők , akik a legutóbbi időben rágalom kampányt folytattak Kínával szemben, ők a washingtoni kormány álláspontját fejezték ki?!

Trump a fő rágalmazó

Az amerikai elnök kezdetben lekicsinyelte a korona vírus járvány hatását, de a fejlemények hatására gyorsan váltott: szigorú intézkedéseket jelentett be. A többi között azt, hogy 26 európai állam polgárai nem léphetnek az USA területére. Az intézkedése 30 napig van érvényben. Trump, aki az újraválasztásért harcol, gyorsan bűnbakot is keresett: Kína a hibás! Miért ? Mert sokáig eltitkolta a világ elől a járvány súlyosságát! Ez tavaly igaz volt amikor Vuhanban megrótták azt az orvost, aki jelezte a korona vírus veszélyt, de a kínaiak is váltottak: nyíltan felvállalták a vírus elleni küzdelmet – brutálisan karanténba zárva a 11 milliós Vuhant és néhány más kínai települést. A könyörtelen módszerek eredményesnek bizonyultak: már Hszi Csinping elnök is elmerészkedett Vuhanba, hogy bejelentse a járvány legyőzését.

Ki terjeszti az összeesküvés elméletet?

A New Yorki Bloomberg utánanézett annak, hogy ki is az a külügyi tisztviselő, aki nyíltan megvádolta az Egyesült Államokat azzal, hogy a korona vírust szándékosan csempészték be a Mennyei Birodalom központjába, Vuhanba?

Csao Licsien, aki jelenleg helyettes szóvivő Pekingben korábban szolgált Washingtonban és Iszlámábádban is. Mindkét helyen meglehetősen sarkos megjegyzéseket tett az Egyesült Államokra – Twitteren.

Nem hivatalosan Amerikában meg is kérték a nagykövetet, hogy rúgja ki őt, de nem pontosan ez történt: Pekingben előlépett, mert ő lett a hivatalos álláspontot megfogalmazó szóvivő egyik helyettese! A pekingi diplomácia talán ezzel is jelezni akarja Trumpnak: a maga részéről éppúgy készen áll nem ortodox módszerek alkalmazására mint az Egyesült Államok elnöke!…

Távmunka a megoldás a járványra?

Mire Kínában lecseng a járvány Európaban, az USA-ban és más országokban  élők még javában a felfelé ívelő járványügyi helyzettel kénytelenek megbirkózni. Példaként tekinthetnek a kínai megoldásra, ahol a távmunka jelentős mértékben megoldotta a feladatok elmaradását.

Kínában felgyorsította az átállást – számolt be róla a China Daily amikor a 11 milliós Vuhan teljesen karanténban volt. Táv tanítás és távmunka folyt a nagyvárosban heteken át. Másutt Kínában ebből tanultak. A BBC tudósítója meginterjúvolt egy fiatal nőt, aki Sanghajban dolgozik mint a Porsche egyik marketing embere, de pechére Hupej tartományból származik. Ott ragadt a karanténban, de távmunkával el tudja végezni a feladatait. “A kollégáim még irigykednek is rám, mert számukra luxusnak tűnik, hogy valaki otthonról dolgozzon!” Ez persze a hőskorszak volt, mert Peking szerint lassan lecseng a járvány.

Most már Hszi Csinping elnök is Hupej tartomány fővárosába, Vuhanba látogatott , mert bezárták az utolsó szükség kórházat is. A kínaiak megpróbálnak a kényszerhelyzetből előnyt kovácsolni és felgyorsítani az átállást a távmunkára, mert a 25 milliós Sanghajban ez lényegesen javítana a tömegközlekedés és a légszennyezettség problémáin.

Távmunka és táv tanítás Amerikában és Európában

Amerikában és Európában most szinte mindenütt ezt ajánlják. De vajon hol lehet ezt megvalósítani? A Time magazin ennek járt utána. Kiderült  hogy ott, ahol amúgy is számítógéppel dolgoznak a munkavállalók, de mi lesz azokkal, akik emberekkel foglalkoznak mint a vendéglátóipar vagy a kiskereskedelem?

Február katasztrófa volt a kiskereskedelemben Nagy Britanniában

Erről számol be a londoni Guardian – kiemelve azt, hogy közben a digitális kereskedés felfelé ívelt. Ilyen módon ugyanis a futárok vállalják a fertőzés kockázatának a nagy részét. Az éttermek esetében ugyanez a helyzet: miközben a hagyományos helyeken jelentős a visszaesés, az internetes rendelések ugyancsak megszaporodtak hiszen a korona vírus ilyen módon nem terjed.

Amerikában a távmunka életmentő lehet

Erre hívja fel a figyelmet a New York Times. Arról van szó, hogy több millió embernek nincsen betegbiztosítása! Ők akkor is bemennek a munkahelyre, ha vírusfertőzöttek! Ezt mindenki igyekszik elkerülni a távmunkával. A probléma csak az, hogy akinek nincsen betegbiztosítása az olyan munkahelyen dolgozik, ahol ez nem lehetséges. Mi lesz velük, ha komoly járvány lesz az Egyesült Államokban is?

Kétéves csúcson a sanghaji tőzsde

Míg a világon mindenütt megérezték a tőzsdék a korona vírus válságot addig Kínában, ahonnan a járvány elindult világhódító útjára, a részvények árfolyama rekordokat döntöget.  Sanghajban 3%-al magasabbak az értékek mint az év elején míg Sencsenben, ahol az informatikához kötődő részvények piaca van: 12%-os a növekedés! Persze ez is a korona vírus járványhoz kapcsolódik hiszen az optimizmust az táplálja: a pekingi vezetés mindent megtesz azért, hogy elhárítsa a gazdasági válságot – írja a londoni Financial Times. A befektetők újabb és újabb növekedés serkentő csomagokra számítanak a közeli jövőben.

A South China Morning Post szakértője megkockáztatja: Mao elnök halála (1976) óta ez lesz az első év amikor a dinamikusan fejlődő kínai gazdaság visszaesést produkál! Ez minden bizonnyal túlzás, de valószínűleg Pekingben is lemondtak már az évi 6%-os növekedésről és örülnének annak is, ha elérnék az 5%-ot. Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya is arra utalt legutóbbi Kínával foglalkozó sajtóértekezletén, hogy az 5,6%-os éves növekedés túlságosan optimistának tűnik.

De akkor miért emelkednek a részvény indexek?

Katasztrofális profitok várhatóak

Az első negyedévet szabályosan agyoncsapta a korona vírus Kínában. A Financial Timesnak nyilatkozó szakértő, Thomas Gatley szerint a pekingi vezetés tudatosan eteti a piacot olyan reménytkeltő információkkal, amelyek részvény vásárlásra serkentik a befektetőket.

A Mizuho szakértői szerint nemcsak erről van szó hanem inkább arról, hogy Hszi Csinping elnök és csapata még egyáltalán nem mondott le arról az igen ambiciózus célról, hogy megkétszerezzék a GDP -t 2021-ig tartó évtizedben!

Ehhez idén 5,6%-os növekedést kellene produkálnia a kínai gazdaságnak ebben az évben. A katasztrofális első negyedév után három olyan negyedévnek kellene következnie, amely ezt lehetővé teszi. Ezt a dinamikus fejlődést akarja pénzügyi eszközökkel ösztönözni  a pekingi vezetés, és erre számítva döntöget rekordokat a tőzsde Sanghajban és Sencsenben.

A japán Nomura szerint ezek a befektetők túlságosan optimisták. Véleményük szerint nem lesz olyan nagy ösztönző csomag mint amilyenben a befektetők reménykednek. A pekingi gazdasági vezetés profi: csakis célzott ösztönző csomagokat készít elő, melyek a nagyvárosok versenyképes szektoraira korlátozódnak és nem érintik az egész kínai gazdaságot.

Mindez járvány függő

A Financial Times joggal mutat rá, hogy bár Kínában a hivatalos adatok szerint a járvány igazán súlyosan csak Hupej tartományt érintette, és a korona vírus visszavonulóban van, de senki sem lehet biztos benne, hogy nem lesz következő forduló! Robert Carnell, az ING ázsiai részlegének főnöke szerint nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a kínaiak tömegesen visszatérnek a munkahelyükre? Mi lesz, ha külföldről érkezik vissza a már legyőzöttnek tekintett korona vírus? Ha a pekingi vezetés nem kontrollálja hatékonyan ezeket a folyamatokat, akkor új járvány alakulhat ki, amely padlóra viheti a kínai gazdaságot, és természetesen negatívan befolyásolná a részvénypiacokat is Kínában.

Vírusveszély a gyógyszerárakban

A gyógyszergyártástól az autógyártásig, a mobil telefon gyártástól a világ olajkitermeléséig mindenben okoz fennakadásokat az elsősorban Kínát sújtó koronavírus fertőzés. Már most mutatkoznak az ellátási zavarok, amelyek felverik az alapanyagok árát, míg végül  a fogyasztókon csapódik le.

A koronavírus nemcsak Kína egészségügyi ágazatát, hanem a feldolgozóipart is sújtotta. Kínának jelentős visszaesései vannak a gyógyszeripar és a mobiltelefon-ágazatban. A feldolgozóipart érintik a tartós ellátási zavarok. A paracetamol, a leggyakrabban használt fájdalomcsillapító ára egyes országokban 40%-kal emelkedett. Eközben szakemberek szerint a bakteriális fertőzések kezelésére használt azitromicin antibiotikum ára 70 százalékkal nőtt.
A koronavírus, amely több mint 1800 embert ölt meg, a világ második legnagyobb gazdaságának recesszióját fenyegeti. A gyógyszeripari ágazatoknak fel kell készülnie arra, hogy a megnövekedett kereslet miatt az alapanyagok ára jelentősen növekedni fog.
India, a világ legnagyobb generikus gyógyszerellátója nyersanyagának 80%-ában Kínára támaszkodik.India adja az Egyesült Államok gyógyszerpiacán a generikus készítmények körülbelül 12% -át.  A gyógyszeripar nem az egyetlen olyan terület, ahol Kína termelését felfüggesztették és ez jelentős termeléskiesést, csökkenést hoz magával szerte a világon.

A koronavírus terjed a gazdaságban is

A politikában és a gazdaságban minden szövetség addig érvényes míg mindkét félnek előnyöket biztosít.  A koronavírustól szenvedő kínai gazdaság komoly szerepet kap ebben a játszmában is.

Kína, a világ legnagyobb olaj importőre, drasztikusan csökkenti vásárlásait a korona vírus járvány miatt. Napi 3 millió hordóval vesznek kevesebbet a kínaiak. Szaúd Arábia a kitermelés csökkentésével akarja megakadályozni az árcsökkenést. Az oroszok viszont kivárnak. “Tájékozódnak”, de vajon miért ?

Putyin és Mohamed bin Szalman a díszpáholyban

A futball világbajnokság nyitó mérkőzésén találkozott a két csapat: az oroszok lemosták az arab válogatottat. Minden oroszok ura és Szaúd Arábia irányítója: Mohamed bin Szalman trónörökös viszont egymásra talált. Olaj-szövetséget kötöttek. A két legnagyobb olaj exportőr ezt követően összehangolta az árait. A többiek pedig követték a trendet, mert mást nem nagyon tehettek.

Mire játszik most Putyin?

A két nagy olajexportőr mellett újra megjelent az USA a világpiacon. A palaolaj ismét nagyhatalommá tette Amerikát ezen a téren is. Csakhogy a palaolaj kitermelése drága. Moszkvában most azt számolgatják: ha az ár csökken, akkor a palaolaj kiszáll a versenyből. Helyére pedig benyomulhatnak az oroszok.

A herceg dühöng

Az oroszok jobban megengedhetik maguknak az árcsökkenést mint Szaúd Arábia, mely erre alapozza fejlesztési terveit. Ráadásul most privatizálták az Aramcot, a világ legnagyobb olaj vállalatát. Ennek értéke a piaci megítéléstől függ. Ezért dühöng Mohamed bin Szalman herceg, akinek 80 dolláros hordónkénti ár kellene nagyszabású terveinek finanszírozására. Moszkva számára elég az, ha hatvan dollár körül van egy hordó olaj ára. A gondot csak az jelenti, hogy ennél is lejjebb mehet az olaj ára, ha elhúzódik a korona vírus járvány. Putyin most arra játszik, hogy piaci részesedését növelje vagy legalábbis megtartsa – akár az ár csökkentése révén is. Ez viszont a “megbonthatatlan” orosz-szaúdi olaj-szövetség végét is jelentheti …

Kína az élre tör az 5G rendszerrel

Egymillió 5G torony lesz Kínában az év végére – jósolja a Goldman Sachs miközben  a Huawei  “csak” 400 ezerre számít. Jelenleg már több mint 130 ezer 5G torony működik – írja a pekingi China Daily. Az előfizetők száma több mint 3 millió. Két hónappal az indulás  után ez nem mondható rossz eredménynek…

Az 5G nemcsak technológia

Óriási az ugrás a negyedik és az ötödik generáció között – magyarázza egy kínai szakértő a China Dailyben. Vang Csianzsou főmunkatársa a Global System for Mobile Communications Association szervezetnek: a távközlési ágazat az 5G rendszeren keresztül kapcsolódik a többi ágazathoz azzal, hogy szinte egyidejűleg képes az információk átadására a villámgyors sebesség miatt. A gépek így gépekkel kerülhetnek kapcsolatba, és ennek mindenütt óriási jelentősége van, de különösen fontos ott, ahol permanens az életveszély. Mint például a bányászatban.

Az 5G rendszert először egy aranybányában vezették be Kínában

Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartományban immár a felszínről irányíthatják azt a csille rendszert egy bányában, mely a felszínre hozza az aranyrögöket. 500 méterrel a föld felszíne alatt kamerák figyelik a csilléket, melyeket hála az 5G rendszernek élőben tudnak követni fent, ahol biztonságban üldögélnek a felszínen.

Kína behozhatja a lemaradását Amerika mögött a vállalkozások digitalizálásában

A 4G a kereskedelem forradalmát hozta el Kínában. Olyan cég reprezentálja ezt a legjobban mint az Alibaba, melyet Hangcsouban alakított Jack Ma, de New Yorkban vittek tőzsdére. Jack Ma már visszavonult, de ő Kína leggazdagabb embere, aki mindenütt a világon népszerűsíti a digitalizációt.

Az ötödik generáció ugrást jelenthet Kínában, mert ott a vállalatok többsége el van maradva a digitalizációban az Egyesült Államok mögött. Míg Kínának vannak világszínvonalú kereskedelmi cégei az interneten addig a vállalkozások digitalizálásában nincsenek ilyen vállalatok  pedig Amerikában kéz a kézben jár a kettő. Most tömegesen alakulnak a startup cégek, hogy betöltsék a hiányt – írja a China Daily.

Peking az 5G-től várja a gazdaság fellendülését

Kína gazdaságának a növekedési üteme egyre lassul bár még mindig jócskán megelőzi vetélytársait. Az ötödik generáció viszont azzal kecsegteti a gazdaság irányítóit, hogy óriási változásokat indít el, melyek felgyorsíthatják a fejlődést. A szépnevű China Academy of Information and Communications Technology számokkal is szolgál: öt év alatt az 5G 10,6 ezer milliárd jüannal (1500 milliárd dollárral) dobhatja meg a GDP-t – és ez csak a közvetlen hatás. Indirekt módon 24,8 ezer milliárd jüanos pluszt várnak az 5G-től a kínai szakértők. Ezek észbontóan magas számok, de jól mutatják, hogy Peking milyen mértékben számít a Huawei 5G rendszerére, melyet az amerikaiak ott fúrnak, ahol csak lehet.

Liu Ho miniszterelnök-helyettes Washingtonba érkezett

Pekingben is megerősítették azt, amit Trump korábban bejelentett: aláírják az USA-Kína kereskedelmi megállapodást. Liu Ho kínai főtárgyaló ezért ment Washingtonba, de Pekingben hangsúlyozzák: rész megállapodásról van szó! Vagyis arról, hogy visszavonják azoknak a szankcióknak a jó részét, melyet Trump rótt a kínaiakra. Az olyan kínos ügyekben mint a Huawei 5G rendszere nincs megállapodás pedig ez befolyásolja az USA és Kína viszonyát az Európai Unióhoz is. Washington mindenáron le akarja beszélni szövetségeseit a Huawei 5G rendszeréről míg Kína nem hagy kétséget felőle: aki diszkriminálja a kínaiakat, az ugyanerre számíthat viszonzásképp a Mennyei Birodalom 1,4 milliárdos piacán.

Újra lesz amerikai-kínai gazdasági egyeztetés

Félévenként ismét találkoznak egymással a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági vezetői. Az első ilyen tanácskozáson az USA-t Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Kínát pedig Liu Ho miniszterelnök-helyettes képviseli majd – írja a Wall Street Journal.

Liu Ho Washingtonba utazik, hogy ott január 15-én aláírja az új szabadkereskedelmi egyezmény első megállapodását – közölték Pekingben. Ezzel nem ér véget a kereskedelmi háború, de megteszik az első lépést a béke felé – hangsúlyozzák a kínaiak.

Miért szüntette be Trump a féléves egyeztetést?

Washingtonban a fiatalabb Bush elnök idején döbbentek rá arra, hogy Kínára nagy szükség lehet a globális gazdaság ügyeinek intézésekor. A nagy pénzügyi válság (2008) idején Kína akadályozta meg a globális pénzügyi válságot azzal, hogy belső piacán hatalmas programokat indított el, melyek igen sok partner állam cégeinek kínáltak pompás üzleti lehetőségeket. A fiatalabb Bush elnök döntött amellett, hogy előnyös mindenki számára, ha a gazdasági tárcák vezetői összeülnek félévenként Washington és Peking érdekeinek az összehangolására. Obama nyolc éve alatt is folytatódott a gyakorlat. Trump is engedélyezte kezdetben ezt, de akkor még maga is vígan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Azután következett a szankció politika, amely válasz intézkedéseket váltott ki Pekingben. Trump leállította a rendszeres konzultációt. Most ezt újrakezdik abban a reményben, hogy az USA elnöke nem gondolja meg magát újra.

Trumpot állítólag az vitte rá a kereskedelmi háború felfüggesztésére, hogy elétettek egy kínos számot: több mint 46 milliárd dollárjába került az amerikai cégeknek eddig a Kína ellen folytatott szankció politika! Választási évben ez kész katasztrófát jelent márpedig az elnökválasztás jelenleg mindent felülír Trump elméjében, mert nyolc évig akar a Fehér Házban maradni, hogy azután átadhassa a helyet az USA első női elnökének: Ivanka Trumpnak!

Kína nyúlja le a Közel Keletet, nem az oroszok vagy a törökök

A kínaiak csaknem 250 milliárd dollárt költöttek arra, hogy a víz felszínén tartsák az iráni rendszert, amely 40 éve az Egyesült Államok fő ellenfele a Közel Keleten. A többi között ez derült ki azon a biztonságpolitikai fórumon, melyet Pekingben rendeztek meg, és amelynek témája kizárólag a Közel Kelet volt.

Pontosan akkor rendezték meg ezt a tanácskozást Pekingben amikor Mark Esper amerikai hadügyminiszter felvázolta az USA globális elkezdéseit. Eszerint az amerikaiak azért vonulnak ki  Szíriából és csökkentik a jelenlétüket a Közel Keleten, mert a Csendes óceán és az Indiai óceán térségét sokkal fontosabbnak tartják.

Kína nem katonailag hanem gazdaságilag hódít

A Közel Keleten a törökök és az oroszok próbálják meg betölteni az űrt az amerikaiak visszavonása után. Pekingben viszont nem hisznek a fegyverek erejében. A kínaiak a pénzben hisznek. Eddig már 15 közel-keleti állammal kötöttek partner szerződést, köztük Szaúd Arábiával, mely az USA legfontosabb szövetségese – Izrael mellett – a térségben. Pekingben hosszú távon gondolkodnak, ezért a gazdasági érdekekre hivatkozva javasolnak együttműködést a Közel Keleten, ahol erre nagy a fogadókészség. Mindenekelőtt az USA ellenfelei körében.

Peking 250 milliárd dollárt költött Iránra

A kínaiak az iráni olaj legnagyobb vásárlói. Peking segít Teheránnak abban, hogy kijátssza az amerikai szankciókat. Katonai együttműködés is van a két állam között, de erről a külvilág vajmi keveset tud. A két állam ideológiai rendszere gyökeresen különböző, a pragmatikus elit könnyedén túlteszi magát mind Teheránban mind pedig Pekingben.

Erdogan is Kína zsebében van

Amikor összeomlott a török líra, mert a török elnök  szembe ugrott az Egyesült Államokkal, akkor Erdogan majdnem padlót fogott. Peking egymilliárd dolláros villámgyors segély csomagja a szó szoros értelmében életmentő volt. Persze Peking barátsága nincsen ingyen: Erdogan ellátogatott Kínába, ahol korábban támogatta a török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán  ujgurok szervezkedését. Ezúttal viszont azt közölte: Kína mintaszerűen kezeli a nemzetiségi kérdést. A békés muzulmán ujgurok ott boldogan élhetnek. Csakis a terroristákkal számol le Peking. (Több mint egymillió ujgurt tartanak átnevelő táborokban a Hszincsiang-Ujgur tartományban Kína északnyugati részén.)

Kína domináns szerepre törekszik az Óvilágban

Afrikát már sikerült Pekingnek többé kevésbé lenyúlnia. Most jöhet a Közel Kelet. A stratégia ugyanaz: nem katonai és nem ideológiai nyomulás hanem gazdasági és technológiai befolyás szerzés. Washingtonban ezért deklarálták stratégiai ellenfélnek Kínát, amely az oroszok kudarcaiból tanulva, úgy kíván meghatározó szerepet játszani az Óvilágban, hogy szinte észrevétlen marad.

Keleti befolyás: nálunk lubickolnak

Aktív a manipulációs befolyás a térségben orosz, kínai és török részről. Részben eltérő módszerekkel, de egy közös vonással mindenképpen: nálunk a legkönnyebb a dolguk az autoriter befolyással.

A kelet- és közép-európai régió kifejezetten sérülékeny az orosz, kínai és török autoriter befolyással szemben, mert demokratikus intézményei kevésbé beágyazottak, kormányai pedig maguk is populista módszerekkel igyekeznek hatalomban maradni. A Keletről érkező autoriter befolyásnak azonban Magyarországon van a legkönnyebb dolga – áll a Political Capital friss nemzetközi tanulmányában.

A Political Capital (PC) Grigorij Meseznikov szlovák politikai elemzővel, a cseh Prague Security Studies Institute-tal és és még egy neves alapítvánnyal együttműködve vizsgálta az orosz, a kínai és a török tekintélyelvű befolyás jellemzőit, módszereit Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. Arra keresték a választ, hogyan jelenik meg az autoriter befolyás ebben a három visegrádi államban. Azt is megvizsgálták, hogyan hat az autoriter befolyás az egyes országok szövetségi rendszerére, illetve miként jelennek meg a tekintélyelvű hatalmak a cseh, a magyar, illetve a szlovák médiatérben.

Megállapítják, hogy a régió országai két okból is fontos célpontok lehetnek Oroszország, Kína és Törökország számára. Mindenek előtt

rajtuk mint baráti politikai szereplőkön keresztül gyengíthetik a nyugati közösséget,

befolyásolhatnak bizonyos szakpolitikai döntéseket. Másrészt pedig örömükre szolgál az illiberális hatalomgyakorlás terjedése, ezzel is relativizálva saját politikai berendezkedésüket.

Három ország, három szerep

A V3 (Magyarország, Szlovákia, Csehország) országaiban az autoriter befolyás ereje és elterjedtsége számos körülménytől függ, beleértve a helyi kormányok nyitottságát az ilyen hatásokra. A három autoriter rendszer közül

Oroszország az egyetlen, amelynek kifejezetten érdekében áll az uniós integráció gyengítése.

Oroszország az úgynevezett „sharp power” eszköztárát, beleértve az orosz hírszerzés aktív intézkedéseit veti be a térségben, hogy helyi oroszbarát erőkön keresztül támogassa saját NATO- és EU-ellenes külpolitikai céljait. (A sharp power az, amikor egy ország manipulációs diplomáciai politikákat alkalmaz a célország politikai rendszerének befolyásolására és aláásására.)

Kína kapcsolata az unióval gyakran konfliktusos, Európára azonban multipoláris világrend egyik lehetséges pólusaként tekint, legfőbb érdeke pedig, hogy virágzó uniós gazdaságot tudhasson kereskedelmi partnerének.

Kína a puha hatalmi módszerekre koncentrál,

leginkább kulturális és oktatási területeken, de időről időre más befolyásolási eszközöket is bevet, hogy eltérítsen egyes helyi politikai szereplőket a Pekinggel ellentétes álláspontok képviseletétől. Ilyen eszköz az „ösztönzés és visszatartás” elve, vagyis hogy Kína szívesebben fektet olyan államokba, amelyek nem foglalnak állást Peking érdekeivel szemben, legalábbis sikerrel igyekszik eladni ennek a látszatát.

Elsősorban NATO-tagsága okán Törökország esik intézményesen legközelebb a Nyugathoz. Ennek következtében

Ankara szlovákiai és csehországi aktivitása szinte kizárólag a kultúrára korlátozódik, de Magyarországon politikai és gazdasági hatalmát is kiterjeszti.

Magyarország: mint kés vajban

A tanulmányban azt állapítják meg, hogy a keleti autoriter befolyás más-más módon jelenik meg a három V3-országban. Ránk nézve nem túl hízelgő következtetés, hogy

az autoriter rezsimeknek Magyarország esetében van a legkönnyebb dolguk.

A magyar kormány nyíltan keleti orientációjú külpolitikája – amelynek keretében úgymond „hídszerepet” vállal Kelet és Nyugat között – szélesre tárja a kapukat az autoriter befolyás terjedése előtt. Budapest gyakran az uniós szintű döntéshozatal hátráltatásával igyekszik magyarországi befektetésekre váltható jó pontokat szerezni az autoriter nagyhatalmaknál, amelyek alternatív finanszírozási lehetőséget nyújthatnak kormányközeli üzletembereknek.

Magyarország és szövetségesei számára konkrét fenyegetés a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti irodája, ami a Nyugat-Balkán uniós és NATO-integrációs erőfeszítéseinek akadályozásán dolgozó orosz hírszerzési csomóponttá válhat. Az első európai Türk Tanács iroda budapesti megnyitása következtében pedig felerősödhet a türk nyelvű országok lobbitevékenysége, hogy Budapesten keresztül befolyásolják a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Szlovákiában és Csehországban is megvannak az autoriter rezsimek saját szurkolói a politikai és a gazdasági életben, beleértve Milos Zeman cseh elnököt és Andrej Danko szlovák házelnököt, de ők

korlátozott hatással bírnak országuk külpolitikájára.

Ezekben az országokban ezért az autoriter rezsimek, leginkább Oroszország és Kína, a pártpolitikai (például Nyugat-ellenes politikai erők támogatása), gazdasági (befektetések), hírszerzési (a kínai és orosz nagykövetségek aktivitása) és kulturális (oktatási együttműködések) területeken aktívak.

Közös és egyedi vonások a fenyegetettségben

A V3 országainak autoriter befolyással szembeni kitettségében közös és országspecifikus elemek is találhatók. Oroszország esetében

mindhárom vizsgált közép- és kelet-európai országban sérülékeny tényező az energiafüggőség,

a külső szereplők által kihasználható társadalmi problémák megoldatlansága, a helyi tisztviselők és a Kreml közötti esetleges információcsere és a helyi lakosság egyes rétegeinek oroszbarát nézetei.

Budapest döntése, hogy megnyitja a kapukat az orosz befolyás előtt és a prágai Orosz Nagykövetség folyamatos orosz hírszerzőcsomópontként való működése kockázat a nyugati intézményrendszer egészére. Szlovákiában a paramilitáris szervezetek lehetnek Oroszország eszközei, hogy beszivárogjanak egy NATO-tagországba.

Kína esetében az információhiány és a helyi kormányok

Pekinghez kötődő irreálisan magas gazdaságpolitikai reményei a legfontosabb közös probléma.

Magyarországon jó példa erre a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami a magyar gazdaság számára nem, legfeljebb néhány kormányközeli vállalkozó számára lesz profitábilis. A beígért kínai befektetések többször nem valósultak meg Szlovákiában, 2018-ban pedig Csehországban a CEFC energiavállalat ütközött anyagi problémákba, hogy aztán csődöt jelentsen. A Petr Kellner cseh üzletember és a kínai kormány között kialakult szoros kapcsolat is kockázatot jelenthet.

Korlátozott pénzügyi kapacitásai, NATO-tagsága és uniós tagjelölti státusza miatt Törökország kevésbé számít veszélyesnek a régióban. Itt is mi vagyunk azonban a rossz kivétel.

Egyedül Magyarországon alakult ki rendszerszintű sérülékenység Törökországgal szemben,

ami főképp a szoros személyes és nepotikus kapcsolatokat takarja a magyar miniszterelnök és török kormányzati és kormánypárti szereplőkkel. Ez a kapcsolat segíthette Ankarát abban, hogy uniós döntéseket befolyásolhasson, például észak-szíriai offenzívája esetében.

Dezinformáció helyi segítséggel, főleg nálunk

A helyi Kreml-barát portálok aktívan terjesztenek az orosz érdekekkel megegyező magyarázatokat, sok közülük Kína esetében is támogató álláspontot vesz fel. Magyarország a dezinformáció tekintetében is különleges eset:

a legtöbb oroszbarát dezinformáció és a Kína nemzetközi szerepét döntően pozitívan megítélő álláspontot a magyar kormányzati irányítású médiabirodalom terjeszti.

Ez szinte feleslegessé teszi az Oroszország és Kína által támogatott manipulatív kampányok finanszírozását az országban.

Nem veszik elég komolyan a problémákat

A PC következtetése az, hogy ha Kelet-barát kormány kerül hatalomra a nyugati intézményrendszerbe integrálódott valamely országban,

a keleti autoriter rezsimek viszonylag zökkenőmentesen tudják befolyásolni a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Ezt jelzi a magyar kormány tevékenysége, amelyben politikai előnyöket ígér Oroszországnak (retorikában akadályozza a további szankciók bevezetését Moszkva ellen), Kínának (a Peking álláspontját elítélő kezdeményezéseket vétózza) és Törökországnak (az észak-szíriai offenzívát elítélő nyilatkozat elfogadását késlelteti).

A Kelet felé kacsingató nyugati kabinetek bizonyították, hogy hajlandók lehetnek feláldozni nyugati kapcsolataikat az autoriter országoktól remélt előnyökért cserébe. Ez a felfedezés bátoríthatja Oroszországot, és esetlegesen más autoriter rezsimeket is, hogy fenntartsák vagy akár erősítsék az európai és észak-amerikai Kelet-barát szereplők támogatását célzó erőfeszítéseiket.

A kutatók javaslatokat is megfogalmaztak a nyugati szövetségesek számára. Ebben az első helyen áll az, hogy az EU külpolitikájára vonatkozóan az uniós intézményeknek és Nyugat-barát szereplőknek továbbra is a minősített többségi döntéshozatal bevezetése mellett kell érvelniük; ezzel volna csökkenthető az autoriter hatalmak EU-tagországokon keresztül kifejtett befolyása. (Vagyis az egyhangú helyett a minősített többség legyen elegendő a döntésekhez, megakadályozva egy-két ország ellenkezésének vétókénti lehetőségét.) Általában is komolyabban kellene venniük a keleti fenyegetést, olvasható ki a javaslatok sorából.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK